INT/942
A digitalizáció által kínált gazdasági és társadalmi lehetőségek
VÉLEMÉNY
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
A digitalizáció által kínált gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázása és a gazdaság, különösen a kkv-k digitális átalakulásának javítása, különös tekintettel az ember- és adatközpontú mesterséges intelligenciára
[feltáró vélemény]
Előadó: Antje GERSTEIN
|
Felkérés:
|
szlovén elnökség, 2021. 03. 19.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 06. 15.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülés száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Bár a jelenlegi világjárvány során megtanultuk, hogy a távoli munkavégzés, az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkavégzés – legalábbis bizonyos mértékig – továbbra is az „új alapállás” marad, azt is meg kell értenünk, hogy a munka világát egyre inkább a digitális üzleti modellek alakítják. Ezeket a modelleket ember- és értékorientált módon kell megtervezni. Tágabb társadalmi értelemben a kihívást a különösen kiszolgáltatott csoportok digitális integrációjának garantálása jelenti.
1.2A kiteljesített uniós digitális egységes piac előnyei az előrejelzések szerint évente 415 milliárd euróval járulnak hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez. Miközben a digitális transzformáció EU-szerte jelentős lehetőségeket kínál a vállalkozások számára, számos vállalkozás nemcsak a határokon átnyúló tevékenységei során szembesül nagy fokú jogbizonytalansággal, hanem a hozzáférés vagy a beruházási erőforrások hiánya, valamint a készségek hiánya miatt is jelentős mértékben ki van téve a lemaradás kockázatának, ami általában véve számos kkv esetében igaz, és különösen a mikrovállalkozásokat érinti.
1.3Az európai digitális egységes piac sikerének egyik kulcsa a technológia iránti nyitottság az olyan új digitális üzleti modellek és alkalmazások szabályozásában, mint a mesterséges intelligencia (MI) és az innovációs finanszírozáshoz való hozzáférés, hogy a kkv-k élvezhessék az új digitális alkalmazások előnyeit. Az EGSZB tanulmányt készített az MI kkv-knál történő alkalmazásáról, amely hasznos információkkal szolgálhat.
1.4Az EGSZB a mesterséges intelligenciáról szóló első, 2017-es véleménye óta kiemelt szereplője a mesterséges intelligenciáról folytatott vitának, és az elmúlt néhány évben számos véleményt tett közzé a témában. Az EGSZB jelenleg dolgozza ki formális véleményét a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló európai bizottsági javaslatról. E véleményt szeptemberben terjesztik az EGSZB plenáris ülése elé. A vélemény többek között foglalkozni fog különösen a mesterséges intelligencia fogalommeghatározásával, lévén ez a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat fontos eleme.
2.Háttér
2.1Az Európai Unió Tanácsának soron következő szlovén elnöksége – a tervezett elnökségi prioritásokra tekintettel – javaslatokat dolgozott ki, amelyek kapcsán a 2021. március 18-án kelt levélben feltáró vélemények kidolgozására kérték fel az EGSZB-t. Az uniós politika e területei különösen fontosak az elnökség számára.
2.2Ez a vélemény tehát az Európai Unió Tanácsa szlovén elnökségének arra a kérésére ad választ, hogy feltáró véleményt dolgozzunk ki a digitalizáció által kínált gazdasági és társadalmi lehetőségekről.
2.3E feltáró vélemény a digitalizációval kapcsolatban számos olyan témát foglal össze, amelyekkel az EGSZB közelmúltban kiadott vagy kidolgozás alatt álló véleményei foglalkoznak. Választ ad az elnökség által az adatkormányzási rendelettel, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatban megfogalmazott négy kérdésre. Az e témákkal kapcsolatos minden egyéb lényeges információ a vonatkozó EGSZB-véleményekben található.
3.Általános megjegyzések
3.1A Covid19-válság rávilágított az EU digitális lemaradására és a benne rejlő hatalmas lehetőségekre. Most minden eddiginél világosabban meg kell értenünk, hogy az EU-nak erős digitális egységes piacra van szüksége. Ez maga után vonja, hogy olyan területeken kell megerősítenie kapacitásait, mint a felhőalapú számítástechnika, az 5G és az adatok biztonságos felhasználása. Ahhoz, hogy lépést tartsunk a globális szereplőkkel, azaz az USA-val és Kínával, be kell fektetnünk egy erős digitális Európába.
3.2A kiteljesített uniós digitális egységes piac előnyei az előrejelzések szerint évente 415 milliárd euróval járulnak hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez. A megelőző karbantartás, a digitális platformok és a kvantum-számítástechnika csak három példa arra, hogy a digitális technológiák milyen jelentős hatást gyakorolnak az európai gazdaság digitalizációjára. Miközben a digitális transzformáció EU-szerte jelentős lehetőségeket kínál a vállalkozások számára, számos vállalkozás nemcsak a határokon átnyúló tevékenységei során szembesül nagy fokú jogbizonytalansággal, hanem a hozzáférés vagy a beruházási erőforrások hiánya, valamint a készségek hiánya miatt is jelentős mértékben ki van téve a lemaradás kockázatának, ami általában véve számos kkv esetében igaz, és különösen a mikrovállalkozásokat érinti.
3.3Bár a jelenlegi világjárvány során megtanultuk, hogy a távoli munkavégzés, az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkavégzés – legalábbis bizonyos mértékig – továbbra is az „új alapállás” marad, azt is meg kell értenünk, hogy a munka világát egyre inkább a digitális üzleti modellek alakítják. Ezeket a modelleket ember- és értékorientált módon kell megtervezni.
3.4Világjárvány utáni gazdaságunkban biztosítanunk kell, hogy az egyes különösen súlyosan érintett szolgáltatási ágazatokban (például a kiskereskedelemben és az idegenforgalomban) működő kis- és középvállalkozások ne veszítsenek teret a túlzottan magas beruházási szükségleteik miatt (és azért, mert megtakarításaik a több mint egy éve húzódó világjárvány miatt kialakult helyzet során kimerültek). E vállalkozásoknak különleges támogatásra van szükségük üzleti modelljeik digitális transzformációjához és továbbfejlesztéséhez, amit az uniós Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó nemzeti helyreállítási programoknak is tükrözniük kell. Az Európai Bizottságnak koordináló szerepet kell vállalnia annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a különböző európai alapok széttagoltsága, valamint biztosítani lehessen e konkrét (a kkv-k digitális transzformációját érintő) területen folytatott tevékenységek és megvalósított projektek észszerűsítését.
3.5A szakpolitikai keretnek megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a kkv-k kihasználhassák a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Szabályozási intézkedést csak azokban az esetekben célszerű fontolóra venni, amikor egyértelműen előre látható egy nemkívánatos fejlemény. Az innováció és az új üzleti modellek számára teret kell biztosítani a fejlődéshez. Az elhamarkodott vagy túl szigorú európai szabályozások hátrányos helyzetbe hozzák az európai vállalkozásokat, különösen a kkv-kat a világ többi részén működő, nemzetközileg aktív vállalatokhoz képest.
3.6Egyes ágazatokban azonban – különösen a szolgáltatási ágazatban (kiskereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás) – sürgősen olyan szabályozási keretre van szükség, amely a digitális térben segít leküzdeni a dezinformációt, és lehetővé teszi például a vállalkozások számára rendkívül káros hamis értékelések elleni fellépést. Az EGSZB a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról szóló legutóbbi véleményében részletesen kitért ezekre a digitális platformokon különösen elterjedt problémákra.
3.7A gazdaság jelenleg zajló technikai fejlődése és digitális transzformációja kockázatokkal is jár, amelyeket szem előtt kell tartani az e folyamatokban rejlő lehetőségek teljes kiaknázása érdekében. Ezért biztosítani kell, hogy a technológiai fejlődéssel és a digitalizációval párhuzamosan olyan mechanizmusok is rendelkezésre álljanak, amelyekkel megakadályozható a különösen kiszolgáltatott csoportok digitális kirekesztése.
3.8Az EGSZB a mesterséges intelligenciáról szóló első, 2017-es véleménye óta kiemelt szereplője a mesterséges intelligenciáról folytatott vitának, és az elmúlt néhány évben számos véleményt tett közzé a témában. Az EGSZB a mesterséges intelligencia kapcsán az emberi vezérlés megközelítését szorgalmazza, amelyben az emberek technikai értelemben továbbra is a mesterséges intelligencia urai maradnak, és továbbra is képesek lesznek eldönteni, hogy azt szélesebb társadalmunkban használják-e, és ha igen, mikor és hogyan. Az EGSZB üdvözölte a 2018-ban közzétett, mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiát, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásokról szóló európai bizottsági közleményt, valamint a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó hét követelmény elfogadását. Az EGSZB ezenkívül felhívta a figyelmet többek között a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatására, a szabályozás, az önszabályozás és az etikai iránymutatás közötti megfelelő egyensúly megteremtésének fontosságára, valamint a mesterséges intelligencia fogyasztókra gyakorolt hatására.
3.9Az EGSZB jelenleg dolgozza ki formális véleményét a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló európai bizottsági javaslatról; a véleményt szeptemberben terjesztik az EGSZB plenáris ülése elé. Az EGSZB még nem tud hivatalos álláspontot kialakítani a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatban, de néhány gondolattal szolgálhat a szlovén elnökség által a mesterséges intelligenciának a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatban szereplő fogalommeghatározását illetően feltett konkrét kérdéssel kapcsolatban.
3.10Ami a munkahelyeket illeti, a digitalizáció korának egyik alapelveként tisztességes munkát kell biztosítani minden munkavállaló számára. A vállalkozásoknál a munkavállalókat és képviselőiket már a korai szakaszban be kell vonni a mesterséges intelligencia (MI) munkavállalókat közvetlenül érintő alkalmazásába, továbbá be kell vonni őket annak meghatározásába is, hogy az adott MI-alkalmazást milyen módon használják majd. A munkavállalókat előrelátóan és kellő időben fel kell készíteni az új munkahelyekre a munka digitális világában.
4.Részletes megjegyzések
4.1Az elnökség a mesterséges intelligenciát tekinti a digitalizáció legfontosabb szempontjának. További fölöttébb fontos kérdést jelent a fejlett technológiák társadalmi integrációja és a gigabites társadalomra való áttérés. Az olyan kialakulóban lévő technológiákkal, mint a mesterséges intelligencia és az adatgazdaság, az EU gyorsan kilábalhat a válságból és a világ vezető digitális társadalmává válhat.
4.2Az elnökség arra kérte az EGSZB-t, hogy négy konkrét kérdésre válaszoljon:
-Az adatkormányzási rendelet új üzleti modelleket vezet be, például az adatmegosztási szolgáltatókat, amelyek ösztönözni fogják az adatok felhasználását. Mi az EGSZB véleménye az ilyen szolgáltatások gazdasági hatásairól?
-Az adatkormányzási rendelet adataltruizmussal foglalkozó szervezeteket vezet be, amelyek megkönnyítik a természetes és jogi személyek által rendelkezésre bocsátott adatok további felhasználását. Ez új szolgáltatások nyújtását is lehetővé teszi, beleértve a természetes személyek által közérdekű célokból előállított adatok gyűjtését is. Mi erről az EGSZB véleménye?
-Hogyan vélekedik az EGSZB a mesterséges intelligencia megfelelő, a mesterséges intelligenciáról szóló (2021 áprilisában elfogadott) jogszabályban foglalt meghatározására irányuló javaslatról?
-Mi az EGSZB véleménye a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról?
4.3Az adatkormányzási rendelet új üzleti modelleket vezet be, például az adatmegosztási szolgáltatókat, amelyek ösztönözni fogják az adatok felhasználását. Mi az EGSZB véleménye az ilyen szolgáltatások gazdasági hatásairól?
4.3.1Az EGSZB úgy véli, hogy az adatkormányzási rendelet megfelelő és szükséges, mivel a digitális adatok feldolgozása, tárolása és megosztása egyre fontosabbá válik mind gazdasági, mind társadalmi és civil szempontból: az egyénekre, a közigazgatásra és a vállalkozásokra összetett, egymással összefüggő szabályozási keret vonatkozik.
4.3.2Az EGSZB úgy véli, hogy el kell ismerni egy szövetkezeti modell hasznosságát az adatgazdálkodás és adatcsere kialakításában, és nagyon hasznos eszköznek tartja a semleges, megosztott adatgazdálkodásban. Ennek kapcsán sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-kat abban, hogy az adatkezelés és -csere végzésére kölcsönösségen alapuló szervezeteket hozzanak létre.
4.3.3A szövetkezetek és az együttműködésen alapuló egyéb struktúrák különösen alkalmasnak tűnnek a köztes tevékenységek irányítására, valamint a polgárok (munkavállalók, fogyasztók, vállalkozók) és a vállalkozások közötti adatcserére vagy -megosztásra. Mivel a szövetkezeti forma esetében az érintettek és az adatkezelő szövetkezet adatgazdálkodással kapcsolatos érdekei megegyeznek – hiszen a szövetkezet ebben az esetben az érintettek tulajdonában áll –, e struktúrákban részvételen alapuló irányítást lehetne megvalósítani a polgárok, a vállalkozások és vállalkozók között, akik adatszolgáltatók és -felhasználók is egyben. Ez a mechanizmus támogathatná a nyílt és bizalmi légkör megteremtését, amely az EU digitális egységes piacán megvalósítandó helyes adatkormányzás előfeltétele.
4.4Az adatkormányzási rendelet adataltruizmussal foglalkozó szervezeteket vezet be, amelyek megkönnyítik a természetes és jogi személyek által rendelkezésre bocsátott adatok további felhasználását. Ez új szolgáltatások nyújtását is lehetővé teszi, beleértve a természetes személyek által közérdekű célokból előállított adatok gyűjtését is. Mi erről az EGSZB véleménye?
4.4.1Az EGSZB üdvözli az „altruista adatgazdálkodással” foglalkozó szervezetekre vonatkozó rendeletjavaslatot. Támogatja a javaslat azon kikötését, hogy e szervezeteknek nonprofit alapon működő és közérdekű jogalanyoknak kell lenniük, és mindenekelőtt függetlennek és autonómnak kell lenniük, különösen a kereskedelmi vagy profitorientált adatgazdálkodási célokat követő egyéb szervezetektől.
4.4.2Ilyen rendelkezésekkel és az adataltruista szervezetek nyilvántartásának létrehozásával biztosítani lehet a szükséges átláthatóságot és az altruisztikus adatcsere tárgyát képező egyének és vállalkozások jogainak és érdekeinek védelmét. Ez pedig minden érdekelt fél bizalmát növelné.
4.5Hogyan vélekedik az EGSZB a mesterséges intelligencia megfelelő, a mesterséges intelligenciáról szóló (2021 áprilisában elfogadott) jogszabályban foglalt meghatározására irányuló javaslatról?
4.5.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által a mesterséges intelligenciára vonatkozó közelmúltbeli jogalkotási javaslatában megfogalmazott egyértelmű üzenetet, miszerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés középpontjában az alapvető jogok és az európai értékek állnak. Az EGSZB elmúlt néhány évben megfogalmazott számos ajánlása bekerült ebbe a javaslatba.
4.5.2Az EGSZB a javaslatra reagálva jelenleg dolgoz ki egy külön véleményt, amelyben foglalkozni fog különösen a mesterséges intelligencia javaslatban szereplő fogalommeghatározásával, lévén az a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat fontos eleme.
4.5.3Előzetes megjegyzésként az EGSZB hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia továbbra is alapvetően vitatott fogalom, amelynek nem létezik általánosan elfogadott meghatározása. A helyzetet bonyolítja, hogy a jogszabályi fogalommeghatározások eltérnek a tisztán tudományos fogalommeghatározásoktól, mivel számos követelménynek meg kell felelniük, beleértve az inkluzivitást, a pontosságot, az átfogóságot, a gyakorlatiasságot és az állandóságot), amelyek közül egyesek jogilag kötelező erejűek, míg mások helyes szabályozási gyakorlatnak tekinthetők.
4.5.4Egyrészt a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat nemcsak magát a technológiát vizsgálja, hanem azt is, hogy mire és hogyan használják. Másrészt tartalmazza a mesterséges intelligencia konkrét fogalommeghatározását, ezen belül pedig a rendelet hatálya alá tartozó MI-technológiák felsorolását. Ennélfogva elmondható, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslat két gondolaton alapul. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatról készülő EGSZB-vélemény részletesebben tárgyalja, hogy ez a kissé ambivalens megközelítés megfelelő-e a mesterséges intelligencia sajátos kihívásainak megfelelő kezelésére és lehetőségeinek előmozdítására.
4.6Mi az EGSZB véleménye a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról?
4.6.1Az EGSZB üdvözli a digitális szolgáltatások egységes piacára vonatkozó javaslatot, hiszen olyan időket élünk, amikor új és innovatív információs társadalmi, digitális szolgáltatások látnak napvilágot, megváltoztatva az uniós polgárok mindennapjait, valamint meghatározva, illetve átalakítva azt, ahogyan kommunikálnak, kapcsolatot létesítenek, fogyasztanak és vállalkoznak.
4.6.2Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a belső piacnak a sokasodó nemzeti szabályok és rendeletek miatti szétaprózódását, és egyértelmű meghatározást szorgalmaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kimerítő jellegét illetően. Ez jó lehetőség a digitális piacokra vonatkozó globális szabályok megalkotására, ami átvezetheti Európát ebbe az új korszakba, és magas szintű biztonságot és védelmet biztosít a fogyasztóknak az online térben.
4.6.3Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy észszerű menetrendet dolgozzanak ki az egyeztetés és az inkluzív nyilvános konzultáció elindítására, valamint a rendelet és a stratégia végrehajtására. Elengedhetetlen, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részt vállaljanak ebben a folyamatban, hogy minden szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani.
4.6.4Az EGSZB üdvözli az ajánlórendszerek és a reklámok nagyobb átláthatóságát, amely biztosítja, hogy a fogyasztók csak a kívánt reklámot kapják meg.
4.6.5Az EGSZB megjegyzi, hogy számos hiányosság tapasztalható a származási ország elvével kapcsolatban, és kéri, hogy körültekintően vizsgáljanak meg alternatív módszereket, amilyen például – különösen adóügyi, munkaügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekben – a rendeltetési ország elve, hacsak uniós szinten nem létezik szigorúbb szabályozás a tisztességes verseny és a minél magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.
4.6.6Az EGSZB olyan megfelelő keret kidolgozását kéri, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legmagasabb szintű fogyasztó- és munkavállalói védelmet figyelembe véve érvényesíthessék mesterségesintelligencia-rendszereik méltányosságát, megbízhatóságát és biztonságát.
4.6.7A tárhelyszolgáltatókra vonatkozó felelősség alóli mentesség csak akkor nem alkalmazandó, ha olyan tartalomról van szó, amely egyértelműen jogellenes, vagy bírósági határozat alapján jogellenesnek minősül. Az EGSZB azt ajánlja, hogy hozzanak létre egy – adott körülmények között alkalmazandó – pozitív felelősségi rendszert az online piacterek számára.
4.6.8Az EGSZB felhívja a figyelmet arra a hatalmas feladatra, hogy a platformgazdaságra vonatkozó átfogóbb szabályozási megközelítés keretében megfelelő koordináció valósuljon meg az összes vonatkozó eszköz és kezdeményezés között. Megfelelő áttekintésre van szükség ahhoz, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt érintő különböző nézőpontok beépíthetők legyenek.
4.6.9Az EGSZB számára az adózás, az adatkormányzás, a foglalkozási viszony, a munkafeltételek és a fogyasztóvédelem fontos tényezők a digitális gazdaságban esetenként megfigyelhető tisztességtelen verseny szempontjából, ennélfogva különös figyelmet érdemelnek.
Kelt Brüsszelben, 2021. június 15-én.
Alain COHEUR
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke
_____________