|
VÉLEMÉNY
|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
|
Szabványosítási stratégia / szabványosítási rendelet
|
|
_____________
|
|
a) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU szabványosítási stratégiája - Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében
[COM(2022) 31 final]
b) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1025/2012/EU rendeletnek az európai szabványügyi szervezetekben az európai szabványokkal és az európai szabvány jellegű dokumentumokkal kapcsolatos döntéshozatal tekintetében történő módosításáról
[COM(2022) 32 final – 2022/0021(COD)]
|
|
|
|
INT/977-983
|
|
|
|
Előadó: Sandra PARTHIE
|
|
Felkérés:
|
a)Európai Bizottság, 2022. 05. 02.
b)Európai Parlament, 2022. 02. 14.
c)Tanács, 2022. 02. 17.
|
|
Jogalap:
|
a)az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
b)az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2022. 05. 05.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2022. 05. 18.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
569.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
186/1/3
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli az uniós szabványosítás jövőjével globális összefüggésben foglalkozó európai bizottsági közleményt. Az Európai Bizottság javaslata helyesen tükrözi a nemzetközi szabványok fejlődését, és reagál a bekövetkezett változásokra. Az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkében szereplő javaslattal összefüggésben az EGSZB üdvözli az irányítás felülvizsgálatát. Az európai szabványügyi szervezetek irányítása során figyelni kell arra, hogy valamennyi érintett piaci szereplő, fogyasztó, társadalmi és környezetvédelmi érdekcsoport, szakszervezet, kkv és nagyvállalat átlátható, nyitott, inkluzív és méltányos módon részt vehessen a folyamatban.
1.2A széles körű társadalmi konszenzus biztosítása érdekében kulcsfontosságú az inkluzív, kiegyensúlyozott megközelítés garantálása, amely teljes mértékben lehetővé teszi minden érdekelt és érintett fél számára a részvételt. Uniós és tagállami szinten a politikai szereplők és a szabványügyi szervezetek kölcsönösen támogatják egymást a keretfeltételek alakításával. A világon egyedülálló és feltétlenül megerősítendő az a követelmény, hogy az európai szabványosítási stratégia inkluzív legyen. Nemzetközi szinten aggodalomra ad okot, hogy az inkluzivitás nem sarokköve a nemzetközi szabványosításnak.
1.3Az EGSZB tisztában van az abban rejlő veszélyekkel, hogy a világ más részein a szabványosítás iparpolitikai vagy geopolitikai eszközzé vált. Az Európai Uniónak készen kell állnia az általa alkalmazott megközelítés módosítására, hogy biztosítani és növelni tudja az európai vállalatok versenyképességét és a fogyasztók védelmét. Az EGSZB üdvözli ezért a 22 javasolt intézkedést, többek között a magas szintű fórum létrehozását az érdekelt felek érdekeinek jobb összehangolása érdekében, a szabványosítási főtisztviselő kinevezését, az európai szabványügyi szervezetek irányítási reformjára vonatkozó felhívást, szabványosítási prioritások meghatározását az ökológiai és digitális kettős átállás kapcsán, valamint a szabványosítási folyamatok felgyorsítását.
1.4A kormányok/politikai szereplők, az ipar és más érdekelt felek szorosabb együttműködése révén egyesíteni kell a piacvezérelt szabványok esetén érvényesülő, alulról építkező megközelítést és a politikai-stratégiai szempontokat érvényesítő, felülről építkező megközelítést, hogy közös európai stratégiákat lehessen kidolgozni és meg lehessen őrizni a demokratikus értékeket. E célból folyamatos egyeztetésre van szükség az Európai Bizottság, az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek, az ipar és a civil társadalom érdekelt felei között.
1.5Az EGSZB azzal is egyetért, hogy arra kell kérni az európai szabványügyi szervezeteket, hogy korszerűsítsék irányításukat az európai közérdek, a demokratikus értékek, illetve a kkv-k, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok, a szakszervezetek, a civil társadalom és a felhasználók érdekeinek teljes körű képviselete, valamint a szabványokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.
1.6Az európai szabványosítási stratégia számos olyan, kutatókat, valamint fiatal és gyakorló szakembereket célzó képzési és oktatási kezdeményezést említ, amelyek célja a készségfejlesztés előmozdítása a szabványosítás területén. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a javaslatok kulcsfontosságúak, különösen a kkv-k és mikrovállalkozások számára, valamint a tehetségbe való befektetés keretrendszerének létrehozásához, és határozottan támogatja az ilyen kezdeményezések széles körű és gyors bevezetését. Hangsúlyozza, hogy az európai és nemzeti hatóságok részéről növelni kell a szabványosításban részt vevő valamennyi szereplő – például a szakszervezetek, a civil társadalmi szervezetek és a vállalatok – finanszírozását a szabványosítási munkában való részvételi képességük javítása érdekében.
2.Az Európai Bizottság javaslatainak háttere
2.1A szabványok az egységes európai piac központi elemét alkotják. Az elmúlt 30 évben az európai szabványosítási rendszer keretében több mint 3600 harmonizált szabványt dolgoztak ki, amelyek révén a vállalatok bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak. Az európai szabványok jelentős előnyökkel jártak, egyenlő versenyfeltételeket teremtettek a vállalkozások számára az egységes piacon, és erősítették a fogyasztói bizalmat. Tartalmukat műszaki bizottságok határozzák meg, amelyekben az államnak joga van részt venni, azonban nincsenek olyan további hatáskörei, amelyek lehetővé tennék a beavatkozást. Bizonyos uniós tagállamokban további szabályok vonatkoznak a közérdekű projektek kezelésére. Mivel a harmonizált szabványok az uniós jog részét képezik [vö. az Európai Bizottság COM(2018) 764 közleményével], a demokratikus elvekkel összhangban kell őket megírni, az összes érdekelt fél részvételével (figyelembe véve többek között a civil társadalom, a fogyasztók, a társadalmi és környezetvédelmi érdekcsoportok, a szakszervezetek és a kkv-k érdekeit), ekképpen biztosítva a kiegyensúlyozott döntéshozatali folyamatot a nemzeti, európai (és nemzetközi) szabványügyi szervezetekben.
2.2Az európai szabványosítás egyre nehezebb globális piaci versenykörülmények között működik. Európa versenyképessége, technológiai szuverenitása, a függőségek csökkentésére való képessége és az uniós értékek – többek között társadalmi és környezetvédelmi törekvéseink – védelme függ attól, hogy az európai szereplők mennyire bizonyulnak sikeresnek a nemzetközi szintű szabványosítás terén. A sikerhez szükség van az európai érdekelt felek erőforrásaira/szakértelmére is, mert ezek nélkül lehetetlen megőrizni Európa vezető szerepét a nemzetközi szabványosítás viszonylatában.
2.3A klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaságra irányuló uniós törekvések nem valósíthatók meg európai szabványok nélkül. Az EU csak akkor maradhat globális szintű szabványalkotó, ha világviszonylatban jelentős tényezőként lép fel a szabványosítási tevékenységek terén, és vezető szerepet vállal a legfontosabb nemzetközi fórumokon és intézményekben.
2.4Szabványosítási stratégiájában az Európai Bizottság vázolta a szabványokkal kapcsolatos megközelítését mind az egységes piacon belül, mind globális szinten. A stratégiához mellékelték a szabványosításról szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslatot, a rendelet végrehajtásáról szóló jelentést és az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramját. A stratégia célja az EU globális versenyképességének megerősítése, hogy ezáltal lehetőséget teremtsen a reziliens, zöld és digitális gazdaság megvalósítására, és biztosítsa a demokratikus értékek érvényesülését a technológiák alkalmazása során.
2.5Az európai szabványosítási rendszer az új és kialakulóban lévő technológiák esetében sokszor nem képes kellő időben eredményt felmutatni, így az Unió lemarad azokról a jelentős előnyökről, amelyeket azok érhetnek el a szabványosítás révén, akik elsőként lépnek. Ez a stratégia egy intézkedéscsomagot javasol annak érdekében, hogy a szabványok ismét a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac középpontjába kerüljenek, és megerősödjön az európai szabványosítási rendszer globális szerepe. Uniós és nemzeti, tagállami szinten a politikai szereplők és a szabványügyi szervezetek kölcsönösen támogatják egymást a keretfeltételek alakításával. Ez az együttműködés sikeresnek bizonyult, és ez képezi az alapját az európai vállalatok gazdasági sikerének, valamint nemzetközi piacra jutásának.
2.6Az Európai Bizottság javaslatot tett a szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet módosítására is az európai szabványosítási rendszer irányításának javítása érdekében. Az európai rendszer nyitottságának, átláthatóságának, inkluzivitásának és pártatlanságának megőrzése mellett a javaslat előírja, hogy az Európai Bizottság által az európai szabványügyi szervezeteknek benyújtott szabványosítási felkéréseket a nemzeti szabványügyi testületeknek kell kezelniük.
2.7Az Európai Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban közleményt adott ki, amelyben bemutatta az Európai Unió európai szabványosításra vonatkozó 2022. évi munkaprogramját. A program felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság 2022 során tervez megkezdeni az európai szabványosítási rendszer nyitottságának, átláthatóságának és inkluzivitásának előmozdítása érdekében.
2.8Az 1025/2012/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Bizottság ötévente jelentést tesz a rendelet végrehajtásáról. Az Európai Bizottság közzétett egy második jelentést, amely elsősorban a 2016–2020 közötti időszakkal foglalkozik, de néhány esetben egészen 2021-ig tartalmaz tényeket és számadatokat. A jelentés azt mutatja, hogy az európai szabványosítási rendszer bizonyos tekintetben – például az új informatikai eszközök tekintetében – javult, de bizonyos területeken még van mit javítani. Ez különösen igaz az inkluzivitásra, a nemzeti szabványügyi testületeknek az európai szabványosítási rendszerben betöltött szerepére és a harmonizált európai szabványok Európai Bizottsághoz való kézbesítéséhez szükséges időre.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB üdvözli az uniós szabványosítás jövőjével globális összefüggésben foglalkozó európai bizottsági közleményt. Az Európai Bizottság javaslata helyesen tükrözi a nemzetközi szabványok fejlődését, és reagál a bekövetkezett változásokra. Célja, hogy meghatározó szerepet biztosítson Európának, és védje az európai érdekeket a szabványalkotási eljárások és struktúrák kapcsán. Ha Európa megfelelően kihasználja a kettős átállással kapcsolatos lendületet, akkor az elsők között léphet az ökológiai és digitális szabványosítás terén.
3.2Az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkében szereplő javaslattal összefüggésben az EGSZB üdvözli az irányítás felülvizsgálatát. Az európai szabványügyi szervezetek irányítása során figyelni kell arra, hogy valamennyi érintett európai piaci szereplő, fogyasztó, társadalmi és környezetvédelmi érdekcsoport, szakszervezet, kkv és nagyvállalat átlátható, nyitott, inkluzív és méltányos módon részt vehessen a folyamatban. Az irányításnak tükröznie kell a szabványosítás jogos hatályát, nem szabad aláásnia a demokratikusan legitimált jogalkotási folyamatokat, és kerülnie kell a túlzott mértékű szabványosítási igényeket.
3.3Hagyományosan a szabványokat az ipari szereplők dolgozzák ki. A széles körű társadalmi konszenzus biztosítása érdekében kulcsfontosságú egy kiegyensúlyozott megközelítés garantálása, amely teljes mértékben lehetővé teszi minden érdekelt és érintett fél számára a részvételt. Uniós és tagállami szinten a politikai szereplők és a szabványügyi szervezetek kölcsönösen támogatják egymást a keretfeltételek alakításával. A világon egyedülálló és feltétlenül megerősítendő az a követelmény, hogy az európai szabványosítási stratégia inkluzív legyen. Nemzetközi szinten aggodalomra ad okot, hogy az inkluzivitás nem sarokköve a nemzetközi szabványosításnak.
3.4Az EGSZB rámutat arra, hogy az Európai Bizottság által elfogadott új jogszabályi keret milyen előnyökkel jár abból a szempontból, hogy harmonizált szabványokat használnak a szabályozási követelmények pontosítására. Az EGSZB kiemeli, hogy a szabványok célja nem az, hogy a szabályozás jogkörét átruházzák a magánszektorra. A szociális partnerek és/vagy a szabályozó szerv hatáskörébe eső társadalmi-politikai megfontolásokkal nem az európai szabványügyi szervezeteknek és a nemzetközi szabványügyi testületeknek kell foglalkozniuk. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy különösen a szolgáltatások szabványosítása esetén gondosan mérlegelni kell a demokratikus legitimációt. A szolgáltatások a postai szolgáltatásoktól kezdve a bonyolult intellektuális szolgáltatásokig rendkívül változatosak lehetnek tartalom és összetettség szempontjából, a horizontális szabványok azonban ezt nem tudják megfelelően figyelembe venni.
3.5Az EGSZB tisztában van az abban rejlő veszélyekkel, hogy a világ más részein a szabványosítás iparpolitikai vagy geopolitikai eszközzé vált. Az Európai Uniónak készen kell állnia az általa alkalmazott megközelítés módosítására, hogy biztosítani és növelni tudja az európai vállalatok versenyképességét és a fogyasztók védelmét. Az EGSZB üdvözli ezért a 22 javasolt intézkedést, többek között a magas szintű fórum létrehozását az érdekelt felek érdekeinek jobb összehangolása érdekében, a szabványosítási főtisztviselő kinevezését, az európai szabványügyi szervezetek irányítási reformjára vonatkozó felhívást, a szabványosítási prioritások meghatározását az ökológiai és digitális kettős átállás kapcsán, valamint a szabványosítási folyamatok felgyorsítását. Ezeknek az intézkedéseknek a segítségével meg kell erősíteni az európai és a nemzetközi szabványosítási rendszert.
4.Részletes megjegyzések
4.1A szabványok piacokat teremtenek. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai egységes piac stratégiai eszköz, csakúgy, mint a harmadik felek hozzáférésének biztosítása ehhez a piachoz. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a termékek és szolgáltatások interoperabilitását világszerte és a különböző gazdasági és társadalmi rendszereken átívelően, ragaszkodnunk kell az „univerzálisan elfogadott egységes ellenőrzés és egységes szabvány” alapelvhez. Gondoskodni kell arról, hogy a gazdasági érdekek vagy harmadik felek politikai érdekei által vezérelt szabványosítási folyamatok ne írják felül a demokratikusan elfogadott jogszabályokat.
4.2Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzetközi szabványoknak – különösen az európai szabványokba való átültetés esetén – figyelembe kell venniük az európai társadalmi értékeket, biztosítva, hogy a nemzetközi szabványosítási rendszer valóban inkluzív legyen. Ezzel összefüggésben az EGSZB kéri a szabványügyi testületek által kötött Bécsi és Frankfurti Egyezmény határozottabb alkalmazását, amelyek célja annak elkerülése, hogy az európai szabványok versenyezzenek a nemzetközi szabványokkal, vagy ellentmondjanak azoknak.
4.3A sikerhez elengedhetetlen az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő szabványosítási kötelezettségvállalások végrehajtása, valamint a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott szabványosítási együttműködés a stratégiai területeken és a nemzetközi szabványügyi testületekben. Az EGSZB úgy véli, hogy meg kell erősíteni a párbeszédet az Egyesült Államokkal a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) keretében folytatott együttműködésen keresztül, és hogy előnyösek lehetnek a Japánnal, Szingapúrral, Dél-Koreával és más, hasonlóan gondolkodó országokkal megvalósított digitális partnerségek.
4.4A kormányok/politikai szereplők, az ipar és más érdekelt felek szorosabb együttműködése révén egyesíteni kell a piacvezérelt szabványok esetén érvényesülő, alulról építkező megközelítést és a politikai-stratégiai szempontokat érvényesítő, felülről építkező megközelítést, hogy lehetővé váljon a közös európai stratégiák kidolgozása. E célból folyamatos egyeztetésre van szükség az Európai Bizottság, az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek és az ipar között.
4.5Az EGSZB azzal is egyetért, hogy arra kell kérni az európai szabványügyi szervezeteket és tagszervezeteiket, hogy korszerűsítsék irányításukat a közérdek, illetve a kkv-k, a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportok, a szakszervezetek, a civil társadalom és a felhasználók érdekeinek teljes körű képviselete, valamint a szabványokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. Biztosítani kell azonban, hogy ez a felülvizsgálat ne bénítsa meg a folyamatban lévő szabványosítási munkát, és ne vezessen késésekhez a termékek forgalomba hozatala terén. A díjmentesen rendelkezésre bocsátott szabványok kérdését meg kell vitatni minden részt vevő piaci szereplővel.
4.6Az EGSZB rámutat arra, hogy a szabványok nemcsak a termék műszaki vonatkozásait szabályozzák, hanem hatással lehetnek az emberekre is. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa, hogy miként számoltathatóak el az uniós tagállamok azzal kapcsolatban, hogy biztosítják-e a civil társadalmi szervezetek szabványosítási tevékenységekben való aktív részvételének lehetőségét. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy további pénzügyi támogatási intézkedések elfogadásával segítse a kevesebb erőforrással rendelkező kkv-k és társadalmi érdekcsoportok (például fogyasztóvédelmi szervezetek) részvételét a szabványosítási folyamatokban, és ezáltal biztosítsa a kiegyensúlyozott képviseletet. Ezek a szereplők széles körű független szakértelemmel és tapasztalatokkal tudnak hozzájárulni a szabványosítási folyamatokhoz. Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy önkéntes jellegük ellenére a szabványok alkalmazásának mellőzése súlyos negatív hatásokkal – többek között kártérítéssel és a megfelelőséggel kapcsolatos problémákkal – járhat.
4.7Az EGSZB úgy véli, hogy fontos az összes érdekelt fél, az európai szabványügyi szervezetek és más partnerek közötti együttműködés az azonosított szabványosítási prioritások azonnali kezelése érdekében, például a Covid19-oltóanyagok és -gyógyszerek gyártása, a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozása, a tiszta hidrogén értéklánca, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cementgyártás, a chipek tanúsítása és az adatokra vonatkozó szabványok tekintetében. Az EGSZB arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy a szabványosítási prioritások meghatározása előtt folytasson megbeszéléseket az uniós tagállamokkal és az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy ne maradjanak figyelmen kívül fontos szabványok. Ezzel biztosítani lehetne, hogy a folyamatban lévő szabványosítási munkát ne zavarják meg új célok.
4.8Az EGSZB teljes mértékben támogatja a szabványalkotási eljárások felgyorsítását, továbbá javasolja a szabványok jogi ellenőrzésének bevezetését a műszaki bizottságok szintjén, és szoros együttműködést javasol a folyamatnak ebben a fázisában a harmonizált szabványokkal foglalkozó tanácsadókkal.
4.9Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a meglévő szabványoknak az európai zöld megállapodás célkitűzései és a kettős átállás fényében javasolt felülvizsgálata nem vezethet a szabványok átfogó átdolgozásához, mivel az késleltetné a régóta szükséges új szabványok kidolgozását. Ez a felülvizsgálat erőforrás-igényes lesz, és az erőforrások biztosításában a nagy ipari vállalatokon kívül a nemzeti hatóságoknak, a kutatóintézeteknek, valamint a környezetvédelmi és társadalmi érdekcsoportoknak – köztük a szakszervezeteknek – is részt kell vállalniuk.
4.10Az EGSZB kiemeli ezzel összefüggésben az „egyenértékű alternatívák” alkalmazásának lehetőségét. Ez különösen az innováció tekintetében jelent rendkívül fontos elvet, amelynek megerősítése, végrehajtása és jobb kommunikációja révén biztosítani kell, hogy az esetleges kártérítési igények ne akadályozzák az innovációt. Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, hogy ezeket a megoldásokat nem szabad az egészség és a biztonság területén alkalmazni. Az „egyenértékű alternatívák” alkalmazását a közbeszerzések kapcsán is meg kell fontolni mint olyan eszközt, amely előmozdíthatja a szabványok elterjedését.
4.11Az EGSZB támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy létre kell hozni egy magas szintű fórumot, amelynek feladata, hogy segítse az Európai Bizottságot a jövőbeli szabványosítási prioritások előrejelzésében, és együttműködjön az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az e prioritásokkal kapcsolatos politikai egyeztetések biztosítása érdekében. Fontos azonban biztosítani az ipari szereplők és a releváns érdekelt felek részvételét ebben a magas szintű fórumban, ahogy biztosítani kell az EU ipari fóruma és az ipari szövetségek által végzett munkával való összhangot is. Az EGSZB kéri ugyanakkor az Európai Bizottságot, hogy tisztázza a javasolt, szabványokkal kapcsolatos uniós kiválósági központ és az egyéb fórumok viszonyát.
4.12A stratégia számos olyan, kutatókat, valamint fiatal és gyakorló szakembereket célzó képzési és oktatási kezdeményezést említ, amelyek célja a készségfejlesztés előmozdítása a szabványosítás területén. A kezdeményezések között szerepel a „szabványosítási ösztönző”, az „egyetemi szabványosítási napok”, a lényeges anyagok EU Akadémia általi terjesztése, valamint a külföldi szabványosítási projektek finanszírozása. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a javaslatok kulcsfontosságúak, különösen a kkv-k és mikrovállalkozások számára, valamint a tehetségbe való befektetés keretrendszerének létrehozásához, és határozottan támogatja az ilyen kezdeményezések széles körű és gyors bevezetését.
4.13Az EGSZB különösen ösztönzi az uniós szabványokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést az uniós programok és alapok (például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz [Globális Európa] és a Horizont Európa) révén, valamint az érdekelt felek (kkv-k, civil társadalom, tudományos szakemberek) nemzetközi szabványosításban való részvételének támogatását, például Afrikában, ahol ezzel a pozitív kezdeményezéssel ellensúlyozni lehetne más régiók szerepvállalását az afrikai kontinensen. A szabványosítás megerősítésének a globális átjáró kialakítására vonatkozó uniós kezdeményezés egyik központi elemét kell képeznie.
Kelt Brüsszelben, 2022. május 18-án.
Christa Schweng
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________