Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
CCMI/155
Az Európai Védelmi Alap felállítása
VÉLEMÉNY
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Az Európai Védelmi Alap felállítása
[COM(2017) 295 final]
Előadó: Mihai IVAŞCU
Társelőadó: Fabien COUDERC
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság, 2017. 08. 04.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Elnökségi határozat:
|
2017. 06. 16.
|
|
Illetékes szekció:
|
Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
|
|
Elfogadás a CCMI ülésén:
|
2017. 11. 16.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2017. 12. 07.
|
|
Plenáris ülés száma:
|
530.
|
|
A szavazás eredménye
(mellette/ellene/tartózkodott):
|
179/2/5
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia az Unió megvédéséért, továbbá készen kell állnia és képesnek kell lennie minden, a polgárai és életmódjuk ellen irányuló fenyegetés elhárítására.
1.2Az európai védelmi cselekvési terv és a globális stratégia hangsúlyozza, hogy a védelmi iparnak stratégiai autonómiát kell kivívnia magának, hogy az EU a védelmi szektor fontos és hiteles szereplőjévé váljon. Az Európai Védelmi Alap egyértelmű célja, hogy serkentse a tagállamok közötti együttműködést a kutatás és a technológia, a fejlesztés, illetve a katonai képességek stratégiai beszerzése terén. Kiemelt figyelmet kellene szentelni annak, hogy összekapcsolják egymással a kutatás-technológia területét és a katonai képességek fejlesztését.
1.3Az EGSZB úgy véli, hogy a védelmi ipar, amelytől 1,4 millió munkahely függ, fontos szerepet játszik az európai gazdaságban. A koordináció hiányából fakadó költség évente 25 és 100 milliárd euró között mozog, ami elfogadhatatlan a globális verseny világában.
1.4Az EGSZB határozottan javasolja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság az Európai Védelmi Alapot arra használják, hogy a fő ipari képességeket Európában tartsák, és hogy biztosítsák, hogy az európai forrásokat európai kutatásra és fejlesztésre, valamint európai fegyverrendszerek vásárlására költik.
1.5Az EGSZB támogatja az Európai Védelmi Alap versenyképességet szem előtt tartó megközelítését, ami egyrészt biztosítja a hozzáférést az összes tagállam számára, másrészt pedig olyan projekteket finanszíroz, amelyek hozzáadott értéket és korszerű technológiát állítanak elő.
1.6Az EGSZB úgy véli, hogy amellett, hogy gondoskodik a finanszírozásról az ipar számára, az Európai Bizottságnak fel kell építenie egy olyan keretrendszert, amely hatékonyabb, tagállamokon átívelő kommunikációt biztosít az ipar szereplőinek, függetlenül azok méretétől.
1.7Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a jelenlegi javaslat kiemelt figyelmet szentel a kkv-knak, tekintet nélkül azok származási országára. Gyakran a kkv-któl indulnak innovatív kezdeményezések olyan korszerű területeken, mint az információtechnológia és kommunikáció vagy a kiberbiztonság. Az EGSZB üdvözölné a kkv-k bevonására irányuló és határon átnyúló együttműködésüket ösztönző mechanizmusokat is, mint amilyen például a bónuszrendszer.
1.8Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy az európai érdekeket támogató, erős, kulcsfontosságú képességeket kell felépíteni. Ezeket a tagállamoknak a nemzeti védelmi politikájukkal, az európai célkitűzésekkel és a NATO-partnerségből eredő kötelezettségekkel összhangban kell meghatározniuk.
1.9Az EGSZB úgy véli, hogy leginkább azokra a technológiákra kell összpontosítani, amelyeknek döntő jelentőségük van abból a szempontból, hogy az EU vezető szerepet tölthessen be a technológia terén. Mindez közös védelmi tervezéssel érhető el, illetve úgy, ha létrehoznak egy tervet a kulcsfontosságú védelmi képességekre vonatkozóan.
1.10Az EGSZB azt javasolja, hogy a pályázati felhívások odaítélési eljárása során vegyenek figyelembe kötelező és szigorú társadalmi és környezeti előírásokat.
1.11Az EGSZB szerint a finanszírozási rendszerek nem lehetnek ugyanolyanok, mint más tevékenységet folytató ágazatoknál, tekintettel a védelmi ágazat sajátosságaira és a tudás megosztásával kapcsolatos gyanakvásra és félelemre a vállalatok és a tagállamok körében.
1.12Az EGSZB úgy véli, hogy a lehető leghamarabb létre kell hozni az Európai Védelmi Alap irányítási struktúráját, amelynek magában kell foglalnia az Európai Uniót, az Európai Védelmi Ügynökséget, a tagállamokat, valamint az ipar képviselőit. Az Európai Bizottságnak fel kellene mérnie, hogy milyen új lehetőségek vannak arra, hogy korlátozzák az Európai Védelmi Alap végrehajtásával járó bürokráciát. Az EGSZB továbbá javasolja, hogy az Európai Parlament rendszeresen jusson hozzá jelentésekhez, hogy ki tudja értékelni az alap működését.
1.13Az EGSZB javasolja, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az Európai Védelmi Alap program alakulása folyamán az egy-egy támogatható projektben részt vevő országok minimális számát háromra emeljék.
1.14Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Védelmi Alapba bevont tagállamok számának maximálása csökkenteni fogja a redundanciát, és elősegíti a logisztika és az alrendszerek standardizálását. Ezáltal elkerülhető a jelenlegi NATO-standardokkal való párhuzamosság, valamint csökkenthető a fegyverrendszerek szétforgácsoltsága. Ezért bármilyen odaítélt projekt esetén az Európai Védelmi Alapnak és a kiválasztott ipari konzorciumnak a fejlesztés korai szakaszaiban szorosan együtt kell működniük a közös normák és szabványok meghatározása érdekében.
1.15Az EGSZB kétségének ad hangot azt illetően, hogy létezik egy „észszerű elvárás azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztés beszerzést eredményezzen”, tekintve, hogy a katonai kutatás területén számos példa van olyan projektekre, amelyek kifejlesztésre kerültek, később azonban az államok nem szerezték be azokat. Az EGSZB szerint egyértelmű szabályokat kell bevezetni a sikeresen kifejlesztett képességek megvásárlása melletti kötelezettségvállalásra vonatkozóan.
1.16Az EGSZB szerint lehetővé kell tenni, hogy a képességfejlesztési kereten belül finanszírozott projektek fejlesztésének korai szakaszában uniós társfinanszírozású képzési programokat használjanak. A képzett munkaerő kulcsfontosságú ahhoz, hogy korszerű technológiákat lehessen kifejleszteni a védelem területén.
1.17Az EGSZB továbbá a szervezett civil társadalom képviseleti szerveként szívesen rendelkezésre áll tapasztalatával, és konzultációs lehetőséget biztosít minden, az Európai Védelmi Alap gazdasági és társadalmi vonatkozásaival kapcsolatos kérdésben.
2.A vélemény háttere, a tárgyalt jogalkotási javaslat áttekintése
2.1Európának a geopolitikai helyzetet illetően rendkívüli körülményekkel kell szembenéznie. A nemzetközi színtéren tapasztalható egyre nagyobb bizonytalanság olyan, a biztonság szempontjából törékeny környezetet hozott létre, amely számos szokványos és nem szokványos fenyegetést generál. Az európai polgárok megkövetelik, hogy a rendelkezésünkre álló összes eszközt vessük be ezeknek a kihívásoknak a leküzdésére.
2.2Annak érdekében, hogy ismételten megerősítse szerepét a nemzetközi porondon, Európának képesnek kell lennie hatékonyan és önállóan leszámolni a külső fenyegetésekkel. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az európai polgárok biztonsága és jóléte szempontjából kulcsfontosságú az „ágyúnaszád politika” a Közel-Keleten és Afrikában.
2.32014-ben az EU27 mintegy 2 milliárd eurót költött a védelemmel kapcsolatos technológiai kutatásra. Ezt megelőzően, 2006 óta folyamatosan, 27%-kal csökkentek az ilyen jellegű kiadások, melyek az együttműködési keretben viszont több mint 30%-kal csökkentek. Ugyanakkor az USA évi 9 milliárd eurót költött a védelemmel kapcsolatos technológiai kutatásra, Oroszország 2012 és 2014 között megduplázta ilyen jellegű kiadásait, és a legfrissebb adatok tanúsága szerint Kína is többet ruház be ezen a területen.
2.4Az európai védelmi cselekvési terv részét képező Európai Védelmi Alap arra szolgál, hogy segítse a tagállamokat tevékenységük összehangolásában és a védelemre szánt pénz hatékonyabb felhasználásában, kiküszöbölve a párhuzamosságokat, a kutatás és fejlesztés területétől kezdve a védelmi képességek megvásárlásáig. Az EGSZB már hangot adott annak, hogy támogatja az Európai Védelmi Unió megalakulását, és üdvözölte az Európai Védelmi Alap létrehozását.
2.5Az Európai Védelmi Alap két különböző, de egymást kiegészítő keretet foglal magában: a kutatási keretet és a képességfejlesztési keretet, amelyeket egy-egy koordinációs testület irányít. A kutatási keret finanszírozása teljes egészében az EU költségvetéséből történik majd, és a tagállamok közötti megállapodás létrejöttét követően a védelmi képességek fejlesztésére irányuló, együttműködésen alapuló projekteket fognak belőle támogatni. A képességfejlesztési keretet elsősorban a tagállamok hozzájárulásaiból fogják finanszírozni.
2.6Az EGSZB tudatában van annak, hogy a jelenlegi biztonsági helyzetben, amelyet az európai földön elkövetett terrorista merényletek, a hibrid hadviselés és a kibertámadások határoznak meg, egyre nehezebb elkülöníteni a belső és a külső biztonságot, amelyek egyre jelentősebb mértékben összefüggenek.
3.Kapcsolat az Európai Védelmi Alap és az európai védelmi ipar között; sajátosságok
3.1A védelmi képességek és az, hogy képesek legyünk megvédeni külső határainkat, szorosan összekapcsolódnak az erős ipari bázissal. Ennek alapján az EGSZB szerint a kollektív védelem támogatása érdekében európai szinten tett lépéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ipar Európában maradjon. Az üzleti stratégiák arra kényszeríthetik a védelmi ipar ágazatait, hogy EU-n kívüli alvállalkozókat válasszanak, így ellátási láncuk egy része külföldre kerüljön. Az EGSZB meggyőződése, hogy a lehető legkorlátozottabb mértékben szabad csak európai pénzt külföldi alvállalkozók támogatására fordítani, és hogy az üzleti döntések nem csorbíthatják a stratégiai autonómiát.
3.2Az Európai Védelmi Alapnak azt kell fő prioritásának tekintenie, hogy növelje az európai ipar versenyképességét, olyan technológiákat kifejlesztve, amelyek kritikus fontosságúak az uniós védelmi ágazat létezése és önellátása szempontjából.
3.3A védelmi ágazatot a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok és a felhőtechnológiák, a kibertámadások, a vezető nélküli járművek, a hibrid és a transznacionális fenyegetések stb. teljes mértékben forradalmasítják. Az újfajta technológiák és fenyegetések újfajta ellenintézkedéseket tesznek szükségessé. Egy dolog biztos: ha együttműködünk, hatékonyabban kezelhetjük és előzhetjük meg ezeket a kihívásokat. Szisztematikusabb együttműködésre, valamint közös erőfeszítésre van szükség a technológiák kifejlesztése és a képességek megvásárlását szolgáló összehangolt cselekvés érdekében.
3.4Az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet egy, az együttműködés fokozására ösztönző fontos gazdasági szempontra. A védelmi ipar közvetlenül vagy közvetve több mint 1,4 millió magasan képzett személyt foglalkoztat, és minden befektetett euró az 1,6-szorosát hozza vissza. Az, hogy ezen a területen hiányzik a koordináció, Európának 25 és 100 milliárd euró közötti összegbe kerül évente.
3.5A koordináció hiánya azt eredményezi, hogy nagy számban vannak redundáns fegyverrendszerek, hiányzik a méretgazdaságosság a védelmi ipar vonatkozásában és csökken fegyveres erőink bevethetősége. Az EU-ban 178 különböző fegyverrendszer van, míg az Egyesült Államokban 30. Az EU-ban 17 különböző harckocsitípus létezik, az Egyesült Államokban viszont csak egy. Ez jól jelzi, hogy a védelmi kiadások egyértelműen nem hatékonyak, és hogy a védelmi eszközök nem kompatibilisek egymással.
3.6AZ EGSZB emlékeztet arra, hogy a hatékony védelmi kutatás és technológia alapja a képzett munkaerő. A védelmi iparágakban való ambiciózus és stabil képzés és szakmai oktatás kulcsfontosságú azon projektek sikeréhez, amelyek technológiai előrelépést szeretnének elérni.
3.7Az EGSZB szeretne rámutatni, hogy korábban már többször volt példa sikeres közös katonai együttműködésre a kutatás és a beszerzés terén. Az Eurofighter Typhoon, a Meteor rakéta, a Horizon-osztályú romboló és a FREMM fregatt csak néhány példa a fenti típusú projektre.
3.8Az EGSZB számára nem világos, hogy azok a tagállamok, amelyek elkötelezik magukat egy-egy ilyen fejlesztési projekt mellett, hogyan tudják bizonyítani, hogy van egy „észszerű elvárás azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztés beszerzést eredményezzen”, tekintve, hogy a katonai kutatás területén számos példa van olyan projektekre, amelyek kifejlesztésre kerültek, később azonban az államok nem szerezték be azokat. Azzal, hogy az új kapacitások kifejlesztésének korai fázisát az uniós költségvetésből társfinanszírozzák, az a cél, hogy csökkentsék az ipari kockázatokat, ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a vásárlók kötelezettséget vállalnak a sikeresen kifejlesztett kapacitások megvásárlására.
3.9A 28 tagállam együttesen a második a világon a katonai célokra fordított kiadások nagyságát illetően. Míg azonban az összes jelentős hatalom növelte védelmi célú kiadásait, az EU27 védelmi célú kiadásai 2005 és 2015 között közel 11%-kal csökkentek. A 28 tagállam közül csak 4 éri el a NATO által előirányzott, a GDP 2%-át kitevő ráfordítási célértéket. A nemzeti költségvetések jelentősen csökkentették a védelmi kutatásra és technológiára fordított kiadásokat. 2006 és 2013 között az Európai Védelmi Ügynökségben részt vevő 27 tagállamban a védelmi kutatásra és technológiára fordított kiadás 27%-kal csökkent.
3.10Az EGSZB szerint az egyesült királyságbeli bázissal rendelkező védelmi vállalatok problémáját egy korai szakaszban kell kezelni, tekintettel az európai fejlesztési programokban való érdekeltségükre és az Egyesült Királyságnak a védelem terén játszott kiemelkedő szerepére. Az EU érdeke, hogy megőrizze a brit know-how-t.
3.11Bár az Európai Bizottság biztosítja a finanszírozást a kutatási keret számára, a tagállamok döntenek arról, hogy beruháznak-e a kapacitások beszerzésébe. Ebben az egész rendszerben az ipar végzi el a kutatást és a fejlesztést, valamint a védelmi képességek kifejlesztését. Az EGSZB úgy véli, hogy amellett, hogy gondoskodik a finanszírozásról az ipar számára, az Európai Bizottságnak létre kell hoznia egy olyan keretrendszert, amely jobb kommunikációt tesz lehetővé az EU védelmi ágazatának összes ipari szereplője között.
4.Kedvezményezettek: Nagy szereplők és kkv-k
4.1Az EGSZB-nek az a véleménye, hogy a tagállamok továbbra is központi szerepet fognak játszani a biztonság megerősítésében, és hogy egyetlen jelenlegi európai szintű kezdeményezés sem fog változtatni ezen.
4.2Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Védelmi Alapnak egy kizárólag a versenyképességet szem előtt tartó programnak kellene lennie, amelyben a leginkább releváns és versenyképes projekteket finanszírozzák, tekintet nélkül a földrajzi vagy szociális megfontolásokra. Megfelelő lépésekkel azonban biztosítani kell az igazságos hozzáférést az összes tagállam számára, valamint bátorítani kell a kisebb vállalatokat, hogy fogjanak össze a határokon átnyúló együttműködés érdekében.
4.3Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak gazdaságunkban. Üdvözlendő a védelmi iparban részt vevő kkv-k és egyéb közepes piaci tőkeértékű vállalatok bátorítása. Sőt, az innováció az olyan modern területeken, mint az információtechnológia és a kommunikáció, valamint a kiberbiztonság, gyakran a start-up vállalatoktól és a kis cégektől indul ki. Az EGSZB erőteljesen támogatja ezt, és rendkívül fontosnak tartja, hogy fő célként egyenlő esélyeket biztosítsanak minden kkv számára, függetlenül attól, mely országból származnak.
4.4Az EGSZB értelmezése szerint az Európai Védelmi Alap rendeltetése, hogy támogassa az európai védelmi ipar versenyképességét. Noha az Európai Bizottságnak az alap működését tekintve befogadó szemléletet kellene alkalmaznia, az alap nem használható regionális fejlesztési alapként. Ez a források elaprózódásához vezetne, és nem lenne hatékony az európai védelmi rendszerek fragmentáltsága elleni küzdelemben.
4.5A befogadó jelleg érvényesítése érdekében az alapot nem szabad kizárólag a nagy szereplőkre gondolva kialakítani. Az alap jelentős részét kkv-k számára kell fenntartani, például kisebb projektek azonosítása révén. Az EGSZB üdvözölné a kkv-k határon átnyúló együttműködését ösztönző mechanizmusokat is, mint amilyen például a bónuszrendszer.
4.6Az EGSZB érti annak a logikáját, hogy a védelmi tevékenységek területén végzett kutatást és technológiát miért 100%-ban az EU finanszírozza, szemben a civil tevékenységeknél jellemző társfinanszírozással. Az ügyfelek (nagyrészt nemzeti védelmi minisztériumok) igen korlátozott száma miatt az iparágak nehezen tudják kiegyenlíteni azt a kockázatot, amely egy új terméknek egy kiszámíthatóbb piacon történő kifejlesztésével jár. Függetlenül attól, hogy a jövőbeli alap a következő többéves pénzügyi keretben a többi kutatási alappal egy kalap alá kerül-e, ezekkel a sajátosságokkal foglalkozni kell.
4.7Szilárd meggyőződésünk, hogy az Európai Védelmi Alap erős ösztönzést jelent majd a tagállamok számára, hogy „európai terméket vásároljanak”, ha jövőbeli védelmi beszerzésről van szó, biztosítva ezáltal a gazdasági fejlődést és megőrizve a globális katonai képesség fenntartásához szükséges know-how-t és ipari bázist. Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy megvásárolják az Európai Védelmi Alaphoz kapcsolódó sikeres technológiai kutatási projektek keretében kifejlesztett technológiákat és katonai képességeket.
5.Közös védelmi tervezés és kulcsfontosságú (katonai) képességekre vonatkozó terv
5.1Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok – az Európai Bizottsággal és az Európai Védelmi Ügynökséggel közösen – hajtsanak végre közös védelmi tervezést és dolgozzanak ki tervet a kulcsfontosságú katonai képességekről, hogy fel lehessen térképezni a technológiai kutatással kapcsolatos prioritásokat és azt, hogy milyen katonai képességekre van szükség mind a tagállamok, mind pedig Európa védelme érdekében.
5.2Mivel ezzel a fajta programmal kapcsolatban nagyon kevés tapasztalattal rendelkezik (lényegében csak a kísérleti projekt és az előkészítő intézkedés elindítása sorolható ide), az Európai Uniónak még ki kell dolgoznia egyértelmű mutatószámokon alapuló javaslatát, és nem rendelkezik még világos tervvel a kulcsfontosságú képességekre vonatkozóan. E terv kidolgozására 2018-ban fog sor kerülni.
5.3A kulcsfontosságú képességekre vonatkozó tervnek biztosítania kell, hogy az EU a stratégiai autonómia irányába tartson, és meg kell határoznia azokat a technológiákat, amelyeket ki kell fejleszteni annak érdekében, hogy az Európai Unió megtartsa vezető szerepét a kulcsfontosságú képességek területén és függetlenedni tudjon a külső szereplőktől. Az EGSZB szerint a tagállamok egyéni igényein túlmenő technológiák és képességek kifejlesztése nélkülözhetetlen az Európai Védelmi Alap sikere szempontjából.
5.4Az EGSZB határozottan kiáll a kutatás képességalapú megközelítése mellett. Ennek jegyében meggyőződésünk, hogy minden, az Európai Védelmi Alap keretében végzett kutatásnak azokra a kulcsfontosságú képességekre kell összpontosítania, amelyekre Európának a szabad cselekvéshez és döntéshez szüksége van.
5.5A jelenlegi biztonsági környezetben a technológiai fölény alapvető fontosságú. Így az EGSZB szerint az Európai Védelmi Alapnak, és különösen az európai védelmi kutatási programnak biztosítania kell, hogy Európa a katonai témájú kutatás élvonalában maradjon. Segítséget nyújthat ehhez, ha erőforrásokat fordítanak a jövőbeli közös programok támogatására szolgáló technológiademonstrációs rendszerekre.
5.6Az EGSZB véleménye szerint a kulcsfontosságú képességekre vonatkozó terv kialakítása során a technológiai terület teljes életciklusát figyelembe kell venni. Emellett az EU-nak és a tagállamoknak közösen, összehangoltan, a NATO-partnerségből eredő kötelezettségek figyelembevételével kell elkészíteniük a K+F-re és a képességfejlesztésre vonatkozó terveket.
6.Beruházási területek és finanszírozási rendszerek
6.1Az Európai Bizottság ambiciózus finanszírozást javasol az Európai Védelmi Alap mindkét kerete számára:
·90 millió euró 2017-től 2020-ig az előkészítő intézkedés számára,
·évi 500 millió euró az európai védelmi kutatási program számára,
·500 millió euró 2019-ben és 2020-ban az európai védelmi ipari fejlesztési program számára,
·évi 1 milliárd euró 2021-től kezdve, a következő többéves pénzügyi kereten belül.
6.2Az EGSZB szerint a beruházásnak olyan technológiákra kell irányulnia, amelyek kritikus fontosságúak az EU védelme szempontjából, és amelyek terén külső szállítóktól függünk vagy jelenleg válunk függővé. Emellett az EGSZB úgy véli, hogy leginkább azokra a technológiákra kell összpontosítani, amelyeknek döntő jelentőségük van abból a szempontból, hogy az EU vezető szerepet tölthessen be a technológia különböző területein.
6.3Az EGSZB támogatja a két keret finanszírozásának elkülönítését – az uniós finanszírozást a kutatási keret esetében, illetve a tagállamok költségvetéséből való finanszírozást a képességfejlesztési keret esetében. Az EGSZB már hangot adott azon nézetének, amely szerint „amíg az Európai Unió nem rendelkezik saját felhasználható bevétellel, addig a fegyveres erők katonai képességeinek beszerzése a tagállamok feladata marad. […] Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az EUSZ 41. cikkének értelmében az uniós költségvetést nem szabad katonai műveletek finanszírozására használni. Az ettől az elvtől való eltérés ellentétben állna egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellegével is (EUSZ 42. cikk (1) bekezdés)”.
6.4Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Védelmi Alapot olyan területeken használják a képességek fejlesztését támogató pénzügyi eszközként, amelyeken az európai védelmi ipar jelenleg külső forrásoktól függ. Ezeknek a képességeknek az Európában történő fejlesztése több stratégiai lehetőséget nyújt, emellett pedig értékes tudáshoz, technológiához és munkahelyekhez juttatja az ágazatot.
6.5Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Védelmi Alap kutatási keretéhez javasolt finanszírozás szintje bőséges ösztönzést tesz lehetővé az innovatív kutatáshoz. Ezzel az EU a negyedik legnagyobb finanszírozóvá válik a védelemkutatás terén Európában; az alapnak azonban nem szabad hátrányosan érintenie más alapvető fontosságú európai fejlesztési projekteket.
6.6Az EGSZB szerint az Európai Védelmi Alap finanszírozási rendszerének kialakítása rendkívül fontos az ipar teljes elkötelezettségének biztosítása, valamint a lehető legtöbb tagállamot bevonó termelő konzorciumok létrehozásának bátorítása érdekében. A finanszírozási programok nem lehetnek ugyanolyanok, mint más tevékenységet folytató ágazatoknál, tekintettel a védelmi ágazat sajátosságaira, és a tudás megosztásával kapcsolatos gyanakvásra és félelemre a vállalatok és a tagállamok körében.
7.Irányítás
7.1Az Európai Bizottság javaslatából nem derül ki világosan, hogy az Európai Védelmi Alap irányítása milyen formában fog történni. Az EGSZB úgy véli, hogy a lehető leghamarabb létre kell hozni az irányítási struktúrát, és annak magában kell foglalnia az Európai Uniót, az Európai Védelmi Ügynökséget, a tagállamokat, valamint az ipar képviselőit.
7.2Az EGSZB szerint az Európai Védelmi Alap irányítási modelljével kapcsolatos megállapodás megszületése érdekében fokozni kell a tagállamok közötti eszmecseréket, tekintettel a két keretre, valamint a következő többéves pénzügyi keretre. Bár olyan színben tüntetik fel, mintha csak egy lenne a kutatási-fejlesztési programok közül, az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a védelmi ágazat egyedülálló, és olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyekre egyedi, világos irányítási szabályokat kell alkalmazni. Ezekkel a szabályokkal kapcsolatban minél előbb megállapodásra kell jutni.
7.3Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy a két keretet szorosan össze kell hangolni más nemzeti programokkal, illetve azokkal a nemzetközi programokkal, amelyekben a tagállamok részt vesznek.
7.4Bár jelenleg megfelelőnek tűnik az a feltétel, hogy három vállalat két tagállamból származzon, az EGSZB szerint ha a program már érettebb szakaszba kerül, akkor a tagállamok közötti nagyobb szinergia elősegítése érdekében a minimális követelményt a tagállamok számát illetően háromra kell emelni.
7.5Az Európai Védelmi Alap által – akár a kutatási, akár a képességfejlesztési keret révén – finanszírozott projektek közpénzek felhasználását jelentik. Az Európai Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a pályázatok elbírálásakor csak a versenyképesebb projekteket válasszák ki úgy, hogy közben objektív kritériumokon alapuló, szigorú társadalmi és környezeti előírásokat is figyelembe vesznek.
7.6Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a túlzott bürokrácia hátráltatni fogja az Európai Védelmi Alap gyakorlati alkalmazását, és azt javasolja, hogy az Alap továbbfejlődése során vizsgáljanak majd meg további lehetőségeket is ezen a területen.
7.7Az EGSZB mint a szervezett civil társadalom reprezentatív európai szerve hangsúlyozza, hogy rendelkezésre áll a konzultációra az Európai Védelmi Alap végrehajtásával, valamint az új európai védelmi politika gazdasági, társadalmi és kutatási aspektusaival összefüggő bármely kérdéssel kapcsolatban.
8.Szabványosítás
8.1Az EGSZB véleménye szerint a kölcsönösen elismert igényekre fókuszáló közös programok nemcsak a redundáns rendszerek számát fogják csökkenteni, de az alrendszerek és a logisztika nagyobb fokú szabványosításához is hozzájárulnak.
8.2A referenciaértékeket illetően fontos globálisan szemlélni a helyzetet, azaz a tagállamok nemzeti kutatási programjai mellett a NATO-partnerek által a különböző területeken végzett fejlesztéseket is figyelembe kell venni.
8.3Az EGSZB határozottan azt tanácsolja, hogy az Európai Bizottság az Európai Védelmi Ügynökséggel és a tagállamokkal együtt határozza meg a közös fejlesztés prioritást élvező területeit. Ez csak úgy érhető el, ha a felek megállapodnak a szükségletek közös meghatározásában és fokozzák a szabványosítást.
8.4Az alapnak nem az a célja, hogy helyettesítse a védelemre fordított nemzeti kiadásokat, hanem az, hogy fokozza azok hatékonyságát és észszerűségét. Ez csak akkor érhető el, ha az Európai Védelmi Alap bizonyítja, hogy hozzáadott értéket nyújt: ehhez olyan projekteket kell véghezvinnie, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudtak volna hatékonyabban és olcsóbban kivitelezni. Az alapnak az együttműködés javítására való ösztönzésként kell működnie. Csak ebben az esetben tudja elkerülni, hogy számos különböző fegyverrendszer létezzen egyszerre.
8.5Az EGSZB támogatja közös szabványok kidolgozását, elkerülve, hogy a meglévőkkel (főleg a NATO-szabványokkal) párhuzamos szabványok jöjjenek létre. Napjainkban, amikor 178 különböző fegyverrendszer létezik Európában, kutatási prioritásunk az, hogy közös európai szabványokat és felületeket állapítsunk meg, hogy a meglévőket a lehető legjobban összekapcsoljuk, és előkészítsük a jövőbeli rendszereket. E szabványok tiszteletben tartásával a tagállamok megengedhetik maguknak, hogy EU-kompatibilis rendszereket fejlesszenek ki.
8.6A szabványok kibocsátása az alrendszerek szempontjából különösen fontos. Az újonnan kifejlesztett termékek biztosan új európai szintű szabványt jelölnek ki, azonban a termékekbe esetleg beépített, már meglévő alrendszereknek is bizonyos mértékig közös szabványokon kell alapulniuk. Az EGSZB szerint ez javítaná az interoperabilitást, ugyanakkor csökkentené a fegyverrendszerek elaprózódottságát.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 7-én.
Georges Dassis
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
____________