HU

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

NAT/734

Az élelmiszer-ellátási lánc javítása

VÉLEMÉNY

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról 
[COM(2018) 173
final]

Előadó: Peter SCHMIDT

Felkérés:

az Európai Unió Tanácsa, 2018. 04. 30.

Európai Parlament, 2018. 05. 02.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke

Elnökségi határozat:

2018. 05 .22.

Illetékes szekció:

„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018. 09. 05.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018. 09. 19.

Plenáris ülés száma:

537.

A szavazás eredménye
(mellette/ellene/tartózkodott):

172/1/3


1.Következtetések és ajánlások

1.1Az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer-ellátási lánc gazdasági szereplői közötti erőviszonyok egyenlőtlensége miatt alakulnak ki, és negatív gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal járnak. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulásának csökkentésére irányuló javaslatát, ami az első szükséges lépés a gyengébb gazdasági szereplők, különösen a mezőgazdasági termelők, a munkavállalók és bizonyos szereplők védelmének biztosításához, valamint az élelmiszer-ellátási lánc szabályozásának javításához. A szabályozói megközelítés, valamint a hatékony és határozott végrehajtási mechanizmusokat tartalmazó jogi keret jelenti azt az eszközt, amellyel hatékonyan fel lehet lépni uniós szinten a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen.

1.2Az EGSZB sajnálatosnak tartja azonban, hogy az Európai Bizottság csak egy általános védelmi minimumszintet vezetett be az egész EU-ban, mivel csupán meghatározott számú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltott be. Minden visszaélésszerű gyakorlatot be kell tiltani.

1.3Tekintettel arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem csak az élelmiszer-ellátási lánc kkv beszállítóira vonatkozik, a nem kkv vevőiknek történő értékesítéseik vonatkozásában, az EGSZB úgy gondolja, hogy ez nem elegendő az erőviszonyok egyenlőtlenségével járó probléma hatékony megoldásához, és hogy nem fog érdemi hatást előidézni. A védelmet minden ‒ az EU-n belüli és kívüli, nagy és kis ‒ gazdasági szereplőre ki kell terjeszteni. Még ha nagyméretű szereplők válnak is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatává, a gazdasági hatás terhe végül gyakran a lánc leggyengébb szereplőinél csapódik le.

1.4Ami a végrehajtást illeti, az EGSZB üdvözli a jogalkalmazó hatóságok uniós harmonizált hálózatának létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot. Mindemellett a panaszos névtelenségének védelme érdekében meg kell erősíteni a végrehajtási mechanizmusokat is, például egy speciális ombudsmani eljárás, kollektív kereset benyújtása és a hatóságok általi jogérvényesítés révén. Az említett mechanizmusok mellett biztosítani kell a szankciók bevezetésének lehetőségét is. A panasztételi eljárás megkönnyítése érdekében kötelezővé kell tenni az írásbeli szerződéseket, ami tisztességesebb tárgyalásokat eredményezne.

1.5A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésén kívül az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy az erőviszonyok egyensúlyának megerősítése érdekében olyan üzleti modelleket karoljon fel és támogasson, amelyek hozzájárulnak az élelmiszer-ellátási lánc fenntarthatóvá tételéhez (így például lerövidítéséhez és átláthatóságának növeléséhez), illetve kiegyensúlyozásához és hatékonyságának növeléséhez.

1.6Végül, de nem utolsósorban az EGSZB megismétli, hogy a tisztességesebb kereskedelmi gyakorlatok támogatásának egy átfogó uniós élelmiszer-politika részét kell képeznie, amely az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtására való tekintettel biztosítja azt, hogy az élelmiszer-ellátási lánc gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatóbb legyen.

2.Bevezetés

2.1A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a meghatározás szerint „olyan, vállalkozások közötti gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, ellentétesek a jóhiszeműséggel és tisztességgel, és amelyeket az egyik kereskedelmi partner egyoldalúan kényszerít a másikra” 1 . Az élelmiszer-ellátási lánc különösen ki van szolgáltatva a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, mivel a kis és nagy gazdasági szereplők között hatalmas egyenlőtlenségek vannak. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az ellátási lánc valamennyi szakaszában előfordulhatnak, és a lánc egyik szintjén létrejövő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az ellátási lánc más részeire is hatással lehetnek, az érintett szereplők piaci erejétől függően 2 .

2.2Amint azt a tisztességesebb agrár-élelmiszeripari ellátási láncról szóló, 2016. októberben elfogadott EGSZB-vélemény 3 részletesen kifejti, a piaci erő koncentrációja a domináns pozíciókkal való visszaélésekhez vezetett, ami miatt a gyengébb szereplők még inkább sebezhetővé váltak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Így a gazdasági kockázatok a piacról áthárulnak az ellátási láncban felfelé elhelyezkedő szereplőkre, ami különösen negatívan hat a fogyasztókra és több más érintett félre, köztük a gazdálkodókra, a munkavállalókra és a kkv-kra. Az élelmiszer-ellátási lánc tekintetében minden érdekelt fél elismerte, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok létező problémát jelentenek, és arról számoltak be, hogy a szereplők többsége már tapasztalta tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazását 4 .

2.3Különösen ki kell emelni a fogyasztókra gyakorolt hatást. Az árnyomás a lehető legolcsóbb termelésre kényszeríti az élelmiszer-feldolgozókat, ami a fogyasztók rendelkezésére álló élelmiszerek minőségét, valamint az élelmiszer-biztonságot is befolyásolhatja. A költségek csökkentése érdekében a vállalatok egyes esetekben olcsóbb nyersanyagokat használnak fel, ami kihathat az élelmiszerek minőségére és értékére. Így például számos termékben transzzsírok váltották fel az Európából származó egészségesebb olajokat és zsírokat 5 .

2.4Egyre erősödik az élelmiszer-ellátási lánc leggyengébb gazdasági szereplőire nehezedő nyomás. Friss Eurostat-adatok szerint a kiskereskedők bruttó hozzáadott értékének aránya egyre növekszik. Ez arra vezethető vissza, hogy a kartelljog téves értelmezése miatt az élelmiszer-ellátási láncon belül magasabb a feldolgozóipar és a kiskereskedelmi ágazat koncentrációja. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy az ellátási lánc egészében tisztességesebb legyen a bevétel elosztása, javítani kell az ellátási lánc működését. Nem szabad azonban alábecsülni a kiskereskedők értékét, tekintettel a napi fogyasztási cikkekkel való ellátásban betöltött szerepükre.

2.5A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése ‒ a piaci áringadozás csökkentésével és a termelői szervezetek szerepének erősítésével együtt ‒ kulcsfontosságú tényező az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb működésének biztosításához. 2016 júniusában az Európai Parlament egy állásfoglalása 6 arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó jogi keretre, és a felhívást 2016. októberben megismételte az EGSZB, 2016. novemberben pedig a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport.

2.620 tagállamban már folyamatban vannak különböző jogalkotási kezdeményezések, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére irányulnak. Ezek – a meglévő ellátásilánc-kezdeményezéssel (SCI) együtt – felhívták a figyelmet az egyenlőtlen erőviszonyokra az élelmiszer-ellátási láncon belül. Eddig azonban a meglévő nemzeti vagy önkéntes megközelítések közül csak nagyon kevés oldotta meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémáját. Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy 2018 áprilisában konkrét jogalkotási javaslatot nyújt be, elismerve, hogy a tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályainak sokfélesége vagy e szabályok hiánya csorbíthatja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosításával kapcsolatos célkitűzést 7 .

3.Az Európai Bizottság javaslata

3.1A javasolt irányelvvel az Európai Bizottságnak az a célja, hogy csökkentse a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását az élelmiszer-ellátási lánc mentén azáltal, hogy általános védelmi minimumszintet vezet be az egész EU-ban, amely a konkrét tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listájából áll. Ilyen gyakorlatok a késedelmes kifizetések a romlandó élelmiszertermékek esetében, a megrendelések visszavonása az utolsó pillanatban, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosításai, valamint a hulladéknak minősülő termékeknek a beszállítóval történő kifizettetése. Más gyakorlatokat csak akkor engedélyeznek, ha azok egyértelmű, világos előzetes megállapodás tárgyát képezik a felek között: a vevő visszaküldi a nem értékesített élelmiszert a beszállítónak; a vevő a beszállító általi fizetéshez köti az élelmiszerre vonatkozó beszállítói szerződés biztosítását vagy fenntartását; a beszállító fizet a vevő által értékesített élelmiszer promóciójáért.

3.2A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem csak a kis- és középvállalkozásnak minősülő beszállítók, valamint a nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vevők közötti élelmiszer-értékesítésekre vonatkozik 8 .

3.3Ezenkívül az Európai Bizottság javaslata értelmében a tagállamoknak ki kell jelölniük egy illetékes hatóságot, amely az új szabályok érvényesítéséért felelős. Bizonyított jogsértés esetén a felelős testület arányos és visszatartó erejű büntetést szabhat ki. A jogalkalmazó hatóság saját kezdeményezése vagy panasz alapján indíthat vizsgálatot. Ebben az esetben a panaszt benyújtó felek bizalmas kezelést és névtelenséget kérhetnek, hogy megvédhessék helyzetüket kereskedelmi partnerükkel szemben. A bevált gyakorlatok megosztása érdekében az Európai Bizottság egy a jogalkalmazó hatóságok közötti koordinációs mechanizmust is létre fog hozni, és elő fogja segíteni a működését.

4.Általános észrevételek

4.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely döntő fontosságú első lépés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok EU-szerte történő szabályozására irányuló jogalkotási folyamat elindításához, amint azt az EGSZB a 2016-os véleményében nyomatékosan ajánlotta. Ez egy szükséges lépés az élelmiszer-ellátási lánc gyengébb gazdasági szereplői, azaz a mezőgazdasági termelők és a munkavállalók védelmének biztosításához, valamint ahhoz, hogy bevételük kevésbé ingadozzon és stabilabb legyen. A javaslat különösen azt segíti elő, hogy jobb legyen az alkupozíciójuk, ezáltal javítva az élelmiszer-ellátási lánc szabályozását.

4.2Dokumentumában az Európai Bizottság elismeri, hogy az uniós szintű ellátásilánc-kezdeményezés (SCI) valószínűleg nem fog átalakulni olyan átfogó szabályozási keretté, amely feleslegessé tenné a jogalkotási intézkedéseket, ideértve a jogérvényesítést 9 . Ezzel összefüggésben az EGSZB megismétli, hogy az SCI és az egyéb önkéntes nemzeti rendszerek valóban csak a tagállami szintű hatékony és határozott jogérvényesítési mechanizmusok kiegészítéseként ‒ nem pedig helyettesítőjeként ‒ lehetnek hasznosak 10 .

4.3Az EGSZB ezenkívül üdvözli a jogalkalmazó hatóságok uniós harmonizált hálózatának támogatását, amint azt a korábbi véleményében ajánlotta. A jogalkalmazó hatóságok közötti együttműködés döntő fontosságú ahhoz, hogy kezelni tudjuk a transznacionális tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, amelyekkel máskülönben nem lehetne szembeszállni.

4.4Az EGSZB azonban sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság egy minimális harmonizáción alapuló megközelítést fogadott el, amely nem elégséges az élelmiszer-ellátási láncban előforduló valamennyi visszaélésszerű gyakorlat kezeléséhez. Az EGSZB különösen azt tartja rendkívül sajnálatosnak, hogy csak a beszerzők követhetnek el visszaéléseket, és e keretben csak korlátozott számú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltanak be, amelyek részletes ismertetése az 5. pontban található.

4.5Az EGSZB vitatja azt az európai bizottsági javaslatot is, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmet a kkv beszállítókra korlátozza, a nem kkv vevőiknek történő értékesítéseik vonatkozásában. Ahhoz, hogy hatékony és sikeres legyen, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelemnek az ellátási lánc valamennyi szereplőjére alkalmazandónak kell lennie, a vállalkozás méretétől függetlenül, hogy minden kereskedelmi kapcsolatban érezhető legyen a hatás. Az EGSZB látja ugyanakkor a kkv-k kiszolgáltatottságát. A javaslat nem foglalkozik az egyenlőtlen alkupozíciók és a gazdasági függőség kérdésével sem, amely nem feltétlenül mutat szoros összefüggést a szereplők gazdasági dimenziójával.

4.6A javaslat hatálya nem elég széles körű, és ki kell terjednie a mezőgazdasági nem élelmiszer jellegű termékekre, például a kertészeti termékekre, valamint a takarmányokra is.

4.7A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése (a piacok volatilitásának csökkentése és a termelői szervezetek szerepének erősítése mellett) alapvetően fontos elem az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb működésének biztosításához. Az EGSZB megismétli, hogy a tisztességesebb kereskedelmi gyakorlatok támogatásának egy átfogó, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtására irányuló uniós élelmiszer-politika részét kell képeznie. Az átfogó politikának különösen a tisztességes termelői árakat kell biztosítania, hogy a mezőgazdasági üzemek életképesek maradhassanak 11 .

4.8Bár ez nem tartozik az európai bizottsági javaslat hatálya alá, az EGSZB ismét kiemeli, hogy az egész társadalomban elő kell mozdítani az élelmiszerek jobb megbecsülését, és – az érintett szervezetek közreműködésével – támogatná egy egész Európára kiterjedő tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampány lefolytatását „az élelmiszerek értékéről” 12 és az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről.

5.Részletes megjegyzések

A tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listája

5.1A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alapvetően olyan gyakorlatokként határozhatók meg, amelyek jelentősen eltérnek a helyes üzleti magatartástól, és ellentétesek a jóhiszeműség és a tisztesség elvével 13 . Ide tartoznak azok a gyakorlatok is, amelyek esetében a kockázatok indokolatlan vagy aránytalan módon áthárulhatnak valamelyik szerződő félre.

5.2Az Európai Bizottság csak meghatározott számú tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltott be. Az EGSZB megismétli, hogy az összes tisztességtelen gyakorlatot be kell tiltani, például (de nem kizárólag) a következőket, amint azt a korábbi véleményében már ajánlotta:

·a kereskedelmi kockázat tisztességtelen áthárítása,

·nem tisztázott vagy meg nem határozott szerződési feltételek,

·a szerződés egyoldalú és visszamenőleges hatályú módosítása, az árat is ideszámítva,

·gyengébb termékminőség vagy fogyasztói tájékoztatás a vevők bármiféle értesítése, megkérdezése vagy beleegyezése nélkül,

·hozzájárulás megkövetelése a promóciós vagy marketingköltségekhez,

·késedelmes kifizetések,

·listázási vagy hűségdíjak,

·polcpénz megfizettetése,

·kárigények a tönkrement vagy eladatlan termékekért,

·küllemmel kapcsolatos előírások alkalmazása az élelmiszerszállítmányok visszautasítása vagy a kifizetett ár leszorítása érdekében,

·nyomásgyakorlás az árak csökkentése érdekében,

·fiktív szolgáltatásokért felszámított díjak,

·a megrendelések visszavonása az utolsó pillanatban és mennyiségi csökkentések előrevetítése,

·kilistázással való fenyegetés,

·átalánydíjak, amelyekkel a vállalatok a beszállítókat megterhelik a beszállítói listára történő felvétel követelményeként („fizess, hogy maradhass”).

A tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az adott ország sajátos helyzetének figyelembevételével kibővítsék a listát.

5.3Az EGSZB az előállítási ár alatti élelmiszer-kiskereskedelmi értékesítés hatékony tilalmát sürgeti 14 . Az EGSZB különösen azt ajánlja, hogy a beszállítóknak, például a mezőgazdasági termelőknek méltányos és igazságos árat fizessenek, amely lehetővé teszi, hogy a beszállító megfelelő bevételre tegyen szert a beruházáshoz, az innovációhoz és a fenntartható termeléshez.

5.4Az Európai Bizottság javaslatában kifejezetten tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok mindegyike olyan helyzetekhez kapcsolódik, amikor egy már meglévő szerződésről van szó. Sokkal gyakrabban fordulnak azonban elő olyan esetek, amikor például már a szerződés hatálybalépése előtt nyomást gyakorolnak a szereplőkre. Ezért ki kell bővíteni a példák sorát azzal az esettel, amikor egy (piaci erővel rendelkező) vállalkozás megköveteli egy másik vállalkozástól, hogy objektív indokok nélkül előnyöket biztosítson számára (lásd még a versenykorlátozásról szóló német törvény (GWB) 19(2) paragrafusának 5. pontját). A német antitröszt törvény szóban forgó rendelkezése a vevői erővel való visszaélés elleni küzdelem megfelelő eszközének bizonyult. A német szövetségi legfelső bíróság (BGH) által a „Hochzeitsrabatte” (esküvői kedvezmények) ügyben hozott határozat kiválóan példázza ezt egy vezető német élelmiszer-kiskereskedő és a beszállítói közötti kapcsolat összefüggésében 15 .

A kkv-k meghatározása

5.5A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelemnek a kkv beszállítókra való korlátozása nem elegendő az élelmiszer-ellátási láncon belüli erőviszonyok egyenlőtlenségével járó probléma hatékony megoldásához. Az EGSZB felhívja a figyelmet a „dominóhatásra”, ami akkor keletkezhet, amikor nagyméretű szereplők válnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatává. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok egyértelműen károsak, függetlenül attól, hogy ki alkalmazza azokat. A gazdasági hatás terhe végül szükségszerűen az élelmiszerlánc leggyengébb szereplőinél, azaz a mezőgazdasági termelőknél, a munkavállalóknál, bizonyos szereplőknél és a fogyasztóknál csapódik le.

5.6Egy másik érv a védelem kiterjesztése mellett, hogy különösen a nagyméretű szereplők alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a kkv-kal szemben, és a panaszok kockázata miatt kiszoríthatják őket az ellátási láncból. Ezzel összefüggésben az EGSZB ugyancsak elismeri a kkv-k kiszolgáltatottságát.

Jogérvényesítés

5.7A hatékony jogérvényesítés céljából különbséget kell tenni a magánjogi jogérvényesítés (még nem szerepel az európai bizottsági javaslatban) és a hatóságok általi jogérvényesítés között. Kezdetektől fogva hangsúlyozni kell, hogy megfelelően figyelembe kell venni az érintett fél névtelenséghez való jogát, mivel számos vállalkozás azért vonakodna keresetet indítani visszaélések esetén, mert fél a represszáliáktól, például a kilistázástól („a félelem tényező”).

5.7.1Magánjogi jogérvényesítés

Ami a magánjogi jogérvényesítést illeti, az érintett fél számára biztosítani kell a jogsértés megszüntetése és kizárása iránti eljáráshoz, valamint a kártérítéshez való jogot. „A félelem tényező” miatt azonban az ilyen jogorvoslati lehetőségek meglehetősen jelentéktelenek. Ezen túlmenően az összes érintett szövetség számára biztosítani kell, hogy a jogsértés megszüntetése és kizárása iránti eljárásra irányuló kérelmet nyújthassanak be. Ez garantálná az érintett fél speciális védelmét a névtelenség megőrzése tekintetében, abban az esetben, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat több vállalkozás ellen irányul (például egy élelmiszeripari szereplő minden beszállítójától/beszerzőjétől megköveteli, hogy járuljon hozzá többletköltségeihez).

Az érintett fél vagy szövetség számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy ezekkel a követelésekkel bírósághoz vagy az ombudsmanhoz forduljon. Az ombudsmani eljárás azzal az előnnyel járna, hogy a vitát nem kellene nyilvánosan lefolytatni. Létre kell hozni egy speciális ombudsmani eljárást. Az ombudsman számára specifikus döntéshozatali hatáskört is biztosítani kell. Az önkéntes eljárások sok esetben nem lennének hatékonyak, vagy nem biztosítanának tényleges jogorvoslatot.

Emellett az EGSZB arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy dolgozzanak ki kezdeményezéseket a kultúraváltás előmozdítása és egy tisztességesebb ellátási lánc megteremtése érdekében.

5.7.2Hatóságok általi jogérvényesítés

„A félelem tényező” miatt a hatóságok általi jogérvényesítés különösen fontos szerepet tölt be ezen a területen, ennélfogva szabályozást igényel. Következésképpen a hatóságok, például az Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok számára széles körű vizsgálati és jogérvényesítési jogkört kell biztosítani. E tekintetben a Szerződés 81. (jelenleg 101.) és 82. (jelenleg 102.) cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendeletben megállapított versenyszabályok szolgálhatnának példaként. (Ehhez képest az irányelvre irányuló javaslat 6. cikke sokkal erőtlenebb.) A rendelet 17. cikke rendelkezik a gazdasági ágazatoknak és a megállapodások típusainak vizsgálatáról. Ha a hatóságok jogkörrel rendelkeznének ahhoz, hogy adót vessenek ki a nyereségre, ennek további elrettentő hatása lenne.

Alternatív élelmiszer-ellátási láncok

5.8Az EGSZB megismétli, hogy ösztönözni és támogatni kell az olyan alternatív üzleti modelleket – köztük a digitális platformokat –, amelyek hozzájárulnak az élelmiszertermelők és a végfelhasználók közötti ellátási lánc lerövidítéséhez, és hogy az erőviszonyok egyensúlyának helyreállítása érdekében meg kell erősíteni a szövetkezetek és a termelői szervezetek szerepét és pozícióját 16 . Ezzel a kérdéssel egy későbbi EGSZB-véleményben kellene foglalkozni.

Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 19-én.

Luca JAHIER
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)    Európai Bizottság, 2014.
(2)    A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport jelentése, 2016. november: https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/agri-markets-task-force/improving-markets-outcomes_en.pdf .
(3)     HL C 34., 2017.2.2., 130. o .
(4)    Az Európai Bizottság 2014. július 15-i közleménye az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak kezelésről.
(5)       HL C 34., 2017.2.2., 130. o .
(6)    Az Európai Parlament 2017. június 7-i állásfoglalása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról az élelmiszer-ellátási láncban (2015/2065(INI)).
(7)    COM(2018) 173 final.
(8)    A kkv-k meghatározása az 1308/2013/EU rendelet értelmében.
(9)    COM(2018) 173 final.
(10)       HL C 34., 2017.2.2., 130. o .
(11)       HL C 129., 2018.4.11., 18. o .
(12)       HL C 34., 2017.2.2., 130. o .
(13)    COM(2014) 472 final.
(14)       HL C 34., 2017.2.2., 130. o .
(15)    Lásd: Bundesgerichtshof (BGH), 2018.1.23., KVR 3/17, Wirtschaft und Wettbewerb (WuW) 2018, 209 – Hochzeitsrabatte.
(16)       HL C 34., 2017.2.2., 130 o.