Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
SOC/597
Európai Szociális Alap Plusz
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+)
[COM(2018) 382 final– 2018/0206 (COD)]
Előadó: Krzysztof Balon
Társelőadó: Cinzia Del Rio
|
Felkérés:
|
Európai Parlament, 2018. 06. 11.
az Európai Unió Tanácsa, 2018. 06. 19.
|
|
Jogalap:
|
Az EUMSZ 46. cikkének d) pontja, 149. cikke, 153. cikke (2) bekezdésnek a) pontja, 164. cikke, 168. cikkének (5) bekezdése, 175. cikkének (3) bekezdése és 349. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 09. 26.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2018. 10. 17.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
538.
|
|
A szavazás eredménye
(mellette/ellene/tartózkodott):
|
183/2/2
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+) vonatkozó javaslatát, amely arra törekszik, hogy egyes uniós alapokat egybeolvasztva és bizonyos eljárásokat egyszerűsítve javítsa az uniós eszközök összhangját és szinergiáját. Az EGSZB, miközben fel szeretné hívni a figyelmet a javaslat néhány kritikus pontjára, azt szorgalmazza, hogy a javaslatról mihamarabb – még a jövő évi európai parlamenti választások előtt – szülessen felelős és kiegyensúlyozott döntés.
1.2Európának a gazdaság-, beruházási és szociálpolitikák megfelelő kombinációjára van szüksége ahhoz, hogy a globális gazdaságban versenyképes maradhasson, és hogy színvonalas munkahelyeket, jó minőségű, egyetemesen elérhető és hozzáférhető oktatást és képzést tudjon biztosítani, valamint hogy megvalósíthassa az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, a társadalmi befogadást, és lehetőséget teremthessen a társadalom életében való aktív részvételre. Olyan uniós költségvetésre van szükség, amely választ tud adni a legfőbb kihívásokra, mint az ifjúsági, a strukturális és a tartós munkanélküliség, a gyorsan változó munkaerőpiac vagy az új munkavégzési formák emberekre gyakorolt hatásai, olyan kihívások, amelyek a marginalizált csoportok további társadalmi kirekesztéséhez vezetnek, és amelyekhez egyes országokban még tartósan magas szegénységi arány is társul. Ezenfelül a a digitalizációból eredő vadonatúj kihívások az uniós finanszírozás innovatív megközelítését teszik szükségessé.
1.3Az EGSZB nagyon kritikusan szemléli a javaslatot, mivel az az EU kohéziós politikájára szánt összegek csökkentését irányozza elő. Konkrétan az ESZA+ esetében ez reálértékben 6%-os csökkenést jelent. Az EGSZB azzal sem ért egyet, hogy megszüntetik a kohéziós politikai finanszírozáson belül az ESZA+-ra fordítandó minimális részarányt (amely jelenleg 23,1%-ban van meghatározva). Szem előtt tartva, hogy az ESZA+ a szociális jogok európai pillérének megvalósítására szolgáló fő finanszírozási eszköz, az EGSZB kéri, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politikákat szolgáló összes forrás 30%-át fordítsák az ESZA+ céljaira, az ESZA+-on belül pedig a forrásoknak ugyancsak 30%-át különítsék el a társadalmi befogadást célzó intézkedésekre.
1.4A különböző alapoknak és programoknak az ESZA+ új, átfogó keretében történő „összeolvasztását” óvatosan kell végezni, figyelmet fordítva arra, hogy eredményességük és hatékonyságuk növekszik-e ahhoz képest, mintha továbbra is külön keretekben működnének. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy még jobban egyszerűsítse az ESZA+ szabályait – mind az irányító hatóságokra, mind a kedvezményezettekre vonatkozókat –, biztosítva ugyanakkor, hogy a projektek összhangban legyenek az EU értékeivel. Az aktív befogadást mint előfeltételt – amelynek alapján a tagállamoknak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni nemzeti stratégiákkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek az ESZA+ keretében nyújtott finanszírozásra – a következő többéves pénzügyi keret finanszírozási időszaka alatt is valamennyi tagállamra alkalmazni kell.
1.5Az ESZA+-t úgy kellene alkalmazni, hogy az összhangban legyen az Alapjogi Chartával, az ENSZ gyermekjogi egyezményével (UNCRC) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel (UNCRPD). Alapfeltételnek kellene tekinteni az európai partnerségi magatartási kódex (ECCP) szabályainak való megfelelést. Fontos továbbá, hogy felülvizsgáljuk a partnerségi megállapodásokat és az operatív programokat, és ha nem felelnek meg teljes mértékben az ECCP-követelményeknek, akkor szankciókat kellene alkalmazni.
1.6Az Európai Uniónak a lehető legjobban ki kellene aknáznia a helyi, nemzeti és európai szinten működő szociális partnerek és egyéb civil szervezetek tapasztalatait és kapacitásait, oly módon, hogy őket és a szolgáltatások igénybevevőit az adott fél szerepkörének megfelelően bevonják az uniós finanszírozás tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének feladatába. A szociális partnerek és az egyéb civil szervezetek az európai demokratikus projekt fontos szereplői. Az ESZA+ összefüggésében ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szerveknek meg kell könnyíteniük a rendelkezésre álló forrásokhoz való hozzáférésüket. Az EGSZB támogatja, hogy vizsgálják felül az ESZA+ bizottság összetételét (a rendelet 40. cikkének (2) bekezdése) a közös rendelkezésekről szóló rendelet 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban és tiszteletben tartva az európai partnerségi magatartási kódex (ECCP) alapelveit.
1.7A rendelkezésre álló források megfelelő részét a helyi szinten aktív szervezetek tevékenységének támogatása érdekében kis helyi szervezetek által irányított projektekre és újbóli kiosztásra kell elkülöníteni. A természetbeni hozzájárulásokat a pénzügyi hozzájárulásokkal azonos módon kell kezelni.
1.8A transznacionalitásnak (vagyis a határokon átnyúló tevékenységeknek) valamennyi tagállam esetében az operatív programok részét kell képeznie. Erre azért van szükség, hogy a különböző tagállamok polgárai körében előmozdítsuk az európai identitás érzését.
1.9Az EGSZB fontosnak tartja, hogy jelentős összegű finanszírozást biztosítsanak az Európa és lakossága jövője szempontjából kulcsfontosságú cselekvési területekre. A következők tartoznak ezek közé: jó munkahelyek teremtése a fiatalok számára, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kezdeményezések, a veszélyeztetett csoportok integrációja és foglalkoztatása, az egész életen át tartó tanulás és a továbbképzés a gyorsan változó, digitalizált munkaerőpiacon, az általános érdekű közszolgáltatások javítása, továbbá kapacitásépítés a közigazgatási szerveknél és a szociális partnereknél – itt célzottan a szociális párbeszéd erősítésére és közös tevékenységek végzésére való tekintettel –, valamint kapacitásépítés más civil szervezeteknél, ideértve e szervezeteknek az alap kezelésében való részvételét is a jobb irányítás érdekében.
1.10Figyelembe véve a szociális gazdaságnak az EU szociális dimenziójában játszott egyre nagyobb szerepét, az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a szociális gazdaság tevékenységeinek támogatását az ESZA+ különálló, speciális céljává kell tenni.
1.11Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy határozzanak meg új mutatószámokat a finanszírozás elosztásához. A jelenlegi rendszer mindazonáltal még elsősorban a bruttó hazai terméken (a GDP-n) alapul. Emellett az EGSZB úgy gondolja, hogy javítani kell az ESZA+ és az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai közötti összhangot. Az EGSZB ugyanakkor aggódik amiatt, hogy esetleg szigorú feltételesség alkalmazására kerül sor. Hangsúlyozza ezért, hogy a nemzeti és európai hatóságoknak meg kell tárgyalniuk ezt a kapcsolatot egymás között, a szociális partnerek és más civil szerveztek teljes körű, aktív bevonása mellett.
1.12A szociális partnereket és a többi civil szervezetet a monitoringbizottságok egyenjogú résztvevőinek kell tekinteni, szavazati joggal és azzal a lehetőséggel, hogy konkrét irányító funkciókat lássanak el. A nyomon követés nem korlátozódhat csupán egy sor mennyiségi mutató meghatározására: értékelni kell a társadalmi befogadást célzó intézkedések terén elért haladást is.
1.13Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos, hogy az ESZA+ a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika keretein belül maradjon.
1.14Az EGSZB nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy csökkentsék az ESZA+ uniós társfinanszírozási arányát. Mindenesetre nem szabad, hogy egy ilyen csökkentés miatt a projektgazdák költségei növekedjenek.
2.Bevezetés: a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretre vonatkozó európai bizottsági javaslatok és a jelenlegi szociális helyzet az EU-ban
2.12018. május 2-án az Európai Bizottság közleményt adott ki a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatairól, amit 2018. május 29–31-én a többéves pénzügyi keretről, illetve június 1-jén az Európai Szociális Alap Pluszról szóló rendelet közzététele követett.
2.2Ahogy azt az Európai Parlament kérte, az EU költségvetését a bruttó hazai termék (GDP) 1,3%-ára kellene emelni (a javaslat 1,08%-os emelést irányoz elő), és a saját források rendszerét az új fellépések finanszírozásának stabilizálása és az új belső kihívások kezelése érdekében meg kellene reformálni. Az EU a brexit után is csak egy megnövelt költségvetéssel lesz képes teljesíteni azt a kötelezettségvállalását, hogy megvalósítja az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait és a szociális jogok európai pillérét. Ez a pillér célokat és alapelveket határoz meg egy új európai szintű munkaügyi és szociálpolitikához, amely a jó munkahelyeket és az esélyegyenlőséget, illetve a színvonalas, egyetemesen elérhető és hozzáférhető oktatást és képzést kívánja előmozdítani, hogy reagáljon a munkaerőpiacon zajló rohamos változásokra, és garantálja a méltányos munkakörülményeket, valamint a szélesebb körű társadalmi befogadást és védelmet, lehetővé téve mindenki számára a társadalom életében való aktív részvételt.
2.3Európának versenyképesnek kell maradnia a globális gazdaságban, emellett magas szintű foglalkoztatást és szociális normákat kell biztosítania. Az EGSZB kéri, hogy a többéves pénzügyi keretre és az ESZA+-ra vonatkozó javaslatról hozzanak gyors, felelős és kiegyensúlyozott döntést, még az európai parlamenti választások előtt.
2.4Az Unió most új kihívásokkal néz szembe, hiszen a gazdasági és társadalmi válság hosszú időszakán kell túllendülnie, és kezelnie kell a gyorsan változó munkaerőpiac és ehhez kapcsolódóan az új munkavégzési formák hatásait, a készségszintek hiányosságait, a munkaerő alacsony mobilitását, az aktív munkaerőpiaci intézkedések csekély eredményességét, az alulteljesítő oktatási és képzési rendszereket, valamint a perifériára szorult csoportok – köztük a romák és a migránsok – „új” társadalmi kirekesztését.
2.5A fiatalok munkanélkülisége az EU-ban még mindig magas. Ehhez járul még a nem hagyományos munkaszerződések egyre gyakoribb alkalmazása, ami szintén elsősorban a fiatalokat érinti, továbbá a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) tartósan magas aránya. A rendelkezésre álló, illetve a munkaadók által megkívánt készségek közötti eltérésre az EGSZB már számos véleményében felhívta a figyelmet. Ezért ma az a feladat, hogy növeljük a jó munkahelyek számát, és kiemelt kérdéssé tegyük a fiatalok foglalkoztatását. Egyes tagállamokban azonban más csoportok – pl. a nők, idősebbek és migránsok – munkanélkülisége válik egyre inkább kritikussá és kíván specifikus megoldásokat.
2.6Az új technológiák bevezetése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentős hatással vannak a munkahelyekre: a színvonalas alapfokú oktatás, az igényes és hatékony képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés, valamint az uniós gazdaságok változó igényeinek a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal való összehangolása mind szükséges eszköz lesz ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a jövő munkalehetőségeiből és előmozdítsuk a vállalkozások versenyképességét. Ezeket az eszközöket az inkluzív és fenntartható, innovációra épülő növekedést szolgáló gazdaság-, beruházási és szociálpolitikák egészséges kombinációjával kell kiegészíteni.
2.7Egy másik fontos szempont a szegénység szintje a polgárok körében: 118 millió uniós polgár (az EU teljes lakosságának 23,7%-a) még mindig szegénységben és társadalmi kirekesztettségben él, vagy ezek veszélye fenyegeti
. Emellett a dolgozói szegénység szintje néhány országban továbbra is magas, és ez az alulfoglalkoztatottság jelentős növekedésével párosul.
3.Az Európai Szociális Alap Pluszról szóló rendeletjavaslat főbb pontjai
3.1Az egymást kiegészítő uniós eszközök közötti koherencia és szinergia fokozása és a rugalmasság növelése érdekében, valamint azért, hogy az alapok jobban reagálni tudjanak a kihívásokra, és egyszerűsödjön a programozásuk és kezelésük, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében a 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret alábbi alapjai és programjai kerülnek összevonásra:
-az Európai Szociális Alap (ESZA) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK),
-a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD),
-a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI), valamint
-az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program.
3.2Az ESZA+ teljes költségvetése a 2021–2027-es időszakra mintegy 101 milliárd euró (folyó áron), amelyből 100 milliárd euró jut az ESZF+ megosztott irányítás alatt működő ágára (volt ESZA és volt FEAD). Az ESZA+ közvetlen irányítású ágaira jutó pénzügyi keretösszeg folyó áron 1174 millió euró lesz, amelyből 761 milliót költenek majd foglalkoztatásra és szociális innovációra, 413 millió eurót pedig egészségügyre. Az ESZA+ emellett magában foglalja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) is, amelynek keretében a pénzeszközök 10%-a a 15–29 év közötti fiatalokat célozza. A nemzeti ESZA+-források legalább 25%-át a társadalmi befogadásnak és a szegénység kezelésének az előmozdítására különítik el. Emellett a tagállamoknak ESZA+-forrásaik legalább 2%-át a leginkább rászorulókat célzó intézkedésekre kell majd fordítaniuk.
3.3Az ESZA+ végrehajtásának egyszerűsítése, a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése és az eredménycentrikusság növelése érdekében több rendelkezés is bekerült a közös rendelkezésekről szóló rendeletbe (a CPR-be). Az ESZA+-rendelet emellett az anyagi nélkülözés kezelésére szolgáló intézkedéseket is előirányoz, teljesítve az érdekelteknek azt a kérését, hogy enyhébb követelményeket alkalmazzanak erre a fajta segítségnyújtásra, és egyszerűsítsék az adatgyűjtésre, a nyomon követésre és a beszámolásra vonatkozó követelményeket.
4.A rendeletjavaslattal kapcsolatos általános megjegyzések
4.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság ESZA+-ra vonatkozó javaslatát, különösen a következők miatt:
-igazodik a szociális jogok európai pilléréhez,
-iránymutatásokat tartalmaz a minőségi eredményekre vonatkozóan, amelyek jobb mutatók révén valósulnak meg,
-elismeri, hogy egyszerűsítésre és fokozott rugalmasságra van szükség,
-három szakpolitikai területet emel ki: a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi befogadást,
-prioritást vezet be az „innovációs intézkedésekre” vonatkozóan a szociális innovációk és a társadalmi kísérletezés támogatására, melyek megerősítik a partnerségeken alapuló, alulról felfelé építkező megközelítéseket,
-összhangban áll és összeegyeztethető más finanszírozási programokkal, például az Erasmusszal és az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) a többéves pénzügyi keret „Befektetés az emberekbe” szakpolitikai fejezete keretében,
-az unióbeli szegénység, társadalmi kirekesztés, munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság elleni küzdelem javítása érdekében egyedi alapokat és programokat fog össze egy közös keretbe.
4.2Az EGSZB kifogásolja, hogy a következő többéves pénzügyi keret javasolt teljes volumene csupán mintegy 1,1 billió euró, ami reálértékben a jelenlegi többéves pénzügyi keret összege alatt marad. Ezenfelül határozottan bírálja a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret mintegy 7%-át kitevő uniós kohéziós politika javasolt pénzügyi csökkentését. Az ESZA+-ra való konkrét utalással a javaslat a kohéziós politika teljes allokációinak 27%-át érinti. Reálértéken ez az ESZA+ 6%-os csökkenését jelenti. Az EGSZB azzal sem ért egyet, hogy megszüntetik az ESZA+-on belüli kohéziós politikai finanszírozásra vonatkozó minimális részarányt (amely jelenleg 23,1%-ban van meghatározva). Szem előtt tartva, hogy az ESZA+ a szociális jogok európai pillérének megvalósítására szolgáló fő finanszírozási eszköz, az EGSZB azt is kéri, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politikákat szolgáló források 30%-át fordítsák az ESZA+ céljaira, és azt ajánlja, hogy az ESZA+-forrásoknak ugyancsak 30%-át különítsék el a társadalmi befogadást célzó intézkedésekre. Az EGSZB nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy csökkentsék az ESZA+ uniós társfinanszírozási arányát. Mindenesetre nem szabad, hogy egy ilyen csökkentés miatt a projektgazdák költségei növekedjenek.
4.3Ebben az összefüggésben az EGSZB határozottan kitart amellett, hogy mind az uniós, mind a nemzeti szintű finanszírozásnak a következőkre kell irányulnia:
-az életminőséggel, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos problémák kezelése,
-beruházás az inkluzív, minőségi oktatásba és képzésbe, amelynek mindenki számára elérhetőnek és megfizethetőnek kell lennie, valamint a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci igényekhez kell igazodnia,
-a munkanélküliség – különösen a strukturális munkanélküliség, a tartós és az ifjúsági munkanélküliség – és az alulfoglalkoztatottság problémájának kezelése, valamint az, hogy a képzést és a tisztességes munkafeltételeket kiterjesszék az új (atipikus), sőt egyes esetekben illegális munkaformákban foglalkoztatott munkavállalókra,
-a demográfiai kihívások kezelése, valamint megfelelő és fenntartható szociális védelem biztosítása mindenki számára az egész életciklus során,
-a fogyatékkal élők munkaerőpiaci befogadásának és hozzáférésének elősegítése,
-innovatív megoldások fejlesztése, tesztelése, értékelése és széles körű elterjesztése, valamint az alulról jövő kezdeményezések, illetve a hatóságok, a magánszektor, a szociális partnerek és a többi civil társadalmi szervezet részvételével működő partnerségek alapján végzett társadalmi kísérletek megerősítése,
-az egyenlő esélyek előmozdítása és küzdelem a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen,
-a marginalizált csoportok – köztük a hajléktalanok – foglalkoztathatóságának és társadalmi-gazdasági integrációjának javítása,
-a migránsok integrációjának támogatása,
-személyre szabott családi és közösségi alapú támogatás nyújtása, továbbá a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szociális szolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi és lakhatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása,
-a szociális partnerek közös tevékenységeinek támogatása,
-a közigazgatási szervek/intézmények, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatása.
4.4Mivel az uniós strukturális alapok a versenyképesebb, összetartóbb, ellenállóképesebb és szociálisabb Európa fő hajtóerői, a tagállamok különleges felelőssége, hogy az ESZA+-forrásokból közigazgatási intézmények, szociális gazdasági szervezetek és más nonprofit szervezetek által nyújtott szociális szolgáltatásokat finanszírozzanak.
4.5A különböző alapoknak és programoknak az ESZA+ átfogó keretében történő „összeolvasztását” óvatosan kell végezni, figyelmet fordítva arra, hogy eredményességük és hatékonyságuk növekszik-e ahhoz képest, mintha továbbra is külön keretekben működnének.
4.6Az Európai Bizottság az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek az ESZA+-szal való összevonását javasolja annak érdekében, hogy a fiatalokra összpontosító fellépések következetesek és hatékonyak legyenek. A javaslat célja a tagállami foglalkoztatáspolitikák megerősítése. Egyszerűsíteni kell az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásaihoz való hozzáférésre vonatkozó eljárásokat, és biztosítani kell a források egyértelmű elosztását. Ennek hiányában hasznosabb lehetne, ha az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést meghagynák különálló pénzügyi kezdeményezésnek. Ezen túlmenően lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy hatékonyak és észszerűek legyenek azok a számítások, amelyek a tagállamokat arra kötelezik, hogy az ESZA+-költségvetés legalább 10%-át az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre használják fel. Kerülni kell annak kockázatát, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés marginalizálódjon, és hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban csökkenjen a költségvetése.
4.7Azt is el kell ismerni, hogy a szociális partnerek és – egyenlő feltételek mellett – más civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai demokratikus projektben. Ezért a hatóságoknak meg kell könnyíteniük a rendelkezésre álló erőforrásokhoz való hozzáférésüket.
4.8Az Európai Uniónak a lehető legjobban ki kellene aknáznia a helyi, nemzeti és európai szinten működő szociális partnerek és egyéb civil szervezetek tapasztalatait és kapacitásait, oly módon, hogy szerepkörüknek megfelelően őket és a szolgáltatások igénybevevőit bevonják az uniós finanszírozás tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének feladatába. E célból egyértelműen hivatkozni kell majd az európai partnerségi magatartási kódexre. A kódexnek való megfelelést előfeltételnek kell tekinteni. A szociális partnereknek és más civil társadalmi szervezeteknek – amennyiben elegendő támogatást kaptak – megfelelő értékelési eszközöket kell kidolgozniuk, és, ha lehetséges, ki kell használniuk a közvetlen kedvezményezettek szakértelmét. Ez csak úgy valósítható meg, ha csökkennek a bürokratikus terhek és egyszerűsödnek a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek támogatását célzó finanszírozás szabályai.
4.9A rendelkezésre álló források megfelelő részét kis helyi szervezetek által irányított projektekre és újbóli kiosztásra kell elkülöníteni. Ez lehetővé tenné a helyben tevékenykedő szervezetek és önsegítő csoportok támogatását, valamint a civil társadalmi szervezetekre a társfinanszírozás kapcsán nehezedő túlzott bürokratikus terhek visszatartó hatásának elkerülését vagy mérséklését is. A természetbeni hozzájárulásokat a pénzügyi hozzájárulásokkal azonos módon kell kezelni.
4.10Megjegyzendő, hogy az olyan pénzügyi eszközök, mint a kölcsönök, garanciák vagy tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok az esetek többségében nem biztosítanak megfelelő finanszírozást a szociális projektekhez. Ezért a támogatásokat kell a fő végrehajtási mechanizmusnak választani, kivéve, ha más pénzügyi eszközök hatékonyabbak.
4.11Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy még jobban egyszerűsítse az ESZA+ szabályait – mind az irányító hatóságokra, mind a kedvezményezettekre vonatkozókat. Az Európai Bizottságnak és az irányító hatóságoknak azonban konkrét intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy az egyszerűsítés ne tegye ki pénzügyi kockázatoknak a szegénység és a társadalmi kirekesztés által érintett személyek érdekében és velük együttműködésben dolgozó civil szervezeteket. Ilyen kockázatok különösen a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó túlzott követelményekhez kapcsolódnak.
4.12Az alapokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése semmiképpen sem szüntethet meg olyan mechanizmusokat (pl. az előfeltételeket), amelyek célja az uniós alapok által finanszírozott projektek uniós értékekkel – különösen az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséggel – való összhangjának biztosítása. Az aktív befogadással kapcsolatos előfeltételt – amelynek alapján a tagállamoknak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni nemzeti stratégiákkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek az ESZA+ keretében nyújtott finanszírozásra – a következő többéves pénzügyi keret finanszírozási időszaka alatt is valamennyi tagállamra alkalmazni kell.
4.13Mivel az ESZA+ egy európai alap, a transznacionalitásnak (illetve a határokon átnyúló tevékenységeknek) valamennyi tagállamban az operatív programok részét kell képeznie. Ez szükséges az európai identitástudat különböző tagállamok polgárainak körében való előmozdításához is, és sokkal láthatóbbá tenné az Unió által a polgárainak kínált pénzügyi támogatást. A határokon átnyúló projektek végrehajtásának elősegítése érdekében a jelenlegi finanszírozási időszakból (2014–2020) származó bevált gyakorlatokat és sikeres formátumokat folytatni kell és meg kell osztani a tagállamok között.
5.A javasolt rendeletre vonatkozó konkrét megjegyzések és követelmények
5.1Az EGSZB fontosnak tartja, hogy konkrét célokat tűzzenek ki az ESZA+-ra vonatkozóan, jelentős összegű finanszírozást biztosítva az Európa és lakossága jövőjének szempontjából kulcsfontosságú cselekvési területekre, például:
-a minőségi ifjúsági foglalkoztatásra,
-a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kezdeményezésekre,
-a kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékossággal élők és a migránsok bevonására és foglalkoztatására,
-az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésre a gyorsan változó, digitalizált munkaerőpiac összefüggésében,
-az általános érdekű közszolgáltatások megerősítésére, mivel azok hozzájárulnak az életminőség, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúly javításához,
-a közigazgatás, a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésére a jobb irányítás biztosítása érdekében, beleértve az alap kezelését is.
5.2Figyelembe véve a szociális gazdaságnak az EU szociális dimenziójában játszott egyre nagyobb szerepét, az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a szociális gazdaság tevékenységeinek támogatását az ESZA+ különálló céljává kell tenni. A tervezett intézkedéseknek a teljes szociális gazdaságra kell összpontosítaniuk, annak a tagállamokban található összes különféle megjelenési formájában. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen segítsék elő a szociális gazdaságnak kedvező ökoszisztéma kialakulását.
5.3Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, mely szerint új mutatókat kell meghatározni a források elosztására vonatkozóan, például az ifjúsági munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, az éghajlatváltozás és a migránsok befogadása/integrációja tekintetében, mivel így jobban lehet tükrözni az európai régiók és területek társadalmi és gazdasági helyzetét, és a mutatókat hozzá lehet illeszteni a szociális jogok európai pillérében szereplő szociális eredménytáblához. A források elosztásának jelenlegi rendszere ugyanakkor továbbra is főként a GDP-n alapul.
5.4Emellett az EGSZB úgy gondolja, hogy igen fontos az ESZA+ és az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai közötti összhang. Az EGSZB ugyanakkor aggódik amiatt, hogy esetleg szigorú feltételesség alkalmazására kerül sor. Hangsúlyozza ezért, hogy a nemzeti és az európai hatóságoknak meg kell tárgyalniuk ezt a kapcsolatot egymás között, a szociális partnerek és más civil szerveztek teljes körű, aktív bevonása mellett, mivel fontos garantálni egy középtávú és egy hosszú távú stratégiát is.
5.5Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos, hogy az ESZA+ a gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika keretein belül maradjon, mivel a növekedési és foglalkoztatási célkitűzések és a társadalmi befogadás nagymértékben kiegészítik egymást. Az ESZA+ tagállami intézkedéshez viszonyított hozzáadott értéke a területi szükségletekhez és az egyéb strukturális alapokkal való integrációhoz kapcsolódik annak érdekében, hogy helyi szinten következetes és átfogó kezdeményezések valósuljanak meg. Ebben a keretben a regionális/helyi dimenzió döntő fontosságú a testre szabott intézkedések tervezése és végrehajtása szempontjából.
5.6Az EGSZB üdvözli, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek megfelelő részvételét az ESZA+ által támogatott politikák végrehajtásában, és kötelesek az ESZA+ forrásaiból megfelelő összeget elkülöníteni kapacitásépítésre és közös fellépésekre. Ennek keretében kiemelten kell kezelni a szociális partnerek kapacitásépítését, összhangban a „Megújulás az intenzív szociális párbeszéd érdekében” című, 2016. évi négyoldalú nyilatkozattal, és biztosítani kell, hogy az irányító hatóságok a szükségleteknek megfelelően, képzés, hálózatépítési intézkedések és a szociális párbeszéd erősítése formájában, valamint a szociális partnerek által közösen végzett tevékenységeket támogatva osszák szét erőforrásaikat.
5.7Annak érdekében, hogy ösztönözzék a többi civil társadalmi szervezet megfelelő részvételét az ESZA+ által támogatott fellépésekben – különösen a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség területén –, az irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ forrásaiból megfelelő összeget különítsenek el e szervezetek kapacitásépítésére.
5.8A tagállamoknak teljes mértékben ki kellene használniuk az európai partnerségi magatartási kódex (ECCP) 17. cikkét. Mivel a partnerségi megállapodások és az operatív programok az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti tárgyalások eredményei, az Európai Bizottság a jövőben lehetne szigorúbb e megállapodások jóváhagyásakor, és elvárhatná felülvizsgálatukat, amennyiben azok nem tartják teljes mértékben tiszteletben a partnerség elvéből eredő kötelezettségeket
. Ezenfelül az új, 2021–2027-es időszakra vonatkozóan az ECCP-t felül kell vizsgálni, és egyértelműen meg kellene határozni a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek szerepét. Az EGSZB támogatja, hogy vizsgálják felül az ESZA+ bizottság összetételét (a rendelet 40. cikkének (2) bekezdése) a közös rendelkezésekről szóló rendelet 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban és tiszteletben tartva az európai partnerségi magatartási kódex (ECCP) alapelveit. Ezért a 40. cikk (2) bekezdésében rögzíteni kell, hogy minden tagállam kinevezi az ESZA+ bizottságba a kormány egy képviselőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét, a munkáltatói szervezetek egy képviselőjét, valamint a civil társadalom egy képviselőjét.
5.9Az Európai Bizottságnak tisztáznia kellene azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a tagállami hatóságoknak teljesíteniük kell a partnerségek keretében, szankciókat is meghatározva a nem megfelelő végrehajtás esetére. Ha a tagállamok nem tartják be az ECCP-t, ezt különféle intézkedésekkel, végül pedig – súlyos esetben – az európai strukturális és beruházási alapokban meghatározottak szerint a kifizetések felfüggesztésével kell szankcionálni.
5.10A monitoringbizottságoknak átláthatóbban kell működniük, több érdemi munkát kell végezniük, és meghatározott irányítási feladatokat is el kell látniuk. A szociális partnereket és a civil szervezeteket a monitoringbizottságok egyenjogú résztvevőinek kell tekinteni, ezért szavazati joggal rendelkező rendes tagoknak kell lenniük A nyomon követésnek azt is biztosítania kell, hogy minden forrás felhasználására az Európai Unió Alapjogi Chartájával és a nemzetközi emberi jogi normákkal, így az ENSZ gyermekjogi egyezményével (UNCRC) és a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel (UNCRPD) összhangban kerüljön sor, amelyet az Unió és 27 tagállama is ratifikált. Ezenfelül a nyomon követés keretében nemcsak a mennyiségi mutatók alkalmazását, hanem a társadalmi integráció terén elért eredményeket is értékelni kell.
Kelt Brüsszelben, 2018. október 17-én.
Luca Jahier
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke