|
VÉLEMÉNY
|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
|
A Covid19 hatása az alapvető jogokra és a jogállamiságra az EU-ban és a demokrácia jövője
|
|
_____________
|
|
A Covid19 hatása az alapvető jogokra és a jogállamiságra az EU-ban és a demokrácia jövője
(saját kezdeményezésű vélemény)
|
|
|
|
SOC/691
|
|
|
|
Előadó: José Antonio Moreno Díaz
Előadó: Cristian Pîrvulescu
|
|
Közgyűlési határozat:
|
2021. 03. 25.
|
|
Jogalap:
|
az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
|
|
|
saját kezdeményezésű vélemény
|
|
Illetékes szekció:
|
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2022. 02. 10.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2022. 02. 23.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
567.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
205/7/5
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Covid19 milyen módon hat az Unióban élő emberek életére, biztonságára, jólétére és méltóságára. Az EGSZB emellett nagyon aggódik amiatt is, hogy a Covid19 milyen hatást gyakorol világszerte az egyénekre és a közösségekre, különösen azokban az országokban, ahol a világjárvány kezeléséhez nem áll rendelkezésre megfelelő egészségügyi, szociális és oktatási infrastruktúra.
1.2A megnövekedett mobilitás és a veszélyes zoonotikus betegségek megnövekedett valószínűsége miatt az uniós és tagállami válaszlépéseknek foglalkozniuk kell az európai egészségügyi infrastruktúra rendszerszintű sebezhetőségeivel. A világjárvány leküzdésére irányuló erőfeszítésekkel egyidejűleg továbbá létre kell hozni a világjárvány által okozott zavarok enyhítését célzó, megfelelő szociális és gazdasági támogatási rendszert.
1.3Ahogy azt az EGSZB korábban megállapította, az Európai Unió olyan közös európai értékekre épül, amelyek semmilyen körülmények között nem képezhetik alku tárgyát. Ezek: az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság
. Ezekről az értékekről akkor sem szabad megfeledkezni, amikor az EU és tagállamai szükséghelyzettel, és abból következően gazdasági, társadalmi és oktatásügyi kihívásokkal szembesülnek. A jelenlegi válságra gyors választ kell adni, és ez bizonyos kivételes és időben korlátozott intézkedéseket tesz szükségessé. Ezek azonban nem sérthetik a jogállamiságot és nem sodorhatják veszélybe a demokráciát, a hatalmi ágak szétválasztását és az európai lakosok alapvető jogait
.
1.4Az Uniónak a válság utáni méltányos és széles körű helyreállítás érdekében össze kell hangolnia szakpolitikáit, stratégiáit és programjait, célul tűzve ki az egészségügyi, szociális, gazdasági és demokratikus normák terén a felfelé irányuló konvergencia megvalósítását. A koronavírus-világjárvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítása érdekében a Next Generation EU eszköz keretében tett erőfeszítések kapcsán az EGSZB ismét leszögezi, hogy támogatja azt az európai bizottsági rendeletjavaslatot, amely egy olyan új eszköz létrehozására irányul, mely lehetővé tenné gazdasági korrekciós intézkedések alkalmazását azon tagállamok tekintetében, amelyek súlyosan és tartósan megsértik a 2. cikkben felsorolt értékeket
. Ezenfelül a jogállamiság fogalmának tágabb értelmezésére van szükségünk, amely az alapvető jogok védelmére is kiterjed és garantálja a pluralista demokrácia védelmét. A jogállamiság kölcsönösen függő és elválaszthatatlan, háromoldalú viszonyban áll az alapvető jogokkal és a demokráciával.
1.5Az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak a társadalmi és polgári párbeszéd meglévő intézményi kereteit kihasználva teljes mértékben be kell vonniuk a civil társadalmi szervezeteket és a szociális partnereket egy olyan pluralista demokratikus tér kialakításába, ahol szívesen fogadják a különböző elképzeléseket és a kritikákat, és amelyhez az álhírek, valamint az indokolatlan és igazolhatatlan, emberi jogok elleni, összeesküvés-központú, szélsőséges eszmecserék terjedésének korlátozását szolgáló biztosítékok társulnak.
1.6A kormányoknak egyértelműen meg kell határozniuk intézkedéseik jogalapját. Az egészségügyi szükséghelyzettel kapcsolatos meglévő jogszabályok és rendelkezések bármilyen reformja vagy új jogszabályok bevezetése során – akkor is, ha ez a jövőbeli világjárványokra való felkészülés céljából történik – egyértelmű korlátokat és feltételeket kell szabni, és kifejezetten rendelkezni kell az intézkedések arányosságának, valamint belföldi és nemzetközi emberi jogi normáknak való megfelelésének parlamenti ellenőrzéséről és bírósági felülvizsgálatáról.
1.7A Covid19-hez kapcsolódó szabályoknak és szakpolitikáknak a lehetőségekhez mérten egyértelműnek, koherensnek és következetesnek kell lenniük, és azokról időben tájékoztatást kell nyújtani; emellett szabályok és intézkedések kidolgozása érdekében konzultáció formájában be kell vonni a civil társadalmat, beleértve a szociális partnereket is; a szabályokat és intézkedéseket pedig tényeken alapuló indoklással kell ellátni. Az egyértelműség ezen elvének kell vezérelnie a kiszámítható mechanizmusok – és ezekkel együtt az összes szükséges demokratikus anyagi jogi és eljárási biztosíték – létrehozását is, hogy felkészülten és rendezetten lehessen reagálni a lehetséges jövőbeli világjárványokra, egészségügyi válságokra vagy természeti katasztrófákra. A szabályoknak, a szakpolitikáknak és az ezekhez kapcsolódó minden lényeges információnak hozzáférhetőnek kell lenniük a társadalom minden veszélyeztetett csoportja, köztük a kisebbségi nyelvet beszélő csoportok számára is. Amennyiben a szakpolitikában változtatásokra van szükség, ezeket kellő idővel előbb, többféle hivatalos és nyilvános csatornán keresztül be kell jelenteni, hogy az embereknek legyen idejük felkészülni és magatartásukat megfelelően módosítani.
1.8Elő kell írni, hogy a világjárvánnyal összefüggésben hozott intézkedések bevezetésével megbízott kormánytagok rendszeresen jelentést tegyenek a parlamentnek. A tagállami parlamenteknek szakbizottságokat, bizottságokat vagy csoportokat kell létrehozniuk a Covid19 miatt hozott intézkedések ellenőrzésére, és azoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a parlamentnek, valamint a helyi és regionális képviseleti közgyűléseknek. A kormányzati intézkedések felügyeletének biztosítása érdekében e jelentésekről és a kormány válaszlépéseiről szintén parlamenti vitát kell folytatni. Az államoknak biztosítaniuk kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, mégpedig azáltal, hogy garantálják a független igazságszolgáltatást, valamint lehetővé teszik a bíróságok számára az online és távoli munkavégzést amellett, hogy támogatást nyújtanak a kiszolgáltatott peres felek, tanúk, illetve a büntetőjogi és polgári jogi eljárás alatt álló személyek számára.
1.9Az alapvető jogokat, a jogállamiságot és a demokrácia tiszteletben tartását az EU-Szerződés, az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az összes uniós tagállam által szuverén alapon vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek rögzítik. A nemzetközi jog értelmében minden állam köteles tiszteletben tartani, védeni és garantálni az emberi jogokat. Ezek az értékek alapvetőek, kölcsönösen függnek egymástól és kölcsönösen erősítik egymást. Ez nem ideológiai kérdés, hanem nemzetközi kötelezettségekről van szó. Ezért, jóllehet az emberi jogok legmegfelelőbb érvényesítésére szolgáló eljárásokról folytatott viták észszerűek, a jogok tiszteletben tartásának elve nem lehet politikai vita tárgya. Hasonlóképpen a népegészségügyi válsághelyzetekre való reagálás is a hatóságok kötelessége. A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk kínált válaszok megfelelő demokratikus vita, nyilvános konzultáció és parlamenti felügyelet tárgyát képezzék, ami magában foglalja azt is, hogy megfelelően kezeljék az álhíreket, például olyan esetekben is, amikor azokkal egy politikai ellenfelet akarnak tönkretenni, ami veszélyeztetheti a világjárvány miatti szükségállapotra adott eredményes reagálást.
1.10Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a Next Generation EU eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mögötti legjobb szándék, valamint az Európai Bizottság civil társadalmi szervezetek, szociális partnerek és érdekelt felek bevonásával kapcsolatos nyitottsága ellenére a tényleges részvétel szintje még mindig meglehetősen elégtelen, és a folyamatok nem tették lehetővé, hogy a civil társadalmi szervezetek véleménye kellően érvényesüljön
. Még sikeres végrehajtás esetén is fennáll annak a veszélye, hogy a terv ugyan elő fogja mozdítani a zöld és a digitális átállást, valamint közép- és hosszú távon ösztönözni fogja a növekedést, azonban nem fog javítani azon a nehéz helyzeten, amelybe az emberek most kerültek, vagyis azon, hogy munkanélküliséggel, jövedelemkieséssel, valamint romló egészségügyi, élet- és munkakörülményekkel és növekvő egyenlőtlenséggel néznek szembe. A rezilienciaépítési tervek kapcsán haladéktalanul meg kell vizsgálni az elosztási hatásokat, az eredményeket pedig meg kell vitatni a civil társadalmi szervezetekkel, a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel nemzeti és uniós szinten egyaránt.
1.11Az EGSZB kiemeli a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme, valamint a szociális jogok európai pillérének fejlesztése és végrehajtása közötti kapcsolatot. Ahogy azt az EGSZB korábban már kifejtette, a polgárok jóllétét és alapvető jogait egy olyan közös és következetes szociális modellre kell építeni, amely elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye a különböző nemzeti hagyományokat és tapasztalatokat, összhangban a Szerződésben foglalt értékekkel, elvekkel és célokkal, a pillérrel és annak megújított és jövőorientált konszenzusával
. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése során figyelembe kell venni a világjárvány széles körű káros hatásait.
1.12A világjárvány olyan globális válságot jelent, amely minden bizonnyal hosszú távú, de egyenlőtlen következményekkel jár a népesség különböző rétegeire nézve. A kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság támogatását prioritásként kell kezelni, összhangban a „senkit nem hagyunk hátra” elvvel, és kiemelt figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott munkavállalókra és a szociális jogok európai pillérében foglalt, a minimáljövedelemre vonatkozó 14. elv teljesítésére. Fokozni kell a világjárvány által érintett vállalkozások támogatását is, különösen az olyan vállalkozások – például a kkv-k – esetében, amelyeket aránytalanul érintett a válság, illetve amelyek nagy nehézségek árán tudnak működőképesek maradni. Foglalkozni kell a válság által súlyosan érintett szociális vállalkozásokra gyakorolt hatásokkal is
.
1.13Az EGSZB úgy véli, hogy az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek egy, a demokrácia és az alapvető jogok oktatásának előmozdítására irányuló nagyszabású kezdeményezést is tartalmaznia kell, hiszen annak alapvető szerepe van a demokratikus értékek és az aktív polgári szerepvállalás megőrzésében. A kezdeményezésnek inkluzívnak kell lennie, minden polgárt meg kell céloznia, különösen a fiatalokra összpontosítva.
2.Jogállamiság
2.1Egyértelmű kritériumok állnak rendelkezésre annak értékelésére, hogy valamely állami intézkedés megfelel-e a jogállamiság elveinek, és elengedhetetlen, hogy ezeket az elveket a hétköznapokban is tiszteletben tartsák, a szükséghelyzetekben pedig még inkább. E kritériumok körébe tartozik a jogszerűség, jogbiztonság, a végrehajtási hatáskörök önkényes gyakorlásának tilalma, valamint a kormányok törvény előtti elszámoltathatósága, amit a bírósági és parlamenti ellenőrzés garantál
. A szükséghelyzeti hatáskörök gyakorlásának szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lennie, és az említett hatásköröket minden esetben nemcsak az adott ország alkotmányos jogának keretein belül, hanem az európai és a nemzetközi jog által meghatározott normákkal is összhangban kell gyakorolni.
2.2A Covid19-világjárvány bonyolult kihívások elé állította az összes tagállam jogi, politikai, szociális, egészségügyi és oktatási rendszerét. Egy ilyen kihívásokkal teli környezetben a jogállamiság magas szintű tiszteletben tartása megvalósíthatatlan feladatnak tűnhet. Az Európában és azon kívül is felszínre kerülő tények azonban azt mutatják, hogy azok az államok, amelyek továbbra is a jogállamiságot tiszteletben tartó politikai és jogalkotási folyamattal rendelkeznek, jellemzően jobban kezelték az egészségügyi szükséghelyzetet, alacsonyabb halálozási és fertőzöttségi aránnyal szembesültek, és emellett magas szintű volt a kormányba vetett közbizalom, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a válsághelyzetet a leghatékonyabb lehessen kezelni
. A jelenlegi egészségügyi válsághelyzet és esetleg a jövőbeli hasonló helyzetek legitim és hatékony kezelése során minden demokratikus kormányt a jogállamiság elveinek kell vezérelniük.
2.3A világjárványra adott tagállami válaszlépésekkel kapcsolatban aggályok merültek fel a jogállamiság három kulcsfontosságú alapelvével – azaz (1) a jogszerűség elvével, (2) a jogbiztonság elvével és (3) a törvény előtti elszámoltathatóság elvével – kapcsolatban
.
2.4A jogszerűség tekintetében számos problémát azonosítottak a kormányzati válaszintézkedésekkel kapcsolatban, nemzeti és szubnacionális szinten, többek között a következőket: jogalap vagy törvényi felhatalmazás nélkül hozott intézkedések; a „szükségállapot” bevezetése és/vagy meghosszabbítása a nemzeti alkotmányos keretek nyilvánvaló megsértésével; a jogalapok végrehajtó hatalom általi nem rendeltetésszerű alkalmazása; valamint az alapvető jogoknak az alkotmányos vagy a nemzetközi emberi jogi rendelkezések nyilvánvaló megsértésével elfogadott korlátozása.
2.5A jogbiztonság szempontjából problematikus nemzeti intézkedések körébe a következők tartoznak: a nem egyértelműen értelmezett korlátozó intézkedések bevezetése; ellentmondások a kormányzati politika és az alapul szolgáló jogi intézkedések között; valamint a jogszabályok olyan gyakori módosítása, ami az átlagpolgárok számára rendkívül megnehezíti annak megértését, hogy mit tehetnek és mit nem. Szükséghelyzetben fokozódik a kockázat és a bizonytalanság, és a lakosság a kormánytól – és általában a hatóságoktól – vár egyértelmű útmutatást arra vonatkozóan, hogy jogszerűen mit tehetnek és mit nem.
2.6Ami a törvény előtti elszámoltathatóságot illeti, a Covid19-hez kapcsolódó kormányzati intézkedések parlamenti és bírósági felügyeletével kapcsolatos problémák a parlamentek háttérbe szorulásában mutatkoznak meg. 2021 februárja előtt a Covid19-hez kapcsolódó intézkedéseket illetően az uniós tagállamok kevesebb mint fele hozott létre parlamenti szakbizottságokat, tett közzé jelentéseket vagy ütemezett be rendszeres vitákat, és a parlamentek az esetek kevesebb mint egyharmadában vizsgálták meg (pl. parlamenti vita vagy szavazás útján) vagy módosították a kormányzati intézkedéseket
. A bírósági felülvizsgálat olyan eljárás, amelynek keretében a bíróságok biztosítják, hogy a kormányok jogszerűen járjanak el, ami különösen fontos válság idején, hiszen ilyenkor az alapvető jogokat szigorúan korlátozhatják. A Covid19-hez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben Unió-szerte számos aggály merült fel a bírósági felülvizsgálat hatékonyságával és az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatban
. A bíróságok bezárása vagy a bíróságokhoz való hozzáférésnek csak bizonyos típusú eljárásokra való korlátozása kedvezőtlenül érintette a polgárok vitarendezési képességét, és veszélyeztette az igazságszolgáltatáshoz való jogot, különösen ott, ahol a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait aránytalanul nagy mértékben érintették a világjárványra válaszul bevezetett intézkedések. A legtöbb tagállamban az igazságszolgáltatási rendszerek nem voltak jól felkészülve a válságra, mivel alacsony szinten digitalizáltak, a társadalom egyes részei pedig – különösen a kiszolgáltatott csoportok – nem rendelkeztek elegendő információval az igazságszolgáltatás működéséről, így nem fértek ahhoz hozzá.
2.7Végső soron azt a következtetést lehet levonni, hogy a népegészségügyi szükséghelyzetek
kezelése során a jogállamiság vezérelheti a leghatékonyabb intézkedéseket, és alapvető értéket jelent – nemcsak a hétköznapokban, hanem válság idején is, sőt akkor talán még inkább. A koronavírus-világjárvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítása érdekében a Next Generation EU eszköz keretében tett erőfeszítések kapcsán az EGSZB ismét leszögezi, hogy támogatja azt az európai bizottsági rendeletjavaslatot, amely egy olyan új eszköz létrehozására irányul, mely lehetővé tenné gazdasági korrekciós intézkedések alkalmazását azon tagállamok tekintetében, amelyek súlyosan és tartósan megsértik a 2. cikkben felsorolt értékeket
.
3.Alapvető jogok
3.1A Covid19-világjárvány óriási nyomást gyakorolt az Unióban az alapvető jogokat támogató és védő valamennyi intézményre és infrastruktúrára. A gyorsan romló egészségügyi szolgáltatások és a komoly méreteket öltő társadalmi-gazdasági válság a kontinens lakossága többségének életét, egészségét és jólétét fenyegette, és növelte a szegénység kockázatát. Ez különösen azokat a csoportokat sújtotta, amelyek azzal szembesültek, hogy konkrétan és folyamatosan akadoznak a szociális szolgáltatások, ami pedig abból adódott, hogy ezek a szolgáltatások régóta alulfinanszírozottak, a rendszer pedig nincs felkészülve válságokra. Ennek kapcsán az EGSZB ismételten kéri, hogy dolgozzák ki az európai tisztességes minimumjövedelem kötelező érvényű európai keretét
.
3.2Az Uniónak és tagállamainak társadalmi szinten mélyen el kell gondolkodniuk a válság eredetéről és annak okairól, hogy miért került a világjárvány miatt a legtöbb európai egészségügyi rendszer az összeomlás szélére. Az évek óta tartó megszorító politikák általános tőkekivonáshoz vezettek az egészségügyi ágazatban és más kulcsfontosságú szociális szolgáltatások terén (az eltartottak és kiszolgáltatottak segítése, ápolási intézmények stb.), így jött létre az az időzített bomba, amely egy jelentős egészségügyi kihívás közepette aztán felrobbant. Az Európa jövőjéről szóló konferencia során minden érintett felet arra kell ösztönözni, hogy vonja le a válság tanulságait annak érdekében, hogy megteremthessük a jóléti állam újjáépítésének az alapjait. A reziliencia üres szó marad, ha nem teszünk meg mindent egy olyan, megújult európai társadalmi modell létrehozására, amely az embereket helyezi a középpontba. Az EU-nak fel kell készülnie a jövőbeli válságokra a döntéshozatal, az átlátható eljárások, a politikák és a pénzügyi források tekintetében.
3.3A válság kibontakozása és a politikai válaszok kihívások elé állították az Alapjogi Chartában rögzített jogok védelmét, különösen az egészségügyi ellátással, a megkülönböztetésmentességgel, a nemek közötti egyenlőséggel, a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek jogaival, valamint a méltányos munkakörülményekkel, a szociális biztonsággal és a szociális támogatással kapcsolatban. Sajnálatos módon a nemek közötti egyenlőség területét tekintve a nők alulreprezentáltak voltak a Covid19 kezelésére létrehozott ad hoc döntéshozatali struktúrákban, és számos hatásvizsgálat nem foglalkozott a nemek közötti egyenlőség szempontjával. Egyértelműen el kell ismerni azt is, hogy a világjárványnak és a kapcsolódó intézkedéseknek aránytalan hatásuk volt a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
3.4Az EGSZB különös aggodalommal szemléli, hogy miként érvényesülnek a gyermekek jogai – különösen az oktatáshoz és a szociális támogatáshoz való hozzáférés tekintetében. Ahogy azt az EGSZB már javasolta, kiemelt figyelmet kell szentelni arra, hogy milyen hatásai vannak a Covid19-válságnak a gyermekek jogaira, jólétére, valamint szellemi és érzelmi fejlődésére
.
3.5Az EGSZB megismétli az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló új stratégiáról szóló véleményében megfogalmazott ajánlását, miszerint az Európai Bizottságnak a 2022-es jelentésben a Covid19 alapvető jogokra gyakorolt hatására és különösen a társadalmi-gazdasági jóllétet érintő hatásokra kell összpontosítania
.
3.6Az Unióra komoly felelősség hárul az emberi jogok világszerte történő előmozdítása és védelme terén. A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az EU többet tehetne a Covid19-világjárvány elleni globális küzdelem elősegítése érdekében. Az EGSZB üdvözli és támogatja a humanitárius szükségletekre való szükséghelyzeti reagálás, az egészségügyi, vízellátási és köztisztasági rendszerek megerősítése, valamint a világjárvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése terén kifejtett uniós erőfeszítéseket.
3.7Rövid távon több forrást kellene fordítani az oltóanyagokhoz való széles körű és méltányos hozzáférés biztosítására. Az EU által felajánlott 100 millió vakcina közel sem elegendő arra, hogy fedezze a világ nagy részének sürgető szükségleteit
. A világ fő vakcinaexportőreként az Uniónak készen kell állnia arra, hogy változtasson e téren a megközelítésén. Az oltóanyagokat nagyobb léptékben és mennyiségben kell előállítani, hogy az Unión kívüli országok is elérhessék a biztonságos átoltottsági szintet. Szükség van egy új európai gazdasági és társadalmi modell létrehozására, ahogy korábban már említettük, és ennek kapcsán valamennyi európai szereplőnek alaposan át kell gondolnia az egységes piac és a kapcsolódó politikák végső céljait. Az erről való gondolkodás középpontjában az embernek kell állnia, és ennek során át kell tekinteni a közjavak és a kollektív egészség kérdését, valamint a jólét mérésének alternatív módjait, többek között a szociális partnerek javaslatai alapján
.
3.8Többet kellene tenni az alapvető szociális jogok előmozdítása és védelme érdekében, ami közvetlen és hatékony módja a világjárvány negatív egészségügyi, társadalmi, gazdasági és oktatási hatásai kezelésének. A szociális jogok európai pillérét az alapvető szociális jogok védelméből következő természetes szakpolitikai fejleménynek kell tekinteni.
3.9Az Alapjogi Ügynökség megbízatását és a jogállamiságról szóló európai bizottsági jelentések hatályát oly módon kell kiterjeszteni, hogy teljes mértékben lefedjék ezen alapvető szociális jogok tiszteletben tartását és lehetővé tegyék ennek megfelelő nyomon követését.
3.10Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kapcsolat van a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme, valamint a szociális jogok európai pillérének fejlesztése és végrehajtása között. Ahogy azt az EGSZB korábban már kifejtette, a polgárok jóllétét és alapvető jogait egy olyan közös és következetes szociális modellre kell építeni, amely elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye a különböző nemzeti hagyományokat és tapasztalatokat, összhangban a Szerződésben foglalt értékekkel, elvekkel és célokkal, a pillérrel és annak megújított és jövőorientált konszenzusával
. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése során figyelembe kell venni a világjárvány széles körű káros hatásait.
4.A demokrácia jövője
4.1A világjárvány globális jelenség, csakúgy, mint politikai és demokratikus következményei. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a demokrácia helyzetére gyakorolt hatás nagyon súlyos, és többek között a következőkben nyilvánul meg: a tekintélyelvű irányba elmozduló országok száma meghaladja a demokratikus irányba tartó országokét; a legnagyobb országok némelyikében romlik a demokrácia helyzete; a választási folyamatok integritása számos országban megkérdőjeleződik; a demokrácia erodálása gyakran a lakosság támogatását élvezi; a tekintélyelvűség egyre inkább elmélyül a nem demokratikus rendszerekben; továbbá az elhúzódó egészségügyi válság normalizálja az alapvető szabadságok korlátozását
. Az EU-nak figyelembe kell vennie ezeket a globális tendenciákat, amelyek hatással vannak saját globális és regionális politikáira, és világszerte demokratikus példát kell mutatnia.
4.2A demokrácia és az EU jövője összefonódik. Az EU-t a béke és az együttműködés eszközeként és – ami nagyon fontos – a demokrácia eszközeként építették ki, ami fejlődésének minden időszakára igaz. Biztosítanunk kell, hogy a világjárványból eredő kihívások és feszültségek ne befolyásolják demokratikus rendszereink minőségét és teljesítményét, valamint – ami ugyanilyen fontos – az integrált, demokratikus, szociális és virágzó Unió építése iránti elkötelezettséget. Ez többek között azt jelenti, hogy a Szerződésekkel összhangban az európai jogszabályoknak elsőbbséget kell élvezniük a nemzeti jogszabályokkal szemben.
4.32020 eleje óta, amikor a Covid19 megérkezett Európába, magával hozva pusztító következményeit, számos politikai eszközt alkalmaztak a világjárvány elleni küzdelemben. A legtöbb esetben az egészségügyi, szükséghelyzeti és adminisztratív intézkedéseket különböző – tartalmukban és időtartamukban eltérő – szükséghelyzeti rendszerek keretében vezették be.
4.4Több uniós országban komoly aggályok merültek fel e szükséghelyzeti rendszerek indítékaival és hatásaival kapcsolatban. Ez utóbbiak közé tartozott a parlamenti és regionális/helyi közgyűlések mellőzése, a végrehajtó intézkedések felügyeletének hiánya, a nyilvánosság korlátozott tájékoztatása, az átláthatóság, a szociális párbeszéd és a részvétel hiánya, az ellenőrizetlen kiadások és a leginkább érintett személyek, köztük az egészségügyi személyzet nem megfelelő támogatása. Azokban az országokban, ahol a demokrácia eleve több sebből vérzett, a szükséghelyzeti rendszerek felgyorsították a korábbi tendenciákat
. A stabil demokratikus rendszerekkel rendelkező országokban pedig az új körülményekhez való alkalmazkodóképességgel és a meghozott intézkedések hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket vetettek fel.
4.5A politikai válaszlépések példátlan mértékű félretájékoztatást és az egészségügyi intézkedésekkel, így a kijárási korlátozásokkal, a kezelésekkel és az oltóanyagokkal szembeni ellenállást is hoztak magukkal. Bár az EU általában véve sikeres volt az oltóanyagok kutatásának, beszerzésének és forgalmazásának támogatására irányuló erőfeszítéseiben, az, hogy ezt nem kommunikálta egyértelműen az európai lakosság felé, hozzájárult az álhírek terjedéséhez, különösen a védőoltás-ellenes csoportok körében. A közösségi médiában olyan erőteljes beszámolók jelentek meg, amelyek rontották a közvélemény egészségügyi rendszerbe és az egészségügyi szakemberekbe vetett bizalmát, és elégedetlenséget szítottak a WHO által jóváhagyott válaszstratégiát támogató kutatók, politikusok, tudósok és civil társadalmi vezetők ellen. Ezek jellemzően az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos hiedelmek és az orvosi tudomány és technológia, különösen az oltóanyagok iránti erős bizalmatlanság kombinációját testesítették meg. Összességében az OECD megállapította, hogy a Covid19-válság felgyorsította a közvélemény intézményekbe vetett bizalmának általános csökkenő tendenciáját, ami dezinformációhoz, polarizációhoz és a közrendvédelmi intézkedések betartásának megtagadásához vezetett.
4.6Ez a beállítottság több országban segítette a radikális jobboldali és euroszkeptikus pártokat és szervezeteket abban, hogy tovább növeljék politikai szavazótáborukat. Az egészségügyi és társadalmi-gazdasági válságok folytatódásával az említett pártok és szervezetek egyre több személyt fognak mozgósítani, és a befolyásuk is tovább fog erősödni
.
4.7Az egészségügyi és gazdasági válság okozta feszültségek minden országban nagyon könnyen megosztottsághoz vezethetnek a különböző csoportok és társadalmi kategóriák között. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a világjárvány és annak következményei különbözően érintették a fiatalokat és az időseket; azokat, akiket a Covid19 saját bevallásuk szerint gazdaságilag érintett, illetve azokat, akik a Covid19-et elsősorban népegészségügyi válságnak tekintik; valamint azokat, akik az államot védelmezőnek, illetve akik elnyomónak tekintik
.
4.8Az Uniónak és a tagállamoknak rá kellene ébredniük arra, hogy egy elhúzódó válság milyen kockázatokkal jár. Az uniós intézmények és a tagállami kormányok előtt álló fő kihívást az jelenti, hogy a világjárvány idején, a kérdések és kritikák közepette is képesek-e erősíteni a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Egy demokratikus stratégia célja nem a politikai és kormányzati elitek legitimálása lenne, hanem a válaszlépések hatékonyságának fenntartása a demokratikus pluralizmus, a megfelelő fékek és ellensúlyok, valamint a józan, konstruktív és polgári kritikák előmozdítása mellett.
4.9E tekintetben az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak a társadalmi és polgári párbeszéd meglévő intézményi kereteit kihasználva teljes mértékben és átlátható módon be kell vonniuk a civil társadalmi szervezeteket, a szociális partnereket és az érdekelt feleket egy olyan pluralista demokratikus tér kialakításába, ahol szívesen fogadják az eltérő nézeteket és a kritikákat. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a Next Generation EU eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mögötti legjobb szándék, valamint az Európai Bizottság civil társadalmi szervezetek, szociális partnerek és érdekelt felek bevonására való hajlandósága ellenére a tényleges részvétel szintje még mindig meglehetősen elégtelen, és a jelenlegi folyamatok nem tették lehetővé, hogy a civil társadalmi szervezetek véleménye kellően érvényesüljön.
4.10Az EGSZB európai demokráciáról szóló cselekvési tervről kidolgozott véleményében javasoltak szerint az európai demokrácia előmozdításának – a már felsorolt területeken túl – ki kell terjednie a demokratikus részvétel uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű erősítésére, abba be kell vonni a civil társadalmat, továbbá ki kell terjednie a demokrácia minden vetületére és területére, beleértve a munkahelyi demokráciát és más területeket is. Az EGSZB szerint emellett az EUSZ 11. cikkében rögzítettek értelmében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a civil párbeszédre, amely minden demokráciában a jó minőségű döntéshozatal és a felelősségvállalás előfeltétele
.
4.11Az EGSZB úgy véli, hogy az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek egy, a demokrácia és az alapvető jogok oktatásának előmozdítására irányuló nagyszabású kezdeményezést is tartalmaznia kell, hiszen annak alapvető szerepe van a demokratikus értékek és az aktív polgári szerepvállalás megőrzésében. A kezdeményezésnek inkluzívnak kell lennie, minden polgárt meg kell céloznia, különösen a fiatalokra összpontosítva.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 23-án.
Christa Schweng
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________