SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
VÉLEMÉNY
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jobb munkakörülmények egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes körű kiaknázása a jövő munkaerőpiacán
[COM(2021) 761 final]
Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról
[COM(2021) 762 final]
Előadó: Cinzia Del Rio
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2021. 12. 09.
|
|
Jogalap
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2022. 03. 07.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülés száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1A világjárvány rávilágított a munka világának néhány, már folyamatban lévő változására, és felgyorsította a platformalapú munkavégzés minden fajtájának elterjedését, így erősítve a digitális gazdaság növekedését és hatását.
1.2Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatát (COM(2021) 762) a szociális jogok európai pillérének végrehajtása keretében. Ennek a szabályozási beavatkozásnak egyértelműen rögzítenie kell a munkaügyi kapcsolatok osztályozására és az algoritmusok használatára vonatkozó kritériumokat, és hozzáférést kell biztosítania a szociális és munkaügyi védelemhez és jogokhoz.
1.3Az EGSZB már több korábbi véleményében – amelyek e vélemény szempontjából is relevánsak – is rámutatott a platformalapú munkavégzéssel járó lehetőségekre és a kockázatokra, valamint arra, hogy világos és méltányos szabályokat kell megállapítani a belső piacon a tisztességes verseny, a hatékony munkavállalói jogérvényesítés és a jobb munkafeltételek biztosítása érdekében. Az általános cél a belső piac érvényesítése és megerősítése azáltal, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk valamennyi szereplő számára.
1.4Az EGSZB hangsúlyozta, hogy a platformgazdaság mind a munkavállalók, mind a vállalkozások előtt lehetőségeket nyit meg. A vállalatok új piacokat érhetnek el, csökkenthetik a költségeket, és kihasználhatják a digitális technológiák innovációit, valamint a globális és helyi munkaerőhöz való hozzáférést a hatékonyság és a termelékenység javítása érdekében, míg a munkavállalók számára új jövedelemszerzési és munkalehetőségek nyílnak, amelyek egyre fontosabbak, sőt döntő jelentőséggel bírnak a kiszolgáltatott csoportok – például a fiatalok, a migránsok és a nők – számára. Ezeket a lehetőségeket társadalmilag fenntartható módon kell kezelni.
1.5A platformgazdaságbeli munkakörülményekkel kapcsolatban kifejezett aggodalmak közé tartoznak a szociális védelemhez és a társadalombiztosítás általi lefedettséghez való korlátozottabb hozzáférés, az egészségügyi és biztonsági kockázatok, a bizonytalan munkavégzés, a több részre tagolt munkaidő és az elégtelen jövedelemszint, valamint a kollektív jogok elismerésének biztosításával kapcsolatos nehézségek. Ezekkel az aggályokkal foglalkozni kell, és megfelelő szinteken – európai, nemzeti szinten és a platformokat bevonó kollektív tárgyalások révén – kiegyensúlyozott megoldásokat kell kidolgozni. Az EGSZB szükségesnek tartja az egyenlő bánásmód biztosítását a „hagyományos” vállalatok, valamint a munkaszervezést és a munkaügyi kapcsolatokat illetően algoritmikus irányítási funkciókon (irányítás, ellenőrzés és/vagy szervezési hatáskör) alapuló digitális eszközöket használó vállalatok között.
1.6A digitális munkaerő-platformok mérete eltérő. A platformokat használó kkv-k számára más kihívások is léteznek, amelyeket figyelembe kell venni: ilyenek többek között az infrastruktúrával és az adminisztratív terhekkel kapcsolatos költségekkel, valamint a digitális átalakuláshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívások.
1.7Az EGSZB elismeri, hogy a munkaidő rugalmassága a platformalapú munkavégzés pozitív jellemzője lehet, amelyet különösen azok üdvözölnek, akik a platformalapú munkavégzésre kiegészítő jövedelemforrásként támaszkodnak. A rugalmasságnak azonban mindig az uniós jog által garantált alapvető szociális és munkaügyi normák tiszteletben tartásán kell alapulnia.
1.8Az EGSZB egyetért azzal, hogy a munkaviszony jogi besorolása és a valódi önálló vállalkozói tevékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése kulcsfontosságú a jogbiztonság biztosításához mind a vállalkozások, mind a munkavállalók számára, valamint a munkavállalók jogainak és védelmének biztosításához. Ezt a kérdést azonban a különböző tagállamok eltérően kezelik. Az egyes területekre vonatkozó jogi rendelkezések, a munkaügyi vitákat követő bírósági ítéletek és a platformalapú munkavégzés célzott szegmenseire vonatkozó kollektív szerződések a meglévő szabályozás széttagoltságát eredményezik az EU-n belül, és a platform-munkavállalókkal szembeni eltérő bánásmódhoz vezetnek a különböző tagállamokban. Egyértelműen meg kell határozni a jogilag felelős munkáltatót, mind az adózás és a társadalombiztosítási járulékok, mind a kollektív tárgyalási folyamatok kialakítása szempontjából.
1.9Európa nem alkalmazhat ugyanazokra a kihívásokra különböző szabályozási megközelítéseket. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság jogalkotási javaslatának célját, amely a tagállamok igen eltérő szabályainak kezelésére irányul.
1.10Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelv új szabályainak az EU szociális vívmányain kell alapulniuk, és világos meghatározásokat kell tartalmazniuk, amelyek nem kerülhetnek ellentétbe a jogi vívmányokkal, a kollektív szerződésekkel vagy az egyes tagállamok bíróságainak ítélkezési gyakorlatával. Az irányelvnek egyértelmű jogi keretet kell képeznie, amelyet nemzeti szinten a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően kell kiigazítani, és különösen a kollektív tárgyalási folyamatokat kell ösztönözni.
1.11Ezen túlmenően ez a vélemény különösen a javasolt irányelv alábbi szempontjaival foglalkozik:
Besorolási kritériumok: az EGSZB hangsúlyozza, hogy a javaslat 4. cikkében meghatározott besorolási kritériumok nem tükrözik a digitális piac dinamikus és gyors fejlődését, és folyamatosan frissíteni kellene őket, ami homályossá és félreérthetővé teszi őket. Helyénvalóbb lenne kimondani, hogy a foglalkoztatás vélelme azon egyéni munkavállalók javát szolgálja, akik munkájukat és/vagy szolgáltatásaikat a szóban forgó digitális platform által gyakorolt algoritmikus irányításon keresztül meghatározott irányítási, ellenőrzési és/vagy szervezési funkciók keretében nyújtják, és ezért a kritériumokat e funkciók szerint kellene meghatározni. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a platformoknak lehetőségük van a foglalkoztatás vélelmének megdöntésére.
1.12Az EGSZB rámutat, hogy az algoritmikus irányítás sajátos dimenziója, amely jelentős befolyást gyakorol a munkavállalókra, nem feltétlenül alkalmazható a munkaviszony vélelmének meghatározására a bejegyzett szakemberek vagy a nemzeti szakmai szövetségek tagjai esetében (amennyiben ilyenek léteznek).
1.13Az algoritmikus irányításra vonatkozó szabályok: az EGSZB egyetért azzal, hogy az algoritmikus irányítás jelentős hatással van a munkakörülményekre, és átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennie a munkavállalók és a vállalkozások számára. Az algoritmikus irányítás felügyel, feladatokat oszt ki, közvetlen utasításokat ad, korlátozva az autonómia szintjét, és értékeli a munkavállalókat, beleértve teljesítményüket és viselkedésüket, valamint keresetüket és munkafeltételeiket, és akár elbocsátáshoz is vezethet. Az irányelvnek kifejezetten ki kell mondania, hogy a 3. fejezetben meghatározott jogok minden olyan helyzetre vonatkoznak, amikor az algoritmikus irányítást foglalkoztatási kontextusban alkalmazzák.
1.14Az EGSZB úgy véli, hogy minden platform-munkavállalónak garantált joggal kell rendelkeznie az adatok hordozhatóságához és ahhoz, hogy letölthesse adatait a platformokról, beleértve a készségekre vonatkozó adatokat is. Ezenkívül további rendelkezéseket kell beilleszteni az automatizált vagy fél-automatizált döntések felülvizsgálatához való jog gyakorlása érdekében. Azokat a döntéseket, amelyek jelentős hatással lehetnek a munkaviszonyra, embereknek kell meghozniuk. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság javaslata ebbe az irányba mutat.
1.15Az EGSZB hangsúlyozza a hatékony végrehajtás fontosságát az adatvédelmi hatóságok és a munkaügyi felügyelőségek közötti szorosabb együttműködés révén, valamint annak szükségességét, hogy tisztázzák a felelősségi köröket, beleértve a határokon átnyúló helyzeteket is.
1.16Kollektív jogok: az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelv 14. cikkének kifejezetten utalnia kellene a szakszervezetekre, amelyeknek joguk van kollektív tárgyalásokat folytatni. Ezenkívül a tájékoztatási és konzultációs jogokat, valamint a kollektív tárgyalásokhoz való jogot ki kell terjeszteni valamennyi platform-munkavállalóra.
1.17Az irányelvnek tisztességes felmondási eljárásokat kell biztosítania a platform-munkavállalók számára, valamint tájékoztatási és konzultációs eljárásokat csoportos elbocsátások esetén.
1.18Az európai készségfejlesztési program célkitűzéseivel összhangban az EGSZB hangsúlyozza: fontos, hogy a platform-munkavállalók megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek – ez több nyelven is elérhető lehetne – az adott platform használatáról és a platformon való munkavégzésről, valamint digitális készségeik fejlesztéséről.
2.Bevezetés – Háttér
2.1A Covid19-világjárvány felgyorsította a platformalapú munkavégzés alkalmazását, és még nyilvánvalóbbá tette a munka világának néhány olyan változását, amely már korábban elkezdődött, de amelyet a lezárások nélkül kevésbé érzékeltünk volna tisztán. Az EGSZB korábban már hangsúlyozta, hogy a platformgazdaság mind a munkavállalók, mind a vállalkozások előtt lehetőségeket nyit meg. A munkát közvetítő digitális munkaplatformok gyorsan behatoltak számos gazdasági ágazatba. A vállalatok új piacokat érhetnek el, csökkenthetik a költségeket, és kihasználhatják a digitális technológiák innovációit, valamint a globális és helyi munkaerőhöz való hozzáférést a hatékonyság és a termelékenység javítása érdekében, míg a munkavállalók számára új jövedelemszerzési és munkalehetőségek nyílnak, amelyek egyre fontosabbak, sőt döntő jelentőséggel bírnak a kiszolgáltatott csoportok – például a fiatalok, a migránsok és a nők – számára.
2.2Ugyanakkor a munkavállalók jogaihoz, az adózáshoz, a javak elosztásához és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kihívások is állnak előttünk, amelyeket európai szinten kell kezelni. A platformalapú munkavégzés fontos elemként jelenik meg a digitális fejlődéshez és a digitális átálláshoz kapcsolódó produktív gazdasági tevékenységek új térképén. Az EGSZB már több korábbi véleményében is rámutatott azokra a lehetőségekre és kockázatokra, melyek e vélemény szempontjából is relevánsak, és európai szintű szabályozási beavatkozást sürgetett, amely egyértelműen rögzíti a munkaügyi kapcsolatok osztályozására, az algoritmusok használatára, valamint a szociális és munkavállalói védelemhez és jogokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kritériumokat.
2.3Az igen különböző digitális munkaplatformokon dolgozó munkavállalók nagy tömegeinek gyenge gazdasági pozíciója növeli az egészségi és biztonsági kockázatokat és a munkahelyek bizonytalanságát. Olyan jelenség ez, amely nehezen határozható meg pontos és konkrét nemzeti földrajzi határokon belül. Ráadásul a legtöbb uniós jogrendszerben gyengülnek az általános és szociális védelmi mechanizmusok a nem szabványos munkaviszonyban dolgozó és atipikus munkavállalók számára.
2.4Az EGSZB elismeri, hogy a munkaidő rugalmassága a platformalapú munkavégzés pozitív jellemzője lehet, amelyet különösen azok üdvözölnek, akik a platformalapú munkavégzésre mint kiegészítő jövedelemforrásra támaszkodnak – ilyenek különösen a fiatalok. A rugalmasságnak azonban mindig az uniós jog által garantált alapvető szociális és munkaügyi normák tiszteletben tartásán kell alapulnia, és azt a releváns uniós jogi keret alapján nemzeti jog vagy kollektív szerződések szabályozhatják. Ez különösen szükséges a fiatalok esetében, akiknek a munkaideje széttagolt, jövedelmük alacsony és nem megfelelő, és akiknek a jövőbeli nyugdíjukhoz társadalombiztosítási járulékokat kell gyűjteniük.
2.5Az egyes tagállamokban a digitális munkaplatformokon létrejövő és kialakuló munkaviszonyok eltérő jellege nem kedvez annak, hogy egységes nemzeti megoldást találjanak a szükséges szociális védelem, a szükséges munkahelyi egészségügyi és biztonsági intézkedések, a megfelelő jövedelemszint, a megfelelő munkaidő és a tisztességes munkafeltételek elismerésére. A munkaügyi kapcsolatoknak, valamint a nemzeti szintű alacsony egyéni és kollektív védelemnek ezek az eltérő formái uniós szinten megsokszorozódnak, így megteremtve a szociális dömping és a tisztességtelen verseny feltételeit, amelyek az európai és nemzeti munkavédelmi normák hatékonyságát fenyegetik.
2.6A digitális munkaplatformok két nagy kategóriába sorolhatók: online webalapú platformok és helyalapú platformok. Méretükben ezek különböznek egymástól. A platformokat használó kkv-k számára más kihívások is léteznek, amelyeket figyelembe kell venni: ilyenek többek között az infrastruktúrával és az adminisztratív terhekkel kapcsolatos költségekkel, valamint a digitális átalakuláshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívások.
2.7Az online platformokat használó munkáltatóknak dolgozó emberek száma folyamatosan nő, nem csupán az Európai Unióban, hanem a világon mindenütt. Amint azt az ILO és az Eurofound kimutatta, a hagyományos vállalkozások előtt álló kihívások közé tartozik a platformok által eredményezett tisztességtelen verseny, mivel egyes platformokra nem vonatkoznak a hagyományos adózási és egyéb, a munkaerőre vonatkozó szabályozások. Ezen túlmenően az ítélkezési gyakorlatban számos eset bizonyította, hogy egyes platformalapú üzleti modellek versenyelőnyüket az alkalmazandó jogszabályok – legyen szó szociális, környezetvédelmi vagy gazdasági jogszabályokról – megkerülésével erősítik. Ez a stratégia nem segíti elő a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot, és káros a tisztességes versenyre, különösen a nagy és a mikro- vagy kis platformvállalkozások között.
2.8Az EU által erőteljesen támogatott digitális átállással a jövőben egyre több ágazatra és szakmára lesz hatással az „online platformok” modellje. Az EGSZB többször is hangsúlyozta, hogy a jó belső piaci szabályozást úgy kell érvényesíteni és megerősíteni, hogy minden szereplő számára egyenlő feltételeket biztosítanak, és hogy a digitalizációnak a munkavállalók és a vállalatok javát egyaránt szolgálnia kell. Létfontosságú, hogy egy világosan meghatározott jogokból, felelősségekből és kötelezettségekből álló rendszer révén olyan szabályozási keretet alakítsunk ki, amely biztosítja a biztonságos, tisztességes és egészséges munkakörnyezetet és -feltételeket.
2.9Minden munkavállalónak joga van a méltányos és tisztességes munkafeltételekhez. Ez a nemzetközi munkajog és az uniós jog egyik alapelve. A munkavállalónak az (EU) 2019/1152 irányelv 4. cikkével összhangban joga van ahhoz, hogy a munkáltató tájékoztassa a munkaszerződés vagy a munkaviszony lényeges elemeiről. A platform által foglalkoztatott munkavállalókra ugyanazoknak a munkajogi rendelkezéseknek kell vonatkozniuk, mint amelyek abban az országban érvényesek, ahol a szolgáltatást nyújtják.
2.10A kulcskérdés tehát a „munkavállaló” egyértelmű meghatározása és egyértelmű megkülönböztetése a tényleges „önfoglalkoztató” fogalmától. Az irányelvtervezet teljes szabályozási keretének hatékonysága és eredményessége e fogalmak egyértelmű meghatározásától függ. A hivatkozott tanulmányok azt mutatják, hogy a munkavállalókat sok esetben arra kérik, hogy önfoglalkoztatóként jelentkezzenek be, a kihívás így a színlelt önfoglalkoztatás elkerülése. A munkavállalóknak meg kell kapniuk a szükséges információkat ahhoz, hogy eldönthessék, hogy valóban önfoglalkoztatók akarnak-e lenni vagy sem. A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai bizottsági szolgálati munkadokumentum hatásvizsgálati jelentésében hivatkozott európai bizottsági tanulmány megmutatja, hogy a becslések szerint 5,5 millió platform-munkavállalót helytelenül minősítenek önfoglalkoztatónak.
2.11A munkaviszonyok jogi besorolásának kérdését a tagállamok eltérően kezelik. A munkaviszonyok jogi besorolásában előforduló hibák kockázata elsősorban a nemzeti jogrendszerekben fellelhető jogszabályok szűk köréből és a jogi egyértelműség hiányából adódik. Eddig egyetlen tagállam sem foglalkozott átfogóan a platformalapú munkavégzés jogi besorolásának kérdésével. Egyes tagállamok (Olaszország, Spanyolország és Franciaország) a közlekedési és szállítási platformokra összpontosító ágazati jogszabályok mellett döntöttek. Számos tagállam (Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Hollandia és Svédország) tett kísérletet arra, hogy jogszabályok, igazgatási intézkedések vagy ítélkezési gyakorlat útján tisztázza a bizonytalan besorolású munkaügyi kapcsolatokat, ezek azonban általános munkaerőpiaci helyzetekre vonatkoznak, és nem veszik figyelembe a platformalapú munkavégzés sajátosságait. Olaszországban és Spanyolországban a kollektív tárgyalások fontos szerepet játszottak olyan egyedi megállapodások és protokollok révén, amelyek konkrét jogi rendelkezéseket vetítettek elő.
2.12Azt a véleményt, hogy az EU különböző országaiban meglévő nemzeti szintű szabályozási rendszer jelenleg nem alkalmas a digitális platformokon keresztül végzett munka különböző profiljainak szabályozására, megerősíti a munkavállalók és/vagy szakszervezeti képviselőik által kezdeményezett közel 100 jogvita, valamint a számos európai ország ítélkezési gyakorlatában alkalmazott megoldások sokfélesége, amelyek közül egyesek megerősítik a munkaviszony önfoglalkoztató jellegét, míg mások – egyre nagyobb számban – elismerik annak foglalkoztatási jellegét, megint mások szerint pedig e konkrét eset egy köztes jogi helyzetet jelent. Bár ezek az eljárások gyakran hoztak ellentmondásos eredményeket, ezek többnyire a házhoz szállítási és járművezetői szolgáltatásokra (helyszínen nyújtott platformalapú szolgáltatásokra) vonatkoznak, és többségük egyetért abban, hogy a platformokon dolgozó embereket munkavállalónak kell tekinteni (különösen a közlekedési és szállítási ágazatokban, ahol a szerződéses és szakszervezeti védelem mértéke valószínűleg a legnagyobb).
2.13Egy másik kulcsfontosságú kérdés az algoritmikus irányításnak a munkafeltételekre gyakorolt hatása, amely a digitális munkaplatformok üzleti modelljének
velejárója. Figyelmet kell fordítani az algoritmusokkal kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítására a munkavállalók és a vállalkozások számára.
2.14Egyes tagállamok (IT, ES) a helyzet javítása céljából olyan jogalkotási kezdeményezéseket hajtottak végre, amelyek kifejezetten a munkahelyi algoritmikus irányítást érintik. Ezzel párhuzamosan számos tagállam (AT, BE, CY, CZ, DK, EE, FI, DE, IE, LV, LT, LU, NL, SV) a magánélet védelmére, az adatvédelemre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó politikák keretében hozott intézkedésekkel kezeli az algoritmikus irányítást. Számos országban (FR, IT, NL, PL és LU) születtek erre vonatkozó bírósági határozatok
. Az EU-n belüli meglévő szabályozás széttagoltsága miatt a különböző országokban működő digitális munkaplatformokra eltérő szabályozások vonatkoznak. Tekintettel a platformgazdaság rugalmas, mobil és gyorsan fejlődő jellegére, a közös megközelítés hiánya nehézségeket fog okozni a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartásában.
2.15Ebben az összefüggésben üdvözlendő az európai intézmények kezdeményezése, különös tekintettel az Európai Bizottság által 2021. december 9-én benyújtott, a platformokon a szociális jogok európai pillérének végrehajtása keretében a munkakörülmények javítását célzó intézkedéscsomagra. Az Európai Bizottság kezdeményezése elismeri, hogy sürgősen foglalkozni kell az egyes tagállamokban alkalmazott eltérő bánásmóddal, kezeli a fent vázolt problematikus szempontokat, és irányelv formájában szabályozási javaslatot terjeszt elő.
3.Általános szempontok
3.1Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, hogy irányelvjavaslatot dolgoz ki, amelynek hatálya kiterjed mind az online webalapú platformokon végzett munkára (például jogi szolgáltatások, fordítási szolgáltatások, szabadúszók stb.), mind pedig az olyan helyszíni szolgáltatásokat kínáló platformokon végzett munkára, amely során a munkavállaló fizikai szolgáltatást nyújt (például taxi, kézbesítés, otthoni szolgáltatások). Amint azt az irányelvjavaslat (49) preambulumbekezdése egyértelműen megállapítja, a nem kötelező erejű jogi eszközök helyett az irányelv szükségességét a helyzetek, a munkafeltételek és az egyes tagállamok jogszabályainak rendkívüli sokfélesége indokolja, különösen a formális és tényleges lefedettség biztosítása, valamint a szociális védelmi rendszerek megfelelősége és átláthatósága tekintetében, különösen mivel a tagállamok különböző szintű szociális védelmet biztosítanak. A nagy és növekvő számú bírósági ügy, valamint az ilyen jellegű munka foglalkoztatásként való besorolását megállapító ítélet egyértelműen bizonyítja, hogy a kérdés még az egyes nemzeti jogrendszerekben sincs kellőképpen egyértelműen szabályozva. A digitális platformok munkafeltételeinek javítására irányuló célkitűzést ennélfogva az egyes tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, viszont a szubszidiaritási elvvel összhangban uniós szinten jobban megvalósítható.
3.2Az irányelvjavaslat nagyon helyesen megjegyzi a (9) preambulumbekezdésben, hogy „[h]a a platformok több tagállamban vagy határokon átnyúlóan is működnek, gyakran nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi. Emellett a nemzeti hatóságok nem könnyen férnek hozzá a digitális munkaplatformokkal kapcsolatos adatokhoz, ideértve a platformmunkát végző személyek létszámára, foglalkozási viszonyára és munkakörülményeire vonatkozó információkat. Ez megnehezíti az alkalmazandó szabályok végrehajtását, többek között a munkajog és a szociális védelem tekintetében.” Az EGSZB korábban már rámutatott
, hogy minden tagállamban létre kellene hozni a platformok nyilvántartását, valamint a nagy és kisméretű platformok európai szintű adatbázisa is szükséges.
3.3Ezek a jogi bizonytalanságok bizonyos körülmények között kedvezhetnek a be nem jelentett munkavégzési formák kialakulásának és elterjedésének, valamint az esetleg illegális alvállalkozói keretben dolgozó munkavállalók között kialakuló verseny és kizsákmányolás sajnálatos helyzeteinek. Ezek a munkavállalók gyakran migránsok, akik objektíve gyengék és nincsenek tisztában a minimálisan előírt védelmi jogokkal. A javasolt irányelv nem tartalmaz rendelkezést az alvállalkozásba adásról, így nem nyújt védelmet ezeknek a platform-munkavállalóknak az ilyen gyakorlatokkal szemben.
3.4Az európai bizottsági javaslat szövege azonban számos ponton homályos, általános és nem egyértelmű. Nem tükrözi a szociális és munkaügyi jogok védelmére és garantálására vonatkozó, a preambulumbekezdésekben egyértelműen megfogalmazott célkitűzéseket, különösen a digitális platformokon keresztül munkát végző személy fogalmát (2. és 5. cikk), valamint a munkavállalók és a szakszervezeti képviselők tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát (9. cikk, amely azonban kifejezetten csak a 2002/14/EK irányelvre hivatkozik). Előzetesen említést érdemel, hogy az irányelvjavaslat a munkavállalók jogainak védelmét gyakran a vállalkozás szabadságának elvével azonosítja. A munkavállalók jogait és az alapvető szabadságjogokat megfelelően védeni kell, a jogszabályokkal és az Alapjogi Chartával összhangban.
3.5Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az irányelv külön rendelkezéseket tartalmazzon a munkakörülményekről és a szociális biztonságról a megkülönböztetésmentesség elvére alapozva, az ugyanabban az ágazatban alkalmazott hasonló és összehasonlítható munkavállalók tekintetében is. Ez ösztönözné az ágazatok egységes szerződési védelmének kialakítását, valamint a szociális és fiskális dömping elleni küzdelmet.
3.6Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által javasolt erőfeszítéseket, amelyek célja a bevált gyakorlatok megosztásának támogatása az egymástól való tanulás programja keretében, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság tevékenységeinek támogatása megbízatásának keretein belül; a tagállamok támogatása a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok alkalmazásával és szükség esetén azokra vonatkozó iránymutatásokkal, uniós programokon (például a Horizont Európán) keresztül.
3.7Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvtervezetnek egyértelmű referenciakritériumokat és elveket kell megállapítania, melyek iránymutatásul szolgálnak a nemzeti jogalkotók számára, és ösztönzik a kollektív tárgyalásokat annak érdekében, hogy olyan szabályokat állapítsanak meg, amelyek biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtanak a nagymértékben digitalizált termelési környezet számára. Ezeknek a szabályoknak arra kell törekedniük, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a digitális munkaplatformok és az offline szolgáltatók között. Nem kerülhetnek ellentétbe a közösségi vívmányokkal, nem változtathatják meg azoknak a szabályoknak a tartalmát és hatályát, amelyek a nemzeti jogszabályokkal, kollektív szerződésekkel, nemzeti besorolási rendszerekkel vagy az egyes tagállamok bíróságainak ítélkezési gyakorlatával összhangban meghatározzák a szolgáltatási jogviszonyok foglalkoztatási jellegét, és nem áshatják alá a vállalatok közötti tisztességes versenyt.
3.8Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy biztosítani kell a „hagyományos” és az algoritmikus adatkezelésen alapuló digitális ellenőrzési eszközöket használó vállalkozások közötti egyenlő bánásmódot, a köztük zajló átlátható és tisztességes verseny alapján, tisztázva az ezen ágazatokban szolgáltatást nyújtó és/vagy tevékenységet végző személyek munkavállalói jogállását. Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság azon célját, hogy tisztázza a tényleges önfoglalkoztatók jogállását és támogassa őket. „Szükség esetén az önfoglalkoztatók is támogatást kaphatnak jogállásuk tisztázásához. Az irányelv várhatóan megszilárdítja az önfoglalkoztatással járó autonómiát, és támogatja az önfoglalkoztatókat abban, hogy kihasználják vállalkozói lehetőségeiket, például ügyfélkörük kialakítása révén. Azok, akik már valódi önfoglalkoztatók, megtartják a foglalkozási viszonyukhoz kapcsolódó juttatásokat.”
3.9Ezért alapvető fontosságú az alkalmazási kör javítása és pontosítása (az 1. cikkben) annak érdekében, hogy az irányelv hatálya valamennyi közvetített munkaerő-kínálatot biztosító digitális platformra kiterjedjen. Egyértelműen meg kell határozni, ki a tényleges és felelős munkaadó, az adó- és társadalombiztosítási járulékok tekintetében, valamint a kollektív tárgyalási folyamatok kialakítása érdekében is, figyelembe véve a mikro- és kis platformok sajátosságait.
A magánszemélyek által végzett munka megszervezésének fogalmára történő hivatkozás bizonyos digitális platformok nemkívánatos kizárásához vezethet.
4.4. fejezet – Különös megfontolások
4.1Ebben a véleményben mindenekelőtt az irányelvjavaslat alábbi szempontjait elemezzük:
-a munkavállalóként való besorolás kritériumai,
-algoritmikus irányítás,
-kollektív jogok.
4.2Besorolási kritériumok
4.2.1A javaslat 4. cikke meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a munkakapcsolat foglalkoztatás jellege vélelmezhető. Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt kritériumoknak tükrözniük kell a digitális piac dinamikáját, valamint az üzleti modellek és munkamódszerek fejlődését, és hogy ezeket folyamatosan aktualizálni kell. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a 4. cikkben meghatározott kritériumok még mindig túlnyomórészt a digitális platform által a munkavállaló munkatevékenysége felett gyakorolt ellenőrzés különböző formáit fejezik ki. Az EGSZB úgy véli, hogy a munkavállalói védelemnek az ellenőrzés gyakorlásához kötése nem képes megfelelően megragadni és korrigálni a platform és a munkavállalók közötti erőegyensúly hiányát.
4.2.2Emellett a javaslat 4. cikke túl nagy mérlegelési jogkört hagy a platformoknak – mivel a foglalkoztatás vélelmezése az öt kritérium közül legalább kettő meglétéhez kötött –, de egy folyamatosan változó környezetben könnyű lenne megkerülni ezeket a kritériumokat. Az EGSZB úgy véli, hogy egy világosan meghatározott foglalkoztatási státusz – még a néhány órát dolgozók esetében is – garantálná a szociális védelemhez, az egészségvédelemhez és a biztonsághoz való jogot, a szervezkedési jogot és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot a ledolgozott óraszámra vonatkozóan, és így biztosítaná a szükséges rugalmasságot is.
4.2.3A kritériumoknak pontosabban kell kezelniük a gyengülő munkaügyi normák kockázatát. Ennek kapcsán kívánatos lenne, hogy a foglalkoztatás vélelmezésének egyetlen kritériuma legyen, amelyet a platform az 5. cikk alapján megcáfolhat, ami a bizonyítási terhet megfordítva a digitális platformot kötelezi a munkakapcsolat önfoglalkoztató jellegének bizonyítására. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a foglalkoztatás vélelmének megdöntése a platformok feladata kell, hogy legyen.
4.2.4Az önfoglalkoztatókat és a valódi önálló vállalkozói jogviszonyokat – amelyek meghatározását az irányelv nem tartalmazza – szintén megfelelően védelemben kell részesíteni. A platformalapú munkavégzésnek számos különböző formája létezik, amelyek nem sorolhatók egyetlen kategóriába. Vannak olyan munkavégzési formák, amelyek a munkaviszonyhoz hasonlónak tekinthetők, és vannak olyanok, amelyek olyan szakképzett szakembereket, sőt magasan képzett munkavállalókat igényelnek, akik egyes országokban szakmai nyilvántartásokban szereplő szakemberekhez vagy nemzeti szakmai szövetségek tagjaihoz hasonlíthatók. Az algoritmikus irányítás sajátos dimenziója, amely jelentős befolyást gyakorol a munkavállalókra, nem feltétlenül alkalmazható a munkaviszony vélelmének meghatározására a bejegyzett szakemberek vagy a nemzeti szakmai szövetségek tagjai esetében (amennyiben léteznek ilyenek).
4.2.5Ezért helyesebb lenne kijelenteni, hogy a digitális munkaplatformok területén a munkaviszony vélelme azon egyéni munkavállalóknak kedvez, akik egy algoritmikus irányítást alkalmazó digitális platform irányítása, ellenőrzése alatt és/vagy szervezési hatásköre keretében végzik munkájukat, illetve nyújtják szolgáltatásaikat.
Lehetővé kell tenni a platformok számára, hogy megdöntsék a munkaviszony vélelmét annak bizonyításával, hogy a munkavállaló által nyújtott szolgáltatással vagy munkával kapcsolatban közvetve, illetve burkoltan sem gyakorolnak szervezési hatásköröket.
4.2.6A munkakapcsolat foglalkoztatás jellegét elismerő, magas szintű nemzeti bíróságok által hozott bírósági ítéletekben általános érv, hogy a platform – pontosabban az algoritmikus irányítás – teljes felügyeletet gyakorol a munkavállaló által nyújtott szolgáltatás teljesítése felett. Ez valójában azt jelzi, hogy a munkavégzéssel nyújtott szolgáltatás teljes mértékben integrálódik a platform üzleti tevékenységébe. Ez az elem önmagában is megerősíti azt, hogy az említett ellenőrzési hatáskört ellensúlyozni kell megfelelő egyéni és kollektív garanciák biztosításával minden olyan munkavállaló számára, aki a munkáját és/vagy szolgáltatásait digitális platformokon keresztül bocsátja rendelkezésre.
5.Részletes megjegyzések és ajánlások az algoritmikus irányításról
5.1Az algoritmikus irányítás jelentős mennyiségű adatot dolgoz fel, felügyel, feladatokat oszt ki, közvetlen utasításokat ad, korlátozva az autonómia szintjét, és értékeli a munkavállalókat, beleértve teljesítményüket és viselkedésüket, valamint meghatározza keresetüket és munkafeltételeiket, és akár elbocsátáshoz is vezethet. Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvtervezet elfogadja a GDPR (az általános adatvédelmi rendelet) alapelveit; összhangban a GDPR-rendelet 9. cikkével, az irányelvnek egyértelműen meg kell tiltania az érzékeny személyes adatok feldolgozását, beleértve a politikai véleményeket és a szakszervezeti tagságot is. Az irányelvnek kifejezetten ki kell mondania, hogy a 3. fejezetben megállapított jogok az algoritmikus irányítás minden esetében alkalmazandók, akkor is, ha a platformnak sikerül bizonyítania, hogy a munkavállaló által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban közvetve vagy burkoltan sem gyakorol szervezési hatásköröket, tehát ha a platform vélelmezi, hogy nem áll fenn munkaviszony.
5.2A digitális munkaplatformok által használt rendszerek gyakran támaszkodnak a mesterséges intelligencia elemeire. Mivel a platformoknak mind az irányelv, mind a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (termékpiaci szabályozás) rendelkezéseit be kell tartaniuk, az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy az irányelvjavaslatban és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban kölcsönös kereszthivatkozásokkal biztosítsa az esetleges ellentmondások és a joghézagok elkerülését, illetve tisztázását.
5.3Az EGSZB ismételten arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a meglévő szabályok értékelése, kiigazítása és harmonizálása érdekében pontosítsa valamennyi érintett fél egészségvédelemmel és biztonsággal, adatvédelemmel, biztosítással és jogi felelősségvállalással kapcsolatos felelősségi köreit. Az EGSZB korábban már megállapította, hogy a platformok által használt algoritmusokat is a standard munkavégzés kapcsán létező szóbeli vagy írásbeli utasításokkal egyenértékűen kell kezelni.
5.4Az automatizált vagy félig automatizált döntés felülvizsgálatához való jog igen üdvözlendő. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy e jog gyakorlati érvényesítéséhez az Európai Bizottságnak olyan rendelkezéseket kellene bevezetnie, amelyek a) előírják a digitális munkaplatformok számára algoritmusaik és rendszereik a „biztonságos tervezés” elve alapján történő kifejlesztését, valamint b) a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat logikáját követve előirányozzák, hogy a digitális munkaplatformok az algoritmusaik megfelelőségértékelését ne csak azok bevezetése előtt végezzék el, hanem a munkavállaló munkavégzése vagy szolgáltatásnyújtása során is. A megfelelőségértékelést multidiszciplináris megközelítésben kell elvégezni annak érdekében, hogy a szakszervezetek, a platform, valamint a munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságok által kijelölt szakértők elvégezhessék közös értékelésüket. Ha az algoritmussal támogatott döntés felülvizsgálata során nézeteltérés alakul ki, a munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy független választottbírósághoz fordulhassanak.
5.5Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a 8. cikknek rendelkeznie kellene arról, hogy a jelentős döntések emberi felülvizsgálata során a munkavállalót a szakszervezet képviselhesse.
5.6Mivel a platformalapú munkavégzés modellje ügyfélértékelésen alapul, lehetővé kell tenni a platformon dolgozó munkavállalók számára, hogy adataik kulcselemeként más platformra is átvihessék és azon is felhasználhassák az értékeléseket. Az EGSZB úgy véli, hogy az adathordozhatósághoz való jogot minden platformon dolgozó munkavállaló számára garantálni kell. Ennél is fontosabb, hogy az irányelvnek garantálnia kell számukra azt a képességet, hogy profiljukat – beleértve a készségeket is – a platformgazdaságon kívüli elhelyezkedés céljára is felhasználhassák.
5.7Az Európai Bizottság javaslatának sikere a hatékony végrehajtáson múlik. A javasolt irányelv előírja az adatvédelmi és a munkaügyi hatóságok közötti együttműködést. Az EGSZB azonban fel kívánja hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy számos országban az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata a munkaügyi kérdések mélyreható vizsgálata, és fordítva, különösen ami a felügyeletet és a jogorvoslatot illeti. Az EGSZB ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa tovább a hatáskörök elosztását, beleértve a határokon átnyúló szempontokat is, és vegye figyelembe a munkaügyi felügyeleteket.
6.Kollektív jogok
6.1A végrehajtásról szóló fejezetben az irányelv 14. cikke a munkavállalók képviselőit említi, nem pedig a szakszervezeteket. Ez kritikus kérdés, mivel fontos, hogy kifejezetten utaljunk a szakszervezeti képviselőkre, hogy elkerülhető legyen ad hoc szervezetek létrehozása, és biztosítva legyen a munkavállalók kollektív képviselethez való joga, akár vita esetén is.
6.2Az EGSZB megállapítja, hogy az irányelv biztosítja a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot. A 9. cikk azonban csak az általános keret létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelvre hivatkozik. Közvetlenül hivatkozni kell a vállalkozások átruházásáról szóló 2001/23/EK irányelvre, a csoportos létszámcsökkentésről szóló 98/59/EK irányelvre és az Európai Üzemi Tanácsról szóló 2009/38/EK irányelvre. Az EGSZB megjegyzi, hogy a 10. cikk, amely az irányelv 3. fejezetében megállapított munkavállalói jogokat kiterjeszti valamennyi platform-munkavállalóra (azokra is, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal), kizárja a 9. cikkben meghatározott tájékoztatási és konzultációs jogokat. Ez az eltérés nem indokolható. A tájékoztatási és konzultációs jogok egyértelműbb meghatározására van szükség a kollektív tárgyalások támogatása érdekében, amely jogot valamennyi platform-munkavállaló számára is el kell ismerni.
6.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy garantálni kell a munkavállalók szakszervezeti képviselőinek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát (9. cikk), a döntéshozatalt befolyásoló algoritmusok és MI-rendszerek paramétereivel, szabályaival és utasításaival, valamint az olyan döntések meghozatalával kapcsolatban is, amelyek érinthetik a munkafeltételeket, a munkához való hozzáférést és a munkahelyek megőrzését, beleértve a profilalkotást is.
6.4Az EGSZB megjegyzi, hogy a platform-munkavállalóknak megfelelő és specifikus, különböző európai nyelveken elérhető képzésben kell részesülniük a platform használatáról és a platformon való munkavégzésről, valamint a megfelelő digitális készségeket illetően. Amint azt az EGSZB egy korábbi véleményében hangsúlyozta, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv végrehajtása során biztosítani kell a hatékony szociális párbeszédet és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, a munkajogok és a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való jogának tiszteletben tartását és érvényesítését, valamint a munkavállalók digitális és vállalkozói készségeinek fejlesztését, különösen a szakképzés, a felnőttképzés és a munkavállalók képzése révén, a vállalatok előtt álló készséghiány csökkentése érdekében.
6.5Az EGSZB korábbi véleményében említette, hogy az új technológiák – például robotok és okosgépek – bevezetésével kapcsolatban az EGSZB tanulmányában kiemeli a munkavállalói képviselők előzetes tájékoztatásának és a velük folytatott egyeztetéseknek a fontosságát, és azt az igényt, hogy az ilyen technológiák által generált változásokat kollektív tárgyalások kísérjék. Rámutat továbbá arra is, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv kötelezően előírja ezt a konzultációt.
6.6A tárgyalás az ágazati kollektív tárgyalásokra is vonatkozik, amelyek a munkavállalói jogok meghatározásának jelentős részét alkotják, ugyanakkor az irányelvjavaslatban nincs utalás az ágazati megállapodásokra.
6.7A platformok munkavállalói számára a tisztességes felmondási folyamatok biztosítása és a független vitarendezési mechanizmusokhoz való hozzáférés biztosítása fontos célkitűzések, amelyeket bele kell foglalni a szabályozási keretbe. A javasolt irányelv csak az egyéni elbocsátásokra vonatkozik, miközben a hatályos uniós jogszabályokra hivatkozva a kollektív elbocsátások esetében is foglalkoznia kellene a tájékoztatási és konzultációs eljárások kérdésével.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 7-én.
Aurel Laurenţiu Plosceanu
a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció elnöke
*
*
*
Megjegyzés:
Melléklet a következő oldalakon.
MELLÉKLET
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
VÉLEMÉNYÉHEZ
Az alábbi módosító indítványok, amelyeket a vita során elutasítottak, a leadott szavazatok legalább egynegyedét megkapták (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):
|
2. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
2.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Ugyanakkor a munkavállalók jogaihoz, az adózáshoz, a javak elosztásához és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kihívások is állnak előttünk, amelyeket európai szinten kell kezelni[1]. A platformalapú munkavégzés fontos elemként jelenik meg a digitális fejlődéshez és a digitális átálláshoz kapcsolódó produktív gazdasági tevékenységek új térképén. Az EGSZB már több korábbi véleményében[2] is rámutatott azokra a lehetőségekre és kockázatokra, melyek e vélemény szempontjából is relevánsak, és európai szintű szabályozási beavatkozást sürgetett, amely egyértelműen rögzíti a munkaügyi kapcsolatok osztályozására, az algoritmusok használatára, valamint a szociális és munkavállalói védelemhez és jogokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kritériumokat.
[1] HL C 286., 2021.7.16., 70. o., 2.7. pont.
[2] HL C 429., 2020.12.11., 173. o.; HL C 220., 2021.6.9., 1. o.; SOC/703 (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé); HL C 517., 2021.12.22., 61. o.; HL C 286., 2021.7.16., 70. o.
|
Ugyanakkor a szereplők jogaihoz és kötelességeihez, valamint a digitális platformalapú munkavégzés méltányos és fenntartható fejlődésének egyéb paramétereihez kapcsolódó kihívások is állnak előttünk, amelyeket a megfelelő szinteken kell kezelni. Az EGSZB már több korábbi véleményében[1] is rámutatott azokra a lehetőségekre és kockázatokra, melyek e vélemény szempontjából is relevánsak, és olyan, kiegyensúlyozott megoldásokat sürgetett a megfelelő szinteken, amelyek egyértelműen rögzítik a munkaügyi kapcsolatok osztályozására, az algoritmusok használatára, valamint a szociális és munkavállalói védelemhez és jogokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kritériumokat.
[1] HL C 429., 2020.12.11., 173. o.; HL C 220., 2021.6.9., 1. o.; SOC/703 (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé); HL C 517., 2021.12.22., 61. o.; HL C 286., 2021.7.16., 70. o.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
50
Tartózkodott:
6
|
|
3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
2.3. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az igen különböző digitális munkaplatformokon dolgozó munkavállalók nagy tömegeinek gyenge gazdasági pozíciója növeli az egészségi és biztonsági kockázatokat[1] és a munkahelyek bizonytalanságát[2]. Olyan jelenség ez, amely nehezen határozható meg pontos és konkrét nemzeti földrajzi határokon belül. Ráadásul a legtöbb uniós jogrendszerben gyengülnek az általános és szociális védelmi mechanizmusok a nem szabványos munkaviszonyban dolgozó és atipikus munkavállalók számára.
[1] A JRC COLLEEM II. felmérése.
[2] Az Európai Bizottság tanulmánya (2021).
|
Bár vannak olyan vélemények, hogy az igen különböző digitális munkaplatformokon dolgozó munkavállalók nagy tömegeinek gyenge gazdasági pozíciója növeli az egészségi és biztonsági kockázatokat[1]és a munkahelyek bizonytalanságát[2], a platformalapú munkavégzés sokféle formája és igen különböző szerződéses jogviszonyai megnehezítik a platform-munkavállalók munkakörülményeinek általános értékelését. Olyan jelenség ez, amely nehezen határozható meg pontos és konkrét nemzeti földrajzi határokon belül.
[1] A JRC COLLEEM II. felmérése.
[2] Az Európai Bizottság tanulmánya (2021).
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
25
Ellene:
55
Tartózkodott: 5
|
|
5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
2.5. pont
A pont törlendő:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az egyes tagállamokban a digitális munkaplatformokon létrejövő és kialakuló munkaviszonyok eltérő jellege nem kedvez annak, hogy egységes nemzeti megoldást találjanak a szükséges szociális védelem, a szükséges munkahelyi egészségügyi és biztonsági intézkedések, a megfelelő jövedelemszint, a megfelelő munkaidő és a tisztességes munkafeltételek elismerésére. A munkaügyi kapcsolatoknak, valamint a nemzeti szintű alacsony egyéni és kollektív védelemnek ezek az eltérő formái uniós szinten megsokszorozódnak, így megteremtve a szociális dömping és a tisztességtelen verseny feltételeit, amelyek az európai és nemzeti munkavédelmi normák hatékonyságát fenyegetik.
|
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
32
Ellene:
57
Tartózkodott: 4
|
|
6. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
2.7. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az online platformokat használó munkáltatóknak dolgozó emberek száma folyamatosan nő, nem csupán az Európai Unióban, hanem a világon mindenütt[1]. Amint azt az ILO és az Eurofound kimutatta, a hagyományos vállalkozások előtt álló kihívások közé tartozik a platformok által eredményezett tisztességtelen verseny, mivel egyes platformokra nem vonatkoznak a hagyományos adózási és egyéb, a munkaerőre vonatkozó szabályozások. Ezen túlmenően az ítélkezési gyakorlatban számos eset bizonyította, hogy egyes platformalapú üzleti modellek versenyelőnyüket az alkalmazandó jogszabályok[2]– legyen szó szociális, környezetvédelmi vagy gazdasági jogszabályokról – megkerülésével erősítik. Ez a stratégia nem segíti elő a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot, és káros a tisztességes versenyre, különösen a nagy és a mikro- vagy kis platformvállalkozások között.
[1] A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése: The role of digital labour platforms in transforming the world of work (A digitális munkaplatformok szerepe a munka világának átalakításában); az EUROFOUND 2018. évi jelentése; európai bizottsági szolgálati munkadokumentum a világjárvány idején megháromszorozódó létszámról és forgalomról (az ILO adatai szerint az EU-ban 2020-ban elért forgalom 12 milliárd EUR-t tett ki); a CEPS 2021. évi zárójelentése: Digital Labour Platforms in the EU (Digitális munkaplatformok az EU-ban); az ETUI 2021. évi tanulmánya; The definition of worker in the platform economy: exploring workers’ risks and regulatory solutions (A munkavállaló meghatározása a platformgazdaságban: a munkavállalói kockázatok és a szabályozói megoldások vizsgálata).
[2] HL C 123., 2021.4.9., 1. o., 3.2.7. pont.
|
Az online platformokat használó munkáltatóknak dolgozó emberek száma folyamatosan, de lassan nő[1], nem csupán az Európai Unióban, hanem a világon mindenütt[2]. A munkaképes korú népességnek csak kis része – körülbelül 1,4%-a – végez platformalapú munkát fő foglalkoztatási formaként. Amint azt az ILO és az Eurofound kimutatta, a hagyományos vállalkozások előtt álló kihívások közé tartozik a platformok által eredményezett, esetenként tisztességtelen verseny, mivel egyes platformokra nem vonatkoznak a hagyományos adózási és egyéb, a munkaerőre vonatkozó szabályozások. Az ítélkezési gyakorlatban számos eset mutatja, hogy egyes platformalapú üzleti modellek versenyelőnyüket az alkalmazandó jogszabályok megkerülésére építik. Ez a stratégia nem segíti elő a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot, és káros a tisztességes versenyre, különösen a nagy és a mikro- vagy kis platformvállalkozások között.
[1] A fejlődés ütemét illetően azonban a COLLEEM I. és II. felmérések során gyűjtött adatokból arra következtethetünk, hogy a platformalapú munkavégzés jelensége lassan, de folyamatosan növekszik Európában.
[2] A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése: The role of digital labour platforms in transforming the world of work (A digitális munkaplatformok szerepe a munka világának átalakításában); az EUROFOUND 2018. évi jelentése; európai bizottsági szolgálati munkadokumentum a világjárvány idején megháromszorozódó létszámról és forgalomról (az ILO adatai szerint az EU-ban 2020-ban elért forgalom 12 milliárd EUR-t tett ki); a CEPS 2021. évi zárójelentése: Digital Labour Platforms in the EU (Digitális munkaplatformok az EU-ban); az ETUI 2021. évi tanulmánya; The definition of worker in the platform economy: exploring workers’ risks and regulatory solutions (A munkavállaló meghatározása a platformgazdaságban: a munkavállalói kockázatok és a szabályozói megoldások vizsgálata).
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
30
Ellene:
57
Tartózkodott: 5
|
|
7. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
2.10. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A kulcskérdés tehát a „munkavállaló” egyértelmű meghatározása és egyértelmű megkülönböztetése a tényleges „önfoglalkoztató” fogalmától. Az irányelvtervezet teljes szabályozási keretének hatékonysága és eredményessége e fogalmak egyértelmű meghatározásától függ. A hivatkozott tanulmányok[1] azt mutatják, hogy a munkavállalókat sok esetben arra kérik, hogy önfoglalkoztatóként jelentkezzenek be, a kihívás így a színlelt önfoglalkoztatás elkerülése. A munkavállalóknak meg kell kapniuk a szükséges információkat ahhoz, hogy eldönthessék, hogy valóban önfoglalkoztatók akarnak-e lenni vagy sem. A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai bizottsági szolgálati munkadokumentum hatásvizsgálati jelentésében hivatkozott európai bizottsági tanulmány megmutatja, hogy a becslések szerint 5,5 millió platform-munkavállalót helytelenül minősítenek önfoglalkoztatónak.
[1] Lásd a 6. lábjegyzetet.
|
A kulcskérdés tehát a „munkavállaló” egyértelmű meghatározása és egyértelmű megkülönböztetése a tényleges „önfoglalkoztató” fogalmától. A teljes szabályozási keret hatékonysága és eredményessége e fogalmak egyértelmű meghatározásától függ. A munkavállalóknak meg kell kapniuk a szükséges információkat ahhoz, hogy eldönthessék, hogy valóban önfoglalkoztatók akarnak-e lenni vagy sem. A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai bizottsági szolgálati munkadokumentum hatásvizsgálati jelentésében hivatkozott európai bizottsági tanulmány megmutatja, hogy a becslések szerint a 28,8 millióból 5,5 millió platform-munkavállalót helytelenül minősítenek önfoglalkoztatónak.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
60
Tartózkodott: 6
|
|
9. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
2.15. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Ebben az összefüggésben üdvözlendő az európai intézmények kezdeményezése, különös tekintettel az Európai Bizottság által 2021. december 9-én benyújtott, a platformokon a szociális jogok európai pillérének végrehajtása keretében a munkakörülmények javítását célzó intézkedéscsomagra. Az Európai Bizottság kezdeményezése elismeri, hogy sürgősen foglalkozni kell az egyes tagállamokban alkalmazott eltérő bánásmóddal, kezeli a fent vázolt problematikus szempontokat, és irányelv formájában szabályozási javaslatot terjeszt elő.
|
Ebben az összefüggésben megemlítendő az európai intézmények kezdeményezése, különös tekintettel az Európai Bizottság által 2021. december 9-én benyújtott, a platformokon a szociális jogok európai pillérének végrehajtása keretében a munkakörülmények javítását célzó intézkedéscsomagra. Az Európai Bizottság kezdeményezése elismeri, hogy sürgősen foglalkozni kell az egyes tagállamokban alkalmazott eltérő bánásmóddal, kezeli a fent vázolt problematikus szempontokat, és irányelv formájában szabályozási javaslatot terjeszt elő.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
34
Ellene:
62
Tartózkodott: 5
|
|
10. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
3.1. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, hogy irányelvjavaslatot dolgoz ki, amelynek hatálya kiterjed mind az online webalapú platformokon végzett munkára (például jogi szolgáltatások, fordítási szolgáltatások, szabadúszók stb.), mind pedig az olyan helyszíni szolgáltatásokat kínáló platformokon végzett munkára, amely során a munkavállaló fizikai szolgáltatást nyújt (például taxi, kézbesítés, otthoni szolgáltatások). Amint azt az irányelvjavaslat (49) preambulumbekezdése egyértelműen megállapítja, a nem kötelező erejű jogi eszközök helyett az irányelv szükségességét a helyzetek, a munkafeltételek és az egyes tagállamok jogszabályainak rendkívüli sokfélesége indokolja, különösen a formális és tényleges lefedettség biztosítása, valamint a szociális védelmi rendszerek megfelelősége és átláthatósága tekintetében, különösen mivel a tagállamok különböző szintű szociális védelmet biztosítanak. A nagy és növekvő számú bírósági ügy, valamint az ilyen jellegű munka foglalkoztatásként való besorolását megállapító ítélet egyértelműen bizonyítja, hogy a kérdés még az egyes nemzeti jogrendszerekben sincs kellőképpen egyértelműen szabályozva. A digitális platformok munkafeltételeinek javítására irányuló célkitűzést ennélfogva az egyes tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, viszont a szubszidiaritási elvvel összhangban uniós szinten jobban megvalósítható.
|
Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság azon döntését, hogy irányelvjavaslatot dolgoz ki, amelynek hatálya kiterjed mind az online webalapú platformokon végzett munkára (például jogi szolgáltatások, fordítási szolgáltatások, szabadúszók stb.), mind pedig az olyan helyszíni szolgáltatásokat kínáló platformokon végzett munkára, amely során a munkavállaló fizikai szolgáltatást nyújt (például taxi, kézbesítés, otthoni szolgáltatások). Az Európai Bizottság szerint, az irányelvjavaslat (49) preambulumbekezdésének megfelelően a nem kötelező erejű jogi eszközök helyett az irányelv szükségességét a helyzetek, a munkafeltételek és az egyes tagállamok jogszabályainak rendkívüli sokfélesége indokolja, különösen a formális és tényleges lefedettség biztosítása, valamint a szociális védelmi rendszerek megfelelősége és átláthatósága tekintetében, különösen mivel a tagállamok különböző szintű szociális védelmet biztosítanak. A nagy és növekvő számú bírósági ügy, valamint az ilyen jellegű munka foglalkoztatásként való besorolását megállapító ítélet arra utal, hogy a kérdést az egyes nemzeti jogrendszerekben kell kellőképpen egyértelműen szabályozni.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
66
Tartózkodott: 3
|
|
11. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
3.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az irányelvjavaslat nagyon helyesen megjegyzi a (9) preambulumbekezdésben, hogy „[h]a a platformok több tagállamban vagy határokon átnyúlóan is működnek, gyakran nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi. Emellett a nemzeti hatóságok nem könnyen férnek hozzá a digitális munkaplatformokkal kapcsolatos adatokhoz, ideértve a platformmunkát végző személyek létszámára, foglalkozási viszonyára és munkakörülményeire vonatkozó információkat. Ez megnehezíti az alkalmazandó szabályok végrehajtását, többek között a munkajog és a szociális védelem tekintetében.” Az EGSZB korábban már rámutatott[1], hogy minden tagállamban létre kellene hozni a platformok nyilvántartását, valamint a nagy és kisméretű platformok európai szintű adatbázisa is szükséges.
[1] HL C 429., 2020.12.11., 173. o., 1.15. pont.
|
Az irányelvjavaslat nagyon helyesen megjegyzi a (9) preambulumbekezdésben, hogy „[h]a a platformok több tagállamban vagy határokon átnyúlóan is működnek, gyakran nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi. Emellett a nemzeti hatóságok nem könnyen férnek hozzá a digitális munkaplatformokkal kapcsolatos adatokhoz, ideértve a platformmunkát végző személyek létszámára, foglalkozási viszonyára és munkakörülményeire vonatkozó információkat. Ez megnehezíti az alkalmazandó szabályok végrehajtását, többek között a munkajog és a szociális védelem tekintetében.” Az EGSZB korábban már rámutatott[1], hogy minden tagállamban létre kellene hozni a platformok nyilvántartását, valamint a nagy és kisméretű platformok európai szintű adatbázisa is szükséges. Az EGSZB kéri továbbá, hogy a meglévő szabályok megfelelő végrehajtására és érvényesítésére, valamint a munkavállalói jogállással kapcsolatos meglévő nemzeti jogszabályokra és fogalommeghatározásokra helyezzék a hangsúlyt, tiszteletben tartva azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók és az önálló vállalkozás egyéb formáinak autonómiáját. E tekintetben ösztönözni lehetne az európai szintű fellépéseket is, például az információcserét, az oktatást és képzést, valamint a közigazgatási szervek közötti együttműködést. A szociális partnereknek, valamint maguknak a platformoknak is fontos szerepet kell vállalniuk.
[1] HL C 429., 2020.12.11., 173. o., 1.15. pont.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
71
Tartózkodott: 3
|
|
13. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
3.4. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az európai bizottsági javaslat szövege azonban számos ponton homályos, általános és nem egyértelmű. Nem tükrözi a szociális és munkaügyi jogok védelmére és garantálására vonatkozó, a preambulumbekezdésekben egyértelműen megfogalmazott célkitűzéseket, különösen a digitális platformokon keresztül munkát végző személy fogalmát (2. és 5. cikk), valamint a munkavállalók és a szakszervezeti képviselők tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát (9. cikk, amely azonban kifejezetten csak a 2002/14/EK irányelvre hivatkozik). Előzetesen említést érdemel, hogy az irányelvjavaslat a munkavállalók jogainak védelmét gyakran a vállalkozás szabadságának elvével azonosítja. A munkavállalók jogait és az alapvető szabadságjogokat megfelelően védeni kell, a jogszabályokkal és az Alapjogi Chartával összhangban.
|
Az európai bizottsági javaslat szövege azonban számos ponton homályos, általános és nem egyértelmű. Ami a javasolt irányelvet illeti, egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az irányelv hatálya és fogalommeghatározásai a digitális platformok tevékenységeinek a tervezettnél sokkal szélesebb körére terjednének ki. Úgy tűnik, hogy az irányelv elsősorban az alacsony képzettséget igénylő tevékenységeket célozza, de a javasolt fogalommeghatározások és kritériumok a platformalapú munkavégzés valamennyi kategóriájára kiterjednének, még akkor is, ha azokat ténylegesen önálló vállalkozók végzik. Előzetesen említést érdemel, hogy az irányelvjavaslat a munkavállalók jogainak védelmét gyakran a vállalkozás szabadságának elvével azonosítja. A munkavállalók jogait és az alapvető szabadságjogokat megfelelően védeni kell, a jogszabályokkal és az Alapjogi Chartával összhangban.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
61
Tartózkodott: 6
|
|
14. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
3.5. pont
A pont törlendő:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az irányelv külön rendelkezéseket tartalmazzon a munkakörülményekről és a szociális biztonságról a megkülönböztetésmentesség elvére alapozva, az ugyanabban az ágazatban alkalmazott hasonló és összehasonlítható munkavállalók tekintetében is. Ez ösztönözné az ágazatok egységes szerződési védelmének kialakítását, valamint a szociális és fiskális dömping elleni küzdelmet.
|
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
63
Tartózkodott: 5
|
|
17. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
3.8. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Ezért alapvető fontosságú az alkalmazási kör javítása és pontosítása (az 1. cikkben) annak érdekében, hogy az irányelv hatálya valamennyi közvetített munkaerő-kínálatot biztosító digitális platformra kiterjedjen. Egyértelműen meg kell határozni, ki a tényleges és felelős munkaadó, az adó- és társadalombiztosítási járulékok tekintetében, valamint a kollektív tárgyalási folyamatok kialakítása érdekében is, figyelembe véve a mikro- és kis platformok sajátosságait. A magánszemélyek által végzett munka megszervezésének fogalmára történő hivatkozás bizonyos digitális platformok nemkívánatos kizárásához vezethet.
|
Ezért alapvető fontosságú az alkalmazási kör javítása és pontosítása (az 1. cikkben) annak érdekében, hogy az irányelv hatálya egyhangúlag terjedjen ki a közvetített munkaerő-kínálatot biztosító digitális platformokra. Az EGSZB egyetért azzal, hogy ha egy foglalkoztatási viszony meghatározásáról van szó, akkor egyértelműen meg kell határozni, a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban, hogy ki a tényleges és felelős munkaadó, az adó- és társadalombiztosítási járulékok tekintetében, valamint a kollektív tárgyalási folyamatok kialakítása érdekében is, figyelembe véve a mikro- és kis platformok sajátosságait.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
31
Ellene:
59
Tartózkodott: 5
|
|
18. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
Új, 4.2.1. pont
A 4.2. pont után új pont illesztendő be:
A meglévő pont után – annak alpontjaként
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
|
Az EGSZB egyetért azzal a céllal, hogy biztosítani kell, hogy a tagállamok rendelkezzenek olyan megfelelő mechanizmusokkal, „amelyekkel ellenőrizhető és biztosítható a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának helyes meghatározása, és amelyek segítségével megállapítható, hogy az adott személy rendelkezik-e az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaviszonnyal, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és biztosítható, hogy e személyek élvezhessék a munkavállalókra alkalmazandó uniós jogból eredő jogokat”. Fontos, hogy a foglalkozási viszony meghatározása kifejezetten a tagállami meghatározásokon alapuljon.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
57
Tartózkodott: 4
|
|
19. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
4.2.1. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A javaslat 4. cikke meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a munkakapcsolat foglalkoztatás jellege vélelmezhető. Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt kritériumoknak tükrözniük kell a digitális piac dinamikáját, valamint az üzleti modellek és munkamódszerek fejlődését, és hogy ezeket folyamatosan aktualizálni kell. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a 4. cikkben meghatározott kritériumok még mindig túlnyomórészt a digitális platform által a munkavállaló munkatevékenysége felett gyakorolt ellenőrzés különböző formáit fejezik ki. Az EGSZB úgy véli, hogy a munkavállalói védelemnek az ellenőrzés gyakorlásához kötése nem képes megfelelően megragadni és korrigálni a platform és a munkavállalók közötti erőegyensúly hiányát.
|
A javaslat 4. cikke meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a munkakapcsolat foglalkoztatás jellege vélelmezhető. Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt kritériumoknak tükrözniük kell a digitális piac dinamikáját, valamint az üzleti modellek és munkamódszerek fejlődését, és hogy ezeket folyamatosan aktualizálni kell.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
23
Ellene:
60
Tartózkodott: 5
|
|
20. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
4.2.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Emellett a javaslat 4. cikke túl nagy mérlegelési jogkört hagy a platformoknak – mivel a foglalkoztatás vélelmezése az öt kritérium közül legalább kettő meglétéhez kötött –, de egy folyamatosan változó környezetben könnyű lenne megkerülni ezeket a kritériumokat. Az EGSZB úgy véli, hogy egy világosan meghatározott foglalkoztatási státusz – még a néhány órát dolgozók esetében is – garantálná a szociális védelemhez, az egészségvédelemhez és a biztonsághoz való jogot, a szervezkedési jogot és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot a ledolgozott óraszámra vonatkozóan, és így biztosítaná a szükséges rugalmasságot is.
|
Az EGSZB-nek azonban komoly kétségei vannak a jogi vélelmezés javasolt keretét illetően, aminek eredményeként a platformon végzett munka és az ott munkát végző személy kapcsán jogilag munkaviszony fennállását kell vélelmezni, amennyiben az irányelvben felsorolt öt kritérium közül kettő teljesül. A gyakorlatban – figyelembe véve a kritériumok homályosságát – ez azt jelenti, hogy még a valódi önfoglalkoztatók is arra kényszeríthetők, hogy a törvény alapján alkalmazottá váljanak. Az EGSZB úgy véli, hogy különösen az a) (a javadalmazás és a díjak felső határának rögzítése), a c) (a munka eredményének ellenőrzése), a d) (a munkaórák megválasztása) és az e) (ügyfélkör kiépítésének lehetősége) pontban meghatározott kritériumokat rendszeresen alkalmazzák vállalkozások közötti (B2B) szerződésekben, és ezek olyan helyzetet eredményeznének, amelyben a valódi önfoglalkoztatók kapcsán is vélelmezni kell a munkaviszony fennállását.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
56
Tartózkodott: 5
|
|
21. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
4.2.3. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A kritériumoknak pontosabban kell kezelniük a gyengülő munkaügyi normák kockázatát. Ennek kapcsán kívánatos lenne, hogy a foglalkoztatás vélelmezésének egyetlen kritériuma legyen, amelyet a platform az 5. cikk alapján megcáfolhat, ami a bizonyítási terhet megfordítva a digitális platformot kötelezi a munkakapcsolat önfoglalkoztató jellegének bizonyítására. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a foglalkoztatás vélelmének megdöntése a platformok feladata kell, hogy legyen.
|
Ez a megközelítés nagy valószínűséggel olyan helyzet kialakulásához vezet, amelyben a platform-munkavállalók alapértelmezés szerint alkalmazottnak minősülnek, és az egyén elveszti azt a választási lehetőséget, hogy önfoglalkoztatóvá váljon. Senkinek nem lehet érdeke a vállalkozói tevékenység akadályozása. Szem előtt tartva azt a tényt, hogy a platform-munkavállalók többsége önálló vállalkozónak tartja magát és mások szemében is az kíván lenni, ez a megközelítés még az olyan alapvető jogokkal és szabadságokkal is ellentétes lenne, mint a foglalkozás megválasztásához való jog, a munkavállaláshoz való jog és a vállalkozás szabadsága. Ahelyett, hogy öt kritérium közül legalább kettő teljesülését írnák elő, az EGSZB előnyben részesítené, ha a tagállamokban és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában általános megközelítésként az alkalmazotti jogviszony fennállásának átfogó értékelését alkalmaznák.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
55
Tartózkodott: 5
|
|
22. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
4.2.4. pont
A pont törlendő:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az önfoglalkoztatókat és a valódi önálló vállalkozói jogviszonyokat – amelyek meghatározását az irányelv nem tartalmazza – szintén megfelelően védelemben kell részesíteni. A platformalapú munkavégzésnek számos különböző formája létezik, amelyek nem sorolhatók egyetlen kategóriába. Vannak olyan munkavégzési formák, amelyek a munkaviszonyhoz hasonlónak tekinthetők, és vannak olyanok, amelyek olyan szakképzett szakembereket, sőt magasan képzett munkavállalókat igényelnek, akik egyes országokban szakmai nyilvántartásokban szereplő szakemberekhez vagy nemzeti szakmai szövetségek tagjaihoz hasonlíthatók. Az algoritmikus irányítás sajátos dimenziója, amely jelentős befolyást gyakorol a munkavállalókra, nem feltétlenül alkalmazható a munkaviszony vélelmének meghatározására a bejegyzett szakemberek vagy a nemzeti szakmai szövetségek tagjai esetében (amennyiben léteznek ilyenek).
|
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
56
Tartózkodott: 7
|
|
23. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
4.2.5. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Ezért helyesebb lenne kijelenteni, hogy a digitális munkaplatformok területén a munkaviszony vélelme azon egyéni munkavállalóknak kedvez, akik egy algoritmikus irányítást alkalmazó digitális platform irányítása, ellenőrzése alatt és/vagy szervezési hatásköre keretében végzik munkájukat, illetve nyújtják szolgáltatásaikat. Lehetővé kell tenni a platformok számára, hogy megdöntsék a munkaviszony vélelmét annak bizonyításával, hogy a munkavállaló által nyújtott szolgáltatással vagy munkával kapcsolatban közvetve, illetve burkoltan sem gyakorolnak szervezési hatásköröket[1].
[1]
Lásd a versenyjogról és a kollektív tárgyalásokról szóló európai bizottsági iránymutatás (30) preambulumbekezdésében szereplő meghatározást: iii. szükségszerű és lényeges elemként magában foglalja az egyének által végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e. Azok a platformok, amelyek nem szervezik meg az egyének munkáját, hanem egyszerűen olyan eszközöket biztosítanak, amelyek révén az önálló vállalkozók eljuthatnak a végfelhasználókhoz, nem minősülnek digitális munkaplatformnak. Például az a platform, amely csupán összegyűjti és megjeleníti az adott területen rendelkezésre álló szolgáltatókat (pl. vízvezeték-szerelőket), és ezáltal lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy szolgáltatásaikat igény szerint használják, nem minősül digitális munkaplatformnak, mivel nem szervezi meg a szolgáltatók munkáját.
|
Az önfoglalkoztatók számára nyújtott többletjutattások semmiképpen nem befolyásolhatják azok jogállását[1].
[1]
Az irányelvjavaslat (23) preambulumbekezdése.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
30
Ellene:
56
Tartózkodott: 4
|
|
24. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
Új, 4.2.6. pont
A 4.2.5. pont után új pont illesztendő be:
A meglévő pont után – azzal megegyező szinten
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
|
Az EGSZB úgy véli, hogy a jogi vélelem megdöntésének lehetősége olyan eszköz, amely ahelyett, hogy tisztázná az összetett jogi helyzeteket, valószínűleg inkább több problémát fog okozni. E mechanizmus létrehozása zavart okoz abban a tekintetben, hogy az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben már szerepel hasonló mechanizmus a tagállamok egyik választási lehetőségeként.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
26
Ellene:
59
Tartózkodott: 5
|
|
25. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
4.2.6. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A munkakapcsolat foglalkoztatás jellegét elismerő, magas szintű nemzeti bíróságok által hozott bírósági ítéletekben általános érv, hogy a platform – pontosabban az algoritmikus irányítás – teljes felügyeletet gyakorol a munkavállaló által nyújtott szolgáltatás teljesítése felett. Ez valójában azt jelzi, hogy a munkavégzéssel nyújtott szolgáltatás teljes mértékben integrálódik a platform üzleti tevékenységébe. Ez az elem önmagában is megerősíti azt, hogy az említett ellenőrzési hatáskört ellensúlyozni kell megfelelő egyéni és kollektív garanciák biztosításával minden olyan munkavállaló számára, aki a munkáját és/vagy szolgáltatásait digitális platformokon keresztül bocsátja rendelkezésre.
|
A jogi vélelem megdöntésének lehetősége során nem teljesül a felek közötti méltányos egyensúly a megdöntésre irányuló eljárásban, mivel azzal, hogy a bizonyítási teher a platformra hárul, az öt kritérium által meghatározott jogi vélelem a gyakorlatban nehezen dönthető meg. A nemzeti fogalommeghatározások sokfélesége miatt az öt kritériumot és azok relevanciáját a tagállamokban valószínűleg különbözőképpen értelmezik, Európa-szerte még változatosabb ítélkezési gyakorlatokat eredményezve. Mivel ezt az eljárást mind a munkajogi kérdésekkel foglalkozó bíróságokon, mind pedig az adó- és társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozó közigazgatási bíróságokon is le lehetne folytatni, az eredmény a jogi egyértelműség csökkenése lenne, nem pedig annak javulása.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
53
Tartózkodott: 4
|
|
26. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.1. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az algoritmikus irányítás jelentős mennyiségű adatot dolgoz fel, felügyel, feladatokat oszt ki, közvetlen utasításokat ad, korlátozva az autonómia szintjét, és értékeli a munkavállalókat, beleértve teljesítményüket és viselkedésüket, valamint meghatározza keresetüket és munkafeltételeiket, és akár elbocsátáshoz is vezethet. Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvtervezet elfogadja a GDPR (az általános adatvédelmi rendelet) alapelveit; összhangban a GDPR-rendelet 9. cikkével, az irányelvnek egyértelműen meg kell tiltania az érzékeny személyes adatok feldolgozását, beleértve a politikai véleményeket és a szakszervezeti tagságot is. Az irányelvnek kifejezetten ki kell mondania, hogy a 3. fejezetben megállapított jogok az algoritmikus irányítás minden esetében alkalmazandók, akkor is, ha a platformnak sikerül bizonyítania, hogy a munkavállaló által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban közvetve vagy burkoltan sem gyakorol szervezési hatásköröket, tehát ha a platform vélelmezi, hogy nem áll fenn munkaviszony.
|
Az algoritmikus irányítás jelentős mennyiségű adatot dolgoz fel, és így felügyelhet, feladatokat oszthat ki, közvetlen utasításokat adhat, korlátozva az autonómia szintjét, és értékelheti a munkavállalókat, beleértve teljesítményüket és viselkedésüket, valamint meghatározhatja keresetüket és munkafeltételeiket, és akár elbocsátáshoz is vezethet. Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvtervezet elfogadja a GDPR (az általános adatvédelmi rendelet) alapelveit; összhangban a GDPR-rendelet 9. cikkével, az irányelvnek egyértelműen meg kell tiltania az érzékeny személyes adatok feldolgozását, beleértve a politikai véleményeket és a szakszervezeti tagságot is.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
27. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A digitális munkaplatformok által használt rendszerek gyakran támaszkodnak a mesterséges intelligencia elemeire. Mivel a platformoknak mind az irányelv, mind a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (termékpiaci szabályozás) rendelkezéseit be kell tartaniuk, az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy az irányelvjavaslatban és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban kölcsönös kereszthivatkozásokkal biztosítsa az esetleges ellentmondások és a joghézagok elkerülését, illetve tisztázását.
|
A digitális munkaplatformok által használt rendszerek gyakran támaszkodnak a mesterséges intelligencia elemeire. A platformoknak mind az irányelv, mind a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (termékpiaci szabályozás) rendelkezéseit be kell tartaniuk. Az EGSZB úgy véli, hogy a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó külön szabályrendszer létrehozása nem helyénvaló és nem is szükséges. Az általános adatvédelmi rendeletben foglalt szabályok a mesterséges intelligenciáról szóló jövőbeli jogszabállyal együtt számos jogot biztosítanak személyes adataik tekintetében a munkavállalók számára is, valamint átfogó kockázatkezelési, emberi felügyeleti és átláthatósági követelményeket határoznak meg az egészséget és biztonságot, valamint az alapvető jogokat érintő kockázatok csökkentése érdekében. Ezért el kell kerülni a szükségtelen átfedéseket és redundanciákat.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
28. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.3. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB ismételten[1] arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a meglévő szabályok értékelése, kiigazítása és harmonizálása érdekében pontosítsa valamennyi érintett fél egészségvédelemmel és biztonsággal, adatvédelemmel, biztosítással és jogi felelősségvállalással kapcsolatos felelősségi köreit. Az EGSZB korábban már megállapította[2], hogy a platformok által használt algoritmusokat is a standard munkavégzés kapcsán létező szóbeli vagy írásbeli utasításokkal egyenértékűen kell kezelni.
[1] HL C 429., 2020.12.11., 173. o.
[2] HL C 429., 2020.12.11., 173. o., 1.8. pont.
|
Biztosítani kell továbbá, hogy az algoritmusokra vonatkozó információátadási követelmények ne vonatkozzanak semmilyen üzleti titokra vagy bizalmas információra. A platformok által nyújtandó információk formáját és tartalmát illetően biztosítani kell, hogy a platformok rendelkezzenek a szükséges mozgástérrel az információszolgáltatás technikai eszközeinek meghatározása terén. Ugyanez vonatkozik a kockázatok értékelésének módszereire és a jelentős döntések emberi felülvizsgálatára.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
29. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.4. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az automatizált vagy félig automatizált döntés felülvizsgálatához való jog igen üdvözlendő. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy e jog gyakorlati érvényesítéséhez az Európai Bizottságnak olyan rendelkezéseket kellene bevezetnie, amelyek a) előírják a digitális munkaplatformok számára algoritmusaik és rendszereik a „biztonságos tervezés” elve alapján történő kifejlesztését, valamint b) a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat logikáját követve előirányozzák, hogy a digitális munkaplatformok az algoritmusaik megfelelőségértékelését ne csak azok bevezetése előtt végezzék el, hanem a munkavállaló munkavégzése vagy szolgáltatásnyújtása során is. A megfelelőségértékelést multidiszciplináris megközelítésben kell elvégezni annak érdekében, hogy a szakszervezetek, a platform, valamint a munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságok által kijelölt szakértők elvégezhessék közös értékelésüket. Ha az algoritmussal támogatott döntés felülvizsgálata során nézeteltérés alakul ki, a munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy független választottbírósághoz fordulhassanak.
|
Az automatizált vagy félig automatizált döntés felülvizsgálatának kérelmezéséhez való jog igen üdvözlendő. Az EGSZB határozottan utal a dokumentum indokolásában szereplő kijelentésre, amely szerint az algoritmikus irányításra, valamint a végrehajtás, a nyomonkövethetőség és az átláthatóság javítására irányuló intézkedések által megkövetelt adminisztratív eljárások esetében lehetőség van a kkv-kra szabott módosításra. Ezek közé tartozik különösen az algoritmikus döntések felülvizsgálatára irányuló kérelmekre vonatkozó hosszabb határidő előírása, valamint a releváns információk frissítési gyakoriságának csökkentése.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
30. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.5. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a 8. cikknek rendelkeznie kellene arról, hogy a jelentős döntések emberi felülvizsgálata során a munkavállalót a szakszervezet képviselhesse.
|
Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a 8. cikkből nem derül ki, hogy a jelentős döntések emberi felülvizsgálata során a munkavállalót egy munkavállalói képviselő vagy szakszervezet képviselheti-e.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
31. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.6. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Mivel a platformalapú munkavégzés modellje ügyfélértékelésen alapul, lehetővé kell tenni a platformon dolgozó munkavállalók számára, hogy adataik kulcselemeként más platformra is átvihessék és azon is felhasználhassák az értékeléseket. Az EGSZB úgy véli, hogy az adathordozhatósághoz való jogot minden platformon dolgozó munkavállaló számára garantálni kell. Ennél is fontosabb, hogy az irányelvnek garantálnia kell számukra azt a képességet, hogy profiljukat – beleértve a készségeket is – a platformgazdaságon kívüli elhelyezkedés céljára is felhasználhassák.
|
Mivel a platformalapú munkavégzés modellje ügyfélértékelésen alapul, lehetővé kell tenni a platformon dolgozó munkavállalók számára, hogy adataik kulcselemeként más platformra is átvihessék és azon is felhasználhassák az értékeléseket. Az EGSZB úgy véli, hogy az adathordozhatósághoz való jogot minden platformon dolgozó munkavállaló számára garantálni kell, amennyiben teljesülnek az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott feltételek (20. cikk). Ennél is fontosabb, hogy garantálni kell számukra azt a képességet, hogy profiljukat – beleértve a készségeket is – a platformgazdaságon kívüli elhelyezkedés céljára is felhasználhassák.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
32. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
5.7. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az Európai Bizottság javaslatának sikere a hatékony végrehajtáson múlik. A javasolt irányelv előírja az adatvédelmi és a munkaügyi hatóságok közötti együttműködést. Az EGSZB azonban fel kívánja hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy számos országban az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata a munkaügyi kérdések mélyreható vizsgálata, és fordítva, különösen ami a felügyeletet és a jogorvoslatot illeti. Az EGSZB ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa tovább a hatáskörök elosztását, beleértve a határokon átnyúló szempontokat is, és vegye figyelembe a munkaügyi felügyeleteket.
|
Az Európai Bizottság javaslatának sikere a hatékony végrehajtáson múlik. A javasolt irányelv előírja az adatvédelmi és a munkaügyi hatóságok közötti együttműködést. Az EGSZB azonban fel kívánja hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy számos országban az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata a munkaügyi kérdések mélyreható vizsgálata, és fordítva, különösen ami a felügyeletet és a jogorvoslatot illeti. Az EGSZB ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy információmegosztással támogassa a tagállamokat az illetékes hatóságok kapacitásainak fokozására irányuló törekvéseikben, beleértve a határokon átnyúló szempontokat is.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
33. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
6.1. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A végrehajtásról szóló fejezetben az irányelv 14. cikke a munkavállalók képviselőit említi, nem pedig a szakszervezeteket. Ez kritikus kérdés, mivel fontos, hogy kifejezetten utaljunk a szakszervezeti képviselőkre, hogy elkerülhető legyen ad hoc szervezetek létrehozása, és biztosítva legyen a munkavállalók kollektív képviselethez való joga, akár vita esetén is.
|
A javaslat törekszik arra, hogy biztosítsa a platform-munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát az olyan döntések tekintetében, amelyek valószínűsíthetően az irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek bevezetéséhez vagy használatának jelentős megváltoztatásához vezetnek. Ennek érdekében az irányelv utal a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról szóló 2002/14/EK irányelvre. Mivel ez a hivatkozás lehetővé teszi a nemzeti szinten meghatározott meglévő tájékoztatási és konzultációs mechanizmusok alkalmazását, valamint a szociális párbeszéd előmozdítását új vagy párhuzamos mechanizmusok létrehozása nélkül, ezt a megoldást támogatni lehet. Az azonban, hogy a digitális munkaplatformnak kell viselnie a szakértő költségeit (9. cikk (3) bekezdés), nem egyeztethető össze a 2002/14/EK irányelven alapuló általános tájékoztatási és konzultációs szabályokkal.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
34. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
6.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB megállapítja, hogy az irányelv biztosítja a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot. A 9. cikk azonban csak az általános keret létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelvre hivatkozik. Közvetlenül hivatkozni kell a vállalkozások átruházásáról szóló 2001/23/EK irányelvre, a csoportos létszámcsökkentésről szóló 98/59/EK irányelvre és az Európai Üzemi Tanácsról szóló 2009/38/EK irányelvre. Az EGSZB megjegyzi, hogy a 10. cikk, amely az irányelv 3. fejezetében megállapított munkavállalói jogokat kiterjeszti valamennyi platform-munkavállalóra (azokra is, akik nem rendelkeznek munkaviszonnyal), kizárja a 9. cikkben meghatározott tájékoztatási és konzultációs jogokat. Ez az eltérés nem indokolható. A tájékoztatási és konzultációs jogok egyértelműbb meghatározására van szükség a kollektív tárgyalások támogatása érdekében, amely jogot valamennyi platform-munkavállaló számára is el kell ismerni[1].
[1] HL C 123., 2021.4.9., 1. o., 3.2.8. pont.
|
Az EGSZB megállapítja, hogy az irányelv az általános keret létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelvre történő hivatkozással biztosítja a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot. Bár a javasolt irányelv 10. cikke biztosítja az átláthatósággal, az emberi nyomon követéssel és az emberi felülvizsgálattal kapcsolatos szabályok (6., 7. és 8. cikk) alkalmazását a munkaviszonnyal nem rendelkező személyek vonatkozásában is, hangsúlyozni kell, hogy a munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval, valamint a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos szabályok csak a munkavállalókra vonatkoznak, a platformalapú munkát végző, munkaviszonnyal nem rendelkező személyekre nem.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
35. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
6.3. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy garantálni kell a munkavállalók szakszervezeti képviselőinek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát (9. cikk), a döntéshozatalt befolyásoló algoritmusok és MI-rendszerek paramétereivel, szabályaival és utasításaival, valamint az olyan döntések meghozatalával kapcsolatban is, amelyek érinthetik a munkafeltételeket, a munkához való hozzáférést és a munkahelyek megőrzését, beleértve a profilalkotást is.
|
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy garantálni kell a munkavállalók képviselőinek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát (9. cikk). Az EGSZB kiemeli, hogy a digitális platformokon történő munkavégzésben a tisztességes munkafeltételek előmozdítása terén fontos szerepe van a szociális párbeszédnek, valamint a megfelelő szinteken, a tagállamokban a szociális partnerek hatáskörén és mandátumán belül, autonómiájuk biztosítása mellett megkötött kollektív megállapodásoknak. Az EGSZB ezért nem ért egyet azzal, hogy a kollektív szerződések hatályát csak azokra a megállapodásokra korlátozzák, amelyek kedvezőbbek a platform-munkavállalók számára. Ez a korlátozás nem egyeztethető össze a szociális partnerek autonómiájával.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
36. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
6.4. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB megjegyzi, hogy a platform-munkavállalóknak megfelelő és specifikus, különböző európai nyelveken elérhető képzésben kell részesülniük a platform használatáról és a platformon való munkavégzésről, valamint a megfelelő digitális készségeket illetően. Amint azt az EGSZB egy korábbi véleményében hangsúlyozta[1], a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv végrehajtása során biztosítani kell a hatékony szociális párbeszédet és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, a munkajogok és a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való jogának tiszteletben tartását és érvényesítését, valamint a munkavállalók digitális és vállalkozói készségeinek fejlesztését, különösen a szakképzés, a felnőttképzés és a munkavállalók képzése révén, a vállalatok előtt álló készséghiány csökkentése érdekében.
[1] HL C 286., 2021.7.16., 27. o.
|
Az EGSZB megjegyzi, hogy fontos, hogy a platform-munkavállalók megfelelő és specifikus, adott esetben különböző európai nyelveken elérhető képzésben részesüljenek a platform használatáról és a platformon való munkavégzésről, valamint a megfelelő digitális készségeket illetően. Amint azt az EGSZB egy korábbi véleményében hangsúlyozta[1], a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv végrehajtása során biztosítani kell a hatékony szociális párbeszédet és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, a munkajogok és a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való jogának tiszteletben tartását és érvényesítését, valamint a munkavállalók digitális és vállalkozói készségeinek fejlesztését, különösen a szakképzés, a felnőttképzés és a munkavállalók képzése révén, a vállalatok előtt álló készséghiány csökkentése érdekében.
[1] HL C 286., 2021.7.16., 27. o.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
37. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
6.6. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A tárgyalás az ágazati tárgyalásokra is vonatkozik, amelyek a munkavállalói jogok meghatározásának jelentős részét alkotják, ugyanakkor az irányelvjavaslatban nincs utalás az ágazati megállapodásokra.
|
A munkaügyi kapcsolatok rendszerétől és gyakorlataitól függően a tárgyalás az ágazati tárgyalásokra is vonatkozhat, amelyek a munkavállalói jogok meghatározásának jelentős részét alkothatják. Az, hogy az irányelvjavaslatban nincs utalás az ágazati megállapodásokra, nem jelenti azt, hogy ágazati tárgyalásra ne kerülhetne sor. Ami a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos releváns információkhoz való hozzáférést (12. cikk) illeti, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az önfoglalkoztató platformhasználók nem alkalmazottak, és nem kellene őket belefoglalni az alkalmazottak képviselőinek nyújtott tájékoztatásba, mivel ezek a képviselők természetüknél fogva csak akkor képviselnek önfoglalkoztatókat, ha erre külön engedéllyel rendelkeznek.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
38. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
6.7. pont
A pont törlendő:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
A platformok munkavállalói számára a tisztességes felmondási folyamatok biztosítása és a független vitarendezési mechanizmusokhoz való hozzáférés biztosítása fontos célkitűzések, amelyeket bele kell foglalni a szabályozási keretbe. A javasolt irányelv csak az egyéni elbocsátásokra vonatkozik, miközben a hatályos uniós jogszabályokra hivatkozva a kollektív elbocsátások esetében is foglalkoznia kellene a tájékoztatási és konzultációs eljárások kérdésével[1].
[1] 98/59/EK irányelv és 2001/23/EK irányelv.
|
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
39. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
Új 7. fejezet és 7.1. pont
A 6.7. pont után új fejezet illesztendő be:
A meglévő pont után – azzal megegyező szinten
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
|
7.Jogorvoslat
7.1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a „munkavállalók” és a „platformalapú munkát végző személyek” közötti különbségtételt, különösen a jogorvoslat és az irányelv végrehajtása tekintetében. A 18. cikk mindkét kategória esetében hasonló szabályokat tartalmaz az elbocsátással szembeni védelemre vonatkozóan, ami zavarhoz és jogbizonytalansághoz vezethet, mivel a munkajogi és szerződésjogi bírósági jogorvoslat a tagállamokban különböző jogszabályokon alapul, és így eltérő. Hasonlóképpen a 17. cikk (A kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények elleni védelem) nemkívánatos következményekhez és problémákhoz vezethet a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerében, ha a különböző szerződéses jogviszonyokat ugyanazon szabályok szerint kötelező kezelni.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
25
Ellene:
55
Tartózkodott: 4
|
|
40. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.2. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatát (COM(2021) 762) a szociális jogok európai pillérének végrehajtása keretében. Ennek a szabályozási beavatkozásnak egyértelműen rögzítenie kell a munkaügyi kapcsolatok osztályozására és az algoritmusok használatára vonatkozó kritériumokat, és hozzáférést kell biztosítania a szociális és munkaügyi védelemhez és jogokhoz.
|
Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatát (COM(2021) 762) a szociális jogok európai pillérének végrehajtása keretében. Egy európai uniós szintű beavatkozásnak mindenképpen segítenie kell a tagállamokat abban, hogy egyértelműen rögzítsék a munkaügyi kapcsolatok osztályozására és az algoritmusok használatára vonatkozó kritériumokat, és adott esetben hozzáférést kell biztosítania a szociális és munkaügyi védelemhez és jogokhoz.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
24
Ellene:
57
Tartózkodott: 6
|
|
44. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.8. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB egyetért azzal, hogy a munkaviszony jogi besorolása és a valódi önálló vállalkozói tevékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése kulcsfontosságú a jogbiztonság biztosításához mind a vállalkozások, mind a munkavállalók számára, valamint a munkavállalók jogainak és védelmének biztosításához. Ezt a kérdést azonban a különböző tagállamok eltérően kezelik. Az egyes területekre vonatkozó jogi rendelkezések, a munkaügyi vitákat követő bírósági ítéletek és a platformalapú munkavégzés célzott szegmenseire vonatkozó kollektív szerződések a meglévő szabályozás széttagoltságát eredményezik az EU-n belül, és a platform-munkavállalókkal szembeni eltérő bánásmódhoz vezetnek a különböző tagállamokban. Egyértelműen meg kell határozni a jogilag felelős munkáltatót, mind az adózás és a társadalombiztosítási járulékok, mind a kollektív tárgyalási folyamatok kialakítása szempontjából.
|
Az EGSZB egyetért azzal, hogy a munkaviszony jogi besorolása és a valódi önálló vállalkozói tevékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése kulcsfontosságú a jogbiztonság biztosításához mind a vállalkozások, mind a munkavállalók számára, valamint a munkavállalók jogainak és védelmének biztosításához. Ezt a kérdést azonban a különböző tagállamok eltérően kezelik, ami alapvetően a nemzeti munkaerőpiaci rendszerek sokféleségét tükrözi. Az egyes területekre vonatkozó, néha eltérő jogi rendelkezések, a munkaügyi vitákat követő következetlen bírósági ítéletek és a platformalapú munkavégzés célzott szegmenseire vonatkozó kollektív szerződések növelik az EU-n belül alkalmazandó szabályok széttagoltságának kockázatát, és a platform-munkavállalókkal szembeni eltérő bánásmódhoz vezetnek a különböző tagállamokban.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
53
Tartózkodott: 4
|
|
45. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.9. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Európa nem alkalmazhat ugyanazokra a kihívásokra különböző szabályozási megközelítéseket. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság jogalkotási javaslatának célját, amely a tagállamok igen eltérő szabályainak kezelésére irányul.
|
Az EGSZB egyetért azzal, hogy egy munkaviszony meghatározása esetén a nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően, egyértelműen meg kell határozni a jogilag felelős munkáltatót, mind az adózás és a társadalombiztosítási járulékok, mind a kollektív tárgyalási folyamatok kialakítása szempontjából.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
31
Ellene:
59
Tartózkodott: 5
|
|
46. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.10. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelv új szabályainak az EU szociális vívmányain kell alapulniuk, és világos meghatározásokat kell tartalmazniuk, amelyek nem kerülhetnek ellentétbe a jogi vívmányokkal, a kollektív szerződésekkel vagy az egyes tagállamok bíróságainak ítélkezési gyakorlatával. Az irányelvnek egyértelmű jogi keretet kell képeznie, amelyet nemzeti szinten a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően kell kiigazítani, és különösen a kollektív tárgyalási folyamatokat kell ösztönözni.
|
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden európai szintű beavatkozás új szabályainak az EU szociális vívmányain kell alapulniuk, és világos meghatározásokat kell tartalmazniuk, amelyek nem kerülhetnek ellentétbe a jogi vívmányokkal, a kollektív szerződésekkel vagy az egyes tagállamok bíróságainak ítélkezési gyakorlatával. Egy esetleges irányelvnek egyértelmű jogi keretet kell létrehoznia, amelyet nemzeti szinten a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően kell kiigazítani, és különösen a kollektív tárgyalási folyamatokat kell ösztönözni.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
53
Tartózkodott: 7
|
|
47. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.11. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Ezen túlmenően ez a vélemény különösen a javasolt irányelv alábbi szempontjaival foglalkozik:
Besorolási kritériumok: az EGSZB hangsúlyozza, hogy a javaslat 4. cikkében meghatározott besorolási kritériumok nem tükrözik a digitális piac dinamikus és gyors fejlődését, és folyamatosan frissíteni kellene őket, ami homályossá és félreérthetővé teszi őket. Helyénvalóbb lenne kimondani, hogy a foglalkoztatás vélelme azon egyéni munkavállalók javát szolgálja, akik munkájukat és/vagy szolgáltatásaikat a szóban forgó digitális platform által gyakorolt algoritmikus irányításon keresztül meghatározott irányítási, ellenőrzési és/vagy szervezési funkciók keretében nyújtják, és ezért a kritériumokat e funkciók szerint kellene meghatározni. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a platformoknak lehetőségük van a foglalkoztatás vélelmének megdöntésére.
|
Ezen túlmenően ez a vélemény különösen a javasolt irányelv alábbi szempontjaival foglalkozik:
Besorolási kritériumok: az EGSZB hangsúlyozza, hogy a javaslat 4. cikkében meghatározott besorolási kritériumok nem tükrözik a digitális piac dinamikus és gyors fejlődését, és folyamatosan frissíteni kellene őket, ami homályossá és félreérthetővé teszi őket. Az EGSZB-nek továbbá komoly kétségei vannak a jogi vélelmezés javasolt keretét illetően, aminek eredményeként a platformon végzett munka és az ott munkát végző személy kapcsán jogilag munkaviszony fennállását kell vélelmezni, amennyiben az irányelvben felsorolt öt kritérium közül kettő teljesül. A jogi vélelem megdöntésére szolgáló mechanizmus létrehozása zavart okoz és valószínűleg csökkenti a jogi egyértelműséget abban a tekintetben, hogy az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvben már szerepel hasonló mechanizmus a tagállamok egyik választási lehetőségeként.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
28
Ellene:
56
Tartózkodott: 5
|
|
48. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.12. pont
A pont törlendő:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB rámutat, hogy az algoritmikus irányítás sajátos dimenziója, amely jelentős befolyást gyakorol a munkavállalókra, nem feltétlenül alkalmazható a munkaviszony vélelmének meghatározására a bejegyzett szakemberek vagy a nemzeti szakmai szövetségek tagjai esetében (amennyiben ilyenek léteznek).
|
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
56
Tartózkodott: 7
|
|
49. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.13. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az algoritmikus irányításra vonatkozó szabályok: az EGSZB egyetért azzal, hogy az algoritmikus irányítás jelentős hatással van a munkakörülményekre, és átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennie a munkavállalók és a vállalkozások számára. Az algoritmikus irányítás felügyel, feladatokat oszt ki, közvetlen utasításokat ad, korlátozva az autonómia szintjét, és értékeli a munkavállalókat, beleértve teljesítményüket és viselkedésüket, valamint keresetüket és munkafeltételeiket, és akár elbocsátáshoz is vezethet. Az irányelvnek kifejezetten ki kell mondania, hogy a 3. fejezetben meghatározott jogok minden olyan helyzetre vonatkoznak, amikor az algoritmikus irányítást foglalkoztatási kontextusban alkalmazzák.
|
Az algoritmikus irányításra vonatkozó szabályok: az EGSZB egyetért azzal, hogy az algoritmikus irányítás jelentős hatással van a munkakörülményekre, és átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennie a munkavállalók és a vállalkozások számára. Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelvtervezet elfogadja a GDPR (az általános adatvédelmi rendelet) alapelveit; összhangban a GDPR-rendelet 9. cikkével, az irányelvnek egyértelműen meg kell tiltania az érzékeny személyes adatok feldolgozását, beleértve a politikai véleményeket és a szakszervezeti tagságot is.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
50. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.14. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az EGSZB úgy véli, hogy minden platform-munkavállalónak garantált joggal kell rendelkeznie az adatok hordozhatóságához és ahhoz, hogy letölthesse adatait a platformokról, beleértve a készségekre vonatkozó adatokat is. Ezenkívül további rendelkezéseket kell beilleszteni az automatizált vagy fél-automatizált döntések felülvizsgálatához való jog gyakorlása érdekében. Azokat a döntéseket, amelyek jelentős hatással lehetnek a munkaviszonyra, embereknek kell meghozniuk. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság javaslata ebbe az irányba mutat.
|
Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó külön szabályrendszer létrehozása nem helyénvaló és nem is szükséges. Az általános adatvédelmi rendeletben foglalt szabályok a mesterséges intelligenciáról szóló jövőbeli jogszabállyal együtt számos jogot biztosítanak személyes adataik tekintetében a munkavállalók számára is, valamint átfogó kockázatkezelési, emberi felügyeleti és átláthatósági követelményeket határoznak meg az egészséget és biztonságot, valamint az alapvető jogokat érintő kockázatok csökkentése érdekében. Ezért el kell kerülni a szükségtelen átfedéseket és redundanciákat.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
29
Ellene:
54
Tartózkodott: 5
|
|
51. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.16. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Kollektív jogok: az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelv 14. cikkének kifejezetten utalnia kellene a szakszervezetekre, amelyeknek joguk van kollektív tárgyalásokat folytatni. Ezenkívül a tájékoztatási és konzultációs jogokat, valamint a kollektív tárgyalásokhoz való jogot ki kell terjeszteni valamennyi platform-munkavállalóra.
|
Kollektív jogok: A javaslat törekszik arra, hogy biztosítsa a platform-munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát az olyan döntések tekintetében, amelyek valószínűsíthetően az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek bevezetéséhez vagy használatának jelentős megváltoztatásához vezetnek. Mivel az irányelv lehetővé teszi a nemzeti szinten meghatározott meglévő tájékoztatási és konzultációs mechanizmusok alkalmazását, valamint a szociális párbeszéd előmozdítását új vagy párhuzamos mechanizmusok létrehozása nélkül, ez a megoldás támogatható.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
52. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
1.17. pont
A következőképpen módosítandó:
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
Az irányelvnek tisztességes felmondási eljárásokat kell biztosítania a platform-munkavállalók számára, valamint tájékoztatási és konzultációs eljárásokat csoportos elbocsátások esetén.
|
Az irányelvjavaslat elismeri, hogy csoportos elbocsátások esetén a hatályos uniós tájékoztatási és konzultációs szabályok vonatkoznak az alkalmazottnak minősülő platform-munkavállalókra.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
27
Ellene:
56
Tartózkodott: 3
|
|
54. MÓDOSÍTÓ INDÍTÁNY
SOC/709
A munkakörülményekről szóló csomag – platformalapú munkavégzés
Új, 1.19. pont beillesztése
Az 1.18. pont után új pont illesztendő be:
A meglévő pont után – azzal megegyező szinten
|
Előterjesztő:
DE FELIPE LEHTONEN Helena
KONTKANEN Mira-Maria
MINCHEVA Mariya
SOETE Paul
VADÁSZ Borbála
|
|
Véleménytervezet
|
Módosítás
|
|
|
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a „munkavállalók” és a „platformalapú munkát végző személyek” közötti különbségtételt, különösen a jogorvoslat és az irányelv végrehajtása tekintetében.
|
|
A szavazás eredménye:
|
|
Mellette:
25
Ellene:
55
Tartózkodott: 4
|
_____________