Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

NAT/774

Uniós polgári védelmi mechanizmus (módosítás)

VÉLEMÉNY

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról
COM(2019) 125 final – 2019/0070 (COD)

Előadó: Panagiotis Gkofas

Felkérés:	Európai Parlament: 2019. 03. 14. Tanács: 2019. 03. 27.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019. 05. 23.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019. 06. 19.
Plenáris ülés száma:	544.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	171/01/04

1.Háttér

1.1Az 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat 2019. március 13-án új uniós polgári védelmi mechanizmust hagyott jóvá. Az uniós polgári védelmi mechanizmus együttműködési és segítségnyújtási keretet biztosít az Unión belüli és kívüli súlyos vészhelyzetek esetén. 2001 óta az uniós polgári védelmi mechanizmus több mint 300 alkalommal lépett életbe. A polgári védelmi mechanizmusban részt vesz valamennyi uniós tagállam, két EGT-ország (Izland és Norvégia), valamint Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete (a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret) és illetékes nemzetközi szervezetek. A határozat nyomán létrejön a rescEU, amely az olyan helyzetekben mozgósítható további erőforrásokat tömörít, amikor a meglévő kapacitások elégtelennek bizonyulnak a segítségnyújtáshoz. A rescEU elsősorban az erdőtüzek elleni küzdelemre szolgáló légi eszközökre, valamint az egészségügyi vészhelyzetekre és vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensekre való reagáláshoz szükséges erőforrásokra terjed ki. A képzésre és ismeretmegosztásra irányuló polgári védelmi tudáshálózat szintén stratégiai tényező lesz a felkészültség és a megelőzés terén.

1.2A módosítás célja, hogy javítsa a kockázatmegelőzést azáltal, hogy a tagállamok számára előírja a kockázatkezelési képességük és kockázatkezelési terveik értékelésének továbbfejlesztését, különösen abban az esetben, ha több tagállamot egyszerre érintenek ugyanolyan típusú katasztrófák – akár természeti, akár ember okozta, vagy előre nem látható éghajlati változásokhoz vagy váratlan, erős földrengésekkel kapcsolatos, gyakran ismétlődő, haláleseteket és ökoszisztémák, polgári és közcélú infrastruktúrák tömeges pusztulását, gazdasági tevékenységek és kisvállalkozások megsemmisülését eredményező katasztrófákról van szó. 1

2.Következtetések

2.1Az EGSZB üdvözli ezt az uniós polgári védelmi mechanizmus jelenlegi keretének felülvizsgálatára és megerősítésére irányuló javaslatot.

2.2Az uniós polgári védelmi mechanizmus végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, valamint a polgári védelmi tudáshálózat létrehozása és megszervezése céljából az EGSZB egyes tanácsadó csoportok keretében, illetve megfelelő intézményközi kezdeményezések révén (pl. „Éves civil társadalmi fórum a kockázatkezelésről, az enyhítésről, a megelőzésről és a felkészülésről”), elismert, reprezentatív szociális és gazdasági partnerekkel, valamint az ellenállóképes városok határokon átnyúló regionális hálózataival együttműködve hozzájárulhat a kockázatok feltérképezésére vonatkozó iránymutatások időszakos felülvizsgálatához.

2.3Az EGSZB arra kéri a Tanácsot, a Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg, hogy miként lehetne létrehozni egy olyan európai képzési és tudásközpontot, amely a meglévő nemzeti és szubnacionális struktúrákhoz, köztük kiválósági központokhoz, szakosodott független kutatási hálózatokhoz és más, a szokatlan katasztrófák azonnali intervenciós elemzésére képes szakértőkhöz kapcsolódna, illetve tervezzék is meg a központ létrehozását. Ez a tudásközpont egy állandóan naprakész, kézzelfogható és hozzáférhető eszközt jelenthet a hatékony kockázatcsökkentés terén szükséges alapvető kompetenciákhoz fiatal szakemberek és tapasztalt önkéntesek számára az ellenállóképes helyi közösségek vészhelyzetkezelési képzése terén, és, ahol lehetséges, kiterjeszthető harmadik országokra is, különösen szomszédos országokra, elszigetelt területeken élő sérülékeny csoportokra, a mobilitás és az idegenforgalom szereplőire, a médiára stb.

2.4Az EGSZB szerint az uniós polgári védelmi mechanizmus új célkitűzéseit és megközelítését megfelelő módon integrálni kell a meglévő strukturális és beruházási politikák keretébe. Alapvető fontosságú a megfelelő területi és közösségvezérelt dimenzió biztosítása (különösen a távoli, szigeti, hegyvidéki és vidéki területeken). A katasztrófák által okozott károk korlátozásának leggyorsabb és leghatékonyabb módja a helyi közösségi fellépés.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 19-én.

Luca Jahier
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke 

_____________

(1)    Hivatkozunk a 2018. február 10-én Nápolyban tartott workshopra, amelyre az EGSZB és az Európai Bizottság (DG ECHO) közötti partnerség keretében, az ETUC és az SMEUnited képviselőivel, az RB képviselőivel, civil társadalmi szervezetekkel (WWF, CIME), nemzeti kkv-szervezetekkel (GSEVEE, CMA Corse, CNA) és szakszervezetekkel, szakosodott uniós és tagállami tudományos szakemberekkel, kutatási és képzési hálózatokkal (Sapienzia Egyetem, II. Frigyes Egyetem, az INGV nápolyi vulkanológiai intézet, az avignoni kkv-akadémia, Anodos központ), az ellenállóképes városok és régiók uniós hálózataival (Athén, Nápoly, Theszaloníki), a médiával és szaksajtóval együttműködve került sor.