INT/957
A termékbiztonsági irányelv felülvizsgálata
VÉLEMÉNY
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről[COM(2021) 346 final – 2021/0170 (COD)]
|
Kapcsolat:
|
int@eesc.europa.eu
|
|
Felelős:
|
Marie-Laurence DRILLON
|
|
A dokumentum kelte:
|
2021. 10. 08.
|
Előadó: Mordechaj Martin SALAMON
|
Felkérés:
|
Európai Parlament, 2021. 09. 13.
Tanács, 2021. 08. 23.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkének (1) bekezdése
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 09. 30.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülés száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az általános termékbiztonságról szóló rendeletre irányuló javaslatot, mivel az aktualizálja és javíthatja az általános termékbiztonságról szóló jelenlegi 2001/95/EK irányelvet, különösen a piacok és a technológia terén fellépő kihívások és új fejlemények tekintetében.
1.2Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt keretbe beépítették az általános termékbiztonságról szóló irányelv végrehajtásának húsz éve során levont számos tanulságot, ami reményt ad, hogy a fogyasztók jobb védelemben fognak részesülni, különösen akkor, ha a termékekről kiderül, hogy nem biztonságosak. Ugyanakkor a gazdasági szereplők és az online piacterek nagy valószínűséggel egyértelműbb és összehangoltabb szabályok előnyeit élvezhetik majd.
1.3Az EGSZB támogatja az általános termékbiztonsági rendeletre irányuló javaslatot, mivel az tudomásul veszi, hogy ki kell igazítani a különböző gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételeket, különösen az online értékesítés területén az európai gyártók és kkv-k, illetve a külföldi vállalatok között.
1.4Az EGSZB megjegyzi, hogy a „biztonság” és a „termék” fogalmának meghatározását a piacok és a technológia változásainak megfelelően aktualizálták, hogy ezáltal mérsékelhetők legyenek a feltörhető, hálózatba kapcsolt termékekből, a szoftverfrissítések hiányából és a káros vegyi anyagokból eredő biztonsági veszélyek. A jogbiztonság növelése érdekében az EGSZB a biztonságos termékek fogalommeghatározásának és a biztonság értékelésére használt kritériumok némelyikének megerősítését javasolja.
1.5Az EGSZB támogatja az online piacterekre vonatkozó új kötelezettségeket, de erősen kétli, hogy a védelem elegendő lesz a fogyasztók számára, ha a jogérvényesítési erőfeszítések továbbra is elsősorban a nemzeti jogalkalmazókra, nem pedig a platformokra hárulnak.
1.6Az EGSZB hangsúlyozza, hogy zökkenőmentes összhangot kell biztosítani az azonos vagy egymással összefüggő témákat érintő olyan egyéb főbb jogszabályokkal, mint például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály, valamint a termékfelelősségről szóló irányelv közelgő felülvizsgálata, különös tekintettel a különböző típusú online piacterek elszámoltatásának kérdésére.
1.7Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az általános termékbiztonsági rendelet nem határozza meg, hogy az online piacterek a (digitális) ellátási láncban betöltött tevékenységüktől és szerepüktől függően termékek importőrei vagy forgalmazói-e, és nem állapít meg számukra hasonló kötelezettségeket és felelősségi köröket, mint a hagyományos, fizikai üzletek esetében. Az EGSZB üdvözölné, ha egyértelműbbek lennének a felelősségi törésvonalak.
1.8Az EGSZB úgy véli, hogy a piacfelügyeleti erőfeszítéseket ki kell terjeszteni valamennyi fogyasztási cikkre, és Európán átnyúló közös, összehangolt, jól finanszírozott és egyszerűsített erőfeszítésekre van szükség.
1.9Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem kötelesek a balesetekről és a sérülésekről jobb adatokat gyűjteni és szolgáltatni. Egy uniós szintű, sérülésekre vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázis nélkül nehéz lesz biztosítani az általános termékbiztonsági rendelet költséghatékony végrehajtását, majd megfelelő értékeléseit. Az általános termékbiztonsági rendeletnek ezért elő kell írnia a tagállamok számára, hogy közös módszertan alapján gyűjtsék össze és osszák meg egymással a fogyasztási cikkek használatakor bekövetkező sérülésekre vonatkozó adatokat.
1.10Az EGSZB üdvözölné, ha olyan intézkedéseket fogadnának el, amelyek támogatják a kkv-kat és különösen a mikrovállalkozásokat kötelezettségeik teljesítésében, beleértve egy pénzügyi támogatási időszakot is, továbbá egyértelmű és hasznos iránymutatások, tanácsok és releváns képzések rendelkezésre bocsátását annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k megfelelési erőfeszítéseik során ne szenvedjenek hátrányt a komolyabb erőforrásokkal rendelkező nagyobb szereplőkhöz képest.
2.Az Európai Bizottság javaslata
2.1Az általános termékbiztonsági rendelet
megfelel a 2020. évi új fogyasztóügyi stratégiának
, és a céljai a következők:
-a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek biztonságára vonatkozó általános keret aktualizálása és modernizálása,
-a fogyasztók védőhálójaként betöltött szerepének megőrzése,
-az új technológiák és az online értékesítés kockázataira reagáló rendelkezések elfogadása, valamint
-tisztességes versenyfeltételek biztosítása a vállalkozások számára.
2.2Noha a javaslat az általános termékbiztonsági irányelv
helyébe lép
, az továbbra is alkalmazandó a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre. A rendeletjavaslat egyúttal az általános termékbiztonsági irányelvvel való folytonosságot is biztosítja a következők révén:
-előírja, hogy a fogyasztási cikkek „biztonságosak” legyenek,
-megszab bizonyos kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára, valamint
-rendelkezéseket állapít meg az általános biztonsági követelményt támogató szabványok kidolgozására.
2.3A rendeletjavaslat célja, hogy aktualizálja a 2001/95/EK irányelvben jelenleg meghatározott szabályokat annak érdekében, hogy védőhálót biztosítson minden termék számára, és ezzel egyidejűleg biztosítsa, hogy a rendszer nagyobb összhangot teremtsen azáltal, hogy összehangolja az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső termékekre („nem harmonizált termékek”) vonatkozó piacfelügyeleti szabályokat az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre („harmonizált termékek”) alkalmazandó szabályokkal, az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározottak szerint.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az általános termékbiztonsági irányelv felülvizsgálatára és korszerűsítésére irányuló kezdeményezését, amely a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó új fogyasztóügyi stratégia részét képezi. Az általános termékbiztonságról szóló irányelv az egységes piacon mérföldkőnek számító fogyasztóvédelmi jogszabály volt, amely előírta, hogy csak biztonságos termékek hozhatók forgalomba, és amely védőhálóként működött az olyan fogyasztók számára, akik nem élvezhették az ágazatspecifikusabb jogszabályok előnyeit. Az általános termékbiztonsági rendelet megőrzi ezt a kulcsfontosságú szerepet.
3.2A felülvizsgálat már régóta esedékes, tekintettel az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatokra, valamint a termékeken és piacokon az irányelv 2001-es elfogadása óta végbement alapvető változásokra. Az EGSZB támogatja a felülvizsgálatot, mivel bár az irányelv fontos eszköze volt az európai gyártók és kkv-k, illetve a külföldi vállalatok közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtésének, további erőfeszítéseket kell tenni az egyenlő versenyfeltételek kiigazítása érdekében, különösen az online értékesítés tekintetében (és ezt az általános termékbiztonsági rendelet is elismeri).
3.3A fogyasztóknak értékesített termékek jellege olyan mértékben változott, hogy a „biztonság” és a „termék” korábbi fogalommeghatározásai már nem helytállóak. A biztonság olyan módon történő meghatározása, amely csak az „egészségre” és a „testi épségre” terjed ki, már nem felel meg azoknak a tényleges kockázatoknak, amelyekkel a fogyasztók szembesülhetnek. Az EGSZB üdvözli, hogy a 7. cikk számos szempontot tartalmaz a termékbiztonság értékelésére. Az EGSZB ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 3. cikk (2) bekezdése nem utal egyértelműen a 7. cikkhez való kapcsolódására, ami javítaná a jogbiztonságot.
3.4Az EGSZB üdvözli a „biztonság” fogalmára helyezett hangsúlyt, valamint azt, hogy immár a „kiberbiztonság” is szerepel a termékek „biztonságossá” való minősítésének követelményei között. A jogbiztonság növelése érdekében azonban az EGSZB annak előírását javasolja, hogy a kiberbiztonságot minden körülmények között és a termék teljes élettartama alatt értékelni kell. Továbbá a jelenlegi általános termékbiztonsági irányelv alkalmazása során nehézségekbe ütközik a fogyasztók megvédése abban az esetben, ha káros vegyi anyagok vannak jelen hétköznapi termékekben. Az EGSZB nyilvánvalónak és elkerülhetetlennek tartja, hogy a jövőbeli szabályozási keretnek a feltörhető, hálózatba kapcsolt árukból, a szoftverfrissítések hiányából és a káros vegyi anyagokból eredő biztonsági veszélyekkel szemben is védenie kell a fogyasztókat, és üdvözli az ezzel kapcsolatos változásokat.
3.5Annak ellenére, hogy léteznek olyan önszabályozási kezdeményezések, amelyek az interneten értékesített nem biztonságos termékekkel szembeni védelem javítására irányulnak, egy nemrégiben (2020-ban) készült tanulmány
kimutatta, hogy 250 vizsgált termék kétharmada nem felelt meg az uniós biztonsági jogszabályoknak és műszaki szabványoknak, ami veszélyezteti a fogyasztókat. Ez arra utal, hogy az önszabályozás helyett itt valódi szabályozásra van szükség. Az EGSZB támogatja, hogy szabályozásokat fogadjanak el e területen, és üdvözli az online piacterekre szabott új kötelezettségeket, bár figyelmeztet arra, hogy ezek nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy védjék a fogyasztókat, mivel az észlelés és a jogérvényesítés továbbra is inkább a jogalkalmazók, mint a platformok felelőssége. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az általános termékbiztonsági rendelet nem határozza meg, hogy az online piacterek a (digitális) ellátási láncban betöltött tevékenységüktől és szerepüktől függően termékek importőrei (vagy adott esetben forgalmazói), és nem állapít meg számukra hasonló kötelezettségeket és felelősségi köröket, mint a hagyományos, fizikai üzletek esetében. Az EGSZB kéri, hogy tisztázzák a platformok felelősségét azokban az esetekben, amikor az ellátási lánc egyik egyéb szereplője sem lép fel egy nem biztonságos termékkel szemben.
3.6A fogyasztók többet kereskednek online, határokon átnyúlóan, valamint hosszabb és bonyolultabb ellátási láncokon keresztül. A jelenlegi piacellenőrző rendszer csak gyenge nemzetközi és határokon átnyúló hatáskörökkel rendelkezik, illetve rosszul finanszírozott, széttagolt, és csak bizonyos típusú árukra terjed ki, ami egyértelműen a cselekvés szükségességét mutatja. Az EGSZB hisz abban, hogy a piacfelügyeleti erőfeszítéseket ki kell terjeszteni valamennyi fogyasztási cikkre, és Európán átnyúló közös, összehangolt, jól finanszírozott és egyszerűsített erőfeszítésekre van szükség. Az EGSZB üdvözli egy vitarendezési mechanizmus létrehozását – és az Európai Bizottság ebben betöltött szerepét – olyan esetekre, amikor bármilyen tartósan fennálló, országok közötti értelmezés- vagy alkalmazásbeli különbségek megoldására van szükség. Az EGSZB támogatja továbbá erős együttműködési kapcsolatok kialakítását világszerte, és ösztönzi a nemzetközi kezdeményezésekben való részvételt.
3.7Az általános termékbiztonságról szóló rendelet csak akkor teljesíti a fogyasztók védelmére irányuló célját, ha zökkenőmentesen összehangolják az azonos vagy kapcsolódó témákra vonatkozó egyéb fő jogszabályokkal. Különösen ami a különböző típusú online piacterek elszámoltatásának kérdését illeti, az általános termékbiztonságról szóló rendelet bármelyik sikeres változatát össze kell hangolni a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel és a termékfelelősségről szóló irányelvvel, és ennek megfelelően módosítani kell azokat. Biztosítani kell az összhangot a mesterséges intelligenciáról szóló jogalkotási javaslattal, a vegyi anyagokra vonatkozó stratégiával és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel is. Bár az általános termékbiztonságról szóló rendelet egyértelműen elismeri az összefüggéseket, az EGSZB üdvözölné, ha részletesebben kifejtenék, hogy a különböző jogszabályok együttesen hogyan biztosítják a fogyasztók valódi védelmét. Elfogadhatatlan lenne, ha joghézagok maradnának. Az EGSZB kéri továbbá, hogy fordítsanak figyelmet az olyan nemzetközi kezdeményezésekre, mint az OECD, az UNCTAD és a WTO nemzetközi együttműködésre irányuló kezdeményezései, és ösztönzi, hogy az EU vezető szerepet vállaljon ezen a területen.
3.8Az általános termékbiztonságról szóló irányelv az elővigyázatosság elvére épült, és az EGSZB üdvözli, hogy ez az új rendeletnek is egyik pillére maradt. Ez az elv a legmagasabb szintű fogyasztóvédelem elfogadását teszi lehetővé. Az EGSZB úgy véli, hogy az elővigyázatosság elvének rögzítése kulcsfontosságú a fogyasztóvédelem biztosításához, ugyanakkor rugalmasságot is biztosít, melynek köszönhetően az általános termékbiztonságról szóló rendelet alkalmazkodni tud az új kihívásokhoz. Ezért ha csak bizonytalan tudományos adatok állnak rendelkezésre a környezetet vagy az emberi egészséget fenyegető veszélyről, de a tét számottevő, mindig elővigyázatossági intézkedéseket kell hozni. Ez hatékonyabbá teszi az általános termékbiztonságról szóló irányelv védőhálóként betöltött funkcióját is, amely megoldásokat kínál arra az esetre, ha a fogyasztók kockázatnak vannak kitéve, de az ágazatspecifikus jogszabályok hézagosak. Az elővigyázatosság elvének alkalmazása a piacfelügyeletet is teljesebbé teszi.
4.Részletes megjegyzések
Az EGSZB:
4.1támogatja az általános termékbiztonságról szóló irányelv rendeletté való átalakítását, mivel ez lehetővé tenné a gyorsabb és következetesebb végrehajtást az egész EU-ban. Bár egy irányelv alkalmazása lehetővé tette volna, hogy a szabályokat hozzáigazítsák a helyi jogszabályokhoz, növelné a megfelelési költségeket és a bizonytalanságot a határokon átnyúló vagy több piacra termelő vállalatok számára. Az eddigi tapasztalatok szerint öt vállalkozásból kettő tapasztal az általános termékbiztonságról szóló irányelv egyenetlen végrehajtásából származó többletköltségeket
;
4.2üdvözli a jogszabály egyértelműbb és szélesebb körű hatályát, nevezetesen a másodlagos piacok egyértelműsítését és bevezetését (16. preambulumbekezdés), annak tisztázását, hogy a környezeti kockázatot figyelembe kell venni a termék biztonságosságának felmérése során (11. preambulumbekezdés), valamint a logisztikai szolgáltatóknak a rendelet hatálya alá vonását, ami lehetővé teszi a hatékonyabb piacfelügyeletet;
4.3üdvözli az általános termékbiztonsági rendeletben az online piacterekre vonatkozó egyedi kötelezettségeket. Figyelmeztet azonban arra, hogy a kiskapukat meg kell szüntetni. A kötelezettségeket részletesebben meg kell határozni, és különösen meg kell fontolni, hogy a piacterek az 5. cikk hatálya alá tartozzanak, és hogy egy magasabb szintű, importőri (vagy adott esetben forgalmazói) szintű felelősség terhelje őket annak érdekében, hogy a platformok ne kerülhessék meg az általános termékbiztonsági rendeletet és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletre irányuló jelenlegi javaslatot. Javasolja, hogy az online piacterek is kötelesek legyenek nyomon követni (értesítés-letiltás) a közvetítőiken keresztül értékesített termékeket, amint azt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály is bevezette annak érdekében, hogy a nemzeti jogalkalmazók megszabaduljanak az értesítési és eltávolítási intézkedések terhétől. Üdvözlendő lenne annak pontosítása is, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségek hogyan alkalmazandók az általános termékbiztonsági rendelettel párhuzamosan vagy annak kiegészítéseként;
4.4támogatja a nyomonkövethetőségre vonatkozó szigorúbb követelményeket, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a hatékony nyomonkövethetőséghez megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük. Az Európai Bizottság végrehajtási intézkedések elfogadására és egyedi nyomonkövethetőségi követelmények megállapítására vonatkozó új hatásköre erősítheti a fogyasztóvédelmet is;
4.5támogatja a visszahívási folyamatok megerősítését, de úgy véli, hogy a visszahívási értesítéseket mindig kötelezően közzé kell tenni. Azokban az esetekben, amikor a fogyasztók a megvásárolt terméket ajándékba adták, vagy a használtpiacon vásároltak egy terméket, csődöt mondhat a vevőknek szóló közvetlen visszahívási értesítések egyébként jól működő rendszere, mivel a termék tényleges felhasználója nem kapja meg a közvetlen visszahívási értesítést;
4.6sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem kötelesek jobb adatokat gyűjteni és szolgáltatni a balesetekről és sérülésekről, miközben egy uniós szintű, sérülésekre vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázis biztosítaná az általános termékbiztonsági rendelet költséghatékony végrehajtását, majd megfelelő értékeléseit. Problémás a RAPEX adatait felhasználni a fogyasztók által elszenvedett sérülések mennyiségének mérésére, mivel a legtöbb sérüléshez vezető termékcsoportok és a RAPEX-ben szereplő értesítések között nincs jelentős mértékű korreláció. Ezt a hatásvizsgálat háttértanulmánya is hangsúlyozza, amely megállapítja, hogy „a RAPEX-adatok nem használhatók egyszerűen a fogyasztói termékek biztonsági tendenciái [...] helyett”
. Az általános termékbiztonsági rendeletnek ezért elő kell írnia a tagállamok számára, hogy – egy az egységes piacot lefedő reprezentatív adatbázis létrehozása érdekében – közös módszertan alapján gyűjtsék össze és osszák meg egymással a fogyasztási cikkek használatakor bekövetkező sérülésekre vonatkozó adatokat. Az Egységes piac program szilárd pénzügyi alapot biztosíthatna a termékhez kapcsolódó sérülések páneurópai felügyeletéhez. Ennek a tehernek a gazdasági szereplőkre való áthárítása – ahogy az a javaslatban szerepel – egyértelmű páneurópai végrehajtási stratégia nélkül valószínűleg nem kielégítő;
4.7úgy véli, hogy az általános termékbiztonságról szóló rendeletnek lehetővé kell tennie a jogszabály hatálya alá tartozó termékek kémiai biztonsági feltételeinek meghatározását. A jelenlegi általános termékbiztonsági irányelv nem határozza meg, hogy a vegyi anyagokat illetően mi számít „biztonságos” terméknek. Nem világos, hogy a rendelet e tekintetben tisztább helyzetet teremt-e. Az EU például betiltja a rákot okozó vegyi anyagok használatát a játékokban, a gyermekápolási termékekben azonban nem, annak ellenére, hogy a kitettségi kockázat gyakran hasonló. Az Európai Bizottságnak a toxikus anyagoktól mentes környezet elérésére vonatkozó célkitűzését – amelyet a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott, és amelyet az EGSZB támogatott
– az általános termékbiztonsági rendelet végrehajtásának részeként kell megvalósítani
;
4.8támogatja, hogy a fogyasztók biztonságát érintő kiberbiztonsági kockázatok is a biztonság fogalma alá fognak tartozni. Ez magában foglalja a „használat közbeni megfelelőség” fogalmának időszerű bevezetését, mivel a szoftverfrissítések megváltoztatják a terméket, és azt időről időre fel kell mérni. Ez egyre relevánsabb, mivel egyre több fogyasztási cikk kapcsolódik hálózathoz, ami növeli a feltörés és a visszaélések kockázatát, ami potenciális biztonsági kockázatokat. A biztonságos termék fogalommeghatározásainak azonban egyértelműen hivatkozniuk kell ezekre a követelményekre és kritériumokra;
4.9úgy véli, hogy a piacfelügyeletnek lehetőség szerint azonos szinten kell lennie valamennyi ágazatban. A változásokat gondosan meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a jogérvényesítési hatóságok (valamennyi érintett ágazatban) megfelelő eszköztárral rendelkezzenek, és hogy a vámunióval is szoros kapcsolat álljon fenn. Bár üdvözlendő a kockázatalapú piacfelügyeletre helyezett hangsúly, döntő fontosságú, hogy a hatóságok megfelelő véletlenszerű ellenőrzéseket is végezzenek a védelem optimalizálása és a fogyasztóknak okozott károk megelőzése érdekében. Ellenkező esetben az olyan termékeket, amelyek nem biztonságos jellege nem ismert, csak azt követően észlelik, hogy kárt okoztak a fogyasztóknak;
4.10úgy véli, hogy a különböző termékbiztonsági eszközökben a fogalommeghatározásoknak, feltételeknek és rendszereknek koherensnek kell lenniük, ugyanakkor lehetővé kell tenni a szükséges eltéréseket az egyes termékkategóriáktól (játékok, kozmetikumok, elektronika stb.) függően;
4.11üdvözli, hogy a szabványosítási folyamat során megerősítik a biztonsági előírások fogalommeghatározásait annak érdekében, hogy a szabványok időben elkészüljenek, és hogy a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy ellenezzék azokat a szabványokat, amelyek nem garantálják a fogyasztók biztonságát, így nem felelnek meg a célnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a szabványosítás megfeleljen a fogyasztók igényeinek, és hogy ne használják a kis szereplők piacról való kiszorítására, rendkívül fontos a tényleges fogyasztói és a kkv-ágazati képviselet folyamatos támogatása az európai szabványosításban
;
4.12üdvözli, hogy az általános termékbiztonsági rendeletben meghatározott kötelezettségek méretüktől függetlenül minden vállalkozásra alkalmazandók lesznek, ami rögzíti azt az elvet, hogy a biztonságot illetően senkire sem vonatkozhatnak „enyhébb” szabályok, és hogy minden fogyasztási cikknek biztonságosnak kell lennie. Sajnálja azonban, hogy a kkv-k véleménye alulreprezentált volt a konzultációs szakaszban, tovább súlyosbítva a piacon már meglévő torzulásokat. Megjegyzi továbbá, hogy a hatásvizsgálat „Pénzügyi hatás” című 3. fejezetében szereplő számadatok hozzávetőlegesek voltak. A jövőbeli torzulások elkerülése érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok éves jelentéstételének fő teljesítménymutatói (a 22. cikk (1) bekezdése értelmében) számszerűsítsék a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra gyakorolt hatásokat;
4.13elismeri, hogy ezek az intézkedések aránytalanul érinthetik a kkv-kat, különösen a mikrovállalkozásokat, mivel kisebb a forgalmuk és kevesebb humántőke áll rendelkezésre a kötelezettségek teljesítéséhez
. Üdvözli, hogy a jelenlegi jogszabályi keret foglalkozik a sajátos igényeik egy részével, nevezetesen az alábbiak révén: olyan szankciórendszer, amely a szankciók kiszabásakor figyelembe veszi a vállalkozás méretét (40. cikk (2) bekezdés h) pont), és arányos szankciókat szorgalmaz; valamint egy olyan kockázatalapú piacfelügyeleti rendszer, amely nem jelent hátrányt a kisebb vállalatok számára
. Az EGSZB azonban üdvözölné, ha olyan intézkedéseket fogadnának el, amelyek támogatják a kkv-kat és különösen a mikrovállalkozásokat kötelezettségeik teljesítésében, beleértve egy pénzügyi támogatási időszakot is, továbbá egyértelmű és hasznos iránymutatások, tanácsok és releváns képzések rendelkezésre bocsátását annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k megfelelési erőfeszítéseik során ne szenvedjenek hátrányt a komolyabb erőforrásokkal rendelkező nagyobb szereplőkhöz képest;
4.14üdvözli, hogy minden fogyasztó hozzáférhet a termékazonosítással, a kockázat jellegével és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos információkhoz
, nevezetesen a Safety Gate portálon keresztül
, de figyelmeztet arra, hogy ez nem vezethet ahhoz, hogy a fogyasztók számára előírják, hogy vásárlás előtt ezen ismeretek megszerzésével csökkentsék a kockázatokat (amennyiben ez „a biztonsággal kapcsolatos észszerű fogyasztói elvárásokként” értelmezhető (a 7. cikk (3) bekezdésének i) pontja. Ezen túlmenően az adatbázisoknak és az értesítéseknek könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a kiszolgáltatott fogyasztók és a fogyatékossággal élő fogyasztók számára;
4.15megjegyzi, hogy a 8. cikk (11) bekezdése előírja a gyártók számára, hogy a Safety Business Gateway-en keresztül haladéktalanul figyelmeztessék a fogyasztókat az egészségüket és biztonságukat érintő kockázatokra, és tájékoztassák a piacfelügyeleti hatóságokat. Megismétli, hogy a rendeletnek kifejezetten biztosítania kell, hogy ezen információk rendelkezésre állása sem közvetlenül, sem közvetve ne kötelezze a fogyasztókat az adatbázisba való betekintésre, ami befolyásolhatja, hogy egy terméket nem biztonságosnak találnak-e vagy sem. Ezen túlmenően az értesítéseknek könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a kiszolgáltatott fogyasztók és a fogyatékossággal élő fogyasztók számára;
4.16üdvözölné, ha egyértelműbben és részletesebben kifejtenék, mi a különbség a Safety Gate (24. cikk, amely esetében a tagállamok adnak ki értesítéseket) és a Safety Business Gateway (25. cikk, amely esetében a gazdasági szereplők tájékoztatják a felügyeleti hatóságokat és a fogyasztókat termékeik biztonságáról) között, és hogy ezek a portálok milyen kapcsolatban állhatnak egymással;
4.17üdvözli, hogy a fogyasztók panaszt nyújthatnak be a nemzeti hatóságokhoz
, valamint hogy tájékoztathatják a Safety Gate portálját a kockázatokról
, amelyeket aztán nyomon kell követni. Megfelelő finanszírozás biztosítását kéri, hogy a fogyasztók hatékony védelme érdekében valamennyi panaszt megfelelően ki lehessen vizsgálni. Üdvözli, hogy a panasztételi mechanizmust összekapcsolják azzal, hogy a gyártóknak ki kell vizsgálniuk a beérkezett panaszokat (8. cikk (2) bekezdés), és korrekciós intézkedéseket kell hozniuk, ha úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem feltétlenül biztonságos (8. cikk (10) bekezdés).
Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 30-án.
Alain COHEUR
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke
*
*
*
Megjegyzés: Melléklet a következő oldalakon
MELLÉKLET
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
VÉLEMÉNYÉHEZ
A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították (eljárási szabályzat 43. cikk (2) bekezdés):
3.5. pont
A következőképpen módosítandó:
3.5
Annak ellenére, hogy léteznek olyan önszabályozási kezdeményezések, amelyek az interneten értékesített nem biztonságos termékekkel szembeni védelem javítására irányulnak, egy nemrégiben (2020-ban) készült tanulmány
5 kimutatta, hogy 250 vizsgált termék kétharmada nem felelt meg az uniós biztonsági jogszabályoknak és műszaki szabványoknak, ami veszélyezteti a fogyasztókat. Ez arra utal, hogy az önszabályozás helyett itt valódi szabályozásra van szükség. Az EGSZB támogatja, hogy szabályozásokat fogadjanak el e területen, és üdvözli az online piacterekre szabott új kötelezettségeket, bár figyelmeztet arra, hogy ezek nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy védjék a fogyasztókat, mivel az észlelés és a jogérvényesítés továbbra is inkább a jogalkalmazók, mint a platformok felelőssége. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az általános termékbiztonsági rendelet nem határozza meg, hogy az online piacterek a (digitális) ellátási láncban betöltött tevékenységüktől és szerepüktől függően termékek importőrei (vagy adott esetben forgalmazói), és nem állapít meg számukra hasonló kötelezettségeket és felelősségi köröket, mint a hagyományos, fizikai üzletek esetében. Az EGSZB kéri, hogy tisztázzák a platformok felelősségét azokban az esetekben, amikor az ellátási lánc egyik egyéb szereplője sem lép fel egy nem biztonságos termékkel szemben.
A szavazás eredménye:
Mellette:
30
Ellene:
30
Tartózkodott:
5
4.3. pont
A pont törlendő:
4.3
üdvözli az általános termékbiztonsági rendeletben az online piacterekre vonatkozó egyedi kötelezettségeket. Figyelmeztet azonban arra, hogy a kiskapukat meg kell szüntetni. A kötelezettségeket részletesebben meg kell határozni, és különösen meg kell fontolni, hogy a piacterek az 5. cikk hatálya alá tartozzanak, és hogy egy magasabb szintű, importőri (vagy adott esetben forgalmazói) szintű felelősség terhelje őket annak érdekében, hogy a platformok ne kerülhessék meg az általános termékbiztonsági rendeletet és a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletre irányuló jelenlegi javaslatot. Javasolja, hogy az online piacterek is kötelesek legyenek nyomon követni (értesítés-letiltás) a közvetítőiken keresztül értékesített termékeket, amint azt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály is bevezette annak érdekében, hogy a nemzeti jogalkalmazók megszabaduljanak az értesítési és eltávolítási intézkedések terhétől. Üdvözlendő lenne annak pontosítása is, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségek hogyan alkalmazandók az általános termékbiztonsági rendelettel párhuzamosan vagy annak kiegészítéseként;
A szavazás eredménye:
Mellette:
26
Ellene:
31
Tartózkodott:
2
4.7. pont
A pont törlendő:
4.7
úgy véli, hogy az általános termékbiztonságról szóló rendeletnek lehetővé kell tennie a jogszabály hatálya alá tartozó termékek kémiai biztonsági feltételeinek meghatározását. A jelenlegi általános termékbiztonsági irányelv nem határozza meg, hogy a vegyi anyagokat illetően mi számít „biztonságos” terméknek. Nem világos, hogy a rendelet e tekintetben tisztább helyzetet teremt-e. Az EU például betiltja a rákot okozó vegyi anyagok használatát a játékokban, a gyermekápolási termékekben azonban nem, annak ellenére, hogy a kitettségi kockázat gyakran hasonló. Az Európai Bizottságnak a toxikus anyagoktól mentes környezet elérésére vonatkozó célkitűzését – amelyet a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában megfogalmazott, és amelyet az EGSZB támogatott
8 – az általános termékbiztonsági rendelet végrehajtásának részeként kell megvalósítani
9;
A szavazás eredménye:
Mellette:
23
Ellene:
31
Tartózkodott:
5
1.4. pont
A következőképpen módosítandó:
1.4
Az EGSZB megjegyzi, hogy a „biztonság” és a „termék” fogalmának meghatározását a piacok és a technológia változásainak megfelelően aktualizálták, hogy ezáltal mérsékelhetők legyenek a feltörhető, hálózatba kapcsolt termékekből, a szoftverfrissítések hiányából és a káros vegyi anyagokból eredő biztonsági veszélyek. A jogbiztonság növelése érdekében az EGSZB a biztonságos termékek fogalommeghatározásának és a biztonság értékelésére használt kritériumok némelyikének megerősítését javasoljaazt ajánlja, hogy a fogalommeghatározásokat hangolják össze e szöveg és az új jogi keretben előírt termékharmonizációs szövegek között.
A szavazás eredménye:
Mellette:
21
Ellene:
35
Tartózkodott:
3
1.7. pont
A pont törlendő:
1.7
Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az általános termékbiztonsági rendelet nem határozza meg, hogy az online piacterek a (digitális) ellátási láncban betöltött tevékenységüktől és szerepüktől függően termékek importőrei vagy forgalmazói-e, és nem állapít meg számukra hasonló kötelezettségeket és felelősségi köröket, mint a hagyományos, fizikai üzletek esetében. Az EGSZB üdvözölné, ha egyértelműbbek lennének a felelősségi törésvonalak.
A szavazás eredménye:
Mellette:
30
Ellene:
30
Tartózkodott:
5
_____________