SOC/705

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók

VÉLEMÉNYTERVEZET

„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelv alkalmazásáról
[COM(2021) 592 final]

Kapcsolat:	SOC@eesc.europa.eu
Felelős:	Triin Aasmaa
A dokumentum kelte:	2022. 03. 11.

Előadó: Carlos Manuel Trindade

Felkérés:	Európai Bizottság, 2020. 12. 01.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022. 03. 07.
Elfogadás a plenáris ülésen:	ÉÉÉÉ/HH/NN
Plenáris ülés száma:	…
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	…/…/…

1.Következtetések és ajánlások

1.1Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság elemzésével, különösen azzal, hogy „az EU-ban való tartózkodásra nem jogosult személyek illegális foglalkoztatása […] gazdasági szempontból káros, mivel államháztartási bevételek, adóbevételek és társadalombiztosítási járulékokból befolyó bevételek kieséséhez vezet, leszorítja a béreket és rontja a munkakörülményeket, valamint tisztességtelen versenyt eredményez”, kárt okozva a vállalkozások zömének, amelyek betartják a jogszabályokat. „Az illegális foglalkoztatás emellett azzal a veszéllyel jár, hogy sérülnek a migránsok személyhez fűződő és szociális jogai, különösen a munkaerő-kizsákmányolás, a bizonytalan élet- és munkakörülmények, valamint a szociális védelem hiánya vagy korlátozottsága miatt.” 1

1.2Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját, miszerint az „irányelv rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy célkitűzéseinek elérése érdekében eltérő megközelítéseket dolgozzanak ki, amelyek segítségével figyelembe vehetik a munkaerőpiaccal, az illegális foglalkoztatás és migráció szerepével és a jogsértések súlyosságával kapcsolatos nemzeti sajátosságokat. Ugyanakkor valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a szabályok sikeresen visszaszorítsák az irreguláris migrációt és kezeljék az illegális foglalkoztatást.” 2

1.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az irányelv hiányosságai a tagállamok általi átültetéshez és végrehajtáshoz kapcsolódnak, különösen pedig a szankciók jelentős sokféleségéhez. Emiatt a szankciók a legtöbb esetben kevéssé tántorítják el a munkáltatókat attól, hogy illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat alkalmazzanak. A hiányosságok továbbá azzal is kapcsolatosak, hogy az irányelv nem képes arra, hogy a származási országukba való visszaküldéstől jogosan és indokoltan tartó migránsokat arra ösztönözze, hogy általában együttműködjenek a hatóságokkal. Emiatt a migránsok rendelkezésére álló panaszkezelési mechanizmusok általában véve hatástalanok, ráadásul nem elérhetőek állandó, részletes, világos és figyelemfelkeltő információk a célközönség nyelvén, a vizsgálatok (az emberi erőforrások hiánya miatt) alacsony számban kerülnek végrehajtásra vagy nem hatékonyak, a tagállamok pedig nem rendelkeznek naprakész és elegendően részletes beszámolóval és információval ahhoz, hogy a végrehajtás rendszeresen értékelhető legyen.

1.4Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy fokozzák az irányelv végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket, és aktívan működjenek együtt az Európai Bizottsággal az irányelv érvényre juttatása érdekében. Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson a tagállamokkal szemben, amennyiben azok továbbra sem adnak meg minden releváns információt a szankciókkal, a vizsgálatokkal és a migránsok jogainak védelmével összefüggő, az irányelvből eredő alapvető kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban. Az EGSZB mindazonáltal azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az irányelv végrehajtásának 2024-ig elvégzendő értékelése keretében vizsgálja meg, hogy milyen szankciókat lehet megállapítani vagy alkalmazni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek tudatosan profitálnak az illegális és bűnözői tevékenységekből.

1.5A szankciók kapcsán az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság tagállamok felé tett kötelezettségvállalásait és ajánlásait, és a következő javaslatokkal egészíti ki azokat:

I.Az EGSZB azt ajánlja a tagállamoknak, hogy megfelelő módon használják ki az irányelvben rögzített valamennyi szankcióban rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a további közigazgatási intézkedések összességének alkalmazására (az állami kedvezmények megvonása vagy a közbeszerzési szerződésekből való kizárás, az állami támogatások visszafizettetése, a létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása vagy a gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély visszavonása). Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az Európai Bizottság támogassa a tagállamokat ebben a folyamatban.

II.Az EGSZB javasolja, hogy a tagállami szankciókat úgy alakítsák ki, hogy azok hatékonyak, visszatartó erejűek (az előnyöket meghaladóak) és arányosak legyenek, átfogó megközelítésen alapuljanak és beépüljenek az egyes tagállamok jogi keretébe. Ajánlja még egy az egész EU-ra vonatkozóan meghatározandó, pénzügyi és büntetőjogi szankciókra vonatkozó minimumkeret elfogadását, amelyet minden tagállam saját jogszabályai révén kiegészíthetne, a szankciókat saját gazdasági és társadalmi helyzetéhez igazítva.

1.6Az irreguláris migránsok jogainak védelmére irányuló eszközök kapcsán az EGSZB támogatja az Európai Bizottság tagállamok felé tett kötelezettségvállalásait és ajánlásait, és a következő javaslatokkal egészíti ki azokat:

I.Az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés kapcsán:

-az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy erősítse meg a tagállamokkal folytatott párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy fokozódjon a tagállami hatóságok által kidolgozott közigazgatási eljárások hatékonysága.

II.A migránsok és a hatóságok közötti, az illegális munka elleni küzdelem terén folytatott együttműködés kapcsán:

-az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy biztosítsanak hozzáférést legális és nem ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyekhez azon migránsok számára, akik együttműködnek a hatóságokkal az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók elleni fellépésben, arra ösztönözve őket, hogy aktívan működjenek együtt a fogadó ország hatóságaival.

III.A szakszervezetek, a vállalkozói szövetségek és a civil társadalmi szervezetek szerepe kapcsán:

-az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy biztosítson hozzáférést e szervezetek számára olyan konkrét uniós programokhoz, amelyek támogatják többek között a tájékoztatási tevékenységet, a tanácsadást, a jogi és pénzügyi segítségnyújtást, valamint a képzést. Ez konkrét módja lenne annak, hogy e szervezetek folytathassák és javíthassák ezen a területen végzett tevékenységüket.

-Az EGSZB kéri, hogy a világjárványt és a tőkehiányt szem előtt tartva kivételesen vizsgálják felül e konkrét uniós programok társfinanszírozási követelményét.

IV.Az EGSZB ajánlásai a tagállamok számára:

-biztosítsák a munkaügyi felügyelőségek számára a feladataik hatékony elvégzéséhez és különösen a legkockázatosabb ágazatokban a vizsgálatok fokozásához szükséges erőforrásokat,

-használjanak fel minden eszközt – különösen a közösségi médiát és az audiovizuális médiát – arra, hogy tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat folytassanak, és ezekkel célozzák meg mind a harmadik országokból származó irreguláris migránsokat foglalkoztató vállalkozókat, hangsúlyozva az ilyen foglalkoztatás kockázatát, mind pedig magukat a munkavállalókat, több nyelven tájékoztatva őket jogaikról és azok gyakorlásának módjáról. E kampányok során a szakszervezeteknek, a vállalkozói szövetségeknek és a civil társadalmi szervezeteknek külön szerepet kell biztosítani ahhoz, hogy közvetíthessék üzeneteiket,

-hozzanak létre egy telefonvonalat, amelyen keresztül a migráns névtelenül bejelentheti a kizsákmányolással járó helyzeteket és a munkáltatója által alkalmazott egyéb helytelen gyakorlatokat.

1.7A vizsgálatok kapcsán az EGSZB támogatja az Európai Bizottság tagállamok felé tett kötelezettségvállalásait és ajánlásait, és a következő javaslatokkal egészíti ki azokat:

I.A tagállamok:

-dolgozzanak ki elsősorban a kockázatos ágazatokra irányuló felügyeleti stratégiákat, növeljék a munkaügyi felügyelők számát és javítsák a vizsgálatok hatékonyságát,

-hajtsák végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkaügyi felügyelők arányára vonatkozó ajánlásait, nevezetesen biztosítsák, hogy minden 10 000 munkavállalóra jusson egy felügyelő, garantálva, hogy a munkaügyi felügyelőségek számára elegendő emberi erőforrás álljon rendelkezésre feladataik ellátásához,

-az ellenőrzési stratégiában rögzítsék, hogy a vizsgálatokat nem a migrációs hatóságokkal együttműködve hajtják végre, és hogy a munkaügyi felügyelők nem kötelesek bejelenteni a hatóságoknak azt, ha az ellenőrzött munkahelyen irreguláris migránsok jelenlétét tapasztalják,

-azokban a tagállamokban, ahol a szociális partnereknek már szerepük van a vizsgálatokban, továbbra is tartsák tiszteletben ezt a szerepet,

-a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek számára az érvényben lévő nemzeti gyakorlatokkal összhangban, de az ILO-normák tiszteletben tartásával biztosítsanak lehetőséget a vizsgálati tevékenységekben való részvételre, különösen az információk gyűjtése és megosztása terén.

II.Az Európai Bizottság:

-ösztönözze a tagállamokat arra, hogy 2024-ig (a következő értékelő jelentés várható időpontja) 3 biztosítsák, hogy a 81. sz. egyezménnyel összhangban elegendő számú munkaügyi felügyelő legyen az alkalmazottak számához viszonyítva, és ennek hiányában fontolja meg jogalkotási kezdeményezés előterjesztését e nemzetközi szabványnak az EU-ban való bevezetéséről.

III.Az Európai Munkaügyi Hatóság vizsgálatokba történő bevonása kapcsán:

-az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságot – annak működési szabályaival összhangban – nagyobb mértékben vonják be az európai vizsgálatokba. Kiderült ugyanis, hogy az irreguláris migráns munkavállalók felvételével és alvállalkozóként történő alkalmazásával foglalkozó láncok közül sok európai szinten működik, ami miatt ugyanezen a szinten kell lefolytatni a vizsgálatokat.

1.8A jelentős információhiányt illetően az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az Európai Migrációs Hálózat támogatásával informatikai adatszolgáltatási rendszert és adatbázist hozzon létre, amelynek köszönhetően időszerű, rendszeres és összehasonlítható információkhoz juthat, leküzdve a fennálló hatalmas nehézségeket. Az EGSZB ugyanakkor azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a vonatkozó jogszabályokban rögzítse, hogy ezt az adatbázist a tagállamok bevándorlási hivatalai nem használhatják fel a rendezetlen jogállású munkavállalók azonosítására, és így a származási országukba való visszaküldésükre.

2.A közlemény célkitűzései

2.1Az EGSZB véleményének tárgyát képező európai bizottsági közlemény célja, hogy megerősítse az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelv végrehajtását. A közlemény az új migrációs és menekültügyi paktum általánosabb megközelítésének keretébe illeszkedik. Az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni, miként lehetne megerősíteni az irányelv hatékonyságát, és fel fogja mérni, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

2.2A vizsgált közlemény eleget tesz az irányelv 16. cikkében előírt azon kötelezettségnek is, hogy az Európai Bizottság rendszeresen jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A közlemény meghatározza az irányelv végrehajtásának megerősítéséhez szükséges intézkedéseket, az alábbi cselekvési területekre összpontosítva:

-a munkáltatókkal szembeni szankciók (2. fejezet),

-az irreguláris migránsok jogainak védelmére irányuló intézkedések (3. fejezet),

-vizsgálatok (4. fejezet),

-jelentős információhiány (5. fejezet),

-az illegális foglalkoztatás elleni uniós fellépés fokozása (6. fejezet).

2.3Ez a vélemény az egyes fejezetek főbb szempontjait vizsgálja.

3.Általános megjegyzések

3.1Az EGSZB tudja, hogy „[n]ehéz megbecsülni az EU-n belüli illegális foglalkoztatás mértékét, mivel […] »rejtett« jelenségről van szó. Vannak arra utaló jelek, hogy az irreguláris migránsok illegális foglalkoztatása nagyobb mértékű, ha nagyobb az informális gazdasági tevékenység aránya. Bár becslések szerint az informális foglalkoztatás az EU-ban átlagosan az összes foglalkoztatás 16,8%-át teszi ki, az irreguláris migránsok illegális foglalkoztatásának mértékét – különös tekintettel a nemspecifikus és gyermekközpontú szempontokra – még nehezebb számszerűsíteni, ugyanis változatlanul nehéz megbecsülni az irreguláris migrációt” 4 . Az illegális foglalkoztatás jellege és mértéke tagállamonként eltérő. Az ezzel kapcsolatos probléma jobb megértése és megfelelőbb kezelése szempontjából az egyik legnagyobb kihívást a naprakész és pontos adatok rendelkezésre állásának javítása jelenti.

3.2Az EGSZB osztja az Európai Bizottság álláspontját, miszerint „gyakran alvállalkozások útján, munkaerő-toborzó és -kölcsönző vállalkozások bevonásával létesített összetett munkaviszony keretében, valamint rövid távú munkát biztosító online platformokon keresztül (pl. élelmiszer- és ételkiszállítás, szállítási szolgáltatás) alkalmazzák az okmányokkal nem rendelkező munkavállalókat, ami megnehezíti az irreguláris migránsokat foglalkoztató munkáltatók azonosítását. E tekintetben a teljes munkaadói lánc felelőssége hivatott védelmet nyújtani a migránsoknak, különösen azokban a gazdasági ágazatokban, ahol széles körben elterjedt az alvállalkozás, mint például az építőipar, valamint az online platformalapú munkavégzés újonnan kialakult gazdasági területén” 5 .

3.3Az EGSZB rámutat arra, hogy egyes esetekben az emberi jogok és a jogállamiság szélsőséges és tartós megsértése más bűncselekményekhez és az állam mulasztásához is kapcsolódhat, amint azt az EJEB mérföldkőnek számító 2017. évi ítélete[1] is jelzi. Ez az ítélet elismerte, hogy a görögországi Néa Manoládában található szamócaföldeken a migráns munkavállalókkal szembeni súlyos munkaerő-kizsákmányolás kényszermunkának minősül, és leszögezte, hogy a munkaerő-kizsákmányolás az emberkereskedelem egyik dimenziója 6 .

3.4Az eddigiek során elfogadott véleményeiben az EGSZB hangsúlyozta, hogy egyszerre kell fellépni a legális bevándorlás megfelelő feltételeinek megteremtéséért és ugyanakkor a „jogellenes” bevándorlás okainak megszüntetéséért. Az eddigiek során elfogadott véleményeiben az EGSZB hangsúlyozta, hogy egyszerre kell fellépni a legális bevándorlás megfelelő feltételeinek megteremtéséért és ugyanakkor a „jogellenes” bevándorlás okainak megszüntetéséért. Az EGSZB különösen az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról és intézkedésekről szóló irányelvjavaslat kapcsán készített saját kezdeményezésű véleményében fejezte ki, hogy „kételyei vannak a javasolt irányelv tartalmával, a javaslat kidolgozásának időbeli keretével, illetve a jogalkotási javaslatok előterjesztésének sorrendjével kapcsolatban”, kiemelve az irányelv hatékony tagállami alkalmazásának jelentőségét, ami „nem lesz könnyű feladat, mivel […] a megfigyelő szerveknek nincs elegendő képzett személyzete, […] az illetékes szervek közti felelősségmegosztás nehézségekbe ütközik, és […] nagyon magas az ellenőrzendő vállalkozások száma.” Az EGSZB összefoglalásként megállapította, hogy „[a]z irányelv erősségét maga a végrehajtás kell, hogy jelentse”.

3.5A közlemény pozitív aspektusainak ellenére az EGSZB-nek 12 évvel az irányelv bevezetése után komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy ez lenne a megfelelő eszköz az irreguláris migráns munkavállalók kizsákmányolása elleni küzdelemhez és helyzetük rendezéséhez a fogadó országokban.

3.6Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelv önmagában nem elegendő a jogszerű migrációs útvonalak népszerűsítéséhez és az illegális bevándorlás leküzdéséhez. Átfogóbb megközelítésre van szükség, amely a jogszerű migrációra vonatkozó különböző uniós szakpolitikai rendelkezéseket igyekszik összekapcsolni a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre irányuló nemzeti szintű erőfeszítésekkel. Meg kell könnyíteni a vállalkozások számára a megfelelően rendezett jogállású migránsok foglalkoztatását. Ennek érdekében egyszerűbb, egyértelműbb és nem túlzottan bürokratikus szabályokra van szükség.

4.Részletes megjegyzések a munkáltatókkal szembeni szankciókról

4.1Az EGSZB rendkívül fontosnak tartja, hogy az irányelv előírja, hogy a pénzügyi és büntetőjogi szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, hogy a munkáltatók kevesebb késztetést érezzenek irreguláris migránsok alkalmazására. A szankcióknak jelentős mértékben meg kell haladniuk az irreguláris migránsok foglalkoztatásából származó gazdasági előnyöket 7 .

4.2Az EGSZB ugyanígy kiemeli az irányelv által meghatározott kiegészítő közigazgatási intézkedéseket, például az állami kedvezmények megvonását vagy a közbeszerzési szerződésekből való kizárást, az állami támogatások visszafizettetését, a létesítmények átmeneti vagy végleges bezárását vagy a gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély visszavonását. Az EGSZB helyteleníti, hogy ezek az intézkedések továbbra is nagymértékben kihasználatlanok, annak ellenére, hogy alkalmasak lehetnek arra, hogy visszatartsák a munkáltatókat az irreguláris migránsok foglalkoztatásától 8 .

4.3Jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között a pénzbüntetések mértéke és a büntetőjogi szankciók súlyossága tekintetében: a pénzbüntetés 3000 és 43 000 euró között mozog, a szabadságvesztés hossza pedig 8 naptól 12 évig terjed 9 . Fontos lenne azonban, hogy információk álljanak rendelkezésre a tagállamokban alkalmazott különböző szankciók kombinációjának áttekintéséről.

4.4Az EGSZB kiemeli, hogy a szigorúbb szankciórendszerrel rendelkező tagállamok úgy ítélik meg, hogy a nagyobb összegű pénzügyi szankciók megfelelő visszatartó erővel bírnak az illegális foglalkoztatással szemben, ugyanakkor megállapítható, hogy a szankciók nem jelentenek kellő visszatartó erőt az alacsonyabb összegű szankciókat alkalmazó vagy olyan tagállamok esetében, ahol a szankciók kiszabásának kockázata alacsonynak tekinthető az illegális foglalkoztatásból származó potenciális nyereséghez képest. Nagy jelentősége van annak, hogy 2014 óta tizenegy tagállam módosította jogszabályait a kiszabott pénzbüntetés összegének növelése érdekében 10 .

4.5Az EGSZB érti, hogy a tagállamokban alkalmazott pénzbüntetések mértéke közötti különbség számos tényezőtől függ, például az adott tagállam gazdasági helyzetétől vagy minimálbérszintjétől – amint arra az Európai Bizottság is utal. Véleménye szerint ez a helyzet nem indokolja, hogy olyan szankciók legyenek érvényben, amelyeknek nincsen visszatartó erejük.

4.6Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja a tagállamok által a munkáltatókkal szembeni büntetőjogi szankciók alkalmazásával és a megindított eljárások számával kapcsolatban szolgáltatott információk jelentős hiányosságát. Az adatokból még így is az derül ki, hogy az irányelv korlátozott hatást gyakorolt az illegális foglalkoztatás szankciók révén történő visszaszorítására. Emiatt az EGSZB kénytelen elítélni, hogy még nem sikerült megteremteni az EU egész területén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók jól működő keretét 11 .

4.7Az EGSZB hangsúllyal jegyzi meg, hogy a témával foglalkozó célzott konzultációk során gyűjtött, a szakszervezeteket és nem kormányzati szervezeteket képviselő érdekelt felek által szolgáltatott visszajelzések azt jelzik, hogy a kizsákmányoló munkáltatókkal szembeni szankciók alacsonyabbnak tűnnek a be nem jelentett munkavégzésből és a szociális dömpingből származó előnyöknél 12 . A munkáltatók azonban úgy ítélik meg, hogy a szankciók kellően szigorúak, ezért az irányelv egyes tagállamokban történő végrehajtása keretében fontos javítani a szankciók hatékony és arányos alkalmazását.

1.Részletes megjegyzések az irreguláris migránsok jogainak védelmére irányuló intézkedésekről

1.1Az irányelv 6. cikkének (2) bekezdése és 13. cikke jogokat biztosít az irreguláris migránsok számára annak szavatolása érdekében, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak, panaszt nyújthassanak be a munkaügyi jogsértések miatt, és keresetet indíthassanak az elmaradt járandóságok kifizetéséért. Ezek a rendelkezések alapvetően fontosak ahhoz, hogy védelmet nyújtsanak a migránsoknak a kizsákmányolás és a visszaélések kockázatával szemben 13 .

1.2Az EGSZB tudomásul veszi és osztja az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos nézeteit és elemzéseit, különösen a következőket:

I.További erőfeszítésekre van szükség a védelmi elemek végrehajtása terén, különösen az információhoz való hozzáférés, az igazságszolgáltatáshoz való jog és az elmaradt járandóságok kifizetése, valamint az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadása tekintetében 14 .

II.A tagállamok többsége csak általános tájékoztatást nyújt a munkavállalók jogairól, nem pedig az irreguláris migráns munkavállalók sajátos helyzete szempontjából releváns, célzott információkat.

III.A hatóságoknak a szociális partnerekkel és a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködése alapvető fontosságú a panasztétel megkönnyítéséhez, mivel az említett szervezetek gyakran közvetlen kapcsolatban állnak a munkavállalókkal, figyelemfelkeltő tevékenységet folytathatnak, tájékoztathatják a migránsokat a jogaikról, kölcsönös bizalmat építhetnek és segíthetnek a munkavállalóknak abban, hogy panasz benyújtása céljából azonosítsák a be nem jelentett munkavégzés és a munkaerő-kizsákmányolás eseteit. A szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek szerepe szintén nagyon fontos a panasztétel megkönnyítésében és a kizsákmányolási esetek feltárásában, valamint a migránsok attól való félelmének leküzdésében, hogy ha a migrációs hatóságok észlelik a jelenlétüket, kiutasítási eljárás alá vonják őket. A tagállamok nagy többségében a jogszabályok fontos szerepet biztosítanak az említett érdekelt feleknek, különösen a szakszervezeteknek, a panasztételt elősegítő nemzeti mechanizmuson belül 15 .

IV. A munkaerő-kizsákmányolást elszenvedő irreguláris migránsok nehezen férnek hozzá a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásokhoz vagy az engedélyek kiadásának feltételei okoznak nehézséget a számukra. Az érdekelt felek arról számolnak be, hogy az áldozatok nem kapnak kielégítő tájékoztatást és jogi tanácsadást arra vonatkozóan, hogy az engedélyek igényelhetők, hogy miként zajlik a kérelmezés és az elbírálás, hogy az engedélyek kiadását gyakran konkrét munkáltatókkal szembeni büntetőjogi vádakhoz kötik, valamint hogy az engedély kiadását az áldozatok büntetőeljárásban való részvételétől teszik függővé, holott az irányelv ezt nem írja elő 16 .

V.Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rámutat, hogy egyes tagállamokban a rendezetlen jogállású migránsok nem veszik igénybe a meglévő panasztételi rendszereket. Ennek több oka is lehet: a munkavállalókat panasztételre sarkalló ösztönzők hiánya; a jogaikra és a rendelkezésre álló panasztételi mechanizmusra vonatkozó korlátozott tájékoztatás; gazdasági akadályok, például a kizárólag a tagoknak segítséget nyújtó szakszervezetek tagsági díjai; és főként a lelepleződéstől, a fogva tartástól és a kiutasítástól való félelem 17 .

VI.A szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek szintén központi szerepet játszanak az irányelvben foglalt védelmi intézkedések előmozdításában és végrehajtásában, valamint abban, hogy jobban meg tudják szólítani az irreguláris migránsokat. Az Európai Bizottság meg fogja erősíteni a párbeszédet a szociális partnerekkel és az okmányokkal nem rendelkező munkavállalókat képviselő nem kormányzati szervezetekkel, és e tevékenységek kialakítása során együtt fog működni a be nem jelentett munkavégzés kezelését célzó európai platformmal.

1.3Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy az irreguláris migráns munkavállalók – még ha kaptak is tájékoztatást a jogaikról a szakszervezetektől, civil társadalmi szervezetektől vagy állami szolgálatoktól – esetenként a kiutasítás lehetőségétől, jövedelmük elvesztésétől és egyes esetekben a munkáltatók megtorló intézkedéseitől tartva nem nyújtanak be panaszt a munkáltatókkal szemben az elmaradt munkabérek kifizetése érdekében, illetve nem tesznek feljelentést lehetséges kizsákmányos esetén.

2.Részletes megjegyzések a vizsgálatok kapcsán

2.1A vizsgálatok önmagukban nem oldják meg a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak foglalkoztatásával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor az EGSZB egyetért az Európai Bizottság elemzésével, amely szerint a vizsgálatok az irreguláris migránsokat foglalkoztató munkáltatók és a kizsákmányolási esetek felderítésének legfontosabb eszközei közé tartoznak. A vizsgálatok eredményei alapján lehet felelősségre vonni és szankcionálni a munkáltatókat, és meghozni a szükséges intézkedéseket a kizsákmányolásnak kitett irreguláris migráns munkavállalók védelme érdekében. Az irányelv 14. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a legkockázatosabb tevékenységi ágazatokat azonosító kockázatértékelések alapján hatékony és megfelelő vizsgálatokat folytassanak, amelynek hiányában nem lehet elérni az irányelv célkitűzéseit 18 .

2.2Az EGSZB meglepetten állapítja meg, hogy a közlemény nem tesz említést az Európai Munkaügyi Hatóságról az európai vizsgálatokban történő részvétel kapcsán. Amint ugyanis köztudott, az irreguláris migráns munkavállalók felvételével és alvállalkozóként történő alkalmazásával foglalkozó láncok közül sok európai szinten működik, ezért a vizsgálatokat ugyanezen a szinten kell lefolytatni. Az EGSZB kijelenti, hogy ezen változtatni kell.

2.3Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság vizsgálatokkal kapcsolatos következtetéseit, különösen az alábbiakat:

I.A jelenlegi rendszerben végzett vizsgálatok száma valószínűleg nem fogja visszatartani a munkáltatókat az irreguláris migránsok foglalkoztatásától. A vizsgálat alá vont munkáltatók aránya általában nagyon alacsony; emiatt a munkáltatók úgy ítélhetik meg, hogy az illegális foglalkoztatásból származó gazdasági előny nagyobb, mint annak valószínűsége, hogy a vizsgálatok során lelepleződnek 19 .

II.A tagállamok és más érdekelt felek arról számoltak be, hogy a munkaügyi felügyeleti hatóságok gyakran nem rendelkeznek elegendő személyzettel és forrással, ami kihat az elvégzett vizsgálatok számára és gyakoriságára 20 .

III.Az érdekelt felek pártolják a munkaügyi vizsgálatok és a bűnüldözési/bevándorlási tevékenységek teljes különválasztásának gondolatát, ami garantálná, hogy a vizsgálatok során azonosított irreguláris migránsokat ne irányítsák tovább a bevándorlási hatóságokhoz kiutasítási eljárás céljából 21 .

2.4Ezen a téren az EGSZB elfogadhatatlannak tartja, hogy több tagállamban a vizsgálatok nem a kockázatos ágazatokra összpontosulnak, és ez a helyzet nem felel meg az irányelv követelményeinek 22 . A tagállamokban általában a legjellemzőbb kockázatos ágazat a mezőgazdaság, az építőipar, a feldolgozóipar, az otthoni gondozás és a szociális ellátás, a vendéglátás és az étkeztetés.

2.5Az EGSZB kiemeli az Alapjogi Ügynökség megállapítását, amely szerint a munkaügyi hatóságok, valamint az emberkereskedelem elleni csoportok vagy a munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelemre kiképzett más speciális egységek közösen végzett ellenőrzései elősegíthetik a munkaerő-kizsákmányolás vagy az emberkereskedelem áldozatává vált migránsok azonosítását 23 .

2.6Az EGSZB azonban az Alapjogi Ügynökségnek ezt a megjegyzését illetően rámutat arra, hogy a terepmunkát végző érdekelt felek arra is felhívják a figyelmet, hogy az elfogás és a visszaküldés kockázata visszatartja a kizsákmányolt munkavállalókat attól, hogy a vizsgálatok során beszámoljanak helyzetükről, különösen akkor, ha a vizsgálatot a munkaügyi felügyelet és a rendőri/bevándorlási hatóságok közösen végzik.

3.Részletes megjegyzések a jelentős információhiány kapcsán

3.1Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak évente tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot a vizsgálatok számáról és azok eredményeiről, az elmaradt járandóságok munkáltatók általi kifizetéséről, az alkalmazott egyéb intézkedésekről és a panasztétel megkönnyítéséről. Ezek az információk alapvetően fontosak ahhoz, hogy értékelni lehessen az irányelvben foglalt intézkedések végrehajtásának módját és azok következményeit. A tagállamok nagyon kevés és nem egységes információt szolgáltatnak, ami jelentős adathiányhoz vezet a vizsgálatok száma és azok eredményei tekintetében 24 .

3.2A megbízható és teljes körű információk hiánya megnehezíti annak egyértelmű értékelését, hogy az irányelv visszatartó hatással volt-e az illegális foglalkoztatásra és visszaszorította-e azt, valamint hogy a tagállamokban alkalmazott büntetőjogi szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek-e. Az információgyűjtés javítása mind nemzeti, mind uniós szinten hozzájárulna a hatékonyabb jogérvényesítési stratégiához 25 .

3.3Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az Európai Migrációs Hálózat támogatásával informatikai adatszolgáltatási rendszert és adatbázist hozzon létre, amelynek köszönhetően időszerű, rendszeres és összehasonlítható információkhoz juthat 26 . Az Európai Migrációs Hálózat hasznos eszköz lehet az egymástól való tanulás lehetőségeinek megszervezéséhez és a gyakorlatok tagállamok és érdekelt felek közötti cseréjéhez is.

3.4Az EGSZB szerint ennek az adatbázisnak tiszteletben kell tartania az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, és magát az adatbázist a tagállamok bevándorlási hivatalai nem használhatják fel a rendezetlen jogállású munkavállalók azonosítására, és így a származási országukba való visszaküldésükre.

4.Részletes megjegyzések az illegális foglalkoztatás elleni uniós fellépés fokozása kapcsán

4.1Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság által a vizsgált közleményben kifejtett alábbi álláspontjait és szándékait:

4.1.1Amint azt az új paktum is jelzi, az irreguláris migráció leküzdése érdekében az EU-nak átfogó megközelítés keretében kell kezelnie e jelenség valamennyi aspektusát. A migráció kiváltó okainak kezelése, a migránscsempészek elleni küzdelem harmadik országokkal való partnerségben történő újraindítása, valamint az EU-ba való legális beutazási lehetőségek megteremtése mellett az EU-nak meg kell erősítenie válaszát az illegális foglalkoztatásra, amely az irreguláris migráció egyik mozgatórugója, valamint a kizsákmányolás és visszaélések forrása. Ehhez gondoskodni kell az irányelv hatékonyabb végrehajtásáról és érvényesítéséről, ugyanis az irányelv a rendelkezésünkre álló legfontosabb eszköz, amelyben még bőven rejlenek kiaknázatlan lehetőségek 27 .

4.1.2Az Európai Bizottság amellett, hogy támogatja a tagállamok végrehajtási erőfeszítéseit, folyamatosan figyelemmel kíséri az irányelv végrehajtását, és annak hatékony érvényesítésére fog összpontosítani. A vizsgált közlemény elfogadását követően az Európai Bizottság kapcsolatba lép a tagállamok illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy további információkhoz jusson a szankciókkal, a vizsgálatokkal és a migránsok jogainak védelmével összefüggő, az irányelvből eredő alapvető kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban, továbbá hogy meghatározza a lehetséges megoldásokat. Az Európai Bizottság adott esetben kötelezettségszegési eljárásokat indít 28 .

4.1.3Az Európai Bizottság 2022 végéig megvalósítja a vizsgált közleményben ismertetett intézkedéseket, és a legkésőbb 2024-ben esedékes következő végrehajtási jelentésben beszámol az elért eredményekről. A vizsgált közleményben bemutatott ajánlások révén elért eredmények, valamint a megújított végrehajtási és jogérvényesítési erőfeszítések fényében az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e a meglévő jogi keret módosítására, szem előtt tartva az illegális foglalkoztatás terén bekövetkező esetleges fejleményeket, valamint azt, hogy az irányelv továbbra is alkalmas-e a szóban forgó fejlemények kezelésére 29 .

Kelt Brüsszelben, 2022. március 7-én.

Aurel Laurențiu Plosceanu
a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció elnöke

* *

Megjegyzés: Melléklet a következő oldalakon.

MELLÉKLET
a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció VÉLEMÉNYÉHEZ

Az alábbi, a vita során elutasított módosító indítványoknál a támogató szavazatok száma elérte az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét (Esz. 43. cikk (2) bekezdés):

5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/705

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók

1.5. pont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

POTTIER Jean-Michel

Véleménytervezet

Módosítás

A szankciók kapcsán az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság tagállamok felé tett kötelezettségvállalásait és ajánlásait, és a következő javaslatokkal egészíti ki azokat:

II.Az EGSZB javasolja, hogy a tagállami szankciókat úgy alakítsák ki, hogy azok hatékonyak, visszatartó erejűek (nem pedig kompenzációsak) és arányosak legyenek, átfogó megközelítésen alapuljanak és beépüljenek az egyes tagállamok jogi keretébe. Ajánlja még egy az egyes tagállamok által saját jogi keretükön belül meghatározandó, pénzügyi és büntetőjogi szankciókra vonatkozó keret elfogadását. Ezeknek a szankcióknak szem előtt kell tartaniuk az adott tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét és az illegális munkavégzés jellegét és mértékét. Ebben az összefüggésben e pénzügyi szankciók mértékének legalább meg kell haladniuk a jogellenes tevékenységből származó nyereség mértékét.

A harmadik módosításról tartott szavazás eredménye (az első módosítás elfogadva, a második visszavonva):

Mellette: 27

Ellene: 36

Tartózkodott: 5

6. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/705

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók

1.6. pont, ii. alpont

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

DE FELIPE LEHTONEN Helena

SOETE Paul

Véleménytervezet

Módosítás

II.A migránsok és a hatóságok közötti, az illegális munka elleni küzdelem terén folytatott együttműködés kapcsán:

-az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy biztosítsanak hozzáférést legális és legalább ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyekhez azon migránsok számára, akik együttműködnek a hatóságokkal az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók elleni fellépésben, arra ösztönözve őket, hogy aktívan működjenek együtt a fogadó ország hatóságaival.

A szavazás eredménye:

Mellette: 23

Ellene: 34

Tartózkodott: 6

7. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/705

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók

1.7. pont i. alpont, második franciabekezdés

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

SOETE Paul

Véleménytervezet

Módosítás

-tartsák szem előtt az ILO felhívását, amely a vizsgálatok szükség szerinti elvégzéséhez „elegendő számú” munkaügyi felügyelő biztosítását szorgalmazza, valamint azt a referenciaértéket, amely szerint a munkaügyi felügyelők és a munkavállalók arányának iparosodott piacgazdaságokban közelítenie kell az 1/10 000-hez[1],

[1] ILO (2006) https://www.ilo.org/public/english/standards/relm/gb/docs/gb297/pdf/esp-3.pdf .

A szavazás eredménye:

Mellette: 20

Ellene: 40

Tartózkodott: 7

8. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

SOC/705

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók

1.7. pont i. alpont, harmadik franciabekezdés

A következőképpen módosítandó:

Előterjesztő:

POTTIER Jean-Michel

Véleménytervezet

Módosítás

-az ellenőrzési stratégiájukban tisztázzák, hogy a munkaügyi felügyelőknek feladatuk-e, hogy bejelentsék a hatóságoknak azt, ha az ellenőrzött munkahelyen irreguláris migránsok jelenlétét tapasztalják. Miközben megjegyezzük, hogy a munkaügyi felügyelőségek és a migrációs hatóságok gyakran közös ellenőrzéseket végeznek a bevándorlási szabályok érvényesítése céljából, azt is el kell ismerni, hogy az ilyen ellenőrzések eltántoríthatják a kizsákmányolt munkavállalókat attól, hogy az ellenőrzés során beszámoljanak tapasztalataikról,

A szavazás eredménye:

Mellette: 20

Ellene: 34

Tartózkodott: 8

______________________

(1) Az Európai Bizottság közleménye, COM(2021) 592 final , 1. oldal.

(2) COM(2021) 592 final, 1. pont.

(3) COM(2021) 592 final, 6. pont.

(4) COM(2021) 592 final, bevezetés.

(5) COM(2021) 592 final, 2.3. pont.

(6) Chowdury és mások kontra Görögország (angolul). A Manoládában tapasztalható szörnyű körülmények 2013-ban kerültek reflektorfénybe, amikor a gazdaság felügyelői tüzet nyitottak, súlyosan megsebesítve 30 bangladesi munkavállalót, akik tiltakoztak a bérek késedelmes kifizetése ellen.

(7) COM(2021) 592 final, 2. pont.

(8) COM(2021) 592 final, 2.3. pont.

(9) COM(2021) 592 final, 2.1. és 2.2. pont.

(10) COM(2021) 592 final, 2.1. pont.

(11) COM(2021) 592 final, 2.2. pont.

(12) COM(2021) 592 final, 2.2. pont.

(13) COM(2021) 592 final, 3. pont.

(14) COM(2021) 592 final, 3. pont.

(15) COM(2021) 592 final, 3.2. pont.

(16) COM(2021) 592 final, 3.2. pont.

(17) COM(2021) 592 final, 3.2. pont.

(18) COM(2021) 592 final, 4.1. pont.

(19) COM(2021) 592 final, 4.1. pont.

(20) COM(2021) 592 final, 4.1. pont.

(21) COM(2021) 592 final, 4.1. pont.

(22) COM(2021) 592 final, 4.1. pont.

(23) COM(2021) 592 final, 4.1. pont.

(24) COM(2021) 592 final, 5. pont.

(25) COM(2021) 592 final, 5. pont.

(26) COM(2021) 592 final, 5. pont.

(27) COM(2021) 592 final, 6. pont.

(28) COM(2021) 592 final, 6. pont.

(29) COM(2021) 592 final, 6. pont.