INT/959
2020. évi jelentés a versenypolitikáról
VÉLEMÉNY
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – 2020. évi jelentés a versenypolitikáról
[COM(2021) 373 final]
Előadó: Giuseppe GUERINI
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2021. 10. 28.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 11. 18.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülés száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós versenypolitikát hozzá kell igazítani a gyors társadalmi és gazdasági változásokhoz, és ezért át kell alakítani. Elengedhetetlen a szabályozási keret és a végrehajtási prioritások folyamatos kiigazítása azok naprakészen tartása érdekében.
1.2Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság által az állami támogatások terén biztosított rugalmasságnak köszönhetően az európai gazdaság, jelentős állami támogatásokra támaszkodva, képes megbirkózni a Covid19-válsággal.
1.3Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak sikerült megfelelő kompromisszumot találnia az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételének példátlan sürgőssége, valamint a minimális szabályozási keret és az Európai Bizottság által végzett általános ellenőrzés egyidejű szükségessége között. Két utóbbi célja, hogy korlátozza a belső piacon a túlzott egyenlőtlenségeket, melyek abból fakadnak, hogy a tagállamok eltérő mértékben képesek nemzeti gazdaságaik támogatása érdekében pénzügyileg beavatkozni.
1.4Az EUMSZ 101. cikkében foglalt antitröszszabályok és a világjárvány okozta válság közötti kapcsolatra hivatkozva az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság gyorsan elfogadott egy közleményt, amelynek célja a világjárvány idején az alapvető termékek és szolgáltatások ellátási hiányának csökkentését célzó üzleti együttműködési projektek előmozdítása. Ez jó példa volt arra, hogy a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó európai bizottsági iránymutatásokat gyorsan és hasznosan hozzáigazították a 2020 során kialakult sajátos társadalmi, gazdasági és egészségügyi kontextushoz.
1.5Az EGSZB azt is örvendetesnek tartja, hogy az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN), amelyen keresztül a nemzeti versenyhatóságok és a Versenypolitikai Főigazgatóság tevékenységét koordinálják, közös álláspontot tudott képviselni a versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatban a koronavírus okozta egészségügyi válság idején, hogy elkerülhető legyen az esetleges opportunista és kizsákmányoló magatartás, amely válság idején különösen káros.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a digitális piacokon folyó versenyre vonatkozó jogalkotási javaslatai nagyon hasznosak, mivel olyan harmonizált szabályokat teremtenek, amelyek alkalmasak arra, hogy bizalmat keltsenek a polgárok, a fogyasztók és a kkv-k (különösen a mikrovállalkozások) körében egyrészt a piacok versenystruktúrájának megfelelő védelme, másrészt a személyes adatok védelme tekintetében. Ezeket az adatokat és felhasználásukat egyrészt az egyének és szabadságaik védelmével összefüggésben, másrészt pedig döntő stratégiai jelentőségű versenytényezőként kell értelmezni.
1.7Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság hajlandó tisztázni a versenyszabályok alkalmazhatóságát a digitális gazdaságban és a platformokon részt vevő szolgáltatók által folytatott kollektív tárgyalásokra, hiszen azok nem mindig tartoznak a munkajog által hagyományosan kidolgozott foglalkoztatási kategóriákba. Ennek tisztázására azért van szükség, hogy el lehessen kerülni a szolgáltatók számára a versenyjog alkalmazásából eredő esetleges kedvezőtlen következményeket.
1.8Hivatkozva az Európai Unió Bíróságának a Tercas-ügyben hozott ítéletére, az EGSZB emlékeztet arra, hogy a magánforrásokból finanszírozott, az állam domináns befolyásának nem kitett bankgarancia-rendszereket az európai állami támogatási szabályok alól mentesítettnek kell tekinteni, mivel ezek nem jelentenek állami beavatkozást a gazdaságba, hanem inkább a hitelintézetek közötti kölcsönös szolidaritás saját és nem állami források bevonásával megvalósuló magánrendszerének kifejeződései.
1.9Az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság össze tudja hangolni versenypolitikáját az európai vállalkozások számára stratégiai szempontból releváns egyéb politikákkal, például a nemzetközi kereskedelmi politikákkal. Ez pozitív fejlemény lenne, mivel a harmadik országbeli vállalatok gyakran versenyelőnnyel rendelkeznek az európai vállalkozásokkal szemben, ami a tisztességtelen állami támogatásokból, valamint az uniós Szerződésekben és jogszabályokban rögzített értékekkel és elvekkel összeegyeztethetetlen termelési modellek elfogadásából ered.
2.Bevezetés
2.1Az Európai Bizottság 2020-ra vonatkozó, 50. éves versenypolitikai jelentése nagy hangsúlyt helyez a Covid19-vírus által okozott globális világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak megfékezésére tett kezdeményezésekre.
2.2Ez az Európai Parlament megújulását és a brexit befejezését követő első jelentés a versenypolitikáról, és a Von der Leyen elnök vezette Európai Bizottság által közzétett első jelentés is.
2.3Az évek során az uniós versenyszabályok alkalmazása döntően hozzájárult az EU alapító szerződéseiben előirányzott szociális piacgazdaság megvalósításához, amely a növekedés és a versenyképesség európai értékeit a méltányosság és a szolidaritás ugyanilyen fontos értékeivel ötvözi egy olyan egységes piacon, amely egyszerre versenyképes és befogadó.
2.4Az elmúlt évek gyors és váratlan változásai az egészségügy, a társadalom, a technológia és a gazdaság területén kiemelik egy olyan versenypolitika fontosságát, amely folyamatosan képes megújulni és a változásoknak megfelelően fejlődni, valamint a szabályozási keretet és a végrehajtási prioritásokat úgy igazítani, hogy azok relevánsak maradjanak.
2.5A 2020-as év során a történelem egyik legsúlyosabb globális válságának voltunk tanúi, és ma már láthatjuk, hogy többek között az EU beavatkozásának és reagálási képességének köszönhetően az európai vállalkozások és polgárok szembe tudtak nézni a példátlan válsággal, mert az Európai Bizottság állami támogatások terén biztosított rugalmasságnak köszönhetően állami szinten jelentős állami támogatásra számíthattak. A versenypolitika tehát figyelemre méltó mértékben képes volt alkalmazkodni a váratlan és szélsőséges vészhelyzeti körülményekhez.
2.6Az EU képes volt arra is, hogy megfelelő erőforrás-gazdálkodási tervet dolgozzon ki ahhoz, hogy a nemzeti gazdaságokat a szilárd alapokon nyugvó helyreállítás és a piacokba vetett bizalom visszaállításának irányába mozdítsa el. Ez a terv ötvözte az államoknak juttatott forrásokat a túlzott piaci torzulások és a gazdasági forgatókönyvre gyakorolt káros hatások elkerülését célzó gondos nyomon követéssel.
2.7Annak biztosítása érdekében, hogy a versenypolitika továbbra is hatékony maradjon és reagáljon a változó társadalmi-gazdasági környezetre, az EGSZB üdvözli az antitrösztszabályok érvényesítésének megerősítését, amelyet a 2014-es versenyirányelv elfogadását követően az Európai Bizottság jelentése is kiemelt.
2.8Az EGSZB támogatja továbbá az Európai Bizottság folyamatban lévő értékelését az általános gazdasági érdekű szolgáltatások ágazatára alkalmazandó állami támogatási szabályok lehetséges kiigazításáról, különös tekintettel a területi szintű társadalmi kohézió szempontjából létfontosságú egészségügyi és szociális szolgáltatásokra.
2.9Az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság össze tudja hangolni versenypolitikáját és az állami támogatási szabályok érvényesítését az európai vállalkozások számára releváns egyéb politikákkal, például a nemzetközi kereskedelmi politikákkal. Ez különösen hasznos lehet, mivel a harmadik országbeli vállalatok gyakran versenyelőnnyel rendelkeznek az európai vállalkozásokkal szemben, ami a tisztességtelen állami támogatásokból, valamint az uniós Szerződésekben rögzített értékekkel és fenntarthatósági elvekkel összeegyeztethetetlen termelési modellek elfogadásából ered.
3.Versenypolitika és pandémiás válsághelyzet
3.1Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a Covid19 okozta vészhelyzetet követően rugalmasan kezelte az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, és ideiglenes keretrendszert hagyott jóvá (2020. március), amelyet 2021 januárjáig ötször, a világjárvány okozta válság alakulásának megfelelően a kellő időben frissítettek.
3.2Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság mindenekelőtt tisztázta, hogy mely intézkedések hozhatók meg a meglévő szabályok alapján előzetes bejelentés nélkül, miközben ideiglenes és rugalmas szabályozási keretet vezetett be, amely lehetővé tette, hogy egyszerűsített eljárási keretek között példa nélküli állami támogatásokat nyújtsanak.
3.3E jogi keret alapján az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága (DG COMP) a pandémiás vészhelyzetnek megfelelően nagyon rövid időn belül jelentős számú nemzeti támogatási programot engedélyezett, ami rendkívüli működési kapacitásról tanúskodik.
3.4Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak sikerült megfelelő kompromisszumot találnia az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételének példátlan sürgőssége, valamint a minimális szabályozási keret és az Európai Bizottság által végzett általános ellenőrzés egyidejű szükségessége között. Két utóbbi célja, hogy korlátozza a belső piacon a túlzott egyenlőtlenségeket, melyek abból fakadnak, hogy a tagállamok eltérő mértékben képesek nemzeti gazdaságaik támogatása érdekében pénzügyileg beavatkozni.
3.5Az ideiglenes keret által szabályozott vállalkozásoknak nyújtott támogatási intézkedések sokfélesége – többek között a közvetlen támogatások, a bankkölcsönökre vonatkozó állami garanciák, a támogatott hitelek és a vállalkozások tőketámogatása –, valamint a megengedett támogatási felső határok jelentős összege – mindenekelőtt az Európai Bizottság által legutóbb 2021 januárjában végrehajtott kiigazítás eredményeként – megfelelőnek bizonyultak a válság kezelésére, és jelentős minőségi változást mutattak a 2008-as pénzügyi válságot követően elfogadott előző ideiglenes kerethez képest.
3.6A gazdaságba történő állami beavatkozás és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok közötti kapcsolatra utalva az EGSZB hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok fontos szerepet játszhatnak annak biztosításában is, hogy a tagállamok a rendelkezésükre bocsátott európai források felhasználásával a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket megfelelően és torzításmentesen hajtsák végre.
3.7Az EUMSZ 101. cikkében foglalt antitröszszabályok és a világjárvány okozta válság közötti kapcsolatra hivatkozva az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság gyorsan elfogadott egy közleményt, amelynek célja a világjárvány idején az alapvető termékek és szolgáltatások ellátási hiányának csökkentését célzó üzleti együttműködési projektek előmozdítása a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó hagyományos iránymutatások 2020 során kialakult sajátos társadalmi, gazdasági és egészségügyi kontextusához való hozzáigazításával.
3.8Ugyanakkor az Európai Bizottság által 2020 áprilisában jóváhagyott végrehajtási rendeletek, amelyek célja a versenyszabályok alkalmazásának átmeneti enyhítése a Covid19-világjárvány által leginkább érintett mezőgazdasági ágazatokban, különösen hasznosnak tekinthetők. Az ilyen rendeletek lehetővé tették a mezőgazdasági termelők és a szakmaközi szervezetek számára, hogy bizonyos mezőgazdasági ágazatok stabilizálása érdekében ideiglenes kollektív intézkedéseket vezessenek be.
3.9A 2020. évi versenypolitikai jelentés ismerteti az összefonódás-ellenőrzés területén végzett tevékenységet is: 361 ügyletet jelentettek be és 352 határozatot fogadtak el, amelyek közül 18 eset alapos beavatkozást eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a 2020-ban bejelentett összes ügylet 76%-át egyszerűsített eljárás keretében hagyták jóvá az első szakaszban, rávilágítva ezzel az eljárási szabályok hatékony működésére, amelyek különösen hasznosak a jelenleg forgalomban lévő jelentős likvid tőke által elősegített fúziós és felvásárlási tevékenységek globális szintű újraindulása miatt.
3.10Végezetül az EGSZB nagyon fontosnak tartja, hogy az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN), amelyen keresztül a nemzeti versenyhatóságok és a Versenypolitikai Főigazgatóság tevékenységét koordinálják, határozott közös álláspontot tudott képviselni a versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatban a koronavírus okozta egészségügyi válság idején, hogy elkerülhető legyen az esetleges opportunista és kizsákmányoló magatartás, amely válság idején különösen elítélendő és káros.
4.Digitális átállás és verseny
4.1A digitális átállás és az új információs és kommunikációs technológiák gazdaságának fejlődése a verseny tekintetében új és fontos kérdéseket vet fel. Ezért az EGSZB fontosnak tartja, hogy az európai intézmények megfelelő szabályozással lépjenek fel ezzel kapcsolatban.
4.2Az EGSZB már véleményezte az Európai Bizottság által elfogadott három fő jogalkotási javaslatot, amelyek a digitális gazdasággal kapcsolatos szabályozási intézkedéseket javasolnak: a nyitott és tisztességes digitális piacokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a digitális piacokról szóló jogszabály); a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály); és az európai adatkormányzásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (az adatkormányzásról szóló jogszabály).
4.3Az EGSZB által ebben a tárgyban megalkotott három vélemény közös témája az, hogy az Európai Uniónak harmonizált szabályokkal kell rendelkeznie, amelyek alkalmasak arra, hogy bizalmat keltsenek a polgárok, a fogyasztók és a kkv-k (különösen a mikrovállalkozások) körében egyrészt a piacok versenystruktúrájának megfelelő védelme, másrészt a személyes adatok védelme tekintetében. Ezeket az adatokat és felhasználásukat kétféleképpen kell értelmezni, azaz egyrészt az egyének és szabadságaik védelmével összefüggésben, másrészt pedig döntő stratégiai jelentőségű versenytényezőként.
4.4Ebből a szempontból a megfelelően versenyképes és ténylegesen nyitott piacok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy elkerülhető legyen a piaci erőfölénnyel való visszaélés a „kapuőrként” működő digitális platformok részéről az új és jövőbeli digitális vállalkozások fejlődésének biztosítása érdekében, ami az innovációt, a növekedést és végső soron a fogyasztói jólétet szolgálja.
4.5Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által 2020-ban előterjesztett jogalkotási javaslatok megfelelő kiindulópontot jelentenek egy olyan jogi keret felépítéséhez, amelyet az évek során az ágazati szabályozás és a versenyszabályok folyamatos aktualizálásával tökéletesíteni kell, hogy tükrözze a digitális gazdaság fejlődésével fokozatosan kialakuló piaci struktúrát.
4.6E tekintetben alapvető fontosságú, hogy a digitális piacokon tevékenykedő különböző szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a hozzáférés és a versenyképesség tekintetében, mind az egységes piac jobb működésének lehetővé tétele, mind a fogyasztók és az európai vállalkozások védelméért a versenytorzulások elkerülése érdekében, ugyanakkor a digitális gazdaságra alkalmazandó szabályozási keret társadalmi hatásainak megfelelő és nagyobb mértékű figyelembevétele mellett.
4.7Ezt szem előtt tartva az EGSZB különösen üdvözli az Európai Bizottság jelentésének azt a passzusát, amely szerint „[a] szociális piacgazdaság az EU alapja, amelyet az uniós versenypolitika támaszt alá. Az egyének és a vállalkozások akkor virágoznak, amikor a gazdaság központjában ők állnak” (30. oldal), és felszólít arra, hogy ezt az elvet a versenypolitika végrehajtása során elemző és értékelő szempontból is érvényesítsék a gyakorlatban.
5.Verseny és kollektív tárgyalás
5.1Ugyanakkor azonban, amint az jól ismert, a szolgáltatók munkakörülményeivel kapcsolatos lehetséges problémák is felmerülnek, akik számára előnyös lehet a szerveződés és a kollektív fellépés lehetősége. Ugyanakkor azonban, amint az jól ismert, a szolgáltatók munkakörülményeivel kapcsolatos lehetséges problémák is felmerülnek, akik számára előnyös lehet a szerveződés és a kollektív fellépés lehetősége.
5.2Az EGSZB ezért nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság hajlandó hatékonyan tisztázni a versenyszabályok alkalmazhatóságát a digitális gazdaságban és a platformokon részt vevő szolgáltatók által folytatott kollektív tárgyalásokra, hiszen azok nem mindig tartoznak a munkajog által hagyományosan kidolgozott foglalkoztatási kategóriákba.
5.3Míg a Bíróság ítélkezési gyakorlata már régóta tisztázta, hogy a versenyszabályok nem alkalmazhatók a munkavállalók és a vállalatok közötti kollektív tárgyalásokra, még mindig számos bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy a versenyszabályok „alkalmazandók-e” és „milyen mértékben” az önálló vállalkozókat érintő kollektív tárgyalásokra.
5.4Ezért hasznos nagyobb jogbiztonságot és kiszámíthatóságot elérni ezen a területen, hogy megszűnjenek a szabályozási bizonytalanságok, amelyek alacsony hatékonysághoz, valamint megfelelési költségekhez vezethetnek. Ezzel egy időben figyelembe kell venni a szolgáltatók hatékony szerveződés iránti érdekét, amivel jobb feltételeket és védettebb környezetet biztosíthatnak tevékenységük végzéséhez.
6.Verseny, éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések
6.1Az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos ambiciózus menetrendje és az európai zöld megállapodás által támogatott stratégiai menetrend valószínűleg nem valósítható meg a versenypolitikák és különösen az állami támogatásokra, az ösztönző rendszerekre és a zöld innovációra szánt finanszírozásra vonatkozó szabályok megfelelő kiigazítása nélkül.
6.2A versenypolitika tehát aktívan hozzájárulhat az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához. Az Európai Bizottság jelentése – különösen az állami támogatások ellenőrzésével kapcsolatban – számos intézkedést ismertet, amelyek révén az Európai Bizottság értékelte és engedélyezte a körforgásos gazdaság, a megújuló energiák és az energiahatékonyság előmozdítását célzó állami intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatban az EGSZB elégedettségét és támogatását fejezi ki.
6.3Az EGSZB ezért támogatja ezt a megközelítést, ugyanakkor azt ajánlja, hogy a különböző intézkedések értékelésénél vegyék figyelembe azok társadalmi hatását is. Sok esetben a körforgásos gazdaságba és a megújuló energiákba történő beruházások valójában lehetőséget jelentenek új munkahelyek létrehozására akár a leggyengébb és legkiszolgáltatottabb csoportok bevonására alkalmas eszközök révén is.
6.4A megújuló energia témájával kapcsolatban szeretnénk megemlíteni az európai irányelvek által támogatott energiaközösségek és megújulóenergia-közösségek szerepét ebben az ágazatban, amelyek horizontális hálózatok létrehozásával – gyakran szövetkezeti formában – elősegítik a polgárok közvetlen részvételét a megújuló forrásokból is előállított energia termelésében és megosztásában.
6.5Az EGSZB úgy véli, hogy ezeknek a szereplőknek a bevonása hasznos az energiapiacokhoz hozzáférő szereplők körének kiszélesítése szempontjából, ami kettős funkciót tölt be: biztosítja az üzleti pluralizmust és növeli a versenyt az energia- és megújulóenergia-piacokon.
7.Verseny és bankszektor
7.1A versenyről szóló 2020-as jelentés megállapítja, hogy nem voltak újabb esetek, ahol a bankok és pénzügyi intézmények részesültek volna állami támogatásban. Az Európai Bizottság arra is rámutat, hogy kiterjesztett néhány meglévő nemzeti támogatási rendszert, amelyek alapján a tagállamok szükség esetén beavatkozhatnak a kis hitelintézetek nehézségeinek vagy válsághelyzeteinek rendezett kezelése érdekében.
7.2Az EGSZB emlékeztet a helyi és területi bankok fontosságára a bankszektorban a megfelelő üzleti biodiverzitás hordozóiként és a peremterületek háztartásaihoz és vállalkozásaihoz közel álló piaci szereplőkként, és üdvözli az Európai Bizottság által előkészített rendszerek kiterjesztését arra az esetre, ha a megtakarítók és a gazdasági és pénzügyi keretbe vetett bizalom védelme érdekében szükségessé válik a különböző méretű banki szervezetek piacról való rendezett kilépésének kezelése.
7.3Hivatkozva az Európai Unió Bíróságának a Tercas-ügyben hozott ítéletére, amely hasonló következtetésekkel erősíti meg az elsőfokú ítéletet, az EGSZB emlékeztet arra, hogy a magánforrásokból finanszírozott, az állam domináns befolyásának nem kitett bankgarancia-rendszereket az európai állami támogatási szabályok alól mentesítettnek kell tekinteni.
7.4Az ilyen garanciarendszerek valójában nem jelentenek állami beavatkozást a gazdaságba, hanem inkább a hitelintézetek közötti kölcsönös szolidaritás és a saját forrásokon keresztül történő önszerveződés magánrendszerének kifejeződései, amelyek célja a betétesek és a megtakarítók bankrendszerbe vetett bizalmának védelme még konkrét válságok esetén is.
8.Verseny és adórendszerek
8.1A különböző jogviták kimenetele, amelyeket az Európai Bizottság az EU Bírósága előtt folytatott a szelektív adókedvezményekkel és az EUMSZ 107. cikkének eredetileg nem megfelelő nemzeti adómegállapítási határozatokkal kapcsolatban, hangsúlyozza az Európai Bizottság azon jogos törekvését, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel – beleértve az állami támogatásokról szóló szabályok végrehajtására vonatkozó határozatokat is – valóban harmonizált adófegyelmet biztosítson Európában.
8.2Ezeknek, az európai bíróságok előtt hozott határozatoknak vegyes eredményei azonban hangsúlyozzák, hogy az Európai Bizottság által e tekintetben 2021 elején jóváhagyott konkrét cselekvési terv végrehajtása, majd a belső piac védelme és konszolidációja érdekében jóváhagyott megfelelő adóügyi jogalkotási kezdeményezések révén nagyobb hatékonyságot és harmonizációt kell elérni az európai adószabályok terén.
Kelt Brüsszelben, 2021. november 18-án.
Alain COHEUR
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke