Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
INT/846
Bizalom, magánélet és biztonság / A dolgok internete
VÉLEMÉNY
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Bizalom, a magánélet tiszteletben tartása és biztonság a fogyasztók és a vállalkozások számára a dolgok internetén
[saját kezdeményezésű vélemény]
|
Felelős:
|
Claudia DREWES-WRAN
|
|
A dokumentum kelte:
|
2018. 09. 07.
|
Előadó: Carlos TRIAS PINTÓ
Társelőadó: Dimitris DIMITRIADIS
|
Jogalap:
|
az eljárási szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése
saját kezdeményezésű vélemény
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 09. 04.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
...
|
|
Plenáris ülés száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1A dolgok internete (a továbbiakban: IoT) a személyek és a tárgyak összekapcsoltságából adódóan rendkívül sok lehetőséget kínál a polgárok és a vállalkozások számára, amelyeket számos garanciával és ellenőrzéssel kell kísérni a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében.
1.2Figyelembe véve, hogy az IoT az emberi beavatkozás nélküli automatikus döntéshozatal elvén alapul, garantálni kell, hogy ezek a döntések ne veszélyeztessék a fogyasztók jogait, ne járjanak etikai jellegű kockázatokkal, illetve ne sértsék az alapvető emberi jogokat és elveket.
1.3Az EGSZB kéri, hogy az európai intézmények és a tagállamok:
1.3.1garantálják a biztonságot és az adatvédelmet olyan megfelelő szabályozási keretek kidolgozásával, amelyek szigorú nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedéseket tesznek lehetővé;
1.3.2egyértelműen határozzák meg az ellátási lánc minden szereplőjének felelősségi körét és az ezzel kapcsolatos információáramlást, megelőzve olyan joghézagokat, amelyek számos termelő és forgalmazó egyidejű részvétele esetében keletkeznek;
1.3.3hozzanak létre megfelelő forrásokat és hatékony koordinációs mechanizmusokat az Európai Bizottság és a tagállamok között annak érdekében, hogy biztosítsák a felülvizsgálandó jogszabályok és az új rendelet koherens és összehangolt alkalmazását, egyidejűleg foglalkozva a nemzetközi környezettel is;
1.3.4a nagyfokú biztonság, a teljes átláthatóság és a méltányos hozzáférés garantálása érdekében szorosan kövessék figyelemmel az IoT-hez kapcsolódó, kialakulóban lévő technológiák fejlődését;
1.3.5támogassák az európai és nemzetközi szabványosítási kezdeményezéseket a termékek megbízhatóságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és karbantartásának biztosítása érdekében;
1.3.6kísérjék figyelemmel a piacokat, és őrizzék meg az egyenlő versenyfeltételeket az IoT megvalósítása során, elkerülve, hogy az új technológiák terén működő szereplők kezében transznacionális gazdasági hatalom koncentrálódjon;
1.3.7kötelezzék el magukat a digitális készségekkel kapcsolatos tájékoztatás és képzés, valamint a témával kapcsolatos alapkutatás és innováció előmozdítása mellett;
1.3.8garantálják az offline és online alternatív vitarendezési rendszerek (ADR és ODR) teljes körű alkalmazását és tényleges használatát;
1.3.9ösztönözzék egy olyan európai csoportos kereseti rendszer létrehozását, alkalmazását és tényleges működését, amely lehetővé teszi a jogsértés megszüntetését és a kártérítés megszerzését olyan esetekben, amikor az IoT használata kollektív jellegű károkat vagy sérelmeket okoz – amint annak az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” csomagból következnie kellene.
1.4A fogyasztói bizalom a releváns jogszabályok szigorú betartásának és a magánéletre és a biztonságra vonatkozó bevált üzleti gyakorlatok kommunikálásának függvényében alakul majd ki, az intézményeknek pedig össze kell kapcsolniuk ezeket a vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégiákkal és a társadalmilag felelős befektetésekkel.
1.5Az IoT társadalmi és gazdasági hatása pozitívan növekszik, ha megfelelően összekapcsolódik a társadalmi-környezetvédelmi politikák fejlesztésével a közösségi gazdaság, a körforgásos gazdaság és a funkcionalitás gazdasága keretében.
2.Előzmények és háttér
2.1Az internet az elmúlt tizenöt évben terjedt el általánosan, ami a hétköznapi élet minden területén átalakulást eredményezett, és hatást gyakorolt a különféle fogyasztói szokásokra. A következő tíz évben a dolgok internetének (angol betűszóval IoT) forradalma várhatóan eléri az energetikai, a mezőgazdasági, illetve a közlekedési ágazatot, valamint a gazdaság és a társadalom leghagyományosabb szektorait is, ami olyan átfogó politikák kidolgozását teszi szükségessé, amelyek intelligens módon foglalkoznak ezzel a technológiai váltással.
2.2Az IoT fogalma a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology, MIT) született meg, és alapvetően egy teljesen összekapcsolt eszközökkel teli világot takar, ahol a különböző interoperábilis folyamatok együttesen automatizálhatóak. Az Európai Unió a maga részéről is készül a digitális konvergencia és az IoT új kihívásaira, erről tanúskodik az „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című terv elindítása és az IoT-ről szóló legutóbbi cselekvési terv (lásd „A dolgok internetének fejlesztése Európában” című dokumentumot, amelyet 2016-ban „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közlemény részeként tettek közzé).
2.3Az EGSZB több alkalommal is kifejtette nézeteit a digitális, fizikai és biológiai technológiák konvergenciájával jellemezhető negyedik ipari forradalmat illetően, különösen a 2017. évi véleményében. Az IoT kitűnő teret biztosít a mesterséges intelligencia legelőrehaladottabb formái számára, és próbára teszi az EGSZB által meghatározott elveket, különösen az „emberi irányítás” elvét.
2.4Az IoT-eszközök gyakran nem rendelkeznek a felhasználói adatok biztonságának fenntartásához szükséges hitelesítési szabályokkal. Ez problémákat okoz, mivel az eszközök, az adatok és az ellátási lánc tagjai biztonsági hibáknak vannak kitéve.
2.5A kialakulóban lévő technológiák, mint pl. a blokklánc, megoldhatják a biztonsági és bizalmi kérdéseket: a blokklánc-technológia felhasználható a szenzorokból származó adatok méréseinek nyomon követésére, segítségével pedig elkerülhetők a más rosszindulatú adatokkal való átfedések, valamint megőrizhető a módosítások sértetlensége és nyomonkövethetősége is; egy megosztott nyilvántartás lehetővé teheti az IoT-eszközök azonosítását, az adatok hitelesítését és a biztonságos adatátvitelt hibák nélkül; az IoT-szenzorokat harmadik szenzor helyett blokklánc útján használhatják fel adatcsere céljából; az intelligens szerződések használata biztosítja az eszközök autonómiáját, valamint az adatok azonosságát és sértetlenségét; a létrehozás és az üzemeltetés költsége közvetítők hiányában csökken; végül pedig a blokklánc IoT-eszközei megőrzik az összekapcsolt eszközök előzményeit, ami nagyon hasznos bármely esetleg szükséges hibaelhárítás szempontjából.
2.6Másrészt jelenleg fejlesztés alatt állnak olyan nyílt forráskódú megosztott nyilvántartási technológiák, amelyek célja az, hogy lehetővé tegyék az információk és az értékek cseréjét az IoT által összekapcsolt eszközök közt. Ezek a technológiák nem tesznek lehetővé adatbányászatot, hanem egy irányított körmentes gráf (DAG) elnevezésű matematikai koncepcióra alapuló architektúrát használnak, amellyel elkerülhetők a díjak, és amely elősegíti, hogy a hálózat a felhasználók számának növekedésével növelje kapacitását.
2.7Nagy gazdasági és társadalmi potenciállal rendelkező esemény előtt állunk, amely komoly lehetőségeket, de jelentős kihívásokat is hordoz a vele járó kockázatokat tekintve, amelyek multidiszciplináris és transzverzális jellegűek, és egyaránt érintik a vállalkozásokat és a fogyasztókat, a közigazgatásokat és a polgárokat. Ezért e kérdéskör kezelése során közös megközelítést kell alkalmazni, amelyet ugyanakkor a valamilyen szempontból egyedi esetekben ki kell igazítani. E tekintetben érdemes megemlíteni, hogy az ENSZ becslése szerint 2020-ig 50 milliárd eszköz kapcsolódik majd össze, többek között televíziók, hűtőszekrények, biztonsági kamerák, járművek révén biztosítva fogyasztói alkalmazásokat.
2.8Az IoT-alkalmazások a globalizált világban már most is gazdasági és társadalmi előnyökkel járnak, ideértve például több, a társadalmi-gazdasági kontextusra érzékeny szolgáltatást, a rövidebb visszacsatolási ciklusokat, a távoli javításokat, a döntéshozatali támogatást, a jobb erőforrás-elosztást, illetve a távoli szolgáltatás-ellenőrzést. Ugyanakkor számos olyan nagyon érzékeny tényező is felmerül – például az adatvédelem és a biztonság, az információs aszimmetria és a tranzakciók átláthatósága, az összetett felelősségi körök, a termékek és a rendszerek blokkolása vagy a hibrid termékek számának növekedése –, amelyek érinthetik a tulajdonviszonyokat, és amelyek miatt a fogyasztókra a távollevők között kötött szerződések alkalmazandók, ami pedig a garanciák csökkenésével járhat.
2.9Az Unió és tagállamai előtt álló óriási jogi kihívások oka abban rejlik, hogy az IoT számos sajátossága (magas szintű komplexitás és nagyfokú kölcsönös függés, autonómia, az adatgenerálási és/vagy adatfeldolgozási összetevők és a nyitott dimenzió) megegyezik más kialakulóban lévő digitális technológiák, például a blokklánc, a 3D nyomtatás és a számítási felhő jellemzőivel. Az EGSZB véleménye szerint a kialakulóban lévő digitális technológiákkal kapcsolatos felelősségről szóló európai bizottsági munkadokumentum újabb lépést jelent a megfelelő irányban.
2.10Röviden: az előnyök maximalizálása és az IoT-hez kapcsolódó kockázatok minimalizálása azt jelenti, hogy hozzáférhető, egyértelmű, tömör és pontos információkat kell nyújtani, előmozdítva különösen a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók befogadását és digitális összekapcsolhatóságát, teljes mértékben nyomon követhető termékek és szolgáltatások kialakításával, amelyekbe a bizalommal, a magánélettel és a biztonsággal kapcsolatos, integrált szabványokat építettek.
3.A fogyasztók és a vállalkozások bizalma az IoT iránt
3.1Az IoT bonyolult ökoszisztéma, amely lehetővé teszi különböző gyártóktól, forgalmazóktól vagy szoftverfejlesztőktől származó eszközök összekapcsolását, ugyanakkor ez a szabályozásnak való meg nem felelés vagy a hibás termékek, illetve a hálózaton keresztül harmadik fél – kivéve a végfelhasználók – által nem rendeltetésszerűen használt termékek okozta anyagi károk, illetve harmadik felek számára vagy rendszerekben keletkező egyéb károk esetén problémássá teheti a felelősség meghatározását. Annak lehetősége is fennáll, hogy a termék globális értékláncában részt vevő piaci szereplők közül sokan nem rendelkeznek elegendő ismerettel és tapasztalattal a hálózati eszközökkel kapcsolatban az adatbiztonság vagy adatvédelem területén.
3.2Ezért új felelősségvállalási megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy az IoT-t alkalmazó fogyasztók és vállalatok védelmet élvezzenek egy olyan környezetben, amelyben megfelelően konfigurált termékek különféle digitális biztonsági események vagy a megengedettől eltérő célú használat (pl. hackerek) következtében meghibásodhatnak vagy nem biztonságosak többé. Ez a környezet lehetővé kell, hogy tegye az etikai alapelvekbe és az egyetemesen elismert emberi jogokba ütköző automatizált döntések megelőzését és megakadályozását, valamint az ezekkel szembeni védelmet.
3.3Az EGSZB üdvözli a hibás termékekért való felelősségről szóló 1985. évi irányelv alkalmazásának felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a gyártók és a fogyasztók érdekei közötti méltányos egyensúly biztosítása érdekében nemrég olyan, több érdekelt felet tömörítő szakértői csoportot hoztak létre, amely az elszámoltathatósággal és az új technológiákkal foglalkozik majd. Egy új felelősségi keretnek egyértelműen figyelembe kell vennie a felelősség nyomonkövethetőségét és a biztonságot mind a termék értékláncában, mind életciklusa során, magában foglalva a fenntarthatóságot mint új tényezőt, amely követelménnyé teszi a termék korszerűsítését, fejlesztését, hordozhatóságát, kompatibilitását, újrafelhasználását, javítását vagy átalakítását.
3.4Az IoT vonatkozásában szintén kiemelt figyelmet kell fordítani a termékek ellátási láncában szereplő valamennyi szakmabeli felelősségének meghatározására, elkerülendő a joghézagokat több gyártó és forgalmazó párhuzamos jelenléte esetén. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy egyértelműen meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyeket a fogyasztóknak az egyes esetekben követniük kell, és támogatja az alternatív vitarendezési mechanizmusokat (ADR, az angol betűszó alapján).
3.5Az EGSZB hangsúlyozza a szerződéskötést megelőző tájékoztatás, az átlátható szerződési záradékok, valamint az eszközök világos használati útmutatója jelentőségét; az esetleges kockázatokat és óvintézkedéseket külön ki kell emelni.
3.6Biztosítani kell az eszközök és a hozzájuk kapcsolódó szoftverek kölcsönös átjárhatóságát és kompatibilitását a problémák elkerülése céljából, valamint annak érdekében, hogy a fogyasztók összehasonlíthassák a szolgáltatókat. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ez a tényező ahhoz is kulcsfontosságú, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni a nagyvállalatok és a kkv-k számára.
3.7Végül pedig az EGSZB a netsemlegesség tiszteletben tartása mellett emel szót, és sürgeti, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon a piaci magatartást.
4.A fogyasztók adatvédelme az IoT-n
4.1Az új általános adatvédelmi rendelet (GDPR) révén a fogyasztók számára könnyebbé vált, hogy ellenőrizzék személyes adataikat és adatvédelmi preferenciáikat. Az eszközök felhasználójának ellenőrzést kell gyakorolnia afelett, hogy az általa generált adatokat hogyan használják és azokhoz ki férhet hozzá, figyelembe véve, hogy az adatok sokfélesége, valamint a más adatokkal való aggregálása és összekapcsolása komoly adatvédelmi kockázatot jelent az IoT ökoszisztémájában.
4.2Fontos szem előtt tartani, hogy a termékek, szolgáltatások vagy szervezetek sokfélesége milyen hatással lehet a magánélet védelmére és az adatvédelemre, ha az adatokat összekapcsolhatóságuk folytán autonóm módon továbbítják. Ugyanígy azokban az esetekben, amikor eredetileg ártalmatlan adatok alapján dolgoznak fel vagy dolgoznak fel újra információkat, pontosan megismerhetővé válnak az egyének szokásai, holléte, érdeklődési körei és preferenciái, ami növeli a felhasználói profil hozzáférhetőségét és nyomonkövethetőségét.
4.3A jogi garanciáknak biztosítaniuk kell a felhasználók teljes körű képességét a magánélethez való jog és a személyes adatok védelmének korlátozás nélküli gyakorlására, elkerülve ezáltal a lehetséges károkat, például a megkülönböztető gyakorlatokat, a kéretlen reklámokat, az adatok védelmének elvesztését vagy a biztonság megsértését. Másrészről a fogyasztóknak információkkal kell rendelkezniük adataik gazdasági értékéről, és maguknak kell fenntartaniuk a megosztásukhoz fűződő jogot.
4.4Az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelően a vállalkozásoknak és a szabályozóknak rendszeres időközönként felül kell vizsgálniuk a személyes adatok gyűjtésének körét, és értékelniük kell, hogy milyen mértékben állnak arányban a feldolgozott adatok a szolgáltatás nyújtásával, és mennyire szükségesek ahhoz. Az adatvédelem szempontjait és hatásait értékelni kell az összekapcsolt termék, valamint azon hálózati ökoszisztéma tervezési, kialakítási és fejlesztési ciklusának egésze során, amelyben a termék működik (beépített adatvédelem). Ennek megfelelően a beépített adatvédelem és az alapértelmezett adatvédelem elveit következetesen kell megvalósítani a dolgok internete terén.
4.5Hasonlóképpen – előre meghatározott módon – a legmagasabb szintű adatvédelmi beállításnak kell érvényesülnie minden összekapcsolt termék konfigurálása során (a beépített és az alapértelmezett adatvédelmet illetően), hogy elkerülhető legyen a felhasználói viselkedés és tevékenységek nem kívánt nyomon követése.
4.6Mindenesetre a fogyasztóknak megbízható módon ismerniük kell az összegyűjtött adatokat, azt, hogy azokhoz ki férhet hozzá, a termékkel vagy szolgáltatással való aktív kapcsolat fennállása idején kívánt felhasználásukat, az alkalmazandó adatvédelmi politikát, valamint azt, hogy az alkalmazott algoritmusok befolyásolják-e a szolgáltatás minőségét, árát vagy hozzáférhetőségét.
5.A fogyasztók és a vállalkozások biztonsága az IoT-n
5.1Az eszközöknek az IoT ökoszisztémáját jellemző összekapcsolhatósága ösztönözheti illegális vagy nemkívánatos technológiai gyakorlatok fejlődését, ami táptalaja lehet a sebezhetőségnek és a vírusok terjedésének. Ezért a biztonságot átfogó módon kell érvényesíteni a rendszer minden egyes elemében.
5.2A kiberbiztonsággal kapcsolatosan kínált termékeknek és frissítéseknek indokoltaknak kell lenniük, és nemcsak az egyes eszközökre kell kiterjedniük, hanem az IoT-n belüli egyéb eszközökkel való összekapcsolhatóság miatti biztonsági kockázatokra is, miközben a kiberbiztonságra vonatkozó minőségi normákat az eszközök számára hivatkozva nem lehet korlátozni.
5.3E tekintetben az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről szóló rendeletre irányuló javaslat tanúsítási keretről rendelkezik az információs és kommunikációs technológiák vonatkozásában, önkéntes biztonsági tanúsítási rendszereket és címkézést irányozva elő különböző terméktípusok esetében, amelyek között szerepelnek az IoT-termékek is. Az EGSZB üdvözli ezt az intézkedést, ugyanakkor aggodalmának is hangot ad amiatt, hogy ez nem kötelező.
5.4A kiberbiztonsági intézkedéseknek ki kell terjedniük valamennyi típusú sebezhetőség kockázatára, különösen a hackelésre, az illetéktelen hozzáférésre vagy a visszaélésre, valamint a fizetési eszközök és a pénzügyi csalások szempontjára is. E tekintetben az EGSZB támogatja az elszámoltathatósággal és az új technológiákkal foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő szakértői csoport hatásköreit.
5.5Hasonlóképpen figyelembe kell venni a fogyasztók személyes biztonságát olyan kockázatokkal szemben, mint a közelség, a megosztott frekvenciasávok használata, az elektromágneses tereknek való kitettség vagy az összekapcsolt létfontosságú berendezésekkel való lehetséges interferenciák. Az EGSZB támogatja a megelőző felügyeleti és visszavonási intézkedések végrehajtását az olyan kockázatok tekintetében, amelyek a fogyasztók egészségét és biztonságát, illetve személyes és gazdasági érdekeiket érintik.
5.6A vállalkozásoknak előírásokat kell elfogadniuk a bevált gyakorlatokra vonatkozóan, például a beépített és alapértelmezett biztonság elvét, és független külső értékeléseket kell igénybe venniük. Biztonsági események vagy az adatvédelem megsértése esetén a vállalkozások kötelesek értesítést adni ezekről az eseményekről, beleértve a kártérítési felelősségre és a szabálysértésre vonatkozó információkat is.
5.7A vállalkozásoknak egyszerű és hozzáférhető információkat kell nyújtaniuk a fogyasztók számára, amelyek lehetővé teszik, hogy ez utóbbiak megfelelő döntéseket hozzanak és biztonságos gyakorlatokat alkalmazzanak, valamint a termék egész életciklusa során biztosítaniuk kell a szükséges biztonsági frissítéseket.
5.8Kezelni kell az IoT-hálózatokkal kapcsolatos koherens szabályok hiányát. Tovább kell fejleszteni a korszerű széles sávú és új generációs technológiákat, javítva a meglévő infrastruktúrákat.
6.Javaslatok a közpolitikák keretében lehetséges intézkedésekre
6.1A közigazgatási szerveknek – hatásköreiknek az Európai Unió különböző részein történő gyakorlása során – aktívan részt kell venniük az IoT-vel kapcsolatos szakpolitikák és cselekvési tervek kidolgozásában annak érdekében, hogy egyensúlyt érjenek el a különböző érdekelt felek között, elébe menjenek a problémáknak, és elővigyázatos módon mérsékeljék a lehetséges káros hatásokat. Az EGSZB a következőket javasolja:
6.1.1tesztkörnyezetek (sandboxok), azaz fizikai terek, klaszterek stb. létrehozása kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok számára. Ezeknek nemcsak a technológiák, hanem a szabályozási modellek tesztelésével is foglalkozniuk kell;
6.1.2azon technológiai infrastruktúrák finanszírozása, amelyek lehetővé teszik az innovatív IoT- projektek fejlesztését az új Horizont Európa program keretében;
6.1.3független intézmények és ügynökségek kijelölése az IoT-projektek facilitátoraivá és felügyelőivé. Az EGSZB üdvözli a 2017. évi kiberbiztonsági rendeletben e tekintetben javasolt intézkedéseket, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a megfelelő költségvetési források felhasználásával ténylegesen ösztönözze a szabványosítási folyamatokat a digitális iparban;
6.1.4partnerségek és köz- és magánszféra közötti együttműködési platformok előmozdítása, bevonva ezekbe a tudományos közösséget, az ágazatot és a fogyasztókat is;
6.1.5az IoT előnyeit kihasználó olyan helyi üzleti modellek kifejlesztésébe való beruházás ösztönzése, amelyek megkönnyítik az olyan bonyolult kérdések kezelését, mint az adatok védelme és tulajdonjoga;
6.1.6kapacitásépítés az üzleti világban a közös felelősség tekintetében. Biztosítani kell, hogy a biztonság, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem az IKT-termékek és -szolgáltatások része legyen az úgynevezett „ellátási kötelezettséggel” összhangban, amelyről az új kiberbiztonsági rendelet rendelkezik. Ennek kapcsán az EGSZB üdvözli a magatartási kódexek tervezett kidolgozását a rendelet kiegészítéseként;
6.1.7európai és nemzetközi szabványosítási kezdeményezések ösztönzése annak biztosítására, hogy az IoT rendszerei rendelkezzenek a létfontosságú jellemzőkkel, vagyis legyenek megbízhatóak, biztonságosak, álljanak rendelkezésre, legyenek ellenállóak, karbantarthatóak és használhatóak. Különösen a nagymértékben digitalizált ipari gyártási folyamatok gyors megvalósításához elengedhetetlen a szabványosítás;
6.1.8annak biztosítása, hogy az IoT felhasználói, különösen a legsérülékenyebb csoportok és a ritkán lakott térségekben élők, megfizethető, jó minőségű hozzáféréssel rendelkezzenek;
6.1.9figyelemfelkeltő kampányok és oktatási programok előmozdítása, amelyek elősegítik az IoT vállalkozások és fogyasztók általi elfogadását, lehetővé téve számukra konkrét készségek és kompetenciák megszerzését, különös figyelmet fordítva a sérülékeny csoportokra és a diverzitásra;
6.1.10kezdeményezések elindítása az oktatás területén a megfelelő megelőzés érdekében, tekintettel arra, hogy a gyermekek korán digitális környezetbe kerülnek;
6.1.11diagnosztikai elemzések és vizsgálatok indítása arra irányulóan, hogy milyen hatás gyakorol a dolgok internete olyan területekre, mint a fenntartható termelés és fogyasztás új modelljei;
6.1.12az offline és online alternatív vitarendezési rendszerek (ADR és ODR) teljes körű alkalmazásának és tényleges használatának garantálása;
6.1.13egy olyan európai csoportos kereseti rendszer létrehozásának, alkalmazásának és tényleges működésének ösztönzése, amely lehetővé teszi a jogsértés megszüntetését és a kártérítés megszerzését olyan esetekben, amikor az IoT használata kollektív jellegű károkat vagy sérelmeket okoz – amint annak az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” csomagból következnie kellene.
6.2Az EGSZB ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje a dolgok internetével közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos szabályokat, és ahol szükséges, pontosítsa a meglévő jogszabályokat. Ennek kapcsán az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” nevű csomagnak az összekapcsolt eszközökkel, a hálózatokkal és ezek biztonságával, valamint az ilyen eszközökhöz kapcsolt adatokkal is foglalkoznia kell.
6.3Végül pedig az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok között együttműködési és koordinációs mechanizmusok jöjjenek létre a tervezett szabályozások hatékony és egységes alkalmazása érdekében, valamint azon megállapodások tekintetében, amelyeket az Európai Uniónak a területén kívül létre kell hoznia a vállalkozások és a szállítók székhelyének elhelyezkedése miatt, különös hangsúlyt fektetve a bevált gyakorlatok cseréjére. A határokon átnyúló adatáramlással kapcsolatos nemzetközi politikát össze kell hangolni annak érdekében, hogy az érintett országok egyformán magas védelmi szintet alakítsanak ki nemzeti jogszabályaikban, úgy az anyagi, mint az eljárásjog területén.
Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 4-én.
Ariane RODERT
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke
_____________