Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
TEN/678
EURATOM –
az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programja (2021–2025)
VÉLEMÉNY
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjának (2021–2025) létrehozásáról
[COM(2018) 437 final – 2018/0226 (NLE)]
Előadó: Giulia BARBUCCI
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2018. 07. 12.
az Európai Unió Tanácsa, 2018. 07. 13.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 11. 20.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
...
|
|
Plenáris ülés száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) 2021 és 2025 közötti kutatási és képzési programjáról szóló rendeletre irányuló javaslatot, amely kiemeli annak folytonosságát a korábbi fúziós kutatási és fejlesztési, valamint maghasadással és nukleáris biztonsággal foglalkozó programokkal, valamint a Közös Kutatóközponttal, ugyanakkor olyan új tevékenységi területekkel is foglalkozik, mint a sugárvédelem és az atomerőművek leszerelése.
1.2Az EGSZB szerint az Euratom költségvetése megfelel a kitűzött céloknak, és a brexitről szóló tárgyalások eredményétől függetlenül elengedhetetlennek tartja a költségvetés fenntartását. Ebben a tekintetben az EGSZB fontosnak tartja, hogy az Egyesült Királyságnak az Euratom programból való kilépését komoly körültekintéssel kezeljék, különösen a már folyamatban lévő kutatási irányvonalak, a megosztott infrastruktúrák és a brit területen belüli és kívüli személyzetre gyakorolt társadalmi hatás (például munkakörülmények) tekintetében.
1.3Az EGSZB kulcsfontosságú tényezőnek tartja a közös európai tórusz (JET) projektet a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) projekt fejlesztése szempontjából, mivel az ITER tudományos szempontból a JET utódja. Ezért az EGSZB fontosnak tartja, hogy a JET (az EU projektje vagy egy közös EU–Egyesült Királyság projekt keretében) működjön tovább, amíg az ITER projekt működésbe nem lép.
1.4Az EGSZB úgy véli, hogy a programban bevezetett innovatív szempontok – például az egyszerűsítés, a célok bővítése (ionizáló sugárzás és az erőművek leszerelése), a Horizont Európa programmal való legjobb szinergia, valamint a kutatók oktatásának és képzésének finanszírozási lehetősége (pl. Marie Skłodowska-Curie) – a polgárok elvárásaira reagálnak, és megerősítik a program hatékonyságát és eredményességét.
1.5Az EGSZB álláspontja az, hogy a nukleáris biztonságot dinamikus koncepció szerint kell értelmezni, amely a jelenlegi jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérését és kiigazítását jelenti a legfrissebb felfedezések és innovációk alapján, az erőművek teljes élettartamára kiterjedően. Különös figyelmet kell szentelni az uniós tagállamok közötti határokon található erőműveknek, meg kell erősíteni a nemzeti és helyi hatóságok közötti koordinációt, és biztosítani kell a polgárok és a munkavállalók hatékony bevonását.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatás – a kötelező oktatásra és a képzésre alapulva – elengedhetetlen tényezője annak, hogy a fiatalokat közelebb lehessen hozni a tudományos és technológiai témákhoz. Ez létfontosságú az ágazat európai kutatói létszámának jövőbeli növelése szempontjából, ami jelenleg nem elégséges ahhoz, hogy kielégítse a termelési és kutatási rendszer iránti keresletet.
2.Bevezetés
2.1Az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2021–2025) szóló rendeletre irányuló javaslat illeszkedik a „Horizont Európa” kutatási és innovációs keretprogram 2021–2027 jogalkotási csomagjába. A javasolt program öt évre szól az Euratom-Szerződés 7. cikke alapján, és további két évre meghosszabbítható a Horizont Európa és a többéves pénzügyi keret (TPK) időtartamához való igazítás érdekében.
2.2A „Horizont Európa” program 100 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik a 2021 és 2027 közötti időszakra, amelyből 2,4 milliárd EUR-t rendelnek az Euratom programhoz. A „Horizont Európa” keretprogram meghatározza a részvételi eszközökre és módszerekre vonatkozó referenciakeretet, valamint a végrehajtásra, az értékelésre és a kormányzásra vonatkozó rendelkezéseket. Jogi (külön szerződések) és irányítási okokból (a párhuzamosságok elkerülése érdekében) az Euratom által támogatott kutatási területek nem szerepelnek a „Horizont Európa” keretprogramban, ami megerősíti a programok közötti szinergikus hatásokat.
2.3Az EGSZB egy ad hoc véleményében foglalkozott a „Horizont Európa” programra vonatkozó javaslattal, amelyhez ez a vélemény elképzelését és ajánlásait tekintve kapcsolódik. Az EGSZB két további ehhez kapcsolódó véleményt is kidolgozott, az ITER projektről és az atomerőművek leszereléséről.
3.A javaslat lényegi tartalma
3.1Az Euratom kutatási és képzési programja kiterjed az európai nukleáris energia különböző alkalmazásaira, úgy az energiatermelésre, mint egyéb célokra más ágazatokban (pl. ionizáló sugárzás az orvosi szektorban). Az Európai Unió erőfeszítéseinek célja az innováció és a biztonságos technológiák fejlesztése, a kockázatok csökkentése és az optimális sugárvédelem biztosítása. Az Euratom tehát lehetővé teszi a tagállamok hozzájárulásainak integrálását az innovációs, kutatási és képzési folyamatok együttes megvalósításával.
3.2A javaslat megállapítja a közvetlen cselekvésekre (a közvetlenül az Európai Bizottság által a Közös Kutatóközponton (JRC) keresztül megvalósított közvetlen cselekvésekre) és a közvetett cselekvésekre (a program által finanszírozott köz- vagy magánszervezetek által) vonatkozó költségvetést és közös célkitűzéseket, amelyeket a tagállamokkal közösen elfogadott munkaprogramokkal összhangban kell végrehajtani.
3.3A 2021–2025-ös Euratom program végrehajtása közvetlen irányítással történik. Mindenesetre ha az Európai Bizottság ezt helyénvalónak és hatékonynak tekinti, megosztott és/vagy közvetett irányítási rendszert is alkalmazhat, a program egyes részeinek a végrehajtását az Euratom-Szerződés 10. cikkével összhangban tagállamokra, meghatározott személyekre vagy vállalkozásokra, illetve harmadik országokra, nemzetközi szervezetekre vagy harmadik államok állampolgáraira ruházva át.
3.4A javasolt program folytatni fogja a jelenleg folyamatban lévő Euratom program kulcsfontosságú kutatási tevékenységeit (sugárvédelem, nukleáris biztonság úgy az erőművek tekintetében, mint politikai-nemzetközi szempontból, radioaktív hulladékok kezelése és fúziós energia), miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a leszerelés és az ionizáló sugárzás nem energiatermelési célú alkalmazásai. A 2021–2025 közötti időszakra javasolt 1 675 000 000 EUR összegű költségvetés a nukleáris fúziós kutatás és fejlesztés (724 563 000 EUR), a maghasadás, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem (330 930 000 EUR), valamint a Közös Kutatóközpont (619 507 000 EUR) között oszlik meg.
3.5A célkitűzések körének kiszélesítése növeli az eszköz transzverzális jellegét, és jobban az állampolgárok szolgálatába állítja. Konkrétan az ionizáló sugárzás egyre több különféle alkalmazása miatt az embereket és a környezetet meg kell védeni a szükségtelen sugárterheléstől. Az ionizáló röntgensugaras technológiákat Európában nap, mint nap használják különböző ágazatokban, elsősorban az orvosi szektorban. Ennek következtében a sugárvédelemre irányuló kutatás is transzverzálisan fog fejlődni úgy az atomenergia-termelésben, mind pedig az orvosi szektorban, anélkül, hogy kizárnák az ipari, mezőgazdasági, környezetvédelmi és biztonsági ágazatok egyéb felhasználási módjait.
3.6További innovatív elem az atomerőművek leszereléséhez és a környezet rehabilitációjához szükséges technológiák fejlesztését és értékelését támogató kutatás, a növekvő kereslet nyomán. Ez a szempont elengedhetetlen ahhoz, hogy ki lehessen egészíteni a kört az aktuális program által már tárgyalt más biztonsági szempontokkal: nukleáris biztonság (azaz a reaktorok és az üzemanyagciklus biztonsága), a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése, sugárvédelem és vészhelyzeti felkészültség (radioaktív balesetek és radioökológiai kutatás), valamint intézkedések a nukleáris biztonságot, a védelmet és a nonproliferációt célzó politikák végrehajtására.
3.7Ezeket a kezdeményezéseket kiegészíti a fúziós energia, egy potenciálisan kimeríthetetlen, alacsonyabb környezeti hatással járó energiaforrás fejlesztésének támogatására irányuló fellépés. A javaslat elsősorban a „fúziós ütemterv” végrehajtása folytonosságának biztosítására összpontosít, amelynek a jelenlegi század második felében az első erőmű építéséhez kell vezetnie. Ezért az EU továbbra is támogatni fogja az ITER projektet, egyedi program révén, és a jövőben a DEMO projektet.
3.8Végezetül a kutatási tevékenységek mellett a javaslat lehetőséget biztosít a nukleáris kutatók számára arra, hogy oktatási és képzési programokban (pl. Marie Skłodowska-Curie-cselekvések) vegyenk részt a magas szintű készségek fenntartása érdekében, valamint megfelelő pénzügyi támogatást nyújtva az európai és nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz (pl. a JRC-hez) való hozzáféréshez.
4.Általános megjegyzések
4.1Az EGSZB üdvözli a 2021–2025-ös Euratom programról szóló rendeletre irányuló javaslatot. Az EGSZB különösen üdvözli a Horizont Európa program keretében megvalósuló fokozódó kölcsönhatásokat, a közös irányítási mechanizmusok, a forrásokhoz való hozzáférés és azok kezelése, valamint a kutatási és képzési tevékenységek közötti integráció biztosítása érdekében, elkerülve a felesleges párhuzamot.
4.2Az EGSZB úgy véli, hogy az Euratom számára elkülönített költségvetés megfelel az EU által a nukleáris ágazatban meghatározott céloknak. Éppen ezért lényegesnek tartja e pénzügyi juttatás megőrzését a brexittel kapcsolatos tárgyalások eredményétől függetlenül. Ezzel kapcsolatban az EGSZB fontosnak tartja, hogy az Egyesült Királyságnak az Euratom programból való kilépését komoly körültekintéssel kezeljék, különösen a már folyamatban lévő kutatási irányvonalak, a megosztott infrastruktúrák és a brit területen belüli és kívüli személyzetre gyakorolt társadalmi hatás (például munkakörülmények) tekintetében.
4.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ITER projekt végrehajtásához a JET projekt támogatására van szükség, melynek létesítménye az Egyesült Királyságban található és finanszírozását az EURATOM biztosítja. A jelenleg építés alatt álló ITER létesítmény részeit a JET projekt segítségével tesztelik, és ez a projekt tudományos szempontból a JET projekt utódja. Ez a létesítmény a világon egyedülálló a maga nemében, és nem helyettesíthető. Ezért az EGSZB fontosnak tartja, hogy a JET (az EU projektje vagy egy közös EU–Egyesült Királyság projekt keretében) működjön tovább, amíg az ITER projekt működésbe nem lép.
4.4Az EGSZB támogatja egy olyan rendeletjavaslat benyújtását, amely elsősorban a már meglévő kutatási tevékenységek és projektek – mint amilyen az ITER projekt, amely fontos célkitűzés a szén-dioxid-mentesítés, az energiaellátás és az ipari fejlesztés folyamatában – folytonosságának biztosítására irányul. Az új program néhány érdekes újdonságot is tartalmaz, bővítve a fejlődésre és a növekedésre irányuló, finanszírozható kutatási és innovációs tevékenységek körét.
4.5Az EGSZB határozottan üdvözli azt a javaslatot, hogy legyenek támogathatók az ionizáló sugárzással foglalkozó cselekvések, a program transzverzális jellegét a „Horizont Európa” programban a társadalmi kihívásokkal kapcsolatosan megállapított transzverzális jelleggel bővítve. E tekintetben fontos, hogy a szabadalmi és az új technológiák kutatási és innovációs folyamatainak eredményeit gyors és szisztematikus módon terjesszék ki, tekintettel tág alkalmazási területükre.
4.6Fontos, hogy a finanszírozásnak és az európai léptékű közös erőfeszítéseknek köszönhető eredményekről tájékoztatást kapjanak a polgárok. Ez megerősíti a polgároknak a tudomány és a kutatás iránti bizalmát, valamint az Európai Unió fontosságának tudatosítását és az egész életminőség javítására irányuló konkrét stratégiát.
4.7Az EGSZB üdvözli továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésére és a környezet rehabilitációjára vonatkozó ismeretek kutatására és megosztására irányuló finanszírozás kiterjesztését mind a tagállamok növekvő igényeinek kielégítésére, mind pedig a nukleáris energiatermeléshez kapcsolódó folyamatok irányítási körének lezárására, mivel ennek szükségszerűen a leszerelt erőművek környezetének biztonságos rehabilitációját kell eredményeznie.
4.8Az EGSZB úgy véli, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekhez hasonlóan a programnak az oktatási és képzési tevékenységekre való kiterjesztése kulcsfontosságú az EU-n belüli magas szintű szakmai készségek fenntartása szempontjából. Mindazonáltal mennyiségi és minőségi szempontokat is meg kell határozni, mivel az európai kutatók ebben az ágazatban nem tudják kielégíteni az európai termelési és kutatási rendszer valamennyi igényét.
5.Részletes megjegyzések
5.1A fukusimai katasztrófa után létrehozott új nukleáris biztonsági keret a polgárok aggályaira reagál. Az Európai Unió rendszeres ellenőrzéseket („peer reviews”) és dinamikus és többszintű biztonsági mechanizmusokat hozott létre, amelyek javították az erőművek biztonsági szabványait. Az EGSZB ajánlja az irányelv helyes végrehajtásának figyelemmel kísérését, annak frissítését és az új kihívásokhoz való igazítását, amely kiterjed az erőművek teljes élettartamára, az új reaktorok tervezésétől a meglévők állandó kiigazításán át az ártalmatlanításig. Ebben az összefüggésben úgy véljük, hogy a külső és független szereplők által végzett ellenőrzési tevékenységek garantálhatják a legmagasabb szintű biztonsági követelmények elérését.
5.2Mivel sok reaktor két vagy több uniós ország határán található, fontos, hogy az államok közötti együttműködésre vonatkozóan megerősített keretet hozzanak létre annak érdekében, hogy a kiszámíthatatlan, határokon átnyúló balesetek tekintetében gyorsreagálású mechanizmusok jöhessenek létre, biztosítva az érintett helyi és nemzeti hatóságok közötti hatékony együttműködést és koordinációt. A szóban forgó folyamatnak a 2014/87/Euratom irányelv 8. cikke alapján rendelkeznie kell egy hatékony és széles körű tájékoztatási és képzési tevékenységről a munkavállalók és az állampolgárok számára, amelyek esetében támogatási formákat terveznek konkrét finanszírozási keretek útján. Hasonló kezdeményezéseket kell végrehajtani a szomszédos harmadik országokkal, amelyek hasonló kockázatokat viselnek.
5.3Az EGSZB úgy véli, hogy az alvállalkozói rendszer az atomerőművek karbantartását illetően bizonytalansági tényező lehet, ezért javasolja ennek korlátozását és szigorú ellenőrzését”.
5.4Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja a fiatalok természettudományos és műszaki tárgyak iránti érdeklődésének fenntartását és ösztönzését, és ez szükségessé teszi a tanárok aktív és tájékozott közreműködését. Ez utóbbiaknak a folyamatos képzésnek és továbbképzésnek köszönhetően a tudás pozitív eszközeinek kell lenniük, és ösztönözniük kell a diákokkal a témában folytatott nyílt vitákat, előítéletektől és sztereotípiáktól mentesen.
5.5Az EGSZB különösen azokat a kezdeményezéseket támogatja (többek között az Erasmus + program révén), amelyek célja a STEAM-tárgyak, azaz a művészettel kiegészített természettudományos, technológiai, műszaki tudományokkal és matematikával foglalkozó tárgyak iskolákban való előmozdítása. Ezzel a megközelítéssel a diákokat szisztematikus és kísérleti hozzáállásra ösztönzik, ők ugyanis arra kapnak lehetőséget, hogy kreatív problémákat oldhassanak meg kreatív módon a valós világban. Az utóbbi években az EU által finanszírozott kutatások és projektek rendkívül pozitív eredményeket hoztak, bizonyítva, hogy ez a megközelítés ösztönözni fogja a műszaki, matematikai és természettudományos tantárgyak iránti érdeklődést, amelyeket ezután a diákok számára elsődleges lehetőségnek tekinthetnek az egyetemi tanulmányaikra vonatkozó döntés során.
Kelt Brüsszelben, 2018. november 20-án.
Pierre Jean COULONa „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció elnöke
_____________