Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
SOC/601
Belső Biztonsági Alap
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról
[COM(2018) 472 final – 2018/0250(COD)]
Előadó: José Antonio MORENO DÍAZ
|
Felkérés:
|
Európai Parlament, 2018. 07. 02.
Tanács, 2018. 07. 25.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikkének (1) bekezdése, 84. cikke, 87. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 09. 26.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2018. 10. 18.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
538.
|
|
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)
|
141/3/4
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB egyetért azzal, hogy több eszközt kell rendelkezésre bocsátani a biztonsággal kapcsolatos operatív és megelőző programokra és fellépésekre, és hogy ezek megerősítéséhez egy rugalmas és átlátható alapot hozzanak létre, melynek elosztása világosan és előreláthatóan meghatározott operatív kritériumokon és célokon alapulna.
1.2Az új Biztonsági Alapnak főképpen megelőző jellegű politikát kell megvalósítania, ezért aktív együttműködés keretében mindenképpen be kell vonni a civil társadalmat, különösen az áldozatokról való gondoskodás és a rájuk vonatkozó intézkedések megszervezése, a biztonsági szereplők ellenőrzése, valamint a radikalizálódás megelőzése terén.
1.3Az Alapból mind az uniós tagállamokban, mind a harmadik országokban kizárólag azok a közintézmények részesülhetnek, amelyek valóban garantálják az emberi jogok szigorú tiszteletben tartását.
1.4Az uniós szintű szervezett civil társadalom véleményének megjelenítése érdekében az EGSZB-t megfigyelőként be kell vonni az Alap létrehozásába és tevékenységének alakításába.
1.5Felhívjuk a figyelmet arra, hogy kiemelten foglalkozni kell a szélsőjobboldali csoportok erőszakos radikalizálódása jelentette kockázattal.
1.6Felhívjuk a figyelmet arra, hogy fel kell venni a harcot a szervezett bűnözői csoportok finanszírozási és pénzmozgással kapcsolatos mechanizmusai ellen.
1.7Az EGSZB úgy véli, hogy túl kell lépni az olyan jellegű fellépéseken, amelyek pusztán választ adnak az eseményekre, és sokkal inkább megelőző politikát kell folytatni, ehhez pedig meg kell vizsgálni azokat a mélyebb okokat, amelyek miatt bizonyos személyek radikalizálódnak és ezzel veszélyt jelentenek embertársaikra, valamint fel kell tárni az erőszakos csoportok finanszírozási mechanizmusait.
1.8Az Unió alapértékeivel összhangban az emberi jogok tiszteletben tartása valamennyi fellépésnek szerves részét és feltételét kell hogy képezze. Ezt egy finanszírozási alap esetében úgy kell megvalósítani, hogy megtagadják a támogatást azoktól, akik nem felelnek meg az alapvető normáknak. Ebbe az irányba mutat a tagállamokban a jogállamiság garantálását szolgáló pénzügyi intézkedésekről szóló új bizottsági javaslat, valamint az EGSZB alapvető jogokkal és jogállamisággal foglalkozó csoportja is.
2.A javaslat szövege
2.1Ebben a dokumentumban következetesen az európai bizottsági javaslat 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat használjuk.
2.2Az EGSZB egyetért a javaslat tartalmával, amely a valós helyzet alapján elemzi az Európát érő biztonsági fenyegetéseket, melyek terrortámadások, a szervezett bűnözés új típusai és kiberbűnözés formájában intenzívebbé és sokrétűbbé váltak Európában.
2.3A biztonság jellegénél fogva uniós dimenzióval rendelkezik, ezért határozott és összehangolt uniós reagálást igényel: a belső biztonsági kihívások mellett Európát olyan összetett külső fenyegetések is érik, amelyekkel egyedül egyetlen tagállam sem képes felvenni a küzdelmet.
2.4A biztonság az EU meghatározó problémaköre marad a következő években is, és az európai polgárok azt várják Uniójuktól és nemzeti kormányaiktól, hogy ebben a gyorsan változó és bizonytalan világban biztonságot teremtsenek. Ezért kívánatos, hogy az oktatás területén az erőszakos magatartásformák megelőzését célzó lépések történjenek; ennek jegyében pedig például a tankönyvek és a tananyag erősítsék az alapvető jogokat, a pluralizmust és a sokféleséget tiszteletben tartó szemléletet.
2.5A kihívásokat, amelyekkel az Unió szembesül – különösen a nemzetközi terrorizmus vonatkozásában – a tagállamok nem képesek az EU pénzügyi és technikai támogatása nélkül egymaguk kezelni. Most, amikor az Unión kívülről és annak területéről kezdeményezett, a vallási jellegű és a politikai extremizmushoz, különösen a szélsőjobboldalhoz köthető terrorista cselekmények, valamint a kábítószer-kereskedelemből, a kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemből és más súlyos bűncselekményekből eredő egyéb veszélyek nem állnak meg a határokon, továbbra is az uniós tagállamok tartoznak felelősséggel azért, hogy polgáraik számára az uniós jogszabályokban és a nemzetközi szerződésekben is rögzített alapvető jogokkal teljes összhangban biztonságos térséget teremtsenek.
2.6Az EU támogathatja és támogatnia is kell e fellépéseket, és e tekintetben a Szerződések előirányozzák a magas szintű biztonság – különösen a megelőzésre irányuló intézkedések, valamint a rendőri, az igazságügyi és az egyéb illetékes hatóságok, így például a decentralizált ügynökségek koordinációja és együttműködése révén megvalósuló – garantálásának szükségességét.
2.7A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) és A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) – kulcsfontosságú operatív, koordinációs és támogató szerepet töltenek be a biztonsági terület uniós prioritásainak, célkitűzéseinek és tevékenységeinek megvalósítása terén.
2.8A Belső Biztonsági Alap felállításának célja a határon átnyúló együttműködés és információcsere megkönnyítése a tagállami bűnüldöző szervek és más releváns hatóságok tagjai között. Az együttműködés alapja elsősorban a különböző uniós biztonsági információs rendszerek közötti interoperabilitás, így eredményesebbé és hatékonyabbá teszi a határigazgatást és migrációkezelést. Fontosak továbbá a közös operatív intézkedések, valamint a támogatásnyújtás a képzésekhez, a biztonsági szempontból fontos alapvető létesítmények építéséhez, a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban az utas-nyilvántartási adatállomány létrehozásához és kezeléséhez, továbbá a szükséges technikai berendezések megvásárlásához.
2.9Az Alap célja a határon átnyúló bűnözés megelőzésével, felderítésével és kivizsgálásával kapcsolatos határon átnyúló operatív együttműködés fokozása, valamint az ilyen bűncselekmények – többek között a terrorizmus – megelőzésére irányuló képességek megerősítésére irányuló erőfeszítések támogatása, különösen a tagállamok hatóságai, a civil társadalmak és a magánpartnerek közötti fokozott együttműködés révén.
2.10A civil társadalom biztonsággal kapcsolatos kérdésekben való részvétele a minőség javítására alkalmas és szükséges eszköznek bizonyult az alapvető jogok tiszteletben tartása, a hivatalok esetleges hatáskörtúllépéseinek megakadályozása érdekében végzett megfigyelő tevékenység és bizonyos nemkívánatos cselekmények bejelentése tekintetében, amely ugyanakkor állandó kísértést jelent. Demokratikus közösségünkben nem engedhetjük meg magunknak, hogy túlzottan a hatékonyságot és kizárólag a biztonságot szem előtt tartó szemlélet vezessen bennünket. A létrehozandó Alapnak nyitottnak kell lennie e megfigyelő tevékenységet erősítő programok finanszírozására és az olyan jogi struktúrák támogatására, melyek révén a bűnüldöző hatóságok intézkedései független bírósági ellenőrzésnek vethetők alá. Nyitottnak kell lennie továbbá a radikalizálódás megelőzésével, a képzéssel és a társadalmi tudatosság erősítésével kapcsolatos alapvető feladatai terén.
2.11A nem kormányzati szervezetek és általában a civil társadalom mind minőségi, mind mennyiségi szempontból már most is hozzájárulnak a biztonsághoz, az alábbiak révén:
-a tagállami bűnüldözési szervek túlkapásainak vagy az emberi jogokat tiszteletben nem tartó fellépéseinek megelőzése és az azok elleni küzdelem,
-a – bármilyen színezetű – ideológiai radikalizálódás megelőzése és az ellene való küzdelem,
-a társadalom figyelmének felhívása az áldozatok segítésére, társadalmi integrációjára és szükséges támogatására,
-az áldozatok és a velük szolidaritást vállalók – valamint a biztonsággal kapcsolatos problémákkal foglalkozók – szervezetbe tömörülésének kezelése és intézkedési kapacitásának javítása,
-közreműködés az oktatás, mindenekelőtt a legfiatalabbak oktatása terén, egyfelől a tudatosság növelésével, másfelől a radikalizálódás megelőzésével kapcsolatos rendkívül fontos feladatok ellátása révén,
-számos egyéb fellépés, amelyek közvetve hozzájárulnak a belső biztonsághoz és a határok biztonságához, így a fent említett fellépések, mint a bűnüldöző hatóságok intézkedéseinek ellenőrzése, az oktatás és a tudatosságnövelés, az áldozatok védelme és a rájuk vonatkozó intézkedések megszervezése stb.,
-ezzel összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a civil társadalom folyamatosan nyomon kövesse az Alap felhasználását.
2.12Ezt a sokféle fellépést mind közvetlenül támogatnia kell az uniós hatóságoknak, és mivel azok a biztonságra is kihatnak, a szóban forgó és erre szánt költségvetési jogcímből támogatni kell őket.
2.13Az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt tudatában kell lenniük annak, hogy – közvetlenül vagy közvetett részvétel révén – a civil társadalom meghatározott szervezetei is ösztönözhetik az olyan véleményeket és/vagy cselekvéseket, amelyek sértik az EU értékeit és az általa meghatározott jogokat.
2.14A javaslattal kezelni szándékozott fő kihívást az jelenti, hogy a jövőbeni Alap irányítása során nagyobb rugalmasságra van szükség a jelenlegi programozási időszakhoz képest. Emellett pedig olyan eszközök kellenek, amelyek szavatolják, hogy az uniós finanszírozás valóban a prioritásokra és az Unió számára jelentős hozzáadott értékkel bíró intézkedésekre irányuljon. Mivel az új kihívások és prioritások kezeléséhez olyan új mechanizmusokra van szükség, amelyek biztosítják a pénzügyi keretösszeg megosztott, közvetlen és közvetett irányítási módszerek közötti felosztását, ezeknek egyszersmind lehetővé kell tenniük a civil társadalom előző bekezdésben említett tagjainak részvételét a feltüntetett célok elérése érdekében. Ebben az összefüggésben – az uniós szintű szervezett civil társadalom véleményének megjelenítése érdekében – javasoljuk az EGSZB megfigyelőként való bevonását ezen Alap létrehozásába és kialakításába.
2.15Tekintettel az Alap jelentős – 2,5 milliárd eurós – összegére, az elosztás kritériumait tisztázni kell. Helyénvaló fenntartani a szükséges rugalmasságot, azonban egyértelműen meg kell határozni, mely költségvetési jogcímek alá rendelve osztják el az összeget.
2.16E jogcímeknél az egyszerűség elvét kell követni, kerülve az Alaphoz való hozzáférésre vonatkozó bürokratikus eljárásokat, és a kölcsönös bizalom elve alapján kell kezelni azokat. Ha ez a kérdés egyértelmű és kiszámítható, az elősegíti, hogy az egyes tagállamok felelősei munkacsoport-alapú vagy egyéb azonnali intézkedéseket hozzanak annak biztos tudatában, hogy teljes vagy részleges támogatást kapnak az Alapból.
2.17Az EGSZB üdvözli a javaslatot, és véleménye szerint a Belső Biztonsági Alapnak az erről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel való létrehozása az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke (2) bekezdésének alapján helyénvaló, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkében meghatározott célok tekintetében indokolt, és megfelel a szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvének (EUMSZ 80. cikk), valamint – mivel nem kizárólagos hatáskörről van szó – a szubszidiaritás és az arányosság elvének is.
2.18A Belső Biztonsági Alappal egy olyan eszköz jön létre, amely kiegészítő szerepet tölt be a már rendelkezésre álló uniós ügynökségek és alapok, valamint a meglévő nemzeti szintű szervezetek tevékenysége mellett, és amelynek alapvető célkitűzése az Unión belüli magas szintű biztonság előmozdítása, különösen a terrorizmus és a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem révén, valamint a bűncselekmények áldozatainak támogatása és védelme, olyan egyedi célkitűzéseken keresztül, mint az információcsere, a határokon átnyúló közös műveletek fokozása és a megelőzéshez kapcsolódó képességek megerősítése, minden esetben a tagállamok hatóságai, a civil társadalom és a magánpartnerek közötti együttműködés révén. Ennek kapcsán fel kell venni a harcot a bűnszervezetek finanszírozási és pénzmozgási mechanizmusaival, és az Alapnak figyelembe kell vennie ezt a kérdést.
2.19Végezetül emlékeztetünk arra, hogy az EGSZB megfigyelőként részt vett az Európai Bizottság által 2017-ben létrehozott, a radikalizálódás megelőzésével foglalkozó magas szintű munkacsoportban.
3.Ajánlások
3.1Az Alapnak fel kell tárnia, hogy milyen eredendő okok miatt szerveződnek, illetve lépnek be egyesek olyan csoportokba, amelyek veszélyt jelentenek embertársaikra. Ehhez pedig mélyreható tanulmányok és vizsgálatok kellenek, melyek révén előre feltérképezhetők bizonyos objektív helyzetek.
3.2Az Alap létrehozása az azt megelőző beruházásokra és eredményekre épül, többek között a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” programra, a rendőrségi együttműködésre vonatkozó eszközre és a „Jogérvényesülés” program kábítószer-politikai részére. Mindenképpen nagyobb hangsúlyt kell adni annak a megállapításnak, hogy „az Eszköz lehetővé teszi majd új prioritások kezelését vagy sürgősségi intézkedések meghozatalát a szakpolitikai cél elérésére legalkalmasabb megvalósítási mód segítségével”. Az innováció kiemelt fontosságú, kiváltképp, hogy azok a csoportok, amelyek ellen a küzdelem folyik, rendkívül innovatívak.
3.3Az Alap elosztásának kizárólag operatív kritériumokon kell alapulnia, azaz a fellépések és a programok kiválasztásakor kerülni kell az olyan kritériumokat, mint az ország mérete vagy lélekszáma. Emellett különösen fontos, hogy az Alappal való gazdálkodás teljesen átlátható legyen a média és a civil társadalom számára, hogy ellenőrizhessék a forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek teljesülését.
3.4Fontos továbbá, hogy az Alap létrehozásakor előírják, hogy a jövőben értékelni kell az alap hatását és hatékonyságát, ehhez pedig rendszeresen aktualizált tanulmányt kell készíteni az általános helyzetről, hogy látni lehessen a helyzet alakulását.
3.5A Gazdasági és Szociális Bizottság olyan új prioritásokra kíván rámutatni, amelyekről a dokumentum nem tesz említést, és amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel fontos szempontként jelenhetnek meg, különösen a radikalizálódás megelőzésére vonatkozó célkitűzés kapcsán, amelyek esetében akár egyes hatóságok bizonyos fokú összejátszása is felmerül.
3.6Jelenleg a szélsőjobboldali, ultrajobboldali, neonáci, antiszemita, a fehérek felsőbbrendűségét valló, vagy bármely más, a faji, származási, szexuális stb. megkülönböztetést zászlajukra tűző mozgalmakra utalunk, amelyek tényleges veszélyt jelentenek a biztonságra és magára a jogállamra, és amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak, különösen mivel ezek – ultranacionalista indíttatásuk ellenére – felismerték a nemzetközivé válásban és a más nemzetek hasonló indíttatású tagjaival való együttműködésben rejlő lehetőségeket.
3.7Úgy tűnik, hogy az emberkereskedelmi hálózatok áldozatainak védelme és támogatása ahhoz a feltételhez kötött, hogy az áldozatok hatékonyan és eredményesen együttműködjenek az emberkereskedelem felelőseinek felkutatásában. Azonban az Unió és az Alap alapvető célja az áldozatok védelme kell, hogy legyen, ennek pedig nem szabad attól függenie, hogy jobban vagy kevésbé működnek-e együtt a szenvedéseik okozóinak üldözésében.
3.8A létrehozandó Alapból – a közvetlenül az áldozatok számára, valamint az áldozatok védelmét és integrációját előmozdító intézmények számára – folyósítandó támogatások ugyanakkor nyilvánvalóan magukkal hozzák ezt az együttműködést, és ha áttételesen is, de minimum közép távon hozzájárulnak az elkövetők felkutatásához és a megelőzéshez.
3.9A radikalizálódás megelőzése fontos kérdéskör, amely nem korlátozódhat csak egy bizonyos irányba történő esetleges radikalizálódásra azon megfontolásból, hogy az utóbbi évek legsúlyosabb támadásait radikális iszlamista csoportok követték el, hanem kiemelt figyelmet kell fordítanunk a politikai és ideológiai szélsőségességre is, amelyeknek mások a kiindulási és elterjedési területei és a lehetséges áldozatai.
3.10Az EGSZB-nek egy másik, az utólagos értékelésről, az érintett felekkel folytatott konzultációról és a hatásvizsgálatról szóló fejezettel kapcsolatban is kritikai észrevételt kell tennie. Az értékelés – az alkalmazott eszközök céljaival, költségeivel, logikájával, relevanciájával, koherenciájával és kiegészítő jellegével kapcsolatos hatékonyság szempontjából – egyértelműen kedvező. Az elemzés ugyanakkor nem tér ki annak értékelésére, hogy ezek az eszközök vajon csak a hatóságok közötti együttműködéseknek, az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjének erősítését és a bizalom fokozását eredményezték-e, vagy az alapvető jogok tekintetében is javulást hoztak, amelyeknek az elemzés a 3. cím végén pusztán egy rövid bekezdést szentel, ebben is csak a már számtalanszor látott kötelezettségvállalás szerepel.
3.11Mivel a biztonság és az alapvető jogok között mindig is feszültség állt fenn, egy ilyen, a kétségkívül szükséges biztonság növelésére irányuló eszközhöz kapcsolódniuk kell olyan célkitűzéseknek, amelyek az alapvető jogok – biztonság területén való – tiszteletben tartásának erősítésére vonatkoznak. Soha nem szabad megengedni, hogy a biztonság növekedése az alapvető jogok csorbulásával járjon.
3.12Ha egy ország – akár uniós tagállam, akár nem – nem bizonyítja, hogy bűnüldöző hatóságainak fellépései megfelelnek a feltételeknek, illetve nem vállalja az idevonatkozó képzést vagy azt, hogy ellenőrizzék az idevonatkozó intézkedéseiket, akkor ki kell zárni az Alap támogatási köréből. Az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos minimális normák betartását elengedhetetlen feltételül kell szabni ahhoz, hogy egy ország akár e Biztonsági Alap, akár más szolidaritási mechanizmus révén támogatást kapjon a többi uniós tagállamtól.
3.13A más uniós szakpolitikákkal való összhanggal foglalkozó szakasz kapcsán fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy szinergiákat és összhangot kell teremteni a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal, az Integrált Határigazgatási Alappal, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel. Ez a fejezet megkérdőjelezte ezen Alapok és Ügynökség intézkedéseit, és túlzott mértékben középpontba helyezte a biztonságot mint célkitűzést olyan más feladatok rovására, amelyek ellátásáért minden hatóság és európai szerv felelős, ami közvetlenül kapcsolódik az egyik fő probléma, nevezetesen az alapvető jogok tiszteletben tartását biztosító megfelelőbb garanciák kapcsán már megfogalmazott felhíváshoz.
3.14Az Alap nagyon helyesen nyitva áll a harmadik országokkal folytatott együttműködési programok támogatása előtt. A megítélt források azonban nem utalhatók ki közvetlenül ezen országok hatóságainak, hanem olyan tevékenységekhez és programokhoz kell eljuttatni őket, amelyeket a tagállamok és ezen országok hatóságai közösen hajtanak végre. Az együttműködés alapvető feltételéül kell szabni, hogy az Alapból történő finanszírozás ellenőrzött legyen, az együttműködésben részt vevő, támogatásban részesülő államok tiszteletben tartsák az emberi jogokat, és főleg hogy az együttműködő szervek a tulajdonviszonyok és az irányítás szempontjából is elismerten állami közintézmények legyenek. Mindenképpen el kell kerülni, hogy az Alapból származó források olyan, ellenőrizetlen csoportokat vagy szerveződéseket/csoportosulásokat finanszírozzanak, amelyek akár veszélyeztethetik is az adott ország vagy maga az Unió biztonságát.
3.15A nemzetközi tengerjogi eszközök, a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezmény és azon további jogszabályok összessége, amelyek a nem szokványos úton történő határátlépés jelentette nehéz helyzetben lévő személyek védelmére irányulnak, arra kötelezik az Uniót és annak minden tagállamát, hogy a határok biztonságára vonatkozó politikájukban biztosítsanak kiemelt figyelmet a tengeri mentés kérdésének, beleértve a tengerből kimentett személyeknek és a potyautasként érkezők legközelebbi kikötőben való megfelelő fogadását, az alapvető jogaik tiszteletben tartását és a visszaküldési vagy hazaszállítási eljárás alkalmazása során a jogaik megfelelő biztosítását, különös tekintettel a menekültstátusz elismeréséhez való jogra. A létrehozandó Alapnak a tagállamoknak nyújtandó finanszírozáson és – a fentieknek megfelelően – a civil társadalom támogatásán keresztül e célok elérésére is irányulnia kell.
Kelt Brüsszelben, 2018. október 18-án.
Luca JAHIER
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________