Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
INT/861
Európai űrprogram
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió űrprogramjának és Az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról,
valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről
[COM(2018) 447 final – 2018/0236 (COD)]
Előadó: Raymond HENCKS
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2018. 07. 12.
Tanács, 2018. 07. 13.
|
|
Jogalap:
|
az EUMSZ 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 10. 02.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2018. 10. 17.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
538.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
189/3/2
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Unió nagy sikerekkel büszkélkedhet az űrágazatban. Űrprogramjai révén hozzájárul egyes nagy globális kihívások, különösen az éghajlatváltozással, a polgárok biztonságának és mindennapi életkörülményeinek javításával kapcsolatos kihívások leküzdéséhez úgy, hogy emellett megőrzi szuverenitását és stratégiai függetlenségét a többi űrhatalommal szemben.
1.2Az EGSZB támogatja, hogy az Unió még több erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy továbbra is független űrnagyhatalom maradjon. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Unió biztosítsa az ambícióinak megfelelő pénzügyi eszközöket, jelen esetben a program elsődleges referenciaösszegét jelentő, 16 milliárd eurós pénzügyi keretet, amely az EGSZB szerint a minimális pénzügyi keretösszeget alkotja. Az EGSZB megismétli azon kérését, hogy az Európai Beruházási Bankkal együtt találjanak új finanszírozási lehetőségeket a magánvállalkozások, kkv-k és startupok által végrehajtott űrkutatási, -tervezési és -gyártási projektek támogatásához.
1.3Az európai űrprogram konkrét célkitűzéseivel kapcsolatban az EGSZB üdvözli, hogy a program két ágának – a Galileo és a Kopernikusz – folyamatos fejlesztése mellett az Unió nagyobb önállóságot és több kapacitást biztosít az űrmegfigyeléshez és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követéséhez (space surveillance and tracking) annak érdekében, hogy az űrinfrastruktúrát megvédje a Föld körül keringő megszámlálhatatlanul sok űrszemét jelentette veszélyektől. Üdvözli továbbá a Govsatcom-rendszerrel kapcsolatos új kezdeményezést, amely az európai biztonságos műholdas kommunikáció igényeit elégíti ki.
1.4Az EGSZB azonban úgy látja, hogy az Unió továbbra is nagyon szerényen kommunikálja a polgárok felé azt, hogy a világűrrel kapcsolatos közösségi tevékenységek milyen előnyökkel járnak a társadalom és a gazdaság számára. Megfelelő kampányt javasol annak érdekében, hogy a polgárok megértsék azon európai űrtevékenységek hozzáadott értékét, amelyek nélkülözhetetlenné váltak a mindennapi életükben, ösztönzik a foglalkoztatást, élénkítik a növekedést és a beruházásokat, és amelyek fontosak a biztonságuk szempontjából.
1.5Ráadásul még távolról sem aknázzuk ki maximálisan azokat az előnyöket, amelyeket a világűr tartogat az európai gazdaság számára. Továbbra is nagymértékben kiaknázatlanok a Föld-megfigyelési program által kínált lehetőségek és a programnak köszönhetően keletkező hatalmas adatmennyiség. Az EGSZB kéri, hogy a potenciális kedvezményezettek számára indítsanak tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányt, különösen a tengerügyi és mezőgazdasági ágazatban.
1.6A nemzetközi szinten az európai űrágazat nagyon élénk versenynek van kitéve, tekintettel arra, hogy az űrtevékenységek egyre inkább üzleti alapon működnek amiatt, hogy a magánszektor egyre nagyobb arányban vesz részt az Unión kívüli piacon. Ebből az következik, hogy az űrszektorban mindenképpen növelni kell a belső piac jelentőségét és az európai preferencia elvét kell alkalmazni.
1.7Európának az üzleti és intézményi piacokra szabott, versenyképes hordozórakétákra van szüksége, ha a világűrhöz való hozzáférés terén meg akarja őrizni önállóságát az egyre több hordozórakétával és az élénk versennyel szemben. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kutatás és az európai rakétaindító infrastruktúrák támogatásának lehetőségeit.
1.8Az EGSZB úgy véli, hogy a földpályán kívüli természeti erőforrások kitermelésére és begyűjtésére (space mining) vonatkozó futurista terv, amellyel kapcsolatban az egyik tagállam úttörő szerepet játszik, érdemes arra, hogy az Unió az egyértelmű európai hozzáadott érték megőrzése érdekében közelebbről figyelemmel kísérje a terv alakulását.
2.Bevezetés
2.1Az EU az 1990-es évek óta a többi űrhatalommal szembeni függetlenségre épülő közösségi űrpolitikát alakított ki, többek között azzal, hogy programokat és alkalmazásokat fejlesztett ki az olyan kulcsiparágakban, mint a kommunikáció, a biztonság, a segélyhívó szolgálatok, a navigációs rendszerek, a tájékoztatás, az események közvetítése, az éghajlatváltozás, az időjárás-előrejelzés stb.
2.2Az azóta eltelt időben az EU az Európai Űrügynökséggel (ESA) együtt nagy műholdhálózatot alakított ki és Guyanán keresztül, európai hordozórakéták révén saját hozzáféréssel rendelkezik a világűrhöz. Az ESA tagállamai szintén saját űrügynökségekkel és programokkal, kutatóközpontokkal, földi létesítményekkel és jelentős ipari kapacitásokkal rendelkeznek. A világűrrel kapcsolatos kezdeményezések általában a tagállamoktól erednek, és ezeket később veszi át az EU vagy az ESA.
2.3Az Unió különösen az alábbi űrprogramok tervezése, teljes finanszírozása és működtetése révén működik közre, amelyek végrehajtásáért általános módon felel, a biztonság területét is beleértve:
-a Galileo az első nagy pontosságú műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúra, amelyet kifejezetten polgári célokra hoztak létre és ingyen biztosítanak a felhasználóknak;
-a Kopernikusz a Föld-megfigyelési adatszolgáltató, amely hat területet ölel fel: szárazföld-, tengerikörnyezet-, légkör-, éghajlatváltozás-monitoring, valamint veszélyhelyzet-kezelés és biztonság;
-az EGNOS egy 3 műholdból álló páneurópai rendszer, amely a meglévő globális műholdas navigációs rendszerek által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségét javítja és pontosabb helymeghatározó adatokat szolgáltat;
-az SST (space surveillance and tracking) az űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó mintegy 780 000 űrhulladék (űrszemét) nyomon követésére szolgáló rendszer;
-a Govsatcom egy kormányzati (polgári és katonai) műholdas távközlési rendszer, amely az Unió átfogó kül- és biztonságpolitikai stratégiájának egyik elemeként ismert.
2.4Az Európai Bizottság mostanában bízta meg a Galileo infrastruktúrájának kialakításáért felelős ESA-t az űrinfrastruktúra fejlesztésével és kiépítésével, míg az EU Prágában található ügynöksége (az Európai GNSS Ügynökség, a GSA) feladata a Galileo piaci térhódításának előmozdítása. A Kopernikusz-műveletek egy részét is az ESA irányítja.
2.5Az európai űripar több mint 231 000 főt foglalkoztat, köztük 41 333 főt az űrépítőipari ágazatban, és az Európai Bizottság becslése szerint 2017-ben 53-62 milliárd euró hozzáadott értéket generált.
3.Az Európai Bizottság javaslata
3.1A javasolt űrprogram megfelel a Jean-Claude Juncker elnök által az Unió helyzetéről szóló 2017. évi értékelő beszédében ismertetett ipari stratégiának és az Európai Bizottság új európai űrstratégiáról szóló, 2016. október 26-i közleményének.
3.2Hatályon kívül helyezik
-az európai műholdas navigációs rendszerek, vagyis a Galileo és az EGNOS létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet,
-a Kopernikusz-program létrehozásáról szóló 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet,
-az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését (SST) támogató keret létrehozásáról szóló 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot, és
-az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet,
és ezek helyébe a vizsgált rendelet lép, amely a program valamennyi komponensére vonatkozó közös szabályokat állapít meg, és többek között a költségvetési hozzájárulásokkal és mechanizmusokkal, a pénzügyi rendelkezésekkel, a közbeszerzésekkel, az irányítással és a biztonsággal foglalkozik. Az említett rendelet az egyes komponensekre vonatkozó egyedi szabályokat is rögzít.
3.3A műholdas navigációs rendszerek új generációjának megvalósításáért felelős Európai GNSS Ügynökség neve Az Európai Unió Űrprogramügynökségére változik, és feladata az lesz, hogy hozzájáruljon a program megvalósításához, különösen a biztonság, a kommunikációs és promóciós tevékenységek, valamint a Galileo és az EGNOS által szolgáltatott adatok marketingje terén.
3.4Az új űrprogram céljai a következők:
-jó minőségű, aktuális és adott esetben biztonságos, űrrel kapcsolatos adatok, információk és szolgáltatások nyújtása;
-a társadalmi-gazdasági előnyök maximalizálása;
-az Unió és a tagállamok biztonságának megerősítése;
-az Unió vezető szerepének előmozdítása a nemzetközi porondon.
3.5A rendeletjavaslat az összes uniós űrtevékenységre – beleértve a kutatást – vonatkozó teljes költségvetési keretet 16 milliárd euróban rögzíti a 2021–2027 közötti időszakra (szemben a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó 12,6 milliárd euróval). Ez a pénzügyi keretösszeg, amely a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás értelmében az elsődleges referenciaösszeget jelenti, a következőképpen oszlik meg:
-Galileo + EGNOS
9,7 milliárd EUR;
-Kopernikusz
5,8 milliárd EUR;
-SST/Govsatcom
0,5 milliárd EUR.
3.6Az új rendelet az érintett felek közötti együttműködés és partnerség különböző formáival, valamint a nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokkal is foglalkozik.
3.7Az Európai Bizottság meghatározandó teljesítménymutatók alapján évente jelentést tesz majd az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az űrprogram végrehajtásáról.
3.8Ezenfelül a programot legalább négyévente értékelni fogják. Az értékelések megállapításait az Európai Bizottság saját megjegyzései kíséretében közli majd az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az EGSZB-vel és a Régiók Bizottságával.
4.Általános megjegyzések
4.1Először is el kell ismerni, hogy az EU büszke lehet arra, hogy megfelelő időben kialakította saját űrpolitikáját, és napjainkban független a többi űrhatalomtól, köztük attól is, amely egykor megbízható partnernek számított, időközben azonban kiszámíthatatlanná vált.
4.2Az EGSZB támogatja, hogy az Unió még több erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy továbbra is független űrnagyhatalom maradjon, és hogy műszaki ütőkártyái megerősítése érdekében ehhez biztosítja az eszközöket. A világűr tetemes pénzügyi erőforrásokat igénylő ágazat. Megfelelő költségvetés nélkül nem valósítható meg ambiciózus űrpolitika.
4.3Ezért csak üdvözölni lehet, hogy a rendelettervezet biztosítani kívánja az Unió számára az ambícióinak megfelelő pénzügyi eszközöket, jelen esetben a program minimális elsődleges referenciaösszegét alkotó, 16 milliárd eurós pénzügyi keretet. Ebből az következik, hogy a költségvetés-tervezet kidolgozásakor az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy ettől az összegtől a program teljes időtartama alatt nem tér el 10%-ot meghaladó mértékben (kivéve rendkívüli körülmények esetén). Mindazonáltal az EGSZB megismétli azon kérését, hogy az Európai Beruházási Bankkal (EBB) együtt találjanak új finanszírozási lehetőségeket a magánvállalkozások, kkv-k és startupok által végrehajtott űrkutatási, -tervezési és -gyártási projektek támogatásához, például a nanoműholdak, a miniatürizált meghajtó rendszerek, a műholdak élettartamának meghosszabbítása, az új Föld-megfigyelési alkalmazások stb. területén.
4.4Ezenfelül az űrkutatást és az innovációt – amelyeket feltétlenül meg kell erősíteni, ha az Unió továbbra is a fejlődés élvonalában akar maradni – a Horizont Európa program „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” elnevezésű munkaprogramja keretében lehetne finanszírozni, amely 13,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik.
4.5Ezzel összefüggésben csakis helyeselni tudjuk azt, hogy az Egyesült Királyság kérelmezni kívánja, hogy a brexit után továbbra is részt vehessen az európai űrprogramban. Az EGSZB sajnálja azonban, hogy az Unió 28 jelenlegi tagállama közül csak 20 tagállam tagja az ESA-nak.
4.6Az űrprogram sajátos célkitűzéseivel kapcsolatban az EGSZB egyetért azzal, hogy az új alkalmazások és szolgáltatások figyelembe vegyék a vezető nélküli gépkocsik, a drónok, a robotok és a tárgyak internete terén elért fejlődést (Galileo), és az emberiség érdekében hangsúlyt helyezzenek az éghajlatváltozás-monitoringra (például az emberi tevékenység okozta CO2- és üvegházhatásúgáz-kibocsátások figyelésére), a mezőgazdaság támogatásaként a földhasználatra, a sarkvidéki területek megfigyelésére, az erdő- és vízgazdálkodásra, valamint az illegális kereskedelem monitoringja érdekében a kis tárgyak (pl. hajók) észlelésére (Kopernikusz).
4.7Az EGSZB azt a javaslatot is támogatja, hogy az SST nagyobb önállóságot kapjon és több kapacitással rendelkezzen annak érdekében, hogy az űrinfrastruktúrát és a Földet megvédje a világűrrel kapcsolatos kockázatoktól, valamint azt, hogy új tevékenységeket alakítsanak ki az űrszemét és a naptevékenységből eredő szélsőséges űridőjárási jelenségek, vagy akár az aszteroidák és az üstökösök (a Föld-közeli objektumok) megfigyelésére. Az űrszemét kérdése több mint 60, jelenleg műholdakkal rendelkező és műholdakat üzemeltető államot érint közvetlenül. A világűr ilyen monitoringja valóban létfontosságú, tekintettel arra, hogy kár keletkezhet a polgárok mindennapi életét meghatározó, alapvető fontosságú infrastruktúrákban, ami szolgáltatáskimaradást, kellemetlenségeket és gazdasági veszteségeket okozhat.
4.8A Govsatcom-rendszerrel kapcsolatos új kezdeményezés az európai biztonságos műholdas kommunikáció igényeit (határellenőrzés, tengeri közösség, rendőrségi feladatok, polgári védelem, humanitárius segítségnyújtás, külső uniós tevékenységek stb.) elégíti ki, és lehetővé teszi majd a jövőbeli biztonságos távközlési rendszerek és szolgáltatások biztonságának és európai függetlenségének növelését, amit az EGSZB csak helyeselni tud.
4.9Az Európai Unió tehát nagy sikerekkel büszkélkedhet az űrágazatban. Az EGSZB azonban úgy látja, hogy az Unió továbbra is nagyon szerényen kommunikálja a polgárok felé azt, hogy a világűr milyen előnyökkel jár a társadalom és a gazdaság számára. Sok polgár nincs tisztában azzal, hogy amikor például a mobiltelefonját vagy az okostelefonját használja, a navigációs rendszerek előnyeit aknázza ki, vagy hogy amikor a műholdas televíziót nézi, a szárazföldön, a tengeren és a levegőben utazik vagy pénzt vesz fel, űrszolgáltatásokat vesz igénybe. Ezért megfelelő tájékoztatási kampánnyal kell biztosítani azt, hogy a polgárok megértsék, hogy az európai űrtevékenységek nélkülözhetetlenné váltak a mindennapi életükben, ösztönzik a foglalkoztatást, élénkítik a növekedést és a beruházásokat, és fontosak a biztonságuk szempontjából.
4.10Ráadásul még távolról sem aknázzuk ki maximálisan azokat az előnyöket, amelyeket a világűr tartogat az európai gazdaság számára. Továbbra is nagymértékben kiaknázatlanok a Föld-megfigyelési program által kínált lehetőségek és a programnak köszönhetően keletkező hatalmas adatmennyiség. Az EGSZB kéri, hogy a potenciális kedvezményezettek számára indítsanak tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányt, különösen a tengerügyi és mezőgazdasági ágazatban.
4.11Ahogyan azt az Európai Bizottság is jelzi, az űrágazat nehézségekkel küzd azzal összefüggésben, hogy nem tud kellő számban megfelelő személyzetet felvenni. Az EGSZB véleménye szerint az űrtudományt be kellene építeni az oktatási rendszerbe, a tagállamok egyetemeit pedig űrmérnöki mesterképzés elindítására kellene ösztönözni.
4.12Nemzetközi szempontból az európai űrágazatnak a nagyon élénk verseny jelentette kihívással kell megküzdenie, tekintettel arra, hogy a magánszektor egyre nagyobb arányú részvétele miatt az űrtevékenységek egyre inkább üzleti alapon működnek. A nagy európai szereplők tevékenységeik legnagyobb részét Európán kívül végzik. Ebből az következik, hogy az űrszektorban mindenképpen növelni kell a belső piac jelentőségét és az európai preferencia elvét kell alkalmazni.
4.13Ahogy azt az Európai Bizottság is hangsúlyozza, a világűr egy globális értékláncnak is részét képezi, amely jelentős változásokon megy keresztül, az űrágazat hagyományos határait egyre tágítva. Az úgynevezett „New Space” forradalmasítja az űrágazatot, nemcsak technológiai szempontból, hanem az üzleti modellek szempontjából is. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió aktívan támogassa a teljes űrágazatot, különösen a K+F-et, valamint a világűrágazatban tevékenykedő újonnan indult vállalkozásokat, ideértve az inkubátorházakat is. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a véleményben tárgyalt rendeletben az Európai Bizottság csak annyit jelent be, hogy az űrprogram olyan űrközpontok formájában támogatja a vállalkozások közötti együttműködést, amelyek nemzeti és regionális szinten tömörítik az űrágazati és a digitális technológiával foglalkozó gazdasági szereplőket, de nem szól e központok működéséről és finanszírozásáról.
Ilyen „New Space” projekt lehetne az űrerőforrás-gazdaság (space mining) fejlesztése, amely a földpályán kívüli természeti erőforrások kitermelésére és begyűjtésére irányul. Az aszteroidák például nikkelt, platinát, vasat és kobaltot tartalmazhatnak. A NASA 700 trillió dollárra becsüli a Mars és a Jupiter között lévő aszteroida-öv (amelyben több mint egymillió aszteroida található) értékét. Ezeket az erőforrásokat el lehet hozni a Földre, vagy a világűrben energiaforrásként használhatók a műholdakhoz vagy olyan űrbázisok építéséhez, ahonnan egy nagyobb távolságú világűrfelderítés elindulhatna.
4.14Az Egyesült Államok után Luxemburg a világ második olyan országa, amely a világűrben lévő erőforrások felderítését és üzleti felhasználását megengedő – egyesek által vitatott – jogi kerettel rendelkezik. Tanácsadói feladatot ellátva az EBB is csatlakozott a projekthez, csakúgy, mint az ESA, amely innovációs pénzügyi tanácsadó szolgálatán keresztül véleményekkel és iránymutatásokkal kíván hozzájárulni ahhoz.
4.15Az EGSZB úgy véli, hogy az űrbányászat keretében az Uniónak technológiai, pénzügyi és jogi szempontból szorosabban részt kellene vennie a kutatásban, és biztosítania kellene, hogy a projekt egyértelműen megőrizze az európai értéket, miközben más amerikai, arab és ázsiai szervezetek, illetve vállalkozások is csatlakoztak már a projekthez.
4.16Európának az üzleti és intézményi piacokra szabott hordozórakétákra van szüksége, ha a világűrhöz való hozzáférés terén meg akarja őrizni önállóságát. Az újrafelhasználható rakéták rendkívül ígéretes fejleményt jelentenek, ami csökkenteni fogja a költségeket és az indítások közötti forgási időt. Az üzleti piacon továbbra is rendkívül élénk és olykor tisztességtelen verseny zajlik. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kutatás és az európai rakétaindító infrastruktúrák támogatásának lehetőségeit, szem előtt tartva azt, hogy Európa világűrhöz való hozzáférésének függetlenségét életbevágóan fontos megőrizni.
4.17Bár az EUMSZ szerint a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározására, ez nem csorbítja az Unió hatáskörét arra, hogy a maga szintjén ilyen szolgáltatásokat határozzon meg, ha ez az Unió céljainak megvalósítása érdekében szükségesnek tűnik. Az EGSZB szorgalmazza, hogy a közösségi intézmények ismerjék el azt, hogy léteznek és szükségesek általános gazdasági érdekű közösségi szolgáltatások olyan területeken, amelyeken az EU céljai hatékonyabban megvalósíthatók uniós fellépéssel, mint ahogy ez az űrágazat esetében is nyilvánvalóan így van.
Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.
Luca JAHIER
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
____________