Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
NAT/718
Az éghajlat-politikai fellépések fellendítése nem állami szereplőkkel
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az éghajlat-politikai fellépések fellendítése nem állami szereplőkkel
(feltáró vélemény az Európai Bizottság felkérésére)
Előadó: Mindaugas MACIULEVIČIUS
Társelőadó: Josep PUXEU ROCAMORA
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2017. 11. 28.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Elnökségi határozat kelte:
|
2017. 07. 04.
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 02. 06.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2018. 02. 15.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
532.
|
|
A szavazás eredménye
(mellette/ellene/tartózkodott):
|
192/1/2
|
1.Következtetések és ajánlások
1.0Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállást nagymértékben az állampolgárok, az innovatív vállalkozások és a különböző civil társadalmi érdekelt felek – együttesen a nem állami és szubnacionális szereplők – által irányított, alulról induló kezdeményezések ösztönözik.
1.0E szereplők elengedhetetlen hozzájárulást tehetnek úgy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, mint a fenntartható fejlődés meggyorsításához. Az azonnali nem állami beavatkozás mérsékli az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállás költségét, emellett pedig enyhíti a már zajló éghajlatváltozás azonnali hatását.
1.0Az elmúlt években gyorsan nőtt a nem állami éghajlat-politikai fellépések száma, köre és léptéke. A nem állami szereplők ugyanakkor továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek, amelyek hátráltatják őket az éghajlat-politikai fellépések sikeres kezdeményezésében és végrehajtásában.
1.0Ráadásul a nem állami szereplők és éghajlat-politikai fellépéseik egyre változatosabbak, mivel sajátos szükségletekkel és erőforrásokkal rendelkező, különféle környezetekben működnek. E sokféleség megfelelő elemzése és megértése az egyik előfeltétele az éghajlat-politikai fellépések felgyorsításának.
1.0A nem állami szereplőkben rejlő, az éghajlatváltozás mérséklésére és az annak hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló globális erőfeszítéseket mozgatni képes, hatalmas potenciál elismeréseként az EGSZB egy nem állami éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszédet szorgalmaz annak érdekében, hogy megerősítsük és fokozzuk az Európából kiinduló, nem állami éghajlat-politikai fellépések körét és léptékét.
1.0Az EGSZB által javasolt európai párbeszéd áttekintést adna az Unión belüli éghajlat-politikai fellépésekről, és segítene az éghajlat-politikai fellépések alakulásának globális szintű nyomon követésében.
1.0Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az eredményes, innovatív és kreatív éghajlat-politikai fellépések elismerése és hangsúlyozása költséghatékony módja lehet az új fellépések ösztönzésének és a folyamatban lévők bátorításának. Az éghajlat-politikai fellépések elismerése online platform, magas szintű rendezvények és/vagy díjak útján valósulhat meg.
1.0Az éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszéd keretében folyamatosan gyűjteni kell a visszajelzéseket és az állami hatóságokkal együtt foglalkozni kell a szabályozási kihívásokkal, hogy fokozatosan kiépülhessen egy támogató irányítási környezet az alulról kezdeményezett éghajlat-politikai fellépések számára. A párbeszédnek olyan kezdeményezésekre kellene épülnie, mint amilyen az európai energiaügyi párbeszéd, melyet az EGSZB szorgalmazására hoztak létre azzal a céllal, hogy összehangolja az energetikai átállás végrehajtását.
1.0A javasolt párbeszéd végső célja az éghajlat-politikai fellépések gyorsítása azzal, hogy vonzóvá teszik számos nem állami szereplő számára az éghajlat-politikai fellépések vállalását, illetve hogy az éghajlat-politikai fellépéseket a szokásos tevékenységek közé illesztik.
1.0Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kibocsátás csökkentése, az éghajlat védelme és a társadalmi és gazdasági igazságosság előmozdítása érdekében folytatott törekvéseink során társadalmi párbeszédet kell indítani a szén-dioxid-kibocsátástól és a szegénységtől mentes világ felé való méltányos és gyors átmenet megvalósítása céljából.
1.0Az EGSZB azt javasolja, hogy a párbeszéd ne csupán arra irányuljon, hogy hangsúlyozza és kiemelje a fellépéseket, hanem reagáljon a nem állami szereplők igényeire azzal, hogy új partnerségeket inspirál az állami és a nem állami szereplők körében, előmozdítja az egymástól való tanulást, a képzést és a tanácsadást a nem állami szereplők között, és elősegíti a finanszírozáshoz való hozzáférést.
1.0A javasolt európai párbeszéd a Párizsi Megállapodás utáni éghajlat-politikai irányítás tágabb ökoszisztémájában működne. A párbeszéd rugalmasan szerveződne, új intézmények létrehozása helyett a meglévő programok, kezdeményezések és intézmények stratégiai összekapcsolását helyezve előtérbe. Ezzel kapcsolatban az EGSZB támogatja azt az európai parlamenti javaslatot, hogy hozzanak létre nemzeti platformokat az éghajlatról és energiáról folytatott többszintű párbeszédhez.
1.0Az EGSZB vezető szerepet fog játszani a párbeszéd elindításában, és arra kéri a többi uniós intézményt, különösen az Európai Bizottságot, hogy csatlakozzon a nem állami éghajlat-politikai fellépések támogató környezetének létrehozására irányuló ilyen erőfeszítésekhez, együttműködve a párbeszéd működésének elősegítésében.
1.0A nem állami éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszéd tekintetében az első lépést a 2018 első felében a Talanoa-párbeszéd jegyében megrendezésre kerülő esemény jelenti majd, amelynek keretében egybegyűjtik a szeplők által létrehozott összes érdekelt hálózatot, valamint az egyéb uniós intézmények és a tagállamok képviselőit, és amely a párbeszéddel kapcsolatos világos cselekvési terv kidolgozására fog szolgálni.
1.1Az EGSZB azt reméli, hogy egy ilyen párbeszéd révén a nem állami szereplők – vállalkozások, ezen belül a kkv-k, szociális vállalkozások és szövetkezetek, civil társadalmi csoportok, közösségek, illetve helyi és regionális önkormányzatok és más érdekeltek – mind nagyobb befolyásra tesznek szert és valóban, kézzelfoghatóan hozzá tudnak járulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
0.A vélemény háttere
0.0Ez a feltáró vélemény az Európai Bizottság felkérésére készült.
0.0A vélemény a 2016 júliusában elfogadott, „A Párizsi Egyezmény kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében kiépítendő koalíció” című véleményre, továbbá az ezt követő, „Az alulról kezdeményezett éghajlat-politikai fellépések keretének megtervezése” című konferencia anyagára épül, amelynek célja a bevált gyakorlatok megosztása és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nem állami erőfeszítéseket lassító kihívások feltérképezése volt.
0.0Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállást állampolgárok, helyi önkormányzatok, fogyasztók vagy innovatív vállalkozások által irányított alulról jövő kezdeményezések ösztönözik. Ezek kibontakozását azonban gyakran akadályozzák adminisztratív és szabályozási akadályok, a megfelelő konzultációs mechanizmusok hiánya és a nem megfelelő pénzügyi eljárások.
0.A nem állami éghajlat-politikai fellépések sürgőssége
0.0A „nem állami szereplők” kifejezés olyan szereplőkre utal, amelyek nem részes felei az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC). Ebbe a tág fogalommeghatározásba beletartoznak a különféle vállalkozások, többek között a kis-, közép- és mikrovállalkozások, a befektetők, a szövetkezetek, a városok és a régiók, a szakszervezetek, a közösségek és a polgárok csoportjai, a vallási szervezetek, az ifjúsági csoportok és más nem kormányzati szervezetek. Ez a vélemény különösen felhívja a figyelmet az uniós intézmények és a tagállamok által egyelőre még nem teljes mértékben elismert, újonnan megjelenő éghajlat-politikai szereplők alulról jövő hozzájárulásaira.
0.0A nem állami szereplők által végrehajtott éghajlat-politikai fellépések egyre sürgetőbbek, legalább négy okból:
·a légköri üvegházhatásúgáz- (ÜHG-) koncentráció folyamatosan növekszik; még az összes kormányzati kötelezettségvállalás teljesítése esetén is hiányzik 11–13 gigatonna (Gt) CO2-egyenérték. A rövid távú állami és nem állami éghajlat-politikai fellépések segíthetnek e hiányt megszüntetni, és mindenképpen meg kell akadályozni a radikálisabb és költségesebb intézkedéseket;
·a jelenleg zajló éghajlatváltozás hatásait a világ minden részén érezni lehet. Így például egyre több a szélsőséges időjárási esemény, egyre nő a veszteség és a kár, fokozódnak a megváltozott időjárási viszonyok, és mindez a kiszolgáltatott közösségek lakóhelyelhagyását és migrációját is katalizálja;
·aktuális politikai zavarok – például az Egyesült Államokban – és az állami források szűkössége veszélyezteti a kormányzati ígéretek teljes körű végrehajtását. Még a Párizsi Megállapodás mellett magukat teljes mértékben elkötelező európai országok között is vannak olyanok, amelyek továbbra sem mutatják a globális felmelegedés mértékének jóval 2 °C alá történő szorításához szükséges elkötelezettséget;
·a szakpolitikai keretet a kormányok állapítják meg, ám az intézkedéseket ténylegesen a nem állami és a szubnacionális szereplők hajtják végre, amelyek közül sokan az innovatív és eredményes fellépések valódi irányítói, ide tartoznak különösen a kisebb, újonnan megjelenő, alulról jövő éghajlat-politikai szereplők.
0.0A nem állami éghajlat-politikai szereplők kulcsfontosságú hozzájárulást tehetnek úgy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, mint a fenntartható fejlődés felgyorsításához. Az azonnali nem állami beavatkozás mérsékli az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállás költségét, emellett pedig mérsékli a már zajló éghajlatváltozás hatását. Azonban általánosságban még nem látták be azt, hogy az alulról induló kezdeményezések elősegíthetik a szén-dioxid-mentesítésből és az ökológiai átállásból adódó szociális problémák leküzdését.
0.0Az európai ökofalu-közösségek hatásait vizsgáló, uniós finanszírozású TESS projekt szerint ha az uniós polgárok öt százaléka elkötelezné magát az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló, hatékony közösségvezérelt kezdeményezések mellett, akkor ezzel a szén-dioxid-megtakarítással az EU-28 országai megvalósíthatnák a 2020-ra vállalt kibocsátáscsökkentési céljaik közel 85%-át.
0.0A nem állami éghajlat-politikai fellépések az általános éghajlat-politikai irányítást is erősíthetik. Például:
·a nem állami fellépések alapot teremthetnek ambiciózusabb éghajlat-politikákhoz, igazolva a kormányok előtt, hogy ambiciózusabb éghajlat-politikai célkitűzések is megvalósíthatók;
·a nem állami fellépések segíthetik a kormányokat a nemzeti szintű szakpolitikák végrehajtásában, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Unió nemzeti vállalásainak keretében teljesítsék a nemzeti követelményeket;
·a nem állami szereplők segíthetnek a lehetőségek feltérképezésében a szabályozási környezet megerősítése érdekében.
0.0A nem állami fellépések annak igazolására is szolgálhatnak, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, körforgásos és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállás lehetőséget kínál az Unió számára versenyképességének növelésére, ami az uniós vállalkozások számára előnyös. Emellett lehetőséget kínálnak arra, hogy ne csak az éghajlati kihívásokkal, hanem a fenntartható fejlődéssel, különösen a fenntartható fejlődési célok végrehajtásával is foglalkozzunk.
0.0Az elmúlt években gyorsan nőtt a nem állami éghajlat-politikai fellépések száma, köre és léptéke. A nem állami szereplők ugyanakkor továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek, amelyek hátráltatják őket az éghajlat-politikai fellépések sikeres kezdeményezésében és végrehajtásában. [Lásd az EGSZB véleményét: „A Párizsi Egyezmény kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében kiépítendő koalíció”]
0.0Ráadásul a nem állami szereplők és éghajlat-politikai fellépéseik egyre változatosabbak, mivel sajátos szükségletekkel és erőforrásokkal rendelkező, különféle környezetekben működnek. E sokféleség megfelelő elemzése és megértése az egyik előfeltétele az éghajlat-politikai fellépések felgyorsításának.
0.Az Uniónak stratégiai megközelítésre van szüksége a nem állami éghajlat-politikai fellépések elősegítése érdekében
0.0Az Unió nemzetközi szinten kiáll a nem állami fellépések mellett:
·Az Unió támogatja az UNFCCC keretében az éghajlatváltozás mérséklésével foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő nemzetközi együttműködési kezdeményezéseket.
·Az Unió hozzájárult a több érdekelt felet tömörítő, nagyszabású éghajlat-politikai kezdeményezésekhez.
·Az egyes tagállamok támogatják a nemzetközi éghajlat-politikai fellépések napirendjét. Franciaország például nagyszabású mozgósításra törekedett a Párizsi Megállapodásra készülve. A skandináv országok és Hollandia hozzájárultak az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések platformjának kidolgozásához (ez jelenleg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretében működik).
·Az európai szereplők a becslések szerint az UNFCCC keretében regisztrált éghajlat-politikai együttműködési kezdeményezések kb. 54%-át irányítják.
0.0Az Unióban – éles ellentétben határozott nemzetközi vezető szerepével – jelenleg nincs olyan keret, amely az Európán belüli nem állami éghajlat-politikai fellépések gyorsítását segítő, támogató környezetet hozna létre. Ilyen keret hiányában az Unió nem feltétlenül tudja kihasználni az úttörő nem állami és szubnacionális szereplők konkrét hozzájárulásaiban rejlő lehetőségeket. Az, hogy az Unió jelenleg néhány nagyszabású, több érdekelt felet tömörítő fellépést támogat, még nem elegendő a Párizsi Megállapodás értelmében vállalt átalakuláshoz.
0.0Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az újonnan megjelenő, még el nem ismert, alulról jövő éghajlat-politikai szereplőkre, akik jelenleg alulreprezentáltak az Unió által támogatott kezdeményezésekben. A lehetséges hozzájárulásaikat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az ilyen éghajlat-politikai fellépések támogató környezetének kiépítése hatékony és kevés költséggel járó módja a bennük rejlő hatalmas társadalmi potenciál kihasználásának.
0.0Emellett egy támogató környezet kialakításával kezelni lehet a nem állami éghajlat-politikai fellépések közötti jelenlegi egyensúlyhiányokat. Például:
·a mikrovállalkozások, a kis- és középvállalkozások, a szociális vállalkozások (köztük a szövetkezetek) jelenleg alulreprezentáltak az uniós támogatásban részesülő kezdeményezések körében és az UNFCCC összefüggésében is;
·a vidéki közösségek és a kis- és közepes méretű városok éghajlat-politikai fellépései a nagyvárosok által végrehajtott fellépésekhez képest alulreprezentáltak.
0.0Mivel a jelenlegi mozgósítási törekvésekre többnyire a nemzetközi éghajlat-politika szintjén kerül sor, és a különösen nagyszabású és/vagy szembetűnő példákra összpontosítanak, uniós szinten sürgősen intézkedni kell a nemzetközi törekvések oly módon való kiegészítése érdekében, hogy több és többfajta szereplőt mozgósítanak és támogatnak.
0.0A nem állami szereplőkben rejlő, az éghajlatváltozás mérséklésére és az annak hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló globális erőfeszítéseket mozgatni képes hatalmas potenciál elismeréseként ez a vélemény egy nem állami éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszédet javasol annak érdekében, hogy megerősítsék és fokozzák az Európából kiinduló, nem állami éghajlat-politikai fellépések körét és léptékét.
0.Az éghajlat-politikai fellépések kiemelt területei és példák, valamint a helyi szereplők igényei
0.0A tematikus kiemelt területeket a civil társadalommal egyeztetve kell meghatározni.
0.0Az UNFCCC és konkrétan a globális éghajlat-politikával foglalkozó Marrákesi Partnerség keretében a tematikus területeknek való szoros megfelelés biztosíthatja a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való egyértelmű kapcsolódást.
0.0A kiemelt területek a következők lehetnek: mezőgazdaság és élelmiszeripar, erdészet, földhasználat és fenntartható biogazdálkodás, a tengerpartok védelme és fejlesztése, vízügy, városok és régiók, közlekedés, energia, valamint a körforgásos gazdaság és ipar.
0.0A javasolt párbeszéd keretében többek között a következő horizontális témákkal lehet foglalkozni: az éghajlat-politika és a fenntartható fejlődés ellentétes irányú hatásai és szinergiái, a digitalizálás szerepe, a részvételi megközelítések és a méltányos átállás.
0.0A szociális vállalkozások, a polgári kezdeményezések és a közösségi munka csak néhány példa arra, hogy miként valósítható meg alulról felfelé építkezve az éghajlat-politikai fellépés. Már most sok sikeres kezdeményezés létezik, mások viszont az elindításukat követően elbuktak, vagy különféle okokból leálltak. Mindkét típusú projektet felhasználhatják arra, hogy értékes tudást biztosítsanak a nem állami szereplők és a döntéshozók számára egyaránt.
0.0.0A decentralizált megújuló energia esete kitűnő példa. Megvalósulásához helyi vagy regionális struktúrák szükségesek, vagyis a szél-, a nap- és a biomassza-energia felhasználásának köszönhető értékteremtésre helyi szinten kerül sor. Az Unió ugyanakkor nem használja fel kellőképpen a civil társadalomban rejlő potenciált ezen a területen, és túl gyakran vannak szabályozási, pénzügyi és strukturális akadályok a helyi szereplők kötelezettségvállalásának útjában. 2015-ben az EGSZB sikerrel szólalt fel egy, a civil társadalom által vezetett európai energiaügyi párbeszéd megteremtése érdekében, melynek célja az energetikai átállás végrehajtásának összehangolása – mely az EU-nak az éghajlatváltozás stabilizálásával kapcsolatos legfontosabb egyedi intézkedése.
0.0.086 ország 804 millió főt képviselő, több mint 1000 helyi és regionális önkormányzata jelentette be kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit a szén-dioxiddal kapcsolatos Éghajlat-változási Nyilvántartásban (carbonn Climate Registry), amelyek – megvalósításuk esetén – az 1990-es mértékhez képest 5,6 gigatonna CO2-egyenérték (GtCO2e) csökkentést jelenthetnek 2020-ig és 26,8 GtCO2e csökkentést 2050-ig. Azon több mint 680 millió főt képviselő 7494 város és helyi önkormányzat együttes hatása, amely tagja a Polgármesterek Globális Éghajlat- és Energiapolitikai Szövetsége (Global Covenant of Mayors for Climate and Energy) nevű szervezetnek, együttesen évente 1,3 GtCO2e csökkentést eredményezhet 2030-ra a szokásos kibocsátáshoz képest, és ezzel összesen 15,64 GtCO2e halmozott csökkentést érhet el 2010 és 2030 között.
0.0.0Európában az utóbbi években bővült a közösség által támogatott mezőgazdaság. 2016-ban 22 európai ország több mint hatezer tág értelemben vett civil társadalmi kezdeményezése 1 millió főt látott el élelemmel. E kezdeményezések között vannak fogyasztók és gazdálkodók közötti partnerségek ugyanúgy, mint közösségi kertek és gazdaságok. Ezek szorosabb kapcsolatot biztosítanak a termelők és a fogyasztók között, lehetőséget teremtenek a helyi vállalkozások számára, új munkahelyeket hoznak létre, és a közösségeket összekapcsolják az általuk elfogyasztott élelmiszerrel, ezzel megváltoztatva az élelmiszer-termelés és -fogyasztás mechanizmusait, és lehetővé téve a polgárok számára a sokkal inkább a részvételre épülő irányítási formák megvalósítását.
0.0.0A méltányos átmenettel kapcsolatos elképzelés egy társadalmi párbeszéd keretében egyesíti a munkavállalókat, a közösségeket, a munkaadókat és a kormányokat azzal a céllal, hogy konkrét terveket és politikákat dolgozzanak ki és meghatározzák a méltányos és gyors átalakulás biztosításához szükséges beruházásokat. Az elképzelés a munkahelyekre és a megélhetésre összpontosít, valamint annak biztosítására törekszik, hogy senki se maradjon le a kibocsátás csökkentése, az éghajlat védelme, valamint a társadalmi és gazdasági igazságosság előmozdítása érdekében folytatott törekvésekben. A méltányos átmenetet célzó társadalmi párbeszéd garantálása és megvalósítása érdekében a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség és ennek partnerei létrehozták a Méltányos Átmenet Központot (Just Transition Centre). A központ a zéró szén-dioxid-kibocsátás és a zéró szegénység felé való gyors és méltányos átmenetet célzó tervek, megállapodások, beruházások és szakpolitikák kidolgozására irányuló társadalmi párbeszéd keretében egybegyűjti és támogatja a szakszervezeteket, a vállalkozásokat, a vállalatokat, a közösségeket és a befektetőket.
0.0.0Az energiamegtakarítási, kibocsátáscsökkentési és víztakarékossági gyakorlatok beépülnek az ipar részéről megvalósuló önkéntes programokba és fogyasztáscsökkentési kezdeményezésekbe. Ezeket az üzleti eredményeket ellenőrzik és rendszeresen közzéteszik. A vállalatok és országok közötti összehasonlítás az ilyen típusú bevált gyakorlatokkal is elvégezhető.
0.0A nem állami szereplők, valamint az igényeik és erőforrásaik terén tapasztalható sokféleség megismerése érdekében az EGSZB végzett egy felmérést, amely szerint a nem állami szereplők a legsürgetőbb igények közé a következőket sorolták:
·támogató politikai/jogalkotási környezet;
·pénzügyi igények: az állami forrásokhoz való hozzáférés és adójellegű ösztönzők;
·technikai támogatás: a kölcsönös tanulás és a kapacitásépítés elősegítése, az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréje és a figyelemfelhívás;
·hozzájárulásaik szélesebb körű hitelessége, közismertsége, megértése és elismerése;
·a magán- és az állami szféra különböző szereplői közötti jobb együttműködés.
0.A nem állami éghajlat-politikai fellépésekhez javasolt európai párbeszéd funkciói
0.0A nem állami éghajlat-politikai fellépéseket ösztönző környezet kialakítása és az Európából kiinduló intézkedések körének és léptékének megerősítése és fokozása érdekében az európai párbeszédnek képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon a nem állami szereplők szakpolitikai és működési igényeire, és lehetőleg magában kell foglalnia az alábbi, egymással összekapcsolt funkciókat: (1) a fellépések értékelése (Assessing actions); (2) a fellépések elismerése (Recognising actions); (3) az irányítás javítása (Improving governance); (4) a fellépések meggyorsítása (Accelerating actions); és (5) a fellépések támogatása (Supporting actions) (ARIAS).
0.0A fellépések értékelése és nyomon követése – Az Unió és tagállamai számára hasznos a nem állami éghajlat-politikai fellépésekhez való hozzájárulás jobb megismerése. A javasolt párbeszéd áttekintést adhat az Európán belüli éghajlat-politikai fellépésekről, emellett abban is segíthet, hogy az UNFCCC keretében globális szinten nyomon kövessék az éghajlat-politikai fellépések alakulását.
A mérsékléssel kapcsolatos és más hozzájárulások jobb megismerése több szempontból is előnyös:
·ez lehet az első lépés ahhoz, hogy a nem állami fellépéseket bevonjuk a nemzeti és uniós szintű éghajlat-politikák végrehajtásába;
·egy-egy éghajlat-politikai fellépés alapos vizsgálata segíthet az állami politikák kidolgozásában és a szabályozási akadályok, a módosítható léptékű megoldások és az egy-egy intézkedés eredményességéhez szükséges körülmények beazonosításában;
·gyakorlati ismereteket biztosíthat a nem állami szereplők számára ahhoz, hogy azok ténylegesen kötelezettséget vállalhassanak az éghajlat-politikai fellépések iránt.
0.0.0A javasolt keret lehetővé kell, hogy tegye legalább néhány nem állami és szubnacionális szereplő által végrehajtott fellépés alakulásának nyomon követését, különösen ha ezek számszerűsíthető kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget. Ez az Európából kiinduló éghajlat-politikai fellépések összesített értékelése, továbbá önkéntes jelentéstételi mechanizmusok formájában is történhet. Gondoskodni kell a zöldrefestéssel szembeni óvintézkedésekről (zöldrefestésről akkor beszélünk, amikor a szokásos üzletmenetet úgy állítják be, mintha az tiszta és összeegyeztethető lenne a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel). Legalább azt mindenképpen igazolni kell, hogy a kezdeményezések nem csupán papíron léteznek, ugyanakkor nem szabad megterhelő jelentéstételi és nyomonkövetési kötelezettségeket szabni ezek feltételéül. A nyomonkövetési és értékelési gyakorlatok keretében egy kvalitatívabb, narratív jellegű megközelítés kiegészítheti a kvantitatív megközelítést annak érdekében, hogy bemutassák, mit lehet elérni.
0.0Az európai éghajlat-politikai fellépések nagy részét jelenleg európai szinten nem vagy alig ismerik el. A fölöttébb eredményes, innovatív és kreatív éghajlat-politikai fellépések elismerésének és hangsúlyozásának lehetősége ugyanakkor költséghatékony módja lehet az új fellépések ösztönzésének és a folyamatban lévők bátorításának. Az éghajlat-politikai fellépések elismerése többféle formát is ölthet, például:
·az új és meglévő kötelezettségvállalások széles körű elismerése online platform útján;
·az újonnan megjelenő éghajlat-politikai szereplők számára lehetőség biztosítása a (magas szintű) rendezvényeken való részvételre, úgy európai szinten, mint nemzetközi tárgyalások során;
·a különösen jól kidolgozott éghajlat-politikai fellépések díjazása, például konkrét tematikus területeken.
0.0Az irányítás javítása és megerősítése – a nem állami szereplők csoportjainak úttörői meghatározhatják az akadályokat és a lehetőségeket az irányítás javítása érdekében. Nézőpontjuk bevonása segíthet az európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű szabályozási akadályok beazonosításában, kezdeményezheti ezek felszámolását, és az éghajlat-politikai fellépések számára ösztönző, kiigazított szabályozási keret létrehozásához is hozzájárulhat. Az éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszéd keretében folyamatosan gyűjteni kell a visszajelzéseket és az állami hatóságokkal együtt foglalkozni kell a kihívásokkal, hogy fokozatosan kiépülhessen egy támogató irányítási környezet az alulról kezdeményezett éghajlat-politikai fellépések számára. Erre nem kerülhet sor anélkül, hogy ne foglalkoznának a nem állami szereplők és a döntéshozók közötti politikai űrrel.
0.0Az éghajlat-politikai fellépések meggyorsítása – a javasolt párbeszéd végső célja az éghajlat-politikai fellépések gyorsítása azzal, hogy vonzóvá teszi számos nem állami szereplő számára az éghajlat-politikai fellépések vállalását, illetve hogy az éghajlat-politikai fellépéseket a szokásos tevékenységek közé illeszti. Ez a gyakorlatban a következőket kell, hogy magában foglalja:
·egyre több új nem állami éghajlat-politikai kötelezettségvállalás. A párbeszéd során a kezdeményezések meggyorsítása érdekében – lehetőleg az UNFCCC-vel és más partnerekkel együttműködve – publicitást kell biztosítani az új kötelezettségvállalások számára;
·az európai szintű nem állami éghajlat-politikai fellépések megoldásainak és tanulságainak gyors átvétele. A meggyorsítás érdekében a párbeszéd keretében regionális technikai szakértői ülések is tarthatók, amelyek alapjául az UNFCCC ülésszakai során tartott hasonló ülések szolgálhatnak, és amelyek ez utóbbiak számára észrevételeket tehetnek;
·a szervezésben részt vevő partnerek a párbeszéd folyamatával és saját szervezési lehetőségeikkel élve adott esetben új partnerségeket és éghajlat-politikai fellépéseket is közvetíthetnek a különösen ígéretes vagy sürgős területeken;
·adott esetben az ágazati vagy területi kezdeményezések maguk között is versenghetnek, ha nem azonosítottak és nem mozdítottak elő megfelelő megközelítést az együttműködés támogatására. A hiányosságok és a lehetséges együttműködések azonosításához és az új partnerségek közvetítéséhez madártávlatból kell megvizsgálni a helyzetet.
0.0Az éghajlat-politikai fellépések támogatása – a javasolt párbeszédnek nem csupán a fellépéseket kell kiemelnie és bemutatnia, hanem reagálnia kell a nem állami szereplők igényeire is. A támogatás különféle formákat ölthet, például:
·olyan hálózati környezet biztosítása, amely támogatja az állami és nem állami szereplők között új partnerségek közvetítését;
·az egymástól való tanulás, a képzés és a tanácsadás előmozdítása a nem állami szereplők között, segítve őket a szabályozási akadályok leküzdésében;
·oktatás és tanulás biztosítása, továbbá az innováció ösztönzése, pl. konkrét kérdésekkel foglalkozó virtuális szabadegyetemek (MOOC-k), webináriumok és műhelytalálkozók útján;
·a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, például a meglévő csatornák feltérképezésével; innovatív finanszírozási eszközök feltárása (pl. egymás finanszírozása, közösségi finanszírozás és mikrofinanszírozás); az adószabályok egyszerűsítésére tett javaslatok, valamint új finanszírozási ablakok létrehozása – pl. a magán-, a nemzetközi és a multilaterális alapokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.
0.A nem állami éghajlat-politikai fellépésekhez javasolt európai párbeszéd működtetése
0.0A javasolt európai párbeszéd a Párizsi Megállapodás utáni éghajlat-politikai irányítás tágabb ökoszisztémájában működne. Más regionális és nemzeti fellépési napirendek és keretek is kialakulóban vannak (pl. Latin-Amerikában és az USA-ban). Egy európai párbeszéd számára előnyös lehet az e platformokkal való együttműködés és a tőlük való tanulás.
0.0A párbeszéd rugalmasan szerveződne, új intézmények létrehozása helyett a meglévő programok, kezdeményezések és intézmények stratégiai összekapcsolását helyezve előtérbe. Az EGSZB egyértelmű szerepet fog játszani a párbeszéd elindításában. Kéri egyúttal az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény támogatását, valamint a velük való partnerségek létrehozását. Ez az intézményi keret biztosítaná a párbeszéd hitelességét az éghajlat-politikai fellépések európai szintű kezelése során. Ezzel kapcsolatban az EGSZB támogatja azt az európai parlamenti javaslatot, hogy hozzanak létre nemzeti platformokat az éghajlatról és energiáról folytatott többszintű párbeszédhez, hogy minden tagállamban széles körű vitákat lehessen tartani az ország éghajlat- és energiapolitikáinak jövőjéről.
0.0Az európai párbeszéd keretében létrehozott online platform információs központként működhet, mivel nyilvántartja és áttekinthetővé teszi az Európából kiinduló éghajlat-politikai fellépéseket, továbbá átfogó adattárként szolgál, amely támogathatja a stratégiai elemzést, és alapul szolgálhat helyi, nemzeti és uniós szakpolitikákhoz. Az információs központ használhatóságának optimalizálása érdekében a honlapnak hozzáférhetőnek és kereshetőnek kell lennie. Egy ilyen honlap összekapcsolható lenne az UNFCCC keretében meglévő platformokkal, többek között a NAZCA platformmal.
0.0A javasolt európai párbeszéd keretében olyan rendezvényeket kell kezdeményezni, amelyekkel támogatni lehet a nem állami szereplők számára olyan funkciókat, mint az elismerés, a visszajelzés, a tanulás és a hálózatépítés. Ezek a rendezvények részben már léteznek, azonban új jelentőségre tennének szert. Például:
·az EGSZB által működtetett, fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja további jelentőséget kaphat, ha a meglévő éghajlat-politikai fellépések számbavétele érdekében „technikai szakértői ülések” vagy tematikus és regionális párbeszédek formájában az UNFCCC folyamatába kapcsolják;
·a Fenntartható Közösségek Európai Napja – amelyet az ECOLISE szervez az EGSZB együttműködésével – felhívhatja a figyelmet a helyi közösségekre, és elismerheti az éghajlat-politikai fellépésekhez való hozzájárulásukat;
·az uniós intézmények által támogatott éves rendezvények (pl. Zöld Hét, a fenntartható energia európai hete, a fenntartható fejlődés európai hete stb.) során a nem állami éghajlat-politikai fellépésekre irányuló ülésszakokat tarthatnak.
0.0A javasolt párbeszéd számára hasznos lehet ágazati vagy tematikus „éghajlat-politikai fellépésekkel foglalkozó nagykövetek” kinevezése. A nagykövetek feladata lehet a több érdekelt fél közötti együttműködés közvetítése; stratégiai/tematikus prioritások meghatározása; rendezvények szervezése; továbbá új éghajlat-politikai fellépések ösztönzése. A nem állami éghajlat-politikai fellépések tekintetében fókuszpontként is működhetnek például az Európai Bizottság, a tagállamok és az UNFCCC felé.
0.0A javasolt folyamatnak támogatnia kell a nem állami fellépések finanszírozáshoz való hozzáférését. Ez a következőket foglalhatja magában:
·a finanszírozási lehetőségek feltérképezése;
·tanácsadás a finanszírozható tervekről;
·a nem állami szereplőkkel folytatott párbeszéd és konzultációs eljárások elemzése, hogy kialakítsák a meglévő európai és nemzetközi alapok felhasználásának javításával kapcsolatos új módszereket és bevált gyakorlatokat;
·annak szorgalmazása, hogy a következő uniós többéves pénzügyi keret a nem állami szereplők magasabb szintű éghajlat-politikai törekvéseit szolgálja és ösztönözze a fellépéseiket;
·az innovatív finanszírozás (egymás finanszírozása, közösségi finanszírozás, mikrofinanszírozás, zöldkötvények stb.) feltérképezése.
0.0A hitelesség és a rugalmas intézményi keret biztosítása érdekében szervezőpartnerként az alábbi lehetséges résztvevők kérhetők fel:
·az „értékelő” funkció támogatása érdekében a párbeszéd kezdeményezőinek be kell vonniuk a meglévő kutatócsoportokat, éghajlat-politikai nyomon követési kezdeményezéseket és adatplatformokat;
·az „elismerő” funkció támogatása érdekében a meglévő díjátadó kezdeményezésekkel való együttműködésre kell törekedni, pl. az UNFCCC „Itt az ideje a változásnak” (Momentum for Change) díjai, a SEED díjak, az EGSZB civil társadalmi díja stb.;
·az „irányítás javítása” és a „gyorsítás” funkciók támogatása érdekében kommunikációs csatornákat kell létrehozni, pl. az UNFCCC keretén belül támogató párbeszédek és technikai szakértői folyamatok útján, továbbá a releváns uniós és tagállami szintű folyamatokkal, ideértve a Környezettel és Fenntartható Fejlődéssel Foglalkozó Európai Konzultatív Tanácsokat (EEAC);
·a „támogató” funkciót illetően kapcsolatot kell teremteni a meglévő programokkal. Például a finanszírozáshoz és a bevált gyakorlathoz való hozzáférést az Unió LIFE programjával, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések finanszírozási eszközével, az EBB támogatásával vagy kölcsöneivel és/vagy más európai programokkal lehet összehangolni, a Horizont 2020 nem állami szereplők számára fontos kutatási eredményeinek együttese pedig a párbeszéd résztvevői között széles körben terjeszthető.
0.0A nem állami éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszéd tekintetében az első lépést a 2018 első felében az EGSZB által az Európai Bizottsággal partnerségben megrendezésre kerülő esemény jelenti majd, amelynek keretében egybegyűjtik a szeplők által létrehozott összes érdekelt hálózatot, valamint az egyéb uniós intézmények és a tagállamok képviselőit.
0.0.0Ennek a rendezvénynek hozzá kell járulnia az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 24. Konferenciáját megelőző Talanoa-párbeszédhez, amelynek keretében a részes feleket és a keretegyezményen kívüli érdekelteket felkérik, hogy működjenek együtt a helyi, nemzeti, regionális vagy globális rendezvények megszervezésében, hogy rendelkezésre bocsássák az azzal kapcsolatos fontos információkat, hogy hol tartunk, merre tartunk és hogyan jutunk el oda.
0.0.0A rendezvény arra is szolgál, hogy a nem állami éghajlat-politikai fellépésekről szóló európai párbeszéd tényleges elindítása érdekében kidolgozzák a 2018–2020-as időszakra szóló cselekvési tervet, amely a párbeszéd ARIAS funkcióinak teljesítésére vonatkozó részletes tervet is tartalmazza.
Kelt Brüsszelben, 2018. február 15-én.
Georges Dassis
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke