Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
TEN/641
Légi közlekedés: Nyitott és összekapcsolt Európa
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Légi közlekedés: Nyitott és összekapcsolt Európa
COM(2017) 286 final
és
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
[COM(2017) 289 final – 2017/0116 (COD)]
Előadó: Jacek KRAWCZYK
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2017. 07. 05.
Európai Parlament, 2017. 06. 15.
Tanács, 2017. 06. 19.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2018. 01. 04.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2018. 01. 17.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
531.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
115/1/4
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megerősíti az „első légi közlekedési csomagra” vonatkozó véleményében elfogadott álláspontját, mely szerint az Európai Bizottság által 2015 decemberében benyújtott uniós légi közlekedési stratégia átfogó célja a következő kell hogy legyen: „a beruházási környezet javítása az uniós légi közlekedési ágazatba történő intenzívebb európai beruházások ösztönzése érdekében; az ágazat versenyképességének és gazdasági szerepének növelése, hozzájárulva ezáltal az általános gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez”.
1.2Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós légi közlekedési stratégia végrehajtásának minősége döntő jelentőségű az uniós polgári légi közlekedés sikere szempontjából. A gyorsan változó belső és külső feltételek, a piacok többirányú fejlődése, az emberekre és a vállalatokra nehezedő egyre nagyobb nyomás, az Unión belüli és kívüli fokozódó verseny, az új forradalmi technológiák és a rohamosan fejlődő digitalizáció: csak hogy néhányat említsünk azon kihívások közül, amelyeket az uniós légi közlekedési stratégia végrehajtása során kezelni kell. Ahogy az EGSZB az első légi közlekedési csomagra vonatkozó véleményében előre jelezte, a stratégia révén a polgári légi közlekedés nagyobb politikai figyelmet kapott az EU napirendjén, és ezt a továbbiakban is fenn kell tartani. Ezzel kapcsolatban az EGSZB gratulál az Európai Bizottságnak azért, amiért ilyen kitartóan szorgalmaz egy világszerte elfogadott és alkalmazott rendszert a légi közlekedés dekarbonizációjára. Az uniós és nemzeti szintű hatékony ágazati szociális párbeszéd szükségessége mellett ugyancsak ki kell állni, jobban, mint valaha. Az EGSZB ismét felhívja a figyelmet a „Szociális dömping az európai polgári légiközlekedési ágazatban” című véleményére, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a helyzet kezelése érdekében vegyen fontolóra hatékony jogorvoslatokat.
1.3Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a tisztességes nemzetközi verseny garantálására irányuló kettős megközelítését, mely szerint egyrészt egy hatásosabb egyoldalú eszközre van szükség az uniós légi közlekedési érdekek védelme érdekében (Javaslat rendeletre a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, a továbbiakban: a 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat), másrészt pedig tárgyalási felhatalmazást kell szerezni új piacra jutási megállapodások harmadik országokkal való megkötéséhez, és konszenzusra kell jutni a tisztességes verseny fenntartásának módjával kapcsolatban. Az EGSZB-nek továbbra is meggyőződése, hogy az egyenlő versenyfeltételek hosszú távon csak akkor biztosíthatók, ha a harmadik országok is tiszteletben tartják az ILO normáiban elfogadott alapvető munkavédelmi elveket, valamint a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásokat. A 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat a jelenlegi 868/2004/EK rendelet több hiányosságát orvosolja; ugyanakkor fontos, hogy a működő szociális párbeszéd kialakítása szerves részét képezze az Európai Unió által kötött nemzetközi légi szolgáltatási megállapodásokba a felek kölcsönös egyetértése alapján belefoglalt, „tisztességes versenyre” vonatkozó feltételnek. Az EGSZB teljes mértékben támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy további felhatalmazást szerezzen új, átfogó légi közlekedési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások megkezdésére, továbbá a folyamatban lévő tárgyalások gyors és eredményes lezárását szorgalmazza.
1.4A tulajdonlási és ellenőrzési rendelkezésekre vonatkozó értelmező iránymutatások érthetőbbé teszik az 1008/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy segítsék a tagállamokat és a többi érdekelt felet azok végrehajtásában. Az EGSZB véleménye szerint azonban ezek az iránymutatások nem fordítanak kellő figyelmet a jelenlegi piaci változásokra és azokra a forradalmi és strukturális kihívásokra, amelyekkel rövid és középtávon kell majd szembenéznie az európai légi közlekedésnek. Az uniós légi közlekedési stratégia eredményes végrehajtása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy több forgatókönyv alapján végezzenek hatásvizsgálatot. Ez lehetővé tenné a tulajdonlás és ellenőrzés kérdésének tájékozott mérlegelését.
1.5Az EGSZB támogatja az 1008/2008/EK rendeletben szereplő, közszolgáltatási kötelezettségek tekintetében javasolt értelmező iránymutatásokat, ugyanakkor megjegyzi, hogy a hosszú távú piaci fejlemények – ideértve az EU peremterületein található vagy kicsi hazai piacokkal rendelkező tagállamokkal való szorosabb összekapcsoltság iránti növekvő igényt is – további mélyreható gazdasági és társadalmi vizsgálatot fognak megkívánni azzal kapcsolatban, hogy hogyan biztosíthatók jobban az említett tagállamok fő repülőterei és a legfontosabb uniós célállomások közötti fenntartható összeköttetések az utasok igényeinek való hatékonyabb megfelelés érdekében. Erről még további szakpolitikai vitákat kell majd folytatni, a hálózatirányító által kidolgozott és immár az Európai Bizottság honlapján közzétett összeköttetési mutatót is figyelembe véve.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy az 1008/2008/EK rendelet átfogó felülvizsgálatra szorul. Tekintve, hogy ez az ágazat számára alapvető jelentőséggel bír, elengedhetetlen, hogy a felülvizsgálati folyamat az összes érdekelt fél – köztük a civil társadalom képviselőinek – visszajelzését is felölelje, és hogy lehetővé tegye az uniós polgári légi közlekedéssel kapcsolatban az uniós légi közlekedési stratégiában meghatározott hosszú távú jövőkép megvalósítását. Azzal a feltétellel, hogy az Európai Bizottság kiterjedt elemzést végez, amelyet nyilvános konzultáció keretében is megerősítenek, az Unió legfőbb érdekét az szolgálná, ha a jelenlegi Európai Bizottság javaslatot tenne az 1008/2008/EK rendelet felülvizsgálatára.
1.7Az EGSZB úgy véli, hogy uniós szinten a hálózatirányító már kezdeményezte a légiforgalmi szolgáltatások fennakadásainak csökkentését szolgáló folyamatot. Ezenkívül a szociális partnereknek már megvannak az eszközeik az esetleges hatások enyhítésére, mivel kölcsönösen alkalmazott eszközökről van szó. Az EGSZB megerősíti, hogy a sztrájk alapvető munkavállalói jog, amely nem tartozik az uniós szerződések hatókörébe. A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok hatásköre eldönteni, hogy ezt a jogot hogyan gyakorolják. Ezenkívül a szociális partnerek intézkedéseket dolgoztak ki, melyeket közösen végre lehetne hajtani a munkaügyi konfliktusok kockázatának csökkentésére („eszköztár”). Az EGSZB üdvözli ezt a kezdeményezést, mert megfelelő és hatékony módszernek tartja a légi forgalmi fennakadások maximális elkerüléséhez. A módszer haszonélvezői végső soron az európai utasok és polgárok lesznek.
1.8Az uniós légi közlekedési stratégia hatékony végrehajtásához elengedhetetlen, hogy a szakpolitikai viták során figyelembe vegyék a szervezett civil társadalomnak az e kezdeményezések politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti következményeivel kapcsolatos meglátásait. Az EGSZB – ahogy azt már több ízben kijelentette – kész aktívan részt venni ebben a folyamatban. Az is alapvető fontosságú, hogy a 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslattal kapcsolatos további jogalkotási munka késedelem nélkül előrehaladjon az Európai Parlamentben és a Tanácsban a nemzetközi verseny torzulásainak hatékony kezelése érdekében.
1.9Az EGSZB megerősíti az „első légi közlekedési csomagra” vonatkozó véleményében elfogadott álláspontját, és javaslata alapján „az érdekelt feleknek a stratégia végrehajtásába való bevonása mellett strukturált és konkrét magyarázatot kell nyújtani arról, hogyan fogják a stratégiát végrehajtani”. Szükség van továbbá egy ütemtervre is, amely részletesebben meghatározza, hogy a „Bizottság hogyan fogja az érdekelt feleket megszólítani e létfontosságú kötelezettségvállalás biztosítása érdekében. A légi közlekedésben érintett összes felet mozgósítani kell, hogy működjenek együtt a stratégia végrehajtásában. Ez nem könnyű, de elengedhetetlen”.
2.Bevezetés
2.1Az Európai Bizottság „Légi közlekedés: Nyitott és összekapcsolt Európa” című, 2017. június 8-án kiadott közleménye – COM(2017) 286 final („a közlemény”) a Bizottság által 2015. decemberben bevezetett „Európai légi közlekedési stratégián” alapul, amely meghatározza a polgári légi közlekedési közösségen belüli célzott, a holisztikus légi közlekedési politika szükséges fő elemeire és a végrehajtás legmegfelelőbb módjára irányuló párbeszéddel kapcsolatos menetrendet.
2.1.1Az uniós légi közlekedési stratégia „célja az európai gazdaság fellendítése, ipari bázisának megerősítése és globális vezető szerepének megszilárdítása a légi közlekedésben, miközben tekintettel van a környezeti és éghajlati kihívásokra, és ezáltal közvetlenül hozzájárul az Európai Bizottság stratégiai prioritásaihoz”. A légi közlekedés gazdasági, jogi, környezeti, politikai és társadalmi szempontjait figyelembe véve az Európai Bizottság a légi közlekedés tekintetében holisztikus megközelítést követ, és olyan célkitűzéseket javasolt, amelyek az uniós piacon és a nemzetközi légi közlekedési piacokon jelentkező kihívások kezelésére irányulnak. Az uniós légi közlekedési stratégia végrehajtásának konkrétabb eredményei még nem látszanak.
2.2Az elmúlt években az EGSZB rendkívül tevékenyen részt vett az uniós polgári légi közlekedési politika kidolgozásában. Rengeteg nyilvános meghallgatást, konferenciát, valamint két- és többoldalú eseményt szervezett, hogy biztosítsa a civil társadalomnak az uniós polgári légi közlekedéssel kapcsolatos különféle szakpolitikákba való nagyobb mértékű bevonását. E célból, illetve annak érdekében, hogy az Európai Bizottság küszöbönálló javaslataira aktívan tudjon válaszolni, valamint lehetővé tegye a civil társadalom e rendkívül fontos és kényes témakör kezelésében való nagyobb szerepvállalását, az uniós civil társadalmi érdekelt felek erős hálózatát építette ki.
2.2.1A Bizottság 2015. március 2-án úgy döntött, hogy konzultál az EGSZB-vel egy integrált uniós légi közlekedési politikáról. A témában készült (2015. szeptemberi) EGSZB-véleményben megfogalmazott ajánlások közül többet is belefoglaltak a végleges európai bizottsági javaslatba. Következésképpen az uniós légi közlekedési stratégia előterjesztésekor az EGSZB az első légi közlekedési csomagra vonatkozó (2016. februári) véleményében határozottan támogatta az Európai Bizottság javaslatát.
2.3Az Európai Bizottság jelenlegi közleménye rendkívül összetett kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindegyike számos politikai, jogi és gazdasági következménnyel jár. Az Európai Bizottság e kérdéseket – egyebek mellett a légi közlekedési stratégia mellékletében – mint a fő stratégiai célok elérésére szolgáló „cselekvési terv” szerves részét képező elemeket sorolta fel.
2.4A közleményben javasolt négy intézkedés közül egy jogalkotási javaslat, a másik három pedig nem kötelező erejű iránymutatás. Ezek a következők:
-a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló új javaslat,
-az 1008/2008/EK rendeletben szereplő, az uniós légitársaságokra vonatkozó tulajdonlási és ellenőrzési szabályokról szóló értelmező iránymutatások,
-az 1008/2008/EK rendeletben szereplő, közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokról szóló értelmező iránymutatások, valamint
-a „Practices favouring Air Traffic Management Service Continuity” [A légiforgalmi szolgáltatások folytonossága szempontjából előnyös gyakorlatok] című bizottsági szolgálati munkadokumentum.
3.Jogalkotási javaslat: a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló új rendelet (felülvizsgálat-tervezet)
3.1A Bizottság által a közleménnyel együtt közzétett dokumentumok szerint az uniós légitársaságokat a továbbiakban még jobban védeni kell az Unión kívüli versenytársak olyan gyakorlataitól, amelyek torzítják a tisztességes piaci versenyt. Az uniós légi közlekedési ágazat főbb szervezetei már kérték az Európai Bizottságot, hogy határozottan lépjen fel a szerintük a tisztességes versenyre vonatkozó megfelelő szabályokkal nem rendelkező, Unión kívüli országokból származó légi fuvarozókra vonatkozó megfelelő megközelítés hiányából fakadó helyzet kezelése érdekében. A szociális partnerek a hasonló szociális és munkaügyi normák tiszteletben tartásának elmaradására hivatkozva szintén hasonló kérésekkel fordultak a Bizottsághoz. A Bizottság e nyomatékos kérésekre megfelelően reagálva új rendelettervezetet nyújtott be.
3.2Olyan esetekben, amikor az uniós összekapcsoltság és verseny a tét, az Uniónak hatékonyan fel kell tudnia lépni annak érdekében, hogy a nemzetközi légi közlekedési piacon ne torzuljon a verseny, ne sérüljenek az Unió légi közlekedéssel kapcsolatos érdekei, és a fogyasztók és utasok jogaira vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően biztosítsák, illetve erősítsék a fogyasztók jogait és érdekeit. A 868/2004/EK rendelet célja az volt, hogy egyoldalú uniós fellépés révén kezelje ezeket a kérdéseket.
3.3A 868/2004/EK rendelet esetében számos súlyos hiányosságra derült fény: olyan eszközöket, eljárásokat és kritériumokat alkalmaz, amelyek a kereskedelmi jogból származnak, miközben a nemzetközi légi közlekedési piacot légiszolgáltatási megállapodások szabályozzák. A 868/2004/EK rendeletet a nem megfelelő szankciók miatt is bírálták, „fogatlan tigrisnek” nevezve azt.
3.4A 868/2004/EK rendelet felülvizsgálata vagy hatályon kívül helyezése a Tanács és a Bizottság közös célja volt. Az Európai Parlament ugyancsak szorgalmazta e rendelet felülvizsgálatát.
3.5Az érdekelt felekkel egyeztettek a támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni fokozott védelemre vonatkozó javaslatról. Ezenkívül a Bizottság légi közlekedési stratégiájának készítése során tartott nyilvános konzultáció keretében is egyeztettek velük. E konzultációk eredményeképpen az Európai Bizottság az azonosított problémák legmegfelelőbb kezelése érdekében egy integrált megközelítésre tett javaslatot. A három egymást kiegészítő építőelem (nemzetközi tárgyalások, a tisztességes versenyfeltételekre vonatkozó rendelkezések a nemzetközi megállapodásokban és a 868/2004/EK rendelet felülvizsgálata) erősíti egymást és szinergiákat teremt, lehetővé téve az EU összekapcsoltságának hatékony biztosítását, és előmozdítja az összes légi fuvarozó közötti nyílt és tisztességes versenyt.
3.6Ez a megközelítés várhatóan gazdasági haszonnal is fog járni, mivel lehetővé teszi, hogy az uniós légitársaságok tisztességes versenyt folytassanak harmadik országbeli légi fuvarozókkal; ez az uniós repülőterek és utasok számára ugyancsak hasznos lesz a megnövekedett forgalomnak és a szélesebb választéknak köszönhetően.
3.7A 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat azt javasolja, hogy határozott fellépés megtételére hatalmazzák fel a Bizottságot mint azt a vezető uniós intézményt, amely a bevett uniós jog keretein belül, valamint az átláthatóság, a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett biztosítja a nemzetközi kötelezettségek harmadik országok általi betartását. A javasolt módosítások egyszerűsítik a folyamatot és arra ösztönzik az érintett feleket, hogy esetleges konfliktusaikat – ha csak lehetséges – kölcsönös vitarendezési eljárás keretében oldják meg. Ezért az európai bizottsági javaslat, ha elfogadják, valóban orvosolná a jelenleg hatályos 868/2004/EK rendelet hiányosságait.
3.7.1Mindazonáltal számos kérdés továbbra is tisztázatlan, különösen az, hogy milyen intézkedéseket hozhat az Európai Bizottság annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok eleget tegyenek nemzetközi kötelezettségeiknek.
3.7.2Az érdekelt felek amiatt is aggodalmukat fejezték ki, hogy semmilyen intézkedés nem történik olyan esetekben, ha egy harmadik fél elmulaszt eleget tenni az ILO normáiban elfogadott alapvető munkavédelmi elveknek, vagy ha nem tartja tiszteletben a fogyasztóvédelmi és/vagy környezetvédelmi előírásokat. A Bizottság által alkalmazott holisztikus megközelítés szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók érdekében kiegyensúlyozott megközelítést kell biztosítani a WTO-nak megfelelő szabadpiaci hozzáférés és a fenntartható nemzetközi verseny között.
3.7.3A 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat egy második lehetőséget kínál a zavarok orvoslására. A Bizottság az egyes uniós légitársaságoknak kárt okozó tisztességtelen piaci gyakorlatok kezelésével avatkozhatna be, amennyiben meggyőző bizonyítékok támasztják alá az ilyen tisztességtelen gyakorlatok meglétét, okozati összefüggését és egy vagy több uniós légitársaságra gyakorolt káros hatását. A tagállamok és a légitársaságok panaszt is benyújthatnak.
3.7.4Annak érdekében, hogy a 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat valóban az önkéntes konfliktusrendezésre ösztönözzön, elengedhetetlen, hogy az esetleg kivetett szankciók jelentősek legyenek a harmadik félre nézve. Az európai bizottsági javaslat tehát olyan intézkedésekről rendelkezik, mint a harmadik országoknak biztosított engedmények, szolgáltatások vagy egyéb jogok felfüggesztése, feltéve, hogy ez nem vezet a harmadik országokkal kötött légiszolgáltatási megállapodások vagy az egyéb nemzetközi kötelezettségek megsértéséhez.
3.8Ezért kijelenthető, hogy az Európai Bizottság javaslata a jelenlegi változatában eredményesen kezeli azokat a fő fenntartásokat, amelyeknek a 868/2004/EK rendelet kapcsán adtak hangot; annak érdekében, hogy a 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslat elérje a kívánt hatást és elrettentse a harmadik országokat és harmadik országbeli légi fuvarozókat attól, hogy a nemzetközi légi közlekedésben aláássák a versenyt, további pontosításra lehet szükség azon intézkedések tekintetében, amelyeket az Európai Bizottság e célból alkalmazhat, valamint azon tágabb megközelítés kapcsán, amelyet a „tisztességtelen verseny” fogalmának meghatározásakor kell fontolóra venni.
3.9Jóllehet az Európai Bizottság megközelítése támogatandó, bizonyos részletkérdéseket szigorítani lehetne annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgált rendelet hatékony legyen: a vizsgálati időszakot csökkenteni kellene, és nem szabadna lehetővé tenni, hogy kellő indok – például a felekkel kötött, a jogorvoslati intézkedésekről szóló megállapodás és az intézkedések végrehajtása – nélkül leállítsák a vizsgálatokat. Szükség lenne továbbá egy ideiglenes mentesítési eszközre is.
3.10Az uniós légi közlekedési ágazatnak a harmadik országbeli szereplők által tanúsított tisztességtelen versenytől való megóvása érdekében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jelenleg hatályos rendelet helyébe lépő új rendeletnek túl kell mutatnia azon, hogy megvizsgálja a támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni jobb védelem lehetőségeit, és meg kell állapítania, hogy az ILO-egyezményeket sértő munkaügyi feltételek kérdésével megfelelő nemzetközi keretek között kell foglalkozni.
4.Nem jogalkotási javaslatok
4.1A tulajdonlási és ellenőrzési szabályokról szóló értelmező iránymutatások
4.1.1Az EGSZB az uniós légi közlekedési stratégiáról szóló legutóbbi véleményében egyetértett abban, hogy a stratégia átfogó célja az általános gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása kell hogy legyen. A növekedés érdekében az európai légitársaságoknak hozzáférésre van szükségük a beruházásokhoz, ideértve a külföldi befektetéseket is. Figyelembe kell venni azonban, hogy néhány nem uniós kormány a beruházásokat stratégiai eszközként használja oly módon, ami összeegyeztethetetlen lehet az 1008/2008/EK rendelet szellemével és szövegével.
4.1.2A külföldi légitársaságokra vonatkozó hatályos uniós befektetési szabályok értelmében a befektetések nem haladhatják meg a 49%-os tulajdoni hányadot. Ráadásul a társaság tényleges ellenőrzésének továbbra is az európai uniós tagállamok vagy azok állampolgárai kezében kell maradnia. Az elmúlt években ez a szabály számos esetben adott alkalmat arra, hogy a tagállami engedélyező hatóságok és az Európai Bizottság felülvizsgálják a külföldi befektetéseket.
4.1.3A tulajdonlási és ellenőrzési szabályokra vonatkozó értelmező iránymutatások nem módosítják e két területtel kapcsolatos meglévő szabályokat, ehelyett részletesen kifejtenek több lényeges eljárási kérdést. Ezenkívül felvázolják, hogy mely befektetési rendszerek mellett van lehetőség az uniós légitársaságként való működés folytatására.
4.1.4A nem uniós légitársaságok általi stratégiai jelentőségű kisebbségi tulajdonszerzés több esetben meglehetősen ellentmondásos vitát váltott ki arról, hogy vajon ezek sértik-e az 1008/2008/EK rendeletben foglalt tulajdonlási és ellenőrzési rendelkezéseket. Ezek az esetek a nemzetközi légi közlekedésben végbemenő alapvető változásokra utalnak. Habár az EGSZB üdvözli a tulajdonlási és ellenőrzési szabályokra vonatkozó, javasolt értelmező iránymutatásokat, fontosnak tartja, hogy ne csupán a jelenlegi rendelkezések értelmezési módját gondolják át, hanem azt is vizsgálják meg, hogy a jelenlegi és a közeljövőben várható piaci tendenciák megkívánják-e azok felülvizsgálatát. Ennek ismeretében az egyik legfontosabb követendő út az, ha kölcsönösségi alapon kínálunk befektetési lehetőségeket. A piaci fejlemények európai versenyképességre gyakorolt közép- és hosszú távú hatásának értékelése érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy több forgatókönyv alapján állítsanak össze hatásvizsgálatot. Ez lehetővé tenné a tulajdonlás és ellenőrzés kérdésének tájékozott mérlegelését.
4.2A közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokról szóló értelmező iránymutatások
4.2.1Az Unióban felismerték annak szükségességét, hogy megoldást találjanak azokra az esetekre, amikor bizonyos útvonalakon, illetve bizonyos körülmények miatt az alacsony kereslet vagy a piaci hiányosságok akadályt gördítenek a helyi közösségek szükségleteinek elegendő számú járattal való kielégítése elé. Ilyen esetekben az – 1008/2008/EK rendeletben meghatározott igen különleges feltételek mellett megengedett – közszolgáltatási kötelezettségek garanciát nyújthatnak arra, hogy a peremterületek vagy a fejlődő régiók szorosan kapcsolódhassanak Európa többi részéhez.
4.2.2A tagállamok rendszerint arra használják a közszolgáltatási kötelezettségeket, hogy az országukon belül biztosítsák a rosszul ellátott régiókkal való összeköttetéseket. A közszolgáltatási kötelezettségek esetében meg kell vizsgálni azok szükségességét, és ennek során figyelembe kell venni az arányossági követelményeket, az egyéb közlekedési módok igénybevételének lehetőségét, a légi viteldíjakat és feltételeket, valamint az útvonalon járatokat működtető vagy működtetni szándékozó légi fuvarozók adott útvonalra gyakorolt együttes hatását.
4.2.3A közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó meglévő szabályokat nem mindig hajtották végre következetes módon, ami egyes útvonalakon az összeköttetést és a versenyt egyaránt torzíthatta. A tagállamok körében kérdések merültek fel a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó iránymutatások eljárási rendelkezéseinek tartalmával kapcsolatban.
4.2.4A közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó iránymutatások meghatározzák a Bizottság által a közszolgáltatási kötelezettségek értékelésekor követendő, javasolt módszertant. Az iránymutatások kiterjednek mindenre a közszolgáltatási kötelezettségek és a kapcsolódó eljárások megállapításától a kizárólagos szolgáltatási koncessziók és (az állami támogatási szabályokkal kapcsolatos) ellentételezések magyarázatáig.
4.2.5A közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó iránymutatások hozzá fognak járulni az 1008/2008/EK rendelet meglévő rendelkezéseinek átláthatóbb és egységesebb végrehajtásához és érvényesítéséhez. Az EGSZB azonban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy messzemenően tartsa szem előtt az EGSZB „Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtására ellentételezés formájában adott állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása (2012/21/EU)” című véleményét, amely a nemzeti kormányokat és helyi önkormányzatokat kevésbé megterhelő követelményeket szorgalmaz a közszolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés és az azokkal kapcsolatos szerződések odaítélésére vonatkozó jelentéstétel tekintetében, és különösen abban az esetben, ha a társadalom számára nélkülözhetetlen, kereskedelmi szempontból azonban életképtelen légitársaságok által nyújtott szolgáltatások támogatásához (pl. a távoli területekkel, szigetekkel stb. való összekapcsoltság megteremtéséhez) egyértelműen állami beavatkozásra van szükség. Ugyanakkor az állami támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni a szociális normák betartását.
4.2.6Az EU peremterületein található, illetve a kicsi belföldi piaccal rendelkező tagállamok egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek nem csupán a belföldi összeköttetések, hanem fő repülőtereik és a kulcsfontosságú uniós és Unión kívüli célállomások közötti összeköttetések biztosítása terén is. A kérdés ezért nemcsak az egyértelmű szabályozást érinti, hanem azt is, hogy gazdasági és politikai szempontból hogyan biztosítható az európai peremterületeken található célállomásokkal való megfelelő összekapcsoltság és így az utasok igényeinek való jobb megfelelés. Az érintett tagállamoknak érdekében áll a fenntartható és megbízható légi közlekedési szolgáltatások nyújtása, hogy hosszú távon biztosítsák a tervezési stabilitást, függetlenül attól, hogy az üzemeltető légi fuvarozók számára milyen lehetséges alternatív költségek merülnek fel.
4.2.7Az összeköttetési mutató várhatóan betekintést enged abba, hogy indokolt-e a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban ilyen tágabb – esetleg nagyobb gazdasági növekedést is biztosító – megközelítést alkalmazni. Hosszú távon kérdéses lehet, vajon a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó iránymutatásokban foglalt rendelkezések relevánsak és eredményesek maradhatnak-e egy gyorsan változó légi közlekedési piacon.
4.3A légiforgalmi szolgáltatások folytonossága
4.3.1A léginavigációs szolgáltatások döntő szerepet játszanak a megbízható légi közlekedési összekapcsoltság biztosításában, garantálva a légiforgalmi áramlások biztonságos megvalósítását. Az év legforgalmasabb időszakaiban az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszernek naponta több mint 30 000 járatot kell irányítania. A személyzet nélkülözhetetlen szerepet játszik az ilyen légiforgalmi szolgáltatások nyújtásában. Európa egészét nézve a ágazat 56 300 főt foglalkoztat: 17 370 légiforgalmi irányító és 38 930 egyéb munkatárs dolgozik a léginavigációs szolgálatoknál. Ebben az ágazatban a munkavégzés nemcsak csúcstechnológiát, hanem rendkívül magas szintű szakmai és személyi készségeket is igényel. A közelmúltban érezhetően javult a légiforgalmi rendszer hatékonysága és terhelhetősége, és húsz év alatt 68%-os forgalomnövekedést tudott elérni, az 1995-ös 5,8 millió járatról 2014-re 9,74 millió járatra növelve a teljesítményét. A legszigorúbb biztonsági előírások fenntartása mellett ilyen hatékonyságnövekedés csak azért valósulhatott meg, mert a légi közlekedési értékláncban valamennyi érdekelt fél határozottan elkötelezte magát az egységes európai légtér iránt.
4.3.2Az EGSZB által „A légiforgalmi szolgáltatások folytonossága egy nyitott és összekapcsolt Európában” címmel szervezett nyilvános meghallgatás során a hálózatirányító vázolta a különféle fennakadások európai hatásainak minimálisra csökkentése érdekében bevezetett eljárást. Az intézkedések a léginavigációs szolgáltatók, a légitársaságok és a tagállamok részvételét is igénylik. Igen hatékonynak bizonyultak a fennakadások utasokra gyakorolt hatásainak csökkentésében.
4.3.3A fennakadások egyik lehetséges oka a légi közlekedési ágazat munkavállalóinak szervezett fellépése. A sztrájk alapvető munkavállalói jog, amely nem tartozik az uniós szerződések hatókörébe. Következésképpen a tagállamok feladata annak meghatározása, hogy hogyan gyakorolható a sztrájkhoz való jog, és a tagállamok többsége külön jogszabályokkal vagy rendeletekkel rendelkezik, amelyek meghatározzák a légiforgalmi szolgáltatások terén és az uniós légi közlekedési értéklánc egyéb területein a sztrájkhoz való jog gyakorlásának feltételeit.
4.3.4A légiforgalmi szolgáltatási ágazatban folytatott sikeres szociális párbeszéd eszköztára, melyet a szociális partnerek fogadtak el, kiváló példa arra, hogy hogyan lehet hatékonyan létrehozni a fennakadások kockázatát csökkentő mechanizmusokat. Az intézkedéseket kölcsönös egyetértés alapján hajtják végre. Az EGSZB üdvözli a szociális partnerek arra irányuló javaslatát, hogy bővítsék az aláírók körét, és szívesen részt vesz egy ilyen kezdeményezésben.
5.Egyéb javaslatok
5.1A versenyre károsan ható gyakorlatok elleni küzdelem érdekében az Európai Bizottság – az új 868. sz. rendeletre irányuló javaslatán felül – ösztönzi, hogy a harmadik országokkal kötött átfogó légi közlekedési megállapodásokba átfogó versenyszabályokat foglaljanak bele. Sürgeti a Tanácsot, hogy adjon új felhatalmazást a Bahreinnel, Kínával, Kuvaittal, Mexikóval, Ománnal és Szaúd-Arábiával kötendő további ilyen megállapodásokra vonatkozó tárgyalások megkezdésére. A Bizottság – helyénvalóan – ahhoz is ragaszkodik, hogy haladéktalanul írják alá az Ukrajnával létrejött uniós átfogó légi közlekedési megállapodást.
5.2Az EU és az USA között (2007-ben) létrejött első ilyen átfogó megállapodás (légi közlekedési megállapodás) a tisztességtelen versenyt illetően együttműködést ír elő a versenyhatóságok között és megteremti az együttműködés keretét. A légi közlekedési megállapodás 14. cikke az állami szubvenciókat és támogatásokat érintő intézkedésekkel foglalkozik, egyben olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek feljogosítják a légi közlekedési megállapodással létrehozott vegyes bizottságot az esetleges viták rendezésére – ideértve a semleges választottbírósági eljárás igénybevételét is. Az ilyen átfogó megállapodások legfőbb hozzáadott értéke abban áll, hogy sok kulcsfontosságú terület (biztonsági előírások, tanúsítványok és engedélyek, valamint a biztonság érzékeny területe) szabályozását közelítik egymáshoz. Kiterjed továbbá az ezzel összefüggő állami segélyekre és állami támogatásokra is.
5.3Jelenleg még Kanadával kötöttek átfogó légi közlekedési megállapodást. A Brazíliával kötött megállapodást éppen újratárgyalják, valamint az EU tárgyalásokat folytatott Izraellel, Jordániával, Marokkóval, Moldovával és Grúziával. Ausztráliával és Új-Zélanddal most folynak a tárgyalások. A Tanács 2016-ban adott felhatalmazását követően megkezdődtek a tárgyalások a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel és Törökországgal. A tisztességes versennyel kapcsolatos záradék kérdése minden esetben a tárgyalások részét képezte.
5.4Feltéve, hogy a Bizottság sikeresen lezárja a légi közlekedési megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat, amelyekre jelenleg felhatalmazást kapott, az EGSZB tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy további felhatalmazást szerezzen új, átfogó légi közlekedési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások megkezdésére, továbbá a már megkezdett tárgyalások gyors és eredményes lefolytatását szorgalmazza. Egyes országok és légitársaságaik munkaügyi gyakorlatai azonban aggályosak, és káros hatással lehetnek a tisztességes versenyre a nemzetközi légi közlekedési piacon. Ezért az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa az európai szereplőkkel való tisztességes bánásmódot és az egyenlő versenyfeltételek érvényesülését. Az EGSZB azt ajánlja a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy ismerjék el, hogy a harmadik országokkal kötött összes uniós légi közlekedési megállapodás tárgyalásakor meg kell egyezni megfelelő, kötelező érvényű szociális záradékok beillesztéséről.
Kelt Brüsszelben, 2018. január 17-én.
Georges DASSIS
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________