INT/931
e-CODEX
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások során alkalmazott számítógépes kommunikációs rendszerről
(e-CODEX rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról
[COM(2020) 712 final – 2020/0345 (COD)]
Előadó: Ozlem YILDIRIM
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2021. 02. 24.
|
|
|
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 81. cikkének (2) bekezdése és 82. cikkének (1) bekezdése
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 03. 31.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2021. 04. 27.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
560.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
247/0/3
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli a javasolt szabályozási kezdeményezést, amelyet azonban ki kell egészíteni az Európai Parlament javaslataival. Az e-CODEX közvetett pozitív hatást fejt ki, hiszen leegyszerűsíti és felgyorsítja a határokon átnyúló bírósági eljárásokat és együttműködést, ami szintén hozzájárul az egységes piac működésének javításához.
1.2Érdemes rámutatni arra, hogy az e-CODEX nem csak az e-igazságügyre szorítkozik. A jövőre való tekintettel az EGSZB javasolja egy olyan rendelkezés beillesztését a rendeletbe, amely lehetőséget teremt más közigazgatási egységek egyéb felhasználásaira is, ideértve például az elektronikus egészségügyi nyilvántartások átadását.
1.3Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a méretezhetőségi szempontot vonja be a rendelet hatálya alá. Az e-CODEX-et eddig néhány tagállamban használják, amelyek a projekt első támogatói. A jelenlegi e-CODEX projektet ugyanakkor ki kell bővíteni, illetve annak továbbra is zökkenőmentesen kell működnie valamennyi tagállamban, mivel ez a javasolt rendelet célkitűzése.
1.4A társadalom, a gazdaság és az igazgatás digitalizálása felgyorsul, és együttesen egy ambiciózus célt jelenítenek meg; ennek realitását egyértelműen figyelembe kell venni. Az e-CODEX rendszer – egyéb kezdeményezések mellett – a „digitális igazságügyi együttműködési csomag” és az e-igazságügy digitális szolgáltatási infrastruktúrájának kulcsfontosságú eleme. Mivel ez a rendszer az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal foglalkozik, az EGSZB úgy véli, hogy össze kell kapcsolni az „Európa digitális jövőjének alakítása” című átfogó digitális stratégiával, a rendelet egyik ki nem fejtett kulcsfontosságú szempontjával.
1.5Tekintettel arra, hogy az eu-LISA nem szabályozó ügynökség, az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletjavaslat 2. fejezetének foglalkoznia kell a döntéshozatali folyamat átláthatóságával, a tagállamok és más érdekelt felek bevonásával, továbbá az irányításában részt vevő szervek által hozott döntések szükséges függetlenségével.
1.6Mivel az e-CODEX a szoftvertermékek egy olyan csomagjából áll, amely felhasználható a biztonságos kommunikációhoz szükséges hozzáférési pont létesítésére, ezért a magas szintű biztonság garantálásának a rendelet egyik fő célkitűzését kell képeznie, amit úgy kell értelmezni, hogy olyan biztonsági intézkedéseket kell megalkotni, amelyek védik az egyéni jogok akadálytalan gyakorlását.
1.7Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális igazságszolgáltatáshoz való valódi és széles körű hozzáférés egy olyan szempont, amely nagyobb figyelmet érdemel. Az e-CODEX rendszer előnyeinek túl kell mutatniuk a jobb irányítási, üzemeltetési és kommunikációs képességekkel kapcsolatos szempontokon. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális igazságosság fejlesztésének azt a célt kell kitűznie, hogy az EU valamennyi polgára biztonságosan, megbízhatóan és egyszerűen hozzáférhessen az igazságszolgáltatáshoz.
1.8Az EGSZB rámutat a különféle érdekelt felek és a tagállamok által felvetett aggályokra, amelyek azt kérdőjelezik meg, hogy az e-CODEX állandó működése és az eu-LISA általi továbbfejlesztése során kellő mértékben biztosított-e az igazságszolgáltatás függetlenségének elve.
2.Az Európai Bizottság javaslatának háttere és lényegi tartalma
2.1Az e-CODEX rendszer (e-igazságügyi kommunikáció online adatcsere révén) a 2009–2013-as időszakra szóló többéves e-igazságügyi cselekvési terv keretében indult, elsősorban a határokon átnyúló bírósági eljárások digitalizálásának előmozdítása és a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében.
2.2Az e-CODEX a nemzeti informatikai rendszerek közötti interoperábilis és decentralizált kommunikációs hálózat létrehozásának fő eszköze a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokban. Ez egy olyan szoftvercsomag, amely lehetővé teszi a nemzeti rendszerek közötti kapcsolatot, ezáltal pedig a felhasználók, például az igazságügyi hatóságok, az ügyvédek és a nyilvánosság tagjai számára biztosítja, hogy dokumentumokat, jogi űrlapokat, bizonyítékokat és egyéb információkat gyors és biztonságos módon küldhessenek és fogadhassanak. Az e-CODEX rendszer egy szoftvercsomag, amely a biztonságos kommunikációt szolgáló hozzáférési pont létrehozására használható.
2.3Az e-CODEX rendszer az Európai Bizottság e-igazságügyi szakpolitikájának egyik kulcseleme, amely a tagállamokban a igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására irányul, és a 2019–2023-as időszakra szóló többéves európai e-igazságügyi cselekvési tervben is szerepel. „Az igazságszolgáltatás digitalizálása az Európai Unióban – A lehetőségek eszköztára” című bizottsági közlemény is megerősíti, hogy ez a határokon átnyúló bírósági eljárásokban a biztonságos digitális kommunikáció fő eszköze az e-CODEX. Az e-igazságügy előmozdítását célzó megoldások – a nagy sebességű, biztonságos és megbízható infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosító digitális egységes piac összefüggésében – a 2016. évi e-kormányzati cselekvési tervnek is részét képezték.
2.4Az e-CODEX-et 21 uniós tagállam fejlesztette ki más harmadik országok/területek és szervezetek részvételével 2010 és 2016 között.
2.5Az e-CODEX rendszert jelenleg egy tagállamokból és más szervezetekből álló, uniós támogatásból finanszírozott konzorcium irányítja.
2.6Az e-CODEX rendszert olyan módon kell irányítani, ami nem kérdőjelezi meg a nemzeti bíróságok függetlenségét.
2.7Az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjeszt elő az e-CODEX rendszer uniós szintű létrehozásáról, és a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökséget (eu- LISA) bízza meg a rendszer üzemeltetési igazgatásával. Az e-CODEX rendszer stabil irányítása lehetővé teszi, hogy az uniós szintű igazságügyi együttműködés céljából történő elektronikus üzenetváltás alapértelmezett rendszereként vezessék be ezt a rendszert. Az eu-LISA 2023 júliusa előtt nem veszi át az e-CODEX rendszer igazgatását.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB üdvözli a javasolt szabályozási kezdeményezést, amelyet azonban ki kell egészíteni az Európai Parlament javaslataival. Az e-CODEX közvetett pozitív hatást fejt ki, hiszen leegyszerűsíti és felgyorsítja a határokon átnyúló bírósági eljárásokat és együttműködést, ami szintén hozzájárul az egységes piac működésének javításához.
3.2Európa vezető szerepet tölt be a digitális átalakulásban. Az e-CODEX az Európában és a tagállamokban, és ami még fontosabb, a közöttük megvalósuló átalakulás katalizátora. Ez az átalakulás túlmutat a funkcionális informatikai igényeken, hiszen olyan kulcsfontosságú tényezőket érint, mint a harmonizáció, a kultúra, az emberi jogok és más olyan folyamatok, amelyeket a tagállamoknak a társadalom és a gazdaság digitalizálása során meg kell valósítaniuk.
3.3Mivel ez a rendelet lehetővé teszi a polgárok számára, hogy nagyobb mértékben férhessenek hozzá a határokon átnyúló igazságszolgáltatáshoz, az EGSZB úgy véli, hogy igazságügyi együttműködés területén is konkrét megoldást kell találnia a tagállamok képességeinek szükséges mértékű megerősítésére és összehangolására. Ennek az első lépése, hogy a digitális ökoszisztéma alapzatát képező e-CODEX-nek interoperábilis és összekapcsolt környezetet kell teremtenie. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy eddig az igazságszolgáltatásban az informatika elterjedtsége eltérő mértékű volt Európában. Ezért az EGSZB szorosabb együttműködést sürget a nemzeti igazságügyi osztályok között és a különböző szintek konvergenciájának megvalósítását az EU-ban úgy, hogy eközben teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti rendszerek sajátosságait, ideértve a különböző érintett felek szerepét és felelősségét. Műszaki szinten garantálni kell, hogy a tagállamok hasonló fokú automatizálással és technikai kapacitással rendelkezzenek a nagy elektronikus dokumentumok kezelése és tárolása, valamint a szolgáltatók magas szintű biztonság melletti összekapcsolása tekintetében.
3.4Kulcsfontosságú a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok közötti határokon átnyúló elektronikus kapcsolattartás iránti bizalom erősítése. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS) által az e-CODEX infrastruktúrájára és működésére gyakorolt hatást. Mivel az eIDAS szabályozza az elektronikus aláírásokat, az elektronikus tranzakciókat, valamint az érintett szervezeteket és azok folyamatait, az EGSZB úgy látja, hogy az e-CODEX a széles körű kommunikáció terén hatékony eszközként működik. A rendszer infrastruktúrájának az eIDAS követelményeivel összhangban kell működnie, és lehetővé kell tennie a biztonságos interoperabilitást.
3.5Érdemes rámutatni arra, hogy az e-CODEX nem csak az e-igazságügyre szorítkozik. A jövőre való tekintettel az EGSZB javasolja egy olyan rendelkezés beillesztését a rendeletbe, amely lehetőséget teremt más közigazgatási egységek egyéb felhasználásaira is, ideértve például az elektronikus egészségügyi nyilvántartások átadását. Az e-CODEX e-igazságügyön kívüli használata hozzájárul a rendszer hosszú távú használatának biztosításához, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsák végre az infrastruktúrájukon a szükséges beruházásokat. Mivel ez a javaslat csak az igazságszolgáltatási szempontokat szabályozza, ennek megvalósítása érdekében különböző jogalkotási javaslatokra lenne szükség.
3.6Az EGSZB támogatja az e-CODEX rendszert, mivel lehetővé teszi az információk és dokumentumok biztonságos elektronikus továbbítását a határokon átnyúló polgári és büntetőeljárásokban. Amint azt az Európai Bizottság is megjegyzi, erre a rendeletre két fő okból van szükség: (1) az e-CODEX rendszer hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése és biztosítása, valamint (2) az eu-LISA ügynökség megbízása annak irányításával, továbbfejlesztésével és fenntartásával. Az EGSZB ugyanakkor rámutat arra, hogy a digitális igazságügyi rendszer hatékony irányításához szükség van a mind fenntartható és stabil technikai architektúrára, mind a pedig megalapozott irányítási infrastruktúrára.
3.7Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a méretezhetőségi szempontot vonja be a rendelet hatálya alá. Az e-CODEX-et eddig néhány tagállamban használják, amelyek a projekt első támogatói. A jelenlegi e-CODEX projektet ugyanakkor ki kell bővíteni, illetve annak továbbra is zökkenőmentesen kell működnie valamennyi tagállamban, mivel ez a javasolt rendelet célkitűzése. Az EGSZB kiemeli, hogy minden egyes tagállamnak felelőssége van annak biztosításában, hogy nemzeti informatikai rendszereik és infrastruktúrájuk jól működjön, biztonságos legyen, valamint hogy garantálják a személyes adatok és a magánélet védelmét.
3.8Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az EU-n kívül működő szervezeteket – különösen az Európai Unióval társult országokban – segítse az e-CODEX rendszer szoftvertermékekből álló csomagjának létrehozásában. Minden érintett fél számára előnyökkel járna a projekt hatókörének kiterjesztése, amelynek az alapját a társfinanszírozás világos modelljének kell adnia. Figyelembe kell venni a rendszer méretezhetőségének és működőképességének biztosítását.
4.Részletes megjegyzések
4.1Az alapvető európai stratégiákkal való összhang és következetesség
4.1.1A társadalom, a gazdaság és az igazgatás digitalizálása felgyorsul, és együttesen egy ambiciózus célt jelenítenek meg; világos kapcsolatot kell teremteni ezzel a realitással. Az e-CODEX rendszer – egyéb kezdeményezések mellett – a „digitális igazságügyi együttműködési csomag” és az e-igazságügy digitális szolgáltatási infrastruktúrájának kulcsfontosságú eleme. Mivel ez a rendszer az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal foglalkozik, az EGSZB úgy véli, hogy össze kell kapcsolni az „Európa digitális jövőjének alakítása” című átfogó digitális stratégiával, a rendelet egyik ki nem fejtett kulcsfontosságú szempontjával.
4.1.2Az EGSZB véleménye szerint a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos jövőbeni jogalkotási kezdeményezésnek – amelyet az Európai Bizottság 2021 tavaszán mutat be – kifejezetten foglalkoznia kell azzal, hogy a mesterséges intelligencián alapuló megoldások milyen szerepet töltenek be az e-igazságüggyel kapcsolatos megoldások kialakításában, valamint hogy milyen kockázatok kapcsolódnak az MI-alapú megoldások igazságügyi hatóságok általi használatához. E lehetséges felhasználási módok között említhető a „prediktív igazságszolgáltatás” és annak kihívásai, az online vitarendezési platformok használata és az algoritmusok használata a bűnügyi nyomozások során.
4.1.3Az EGSZB elismeri, hogy az e-CODEX nem vonja maga után az MI alkalmazását. Az MI-t azonban egyre nagyobb mértékben használják az igazságügyi rendszerekben. E közvetett kapcsolatra tekintettel az EGSZB javasolja, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv 2021 első negyedévére tervezett első felülvizsgálata foglalkozzon a mesterséges intelligencia és a digitális igazságügy, valamint az e-CODEX rendszer kapcsolatával.
4.2Az e-CODEX hatékony irányítása és az e-CODEX működési szempontjai
4.2.1Tekintettel arra, hogy az eu-LISA nem szabályozó ügynökség, az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletjavaslat 2. fejezetének foglalkoznia kell a döntéshozatali folyamat átláthatóságával, a tagállamok és más érdekelt felek bevonásával, továbbá az irányításában részt vevő szervek által hozott döntések szükséges függetlenségével. Például – mivel az e-CODEX egy meghatározó potenciális felhasználói csoporttal rendelkezik majd – szakpolitikai és végrehajtási szinten be lehetne vonni az ügyvédeket, ezzel pedig megoldás születhetne arra, hogy az e-CODEX egyenlő mozgásteret adjon valamennyi fél hozzáférhetősége tekintetében, továbbá arra, hogy a rendszer megfeleljen az ügyvédek követelményeinek. Az igazságügy jogi szakembereit ezért strukturálisan be kell vonni, és nem elég csak egyeztetni velük.
4.2.2Üzemeltetési szinten az EGSZB hangsúlyozza, hogy némi pontosításra van szükség például a belügyi kérdések szigorú körülhatárolásával és az „egyablakos” igazságszolgáltatás kérdésével kapcsolatban. A bizonyítékok joghatóságok közötti benyújtásának és cseréjének formátumait szintén harmonizálni kell.
4.2.3Az eu-LISA ügynökségnek mind elegendő humán, mind pedig elegendő pénzügyi erőforrást kell biztosítani. E terület megerősítése érdekében az EGSZB megismétli az eu-LISA személyzetének, különösen az informatikai munkatársaknak a szükséges képzéséről szóló ajánlását, amelynek magában kell foglalnia annak kellő szintű megértését, hogy az e-CODEX rendszer igazgatásának miként kell biztosítania az igazságszolgáltatás függetlenségét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ezt részletesebben ki lehet dolgozni a rendeletjavaslat 13. cikkében.
4.3Magas fokú biztonság a jogok és szabadságok védelme érdekében
4.3.1Mivel az e-CODEX a szoftvertermékek egy olyan csomagjából áll, amely felhasználható a biztonságos kommunikációhoz szükséges hozzáférési pont létesítésére, ezért a magas szintű biztonság garantálásának a rendelet egyik fő célkitűzését kell képeznie, amelyet úgy kell értelmezni, hogy olyan biztonsági intézkedéseket kell megalkotni, amelyek védik az egyéni jogok akadálytalan gyakorlását. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az e-CODEX rendelet 2. fejezetében hangsúlyozni kell, hogy együttműködési megállapodás van érvényben az eu-LISA ügynökség és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) között.
4.3.2A digitális megoldásoknak biztosítaniuk kell a magánélet védelmét és az adatvédelem magas szintjét. A magas szintű biztonság kiterjed az összehangolt adatvédelem nemzeti szintű biztosítására is. Az EGSZB megismétli, hogy a tagállamokban az adatkezelőknek megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket kell hozniuk, hatékonyan kell alkalmazniuk az adatvédelmi elveket, és mindezek biztosításához elegendő pénzügyi forrást kell kapniuk.
4.3.3A biztonsággal kapcsolatos kockázatok egyre kiszámíthatatlanabbak. Az EGSZB elismeri, hogy a kockázatértékelés és kockázatcsökkentés az eu-LISA éves tervezésének, alapvető tevékenységeinek és jelentéstételi ciklusának központi témája. Az EGSZB úgy véli, hogy a kockázatcsökkentési stratégiák és a „főbb kockázatok” feltérképezése mellett az eu-LISA megerősíthetné a váratlan kimenetelű lehetséges kockázatok keretrendszerét. Ezáltal az ügynökség ellenállóbbá és kiszámíthatóbbá válik.
5.Az alapvető jogok tiszteletben tartása
5.1A digitális igazságügyhöz való hozzáférés mindenki számára az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség biztosításának egy módjaként
5.1.1Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális igazságszolgáltatáshoz való valódi és széles körű hozzáférés egy olyan szempont, amely nagyobb figyelmet érdemel. Az e-CODEX rendszer előnyeinek túl kell mutatniuk a jobb irányítási, üzemeltetési és kommunikációs képességekkel kapcsolatos szempontokon. Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális igazságosság fejlesztésének azt a célt kell kitűznie, hogy az EU valamennyi polgára biztonságosan, megbízhatóan és egyszerűen hozzáférhessen az igazságszolgáltatáshoz. A megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elkerülése érdekében az egyenlő hozzáférésnek kell a szabályozás középpontjában állnia. Az EGSZB javasolja, hogy az e-CODEX rendelet jobban emelje ki azt a tényt, hogy a polgároknak valóban élniük kell egyenlő és hatékony jogi védelemmel, valamint az e-igazságügyhöz és a kapcsolódó digitális szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel.
5.1.2Az e-CODEX rendszer előnyeinek nagyobb közönséget kell elérnie és kiszolgálnia. Egy határokon átnyúló kontextusban nem kizárólag az igazságügyi vagy határokon átnyúló hatóságok az érdekelt felek. Az e-CODEX környezetének nemcsak az igazságügyi hatóságokat és az e-CODEX hozzáférési pontokat kell magában egyesítenie, hanem számos más szereplőt is: polgárokat, bíróságokat, bírósági személyzetet, egyéb adminisztratív és IKT-személyzetet, bűnüldöző szerveket, közjegyzőket, digitális bűnügyi szakértőket, ügyvédeket és harmadik feleket is, akik közvetlenül vagy közvetve profitálnak a rendszerből.
5.1.3Ezen túlmenően, tekintettel az e-CODEX rendszernek a polgárok és a vállalkozások igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférésének biztosításában betöltött fontos szerepére, hivatkozni kell az eljárási jogok védelmére is.
5.2Az igazságszolgáltatás függetlenségének és a tisztességes eljáráshoz való jognak a tiszteletben tartása
5.2.1Az igazságszolgáltatás függetlensége a hatalmi ágak szétválasztása elvének sarokköve és a jogállamiság egyik alapelve. A technológia használata nem áldozhatja fel a következetes igazságszolgáltatást. Ezért az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy végezzen megfelelő értékelést arról, hogy a nemzeti e-igazságügyi rendszerek összekapcsolására használt rendszer képes-e teljesítenie a tisztességes eljárás elveit. Ilyen biztosítékokra van szükség különösen akkor, amikor az e-CODEX-t átadják az eu-LISA-nak.
5.2.2Az EGSZB rámutat a különféle érdekelt felek és a tagállamok által felvetett aggályokra, amelyek azt kérdőjelezik meg, hogy az e-CODEX állandó működése és az eu-LISA általi továbbfejlesztése során kellő mértékben biztosított-e az igazságszolgáltatás függetlenségének elve. A javaslat jelenlegi rendelkezései, amelyek csak megemlítik az igazságszolgáltatás függetlenségét, nem kielégítőek. Tekintettel ezen elv fontosságára, határozottabb megfogalmazásra van szükség. Ezenkívül az EGSZB kéri annak tisztázását, hogy az e-CODEX javasolt irányítási struktúrája miként fogja hatékonyan biztosítani ennek az elvnek a gyakorlati érvényesülését.
5.3Az alapvető jogok tiszteletben tartása és az azokra való hivatkozás
5.3.1Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a rendeletnek tiszteletben kell tartania különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a tagállamok alkotmányaiban elismert alapvető jogokat és alapelveket. Ezek közé tartozik a biztonsághoz való jog, a hatékony jogorvoslathoz való jog, valamint a törvényesség és az arányosság elve. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy e jogok védelme attól is függ, hogy milyen feltételek mellett lehet beavatkozni ezekbe a jogokba, és erről kinek kell döntenie.
5.3.2A digitális technológiák használata nem sértheti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ez különösen fontos az alábbiak tekintetében: mindkét fél számára az esélyegyenlőség érvényesítése (fegyveregyenlőség elve); az összes benyújtott bizonyíték és észrevétel megismerésének/észrevételezésének joga (kontradiktórius eljárás); a nyilvános meghallgatás joga; a büntetőeljárások során a védelemhez való jog tiszteletben tartása.
5.3.3A javaslatnak külön hivatkozást kell tartalmaznia az Európai Unió Alapjogi Chartája VI. címe (Igazságszolgáltatás) és annak 47. cikke alkalmazhatóságára.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
Christa SCHWENG
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________