INT/929
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a digitális szolgáltatások egységes piacáról
(a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról
[COM(2020) 825 final – 2020/0361 (COD)]
Előadó: Gonçalo LOBO XAVIER
|
Felkérés:
|
az Európai Unió Tanácsa, 2021. 02. 11.
Európai Parlament, 2021. 02. 08.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 03. 31.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2021. 04. 27.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
560.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
235/3/5
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli a digitális szolgáltatások egységes piacára irányuló javaslatot (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály), hiszen olyan időket élünk, amikor új és innovatív információs társadalmi (digitális) szolgáltatások látnak napvilágot, megváltoztatva az uniós polgárok mindennapjait és meghatározva, illetve átalakítva azt, ahogy kommunikálnak, kapcsolatot létesítenek, fogyasztanak és vállalkoznak. Ezek a szolgáltatások jelentősen hozzájárultak az Európai Unióban és világszerte a társadalmi és gazdasági átalakuláshoz, a Covid19-válság pedig megmutatta, mennyire fontosak egy jobb társadalom kialakításához.
1.2Az EGSZB támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel az Európai Bizottság igyekszik elkerülni, hogy a sokasodó nemzeti szabályok és rendeletek miatt szétaprózódjon a belső piac, mivel ez meggyengítheti a rendszert, és minden európai vállalkozást gátolhat abban, hogy élvezze az erős egységes piac nyújtotta előnyöket. Az EGSZB ezért kéri, hogy egyértelműen nyilvánítsák ki, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a teljesség igényével készült. Az EGSZB szerint ez jó lehetőség a digitális piacokra vonatkozó globális szabályok megalkotására, ami átvezetheti Európát ebbe az új korszakba, és magas szintű biztonságot és védelmet biztosít a fogyasztóknak az online térben.
1.3Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról folytatott egyeztetés időigényes, és hosszú távon kompromisszumokra is szükség van. Ennek ellenére az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy észszerű menetrendet dolgozzanak ki az egyeztetés és az inkluzív nyilvános konzultáció elindítására, valamint a rendelet és a stratégia végrehajtására. Elengedhetetlen, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részt vállaljanak ebben a folyamatban, hogy minden szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, függetlenül attól, hogy az Európai Unióban telepedtek-e le.
1.4Ezenfelül az EGSZB úgy véli, hogy a digitális technológiák jelentőségére tekintettel az e technológiák jelentette problémák és kihívások megoldásához szükséges új szabályok és rendeletek prioritást élveznek. Egy új gazdaság új megközelítéseket kíván.
1.5Az EGSZB üdvözli az ajánlórendszerek és hirdetések nagyobb átláthatóságát. Azonban ezeket az ajánlórendszereket nem szabad démonizálni, viszont biztosítani kell, hogy a fogyasztók csak olyan reklámot kapjanak, amit szeretnének. Ezért a rendeleteknek az egyéni autonómiát kell hangsúlyozniuk, és az EGSZB úgy véli, hogy a rendelet 29. és 30. cikke cikkének ennélfogva megfelelő egyensúlyt kell teremtenie.
1.6Az EGSZB megjegyzi, hogy számos hiányosság tapasztalható a származási ország elvével kapcsolatban, és kéri, hogy körültekintően vizsgáljanak meg alternatív módszereket, amilyen például – különösen adóügyi, munkaügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekben – a rendeltetési ország elve, hacsak uniós szinten nem létezik szigorúbb szabályozás a tisztességes verseny és a minél magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. Biztosítani kellene, hogy a platform-munkavállalókra ugyanazok a munkajogi rendelkezések vonatkozzanak, mint amelyek a szolgáltatásnyújtás helye szerinti országban hatályosak, mivel a munkavállalók rossz munkakörülményei rendkívül problematikussá váltak a tisztességes verseny szempontjából. Az általános cél a belső piac érvényesítése és megerősítése azáltal, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk valamennyi szereplő számára.
1.7Az átláthatósági kötelezettségek nem akadályozhatják a technológia fejlődését, főként a mesterséges intelligencia és az informatika terén. Bár a mesterséges intelligencia „fekete doboza” kockázatot rejt magában, jelentős előnyökkel is járhat. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a jogszabály finomhangolását, valamint azt, hogy – a fogyasztók és a munkavállalók lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása mellett – a jogszabály ne akadályozza a technikai fejlődést. Kéri egy megfelelő keret kidolgozását, amelynek segítségével a vállalatok fokozni tudják mesterségesintelligencia-rendszereik méltányosságát, megbízhatóságát és biztonságát.
1.8A tárhelyszolgáltatókra vonatkozó felelősség alóli mentesség csak akkor nem alkalmazandó, ha olyan tartalomról van szó, amely egyértelműen jogellenes, vagy bírósági határozat alapján jogellenesnek minősül. Az EGSZB azt ajánlja, hogy hozzanak létre egy – adott körülmények között alkalmazandó – pozitív felelősségi rendszert az online piacterek számára.
1.9A használt meghatározásokat egyszerűsíteni kell, és amennyire csak lehet, össze kell hangolni a kapcsolódó jogi szövegekkel, például a digitális piacokról szóló jogszabállyal, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelvvel és a P2B rendelettel.
1.10A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a platformgazdaság szélesebb körű szabályozási megközelítésének része, és ennek a megközelítésnek az adózással, a munkavállalói jogokkal (többek között a szociális védelemmel, az egészséggel és biztonsággal, a szervezkedési joggal és a kollektív tárgyalással) és a termékbiztonsággal is foglalkoznia kell. Az EGSZB felhívja a figyelmet, hogy hatalmas feladatot jelent az összes releváns eszköz és kezdeményezés megfelelő összehangolása, nevezetesen a szellemi tulajdonjog, a telekommunikáció, a magánélet védelme, az adatvédelem, a termékfelelősség, a termékbiztonság, az audiovizuális ágazat és természetesen az e-kereskedelmi irányelv területén. Megfelelő áttekintésre van szükség ahhoz, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt érintő különböző nézőpontok beépíthetők legyenek.
1.11Az EGSZB kiemelt figyelmet fog fordítani az adózásra, az adatkezelésre, a foglalkozási viszonyra, a munkakörülményekre és a fogyasztóvédelemre, mivel ezek fontos tényezők a digitális gazdaságban esetenként megfigyelhető tisztességtelen verseny szempontjából. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezeket a kihívásokat a fenntartható fejlődési célok, a digitális menetrend, az Alapjogi Charta és a szociális jogok európai pillére fényében kell kezelni.
2.Általános megjegyzések
2.1A digitális technológiák döntő szerepet játszhatnak a mindennapjainkban. Rendkívül hasznosak lehetnek a társadalom és a gazdaság számára, és világszerte elismert tény, hogy elengedhetetlenek a piac működése és kapcsolatrendszereink szempontjából, illetve valódi előnyökkel járnak a közösség egészére nézve. A digitális szolgáltatások azonban komoly kihívások elé is állítják az embereket, a társadalmat és a piacot. A méltányosabb Európa a digitális ágazat megfelelő szabályozásán és az előnyök megfelelő szétosztásának, valamint a piaci szereplők (polgárok, fogyasztók, munkavállalók és – méretüktől függetlenül – a vállalkozások) megfelelő védelmének biztosításán múlik.
2.2Az Európai Bizottság most megválaszol számos dokumentumot, ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos fejleményt, illetve különböző kéréseket – egyfelől a meglévő uniós e-kereskedelmi jogi keret ambiciózus reformjára vonatkozóan, fenntartva ugyanakkor a felelősségi rendszer alapelveit, az általános nyomon követés tilalmát, valamint a belső piaci záradékot, másfelől pedig egy aktualizált, méltányosabb és versenyképesebb digitális piacra vonatkozóan –, és ez a válasz két fő területre összpontosít: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra.
2.3A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal az EU-nak magas szintű európai fogyasztóvédelmet kell garantálnia a digitális gazdaság számos vonatkozásában, különösen a digitális online platformokon. A jogellenes tartalom elleni küzdelem és a nyilvánosságot célzó hirdetések átláthatóságának fokozása jelenti a javaslat egyik legfontosabb és legellentmondásosabb szempontját.
2.4A digitális piacokról szóló jogszabály esetében az Európai Bizottság az európai digitális piac működésére összpontosít, miközben igyekszik azt kiegyensúlyozottabbá, versenyképesebbé és innovatívabbá tenni, több és jobb szolgáltatást biztosítva az embereknek oly módon, hogy minden piaci szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket teremt.
2.5Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottságnak a digitális gazdaság szélesebb körű szabályozására, valamint arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a digitális gazdaságot megbízhatóbbá tegye a társadalom és a gazdaság számára. A polgároknak, munkavállalóknak és gazdasági szereplőknek, különösen a kkv-knak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek védelemre van szükségük a digitális platformokkal fenntartott kapcsolataik tekintetében, és a biztonságot minden tevékenység során biztosítani kell a tartalom, a gazdasági ügyletek és akár a szellemi tulajdonjogok szempontjából is.
2.6A kibertérre vonatkozó uniós szabályok egyre összetettebbek és szerteágazóbbak. Erőfeszítésekre van szükség érthetőségük és következetességük javítása érdekében. A túlzottan összetett szabályok a vállalkozások és a polgárok számára egyaránt károsak lehetnek, mivel elfojtják az innovációt, fokozzák a költségeket, az emberek számára pedig megnehezítik jogaik gyakorlását. Az EGSZB ezért örömmel veszi az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy összehangolja és észszerűsítse a végrehajtási szabályok eljárási aspektusait a tagállamokban, és üdvözli, hogy egy közvetlenül alkalmazandó jogi eszközre esett a választás.
2.7Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak összhangban kell lennie azzal az esetleges jogi kerettel, amely a platformgazdasághoz kapcsolódó egyéb fontos ügyekkel foglalkozik majd, amilyenek például a munkavállalói jogok (szociális védelem, egészség és biztonság, szervezkedéshez való jog és kollektív tárgyalás stb.), az adók és a javak elosztása, valamint a fenntarthatóság. Hangsúlyozza továbbá, hogy ezeket a kihívásokat európai szinten, a fenntartható fejlődési célok, a digitális menetrend, az Alapjogi Charta és a szociális jogok európai pillére fényében kell kezelni. Ami a jövőbeli európai bizottsági kezdeményezéseket illeti, az EGSZB kiemelt figyelmet fog fordítani az adózásra, az adatkezelésre, a foglalkozási viszonyra, a munkakörülményekre és a fogyasztóvédelemre, mivel ezek fontos tényezők a digitális gazdaságban esetenként megfigyelhető tisztességtelen verseny szempontjából.
2.8Fontos, hogy a kibertér szabályozása időtálló és lehetőleg technológiailag semleges legyen. Ez mindenki számára biztosítja az egyértelműséget és a piaci lehetőségeket, ugyanakkor a hangsúly a fogyasztóvédelmen és a biztonságon van.
2.9Fontos, hogy a digitális adózás terén az Európai Bizottság a nemzetközi egyeztetések keretében kezdeményezéseket terjesszen elő, és érvényesítse az egyenlőség, az átláthatóság, a javak elosztása és a fenntarthatóság elvét. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy ezekkel a kérdésekkel európai szinten kell foglalkozni, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal, a digitális stratégiával, az Alapjogi Chartával és a szociális jogok európai pillérével.
3.Részletes megjegyzések
3.1A – többek között a tisztességtelen verseny elkerülését szolgáló – jobb és hatékonyabb szabályozás ennek az új gazdaságnak az egyik fő témája. Az Európai Bizottság egyértelműen úgy véli – az EGSZB pedig támogatja –, hogy új módszerekre és megközelítésekre van szükség egy olyan piac szabályozásához, amely nem használhatja ugyanazokat az eszközöket és nem működhet a megszokott módon. Tény, hogy a „megszokott” versenyszabályozási keret nem elegendő a technológiai nagyvállalatok jelenléte által előidézett kihívások és nehézségek hatékony leküzdéséhez.
3.2Az EGSZB világosabb szabályokat sürget, például olyanokat, amelyeket az Európai Bizottság a digitális világra vonatkozóan egy egyszerűsített, gyorsított eljárású belső piaci szabályozási keret alapján tervez. Az EU-nak aktualizálnia kell szabályozási eszköztárát, hogy a kapuőr-platformmal kapcsolatos kérdések mellett a digitális piacokat is hatékonyan kezelje. Az új gazdaság más fellépést kíván, ezért az EGSZB üdvözli a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló kezdeményezést is.
3.3Az európai digitális szuverenitást be kell építeni minden szabályozási gyakorlatba nemcsak a vállalkozások, hanem a munkavállalók, a fogyasztók és a polgárok védelmében is. A Covid19-válság idején a digitális platformokon elfogadhatatlan mértékben elszaporodtak az olyan gyakorlatok, mint a nem biztonságos termékek értékesítése, a hamis értékelések, a tisztességtelen kereskedelem és más fogyasztóvédelmi jogsértések, valamint a kalózkodás és a hamisítás. Ezek jól szemléltetik, milyen értékes a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal kapcsolatos kezdeményezés, és arra is rámutatnak, hogy sürgősősen lépni kell.
3.4Az is egyértelmű, hogy a digitális platformokhoz kapcsolódó csalás és illegális tevékenység elleni küzdelmet szolgáló végrehajtási mechanizmusok kihívást jelentenek és biztosítják, hogy a digitális gazdaságból a legnagyobb hasznot húzó vállalkozásoknak nagyobb felelősségük is legyen. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kiemelt szerepet játszik a piacba vetett bizalom visszaszerzésében, valamint abban, hogy a tagállamok gyors és hatékony végrehajtási mechanizmusokat határozzanak meg, amelyek minden tagállamnak megfelelnek, figyelembe véve a köztük lévő különbségeket. Az EGSZB üdvözli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak köszönhetően nagy valószínűséggel csökkenni fognak az illegális online hirdetések terén tapasztalható végrehajtási hiányosságok.
3.5Akármilyen megközelítést is alkalmazzanak a végrehajtási rendszerek és mechanizmusok tekintetében, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak elegendő forrást kell elkülöníteniük ahhoz, hogy be lehessen ruházni emberi erőforrásokba, képzési rendszerekbe, szoftverekbe és hardverekbe, ami megerősítheti a bizalmat a piacok és az emberek szintjén. Ezért kiemelt feladat a járulékos digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásából adódó költségek, valamint az intézkedések hiányából adódó, várható társadalmi költségek meghatározása és az arra vonatkozó megfelelő feltételek megteremtése, hogy minden tagállamot be lehessen vonni.
3.6Ha a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatóköréről van szó, igenis számít a méret: ahhoz, hogy elkerüljük a pénzügyi erőn és dimenzión alapuló tisztességtelen versenyt, ezen a területen nem szabad minden vállalkozást egyformán kezelni. Azonban a javasolt kritérium, azaz a munkavállalók száma, alkalmatlannak bizonyulhat, és könnyű megkerülni. Ez különösen fontos szempont, mivel a javasolt rendeletben a platformokra vonatkozóan meghatározott kötelezettségek jelentős része nem vonatkozik a mikro- és kisvállalkozásokra, gondolva itt például a panaszkezelésre, a visszaélésszerű magatartásra, a bűncselekmények bejelentésére, a hirdetések átláthatóságára, a független ellenőrzésekre és a megbízható bejelentőkre.
3.7Az EGSZB nagyon fontosnak tartja azonban a kkv-k, valamint a mikro- és szociális vállalkozások védelmét. Ezek nem feltétlenül tudják megfizetni a megfelelőségi és beruházási költségeket, és biztosítanunk kell, hogy ne szenvedjék meg az elvileg a tisztességes verseny megteremtése céljából bevezetett rendelet végrehajtását. Az EGSZB ezért alternatív kritériumokat szorgalmaz a mikro- és kisvállalkozások meghatározása céljából (16. cikk). Ilyen lehet az éves árbevétel, a tulajdoni részesedésük vagy a szervezeti felépítésük.
3.8Az EGSZB üdvözli az online óriásplatformok kategóriájába tartozó vállalkozásoknak biztosított alkalmazkodási időszakot (25. cikk 4. bekezdés). Ezek a vállalkozások gyakran nagyon gyorsan növekednek, és megfelelő esélyt kell kapniuk arra, hogy alkalmazkodni tudjanak a javaslatban megfogalmazott szigorúbb követelményekhez és kötelezettségekhez.
3.9Bár a javaslat egyértelművé teszi, hogy azt lex generalis-ként kell értelmezni, láthatólag sok hasonló megfogalmazás van a különböző eszközökben, amelyek nehézséget jelenthetnek megfelelőségi szempontból, további terheket róva a vállalkozásokra és a fogyasztókra. A javaslat meghatározza például az „online platform” fogalmát is; a „platform” fogalmát viszont nem határozza meg, de a P2B rendelet (2019/1150 rendelet) használja azt; a digitális egységes piacról szóló irányelv (2019/790) az „online tartalommegosztó szolgáltató” fogalmát használja; a digitális piacokról szóló jogszabály pedig „kapuőröket” és „alapvető platformszolgáltatásokat” említ.
3.10A digitális szolgáltatások fellendülésével az üzleti modellek átalakultak, egyre összetettebbek lettek, és elmosódott a különbség a különböző szereplők között. Mivel gyorsan fejlődő ágazatról van szó, ami kihívást jelent a szabályozó szerveknek, egyértelmű fogalommeghatározásokra van szükség. Az EGSZB a digitális gazdaságon belül a platformok, a felhasználók vagy a szolgáltatások igénybe vevői (a javaslat mindkét fogalmat használja, de a „szolgáltatások igénybe vevői” gyakrabban fordulnak elő), a fogyasztók és a munkavállalók egyértelműbb fogalommeghatározását javasolja.
3.11Az aktuális javaslat szerint a kereskedők nyomon követhetőségére vonatkozó szabályok csak arra vonatkoznak, „[h]a az online platform lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötött szerződést kössenek a kereskedőkkel” (22. cikk). Az is megoldás lehet, hogy úgy határozzuk meg ezeket a szolgáltatókat/platformokat, hogy a fogyasztók a kereskedőkkel mint „piacterekkel” köthessenek távolsági szerződést, és tisztázzuk, hogy mely szabályok vonatkoznak e közvetítői kategóriára.
3.12A 35. és 36. cikkben említett magatartási kódexeket nyitott és részvételen alapuló módszerrel kell kidolgozni, a felhasználókat és a kedvezményezetteket képviselő szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, a szociális partnerek és az érintett hatóságok bevonásával.
3.13Az EGSZB megjegyzi, hogy számos hiányosság tapasztalható a származási ország elvével kapcsolatban, és kéri, hogy körültekintően vizsgáljanak meg alternatív módszereket, amilyen például – különösen adóügyi, munkaügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekben – a rendeltetési ország elve, hacsak uniós szinten nem létezik szigorúbb szabályozás a tisztességes verseny és a minél magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. Biztosítani kellene, hogy a platform-munkavállalókra ugyanazok a munkajogi rendelkezések vonatkozzanak, mint amelyek a szolgáltatásnyújtás helye szerinti országban hatályosak, mivel a munkavállalók rossz munkakörülményei rendkívül problematikussá váltak a tisztességes verseny szempontjából. Az általános cél a belső piac érvényesítése és megerősítése azáltal, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk valamennyi szereplő számára.
3.14Továbbá a javaslat 8. és 9. cikkében meghatározott rendszert nem szabad a döntések elismerésének és végrehajtásának alternatívájaként tekinteni, valamint tisztázni kell, hogy az elismerés és a végrehajtás megtagadására vonatkozó szabályok érvényesek és alkalmazandók-e.
3.15Az EGSZB üdvözli, hogy a saját kezdeményezésű vizsgálatok pontosítása nem befolyásolja a felelősség alóli mentesség (6. cikk) alkalmazhatóságát, és érvényben marad az általános nyomonkövetési kötelezettség hiányának elve (7. cikk). Ezeknek a szabályoknak azonban továbbra is arra kell kötelezniük az online piactereket, hogy rendszeresen ellenőrizzék a kereskedőket, valamint a kínált termékeket és szolgáltatásokat (22. cikk).
3.16Pontosítani kell a 12. cikk (1) bekezdésének első mondatát, részletezve, hogy a rendelkezés lefedi-e az olyan információkat, mint például a szoftvergyártó számára a szoftverszolgáltatási megállapodásban biztosított műszaki adatok.
3.17Az EGSZB üdvözli az értesítés és a belső panaszkezelési eljárás részletes szabályozását, valamint a javaslatban említett biztosítékokat. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a minimum mentesítési szabályt (5. cikk) csak ott lehet kizárni, ahol a tartalom a származási ország nemzeti törvényei vagy a közvetlenül alkalmazandó uniós jog alapján nyilvánvalóan jogellenes, vagy ahol a bíróság jogellenesnek minősítette azt. Más esetben a közvetítőket a tartalom alapértelmezett módon történő eltávolítására ösztönzik. Az egyes tartalomtípusok jogi értékelése nagyon összetett lehet, és a közvetítők nem tehetők felelőssé, ha azokat nem távolították el. Ez összhangban van a 20. cikkben meghatározott felfüggesztési kötelezettséggel, amely a nyilvánvalóan jogellenes tartalomra vonatkozik.
3.18A digitális szolgáltatások létrehozásának alapját lényegében az adatkezelés és adathozzáférés képessége jelenti. E tekintetben fontos felhívni a figyelmet az adatkormányzásról szóló rendeletre (COM(2020) 767 final), amely megemlíti az „adatgazdálkodási és adatcsere-szövetkezetek” létrehozásának lehetőségét. Ez az eszköz azoknak a kisvállalkozásoknak, vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak a javát szolgálja, amelyek/akik egyedül nem tudnának hozzáférni nagy mennyiségű adathoz, vagy nem tudnák azt feldolgozni. Ezek a struktúrák megosztott, részvételen alapuló irányítást kínálhatnának olyan társaságok közötti, valamint üzleti vállalkozások és vállalkozók közötti közvetítési, csere- vagy adatmegosztási szolgáltatások kezeléséhez, amelyek adatokat szolgáltathatnak, de a saját hasznukra is fordíthatnák és fel is használhatnák az adatokat.
4.Végrehajtási stratégia – eredmények elérése
4.1Megállapítást nyert, hogy a hatásvizsgálati jelentés egyértelművé tette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a tágabb keretszabályozás közötti kapcsolatot, részletesebben ismertetve a szakpolitikai alternatívákat és részletesebben elemezve az átdolgozott hatásvizsgálati jelentésben szereplő adatokat. Ez kiemelkedően fontos, de nem jelenti azt, hogy a társadalom nem fog aggódni az összes változó miatt és nem lesz továbbra is óvatos. A digitális szolgáltatások gazdaságunkban és társadalmunkban játszott jelentősége, valamint az ezekben rejlő kockázatok továbbra is nőnek.
4.2Az intézkedések végrehajtásának hozzáadott értékét tekintve, a kezdeményezés lényeges, hatékonysághoz köthető eredményekkel jár egyrészt a tagállami együttműködés, másrészt néhány erőforrás közös felhasználása terén az uniós szintű technikai segítségnyújtás, például a tartalommoderálási rendszerek, az ajánlórendszerek és az online hirdetések online óriásplatformokon való vizsgálata és ellenőrzése kapcsán. Ez viszont hatékonyabbá teszi a végrehajtási és felügyeleti intézkedéseket, míg a jelenlegi rendszer nagymértékben a korlátozott felügyeleti képességen alapul kis számú tagállamban. A javaslatot azonban javítani kell, biztosítva, hogy a fogyasztók számára hatékony és gyors legyen a jogérvényesítés és a jogorvoslat. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak rendelkeznie kell jogorvoslatról, többek között kártérítésről a fogyasztók számára, ha a vállalkozások nem teljesítik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségeiket.
4.3Leszögezik, hogy az Európai Bizottság az alkalmazás kezdőnapjára ki fogja dolgozni az e jogalkotási eszköz kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak folyamatos nyomon követésére szolgáló átfogó keretet. A létrehozott nyomonkövetési program alapján az eszköz értékelésére a tervek szerint a rendelet hatálybalépését követő öt éven belül kerül sor. Az EGSZB úgy véli, hogy ez nem olyan észszerű határidő, amely fokozná a bizalmat a piac és a polgárok szintjén, és biztosítaná az összhangot az e-kereskedelemről szóló irányelv felülvizsgálatával. Az Európai Bizottságnak kétévenkénti rendszeres értékelésről kellene rendelkeznie.
4.4A szabályokat hatékonyan kell kommunikálni, és nem szabad ártani velük az Európai Unióról kialakult képnek. A kommunikációban és a jogérvényesítésben kiemelt hangsúlyt kell helyezni az uniós polgárok védelmére és a fogyasztóvédelemre. Az Európai Unió olyan hely – és olyan helynek is kell maradnia –, ahol szívesen fogadják a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a polgárokat, az Európai Unión kívülről is. A rendelet nem lehet teher vagy akadály, hanem a 21. századi internetszabályozás kiegyensúlyozott megközelítésének kell lennie, amely meghatározza a jobb és méltányosabb digitális gazdaságra és a biztonságosabb online térre vonatkozó előírásokat, valamint védi a működő demokráciákat.
5.Alapjogok
5.1A munkavállalók jogait – amelyek magas szintű fogyasztóvédelemről, a magánélet védelméről és adatvédelemről gondoskodnak – és az alapvető szabadságokat, például a vállalkozás és szolgáltatásnyújtás szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, a gondolatszabadságot és a véleményalkotás szabadságát megfelelően védeni kell, összhangban a jogszabályokkal és az Alapjogi Chartával. A javaslat célja az kell hogy legyen, hogy e tekintetben igazságos egyensúlyt teremtsen.
5.2Az eljárások méltányossága a javaslat fontos részét képezi. Azonban ez önmagában nem elegendő a tényleges, hatékony méltányosság biztosításához, ha az ösztönzők nincsenek kellőképpen összehangolva. A jogellenes tartalom – vagy ahogy egyesek javasolták, a „káros tartalom” – tág értelmezése korlátozhatja a véleménynyilvánítás és véleményalkotás szabadságát.
5.3Az emberi méltóságot szigorú és világos szabályokkal kell megóvni, a polgárok és fogyasztók védelmében. Ezek a szempontok fontos szerepet játszanak a javaslatban, amelyeket meg kell őrizni.
5.4A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban javasolt keret megfelelő eszközöket biztosít a hatóságok számára a manipuláció, a diszkriminatív kockázat és egyéb visszaélések megelőzéséhez, nyomon követéséhez és az azokra való reagáláshoz. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak jelentős erőforrásokat kell befektetniük, és biztosítaniuk kell, hogy ezek az erőforrások a társadalom egészének javát szolgálják.
5.5A hátrányos megkülönböztetés kockázatának mérséklése érdekében az EGSZB szorgalmazza, hogy az EU és tagállamai fordítsanak elegendő forrást a platformok által használt algoritmusok ellenőrzésére és felügyeletére. Az EGSZB méltányolja az adatokhoz és algoritmusokhoz való jobb hozzáférést, és azt ajánlja, hogy ezt garantálják a különböző szintű hatóságoknak és azoknak az ellenőrzött hátterű, független kutatóknak is, akik többek között a független civil társadalmat képviselik és a közérdeket szolgálják.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
Christa SCHWENG
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________