Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
CCMI/157
Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba
[COM(2017) 479 final]
Előadó: Bojidar DANEV
Társelőadó: Monika SITAROVA HRUSECKA
|
Európai bizottsági konzultáció:
|
2017. 10. 09.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
|
|
Elfogadás a CCMI ülésén:
|
2018. 01. 23.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2018. 02. 15.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
532.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
166/1/2
|
1.
Következtetések és ajánlások
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az intelligens, innovatív és fenntartható fejlődésről szóló közleményt, valamint a benne foglalt megközelítést, amely ösztönzi az emberek és a vállalkozások szerepvállalását. Azonban:
-biztosítani kell, hogy a szakpolitika hosszú távon folyamatos és kiszámítható maradjon, az Európai Bizottságnak a jelen szakpolitikát, vagyis a szakpolitikák csoportját koherens és hosszú távú stratégiává kell alakítania,
-az EGSZB véleménytervezete a Tanácsnak is szól, mert a legtöbb iparpolitikai kérdésben a tagállamok illetékesek, és ezért el kell kötelezniük magukat az egységes cselekvés iránt, egyetlen tagállam sem képes egyedül eleget tenni az ipar globális kihívásainak,
-a közös célok és a közös iparpolitikai keretek jelenthetik Európa jövőjének alappillérét, ezért fejleszteni kell az uniós irányítást a kedvezőbb eredmények érdekében,
-sürgősen cselekedni kell, mert a digitális technológia, a dekarbonizáció és a globális politikai változások jelentette kihívások példátlanok és kiszámíthatatlanok.
A közlemény kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy:
1.1az Európai Bizottság azt a megközelítést alkalmazta, hogy – az EGSZB által évek óta javasoltakkal összhangban – a cselekvéseket több szakpolitikai területen általánosan érvényesíti az ipari versenyképességet és fejlődést előmozdító feltételek létrehozása érdekében;
1.2a digitális korszak által előidézett szemléletváltásnak romboló horizontális hatásai vannak minden vállalkozásra és a társadalomra nézve;
1.3a vállalkozásoknak meg kell felelniük azoknak a példa nélküli kihívásoknak, hogy az új technológiákat gyorsan innovációkká és sikerekké alakítsák át az egyre nagyobb verseny uralta piacokon; a globális értékláncokban betöltött központi szerep sokak számára nagy jelentőséggel bír;
1.4az emberek állnak a változás középpontjában; a munkaerőpiaci politikáknak alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez; az igazságos átállás azt jelenti, hogy támogatni kell a szerkezeti változásokkal szembenéző embereket és régiókat;
1.5az ipari átállás megkönnyítéséhez és előmozdításához oktatásra és képzésre van szükség; valamennyi munkavállalónak fejlettebb készségekre és különösen digitális képességekre van szüksége, és sokaknak új szakmát kell keresniük;
1.6a környezeti, éghajlatváltozási és egyéb fenntarthatósági célok elérése jelentős változásokkal jár az egész társadalomra nézve. Új üzleti lehetőségek jelennek meg. Ugyanakkor a nem szénalapú iparra való átálláshoz új, nem szénalapú technológiákba irányuló, nagyon komoly beruházásokra, illetve versenyképes árú, a jelenleginél sokkal inkább környezetbarát villamos energiára van szükség;
1.7az európai iparba irányuló beruházások mértéke alacsony, ugyanakkor kedvező fejlemények jelei is láthatók; a beruházókat mindenesetre csak a megfelelő ipari keretfeltételek vonzzák;
1.8a globális piacokhoz való hozzáférés elengedhetetlenül fontos az ipar számára, ezért a kereskedelmi megállapodások hálózatát tovább kell szélesíteni a tisztességes kereskedelem elve alapján;
Az EGSZB a következőket ajánlja:
1.9az uniós cselekvésnek azt az átfogó célt kell kitűznie, hogy továbbfejlessze a horizontális politikák jól működő eszköztárát, valamint egy kiszámítható jogi keretet annak érdekében, hogy ösztönözzék az innovációt, támogassák a beruházásokat és segítsék az ipart a társadalmi kihívások megoldásában; ez értéket teremtene és mérhető hatással lenne a növekedésre és a foglalkoztatásra, minimális adminisztratív teherrel járna és előnyöket biztosítana a társadalom egészére nézve;
1.10mindent lépést meg kell tenni az egységes piac megvalósítása érdekében, különös hangsúlyt fektetve a tagállamok általi végrehajtásra; azonban a versenypolitika gondos végrehajtása, – amelyre az innováció előmozdítása és a méltányosság ösztönzése miatt van szükség – nem hátráltathatja az uniós vállalkozások növekedését;
1.11minél előbb végre kell hajtani a digitális piacra vonatkozó stratégiát, és célzott foglalkoztatáspolitikával kell azt kiegészíteni;
1.12nyitott és realista szemléletet kell bevezetni az új, forradalmi technológiák és üzleti modellek tekintetében, figyelve arra, hogy a társadalom – beleértve a vállalkozásokat is – esélyt kapjon az új lehetőségek előnyeinek kihasználására;
1.13a változás előmozdítása, a szociális problémák kezelése, illetve a konfliktusok elkerülése érdekében új alapokra kellene helyezni és minden szinten meg kellene erősíteni a szociális párbeszédet és a civil társadalommal folytatott párbeszédet;
1.14rugalmas átmenetekre van szükség a munkavállalás és az oktatás között, például tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és munkaalapú tanulásra; számos tagállamban jobban el kell ismerni a szakképzés fontosságát;
1.15a karbonszegény és körforgásos gazdaságokban betöltött vezető szerepnek szolgálnia kell gazdaságaink javát; a beruházások és a kibocsátások áthelyezésének elkerülése érdekében a politikáknak támogatniuk kellene az új innovatív vállalkozások elindítását, illetve az energiaigényes termelőágazat költséges szerkezetátalakítását;
1.16fel kell térképezni azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák, hogy a jelenlegi nagymértékű magánmegtakarítás-többletekből az iparba és infrastruktúrába irányuló, jövedelmező beruházások váljanak;
1.17az uniós támogatásoknak elsősorban az innováció és a kkv-k fellendítésére, a nehéz helyzetben lévő régiók megsegítésére és az emberek szerepvállalásának növelésére kell irányulniuk; a magánfinanszírozásra gyakorolt multiplikátorhatásnak fontos kritériumnak kell lennie;
1.18a K+F és innovációs politikáknak további erőforrásokat kell garantálni a következő pénzügyi keretben; ezeknek a politikáknak fokozottan kell koncentrálniuk az új technológiák terjesztésére, a gazdasági fellendülésre és a piaci sikerekre, és méretétől függetlenül minden vállalkozásra ki kell terjedniük;
1.19a hivatalos statisztikáknak hűen kell tükrözniük a gazdaság megváltozott vonásait, így például az elmosódott ágazati határokat és a gazdasági tevékenység új formáit; szükség van egy közös módszerre az ipar és a szolgáltatások által termelt hozzáadott érték kiszámításához;
1.20az ipar 20%-os GDP-részesedésére irányuló célon kívül el kell gondolkodni az iparpolitikára vonatkozó más fontosabb célszámon és mutatón – makrogazdasági és kevésbé összesített szinteken is;
1.21javítani kell az irányítást azért, hogy a szakpolitikákat általánosan érvényesítsék és biztosítsák a koherenciát a döntéshozatali eljárás során, akár egy erősebb Versenyképességi Tanács révén, akár más úton;
1.22az évenként megrendezett ipar napja és a magas szintű ipari kerekasztal üdvözlendő, mivel növelik stratégia iránti felelősségvállalást az érdekelt felek körében; az iparral folytatott párbeszédnek azonban nem szabad ezekre a programokra korlátozódnia.
2.
Bevezető
2.1Az európai gazdaság gerince az ipar. Az ipar adja az uniós munkahelyek 24%-át, 32 milliót közvetlenül, 21 milliót pedig közvetetten, nagyrészt szolgáltatások formájában. Ezek a munkahelyek aránylag magas béreket fizetnek mind a magasan, mind a kevésbé képzett dolgozók számára. Az ipari árucikkek az export 75%-át teszik ki. Az ipari növekedés a gazdaság minden részére kiterjed. Az ipar jelenti továbbá az innovációk – köztük számos társadalmi kihívás megoldásának – bölcsőjét valamennyi ágazatban. Azonban a gyártás és a szolgáltatások fokozottabb összekapcsolódása, valamint az értékláncokon belüli integráció képezi a hozzáadott érték lényegét gazdaságainkban.
2.2A többéves visszaesés után az ipari teljesítmény, az export és a foglalkoztatás Európában fellendülni látszik. Ugyanakkor a fellendülés nem teljes, és az európai ipar versenyképessége nem kielégítő. A jelentések gyakran számolnak be viszonylag magas adókról és energiaárakról, elégtelen tényleges és immateriális beruházásokról, lassú termelékenység-növekedésről, innovációs lemaradásról a versenytársakhoz képest, a szakképzett munkaerő hiányáról, valamint nyomott belső keresletről.
2.3Az iparra hatást gyakorló megatrendek az alábbiak:
-forradalmi technológiai fejlődés; digitalizáció, annak valamennyi alkalmazásával együtt, valamint nanotechnológia, új anyagok, élettudományokon alapuló technológiák stb.,
-növekvő környezetvédelmi követelmények, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését,
-a magasabb életszínvonal elterjedése, idősödő népesség és a városiasodás,
-globalizáció nyitott piacokkal és értéklánc-termeléssel, ugyanakkor agresszív állami vállalkozói tevékenység és protekcionizmus.
Ezek a jól ismert tendenciák hatalmas lehetőségeket kínálnak az európai ipar számára. Ugyanakkor súlyos kockázatokat is jelenthetnek a társdalomra és az iparra nézve, amennyiben nem megfelelően és sikertelenül kezelik őket.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság közleményét és nagyrészt egyetért az elemzésével a jelenlegi helyzetről és az európai ipar kihívásairól. A közlemény elsősorban meglévő javaslatok aktualizálásáról szól, de a jelenleg hivatalban lévő Európai Bizottság által előterjesztendő új cselekvéseket is tartalmaz. Biztosítani kell azonban, hogy a szakpolitika hosszú távon folyamatos és kiszámítható maradjon. Az Európai Bizottságnak sürgősen ki kell dolgoznia egy hosszabb távra szóló stratégiát, amely iránt az összes tagállamnak teljes mértékben el kell köteleznie magát.
3.2Az EGSZB elégedetten veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság következetes, amikor egy, az EGSZB által évek óta javasolt iparpolitikai megközelítést javasol. Ahelyett, hogy az ipart érintő számos szakpolitikai területen úgy dolgoznak ki jogszabályokat, hogy figyelmen kívül hagyják az iparra gyakorolt hatásukat, illetve az ipari tapasztalatokat, az új megközelítés értelmében ezeket a szakpolitikai területeket általánosan érvényesítik azzal a céllal, hogy az ipar fejlesztése legyen a prioritás.
3.3Az EGSZB az elmúlt néhány évben véleményeket fogalmazott meg az Európai Bizottság különböző iparágakra és szakpolitikai területekre vonatkozó javaslataival kapcsolatban. Ezen vélemények többsége továbbra is releváns a bizottsági közlemény összefüggésében. A jelen véleményében az EGSZB szeretné kiemelni az iparpolitika néhány jelenleg idevágó aspektusát, valamint új észrevételeket kíván megfogalmazni.
3.4A vállalkozásoknak minden eddiginél jobban kell alkalmazkodniuk, sok esetben akár radikálisan is. Gyorsan meg kell ragadniuk az új technológiák nyújtotta lehetőségeket és a hatékonyabb termelékenység és az innovációk szolgálatába kell őket állítaniuk, hogy sikerrel járjanak az egyre nagyobb verseny uralta piacokon. A – lehetőleg egy nemzetközi értéklánc középpontjába történő – megfelelő pozicionálás számos cég számára rendkívül fontos. A kkv-knak módjában áll, és törekedniük is kell arra, hogy fontos, innovatív szerepet töltsenek be ezekben a láncokban, amelyek elsősorban a szükséges erőforrásokkal és hálózatokkal rendelkező nagyvállalatok köré épülnek.
3.5Új iparágak fognak megjelenni. A digitalizáció megszámlálhatatlan új hálózatnak és interakciónak ad helyet, olyan új termékek és szolgáltatások széles palettáját létrehozva ezáltal, amelyek egyre jobban igazodnak a fogyasztók igényeihez. Az uniós szintű releváns szakpolitikáknak lehetővé kell tenniük a termelés fokozását, a termék- és szolgáltatási technológiák fellendítését, valamint az induló vállalkozások növekedését, mivel az értékláncok túlmutatnak az egyes államokon. Ugyanakkor a tagállamok és régiók közötti különbségek egyénre szabott intézkedéseket kívánnak meg.
3.6Minden vállalkozásnak folyamatosan korszerűsítenie kell a működését. Az elavult és nem jövedelmező cégeket nem lehet támogatásokkal életben tartani. Ugyanakkor Európában sokféle iparágra van szükség a különböző társadalmi igények kielégítéséhez, és ehhez konkrét stratégiákat kell kidolgozni a speciális problémákkal küzdő ágazatok számára.
3.7Az emberek állnak a változás középpontjában. Szakképzett és elhivatott munkavállalók nélkül nem működik az ipar. Ki kell aknázni az új technológiák és innovációk nyújtotta lehetőségeket, ugyanakkor a digitalizáció és más forradalmi technológiák hatással lesznek a munkaerőpiac szerkezetére; csökkenni fognak a ipari munkahelyek, és több információtechnológiai szakemberre lesz szükség. A munkaszervezés és a vezetési koncepciók is változni fognak, ami következményekkel lesz a munkahelyek minőségére; a munkavégzés biztonságosabbá, ugyanakkor intenzívebbé és rugalmasabbá fog válni.
3.8Megfelelően fel kell mérni a forradalmi technológiai változások foglalkoztatási hatásait, valamint meg kell erősíteni a változások előrejelzésére szolgáló eszköztárat. Hatalmas kihívásokat fog jelenteni a munkaerőpiacok szerkezeti változásokhoz való igazítása, ilyenek például a foglalkoztatási biztonság vagy új munkahelyek biztosítása a lehető legszélesebb körben, a rászorulók szociális védelmének garantálása és egész régiók hanyatlásának megelőzése. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak több erőforrásra van szüksége, és hatáskörét szélesíteni kell oly módon, hogy kiterjedjen a technológiai változások hatására is. Az ipari kapcsolatok minden szinten, továbbá különösen a vállalati szintű, a munkavállalókat is bevonó társadalmi párbeszéd létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy megkönnyítsék az ipari változásokat, ugyanakkor elősegítsék a változás elfogadását és a konfliktusok megelőzését.
3.9Az oktatás és a képzés az ipari átállás szükséges eszközei és mozgatórugói. Valamennyi munkavállalónak fejlesztenie kell készségeit, különösen a digitális képességeit. Sokuknak képzésre van szükségük egészen új szakmákban. A technológiai fejlődés üteme nagy kihívást jelent: az oktatási tanterveket és számokat hozzá kell igazítani az ipar változó igényeihez. A munkaalapú tanulási megoldásokat, úgy mint a sikeres németországi duális rendszert sokkal szélesebben körben kell alkalmazni. Legalábbis néhány tagállamban helyre kell állítani a szakképzés elismerését. Hasonlóképpen növelni kell a természettudományi, a technológiai, a műszaki tudományos és a matematikai tantárgyak vonzerejét.
3.10A makrogazdaság- és az iparpolitika kölcsönösen erősítik egymást. A jelenlegi gazdasági fellendülés lehetőséget kínál arra, hogy korszerűsítsük a közlekedést, az energia- és digitális infrastruktúrát, fejlesszük a K+F programokat és azok sikeres innovációkká való alakítását, valamint egyensúlyba hozzuk a regionális fejlesztést. A makrogazdaság- és az iparpolitika megfelelő ötvözete meghosszabbítja a fellendülést és megvédi a gazdaságot és az ipart a jövőbeni visszaesések ellen.
3.11Az európai iparba irányuló beruházások még mindig aggasztóan alacsony szinten vannak, ugyanakkor az EU jelentős megtakarítástöbblettel rendelkezik, amelyet még nem alakítottak jövedelmező beruházásokká. Ennek okát alaposan tanulmányozni kell, különösen azért, mert az ipar átalakításához nagyon komoly beruházásokra van szükség. Egy dolog azonban biztos: a hazai és a nemzetközi befektetőket egyaránt csak olyan keretfeltételek vonzzák, amelyek kielégítő versenyképességet eredményeznek.
3.12A beruházások azonban lehetséges pozitív trendek jeleit is mutatják. Egy olyan világban, ahol nagyon nagy a politikai instabilitás, az Európai Unió biztonságos és kiszámítható helynek számít a beruházások szempontjából. A növekvő kereslet miatt egyes iparágak termelése hamarosan eléri a teljes kapacitáskihasználást. Ez pedig új kapacitásokba történő beruházásokat von maga után, remélhetőleg Európában.
3.13A környezeti és éghajlati kötöttségek, különösen az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás minden vállalkozást érint. Számos új üzleti lehetőség adódik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a körforgásos gazdaságban. Élenjáró ambícióival az EU segíthet az európai iparágaknak a globális piacokon. Az energia- és erőforrás-igényes iparágakban alapvető technológiai változtatásokat kell végrehajtani, és ehhez – a beruházások és a kibocsátások áthelyezésének elkerülése érdekében – komoly politikai támogatás is kell. Miután a gyártóipar és a közlekedés átáll a nem fosszilis tüzelőanyagok használatára, jelentősen megnő majd a kereslet a versenyképes árú villamos energia iránt.
3.14Hatékonyabbá lehet, és hatékonyabbá is kell tenni az együttműködést valamennyi szereplő között, ideértve az Uniót, a tagállamok kormányait, hatóságait, régióit, egyetemeit és iskoláit, valamint érdekelt feleit és vállalkozásait. Fejleszteni kell például a vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködést. Az iskoláknak a vállalkozások segítségét kell kérniük az időszerű tantervek és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel kapcsolatban. Legfőképpen a tagállamoknak kell együttműködniük azáltal, hogy késedelem nélkül végrehajtják és érvényesítik a közösen egyeztetett szakpolitikákat és jogszabályokat.
3.15A jelenlegi statisztikai módszerek nem szolgálnak aktuális és hasznos leírással az ipar helyzetéről Európában. A gyártás, a szolgáltatások és az egyéb termelőtevékenységek ágazati felosztása elavult. A gazdasági tevékenység jelentős része nem szerepel a GDP-becslésekben. Az importról és az exportról szóló statisztikák nem írják le pontosan az ipari tevékenységet egy olyan korban, amelyben az ipari termelésnek nagyjából a fele globális értékláncok részét képezi. Sürgősen szükség van egy közös módszerre az ipar és a szolgáltatások által termelt hozzáadott érték, illetve a kettő közötti összekapcsolódások kiszámítására.
3.16Az EGSZB úgy véli, hogy azt a célkitűzést, hogy a GDP 20%-át az ipar adja, ki kell egészíteni további olyan relevánsabb célszámmal és mutatóval, amelyek jobban tükrözik az ipari fejlődés valamennyi aspektusát.
3.17Meg kell erősíteni az ipari versenyképességet és fejlődést befolyásoló szakpolitikák általános érvényesítésének irányítását, valamint a tagállamok közötti irányítást. Fontos a minőségi – azaz a kiszámítható, költséghatékony és tényeken alapuló – jogalkotás és az átlátható előzetes hatásvizsgálatok végzése. Biztosítani kell a koherenciát a döntéshozatali eljárások során a Versenyképességi Tanács révén vagy más intézményi intézkedések által. Uniós és nemzeti szinten is fel kell hagyni a silómentalitással, hogy lépést tartsunk a globális gazdaság fokozott dinamikájával.
4.Részletes megjegyzések
4.1Az európai ipar megerősítése: Az EGSZB egyetért azzal, hogy az európai iparnak holisztikus és előretekintő jövőképre van szüksége. Az európai ipar megerősítése érdekében az uniós cselekvés átfogó céljának annak kell lennie, hogy jól működő és kiszámítható jogi keretet hozzunk létre, amely ösztönzi az innovációt és segíti az ipart a társadalmi kihívások leküzdésében. A cél, hogy ez értéket teremtsen és jelentős hatással legyen a növekedésre és a foglalkoztatásra, minimális adminisztratív teherrel járva és előnyöket biztosítva a társadalom egészére nézve.
4.2Az egységes piac: Az EGSZB üdvözli azt a megközelítést, hogy növeljék az emberek és a vállalkozások szerepvállalását, és egyetért az egységes piac és a tőkepiac megerősítésére irányuló javasolt cselekvésekkel. A szabványosítás és az önszabályozás fokozása fontos cselekvési terület. Ami a legfontosabb, hogy a tagállamoknak eleget kell tenniük megfelelési kötelezettségeiknek. A versenypolitika gondos végrehajtása kulcsfontosságú az innovációhoz és az árképzéshez. Becsülendő az Európai Bizottság gondossága, amelyet a nagy globális szereplőkkel kapcsoltban tanúsított. Az európai vállalkozások növekedését azonban nem szabad hátráltatni – az Unió (az Egyesült Királyság nélkül) területén bejegyzett cégek medián mérete körülbelül csak fele az Egyesült Amerikai Államokban működő cégek medián méretének. Ez attól függ, hogyan értelmezik az érintett piac meghatározását a versenyjog végrehajtása során.
4.3Digitális kor: A digitalizáció valódi paradigmaváltással jár, amely hatással van a társadalom egészére, sőt, geopolitikai vonatkozásai is vannak. Korábbi véleményeiben az EGSZB már ismertette részletes nézeteit a digitalizációról. Ezek a vélemények foglalkoztak többek között a nagy adathalmazokkal, az 5G hálózattal, a korszerű gyártással és a robotikával. A digitális egységes piacra, az európai ipar digitalizációjára, a kiberbiztonságra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós stratégiák döntő jelentőségűek. Egy fontos elvi kérdés az, hogyan teremtsünk egyensúlyt egyrészt az új forradalmi technológiák alkalmazása és kihasználása, másrészt pedig a biztonság és a méltányosság szavatolása között. A hangsúlyt arra kell fektetni, hogy egy nyitott és realisztikus megközelítés révén lehetőséget teremtsünk a társadalom, ezzel együtt a vállalkozások számára, hogy kihasználhassák az új technológiák előnyeit.
4.4Karbonszegény és körforgásos gazdaság: A vezető szerep megőrzése ezeken a területeken nagy kihívást jelent az erősödő versenykörnyezetben. A vezető szerep önmagában azonban nem lehet cél; a gazdaságaink és társadalmaink javát kell szolgálnia. Támogatni kell az energiaátállást, de az energiaáraknak versenyképesnek kell maradniuk az ipar számára.
4.5Beruházások: A valódi és immateriális beruházásokat támogató számos uniós eszköznek elsősorban az innováció növelésére, a kkv-k fellendítésének előmozdítására, a nehéz helyzetben lévő régiók megsegítésére, az infrastruktúra korszerűsítésére és az emberek szerepvállalásának oktatás és képzés révén történő növelésére kell irányulniuk. A kkv-knak még mindig segítségre van szükségük, hogy a számos különböző lehetőség között eljussanak a megfelelő forráshoz, valamint sokkal egyszerűbb pályázási és jelentéstételi eljárásokra van szükségük. Az egyik fontos kritériumnak a magánberuházásokra gyakorolt multiplikátorhatásnak kell lennie. Üdvözlendő minden olyan javaslat, köztük a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű munkacsoporttól várt javaslatok, amelyek a tőkeelosztást a hosszú távú befektetések és a fenntartható növekedéshez való hozzájárulások felé irányítják.
4.6Innováció: Az EGSZB egyetért azzal, hogy a politikáknak fokozottan kell koncentrálniuk az új technológiák terjesztésére, a gazdasági fellendülésre és a piaci sikerekre, valamint a regionális klasztereken belüli, illetve az azok közötti együttműködésre. Méretétől függetlenül semmilyen cég nem zárható ki. A Horizont 2020 utódjának lényegesen több erőforrást kell biztosítani a következő pénzügyi keretben. Amikor csak lehetséges, az államilag finanszírozott K+F projektek első ipari alkalmazásának az Unión belül kell megvalósulnia. A közbeszerzés potenciálját teljes mértékben ki kell aknázni, és ehhez – a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat elvének rendszerszintű alkalmazása mellett – innovatív, zöld és társadalmi kritériumokat kell beépíteni a közbeszerzési pályázatokba.
4.7A nemzetközi dimenzió: A kereskedelemnek nyitottnak, ugyanakkor méltányosnak és fenntarthatónak kell lennie. A globális piacokhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés elengedhetetlenül fontos az ipar számára, ezért a kereskedelmi megállapodások hálózatát tovább kell szélesíteni. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy használja aktívan a méltánytalan kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére irányuló eszközöket. Különös figyelmet kell fordítani a nem uniós országok által gyakorolt protekcionizmus új formáira. Az Uniónak népszerűsítenie kell környezetvédelmi és társadalmi normáit a kereskedelmi megállapodások keretében. Ami a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását illeti, fontos azonosítani a biztonságot vagy közrendet veszélyeztető kockázatokat. Ezzel párhuzamosan, amikor több beruházásra van szükség az uniós vállalkozásokba, a közvetlen külföldi befektetések üdvözlendők – ezek egyben Európa potenciáljának jelei.
4.8Partnerségek: Az EGSZB üdvözli az évente megrendezendő ipar napja és a magas szintű ipari kerekasztal bevezetését, és határozott érdeklődését fejezi ki a mindkét programban való részvétel iránt. Ennek a megközelítésnek az iparpolitika valamennyi területére ki kell terjednie annak érdekében, hogy növeljék a stratégia iránti felelősségvállalást az érdekelt felek körében. Az iparral folytatott párbeszédnek azonban nem szabad ezekre a programokra korlátozódnia. Nagyobb átláthatóságra és együttműködésre van szükség, különösen hatásvizsgálatok végzésekor.
Kelt Brüsszelben, 2018. február 15-én.
Georges DASSIS
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________