CCMI/195
A csipekről szóló európai jogszabály
VÉLEMÉNY
Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
A csipekről szóló európai jogszabály: a csipekről szóló európai jogszabály védelmi, valamint repülési és űripari gyártókat érintő vonatkozásai
(véleménykiegészítés az INT/984. sz. véleményhez)
Előadó: Maurizio MENSI
Társelőadó: Jan PIE
|
Közgyűlési határozat:
|
2022. 01. 18.
|
|
Jogalap:
|
az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdése
|
|
|
Véleménykiegészítés
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2022. 05. 13.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB úgy véli, hogy a félvezetők a modern geopolitika és a technológiai-ipari vezető szerep kulcselemei. A korszerű európai félvezető-ökoszisztéma és az ellenálló ellátási láncok előmozdítása ezért létfontosságú az EU stratégiai autonómiája, technológiai szuverenitása, ellenálló képessége és ipari versenyképessége szempontjából, többek közt a stratégiai védelmi, valamint repülés- és űrtechnológiai ágazatban is. Az EGSZB ezért teljes mértékben támogatja a csipekről szóló európai jogszabály ambiciózus célkitűzéseit.
1.2Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenleg tervezettnél több forrásra van szükség ahhoz, hogy az EU elérje ambiciózus céljait a félvezetők terén. Korlátozott erőforrásainak lehető legjobb kihasználása érdekében az EU-nak azt is fontolóra kell vennie, hogy bizonyos technológiákat vagy értékláncszegmenseket előnyben részesítsen, ennek kiegészítéseként pedig hasonlóan gondolkodó partnerekkel működjön együtt.
1.3Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a csipekről szóló európai jogszabálynak biztosítania kell, hogy különösen a védelmi és repülés- és űrtechnológiai ágazat a stratégiai jelentőségével és kritikus ágazatként betöltött szerepével összhangban, piaci méretétől függetlenül támogatásban részesüljön. Ennek tükröződnie kell a kezdeményezés valamennyi pillérében, többek között a védelmi és a repülés- és űrtechnológiai ágazat követelményeinek megfelelő új csipkialakítások ösztönzése révén. Az egyedi intézkedések a kísérleti gyártósorokhoz való elsőbbségi hozzáférést, valamint annak lehetőségét jelentenék, hogy a kritikus ágazatok megrendelései „válságüzemmódon” kívül is prioritást élvezzenek az integrált gyártólétesítményeknél és a nyílt uniós üzemeknél.
1.4Az EGSZB véleménye szerint a politikai döntéshozók, valamint az upstream és downstream piaci szereplők közötti maximális koordináció biztosítása érdekében a kritikus félvezető és downstream ágazatokban tevékenykedő ipari szereplőknek teljes jogú tagoknak kell lenniük a félvezetőkkel foglalkozó európai testületben és annak alárendelt testületeiben.
1.5Az EGSZB úgy véli, hogy mind a fejlett, mind a kiforrott csipek európai előállításába be kell fektetni ahhoz, hogy a védelmi célú és a repülőgépgyártás számára rugalmas ellátási láncokat lehessen biztosítani; továbbá, hogy az innovációt az európai ipar által igényelt valamennyi félvezetőtípus esetében támogatni kell.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy az EU stratégiájának konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia a nyersanyagellátás kezelésére.
1.7Az EGSZB úgy gondolja, hogy a káros támogatási verseny elkerülése érdekében a finanszírozást a lehető legnagyobb mértékben uniós szinten kell koordinálni, míg az állami támogatások EUMSZ 107. cikke szerinti ellenőrzési mechanizmusát ki kell igazítani az értékelés kiszámíthatóságának és a többi uniós célkitűzéssel való koherenciájának biztosítása céljából.
1.8Az EGSZB úgy véli, hogy olyan állami támogatást kell nyújtani az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek, amelyek több tagállam számára is közvetlenül előnyösek, és hogy a köztámogatásokat olyan kezdeményezésekre kell összpontosítani, amelyek szorosan kapcsolódnak a „zöld” alkalmazásokhoz.
1.9Az EGSZB véleménye szerint az ellátási láncok nyomon követéséhez és a jövőbeli válságok előrejelzéséhez szükséges adatgyűjtést egyetlen, uniós szintű szervnek kellene végeznie.
1.10Az EGSZB megfelelő adatkormányzási keretet javasol, amely kiterjed az adatok átláthatóságára, interoperabilitására, megosztására, hozzáférhetőségére és biztonságára.
1.11Az EGSZB úgy véli, hogy stratégiai ágazatként a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazatnak elsőbbséget kell élveznie a tanúsítási eljárások kidolgozásában, és az Európai Csipkezdeményezés támogathatná a közös katonai-civil szabványok kidolgozását az európai szabványosítási stratégia keretében.
1.12Az EGSZB úgy véli, hogy a csipekről szóló európai jogszabálynak koherensnek kell lennie, és a célokat tekintve egyértelműen kapcsolódnia kell az összes többi uniós és nemzeti szakpolitikai eszközhöz, beleértve a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó szövetséget, a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontját és az Európai Nyersanyagszövetséget.
1.13Az EGSZB üdvözli a csipekről szóló európai jogszabályt, és a kezdeményezésről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésére, valamint a jogszabály gyors, ambiciózus és hatékony végrehajtására szólít fel.
2.A javaslat háttere
2.1Az egyre inkább digitalizált világban a félvezetők alapvető szerepet töltenek be számos gazdasági ágazatban és az élet számos területén. Minden digitális termék működéséhez szükségesek, lehetővé teszik a jövő kulcsfontosságú technológiáit, mint például az MI-t, az 5G-t, a felhőalapú számítástechnikát és a pereminformatikát, és a társadalmainkat támogató kritikus infrastruktúrák alapját képezik.
2.2A félvezetők a védelmi, valamint a repülési és az űripari gyártásban is létfontosságúak. A kifinomult rendszerek, amelyekre az európai haderők és más végfelhasználók egyre nagyobb mértékben támaszkodnak, mindenféle csipet tartalmaznak, köztük a kereskedelmi termékekben is megtalálható csipeket. Míg azonban a kereskedelmi célú csipgyártás a nagy volumenű költséghatékonyságra összpontosít, a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat esetében a kis volumenek mellett a tartósságnak, a megbízhatóságnak és az információk biztonságának van hangsúlyos szerepe. A védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat együttesen 2020-ban a globális csippiac mintegy 1%-át tette ki.
2.3A digitális átalakulás globális felgyorsulása az ipari ágazatokban egyre nagyobb keresletet támaszt a félvezetők valamennyi típusa iránt, amely
2030-ra várhatóan megduplázódik
. A koronavírus-járvány kitörése fokozta a keresletet és zavart okozott a globális ellátási láncokban, és azóta világszerte minden downstream ipari ágazat jelentős ellátási kihívásokkal szembesült. Ez hosszú szállítási késedelmekhez, rendelések törléséhez és gyárbezárásokhoz vezetett, mindez pedig súlyos gazdasági következményekkel járt. Például az új megrendelésekre vonatkozó beszerzésimenedzser-index és az euróövezeti gyártókhoz történő szállítási idők aránya 2019 és 2021 között több mint a háromszorosára nőtt, különösen a gyártáshoz félvezetőket használó ágazatokban (pl. az autó- és a technológiaiberendezés-gyártóknál), míg az euróövezetben a gépjárműgyártás 2020 novembere és 2021 márciusa között 18,2%-kal esett vissza.
2.4E fejlemények rávilágítottak arra, hogy Európa kisszámú külföldi csip- és alkatrész-beszállítótól függ, és ebből eredően kiszolgáltatott az ellátási lánc fennakadásaival szemben. A kiszolgáltatott helyzet különösen az Unió védelmi, valamint repülés- és űrtechnológiai ágazatában volt érezhető. A növekvő globális kereslet kielégítésére képtelen és a piaci logikától vezérelt csipgyártók a belföldi piacokat és a nagy volumenű ágazatokat helyezik előtérbe, így más ágazatok ellátása hiányos.
2.5Mivel a csipek gazdaságaink központi elemei, az ellátási lánc zavarai gazdasági és potenciálisan társadalmi kihívást jelentenek. Az olyan stratégiai ágazatok esetében azonban, mint a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat, a függőség biztonsági problémává is válik, mivel veszélyezteti a védelmi, valamint repülés- és űrtechnológiai termékek szállítását az EU-ban.
2.6Ez rendkívül problematikus a növekvő geopolitikai feszültségek, valamint a kereskedelmi és technológiai áramlások fegyverként való felhasználása miatt, ami a félvezetőket geopolitikai szempontból kritikussá tette. Emiatt a vezető gazdaságok intenzív erőfeszítéseket tesznek termelési kapacitásaik megerősítésére és függőségük csökkentésére. Például az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2026-ig 52 milliárd USD-t fektet be félvezető-ökoszisztémájába, Kína 150 milliárd USD-t kíván mobilizálni, hogy 2025-re elérje a 70%-os önellátást, Dél-Korea pedig azt tervezi, hogy 2030-ig 450 milliárd USD-t mobilizál magánberuházások formájában.
2.7Ennek fényében az EU-nak sürgősen csökkentenie kell függőségét, fokoznia kell versenyképességét, és meg kell erősítenie csipellátása biztonságát azáltal, hogy megerősíti pozícióját a globális ellátási láncban. Ez a cél különösen fontos az olyan stratégiai ágazatok számára, mint a védelem, valamint a repülés- és űrtechnológia. Ugyanakkor a nagyfokú összetettség, a magas költségek és a piacra lépés jelentős korlátai miatt a félvezetőgyártás terén a teljes önellátás nem realisztikus és nem is kívánatos. Ezért a nemzetközi partnerségek megerősítése kulcsfontosságú lesz Európa ellátásbiztonságának növelésében.
2.8A 2020. évi iparstratégiában az Európai Bizottság a félvezetőket olyan stratégiai ipari területként ismerte el, ahol Európa függőségére megoldást kell találni. A 2021. évi digitális iránytű célkitűzése szerint Európának 2030-ra a jelenlegi kétszeresét, 20%-os részesedést kell elérnie a világ élvonalbeli és fenntartható csipgyártásában. Az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében von der Leyen európai bizottsági elnök bejelentette a csipekről szóló európai jogszabályt, amelynek célja egy korszerű európai csip-ökoszisztéma létrehozása. Végül 2022 márciusában az Európai Tanács ismételten megerősítette e kezdeményezés fontosságát, és felszólított az EU stratégiai függőségének csökkentésére a rendkívül érzékeny területeken, beleértve a félvezetőket is.
3.Általános megjegyzések
3.1Jövőkép
3.1.1Míg Európa a csipek értékláncának bizonyos szegmenseiben (pl. K+F, gyártóberendezések) erős, a teljes lánc mentén meg kell erősítenie pozícióját. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy a meglévő erősségeket kihasználva megszüntesse a laboratórium és a gyártás közötti szakadékot.
3.1.2Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai stratégia nem foglalkozik kellőképpen a nyersanyagok kérdésével, amely az ellátásbiztonság kulcsfontosságú dimenziója, és amelynek tekintetében Európa bizonyos inputok (például fotorezisztens anyagok, szilíciumfém) tekintetében harmadik országoktól függ. A csipekről szóló európai jogszabálynak konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia e kockázat kezelésére, beleértve az Európai Nyersanyagszövetséggel való kapcsolatot is.
3.1.3Az EGSZB teljes mértékben támogatja a csúcstechnológiás és fenntartható félvezetők európai gyártásának fellendítésére irányuló célkitűzést. A kritikus ágazatoknak, köztük a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai gyártásnak azonban régebbi generációs csipekre is szükségük van. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a rugalmas ellátási láncok biztosítása érdekében mind a fejlett, mind a kiforrott csipek előállításába be kell fektetni.
3.1.4Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a teljes ökoszisztéma – beleértve az induló vállalkozásokat, a növekvő innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat, valamint a nagyobb vállalkozásokat – erőteljes bevonása elengedhetetlen a nagyszabású technológiai kapacitásépítés és innováció Unió-szerte történő támogatásához.
3.2Beruházások
3.2.1A csipstratégia céljainak elérése érdekében az Európai Bizottság 2030-ig mintegy 43 milliárd EUR összegű, szakpolitikai célokhoz illeszkedő beruházásra számít, beleértve az Európai Csipkezdeményezés keretében megvalósuló 11 milliárd EUR összegű közberuházást is. Sokkal egyértelműbbé kell azonban tenni a finanszírozás forrásait és összegét, a meglévő költségvetési előirányzatok felhasználását és az egyes költségvetési sorok által támogatandó célkitűzéseket.
3.2.2Az EGSZB szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az EU csipstratégiájában előirányzott közberuházások összege – amelynek egy részét már elkülönítették a mikroelektronika területét érintő intézkedésekre – valóban megfelel a kitűzött célnak. Az EU ipari versenytársai sokkal nagyobb támogatást nyújtottak és nyújtanak továbbra is félvezető-ökoszisztémáiknak, amelyek már most is jobban pozicionáltak a globális értékláncban. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a jelenleg tervezettnél több forrásra van szükség az ambiciózus kezdeményezés kitűzött céljainak eléréséhez, mind a piaci részesedés, mind az időkeret tekintetében. A forrásokhoz való hozzáférés adminisztratív terheinek csökkentését prioritásnak kell tekinteni.
3.2.3Korlátozott erőforrásainak lehető leghatékonyabb kihasználása érdekében az EU-nak azt is fontolóra kell vennie, hogy egyes technológiákat vagy értékláncszegmenseket kiemelten kezeljen. Ennek kapcsán a hasonló gondolkodású partnerekkel való koordináció biztosíthatja, hogy az erőfeszítések átfedések nélkül kiegészítsék egymást.
3.2.4Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a költségvetési források Horizont Európa és Digitális Európa programoktól való átcsoportosítása nem eredményezheti azt, hogy más prioritást élvező területeknek, például az űrágazatnak, az MI-nek és a kiberbiztonságnak ne maradjon elegendő forrása saját egyedi célkitűzéseik eléréséhez. Ezenfelül az Európai Védelmi Alaptól nem lenne helyénvaló átcsoportosításokat végrehajtani, mivel ez csökkentené a stratégiai védelmi ágazatot támogató, már így is korlátozott forrásokat.
3.3Kritikus ágazatok
3.3.1A csipekről szóló európai jogszabály elismeri a „kritikus ágazatok”, köztük a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat fontosságát, és rendelkezik ezek elsődlegességéről jelentős ellátási zavarok esetén. Az EGSZB üdvözli ezt a stratégiai megközelítést, mivel tükrözi az említett ágazatok társadalmaink biztonságában és ellenálló képességében játszott létfontosságú szerepét.
3.3.2Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a „kritikus ágazatok” fogalmának a kezdeményezés valamennyi pillérében meg kell jelennie. Így például az Európai Csipkezdeményezésnek konkrét intézkedéseket kell tartalmaznia a kritikus ágazatok támogatására, beleértve a kísérleti gyártósorokhoz való elsőbbségi hozzáférést is, míg az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek teljes termelési kapacitásuk legalább egy részét ezen ágazatok keresletének fedezésére kell fenntartaniuk.
3.4A védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat stratégiai jelentősége
3.4.1Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a csipekről szóló európai jogszabálynak biztosítania kell a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat támogatását azok stratégiai jelentőségével és „kritikus” státuszával összhangban. A támogatásnak figyelembe kell vennie ezen ágazatok sajátosságait, beleértve kis piaci részesedésüket, és azt, hogy csak korlátozottan képesek hatást gyakorolni a kapcsolódó beruházásokra és piaci döntésekre.
3.4.2Tekintettel ezekre a sajátosságokra, ezen ágazatok ellátásbiztonságának garantálásához megfelelő egyensúlyra van szükség a piacvezérelt, volumenalapú megközelítés és a kritikus jelleget figyelembe vevő stratégiai megközelítés között. Ennek az egyensúlynak tükröződnie kell különösen abban, ahogyan a gyártólétesítményekhez érkező megrendeléseket rangsorolják, és ahogyan a termékeket a közös beszerzéseket követően elosztják, amelynek során a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat sokkal nagyobb iparágakkal versenyez.
3.5Környezetvédelem
3.5.1Az EGSZB úgy véli, hogy a csipekről szóló európai jogszabálynak teljes mértékben illeszkednie kell a zöld és fenntartható uniós gazdaság 2030-ig történő kiépítésére vonatkozó stratégiai célkitűzéssel, és támogatnia kell azt. E célból meg kell erősíteni a félvezetőkkel kapcsolatos kezdeményezések környezeti hatásaira vonatkozó kutatásokat, hogy a végtermék környezeti teljesítményén túlmutató, mélyreható képet kapjunk a teljes értéklánc környezeti hatásairól.
3.5.2Ennek megfelelően az állami támogatást olyan, félvezetőkkel kapcsolatos kezdeményezésekre kell összpontosítani, amelyek szorosan kapcsolódnak a „zöld” alkalmazásokhoz, többek között oly módon, hogy az ilyen termékeket fejlesztő vállalkozások kedvezőbb feltételekkel jussanak köztámogatáshoz.
3.6Irányítás
3.6.1Az ágazati szereplők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy figyelemmel tudják kísérni a piaci trendeket, és fel tudják mérni, miként lehetne orvosolni az esetleges ellátási zavarokat. Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy ezen érdekelt feleket, különösen a félvezető-ágazat és a kritikus ágazatok szereplőit, szorosan be kell vonni a csipstratégia irányításába, többek között a félvezetőkkel foglalkozó testület és annak alárendelt csoportjai teljes jogú tagjaként. Az értéklánc következő és megelőző szakaszaiban elhelyezkedő ágazatok bevonása azok koordinációját is javítani fogja, lehetővé téve az ágazat számára az ellátási zavarok kiterjedt piaci beavatkozás nélküli kezelését.
3.7Koherencia
3.7.1Uniós szinten már több szakpolitikai eszköz is foglalkozik a csipekkel, például a Horizont Európa, a Digitális Európa, a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó szövetség és a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontja. Az Európai Nyersanyagszövetség szintén foglalkozik a kapcsolódó témákkal. A lehető legnagyobb általános hatékonyság és eredményesség érdekében ezeknek az eszközöknek és a csipekről szóló európai jogszabálynak teljes mértékben koherensnek kell lenniük, és egyértelműen kapcsolódniuk kell egymáshoz. Össze kell hangolni az uniós szintű kezdeményezéseket és a tagállamok kidolgozás alatt álló nemzeti projektjeit.
4.Részletes megjegyzések
4.1A kutatási és technológiai vezető szerep erősítése
4.1.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy támogassa az olyan új generációs technológiákat, mint a 2 nm-nél kisebb tranzisztorok, az MI forradalmi technológiái és a kvantumcsipek. Ezek a technológiák nagy lehetőségeket rejtenek magukban a stratégiai iparágak – köztük a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat – jövőbeli igényeinek kielégítésére, ezért alapvető fontosságú az európai szellemitulajdon-jogok gyors fejlesztése és védelme ezeken a területeken.
4.1.2Ugyanakkor az európai downstream iparágak – beleértve a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazatot is – továbbra is igényelnek nagyobb felbontási méretű, speciális csipeket. Ezért a csipekről szóló európai jogszabálynak nem szabad kizárólag a legkisebb csipekre összpontosítania, hanem valamennyi szükséges csiptípus innovációját elő kell mozdítania.
4.2Vezető szerep a tervezésben, a gyártásban és a csomagolásban
4.2.1Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Csipkezdeményezés hangsúlyt helyez a kínálati és keresleti oldal szereplői közötti szoros együttműködésre, valamint üdvözli a feldolgozói és félvezető-technológiákkal foglalkozó szövetség tervezett tanácsadói szerepét, mivel mindkettő hozzájárul majd az erőfeszítések koherenciájának biztosításához.
4.2.2Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy az európai védelmi, valamint repülés- és űrtechnológiai ágazat ellenálló képessége és autonómiája szempontjából különösen fontos, hogy az EU saját kapacitásokkal rendelkezzen a jövőbeli elektronikai megoldások megtervezéséhez, többek között a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, a moduláris jelleg és az újrafelhasználás területén.
4.2.3Az EGSZB teljes mértékben támogatja az innovatív kísérleti prototípus-gyártósorok létrehozását. A kereskedelmi gyártás, illetve a stratégiailag fontos védelmi, valamint repülés- és űrtechnológiai gyártási ágazat közötti szinergiák előmozdítása érdekében az ebben az összefüggésben kidolgozott csipkialakításoknak figyelembe kell venniük e két ágazat egyedi követelményeit. A védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai igények kielégítését célzó kialakításoknak is elsőbbségi hozzáféréssel kell rendelkezniük a kísérleti gyártósorokhoz.
4.2.4Az EGSZB úgy véli, hogy stratégiai ágazatként a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazatnak elsőbbséget kell élveznie a tanúsítási eljárások kidolgozásában. A szabványok kidolgozása döntő fontosságú lesz. A szinergiák minél teljesebb kiaknázása érdekében az Európai Csipkezdeményezés az európai szabványosítási stratégia keretében támogathatná a közös katonai-civil szabványok kidolgozását.
4.3Az európai ökoszisztéma fellendítése és az ellátásbiztonság megteremtése
4.3.1Az EGSZB egyetért azzal, hogy jelentős és gyors állami támogatásra lesz szükség az európai gyártókapacitás megerősítéséhez szükséges nagy magánberuházások ösztönzéséhez. A jogbiztonság biztosítása és a bürokrácia lehető legnagyobb mértékű csökkentése kulcsfontosságú lesz e beruházások vonzásában. Ezért alapvető fontosságú az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek kijelölésére és az állami támogatások engedélyezésére vonatkozó kritériumok egyértelmű meghatározása, valamint az adminisztratív eljárások észszerűsítése. Az állami támogatási szabályok hatékony és megkülönböztetéstől mentes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni a különböző rendelkezésre álló támogatási intézkedések összehangolásának kritériumait is.
4.3.2Az EGSZB üdvözli, hogy „a maga nemében az első” elve nemcsak a technológiai csomópont, hanem a folyamattechnológia, a teljesítmény és a fenntarthatóság tekintetében is támogatja az innovációt. Be lehetne vezetni emellett az „uniós jelentőségű” ismérvet a több állam számára közvetlenül előnyös létesítmények elismerése céljából (amelyek például kötelezettséget vállalnak arra, hogy több tagállam vállalkozásait azonos feltételek mellett látják el).
4.3.3A tagállamok közötti költséges támogatási verseny elkerülése érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a lehető legnagyobb mértékben hangolják össze az uniós szintű közfinanszírozást (például a közös vállalkozásokra vonatkozó és az IPCEI keret igénybevételével, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek digitális fejezeteinek összehangolásával, amely utóbbiakból 20%-ot, azaz 145 milliárd eurót kell a digitális átállásra fordítani). Az állami támogatásokra vonatkozó, az EUMSZ 107. cikke szerinti ellenőrzési mechanizmus alkalmazásának kiigazítása szintén hozzájárulna az állami támogatás gyorsabb és kiszámíthatóbb értékeléséhez. E tekintetben megjegyezzük, hogy például a Covid19-cel összefüggő ideiglenes keret sikeresnek bizonyult az időben történő és megfelelő támogatás biztosítása, valamint a szélessáv támogatásáról szóló iránymutatások terén. Noha az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek állami támogatása a finanszírozási hiány 100%-át is elérheti, igen örvendetes lenne az elemzésre vonatkozó további iránymutatás. Például az integrált gyártólétesítmények és az „uniós jelentőségű” kritériumnak is megfelelő nyílt uniós üzemek gyorsabb támogatásengedélyezésre lehetnek jogosultak.
4.3.4Az EGSZB úgy véli, hogy az állami támogatások értékelésekor az Európai Bizottságnak további célkitűzéseket is fontolóra kellene vennie, például a stratégiai ágazatok, köztük a védelem, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazat előmozdítását, valamint az uniós fenntarthatósági célokkal való koherencia biztosítását.
4.4Az akut szakemberhiány kezelése
4.4.1A digitális készségek kulcsfontosságúak Európa félvezetőkkel kapcsolatos törekvéseinek megvalósításában, és az ezek iránti kereslet tovább fog nőni. Az EGSZB ezért üdvözli, hogy hangsúlyt helyeznek az európai digitális készségek terén mutatkozó hiányosságok orvoslására, és szorgalmazza a tervezett vonatkozó kezdeményezések ambiciózus végrehajtását.
4.5A globális ellátási láncok megértése és felkészülés a jövőbeli válságokra
4.5.1Az EGSZB üdvözli, hogy a stratégia az ellátási láncok feltérképezésére és nyomon követésére, valamint a zavarok kockázatának azonosítására összpontosít. Bizonyos kockázatok különösen fontosak a védelmi, valamint a repülés- és űrtechnológiai ágazatban, beleértve a beszállítókra a környezeti, társadalmi és irányítási politikák, az uniós szabályozások, köztük a REACH, valamint a külföldi beszállítók székhelye szerinti országok külpolitikája és exportpolitikája (például az USA-beli ITAR/EAR) által gyakorolt hatást.
4.5.2Ez a feladat olyan megközelítést igényel, amely tükrözi az ellátási láncok összetett, határokon átnyúló jellegét és biztosítja az információ koherenciáját. Az EGSZB ezért szorgalmazza, hogy az adatgyűjtést központilag, egyetlen, uniós szinten kijelölt szerv végezze, amelynek az Unió különböző részein működő vállalkozások egyértelmű és racionális követelmények alapján tesznek jelentést. Megfelelő mechanizmusokat kell létrehozni az ágazat által szolgáltatott érzékeny információk titkosságának biztosítására.
4.5.3Végezetül fontos, hogy a „válságüzemmódban” alkalmazandó szabályok egyértelműek legyenek. Például, mivel a legtöbb csiptípust több különböző iparágban is használják, globális hiány idején több kritikus ágazat vállalatainak is valószínűleg ugyanazon termékekhez és termelési kapacitásokhoz kell majd hozzáférniük. Ezért egyértelmű kritériumokra van szükség a megrendelések rangsorolásához és a termékek közös beszerzéseket követő elosztásához.
4.6Nemzetközi együttműködés
4.6.1A globális félvezető-ökoszisztéma összetett, szakosodott és szorosan összefonódott. Ezért az uniós szintű gyártókapacitás és ellenállóképesség fokozására irányuló erőfeszítéseket a hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel való együttműködéssel kell összekapcsolni. Az egyes partnerek erősségeinek kihasználása és összehangolt stratégiák kidolgozása elősegíti a szinergiákat, kiküszöböli az erőfeszítések párhuzamosságait, és növeli a hatékonyságot a teljes értékláncban.
A partnerekkel a csipek terén folytatott együttműködés során az EU-nak a lehető legjobban ki kell használnia a meglévő fórumokat, például az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot, és ennek során be kell vonnia az ágazati érdekelteket, figyelembe véve azok szakértelmét és a projektek helyi végrehajtásában betöltött szerepét.
Kelt Brüsszelben, 2022. május 13-án.
Pietro Francesco De Lotto
az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága elnöke
_____________