INT/927
A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében
[COM(2020) 760 – final]
Előadó: Rudolf KOLBE
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2021. 01. 14.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 03. 31.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2021. 04. 27.,
|
|
Plenáris ülés száma:
|
560.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
241/0/2
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottságnak a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervét, amely az uniós szellemitulajdon-rendszer korszerűsítésére irányuló nagyon jó és holisztikus megközelítés.
1.2Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az egységes szabadalmi rendszer bevezetésének elsődleges prioritásnak kell lennie, amely jelentősen növelni fogja az uniós vállalatok versenyképességét. Tekintettel a rendszer megvalósításának nyilvánvaló nehézségeire, az EGSZB meg van győződve arról, hogy az egységes szabadalmi rendszernek az uniós jogalkotási rendszerbe történő átültetését kell (hosszú távú) célként kitűzni.
1.3Az EGSZB hangsúlyozza a kkv-k támogatását célzó intézkedések fontosságát a szellemitulajdon-jogok védelmének valamennyi területén. A pénzügyi támogatási intézkedések mellett különös figyelmet kell fordítani a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos know-how növelésére, valamint a személyre szabott konzultációs és tanácsadási szolgáltatásokra.
1.4Az EGSZB vitát szeretne indítani arról, hogy az EU oktatási rendszereinek minden szintjén hogyan lehetne növelni a szellemitulajdon-jogokkal és azok kezelésével kapcsolatos ismereteket.
1.5Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvány címet, és vizsgálja meg a kiegészítő oltalmi tanúsítvány rendszerének új ágazatokra történő alkalmazhatóságának lehetőségét.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy a szerzői jogi keret és a szerzői jogi adatok kezelésének összehangolása erősítené a szellemitulajdon-jogok felhasználását a kreatív ágazatban.
1.7Az EGSZB szociális párbeszéd folytatására szólít fel, amely – a jogi szabályok mellett – a kollektív tárgyalások révén tisztázza és meghatározza a tisztességes szellemitulajdon-jogokat annak érdekében, hogy a szerzők és a termelők számára ösztönzőket kínáljon alkotásaik elismerése és a méltányos gazdasági kompenzáció formájában.
1.8Az EGSZB úgy véli, hogy a földrajzi árujelzők fontos eszközei a helyi termelők versenyképessége növelésének, és hangsúlyozza a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzővel történő oltalmára vonatkozó harmonizált rendszer létrehozásában rejlő lehetőségeket.
1.9Az EGSZB elismeri az EU-n belüli adatáramlás elősegítésének gazdasági potenciálját és az ahhoz kapcsolódó közérdeket, ugyanakkor hangsúlyozza a kiegyensúlyozatlan szabályozásból eredő problémákat.
1.10Az EGSZB üdvözli a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem és az Európai Csalás Elleni Hivatal hamisítás elleni küzdelemben betöltött szerepének megerősítése érdekében tett valamennyi intézkedést.
1.11Az EGSZB támogatja a harmadik országokban működő uniós vállalkozásoknak biztosított közvetlen támogatási eszközök további javítását, valamint a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogszabályoknak és az uniós kereskedelmi megállapodások rendelkezéseinek a szigorú végrehajtását e vállalkozásoknak a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni védelme érdekében.
1.12A jelenlegi egészségügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy kritikus helyzetekben szükség van a rendszerszintű jelentőséggel bíró szellemi tulajdonhoz való hozzáférésre. A szellemitulajdon-jogok nem akadályozhatják a világjárvány során alkalmazott vakcinák vagy kezelések hozzáférhetőségét és elérhetőségét: a kényszerengedélyezés hatékony rendszerei a társadalom számára vészhelyzetekben egyfajta biztonsági hálót jelentenek, és méltányos ellentételezést biztosítanak a vállalkozások számára.
2.Általános megjegyzések
2.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervét, amely fontos megközelítésként szolgál a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós rendszer korszerűsítéséhez és az uniós vállalatok, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások hatalmas innovációs potenciáljának fokozásához. Mivel a szellemi tulajdont képező termékek, mint például a találmányok, a művészeti és kulturális alkotások, a márkák, a szoftverek, a know-how, az üzleti folyamatok és az adatok nagy gazdasági jelentősége az EU-n belül továbbra is növekszik, az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja az optimalizált, könnyen hozzáférhető jogi és politikai keretet.
2.2Sok vállalat, különösen a kkv-k, amelyek az EU összes vállalkozásának 99%-át teszik ki, nem használják ki (teljes mértékben) a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó lehetőségeket. A szellemi tulajdon védelmének az uniós vállalatoknál – különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra – történő alkalmazásának ösztönzése a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv központi eleme kell, hogy legyen. A szükséges intézkedések sokrétűek: ide tartozik a költségek csökkentésének, az eljárások egyszerűsítésének, a tájékoztatás és az ismeretek bővítésének, a személyre szabott tanácsadás és támogatás biztosításának, valamint az oktatási rendszer szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos know-how tekintetében történő korszerűsítésének szükségessége.
2.3A szellemi tulajdon kulcsfontosságú gazdasági tényező – a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágak Európa GDP-jének közel 45%-át és a munkahelyek 30%-át teszik ki –, ugyanakkor kulcsszerepe van a társadalmunk előtt álló legfontosabb kihívások kezelésében is. A Covid19-válság nagyon világosan megmutatta, hogy az EU mennyire függ a szakmai kiválóságtól, illetve hogy mennyire fontosak a szellemi tulajdonra vonatkozó hatékony szabályok és eszközök a kritikus fontosságú szellemi tulajdon gyors alkalmazhatósága szempontjából. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikere nagymértékben függ majd a csúcstechnológiák, valamint a kritikus fontosságú immateriális javak és adatok cseréjének méltányos megközelítéséhez szükséges hatékony eszközök gyors fejlődésétől és elfogadásától.
2.4A technológiai forradalom a szellemitulajdon-jogok hajtóereje, de egyben olyan kihívás is, amely az innovációvezérelt eszközök kiegyensúlyozott megközelítését igényli. A digitalizáció és a mesterséges intelligencián alapuló technológiák számos olyan megfontolandó kérdést vetnek fel a szellemi tulajdon területén, mint az átláthatóság, az adatok eredete és a szerzői jogok, az emberi beavatkozás mértéke, az etikai elvek stb. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon véleményét, hogy az MI-rendszereket nem szabad szerzőként vagy feltalálóként kezelni. Az EGSZB általánosságban úgy véli, hogy a szellemi tulajdon európai keretrendszere – kiegyensúlyozott módosításokkal és frissítésekkel – alkalmas a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentette kihívások kezelésére. Mivel a digitális termékekre és technológiákra vonatkozó szabadalmak száma tekintetében az EU továbbra is jelentős lemaradásban van más régiókhoz képest, különös figyelmet kell fordítani az e fontos piac javítására irányuló intézkedésekre.
3.Részletes megjegyzések
3.1A szellemi tulajdon védelme
3.1.1Az egységes szabadalmi rendszer, mint a vállalkozások egyablakos ügyintézési rendszere, elengedhetetlen a szabadalmak költségeinek jelentős csökkentéséhez, a hasznosítás engedélyezésének megkönnyítéséhez, az átláthatóság javításához és a kkv-k általi hozzáférhetőség akadályainak megszüntetéséhez. Az egységes szabadalmi rendszer elindítása és az Egységes Szabadalmi Bíróság működőképessé tétele jelentős mértékben javítani fogja a szellemitulajdon-jogok védelmét, és elsőbbséget kell élveznie a cselekvési tervben. Az eljárások megkönnyítése szintén felgyorsítja a teljes folyamatot, és ezáltal növeli az európai szabadalmakkal rendelkezők versenyképességét. Az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás fontos alapot biztosít egy hatékony, specializált és technikailag kompetens szabadalmi bíráskodási rendszer számára, amely képes lesz javítani a jogbiztonságot, az egyszerűséget és a hatékonyságot. A végrehajtás nehézségei azonban azt mutatják, hogy célként a rendszernek az EU jogalkotási rendszerébe történő átültetését kell kitűzni. Időközben sürgősen foglalkozni kell a tagállamokban folyó eljárások és/vagy az Egyesült Királyságnak a megállapodásból való kilépése által okozott további késedelmekkel. Az, hogy az EU részesedése a globális szabadalmakból drámaian csökkent (a 2009-es 17,4%-ról 2019-ben 11,3%-ra), szintén egyértelműen azt mutatja, hogy további intézkedésekre van szükség.
3.1.2A kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) kiterjesztheti a szabadalom által biztosított oltalmat egy olyan gyógyszer vagy növényvédő szer esetében, amelyre a megfelelő forgalomba hozatali engedély vonatkozik. Ezért fontos eszköz a hatékony szabadalmi oltalom hiányának ellensúlyozására a vizsgálatok, a klinikai/helyszíni vizsgálatok és a szabályozási eljárások előírt hossza miatt. Az EGSZB úgy véli, hogy az SPC-k az EU-ban alapvető fontosságúak az új hatóanyagokkal kapcsolatos innováció hatékony előmozdítása és a K+F központok vonzása szempontjából, míg az SPC-jogok alóli kiegyensúlyozott mentességeknek biztosítaniuk kell a gyógyszerek megfizethetőségét és a megfelelő gyógyszerellátást. Bár az SPC-rendszer egyértelmű és innovációt ösztönző rendszer, még mindig széttagolt, és előírja az SPC iránti kérelem benyújtását minden olyan uniós tagállamban, ahol az SPC által biztosított oltalmat kérik. Egy új, külön uniós rendelet révén az egységes SPC-jogcím és az egységes szabadalmak/SPC-k odaítélésével foglalkozó egyablakos ügyintézési rendszer szerepét betöltő hatóság létrehozása vonzóbbá tenné a szabadalmasok számára az SPC-t, jobb védelmet nyújtana az innovátorok számára, és jogbiztonságot teremtene a harmadik felek számára. Az EGSZB támogatja azt a megközelítést is, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy az optimalizált SPC-rendszer alkalmazható-e olyan új ágazatokra, amelyek esetében a termékekhez valószínűsíthetően forgalomba hozatali engedély szükséges.
3.1.3Az EU védjegyekre vonatkozó jogszabályainak felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok alapján az EGSZB meg van győződve arról, hogy a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós jogszabályok naprakésszé tétele sikeres lesz. Az e kérdések uniós jogszabályok révén történő szabályozásával kapcsolatos pozitív tapasztalatoknak motivációként kell szolgálniuk az Európai Bizottságnak arra, hogy kezdeményezzen egy új, külön az egységes szabadalmakra/SPC-re vonatkozó rendeletre irányuló javaslatot, és hosszú távon építse be az egységes szabadalmi rendszert az uniós jogrendszerbe.
3.1.4Az EGSZB megjegyzi, hogy földrajzi árujelzők egyedülálló és értékes erőforrást jelentenek az uniós termelők számára az egyre liberalizáltabb és egyre fokozódó verseny által jellemzett globális piacon. A földrajzi árujelzők uniós oltalmi rendszere jelentős gazdasági értékkel bír a mezőgazdasági ágazatban. A rendszer általában nagyon jól működik, de a földrajzi árujelzők oltalmának érvényesítése még nem történt meg, például a hatóságok összehangolt ellenőrzési rendszere és az élelmiszercsalás egységes meghatározása révén. A kereskedelmi megállapodásoknak az ilyen különleges oltalmi intézkedésekre is összpontosítaniuk kell. Az EGSZB hangsúlyozza a helyi identitás fontos részét képező nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó harmonizált rendszer létrehozásának lehetőségét. Ez segítené a helyi termelőket abban, hogy minőségi termékeiket sikeresebben mutassák be, és további pozitív hatással lenne a kevésbé fejlett régiókra. Ezenkívül a bejegyzési eljárás egyszerűsítése is a termelők javát szolgálná.
3.1.5A közösségi növényfajta-oltalmi jogok rendszere egy másik pozitív példa a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó harmonizált megközelítésére, amely egy uniós rendeleten alapul. A kis- és középvállalkozásban dolgozó tenyésztők számára is biztonságos alapot biztosíthat, és fontos mentességeket tartalmaz a mezőgazdaság és a tenyésztők számára. A rendszer a kitűzött céljai tekintetében jó alapot teremt ahhoz, hogy a tenyésztők hatékonyan járulhassanak hozzá a zöld gazdaságra való átállás célkitűzéseihez.
3.1.6Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szerzői, formatervezési és szomszédos jogok védelme elengedhetetlen a kulturális és kreatív szakmák számára, amelyek jelentős gazdasági jólétet teremtenek, és jelentős mértékben hozzájárulnak az európai identitáshoz, kultúrához és értékekhez – ideértve például az építészeti és egyéb kulturális műveket –, de gyakran nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel vagy pénzügyi eszközzel a szellemi tulajdonok oltalmához és az innovációk termékekké alakításához. Fontos a szerzői jogi keret és a szerzői jogi adatok kezelésének összehangolása, és ezt további támogató intézkedésekkel kell kiegészíteni.
3.1.7Az alkalmazottak, akik kreatív munkát végeznek, különös tekintettel a találmányokra, lehetséges jogosultaknak számítanak. Elengedhetetlen a szociális párbeszéd folyamatának európai, nemzeti, ágazati vagy vállalati szintű kialakítása, amely – a jogi szabályok mellett – a kollektív tárgyalások révén tisztázza és meghatározza a tisztességes szellemitulajdon-jogokat annak érdekében, hogy a szerzők és a termelők számára ösztönzőket kínáljon alkotásaik elismerése és a méltányos gazdasági kompenzáció formájában. A szerzői jog átruházására vonatkozó megállapodások nem tekintendők a szellemi tulajdon teljes egészének a munkáltatóra megfelelő kompenzáció nélkül történő átruházására vonatkozó kötelezettségnek.
3.1.8A biotechnológiai irányelv fontos keretet biztosít a biotechnológiai találmányok jogi védelméhez. Politikai és etikai szempontból érzékeny témákkal foglalkozik, és ezért rendkívül ellentmondásos érdekek gondos mérlegelésének eredménye. A biotechnológia gyors fejlődése azonban az egészségügy, a súlyos járványok elleni küzdelem és az éhezés elleni küzdelem területén is szükséges. Ezért fontos, hogy ezeken a területeken nagymértékben előmozdítsuk a kutatást és az innovációt, ugyanakkor hatékonyan terjesszük és engedélyezzük azt.
3.1.9Az üzleti titkok olyan immateriális javak, amelyek kiegészítik a szellemitulajdon-jogokat. Széles körben használják őket az innovációhoz és a szellemitulajdon-jogok létrehozásához vezető kreatív folyamatban, és ezért rendkívül fontos a hatékony oltalmuk biztosítása. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott alapok tisztázása fontos célkitűzés.
3.2A szellemi tulajdon használata és bevezetése – különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra
3.2.1Az EGSZB úgy véli, hogy a cselekvési terv egyik fő célkitűzése kell, hogy legyen a szellemi tulajdon védelme kínálta lehetőségek kkv-k általi kihasználásának növelése, ami a szellemi tulajdon védelmének valamennyi különböző rendszerére kiterjed. Bár az uniós kkv-k és mikrovállalkozások nagy innovációs potenciállal rendelkeznek, a túlnyomó többségük nem képes növelni immateriális javainak értékét.
3.2.2A költségtényező az egyik oka annak, hogy az uniós kkv-k mindössze 9%-a jegyzett be szellemitulajdon-jogokat. Az EU-ban a szabadalom megszerzésének költségei jelenleg jelentősen magasabbak, mint például az USA-ban vagy Japánban, és hatalmas pénzügyi terhet jelentenek a kkv-k és a mikrovállalkozások számára. Ezért a kkv-k szellemitulajdon-védelemhez való hozzáférésének javítása érdekében csökkenteni kell a költségeket. Az egységes szabadalmi rendszer gyors megvalósítása, amely jelentősen csökkenteni fogja a szabadalmi bejegyzési költségeket, az innovatív kkv-k és mikrovállalkozások, például a szabadfoglalkozású mérnöki vállalatok számára gyökeres változást fog hozni. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá a kkv-k pénzügyi és know-how-val kapcsolatos támogatása különböző megközelítéseinek a fontosságát. Ezek például az EUIPO szellemi tulajdonnal kapcsolatos utalványai, a kkv-k támogatása, hogy előnyük származzon szellemi tulajdonukból a finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében, valamint az IPA4SME program, ami akár 15 000 EUR-t is biztosít a szellemi tulajdonra vonatkozó diagnosztikai és oltalmi intézkedések társfinanszírozására stb. Ezenfelül felhívja a figyelmet a szabadalmi ügyvivő által ebben a támogatási rendszerben betöltött jelentős szerepre.
3.2.3Az EGSZB úgy véli, hogy az egyik legnagyobb probléma, hogy az uniós vállalatok nem rendelkeznek ismeretekkel a szellemitulajdon-jogok kezelésének stratégiáiról; különösen igaz ez a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében, de nem csak rájuk jellemző. A kkv-k és a mikrovállalkozások számára könnyen hozzáférhető általános és személyre szabott tájékoztatás, támogatás és tanácsadás biztosítása – ahogyan azt számos program és kezdeményezés, például a szellemi tulajdonnal kapcsolatos európai információs szolgálat, valamint különböző csatornák és hálózatok biztosítják – ezért nagy jelentőséggel bír e kihívás kezelésében, és azt tovább kell bővíteni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vállalkozók számára milyen lehetőségek rejlenek a szellemitulajdon-jogok terén, és ezt különböző, könnyen elérhető képzési programokkal kell kombinálni. Az EGSZB azt javasolja, hogy vizsgálják meg, hogyan növelhető a szellemitulajdon-jogok kezelésével foglalkozó képesített szakemberek száma az uniós vállalatoknál.
3.2.4Az EGSZB emellett eszmecserét szeretne indítani arról, hogy miként lehetne növelni a szellemitulajdon-jogokkal és azok kezelésével kapcsolatos ismereteket az uniós oktatási rendszerben: a szellemitulajdon-jogok kezelésével kapcsolatos alapismereteket és tájékoztatást be kell építeni a közép- és felsőoktatásba, a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos tanulmányok mélyreható ismeretével, az üzleti és műszaki tanulmányoktól kezdve egészen a tantervekben szereplő számos más tanulmányig. A szellemitulajdon-jogok kezelését a felsőoktatásban önálló, választható tantárgyként is lehetne oktatni. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a rendelkezésre álló know-how növelése fokozhatja a szellemi tulajdon védelmének alkalmazását.
3.2.5Nyilvánvaló annak fontossága, hogy a kutatási eredményeket innovációvá kell alakítani, és az EGSZB ezért üdvözli a tudástranszfert és a szellemitulajdon-jogok jobb kezelését támogató tevékenységeket a K+I közösségben. A kkv-k és a mikrovállalkozások gyakran egy projektkonzorciumon belüli kisebb partnerek, és ebben a szerepben jobb támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a szellemitulajdon-jogokat termékekké alakítsák, és megvédjék jogaikat az ilyen konzorciumokon belül. Ez a személyre szabott tanácsadást és támogatást nyújtó támogatási programok egyik központi eleme kell, hogy legyen.
3.3A szellemitulajdon-jogokkal védett eszközökhöz való hozzáférés és az eszközök megosztása
3.3.1A jelenlegi egészségügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy kritikus helyzetekben szükség van a rendszerszintű jelentőséggel bíró szellemi tulajdonhoz való hozzáférésre. A szellemitulajdon-jogok nem akadályozhatják a világjárvány során alkalmazott vakcinák vagy kezelések hozzáférhetőségét és elérhetőségét. Az európai közpénzekkel végzett kutatások hatását maximalizálni kell az ebből származó ismeretek és szellemi tulajdon megosztásának biztosításával. Másrészt a kényszerengedélyezés hatékony rendszerei a társadalom számára vészhelyzetekben egyfajta biztonsági hálót jelentenek. Eljárásaiknak a különböző érintett felek érdekeinek gondos mérlegelésén kell alapulniuk, biztosítva ugyanakkor gyors és európai szintű összehangolásukat a közegészségügyi követelmények lehető leghatékonyabb teljesítése érdekében. Ebben az összefüggésben az EGSZB hangsúlyozni kívánja a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló 816/2006/EK rendelet fontosságát is.
3.3.2A szellemi tulajdon birtoklása és kezelése átláthatóságának fokozása a szellemi tulajdon engedélyezésének és terjesztésének előfeltétele. Ebben az összefüggésben az EGSZB hangsúlyozni kívánja az egységes szabadalmi rendszer gyors bevezetésének szükségességét, valamint a szerzői jogi infrastruktúra javításának fontosságát is a jogosultakra, a szerződési feltételekre és az engedélyezési lehetőségekre vonatkozó információk tekintetében, csakúgy mint a blokklánc-technológiára vonatkozóan.
3.3.3Mivel a szabványosítás az érdekelt felek számos különböző érdekét érintő folyamat, a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak különösen magas szintű átláthatóságot és tisztességes engedélyezési szabályokat igényelnek. Az EGSZB ezért támogatja a harmadik személyek által elvégzett elengedhetetlenségi ellenőrzések független rendszerének létrehozását, valamint a jogsértések és súrlódási pontok csökkentésére irányuló intézkedéseket..
3.3.4Az EGSZB elismeri azt a gazdasági potenciált, amelyet az adatok EU-n belüli megosztásának és áramlásának valamennyi ágazatban történő ösztönzése jelent, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az adatok áramlásának és széles körű felhasználásának lehetővé tétele a magánélet védelmét, a biztonságot, az etikai normákat és a szellemi tulajdon jogos védelmét biztosító kiegyensúlyozott megközelítésen kell, hogy alapuljon. Ezt az adatbázisokról szóló irányelv 2021-es felülvizsgálatakor biztosítani kell.
3.4A szellemitulajdon-jogok megsértése
3.4.1A hatékony érvényesítés és a bírósági jogorvoslat a sikeres szellemitulajdonjog-védelmi rendszer fő kritériuma, ezért jelentősen meg kell erősíteni őket. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szabadalmakkal foglalkozó Egységes Szabadalmi Bíróság megvalósítása hatalmas lendületet fog adni a szabadalmi jogok érvényesítésének, és hogy a szellemitulajdon-jogok más szellemitulajdon-jogi rendszerekben történő érvényesítését (pl. biztosítás) is meg kell erősíteni gyakorlati és/vagy jogi intézkedésekkel. Különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások gyakran nem rendelkeznek a szellemitulajdon-joguk érvényesítésére szolgáló eszközökkel.
3.4.2A digitalizáció a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések új formáihoz vezetett, mint például az üzleti titkok online megszerzése, az illegális streaming stb. Az EGSZB üdvözli az olyan kötelező érvényű rendeleteket, mint például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely jobb jogi keretet biztosít.
3.4.3A hamisítás és a kalózkodás hatalmas veszteségeket okoz az uniós értékesítésekben, de egészségügyi, biztonsági és védelmi veszélyt is jelent a fogyasztókra nézve. Az EGSZB üdvözli az összes érdekelt fél közötti együttműködést, az uniós eszköztár létrehozását és az Európai Csalás Elleni Hivatal hamisítás elleni küzdelemben betöltött szerepének megerősítését.
3.5Tisztességes feltételek biztosítása a nemzetközi színtéren
3.5.1Az EU nem tölt be vezető szerepet a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos globális versenyben. Ami a szabadalmi bejelentéseket illeti, Ázsia 2019-ben 65%-ra növelte részesedését az összes szabadalmi bejelentésben, míg az EU részesedése drasztikusan, 17,4-ről (2009) 11,3%-ra csökkent. Ezért rendkívül fontos az EU pozíciójának javítása.
3.5.2A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése további kihívást jelent a harmadik országokban működő uniós vállalkozások számára. Ezért az EGSZB a helyzet javítására irányuló minden európai bizottsági intézkedést támogat. A szabadkereskedelmi megállapodásokban a magas szintű védelmet biztosító, szellemi tulajdonról szóló fejezetek és a kereskedelmi partnerekkel a szellemi tulajdonról folytatott párbeszédek fontos hosszú távú megközelítések, csakúgy mint az olyan nemzetközi szervezetek keretében való együttműködés, mint a WIPO és a WTO, illetve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi megállapodásokban való részvétel is.
3.5.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a harmadik országokban működő uniós vállalkozások számára igen fontosak a tájékoztatást nyújtó közvetlen támogatási eszközök, például a külföldi beruházások átvilágítása, a termékhamisítási és szellemitulajdonjog-sértési figyelőlista és a harmadik országokról szóló jelentés. Különösen fontosak az olyan intézkedések, mint a kkv-k és a mikrovállalkozások támogatására szolgáló szellemitulajdon-jogi kérdésekkel foglalkozó segélyszolgálatok, és ezeket tovább kell fejleszteni.
Kelt Brüsszelben, 2021. április 27-én.
Christa Schweng
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________