Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
SOC/569
A színvonalas és eredményes tanulószerződéses
gyakorlati képzés európai uniós keretrendszere
VÉLEMÉNY
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Javaslat tanácsi ajánlásra a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről
[COM(2017) 563 final – 2017/0244 (NLE)]
|
Felelős:
|
Ana DUMITRACHE
|
|
A dokumentum kelte:
|
2018. 04. 05.
|
Előadó: Imse SPRAGG NILSSON
Társelőadó: Vladimíra DRBALOVÁ
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2017. 11. 17.
|
|
Jogalap:
|
EUMSZ 29. cikk (1) bekezdés
|
|
|
|
|
Közgyűlési határozat:
|
2017. 10. 17.
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 03. 27.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
DD/MM/YYYY
|
|
Plenáris ülés száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott):
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB értékeli az ajánlás időszerűségét, mivel a legtöbb tagállamban a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel kapcsolatban jelentős reformok zajlanak, és elismerését fejezi ki az Európai Bizottság azon szándékát illetően, hogy létrehozzák a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések tartalmára vonatkozó egységes európai álláspontot.
1.2Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság által választott jogi eszköz ösztönzi a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének és eredményességének javítására irányuló közös erőfeszítés koordinációját, ugyanakkor nemzeti szinten meghagyja a rugalmasságot.
1.3Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által a tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatban kidolgozott meghatározás és kritériumok tiszteletben tartják a tanulószerződéses gyakorlati képzések területén működő nemzeti programok sokszínűségét.
1.4Az EGSZB üdvözli, hogy az ajánlásra tett javaslat felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő a szociális partnerek aktív szerepvállalását a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakításában, irányításában és végrehajtásában, a nemzeti ipari kapcsolatrendszerekkel, valamint az oktatási és képzési gyakorlatokkal összhangban.
1.5Az EGSZB úgy véli, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakításának, irányításának és végrehajtásának magában kell foglalnia azon szereplők aktív szerepvállalását is, akiket hagyományosan nem tekintenek természetes érdekelteknek e területen, holott a folyamat szempontjából relevánsak, mint például az ifjúsági és szülői szervezetek, a hallgatói szövetségek és maguk a tanulószerződéses tanulók.
1.6Az EGSZB elismeri azt a pozitív szerepet, amelyet a tanulószerződéses gyakorlati képzések tölthetnek be a készségek és a foglalkoztathatóság javításában, különösen a fiatalok esetében, de rámutat arra, hogy a munkanélküliség összetett jelenség, és holisztikus megközelítés szükséges ahhoz, hogy kezeljék a strukturális munkaerőhiányon túli alapvető okait.
1.7Az EGSZB úgy véli, hogy az ajánlásra irányuló javaslatnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy a tanulószerződéses hallgatók miként vállalhatnának nagyobb felelősséget tanulószerződéses gyakorlati képzésük megtervezésében és képzésük útvonalának irányításában. Ha lehetővé tesszük, hogy a tanulószerződéses tanuló befolyásolhassa saját megszerzett tanulási tapasztalatát, ezzel produktívabb tanulási élményt biztosítunk, és ez a gyakorlatot biztosító vállalat számára is kedvező.
1.8Az EGSZB egyértelmű kapcsolatokra és hatékony koordinációra szólít fel, és kéri a szinergiák kihasználását azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket az EQAVET-hálózat már elindított, és amelyek kapcsolatosak az EURES-szel.
1.9Az EGSZB olyan kezdeményezésekre szólít fel, amelyek felmérik a tanulószerződéses tanulók nemzetközi mobilitásának lehetőségeit az EU-ban. Ezeknek figyelembe kellene venniük a tagállamokban elért fejlődést elsősorban azokkal a kihívásokkal kapcsolatban, amelyek a tanulószerződéses tanulók mobilitásának támogatásához szükséges feltételek megteremtéséhez köthetők.
1.10Az EGSZB üdvözli, hogy a Szakképzési Tanácsadó Bizottság támogatásával, valamint az európai szemeszteren keresztül nyomon kívánják követni az ajánlás végrehajtását, és mutatók kidolgozását javasolja a hatások nemzeti szinten történő értékeléséhez. Az EGSZB készen áll arra, hogy a szervezett civil társadalom szemszögéből értékelje az ajánlás végrehajtását a tagállamokban.
2.A tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslat indokai és céljai
2.1A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló javaslat a 2016-os új európai készségfejlesztési programot követi, és hozzájárul az Unió munkahelyekre, fejlődésre és befektetésekre irányuló prioritásainak végrehajtásához. A javaslat kiegészíti a szociális jogok európai pillérében foglalt elveket, és támogatja annak nemzeti szinten történő végrehajtását. A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések az ifjúsági garancia sikeres megvalósításához is kulcsfontosságúak, és a javaslat válasz arra az egyre sürgetőbb felhívásra, hogy jobb minőségű gyakorlatokat biztosítsanak az ifjúsági garancia kezdeményezés keretében.
2.2A 2014–2016-os integrált projektek uniós társadalmi párbeszéd programjának keretében az európai szociális partnerek különálló tanulószerződéses gyakorlati képzési projekteket vállaltak: az ESZSZ (Európai Szakszervezetek Szövetsége) a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségére összpontosított, a BusinessEurope, az UEAPME (Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége) és a CEEP (Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja) a költséghatékonyságra koncentrált. Munkájukról közös nyilatkozatot tettek, „Towards a Shared Vision of Apprenticeships” [A tanulószerződéses gyakorlati képzés közös jövőképe] címmel, kifejezve a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének és költséghatékonyságának jelentőségét.
2.32013 júliusában létrejött a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége (EAfA) egyetlen olyan platformként, amely egyesíti magában a kormányokat és az érintetteket (vállalkozásokat, szociális partnereket, kamarákat, szakképzést nyújtó intézményeket, régiókat, fiatalok érdekképviseleti szervezeteit és agytrösztöket) az európai tanulószerződéses gyakorlati képzés minőségének, kínálatának és vonzerejének javítása érdekében.
2.4A javasolt eszköz tanácsi ajánlás, amely tiszteletben tartja mind a szubszidiaritás, mind az arányosság elvét. Jogi eszközként jelzi a tagállamoknak az ajánlásban megállapított intézkedések iránti elkötelezettségét, továbbá erős politikai alapot szolgáltat az európai szintű együttműködéshez ezen a területen. Mivel a tanulószerződéses gyakorlati képzést általában munkaszerződés vagy más szerződéses jogviszony támasztja alá, a tanulószerződéses tanulók munkaalapú tanulást folytatóknak, vagy munkavállalóknak is tekinthetők. Következésképpen a kezdeményezés jogi alapját az EUMSZ 153., 166. és 292. cikke képezi.
2.5Az ajánlás általános célkitűzése „a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő személyek foglalkoztathatóságának növelése és személyes fejlődésük elősegítése, valamint a magasan képzett és szakképesítéssel rendelkező, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő munkaerő kialakítása”. A konkrét célkitűzés „a tanulószerződéses gyakorlati képzés összefüggő keretrendszerének felállítása, a minőség és a hatékonyság egységes értelmezése alapján, a tagállamokban meglévő szakoktatási és szakképzési rendszerek sokszínűségének figyelembevételével”.
2.6Az ajánlás alkalmazásában a tanulószerződéses gyakorlati képzések „olyan formális szakoktatási és szakképzési rendszerek, amelyek a vállalatoknál és egyéb munkahelyeken folytatott alapvető munkaalapú tanulást ötvözik az oktatási vagy képzési intézményekben folytatott tanulással oly módon, hogy azok országosan elismert szakképesítés megszerzésével járjanak. Ezek jellemzője a tanulószerződéses tanuló, a munkáltató és/vagy a szakoktatási és szakképzési intézmény között fennálló szerződéses kapcsolat, amelynek alapján a tanulószerződéses tanuló a munkájáért bérben és/vagy juttatásban részesül.”
2.7Annak biztosítása érdekében, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek és előnyöket nyújtsanak mind a tanulók, mind a munkáltatók számára, a javaslat kritériumokat állapít meg és ajánl a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozóan két kiegészítő területen. Az első területen, a „tanulási- és munkakörülmények” területén a konkrét kritériumok a következők: írásos szerződés, tanulási eredmények, pedagógiai támogatás, munkahelyi jelenlét, bérezés és/vagy juttatások, szociális védelem és egészségügyi és biztonsági körülmények. A második területen, a „keretfeltételek” területén a konkrét kritériumok a következők: szabályozási keretrendszer, a szociális partnerek szerepvállalása, támogatás a vállalkozások számára, rugalmas képzési utak és mobilitás, karrier-tanácsadás és a tudatosság fokozása, átláthatóság, minőségbiztosítás és pályakövetés.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB üdvözli és támogatja a javasolt ajánlást, amely valamennyi szinten követi és teljessé teszi az Európai Unióban a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések újraindítására összpontosító új kezdeményezéseket.
3.2A 2017. márciusi Római Nyilatkozatban az európai állam- és kormányfők elkötelezték magukat egy „olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”. A kötelezettségvállalás alapvető része azoknak a készségeknek a biztosítása a fiatalok számára, amelyek megkönnyíthetik számukra a munkaerőpiacra történő belépést. A tanulószerződéses gyakorlati képzések ennek hatékony módját jelentik.
3.3Egyértelmű, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzés önmagában nem jelentheti a munkanélküliség megoldását. A tanulószerződéses gyakorlati képzések hasznosak lehetnek a munkanélküliek továbbképzéséhez/átképzéséhez annak érdekében, hogy visszaintegrálják őket a munkaerőpiacra. A tanulószerződéses gyakorlati képzéseket elérhetővé kellene tenni a migráns hátterű személyek számára is, mivel az hatékony politikai megközelítést jelent a társadalmi befogadás és a munkaerőpiaci integráció előmozdítására. Ugyanakkor elkerülendő, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések alacsony képzettséget igénylő munkakörökre és rossz minőségű képzésre irányuljanak, ami a hírnevük csorbulását okozhatná.
3.4A munkaalapú tanulás egyik formájaként a tanulószerződéses gyakorlati képzések lehetővé teszik az egyének számára, hogy olyan hivatalos képesítésekre, kereskedelemspecifikus készségekre és kompetenciákra tegyenek szert, amelyek megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek, ezáltal javítva foglalkoztathatóságukat és foglalkoztatási kilátásaikat. A tanulási tapasztalat eredményeképp olyan tartós készségekre és kompetenciákra kellene szert tenni, melyek az adott szakmai gyakorlaton kívül is hasznosíthatóak. Ez támogatja az egyének személyes fejlődését is, és segít abban, hogy technikai, digitális, humán és szociális készségeket sajátítsanak el, integrált módon.
3.5Különösen hatékony eszközök lehetnek, hiszen megkönnyíthetik az oktatásból és képzésből a munkába történő átmenetet. Ez az átmeneti időszak egyre hosszabb számos fiatal számára, és nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy rövidebbé tegyék azt. Ezért a képzési lehetőségeket, mint a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket még relevánsabbá kell tenni, minőségi szabványok előírásával és hatékony rendszerek bevezetésével.
3.6Jóllehet a tanulószerződéses tanulók a leggyakoribb esetekben fiatalok, az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a tanulószerződéses képzéseket felnőttek számára is megfelelővé kell tenni. A tanulószerződéses képzések az érett tanulók számára lehetővé teszik olyan képesítések elérését, amelyek javítják foglalkoztathatóságukat és új karrierlehetőségeket kínálnak számukra.
3.7A munkáltatók növekvő munkaerőhiánnyal néznek szembe a releváns készségekkel bíró olyan munkavállalók tekintetében, akik megfelelnek az igényeiknek és akikkel megőrizhetik versenyképességüket. A tanulószerződéses gyakorlati képzések olyan készségekkel vértezhetik fel a tanulószerződéses tanulókat, amelyek fokozzák foglalkoztathatóságukat, és amelyekre ugyanakkor szüksége van a munkaerőpiacnak. Ha a tanulószerződéses tanulók és a munkáltatók által igényelt készségek megfelelnek egymásnak, akkor a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek mindkét fél számára vonzóak lehetnek. Továbbá a tanulószerződések lehetővé teszik a munkáltatók számára a személyek képzését és az ebbe való beruházást, majd a későbbiekben a képzett és motivált munkavállalók megtartását.
3.8Az EGSZB elismeri, hogy a vállalatok keresik a lehetőséget a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek alkalmazásához, hogy vonzóbbá és előnyösebbé tegyék őket. Emellett hangsúlyozza, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések eredményessége sokoldalú koncepció, nem kizárólag egy költség-haszon elemzés tárgya. Egyrészről az eredményesség annak elismerését jelenti, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzést nyújtó intézmények beruháznak abba, hogy tanulási tapasztalatot hozzanak létre, és „idővel a befektetés megtérülésére számítanak a jobban megfelelő készségek szempontjából, ami ösztönzi és támogatja a tanulószerződéses gyakorlati képzési helyek kínálatát”. Másrészről arról szól, hogy az embereket eredményesen a munkaerőpiacra juttassák, minőségi módon.
4.A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakítása és végrehajtása – partnerségi megközelítés
4.1Számos országban javítani kell a meglévő tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket és azok vonzerejét. A kihívások a következőket területeken jelentkeznek: a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel és a tanulási értékkel kapcsolatos negatív közvélemény, csekély vonzerő a munkáltatók számára, valamint a szervezett civil társadalommal való korlátozott vagy nem létező partnerség a rendszerek kialakításában, végrehajtásában és értékelésében.
4.2A tanulószerződéses gyakorlati képzések elsősorban oktatási lehetőséget jelentenek, és így egy tanulóközpontú hozzáállásra kell alapulniuk, és a tanulók legfőbb érdekei, kapacitásai és lehetőségei szerint kell alakítani őket, miközben a munkaerőpiac igényeit is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell, hogy a tanulószerződéses tanulók teljes mértékben kiaknázzák a lehetőségeiket és elérjék tanulási céljaikat, ami a munkáltatók számára is előnyös.
4.3A tanulószerződéses tanulók véleményét figyelembe kellene venni az olyan döntések során, amelyek közvetlen hatással vannak rájuk és jogaikra a gyakorlatuk előtt, alatt és után. Beleszólási lehetőséget kellene kapniuk a gyakorlatuk tanulási céljaival kapcsolatban, valamint visszajelzési lehetőséget kellene nekik biztosítani tanulószerződéses gyakorlati képzésük minőségét és hatékonyságát illetően. A képviseleti struktúrák hiánya megakadályozza, hogy a tanulószerződéses tanulók hallathassák a hangjukat.
4.4A tanulószerződéses gyakorlati képzések segíthetnek a fiataloknak, valamint a felnőtteknek is abban, hogy egy adott szakmán vagy foglalkozáson belül teljes kompetenciára tegyenek szert és maradéktalanul kibontakoztathassák képességeiket, és ezáltal javítsák foglalkoztathatóságukat. Számos esetben azonban az ilyen lehetőségeket nem használják ki, mivel a tanulószerződéses gyakorlati képzések minősége nem megfelelő, a tanulási érték nem jelent prioritást, és a tanulószerződéses tanulók jogait nem tartják tiszteletben úgy, ahogyan kellene.
4.5Továbbá az EGSZB úgy véli, hogy egy dinamikus munkaerőpiacnak inkább kompetenciákra van szüksége, semmint készségekre. Ezért a tanulási eredményeknek a rugalmas kompetenciákra kell összpontosítaniuk, nem pedig a rövid távú készségekre.
4.6A tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek magukban kell foglalniuk egy erőteljes munkaalapú dimenziót, ahol legalább az oktatási idő felét azzal töltik, hogy a gyakorlatban tanulják meg a szakma sajátosságait, és ahol lehetséges, ehhez nemzetközi tapasztalatnak kell társulnia.
4.7A gyakorlatok oktatóinak, mentorainak és felügyelőinek szintén rendelkezniük kell a megfelelő tanúsítványokkal és a szükséges készségekkel – mind pedagógiai, mind kereskedelmi téren – a tanulószerződéses tanulók oktatásához. Emellett – az egész életen át tartó tanulás elvével összhangban – elérhetővé kell tenni számukra a folyamatos képzést.
4.8A tanulószerződéses gyakorlati képzések minősége, eredményessége és vonzó mivolta közötti szinergia kizárólag valamennyi releváns érdekelt fél – a képzési intézmények, a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek, a tanulószerződéses tanulók – nemzeti, regionális és helyi szinten megvalósuló, szoros együttműködése révén biztosítható.
4.9A struktúrákat a kormányzat valamennyi szintjén létre kell hozni, valamennyi releváns társadalmi-gazdasági érdekelt fél (pl. tanulószerződéses gyakorlati képzést nyújtó intézmények, munkáltatói szervezetek, szakszervezetek, kamarák, ifjúsági szervezetek, hallgatói szövetségek, tanulószerződéses tanulók) szerepvállalásával, egyértelmű folyamatokkal és szerepekkel, amelyek a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek kialakításával, végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos döntések befolyásolására és kialakítására irányulnak.
5.A tanulószerződéses gyakorlati képzések ösztönzése
5.1Annak ellensúlyozása érdekében, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket kevésbé vonzónak vagy kisebb presztízsű tanulmányoknak tekintsék, különösen a fiatalok esetében, fontos, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket mint értékes választási lehetőségeket és azonos minőségű tanulási lehetőségeket támogassák, és ne aktív munkaerőpiaci eszközként kezeljék.
5.2A tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatásának együtt kell járnia a hagyományos társadalmi szerepeken alapuló nemi sztereotípiák kezelésére irányuló erőfeszítésekkel, amelyek továbbra is negatívan befolyásolják a tanulószerződéses gyakorlati képzési gyakorlatokat, azok igénybevételét, promócióját és reklámozását.
5.3A politikai döntéshozóktól a szociális partnerekig, a civil társadalmi szervezetekig és az oktatási intézményekig valamennyi érintett fél kulcsszerepet játszik a tanulószerződéses gyakorlati képzések vonzó mivoltának fokozásában, ezért együtt kell működniük. A tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó pozitívabb üzenet átadásának együtt kell járnia a rendszerek minőségének és eredményességének javulásával, és ez utóbbinak kell jelentenie a támogatás előfeltételét.
5.4Az állami hatóságoknak több erőforrást kell fektetniük a tanulószerződéses gyakorlati képzések helyi szinten, a potenciális tanulószerződéses tanulók számára történő támogatására szolgáló végrehajtási intézkedésekbe és abba, hogy a munkáltatókat tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek nyújtására ösztönözzék.
5.5Az EGSZB úgy véli, hogy igénybe lehetne venni az ESZA támogatását olyan színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek létrehozásához vagy továbbfejlesztéséhez a tagállamokban, amelyekhez nagyobb pénzügyi vagy technikai segítségre van szükség, hogy elérjük a keret célkitűzéseit.
5.6Alapvető fontosságú, hogy a munkáltatók, és különösen a kkv-k és mikrovállalkozások számára biztosítsák a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzési gyakorlatok és rendszerek létrehozásához szükséges pénzügyi és nem pénzügyi támogatásokat.
5.7A tanulószerződéses gyakorlati képzésekről alkotott új kép kialakítási folyamatának méltányos, befogadó, megkülönböztetéstől mentes és innovatív hozzáálláson kell alapulnia. Társadalmunkban a leghátrányosabb helyzetben lévő személyeknek a legjobb támogatáshoz és útmutatáshoz kell hozzáférniük az érdekeiknek és törekvéseiknek megfelelő minőségi oktatással és munkaalapú tanulással kapcsolatban. Minden szinten intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy kezeljék a migráns jogálláson, a társadalmi-gazdasági háttéren, etnikai hovatartozáson, valláson, életkoron, nemen vagy más státuszon alapuló megkülönböztetést, ami megakadályozza a tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést.
6.Tanulási- és munkakörülmények
6.1Az EGSZB úgy véli, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek a munkáltató, a tanulószerződéses tanuló és az oktatási vagy képzési intézmény közötti írásos és jogilag kötelező érvényű dokumentumon kell alapulniuk (ami lehet akár tanulási megállapodás, akár írásbeli szerződés). Ennek a dokumentumnak egyértelműen vázolnia kell valamennyi fél jogait és kötelességeit, és tartalmaznia kell a tanulási célok, a feladatok, valamint a gyakorlatra vonatkozó egyéb releváns információk leírását (ideértve többek között annak hosszát, a munkaidőt, a javadalmazást stb.).
6.2Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a tanulószerződéses tanulóknak joguk van a tisztességes javadalmazáshoz és/vagy juttatásokhoz, amelyeket kollektív szerződések révén vagy a nemzeti vagy ágazati követelményekkel összhangban tárgyalnak meg. A megfelelő bér vagy juttatás többek, köztük alacsonyabb jövedelműek számára is elérhetővé teheti a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, és segíthet elkerülni a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel, mint nem fizetett, rendkívül rugalmas foglalkoztatási móddal való visszaéléseket.
6.3Az EGSZB ismételten megemlíti annak jelentőségét, hogy a tanulószerződéses tanulókat megfelelően és haladéktalanul tájékoztassák valamennyi őket érő egészségi és biztonsági kockázatról, amíg tanulószerződéses gyakorlati képzésüket végzik, és hogy a tanulószerződéses tanulókra teljes mértékben vonatkozzanak az egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések.
7.A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek nyomon követése és értékelése
7.1Valamennyi tanulószerződéses gyakorlati képzést nyújtó intézménynek el kell köteleznie magát a minőségi szabványok betartása mellett. A tanulószerződéses tanulók számára mindig biztosítani kell egy kompetens felügyelő személy mentorálását a tanulószerződéses gyakorlati képzés előtt, alatt és után annak biztosítása érdekében, hogy elérjék a tanulási célokat, tiszteletben tartsák a tanulószerződéses tanuló jogait és biztosítsák a minőséget.
7.2Be kell vezetni egy nyomonkövetési rendszert annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék egyrészt a tanulószerződéses tanulók előrehaladását tanulási céljaik elérésében, másrészt a tanulási tapasztalat minőségét és eredményességét. Ennek az értékelési folyamatnak az eredményeit meg kell osztani a tanulószerződéses tanulókkal és a tanulószerződéses gyakorlati képzést nyújtó intézménnyel annak érdekében, hogy szükség esetén javíthassanak a képzésen. Ahol lehetséges, a nyomonkövetési rendszert annak mérésére is fel lehetne használni, hogy hány tanulószerződéses gyakorlati képzés vezetett a későbbiekben a tanuló foglalkoztatásához.
8.A képesítések elismerése
8.1A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereknek nemzeti, európai és nemzetközi szinten is elismert, hivatalos képesítésekhez kell vezetniük az Európai Képesítési Keretrendszerrel összhangban. Az elismert képesítések fokozzák a tanulószerződéses tanulók foglalkoztathatóságát és mobilitását az országban és az Unión belül. Átjárhatóságot kell biztosítaniuk, és lehetővé kell tenniük a tanulószerződéses tanulók számára a felsőoktatásba való bejutást a tanulószerződéses gyakorlati képzésük befejezését követően.
Kelt Brüsszelben, 2018. március 27-én.
Pavel Trantina
a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció elnöke
_____________