INT/823
Digitális egységes piac / kkv-k
VÉLEMÉNY
Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
A digitális egységes piac – Trendek és kilátások a kkv-k szempontjából
(saját kezdeményezésű vélemény)
Előadó: Pedro ALMEIDA FREIRE
|
Tanulmányozócsoport:
|
Digitális egységes piac / kkv-k
|
|
|
|
|
Elnök:
|
Ferre WYCKMANS (BE/II)
|
|
Előadó:
|
Pedro ALMEIDA FREIRE (PT/I)
|
|
|
|
|
Tagok:
|
Pietro Francesco DE LOTTO (IT/I)
Dimitris DIMITRIADIS (EL/I)
Ignacio GARCÍA MAGARZO (ES/I)
Norbert GEISEN (LU/III)
Mihai IVAȘCU (RO/III)
Minel IVAȘCU (RO/II)
Violeta JELIĆ (HR/I)
Norbert KLUGE (DE/II)
Ronny LANNOO (BE/III)
Arno METZLER (DE/III)
Pasi MOISIO (FI/III)
Martin SIECKER (NL/II)
Mare VIIES (EE/II)
|
|
|
|
|
Szakértők:
|
Véronique CHAPPELART (az előadó felkérésére)
Luc HENDRICKX (az I. Csoport felkérésére)
|
|
Közgyűlési határozat:
|
2017. 03. 30.
|
|
Jogalap:
|
az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
|
|
|
saját kezdeményezésű vélemény
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2020. 09. 04.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
...
|
|
Plenáris ülés száma:
|
xx.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB kiemelten figyelemmel kíséri a digitális technológiának az európai kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) gyakorolt hatását. Európa 25 millió kis- és középvállalkozása jelenti ugyanis az uniós gazdaság gerincét. Körülbelül 100 millió embert foglalkoztatnak, Európa GDP-jének több mint felét adják, és a gazdaság minden ágazatában kulcsszerepet játszanak az értékteremtésben.
1.2Az EGSZB a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, 2019-re vonatkozó DESI mutató alapján kiválasztott országokban (Belgium, Németország, Portugália és Románia) tartott meghallgatások alapján megállapította, hogy sok európai kkv – különös tekintettel az európai vállalkozások 93%-át alkotó mikro- és kisvállalkozásokra – késlekedik a digitális megoldások alkalmazásával. Azok, amelyek elindultak ezen az úton, arról számoltak be, hogy számos akadállyal szembesülnek, amelyek gátolják őket a digitális megoldások kiaknázásában.
1.3Az EGSZB javasolja, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a terület szélessávú hálózat általi optimális lefedettségének hiányából fakadó első számú akadályt megszüntessék.
1.4Az EGSZB feltárta, hogy kritikus fontosságúak, ha nem éppen akut jellegűek a kkv-k digitális technológiával kapcsolatos képzési szükségletei olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc-technológia. Az EGSZB e tekintetben azt javasolja, hogy az iskolai oktatás keretében kötelező képzéseket kínáljanak a digitális technológiákról, és hogy a kkv-k részesüljenek a digitális eszközök használatát oktató képzési szolgáltatásokban. Emellett továbbra is támogatni és népszerűsíteni kell az önfoglalkoztatókat, valamint a kkv-k vezetőit és alkalmazottait célzó megfelelő és megfizethető továbbképzéseket.
1.5Az EGSZB megfelelő nemzeti szintű adóügyi koordinációt szorgalmaz, mivel annak hiánya a megkérdezett országok felében arányaikat tekintve magasabb költségeket eredményez a kkv-k számára, mint a nagyvállalatok esetében, és akadályozza a határokon átnyúló tevékenységeket. A kkv-k és a nagyvállalatok közötti tisztességes verseny biztosítása elengedhetetlen a belső piac megfelelő működéséhez.
1.6Az EGSZB azt kívánja, hogy szüntessék meg a jogi különbségeket, a többszörös szabályozást, ami az előírások, címkék sokféleségét eredményezi: ezek komoly akadályok a kkv-k digitális és határokon átnyúló kiépítése tekintetében, mivel megfelelési és bérköltségeket, valamint külső szakértői költségeket eredményeznek, ami gátolja növekedésüket.
1.7Az EGSZB szerint a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése kiemelt fontosságú azon beruházásaik támogatásához, amelyek célja, hogy alkalmazkodjanak a társadalom, a kereskedelem, a fogyasztói szokások digitális átalakulásához és a kereskedelem nemzetközivé válásához. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Enterprise Europe Network (EEN) hálózatát az európai kkv-k nem ismerik, és nem is használják eléggé, ahogyan az Európai Unió által finanszírozott digitális innovációs központok sem. Az EEN és a kkv-k szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés fokozása javítaná a rendszer hatékonyságát.
2.A digitális technológia hatása a kkv-kra
2.1Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, 2020-ra vonatkozó mutató 2020. június 11-i közzétételekor kijelentette, hogy „a koronavírus okozta válság megmutatta, mennyire fontos az internetkapcsolat, és hogy a polgárok és a vállalkozások képesek legyenek az online interakciókra”.
2.2Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos megjegyezte, hogy „a (DESI alapján) közzétett adatok arról tanúskodnak, hogy az ipar soha nem látott mértékben alkalmaz digitális megoldásokat. Biztosítanunk kell, hogy ez így legyen a kis- és középvállalkozások esetében is, és hogy a gazdaság egészében a legfejlettebb digitális technológiákat használják”.
2.3Az EGSZB is különös figyelmet fordít a digitális technológia kkv-kra gyakorolt hatására. Európa 25 millió kis- és középvállalkozása jelenti ugyanis az uniós gazdaság gerincét. Körülbelül 100 millió embert foglalkoztatnak, Európa GDP-jének több mint felét adják, és a gazdaság minden ágazatában kulcsszerepet játszanak az értékteremtésben.
2.4A kkv-k mélyen be vannak ágyazva Európa gazdasági és társadalmi struktúrájába; gazdasági modelljük, méretük, működési idejük, vállalkozói profiljuk nagyon sokszínű, és változatos tehetségekből, férfiakból és nőkből álló bázisra támaszkodnak. Ide tartoznak a szabad foglalkozások – bár az ágazatukra (gyógyszeripar, igazságügy stb.) jellemző szabályozásnak és szabályoknak alávetett szabad foglalkozásokat mint ilyeneket a kkv-k fogalommeghatározása nem tartalmazza –, a mikrovállalkozások, a közepes méretű ipari vállalkozások, a hagyományos kézműves vállalkozások és a csúcstechnológiát alkalmazó induló vállalkozások.
2.5Figyelembe véve a digitális technológiák kkv-kra gyakorolt hatását, az EGSZB egyetért az Európai Bizottság elemzésével, és úgy véli, hogy a három pillér, amelyen az Európai Bizottság fenntartható és digitális Európát célzó kkv-stratégiájának irányvonala nyugszik (a fenntarthatóságra és digitalizációra való átálláshoz szükséges kapacitásépítés és támogatás, a szabályozási terhek csökkentése, a piachoz és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása) valóban prioritási területek. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kkv-knak azonnali pénzügyi támogatásra van szükségük, mivel nagyon súlyosan érinti őket a Covid19-világjárvány gazdasági hatása, és ennek következtében az általuk foglalkoztatott munkavállalók nagyobb eséllyel veszítik el munkahelyüket.
E tekintetben az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2020. július 17. és 21. között tartott rendkívüli európai tanácsi ülésen elfogadott, a Covid19-pandémia által okozott gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó európai gazdaságélénkítési terv 750 milliárd euróra korlátozódik, és hogy a 27 tagállam – különösen a digitális szférában – visszafogottabb ambíciókat fogalmazott meg, hogy elnyerje az úgynevezett „takarékos” országok jóváhagyását. Ez hatással lesz a kkv-k digitalizálásához nyújtott pénzügyi támogatásra.
2.6Az EGSZB rámutat, hogy az Európai Bizottság fenntartható és digitális Európát célzó kkv-stratégiájának pillérei összhangban vannak azokkal az elvárásokkal, amelyeket a kkv-k képviselői hangoztattak azon meghallgatások során, amelyeket az EGSZB a 2019-es DESI alapján kiválasztott négy országban (Belgium, Németország, Portugália és Románia) tartott annak érdekében, hogy felmérje a digitális technológiák kkv-kra gyakorolt hatását. A folyamatot a koronavírus okozta válság és a kötelező lezárások megszakították, emiatt az EGSZB nem tudott meghallgatásokat tartani Észtországban és Írországban, amely országokra azért esett a választás, mert a 2019-es DESI-rangsorban az elsők között szerepeltek.
3.Általános megjegyzések
3.1A digitális technológia a növekedést szolgáló tényező a kkv-k (kézművesek, kereskedők, szabad foglalkozások, szolgáltatók stb.) számára. Európában a kiskereskedelem több mint felét befolyásolja az internet, legyen szó akár online értékesítésről, akár online keresést követően üzletekben való értékesítésről (úgynevezett „ROPO” tevékenység: Research Online, Purchase Offline – online keresés, üzletben vásárlás).
3.2A webhelyek és a közösségi hálózatok fejlődése, a digitális marketing és az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) szoftverek mind elősegítik a „digitális kkv-k” kialakulását. A szoftvercsomagok és az adatelemző programok szintén hozzájárulnak az üzleti folyamatok optimalizálásához. Az EGSZB e tekintetben megjegyzi, hogy képzési programok révén a felhasználók (köztük a kkv-k vezetői) számára is lehetővé kell tenni, hogy megtanulják ezen eszközök használatát.
3.3A digitális technológia képes radikális zavarokat és változásokat is okozni. A „diszruptív”, „zavaró” innováció a digitális kihívások által kiváltott piaci átalakulás folyamatát jelenti. A zavar megváltoztatja a piacot azáltal, hogy a lehető legtöbb ember előtt megnyitja azt, és lehetővé teszi új szereplők számára, hogy a hagyományos értékláncokon belül felfogják (átirányítsák, magukhoz irányítsák) a forgalmat.
3.4Például egy kkv és annak ügyfélköre közti bizalmi kapcsolat és közelség azt a benyomást keltheti, hogy a kkv tevékenysége védett a digitális technológia behatolásától. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ez a közeli kapcsolat az ügyféllel semmilyen esetben nem jelent garanciát. A fogyasztók ugyanis készek más ajánlatok felé fordulni, ha azok praktikusabbaknak és előnyösebbeknek bizonyulnak számukra.
3.5A digitális gazdaságban a fogyasztó jogi védelme nincs hatással a fogyasztói magatartásra. Valójában a dematerializált, elérhető és könnyen használható szolgáltatáshoz szokott felhasználó viselkedését nem befolyásolja az a digitális ajánlat, amely magában foglal ugyan az ő érdekeit megóvó jogi védelmet, de kevésbé felhasználóbarát.
3.6A digitális diszrupcióval kapcsolatos pozitív, sőt fellengzős kijelentések gyakran azokra a nagyvállalatokra igazak, amelyek elegendő forrással rendelkeznek ahhoz, hogy beruházhassanak a K+I-be és a marketingbe. Ebből a diskurzusból azonban kimarad az, hogy a digitális diszrupció hatással lehet például bizonyos szabad foglalkozásokra, amelyek természetüknél fogva nagyon szétaprózottak és gyakran K+I-költségvetés nélkül léteznek. Ezek a kkv-k csak a piacon elérhető digitális megoldásokkal tudnak felszerelkezni, és nem maguk fejlesztik ki azokat, ennélfogva sebezhetőbbek tevékenységük digitalizálása szempontjából.
3.7A digitális tér emellett a kkv-k bizonyos illúzióit is letöri. Így az a tény, hogy kisebb volumenű szolgáltatásokat nyújtanak egy korlátozott földrajzi területen, ahol a fejlődési potenciál is mérsékelt, annak az illúzióját keltheti, hogy nem érinti őket a digitális kor által indukált változás. Márpedig a valóság mást mutat. Például a vendéglátóiparról úgy tűnik, mintha nem volna áthelyezhető ágazat. A foglalási platformok azonban megkaparintották az ott képződő érték jelentős részét, éspedig olyannyira, hogy a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazat képviselői úgy látják, előre számolniuk kellett volna ezzel, és létre kellett volna hozniuk saját platformjukat, hogy továbbra is a kezükben tartsák a foglalásokat, és ne kerüljenek ilyen, az ágazatukon kívüli szereplőktől való függőségi helyzetbe.
3.8Ezenkívül a digitális diszrupció a munka átszervezéséhez is vezet. Vegyünk néhány példát a szabad foglalkozások köréből: a számvitel területén a számviteli adatok bevitelének munkáját, amely nagyon manuális jellegű, egyre inkább maguk az ügyfelek végzik, ami csökkenti a könyvelők munkáját és a haszonkulcsukat, nem is beszélve az online számvitelt kínáló versenytársak megjelenéséről.
3.9A közjegyzői szakmán belüli feladatok újraelosztásával járó kockázat alacsonyabb, ám a közjegyzői tevékenységek egy részét mások is elvégezhetik; például induló innovatív vállalkozások vállalják jogilag érvényes végrendeletek megszerkesztését 70 euróért.
3.10A munka újraelosztása az egészségügyi ágazatot is érinti: internetes oldalak online időpontfoglalást, illetve távgyógyászatot kínálnak a rosszabb lefedettségű területek kiszolgálására.
3.11Előfordul az is, hogy az együttműködésen alapuló, kereskedelmi célú platformok nem tájékozottak az európai és nemzeti jogszabályok alkalmazásában betartandó követelményekről, mint például a társaságok nyilvántartásba vételének kötelezettségéről, a kötelező biztosítás, az egészségügy és biztonság, a munkavállalók és a fogyasztók védelme stb. tekintetében alkalmazandó előírásokról.
3.12Ennélfogva a fenti gazdasági, szociális és társadalmi változásokra tekintettel úgy tűnik, hogy a digitalizáció kihívásainak a társadalmi párbeszéd állandó témájának kell lennie.
3.13A kkv-k a gazdasági szereplők heterogén kategóriáját képezik – a péktől a gyógyszerészig, ideértve a szabad foglalkozásokat is –, ami azt jelenti, hogy a kapacitásépítéssel és a kkv-k digitalizálásának támogatásával kapcsolatos politikának inkluzívnak és aránytalan többletköltségek nélkül, könnyen alkalmazhatónak kell lennie, elkerülve, hogy a megfelelőség biztosítása lelassítsa a kkv-k fő tevékenységét.
3.14A kkv-k igényei azonban nem korlátozódnak az intelligens és inkluzív jogalkotásra, hanem a készségek fejlesztésére és az egész életen át tartó tanulásra is kiterjednek, illetve a vállalkozással kapcsolatos újfajta szemléletmódon alapulnak. A kkv-k digitális átállása ugyanis befolyásolja a vállalat megszervezését és kultúráját is. Márpedig számos kkv-vezető nem teszi meg vállalkozása stratégiájának a digitális átállást. A digitális átállás nem csupán a digitális eszközök és a folyamat kérdése, hanem az értékteremtés új módja is azáltal, hogy az üzleti modellt hozzáigazítja a digitális környezethez; ennek kezdeményezése pedig a vezetőn múlik.
3.15A kkv-k emellett számos akadállyal szembesülnek a finanszírozáshoz, a megfizethető képzéshez és a nemzetközivé váláshoz nyújtott támogatáshoz való hozzáférés terén. A vállalkozások innovációját és nemzetközivé válását célul kitűző Enterprise Europe Network, amely tájékoztatási és az európai joggal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat és támogatást nyújt, nem túl közismert ezen a területen. Az Európai Unió által finanszírozott digitális innovációs központok (például a brüsszeli Innoviris által irányított „European Digital Innovation Hubs”) képzés és finanszírozás révén szintén hozzájárulnak a kkv-k digitalizációjának támogatásához, valamint a digitális vállalkozói kultúra kialakításához. Az EEN és a kkv-k szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés fokozása, valamint a kkv-k szükségleteinek jobb elemzése javítaná az intézkedés hatékonyságát.
4.Részletes megjegyzések
4.1Ez a vélemény részben a 2019. július és 2020 első negyedéve között egyebek mellett szociális partnerekkel, kkv-k szövetségeivel, fogyasztói szervezetekkel és állami hatóságokkal négy tagállamban – Németországban, Belgiumban, Portugáliában és Romániában – megrendezett meghallgatások következtetésein alapul. Észtországban és Írországban, bár ki voltak választva, a koronavírus okozta válság következtében már nem került sor meghallgatásra.
4.2Az EGSZB rámutat arra, hogy az említett országokban a meghallgatások célja az volt, hogy „helyszíni” beszámolókkal támasszák alá és támogassák a digitális technológia kkv-k általi átvételével kapcsolatos európai fellépést és politikát.
4.3A digitális technológia kkv-kra gyakorolt hatásának felmérése érdekében az EGSZB az öt DESI mutató közül a következőt választotta ki:
·a digitális technológia kereskedelmi dimenziójának integrálása. Ez három mutatót tartalmaz, amelyeket az EGSZB relevánsnak ítél: az online kereskedelmet folytató kkv-k százalékos aránya, a kkv-k online kereskedelemből származó árbevétele, valamint az online kereskedelmet (e-kereskedelem) határokon átnyúló módon folytató kkv-k százalékos aránya.
4.4Az EGSZB által a fent említett 2019-es DESI mutató szempontjából kiválasztott országok közül Írország és Észtország vezető helyen szerepel az e-kereskedelem és a digitális technológia kereskedelmi dimenziójának integrálása tekintetében; őket követi Belgium, amely szintén az átlag felett teljesített.
4.5Németország átlagos eredményt ért el, míg Portugália átlag alattit. Románia maradt el a leginkább.
4.6A meghallgatások többségében (Belgium, Németország, Portugália) a szélessávú hálózatok eltérő lefedettségéről számoltak be: a városi területek jól lefedettek, míg a vidéki és peremterületek nem; a 4G az ország egyes részein még csak el sem érhető (Portugália). Európa és a kkv-k digitális jövőjének kialakításához azonban digitális megoldások tömeges kidolgozására és az alapvető digitális infrastruktúrák interoperabilitására van szükség. Az EGSZB megjegyzi, hogy a hálózati összekapcsoltság a kkv-k digitális átállásának alapvető pillére.
4.7A meghallgatások során megszólalt összes beszélgetőpartner hangsúlyozta, hogy szükség van a digitális technológiával kapcsolatos képzésre. A digitális technológiákkal kapcsolatos oktatás és szakképzés terén súlyos hiány mutatkozik, és ez megakadályozza a kkv-kat abban, hogy ezen a területen kompetens személyzetet toborozzanak (Portugália, Románia). Kritikus fontosságú, ha nem éppen akut feladat, hogy a kkv-k alkalmazottai képzésben részesüljenek a digitális kérdésekkel kapcsolatban annak érdekében, hogy jártasak és naprakészek legyenek olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc-technológia (Belgium). Ami azt illeti, a jelenlegi helyzettel, amelyet a digitális eszközök felületes ismerete jellemez, már nem sokáig elégedhetünk meg (Németország).
A munkavállalóknak munkahelyük megtartásához és ahhoz is digitális készségekre van szükségük, hogy elboldoguljanak az egyre inkább digitális és gyorsan változó munkaerőpiacon (Németország). A digitalizáció következtében ugyanis bizonyos fokozottan automatizált ágazatokban felmerülhet a munkahely elvesztésétől való félelem (Németország).
4.8A kkv-k nincsenek eléggé felszerelkezve, és nem rendelkeznek kellő képzettséggel a rosszindulatú kibertevékenységek jelentette kockázatok kezeléséhez (Belgium, Németország). Ennek következtében egyes hagyományos kkv-k még az online üzleti tevékenység kialakításában rejlő értéket is megkérdőjelezik (Portugália). Azok, akik a digitális technológiát választották, nehezen tudják kihasználni a nagyobb vállalatok számára rendelkezésre álló hatalmas adattárakat, és vonakodnak használni például a mesterséges intelligencián alapuló fejlett eszközöket és alkalmazásokat, ami kedvezőtlen versenyhelyzetbe hozza őket a nagyvállalatokkal szemben (Németország). Ugyanakkor a kkv-k minden ágazatban rendkívüli módon ki vannak téve a számítógépes fenyegetéseknek, és gyakran külső szakértőkhöz kell folyamodniuk, ami további költségeket eredményez.
4.9A megfelelő nemzeti szintű adóügyi koordináció hiánya a megkérdezett országok felében (Belgium, Portugália) arányaikat tekintve magasabb költségeket eredményez a kkv-k számára, mint a nagyvállalatok esetében, és akadályozza a határokon átnyúló tevékenységeket.
4.10A jogi különbségek, a többszörös szabályozás, az előírások és címkék sokfélesége szintén akadályozza a kkv-kat a digitalizáció és a határokon átnyúló tevékenységek kiépítésében (Belgium, Portugália), mivel ezek megfelelési és bérköltségeket generálnak, ami egyes kkv-kat akár áttelepülésre is indíthat (Belgium). Például az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépése arra kényszerítette a kkv-kat, hogy alkalmazottakat mozgósítsanak a személyes adatok kezelésére vonatkozó belső eljárások kidolgozására, az ügyfelek tájékoztatására stb.; időnként külső tanácsadókhoz kellett fordulniuk, ami elvonta a figyelmüket a kereskedelmi fejlesztés prioritásáról, költségeket generált és lelassította fő tevékenységüket (Belgium).
4.11A kkv-k digitális fejlődését szintén akadályozhatja a nemzeti jogalkotó tétlensége: a digitális technológiával kapcsolatos képzést és oktatást, valamint a kkv-k a digitális technológia előnyeinek kiaknázásában történő támogatását nem tekintik stratégiai prioritásoknak (Románia).
4.12Tekintettel a digitális forradalomból eredő gazdasági, szociális és társadalmi kockázatokra, minden olyan megkérdezett számára, aki részt vett az országokban szervezett meghallgatásokon, alapvető fontosságúnak tűnt, hogy a szociális partnereket, a kkv-k képviselőit bevonják a rájuk vonatkozó jogszabályok kidolgozásába és a társadalmi párbeszédbe.
Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 4-én.
Ariane RODERT
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke
_____________