Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
NAT/738
A vidéki területek hozzájárulása a kulturális örökség 2018-as európai évéhez
VÉLEMÉNY
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Az európai vidéki területek hozzájárulása a kulturális örökség 2018-as európai évéhez a fenntarthatóság és a vidéki és városi területek kohéziójának biztosítása mellett
(saját kezdeményezésű vélemény)
|
Felelős:
|
Maarit LAURILA
|
|
A dokumentum kelte:
|
2018. 09. 11.
|
Előadó: Tom JONES
|
Közgyűlési határozat:
|
2018. 02. 15.
|
|
Jogalap:
|
az eljárási szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése
|
|
|
saját kezdeményezésű vélemény
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 09. 05.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülés száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
Következtetések
1.1Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy a 2018-as évet a kulturális örökség európai évének nyilvánították, és elismerését fejezi ki a kezdeményezők és szervezők által az esemény minden szintjén annak érdekében tett erőfeszítésekkel kapcsolatban, hogy növeljék Európa gazdag és sokszínű kulturális örökségének ismertségét és megünnepeljék azt.
1.2Az EGSZB arra ösztönöz minden érdekelt felet és résztvevőt, hogy a kultúra lehető legtágabb fogalmát alkalmazzák, és vonjanak be minden polgárt.
1.3Ennek az évnek nemcsak a múlt ünnepléséről kell szólnia, hanem támogatni kell az emberi inspirációk és készségek folyamatosan változó, új és kihívást jelentő megnyilvánulásait is.
1.4Tizenkét hónap rövid idő, azonban reméljük, hogy ez a külön erőfeszítés és befektetés arra fogja ösztönözni a polgárokat, hogy a vidéki területek kulturális örökségével kapcsolatos lehetőségekre összpontosítsanak. Ennek köszönhetően képesek lesznek létrehozni a jelen és jövő nemzedékek jóllétét biztosító, újjáteremtett esztétikai, társadalmi és gazdasági értékek széles tárházát. Félidőig több mint 3500 projekt kapta meg a kulturális örökség európai évének címkéjét, a vidéki projektek aránya régiónként különböző.
1.5Az EGSZB támogatja az Európai Szövetség a Kultúráért és a Művészetekért nevű szervezetnek az európai intézményekhez és a tagállamokhoz intézett 2018. januári felhívását, hogy biztosítsanak „jelentős támogatást a 2020 utáni többéves pénzügyi kereten (TPK) belül”. Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottságnak a 2018. májusi költségvetési tervezetében a kultúrával kapcsolatosan javasolt kötelezettségvállalását, valamint az új kulturális menetrend révén tett kötelezettségvállalásait.
Ajánlások
1.6A vidéki kulturális örökséget annak gazdagságával és sokféleségével együtt hivatalosan is el kell ismerni, mivel önmagában is művészeti értéket képvisel, valamint hozzájárul valamennyi uniós polgár gazdasági és társadalmi jóllétéhez.
1.7A közfinanszírozók által eszközölt beruházásoknak a vidéki területek számára is megfelelőnek kell lenniük, vagyis bármely új finanszírozási forrás tervezése során biztosítani kell a gazdálkodó családok és a munkavállalók folyamatos hozzájárulásának támogatását is, teljes mértékben figyelembe véve a vidéki örökség infrastruktúrájának javításához szükséges intézkedéseket.
1.8A meglévő uniós finanszírozási forrásoknak, beleértve a vidékfejlesztési programot is, egyre inkább horizontális értékként kell tekinteniük a kultúrára, és támogatniuk kell a kulturális projekteket, köztük azokat, amelyek célja a biológiai sokféleséggel jellemezhető tájak védelme, népszerűsítése és fejlesztése. A legeltető állattartás és a távoli kunyhók helyreállítása a Pireneusokban, a szőlőültetvények helyreállítása Szantorinin, a közös legeltetés védelme Nagyselyk (Șeica Mare) községben (Románia) jó például szolgálnak, akárcsak a migránsok integrációjának támogatására irányuló Leader kulturális projekt Leszbosz szigetén (Görögország). Az agrár-környezetvédelmi rendszereknek továbbra is fejleszteniük kell a mezőgazdasági területen található élőhelyeket, az épített környezetnek pedig olyan szigorúbb tervezési követelményeknek kell megfelelnie, amelyek tiszteletben tartják a hagyományos kulturális mintákat, ugyanakkor a modern használat szempontjából is relevánsak.
1.9A fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők és vízi utak támogatást érdemelnek a pusztulás és a szennyezés megelőzése érdekében.
1.10A gazdaságokban tartott nyílt napok, a vidéken tett iskolai látogatások, a kiállítások, a kézműves és más vásárok, valamint a kulturális fesztiválok hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi polgárok jobban megismerjék és megbecsüljék a vidéki területeket, és megérdemlik a közfinanszírozási támogatást, mivel kulturális projektek révén hidakat építenek a vidéki és a városi polgárok között.
1.11A bevált gyakorlatok megosztásával és elismerésével ösztönözni kell azokat az intézkedéseket, amelyek innovatív, modern stílusban mutatják be a vidéki kultúrát és hagyományokat a fiatal nemzedékeknek, valamint fel kell mérni a gazdasági és társadalmi előnyeiket. Támogatni kell az olykor más helyekről származó művészeket és egyéb inspiráló kulturális szereplőket abban, hogy segítsék a közösségeket a helyi kulturális javakban rejlő valamennyi lehetőség kiaknázásában.
1.12A kézműves szakmákat érintő súlyos veszteségeket megnövelt képzési beruházások révén kell kezelni annak érdekében, hogy a generációk közötti transzferek a múltbeli ismeretekre épüljenek, ugyanakkor ösztönözzék az innovációt is. A vidéki iskoláknak be kell mutatniuk a vidéki örökségben rejlő foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a külső karrierlehetőségeket is. Különleges kihívás nemcsak a fiatal gazdálkodók, hanem valamennyi vidéki fiatal számára, hogy vállalkozói szemlélettel vegyenek részt örökségük megőrzésében.
1.13A vidéki kulturális örökséget fenntartható módon kell népszerűsíteni turisztikai célokból és annak érdekében, hogy a városi polgárok számára vonzóvá váljon a vidéki otthon választása, valamint a távolabbi településeken való munkavégzés.
1.14Elő kell mozdítani a vidéki kulturális termékek értékesítését, beleértve a gasztronómiai örökséget is, és földrajzi márkavédelmet kell biztosítani számukra, ezáltal garantálva a minőséget és a nyomon követhetőséget a polgárok számára.
1.15Elő kell segíteni az önkéntességet és a közösségi részvételt, valamint arra kell ösztönözni a szociális vállalkozásokat és a vidéki magánvállalkozásokat, hogy fejlesszék és osszák meg kulturális tevékenységeiket, többek között népszerűsítsék a nyelvek és dialektusok sokféleségét, minden polgár érdekében. Az „intelligens” vidéki közösségeknek fel kell karolniuk a helyi kulturális értékeket és az azokban rejlő lehetőségeket, valamint együttműködési módokat kell keresniük máshol tevékenykedő hasonló csoportokkal az esetleges kapcsolatok előmozdítása – például a nagyobb idegenforgalmi lehetőségek gazdasági hasznának jobb kiaknázása – céljából.
1.16A kulturális örökség 2018-as európai évével kapcsolatos projektek valószínűleg a jövőben is folytatódni fognak, ugyanakkor fontos elvégezni a számszerűsíthető beruházások és eredmények egyértelmű számbevételét és értékelését, figyelembe véve a gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőket. Az Európai Parlament és a Tanács által 2017-ben folytatott háromoldalú egyeztetés eredményeképpen mintegy 8 millió eurót különítettek el a kulturális örökség európai éve számára. Jogos elvárás lenne, hogy e támogatás egy számszerűsíthető hányada a vidéki területek számára álljon rendelkezésre.
1.17Több kutatásra van szükség annak felméréséhez és számszerűsítéséhez, hogy a polgárok jólléte szempontjából milyen előnyökkel jár az örökség és a folyamatban lévő kulturális tevékenységek, valamint hogy alá lehessen támasztani a jövőbeli fellépések támogatására szolgáló megoldásokat. Az örökség állhatatos védelmezőinek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy örömmel fogadják az újonnan érkező migránsokat és a különböző kulturális hagyományokat.
1.18Sürgős fellépésre van szükség a közlekedési összeköttetések és a digitális infrastruktúra terén, amely elengedhetetlen a vidéki élethez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez.
2.Bevezetés
2.1Ez a vélemény kifejezetten a vidéki területek és polgáraik által birtokolt azon javak és tehetségek széles körével foglalkozik, amelyek az európai kulturális örökség részévé válnak, valamint azzal, hogy a kultúra e tág meghatározása miként járul hozzá a vidéki területek élhetőségének és a vidéki jólét növeléséhez. Egyetértünk a vidéki örökségről szóló páneurópai chartával, amely támogatja a fenntartható területfejlesztést, valamint támogatjuk a 2016. évi Cork 2.0 nyilatkozatban szereplő következő ajánlást: „A területgazdálkodásnak meghatározó szerepe van a polgárok és a környezet közötti viszonyban. A szakpolitikáknak ösztönzőkkel kell segíteniük a környezeti közjavak biztosítását, köztük az európai természeti és kulturális örökség megőrzését”.
2.2E kezdeményezésnek figyelembe kell vennie a vidéki területek szempontjait, és az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a falvak és kisvárosok kisebb közösségi csoportjaihoz nem jut el időben elegendő információ a kulturális örökség európai évéről, hogy felkészülhessenek és megünnepelhessék az őket körülvevő sokszínű kulturális értékeket.
2.3A meglévő kulturális tevékenységek felsorolása és a sikeres projektek során szerzett ismeretek valós értéket képviselnek, azonban a 2018-as ünnepségeknek új, innovatív kulturális eseményeket is magukban kell foglalniuk, amelyek a múltra épülnek, és kortárs szellemben ismertetik meg a kulturális örökséget a fiatal nemzedékekkel, új lehetőségeket biztosítva a vidéki területeknek. A Kreatív Európa keretprogram két vidéki projekttel rendelkezik, amelyek a „Gyökerek és utak” és „Az étel mint kultúra” címet viselik, és amelyek – ha sikeresnek bizonyulnak – elősegíthetik az ismeretszerzést és a fejlődést.
2.4Bár a kulturális tevékenységek gazdasági és társadalmi előnyeit nehéz számszerűsíteni (több mint 300 000 munkahely kapcsolódik közvetlenül az európai kultúrához), ugyanakkor az OECD úgy véli, hogy a kultúrának jólléti mutatóként kell szolgálnia, és fontos, hogy a kulturális örökség 2018-as európai évének szervezői végezzenek néhány olyan elemzést, amely igazolhatja a jövőbeli közberuházásokat. Egyértelműen be kell mutatni, hogy mennyire volt sikeres a kulturális örökség európai éve a vidéki és távoli területek elérése terén, és hogy mennyire lehet a bevált gyakorlatok, például az AlpFoodway és a Terract projekt eredményeire alapozni az európai és regionális szintű prioritási sorrend jövőbeli meghatározása során.
3.Általános és részletes megjegyzések
3.1A vidéki tájak, a természetes földtani struktúrák és az ember által végzett mezőgazdasági tevékenység lenyomatának mozaikjai, az erdőségek, a tavak, a folyók és az épített települések alkotják talán a leggazdagabb kulturális örökséget. A nemzeti parkoktól és a Natura 2000 természetvédelmi területektől a városokat övező zöldterületekig változatos szépségeket csodálhatunk meg, amelyek ihletforrásként szolgálnak a művészek, zenészek, irodalmárok, táncosok nemzedékei számára és mindannyiunknak, akik nem tartozunk az említett kategóriák egyikébe sem. Az Európai Bizottság új kulturális menetrendje nem sokat foglalkozik a vidéki területek perspektíváival. Megállapítja azonban, hogy „a kulturális és természeti örökség helyreállítása és korszerűsítése hozzájárul a növekedési potenciál és a fenntarthatóság javításához. A kulturális és természeti eszközök integrált kezelése arra ösztönzi az embereket, hogy felfedezzék azokat és elköteleződjenek mellettük”. Nicaraguában a mayangna nép ugyanazt a szót használja a természetre és a kultúrára. Ez az ökológiai polgári szerepvállalás.
3.2Emellett a vidéki közösségek is növelik a tájak értékét. Gazdaságok és erdőgazdaságok vezetői és alkalmazottai, valamint kézművesek – nők és férfiak – formálták ezeket a tájakat. Tehetséges emberek nemzedékei hasznosították a földeket és a vizeket, hogy élelemhez és szálláshoz jussanak, valamint jövedelmet termeljenek. Kövekből és faágakból területhatárokat jelöltek ki, istállókat és műhelyeket építettek. Több nemzedéken keresztül a domborzati és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó, őshonos állatfajtákat tartottak, és gondozták a növényzetet. Helyi jellegű gasztronómiai és népi hagyományokat alakítottak ki. Gazdag örökséggel büszkélkedhetünk csodálatos épületekből is – nemesi kúriák, kastélyok, templomok, valamint parasztházak, kis vidéki malmok és boltok, mint amilyeneket gondosan helyreállítottak a walesi St. Fagans néprajzi múzeumban. Ezeknek a történelmi épületeknek a fenntartása gyakran magánberuházások révén valósul meg, amelyeket létfontosságú állami és önkéntes támogatások egészítenek ki. Egy innovatív észak-walesi projekt a tengerfenékről származó megújuló energiát használ a fűtéshez, és így csökkenti a költségeket Plas Newydd-ben, a National Trust-hoz (Nemzeti Vagyonkezelő) tartozó egyik kúriában. A múlt és a jelen eredményeinek méltatása és előtérbe állítása során egyformán hangsúlyt kell helyeznünk az elvont eszményekre, illetve az emberi küzdelmek és erőfeszítések valóságára.
3.3Nagyra értékelünk az ezen örökség gondos megőrzése érdekében tett minden erőfeszítést, többek között az európai kulturális örökség szövetségének erőfeszítéseit. A helyreállításhoz az is szükséges, hogy a tervező hatóságok támogatólag álljanak hozzá az épületek hagyományokhoz hű, de a korszerű igényeknek megfelelő átalakításához. Az Erasmus program által társfinanszírozott REVAB-projekt képzést biztosít annak érdekében, hogy növelje a feleslegessé vált mezőgazdasági épületek újrahasznosítási lehetőségeit, és ezáltal megakadályozza tönkremenetelüket.
3.4A vidéki emberek megteremtették saját kultúrájukat, amely tükrözi munkájukat, szabadidős tevékenységeiket és társadalmi kihívásaikat a művészet, a sport és az általános közösségi tevékenységek valamennyi formájában. A vidéki területek gyakran a kisebbségi nyelvek és dialektusok sokféleségének fontos őrzői. A falvak, gazdaságok és földterületek helységnevei fontos jelentéssel bírnak, amely megérdemli, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk. Ezek az elnevezések általában véve értékes hagyatékot teremtettek és teremtenek a társadalom számára.
3.5Ugyanakkor a vidéki emberek gazdasági tevékenységei is fejlődnek, és néha eltűnnek. Nem minden táj érintetlen. Némelyek ipari hasznosításról, háborúkról és fosztogatásokról, valamint aszály, árvíz vagy tűz okozta pusztításról, sőt a túlzott mértékű, egy helyre koncentrálódó idegenforgalmi tevékenységek által okozott túlhasználatról tanúskodnak. Mindegyiküknek története van, és mindegyikük tanulságokkal szolgál. Az éghajlatváltozás hatásának mérsékléséhez a sokféleség megőrzésére irányuló pozitív beavatkozásra és különféle tapasztalatokra lesz szükség. A múlthoz fűződő kapcsolatok fenntartása közjavak biztosítását jelenti, és a tájak fenntartható biológiai sokféleség, gondos tervezés és felügyelt hozzáférés nélkül leromlanak. Még a művészeti, kulturális megnyilvánulások is ritkábbá válnak, ha a vidéki lakosság száma a fenntartható szintek alá csökken.
3.6Az Eurostat 2017 megjegyzi, hogy az európaiak több mint egyharmada nem vesz részt kulturális tevékenységekben, ezért a vidéki kulturális turizmus fejlesztése az egészségügyi és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódóan fontos hidat képez majd a városi és vidéki népesség között. Galway városa jó példája a vidéki-városi kulturális partnerségeknek, az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezésnek (például 2019-ben Plovdiv, Bulgária és Matera, Olaszország) pedig minden esetben vidéki és városi kulturális jellemzőket kell bemutatnia. Walesben a kulturális örökséggel foglalkozó hatósági szerv, a CADW egy 50 országot felölelő projekt részeként nyitott ajtók kezdeményezést indított, amely segíti a polgárokat a változás lépcsőinek nyomon követésében létezésük jobb megértése érdekében – „a jövőd tervezéséhez értened kell a múltadat.”
3.7Görögországban is található példa a tudásmegosztásra, a Sotiris Marinis által létrehozott Art Farm-on. Sotiris Marinis a Mani-félsziget nyugati részén, Megali Mantineia faluban faházakat és egy képzési központot épített, amely azt az elvet követve működik, hogy „az itt szerzett tapasztalat révén vidéki és kulturális örökségünket ismerjük meg”.
3.8A vidéki kulturális turizmus egy létező és növekvő gazdasági és társadalmi erőforrás-szolgáltató és a közös beruházások alapja. Az európai kulturális örökség megőrzésének és támogatásának felelőssége nemzeti, regionális és helyi kompetencia, és kulcsfontosságú a közös büszkeség tudatának kialakítása. Az európai intézmények elősegíthetik az európai közös értékek tudatosulását, valamint ösztönözhetik és előmozdíthatják a bevált gyakorlatokat és a tapasztalatok megosztását. A berlini Zöld Héten bemutatott hagyományos, regionális ételreceptek, sörök és borok, viseletek és zenék minden évben több ezer nemzetközi látogatót vonzanak, és segítenek kapcsolatot teremteni a jelen és a múlt között. Egyre népszerűbb a vidéki termelők élelmiszer- és kézműves termékeinek a fogyasztókkal való közvetlen összekapcsolása termelői piacokon és internetes értékesítésen keresztül – például a helyi élelmiszerek beszerzésére alakult REKO csoportok Finnországban.
3.9Az elvonulásra, a madárvilág megfigyelésére és a madárhangok hallgatására, valamint az erdőterületek – az erdők sokfélesége és a gyógyászati célra felhasználható növényfajok – megismerésére szolgáló helyek mind hozzájárulnak a polgárok tudásvágyának, ismereteinek és jóllétének növeléséhez. A lehetőségek és a felfedeznivalók bővítésével elkerülhető a sérülékeny területeken történő látogatások túlzott koncentrációja. Ez olyan hozzáadott értékkel gazdagítja a gazdaságot és a foglalkoztatást a távolabb eső vidéki területeken, amely a legfontosabb vidéki javakon alapul, és amelyet az intelligens falvak és közösségek nagyra értékelnek. Lombardia hegyvidéki területein az AttivAree projekt erősíti az emberek körében a közösséghez tartozás érzését azáltal, hogy a művészeten keresztül erősíti a természeti örökséget. A projekt célja még ifjúsági szállók felújítása és a távoli falvak, például Lavenone elérhetőségének javítása. Arra kellene ösztönözni az utazási irodákat, hogy partnerségben működjenek együtt földrajzilag távol eső vállalkozásokkal, illetve a fenntartható kulturális turizmust népszerűsítő szociális vállalkozásokkal.
3.10A kulturális információk digitális technológiával történő terjesztése és ábrázolása kreatív módon csökkenti majd a város és a vidék, valamint a fiatal és az idősebb nemzedékek között növekvő szakadékot. Üdvözlendők azok a projektek, amelyek újra kapcsolatot teremtenek a fiatalok és a hegyvidékek öröksége között, mint például a YourAlps. A kulturális hagyományok innovatív bemutatására számos példát említhetünk, például az Aastedben, Dániában és a Pfyn faluban, Svájcban működő művészeti projektet. Ezek a helyi kezdeményezésekből és az azonosított helyi igényekből eredő projektek olyan részvételi folyamatokat alkalmaznak, amelyek maguk is az európai kulturális hagyomány részét képezik. A hasonló kezdeményezésekbe történő beruházások felgyorsítása érdekében köz- és magánforrásoknak kell rendelkezésre állniuk európai, állami és regionális szinten.
3.11Az új digitális eszközök használata is egyre inkább elterjedt, például az egykori és jelenlegi konfliktusterületeken, az elhagyás vagy háború következtében megrongálódott fontos történelmi helyszínek helyreállítása során. A technológiát a sírkőfeliratok és a fakuló kéziratok pontosabb értelmezésére használják. Üdvözöljük az Európai Bizottság „Digital4Culture stratégiára” vonatkozó terveit, és azt várjuk, hogy a stratégia minden lényeges vidéki szempontot figyelembe fog venni. A MEMOLA-projekt például régi öntözött területekről készült 3D-felvételeket használ fel új öntözési folyamatok oktatása céljából.
3.12Több kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy milyen jelentősége van a kulturális tevékenységnek az emberek számára, és milyen egészségügyi előnyökkel jár valamennyi korosztály, de különösen a testi vagy mentális betegségekkel rendelkezők számára, bár a meglévő Erasmus+ programok, köztük a TEMA mesterképzés, jelenleg is jó kutatási lehetőségeket finanszíroznak. A kulturális örökség európai évéhez kapcsolódóan az „Innováció és a kulturális örökség” témájában tartott magas szintű Horizont 2020 konferencia
további erőfeszítéseket sürgetett a kulturális tevékenységek támogatásával kapcsolatos prioritások és bevált gyakorlatok meghatározására irányuló kutatási tevékenységek fejlesztése érdekében.
3.13A karitatív alapítványok által támogatott kezdeményezések jelentősen hozzájárultak a természeti környezet megőrzéséhez, és a gyakran szociális vállalkozások által végzett azon támogató tevékenységekhez, amelyek elősegítik a vidéki területek fenntartható fejlődését. A Finn Kulturális Alapítvány olyan intézkedések kutatását támogatja, amelyek célja a vízminőségét befolyásoló mezőgazdasági maradványok Balti-tengerbe jutásának megakadályozása. Az alapítvány együttműködik a mezőgazdasági termelőkkel, azt vallva, hogy a biológiai sokféleség egyet jelent a gazdagabb tájjal. Üdvözlendők más jótékonysági kezdeményezések is, például a walesi iskolák Kulturális Örökség Alapja (Cultural Heritage Trust), amely iskolák közötti kulturális versenyeket mozdít elő, bevonva a fiatalokat a választásuk szerinti kulturális tevékenységek meghatározásába és megvalósításába. Jó példa azon kezdeményezésekre, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára a kulturális örökségük felfedezését, a romániai Piscuban működő iskola, amely egy speciális örökségi iskola, valamint műhelytalálkozók és konferenciák szervezője is egyben. Az EGSZB 2018 márciusában maga is fogadott európai iskolákból érkező diákokat, hogy „Your Europe, Your Say” („A Te Európád, a Te szavad”) fórum
keretében megvitassák kulturális prioritásaikat. A résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy „olyan Európában szeretnénk élni, amely a kultúra minden létező formáját megbecsüli és védi (...), kerülni szeretnénk az elitizmust és népszerűsíteni a kultúrát (...), azonban legyen lehetőségünk a sajátunk megteremtésére is...”. Egy dél-olaszországi faluban, Giffoniban mintegy 300 diák készített filmeket és videókat, hogy népszerűsítsék régiójukat.
3.14Van lehetőség – és a kulturális turisták részéről igény is – a kiterjedtebb tematikus és földrajzi kapcsolatok kialakítására. Üdvözlendők a márkatársítások és a közös projektek. A falusi és kisvárosi mezőgazdasági kiállítások és nemzeti rendezvények, mint például a Builth Wells-ben megrendezett Royal Welsh elnevezésű mezőgazdasági kiállítás, amely mintegy 240 000 látogatót vonz, valamint a Hay on Wye irodalmi fesztivál, amely a becslések szerint 21 millió fonttal növeli egy kis vidéki térség bevételeit, jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A gazdaságokban tartott nyílt napok, a vásárok, a kulturális fesztiválok, például a Llangollen International Eisteddfod zenei fesztivál, a koncertek, a körmenetek, köztük a Veurne-ben, Belgiumban tartott körmenet, a keskeny nyomtávú gőzmozdonnyal működő vasutak, a nordic walking és a hagyományőrző táncegyüttesek jelentősen hozzájárulnak a vidéki kulturális örökség megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Nemzedékek óta közreműködnek önkéntesek e rendezvényeken, ami önmagában is fontos része kulturális örökségünknek. Elismerést érdemel az a munka, amelyet az Európai Önkéntes Központ, valamint a nemzeti és regionális önkéntes szervezetek végeznek a minőségi kulturális önkéntes munka előmozdítása terén, és arra ösztönözzük e szervezetek, hogy továbbra is tegyenek értékes erőfeszítéseket, többek között biztosítsanak egészségügyi és biztonsági képzéseket, hogy az önkénteseknek és a turistáknak egyaránt biztonságos és örömteli élményekben lehessen részük.
3.15Ugyanakkor egyre nagyobb hiány mutatkozik azokból a tapasztalt kézművesekből, akik át tudják adni az új nemzedéknek az azzal kapcsolatos tudást, hogy hogyan védjék meg és fejlesszék ezt a sokszínű örökséget. A Franciaországból indult JEMA-kezdeményezés rendszeresen felhívja a figyelmet a kézművesek munkájára és az új nemzedékek képzésének szükségességére. E szükséglet kielégítése jó lehetőség arra, hogy kulturális célból nemzedékek közötti kötődések alakuljanak ki. Rendkívül fontos, hogy a meglévő uniós és nemzeti/regionális programok több gyakorlati képzést biztosítsanak, és ismerjék el a megszerzett készségeket, nemcsak a meglévő kézműves és környezetvédelemmel összefüggő szakmákra összpontosítva, hanem a mentorálásra is, új technikákat fejlesztve, és javítva a vállalkozói szellemet a kulturális ágazatban. Támogatást kell nyújtani a művészeknek és másoknak ahhoz, hogy együtt tudjanak működni a helyi vidéki és városi iskolákkal, beleértve a nemzedékek és az etnikai csoportok közötti kulturális elképzelések kidolgozását is.
3.16A vidéki kulturális örökség a részvételi demokráciáról is szól. Európában komoly hagyománya van a közösségi szolidaritásnak, valamint az elszigetelődés és a hátrányok közösségi tevékenységek révén való leküzdésének, amelyek közül sok a kultúrán alapul. A fenntartható helyi irányítás kiépítése, valamint a helyi prioritásoknak a közösségvezérelt helyi fejlesztés és a Leader módszer révén történő megvalósítása a szervezett civil csoportok és mozgalmak hagyományait gazdagítja. A társadalmi és kulturális tevékenységek segítenek kapcsolatot teremteni a szűkös köz- és magánszolgáltatásokkal rendelkező földrajzi területeken élő emberek között. Az önkéntes szektor részvételének hagyománya, amely néha a végső megoldást jelenti, megőrzi azokat az érzékeny és sérülékeny tájakat, amelyek az emberi túlélés zálogát jelentik. Létfontosságú tehát e tevékenységek állami támogatása.
Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 5-én.
Maurizio REALE
a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke
_____________