Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
TEN/686
Az energiahatékonyságról szóló uniós jogszabályoknak a brexit miatti kiigazítása
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/2002 irányelvvel módosított] 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és [az energiaunió irányításáról szóló] (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése miatt történő kiigazításáról
[COM(2018) 744 final – 2018/0385 (COD)]
Főelőadó: Séamus BOLAND
|
Felkérés:
|
Európai Parlament, 2018. 11. 15.
az Európai Unió Tanácsa, 2018. 11. 26.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése, 194. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
|
|
Illetékes szekció:
|
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
|
|
Elnökségi határozat:
|
2018. 12. 11.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2019. 01. 23.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
540.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
106/0/0
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli az energiahatékonyságról szóló uniós jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatot, mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt szükségesek a változtatások.
1.2Az EGSZB megjegyzi, hogy a változások technikai jellegűek, és üdvözli, hogy révükön az új, 27 tagú EU-ban nem kell feladni az energiahatékonysági irányelv és az energiaunió irányításáról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos terveket.
1.3Az EGSZB üdvözli, hogy a javasolt változtatások nem érintik a vonatkozó energetikai irányelvekkel kapcsolatos további lendületet, amint azt a 2018. júniusban közzétett politikai megállapodás kimondta.
1.4Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU ösztönözze az Egyesült Királyságot, hogy kilépése után alkalmazkodjon az irányelvben kitűzött célokkal kapcsolatosan a megállapodásban foglalt célkitűzésekhez.
1.5Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság vállalja egy átfogó uniós kommunikációs stratégia bevezetését, amely biztosítja, hogy az energiahatékonysági irányelv és az energiaunió irányításáról szóló rendelet célkitűzései sürgősen teljesüljenek, különösen a brexit után.
1.6Az EGSZB nyomatékosan ajánlja, hogy az EU használjon ki minden lehetőséget arra, hogy a civil társadalmat bevonja az energiahatékonysági célok teljesítésébe, ideértve a brexit miatt szükségessé vált módosítási eljárást is.
1.7Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság gondoskodjon arról, hogy e változások ne járjanak nem kívánt költségvetési és emberi jogi következményekkel.
2.Háttér
2.1Az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv és az energiaunió irányításáról szóló rendelet alapvető eszközök annak biztosításához, hogy az EU teljesítse a 2030-as energiahatékonysági célok elérésére vállalt kötelezettségeit és ezáltal a különféle nemzetközi megállapodásokban tett környezetvédelmi kötelezettségvállalásait is.
2.2Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére való felkészülés részeként az Európai Bizottság javasolta az energiahatékonyságra vonatkozó uniós jogszabályok és az energiaunió irányítására vonatkozó rendelet módosítását.
2.3E javaslatra azért van szükség, mert a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvben és az energiaunió irányításáról szóló rendeletben foglalt energiafogyasztási adatok 28 tagú Unióra vonatkoznak, ezért módosítandók, hogy egy új, 27 tagú Uniót tükrözzenek.
2.4A javaslat nem érinti a 2018. júniusi politikai megállapodásban lefektetett uniós energiahatékonysági célokat. E megállapodás megerősíti a 2030-ra 32,5%-os hatékonysági cél elérésére vonatkozó kötelezettségvállalást.
3.Előzmények
3.12016. június 23-án egy az uniós tagságról tartott népszavazás nyomán Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága úgy határozott, hogy kilép az Európai Unióból. Ez a döntés Gibraltár területét is érinti.
3.22017. március 29-én az Egyesült Királyság bejelentette kilépésre vonatkozó szándékát. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges és másodlagos uniós jogszabályok 2019. március 30-ától (a továbbiakban: a kilépés időpontja) kezdődően nem alkalmazandók többé az Egyesült Királyságra, kivéve, ha egy megerősített megállapodással változtatnak az időponton. Az Egyesült Királyság ezt követően harmadik országgá válik.
3.3Az energiahatékonysági irányelv 2030-ra 32,5%-os energiahatékonysági cél elérését tűzte ki. Ehhez előírja a tagállamok számára, hogy határozzák meg indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulásukat.
3.4Ezért a tagállamoknak figyelembe kell venniük az EU energiafogyasztási előrejelzéseit.
3.5A javaslat hivatkozik az energiaunió irányításáról szóló rendeletre, mely arra is kötelezi a tagállamokat, hogy a 2030-as uniós célkitűzéshez való hozzájárulásuk meghatározásakor vegyék figyelembe a 2030-as energiafogyasztást.
3.6Mivel ez a rendelet az energiahatékonysági irányelvben szereplő abszolút értékeket ismétli meg, azokat az értékeket is ennek megfelelően módosítani kell.
3.7Az uniós előrejelzések szerint a primerenergia-fogyasztás 2030-ban legfeljebb 1273 Mtoe (millió tonna olajegyenérték) lehet, a végsőenergia-fogyasztás pedig legfeljebb 956 Mtoe. A 27 tagú EU-ra vonatkozó, ennek megfelelő előrejelzések szerint a primerenergia-fogyasztás legfeljebb 1128 Mtoe lehet, a végsőenergia-fogyasztás pedig 846 Mtoe.
3.8A javaslat teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás (EUSZ 5. cikk (3) bekezdés) és az arányosság (EUSZ 5. cikk (4) bekezdés) elvének, főként mivel csak technikai változtatásokra irányul, melyek nem érintik a már elfogadott jogszabályokat.
3.9Már az összes érdekelt fél egyetért azzal, hogy e technikai változtatások szükségesek és elősegítik, hogy a 27 tagú EU folytassa a vonatkozó irányelvekben szereplő célkitűzések elérésére irányuló törekvéseket.
4.Az EGSZB észrevételei
4.1A javaslat célja nyilvánvalóan az, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükségessé vált technikai változásokat bevezesse az energiahatékonyságra és az energiaunió irányítására vonatkozó releváns uniós jogszabályokba.
4.2Az energiaunió irányításáról és az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról (Mihai Manoliu) szóló EGSZB-véleményeket tekintve az is nyilvánvaló, hogy a bennük szereplő ajánlások továbbra is abszolút érvényesek, ezért az EGSZB-nek határozottan ki kell állnia mellettük.
4.3Egyetértünk azzal, hogy a javaslat nincs hatással olyan, átfogóbb kérdésekre, mint a költségvetés vagy az emberi jogok, ennek ellenére biztosítani kell, hogy ne is lehessenek nem szándékos következményei, melyek költségvetési vagy emberi jogi hatással járnának.
4.4Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.
4.5Abból kiindulva, hogy a javaslat célja az energiát érintő hatályos jogszabályok módosítása, és hogy egyes célkitűzéseket illetően a határozott kötelezettségvállalások nem változnak, meg kell jegyezni, hogy az eredményeket befolyásolhatja az, hogy az Egyesült Királyság továbbra is teljesíti-e ugyanazon célokat a többi 27 tagállammal összhangban.
4.6Ezért az EGSZB azt tanácsolja, hogy léptessenek életbe egy határozott kommunikációs stratégiát azzal a céllal, hogy a brexit közeledtével az érdekeltek körében ne okozzon bizonytalanságot, hogy egyes energiahatékonysági célkitűzések tekintetében teljesülnek-e a tagállamok által már elfogadott kötelezettségvállalások és tervek.
4.7Az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt módosítások technikai jellegűek és nem igényelnek nyilvános konzultációt; ugyanakkor határozottan ajánlja, hogy meg kell ragadni minden lehetőséget arra, hogy a civil társadalmat bevonják a kormányok végrehajtási terveinek támogatásába.
4.8Az EGSZB megjegyzi, hogy a technikai változtatások szükségesek, és úgy véli, hogy javítani fogják az irányelv végrehajtását.
4.9Az EGSZB üdvözli, hogy az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról szóló 2018. júniusi ideiglenes megállapodást e határozat nem érinti.
4.10Amellett, hogy egy kommunikációs stratégiával gondoskodni kell az irányelvek folyamatos végrehajtásával kapcsolatos esetleges bizonytalanság eloszlatásáról, az EGSZB elégedetten nyugtázza, hogy a javaslat érdemben nem érinti a tagállamoknak a kitűzött célok elérésére vonatkozó terveit.
Kelt Brüsszelben, 2019. január 23-án.
Luca JAHIER
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________