A BIZOTTSÁG (EU) .../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025.6.18.)

az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletnek az adatok hitelesítésével és a hitelesítők akkreditálásával kapcsolatos egyes szempontok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv 1 módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, és különösen annak 15. cikke harmadik albekezdésére és 30f. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)A 2003/87/EK irányelvnek az (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 általi módosítása nyomán az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletet 3 módosítani kell a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mérföldkövek és célok elérésének hitelesítésére vonatkozó szabályok beépítése érdekében. Az elért mérföldkövekre és célokra vonatkozó jelentéstétel strukturált módjának biztosítása és azok hitelesítésének megkönnyítése érdekében az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet 4 eljárási követelményeket tartalmaz a klímasemlegességi jelentés benyújtására és tartalmára vonatkozóan. Alapvető fontosságú, hogy az ilyen jelentések hitelesítésére vonatkozóan harmonizált szabályokat határozzanak meg.

(2)Annak értékelése érdekében, hogy teljesültek-e a mérföldkövek és a célok, alapvető fontosságú, hogy a hitelesítő értékelje a klímasemlegességi jelentés teljességét és az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet II. mellékletében felsorolt követelményeknek való megfelelését, ellenőrizze a nyomonkövetési és jelentéstételi folyamat javításának lehetőségeit és a klímasemlegességi jelentésben szereplő adatok pontosságát. A hitelesítőnek a klímasemlegességi tervet kell kiindulópontnak tekintenie, és értékelnie kell, hogy az üzemeltető megfelel-e az említett tervnek, különösen a mérföldkövek, a célok, az intézkedések és a beruházások tekintetében. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság eldönthesse, hogy az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5 22b. cikkének (1) bekezdésével összhangban csökkenteni kell-e a kibocsátási egységeket, a hitelesítői jelentésnek elegendő információt kell tartalmaznia minden olyan következetlenségről, amelyet a jelentés kibocsátása előtt nem lehetett megoldani, beleértve a klímasemlegességi tervnek az (EU) 2023/2441 bizottsági végrehajtási rendeletben 6 meghatározott követelményeknek való, a hitelesítő által azonosított meg nem felelését is.

(3)Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -kiosztási adatok hitelesítésére vonatkozó harmonizált szabályokkal és szabványokkal való összhang érdekében az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat, a 4. cikkben foglalt kötelezettségeket, valamint az említett végrehajtási rendelet II. és III. fejezetében foglalt követelmények alkalmazását ki kell terjeszteni a klímasemlegességi jelentések hitelesítésére, kivéve, ha ez a hitelesítés más testreszabott szabályokat igényel. Hasonlóképpen, az említett végrehajtási rendelet V. fejezetében foglalt, a hitelesítők akkreditálására vonatkozó követelményeket, valamint az említett végrehajtási rendelet VI. fejezetében foglalt, a nemzeti akkreditáló testületek és az illetékes hatóságok közötti együttműködésre és információcserére vonatkozó követelményeket a klímasemlegességi jelentések hitelesítésére is alkalmazni kell.

(4)Alapvető fontosságú, hogy a hitelesítő elegendő információt szerezzen ahhoz, hogy elvárható bizonyossággal kijelenthesse, hogy a klímasemlegességi jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat, valamint hogy a mérföldköveket és a célokat elérték. Az összehangolt megközelítések biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani az üzemeltető és a hitelesítő között megosztandó információk típusára, valamint a hitelesítés tervezése céljából a stratégiai és kockázatelemzés során figyelembe veendő tényezőkre vonatkozóan.

(5)A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (4) bekezdése szerinti klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok elérésének értékelése érdekében a hitelesítőnek ellenőriznie kell az említett mérföldkövek és célok elérésének igazolására használt adatokat. Annak érdekében, hogy a hitelesítő harmonizáltan értékelje a különféle létesítmények klímasemlegességi jelentéseit, szabályokat kell megállapítani az üzemeltető bizonyítékaival és klímasemlegességi tervével kapcsolatban elvégzendő, valamint a mérföldkövek, illetve a célok elérésének igazolására használt adatok hiányosságaira vonatkozóan elvégzendő ellenőrzésekre.

(6)A klímasemlegességi jelentések hitelesítésének tervezése, valamint annak értékelése céljából, hogy valamely valótlanság, eltérés vagy meg nem felelés lényeges-e, meg kell állapítani a lényegességi szintet. A mennyiségi szempont alkalmazása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyetlen egységes lényegességi szintet kell meghatározni valamennyi üzemeltető számára, méretüktől és kibocsátásuktól függetlenül. Azon adatok típusa, amelyekre a lényegességi szintet alkalmazni kell, a klímasemlegességi tervben meghatározott mennyiségi célérték típusától függ, és a jogbiztonság érdekében jogszabályban kell meghatározni. Emellett a hitelesítőnek figyelembe kell vennie az esetleges valótlanságok, eltérések vagy meg nem felelési problémák jellegét, léptékét és sajátos körülményeit.

(7)A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdésével és 10b. cikkének (4) bekezdésével összhangban végzett hitelesítés alapján a klímasemlegességi jelentés csak akkor minősíthető kielégítőnek, ha a klímasemlegességi jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat, és ha a vonatkozó ötéves időszak tekintetében teljesültek a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok. A hitelesítő strukturált jelentéstételének megkönnyítése érdekében szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy a klímasemlegességi jelentés mikor nem minősíthető kielégítőnek.

(8)Az (EU) 2024/2493 bizottsági végrehajtási rendelet 7 módosította az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletet 8 , hogy az magában foglalja a biomasszából előállított üzemanyagok, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok nulla kibocsátási tényezős és nem nulla kibocsátási tényezős besorolására vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi szabályokat. Ennek eredményeként ki kell igazítani a hitelesítőnek az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 9 meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok alkalmazhatóságának értékelésében betöltött szerepére, valamint az e kritériumoknak való megfelelés bizonyítékaira vonatkozó jelenlegi szabályokat. A nyomonkövetési módszer helyes alkalmazására vonatkozó hitelesítői értékelés részeként a hitelesítőnek ellenőriznie kell az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy a szabályozott jogalany ahhoz kapcsolódó bizonyítékait, hogy alkalmazandók-e az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében, valamint 29a. cikkében a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra meghatározott, vonatkozó fenntarthatósági kritériumok és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, és hogy ezek a kritériumok teljesülnek-e. Hasonló ellenőrzéseket kell alkalmazni az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 2. cikkének 13. pontjában az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok tekintetében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés értékelésekor is. Ha a hitelesítő az alkalmazandó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok tekintetében meg nem felelést állapít meg, amelyet a hitelesítői jelentés kiadása előtt nem lehet korrigálni, ezt fel kell tüntetnie a hitelesítői jelentésben.

(9)Az (EU) 2024/2493 bizottsági rendelet módosította az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletet annak érdekében, hogy szabályozza az alternatív üzemanyagok, illetve a támogatható légijármű-üzemanyagok és kibocsátásaik meghatározott járatokhoz való hozzárendelését. Amennyiben ezek az üzemanyagok fizikailag nem rendelhetők hozzá egy adott járathoz, a rendelkezések különös szabályokat tartalmaznak az említett üzemanyagoknak a repülőterekről induló járatokhoz való arányos hozzárendelésére és az üzemanyagok üzemanyag-adagoló rendszerbe történő szállításának időzítésére vonatkozóan. A jogbiztonság és a környezeti integritás érdekében helyénvaló meghatározni a hitelesítő szerepét annak ellenőrzésében, hogy teljesülnek-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 53a–54c. cikkében foglalt vonatkozó követelmények.

(10)Az alternatív légijármű-üzemanyagok és a támogatható légijármű-üzemanyagok járatokhoz való megfelelő arányos hozzárendelésének biztosítása és az illetékes hatóság erről való tájékoztatása érdekében a hitelesítőnek a 2003/87/EK irányelv 3c. cikke (6) bekezdése értelmében ellenőriznie kell a bejelentett nulla kibocsátási tényezős besorolású tiszta alternatív légijármű-üzemanyag mennyiségének és a tiszta támogatható légijármű-üzemanyag üzemanyag-kategóriánkénti mennyiségének teljességét és pontosságát. Az észlelt következetlenségeket a hitelesítőnek fel kell tüntetnie a hitelesítői jelentésben.

(11)A 2003/87/EK irányelv I. mellékletének kiterjesztett hatályával összhangban az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 49. cikkében meghatározottak szerint az (EU) 2024/2493 rendelet új szabályokat vezetett be a létesítményeknek vagy a szén-dioxid-szállítási infrastruktúrának a hosszú távú geológiai tárolás céljából átadott CO2 nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan. Az átadott CO2 mennyiségének levonásában mutatkozó következetlenségek feltárásának biztosítása érdekében alapvető fontosságú meghatározni azokat az ellenőrzéseket, amelyeket a hitelesítőnek a nyomonkövetési módszertan helyes alkalmazásának és az átadott CO2 megfelelő levonásának értékelése során az említett végrehajtási rendelet 49. cikkével összhangban el kell végeznie.

(12)Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2024/2620 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 11 felsorolt termékekben vegyileg tartósan kötött formában található szén-dioxidot helyesen vonják le a létesítmények teljes kibocsátásából, alapvető fontosságú meghatározni a hitelesítő által az adott termékekben vegyileg tartósan kötött formában található CO2 mennyiségére vonatkozóan és a szóban forgó CO2 levonására vonatkozóan elvégzendő ellenőrzéseket.

(13)Az (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12 módosításait követően a légijármű-üzembentartók nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásaira vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi szabályokat az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet állapítja meg. E változások eredményeként a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások hitelesítésére és az ilyen hitelesítést végző hitelesítők akkreditálására vonatkozó harmonizált szabályokat bele kell foglalni az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletbe.

(14)A légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése során ugyanazokat a lépéseket kell követni, mint a légijármű-üzembentartó szén-dioxid-kibocsátási jelentéseinek hitelesítése során. E célból az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat, 4. cikkében foglalt kötelezettséget, valamint a II. és III. fejezetében foglalt követelmények alkalmazását ki kell terjeszteni a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások hitelesítésére, kivéve, ha az adott ellenőrzés sajátos jellemzői más, testreszabott szabályokat tesznek szükségessé. Hasonlóképpen, az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet V. fejezetében foglalt, a hitelesítők akkreditálására vonatkozó követelményeket, valamint az említett végrehajtási rendelet VI. fejezetében foglalt, a nemzeti akkreditáló testületek és az illetékes hatóságok közötti együttműködésre és információcserére vonatkozó követelményeket a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások hitelesítésére is alkalmazni kell.

(15)A 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások hitelesítése során a lehető legnagyobb mértékben automatizálást kell alkalmazni. Amennyiben a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentéseket automatikusan töltik le a Bizottság által kifejlesztett, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követésére szolgáló rendszerből (NEATS) vagy a Bizottság által jóváhagyott, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközből anélkül, hogy a légijármű-üzembentartó a bemeneti adatokat saját maga vinné be vagy módosítaná, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentéseket hitelesítettnek kell tekinteni. Ilyen esetekben a jelentést a rendszer vagy eszköz automatizált hitelesítésnek vetette alá. A szén-dioxid-kibocsátás jelentésével való összhang biztosítása és az adatok lehető legnagyobb pontosságának elérése érdekében a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése részeként konzisztencia-ellenőrzést kell végezni a kibocsátási jelentésben szereplő repülési információk és a NEATS-ben vagy a harmadik féltől származó informatikai eszközben szereplő repülési információk között, figyelembe véve a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó járatok körét. Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a kisebb kibocsátók esetében nem kell előírni ilyen konzisztencia-ellenőrzést. A repülési információkban mutatkozó esetleges következetlenségeket a hitelesítőnek fel kell tüntetnie a hitelesítői jelentésben.

(16)Amennyiben a légijármű-üzembentartó saját adatait használja fel a NEATS-be vagy a Bizottság által jóváhagyott, harmadik féltől származó eszközbe való bevitelhez, vagy saját számítási módszereket alkalmaz, a környezeti integritás és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés adatainak pontosságába vetett közbizalom növelése érdekében alapvető fontosságú, hogy azt kompetens és független hitelesítő hitelesítse.

(17)Ahhoz, hogy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés hitelesítését, valamint a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követése és jelentése során alkalmazott műszaki szempontok értékelését elvégezhessék, a hitelesítők számára szakértelemmel kapcsolatos konkrét kritériumokat kell meghatározni. Ezeknek lehetővé kell tenniük az akkreditáló testületek számára, hogy a hitelesítők akkreditálása és felügyelete során az említett konkrét kritériumok alapján értékeljék a hitelesítők kompetenciáját és teljesítményét.

(18)A hitelesítés minőségébe és megbízhatóságába vetett közbizalom növelése, valamint az akkreditáció megkönnyítése és az adminisztratív terhek elkerülése érdekében ki kell terjeszteni a légi közlekedésre vonatkozó jelenlegi 12. akkreditációs hatókört a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítésére. A kibocsátási jelentés hitelesítését végző hitelesítőket a 12a. akkreditációs hatókörnek megfelelően kell akkreditálni, míg a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentéseket hitelesítő hitelesítőket a kiterjesztett 12b. akkreditációs hatókör tekintetében kell akkreditálni. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében mentesíteni kell azokat a helyzeteket, amikor a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítése a légijármű-üzembentartó által bevitt adatok típusa – például a repülési információk, a repülési útvonal adatai vagy a légijármű-jellemzőkre vonatkozó adatok – miatt viszonylag egyszerű. Ilyen esetekben elegendő a 12a. akkreditációs hatókör szerinti akkreditáció.

(19)Annak érdekében, hogy ez a szén-dioxid-kibocsátási jelentéseket hitelesítő hitelesítők érvényes akkreditációjára ne legyen hatással, az e rendelet hatálybalépéséig a 12. akkreditációs hatókör szerint akkreditált hitelesítők számára lehetővé kell tenni a légijármű-üzembentartói kibocsátási jelentések és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítését, amennyiben a légijármű-üzembentartó a NEATS-ben vagy a Bizottság által jóváhagyott, harmadik féltől származó eszközben csak a repülési információkat, a repülési útvonal adatait vagy a légijármű-jellemzőket módosítja.

(20)Alapvető fontosságú, hogy a hitelesítő hozzáférjen a légijármű-üzembentartók által a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követésére és jelentésére használt informatikai rendszerekhez. Harmonizált szabályokat kell megállapítani az üzemeltető és a hitelesítő között megosztandó információk, rendszerek vagy eszközök típusára, valamint a hitelesítés tervezése céljából a stratégiai és kockázatelemzés során figyelembe veendő tényezőkre vonatkozóan.

(21)Az adathitelesítés részeként a hitelesítőknek külön konzisztencia-ellenőrzést kell végezniük a légijármű-üzembentartók által a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések összeállításához felhasznált adatok tekintetében. Az ellenőrzések típusának az adott adatbeviteltől kell függenie. Ezen ellenőrzések, valamint a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokkal kapcsolatos adathiányok kezelési módjának meghatározásához harmonizált szabályokra van szükség.

(22)A szén-dioxid-kibocsátás hitelesítésével való összehangolás, valamint annak figyelembevétele érdekében, hogy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokra vonatkozó adatokat nagyrészt automatizált rendszerekben dolgozzák fel és rögzítik, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítésére a szén-dioxid-kibocsátás hitelesítése tekintetében meghatározott helyszínt és a hitelesítő által elvégzendő helyszíni szemlékre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A virtuális helyszíni szemléket is hasonló feltételek mellett kell lehetővé tenni. A nemzeti akkreditáló testületeknek a hitelesítők éves felülvizsgálatának részeként az ilyen helyszíni szemlék során ellenőrizniük kell e feltételek fennállását és a hitelesítők teljesítményét.

(23)A jogbiztonság, valamint az adminisztratív terhek elkerülése érdekében a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítésének megtervezése és az adott hitelesítés kapcsán a hitelesítő azon értékelésének alátámasztása céljából, hogy a valótlanságnak, az eltérésnek vagy a meg nem felelésnek van-e lényeges hatása, helyénvaló valamennyi légijármű-üzembentartóra vonatkozóan egyetlen egységes lényegességi szintet megállapítani.

(24)Annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazandó lényegességi szint alatti egyedi vagy összesített valótlanságokat, eltéréseket, illetve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket ne hagyják figyelmen kívül, ezeket a problémákat is lényegesnek tekinteni, ha ez az adott probléma jellegére, léptékére és sajátos körülményeire tekintettel indokolt.

(25)Az egyszerű nyomonkövetési helyzetben lévő és alacsony kockázatú szabályozott jogalanyok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében e szabályozott jogalanyok jelentéseinek ellenőrzése kapcsán bizonyos egyszerűsítéseket kell bevezetni. A hitelesítés minőségének biztosítása és a környezeti integritás megőrzése érdekében ezek az egyszerűsítések csak szigorú feltételek mellett alkalmazhatók.

(26)A hitelesítő pártatlanságának veszélyeztetését illető kockázat csökkentése érdekében a hitelesítő és a hitelesítési tevékenységeket végző személyzet pártatlanságára és függetlenségére vonatkozó szabályokat ki kell terjeszteni a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítésére is.

(27)A 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a biomasszából előállított üzemanyagokból, a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokból származó kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletben meghatározott szabályok 2024. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért a 2024. évi beszámolási időszakra vonatkozó kibocsátási jelentések hitelesítésére az említett üzemanyagokhoz kapcsolódó kibocsátások hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(28)Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a szabályozott jogalany által a 2003/87/EK irányelv 30f. cikke alapján bejelentett, 2025. január 1-jétől történő üvegházhatásúgáz-kibocsátás hitelesítése;”

b)a szöveg az alábbi c) ponttal egészül ki: 

„c) a légijármű-üzembentartó által a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdése alapján bejelentett, 2025. január 1-jétől történő, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások hitelesítése.” 

2.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő 6c. ponttal egészül ki:

„6c. »nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés«: a légijármű-üzembentartó által a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdése alapján benyújtandó jelentés, amelyet az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 68. cikkének (5) bekezdésével összhangban mellékletként belefoglalnak a légijármű-üzembentartó éves kibocsátási jelentésébe;”

b)a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.    »az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése«: az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó által a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése értelmében benyújtandó éves kibocsátási jelentés, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés, az üzemeltető által az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* 4. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott alapadat-jelentés, az üzemeltető által az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott, új belépői adatokat tartalmazó jelentés, a tevékenységi szintről szóló éves jelentés vagy a klímasemlegességi jelentés;”

___________

* A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/331/oj ).

c)a 13. pont a következőképpen módosul:

i.a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)egy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének vagy nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése vonatkozásában a légijármű-üzembentartó olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeivel;”

ii.a bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában az üzemeltető olyan cselekedete vagy mulasztása, amely ellentétes a klímasemlegességi tervben foglalt előírásokkal;”

d)a 14. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)    egy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének vagy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése vonatkozásában: olyan helyszínek, ahol meghatározzák és irányítják a nyomonkövetési folyamatot, ideértve azokat a helyszíneket, ahol lényeges adatokat és információkat ellenőriznek és tárolnak;”

e)a 30. pont helyébe a következő szöveg lép:

„30. »tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszak«: az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti tevékenységi szintről szóló éves jelentés benyújtását megelőző megfelelő időszak;”

f)a szöveg a következő 31. és 32. ponttal egészül ki:

„31. »klímasemlegességi jelentés«: egy üzemeltető által az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 3b. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott jelentés;

32. »klímasemlegességi jelentési időszak«: a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése és 10b. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében a 2025. december 31-ig alkalmazandó időszak, majd azt követően a minden ötödik év december 31-ig tartó ötéves időszak.”

3.A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A hitelesítés megbízhatósága

A hitelesített kibocsátási jelentésnek, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésnek, alapadat-jelentésnek, új belépői adatokat tartalmazó jelentésnek, tevékenységi szintről szóló éves jelentésnek és klímasemlegességi jelentésnek megbízhatónak kell lennie a felhasználók számára. Az említett jelentéseknek hitelesen kell képviselniük azt, amit jellegükből adódóan képviselnek, vagy amit észszerűen várható, hogy képviselni fognak.

Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésére vonatkozó eljárásnak a minőségbiztosítási és minőségirányítási eljárások alátámasztására szolgáló hatékony és megbízható eszköznek kell lennie, és olyan információkat kell nyújtania, amelyek alapján az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó intézkedhet a kibocsátás, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások, illetve az ingyenes kiosztás szempontjából és a klímasemlegességi jelentés szempontjából releváns adatok nyomon követésében és bejelentésében elért teljesítmény javítása érdekében, többek között a mérföldkövek és célok vonatkozásában.”

4.A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentése teljes-e és megfelel-e az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet X. mellékletében, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében, illetve adott esetben az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésében vagy II. mellékletében meghatározott követelményeknek;

b)az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély és az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeinek megfelelően járt-e el, amennyiben ez érinti az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítését, valamint az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv követelményeinek megfelelően járt-e el, amennyiben ez érinti a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének vagy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítését;”

ii.a bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) az üzemeltető az (EU) 2023/2441 bizottsági végrehajtási rendelet* szerinti klímasemlegességi terv előírásainak megfelelően járt-e el, különösen az intézkedések, mérföldkövek, beruházások és célok tekintetében, amennyiben ez érinti az üzemeltető klímasemlegességi jelentésének hitelesítését;”

______________

*A Bizottság (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelete (2023. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásához szükséges klímasemlegességi tervek tartalma és formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, 2023/2441, 2023.11.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2441/oj ).”;

iii.a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A d) pont alkalmazásában a hitelesítő egyértelmű és objektív bizonyítékokat szerez az üzemeltetőtől vagy a légijármű-üzembentartótól a bejelentett összesített kibocsátás, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások, illetve az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok vagy a klímasemlegességi jelentések szempontjából releváns adatok igazolása érdekében, figyelembe véve minden más, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentésében szereplő információt.”;

b)a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben a hitelesítő megállapítja, hogy az üzemeltető nem felel meg az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek, ezt a meg nem felelési problémát jelezni kell a hitelesítői jelentésben akkor is, ha az illetékes hatóság az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22b. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban úgy ítélte meg, hogy a klímasemlegességi terv megfelel az említett rendeletnek.”

5.A 9. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő ba) ponttal egészül ki:

„ba) az információ szintje a klímasemlegességi terv összetettsége, amennyiben ez érinti a klímasemlegességi jelentés hitelesítését;”

b)az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)    az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokkal kapcsolatos információk és adatok, az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok vagy a klímasemlegességi jelentések szempontjából releváns adatok tárolásának helye.”

6.A 10. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) az üzemeltető klímasemlegességi tervének friss változata, valamint a klímasemlegességi terv bármely más releváns változata;”

b)a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)    az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó éves kibocsátási jelentése, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentése, alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése, tevékenységi szintről szóló éves jelentése vagy – adott esetben – klímasemlegességi jelentése;”

c)a bekezdés a következő kb) ponttal egészül ki:

„kb) amennyiben a klímasemlegességi tervet a klímasemlegességi jelentési időszak alatt aktualizálták, valamennyi frissítés nyilvántartása az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22d. cikkével összhangban;”

d)az m), az n) és az o) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)    az előző évi vagy – adott esetben – az előző alapidőszakra, vagy az előző klímasemlegességi jelentési időszakra vonatkozó hitelesítői jelentés, amennyiben az előző évben vagy – adott esetben – az előző alapidőszakban vagy az előző klímasemlegességi jelentési időszakban nem a hitelesítő végezte az adott üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó hitelesítését;

n)    az illetékes hatósággal folytatott minden vonatkozó levelezés, különösen a nyomonkövetési terv, a nyomonkövetési módszertani terv, a klímasemlegességi terv vagy a mérföldkövek és célok módosításairól szóló értesítéssel vagy – adott esetben – a jelentésben foglalt adatok javításaival kapcsolatos információk;

o)    a nyomonkövetési és jelentési célokra használt adatbázisokra és adatforrásokra vonatkozó információk, beleértve az Eurocontroltól vagy más releváns szervezettől, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követésére szolgáló rendszerből (NEATS) vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikkének (7) bekezdése szerinti, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközből származókat is;”

e)a bekezdés a következő oa) ponttal egészül ki:

„oa) a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások járatonkénti szén-dioxid-egyenértékének kiszámítása érdekében a repülési információk, a légijármű-jellemzőkre vonatkozó információk és az egyéb típusú nyomon követett információk összeállításához a légijármű-üzembentartó által használt információk és alapul szolgáló adatok, amennyiben a NEATS-et a Bizottság az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56b. cikkének (6) bekezdésével összhangban később bocsátja rendelkezésre;”.

7.A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének vagy nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése tekintetében a légijármű-üzembentartó mérete és jellege, az információk különböző helyszíneken való terjesztése, valamint a járatok száma és típusa;”

ii.a bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában a klímasemlegességi terv, az abban meghatározott konkrét mérföldkövek és célok, valamint a klímasemlegességi tervnek a klímasemlegességi jelentési időszakban aktualizált változatai;”

iii.a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)a kibocsátó források és forrásanyagok jellege, mérete és összetettsége, továbbá a kibocsátást, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokat eredményező felszerelések és eljárások, ideértve a nyomonkövetési tervben vagy – adott esetben – nyomonkövetési módszertani tervben leírt mérőműszereket, valamint a számítási tényezők és más elsődleges adatforrások eredetét és alkalmazását;”

b)a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f) a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés hitelesítése vonatkozásában az a tény, hogy a légijármű-üzembentartók milyen mértékben szolgáltatnak adatokat a NEATS-ben vagy a Bizottság által az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikkének (8) bekezdése alapján jóváhagyott, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközökben.”;

c)a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a bekezdés a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) a számára benyújtott klímasemlegességi terv a legfrissebb változat-e, és azt az illetékes hatóság az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22b. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban megfelelőnek ítélte-e;”

ii.a szöveg a következő bb) ponttal egészül ki:

„bb) a klímasemlegességi jelentési időszak alatt érintették-e módosítások a klímasemlegességi tervet, és az illetékes hatóságot értesítették-e ezekről a módosításokról;”.

8.A 13. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)    mintavételi terv, amely meghatározza az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésében foglalt összesített kibocsátás, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésében foglalt, nem szén-dioxiddal kapcsolatos összesített légiközlekedési hatások, illetve az üzemeltető alapadat-jelentésében, új belépői adatokat tartalmazó jelentésében vagy tevékenységi szintről szóló éves jelentésében foglalt, az ingyenes kiosztás szempontjából releváns összesített adatok, vagy a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok elérésének bizonyításához szükséges összesített adatok alapjául szolgáló adatpontokkal kapcsolatos adatgyűjtés körét és módszereit.”;

(b)a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesítő oly módon alakítja ki az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálati tervet, hogy segítségével megállapíthassa, hogy a 7. cikk (4) bekezdésének b), c), ca) és d) pontjában, illetve a 7. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében említett követelményeknek való megfelelés értékelése esetén milyen mértékben veheti alapul a lényeges ellenőrzési tevékenységeket.”

9.A 14. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesítő végrehajtja a hitelesítési tervet, és a kockázatelemzés alapján ellenőrzi az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy nyomonkövetési módszertani terv, illetve – adott esetben – a klímasemlegességi terv végrehajtását.”

10.A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az első albekezdés bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti adathitelesítés részeként és a jóváhagyott nyomonkövetési terv, a nyomonkövetési módszertani terv vagy – adott esetben – a klímasemlegességi terv figyelembevételével, ideértve a tervben foglalt eljárásokat is, a hitelesítő ellenőrzi:”;

ii.a bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában a létesítmény (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletben és a létesítmény részeinek az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott határaival való összhangot;”

iii.a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének vagy nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése vonatkozásában a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt repülési tevékenységek körébe tartozó összes olyan járat teljességét, amelyekért a légijármű-üzembentartó a felelős, valamint a kibocsátási adatok vagy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiforgalmi hatásokra vonatkozó adatok teljességét;”

iv.a szöveg a következő fb) ponttal egészül ki:

„fb) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában azt a tényt, hogy a korábbi kibocsátások, kibocsátási szintek és tevékenységi szintek összhangban vannak-e az alapadat-jelentésekben és a tevékenységi szintről szóló jelentésekben szereplő adatokkal;”

b)a szöveg a következő (2a), (2b), (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a légijármű-üzembentartó a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésben megadja a repülési útvonalakra vonatkozó adatokat, a hitelesítő az (1) bekezdésben említett adathitelesítés részeként és a jóváhagyott nyomonkövetési terv figyelembevételével ellenőrzi a repülési útvonalakra vonatkozó információk teljességét.

(2b) Amennyiben a légijármű-üzembentartó a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésben megadja a légijármű-jellemzőkre vonatkozó adatokat, a hitelesítő az (1) bekezdésben említett adathitelesítés részeként és a jóváhagyott nyomonkövetési terv figyelembevételével legalább a következőket ellenőrzi:

a)a jóváhagyott nyomonkövetési tervben felsorolt légijármű-típusok és a légijármű-típusokra vonatkozóan bejelentett adatok összhangja a belső nyilvántartásokban rögzített adatokkal;

b)a légijármű-üzembentartó légijármű-hajtóművekre vonatkozó adatforrásainak és eljárásainak összhangja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hajtómű-kibocsátási adatbankjában vagy azzal egyenértékű adatforrásban felsorolt, a légi jármű hajtóművének azonosítására szolgáló egyedi azonosító számmal;

c)a légijármű-üzembentartó belső nyilvántartásaiban, valamint a tömeg- és súlypontszámítási dokumentációban szereplő, a légi jármű tömegére, felszállótömegére, illetve férőhelykihasználtságára vonatkozó adatok összhangja a légijármű-üzembentartó által bejelentett adatokkal.

A légijármű-üzembentartó által szolgáltatott adatokkal való összehasonlítás érdekében a hitelesítő a légi járművek teljesítményszimulációs adatbázisát is felhasználja a légi jármű tömegének, felszállótömegének, illetve férőhelykihasználtságának a becslésére.

(2c) Amennyiben a légijármű-üzembentartó a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésben megadja a légi jármű teljesítményére vonatkozó adatokat, a hitelesítő az (1) bekezdésben említett adathitelesítés részeként és a jóváhagyott nyomonkövetési terv figyelembevételével ellenőrzi a következőket:

a)a repülési útvonalra vonatkozó adatok és a légi jármű teljesítményére vonatkozó adatok közötti összhang az útvonal mentén, beleértve a repülési útvonalra vonatkozó adatokhoz és a légi jármű teljesítményadataihoz használt időbélyegek keresztellenőrzését;

b)az összesített üzemanyag-fogyasztás, a beszerzett vagy a légi közlekedési tevékenységet végző légi jármű számára más módon szolgáltatott üzemanyagra vonatkozó adatok és az üzemanyagtartály-mérések közötti összhang;

c)a légijármű-üzembentartó által bejelentett adatok és a gyártó specifikációi, valamint a belső nyilvántartások és eljárások közötti összhang a szállított üzemanyaggal, az üzemanyag-fogyasztással és a légijármű-hajtómű hatékonyságával kapcsolatban, beleértve a légijármű-hajtómű tolóerejét is;

d)minden olyan információ, amelyet a hitelesítő szükségesnek tart ahhoz, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse annak érdekében, hogy elvárható bizonyosságot szerezzen arról, hogy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

A légijármű-üzembentartó által szolgáltatott adatokkal való összehasonlítás érdekében az a) pontban említett adatok következetességének ellenőrzése során a hitelesítő a légi járművek teljesítményszimulációs adatbázisát is felhasználja az üzemanyagfogyasztás-mérések és a hajtómű-hatékonyság becslésére.

(2d) Amennyiben a légijármű-üzembentartó a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésben az üzemanyag-tulajdonságok vagy az időjárási adatok meghatározására saját módszert, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett saját üzemanyag-fogyasztási modult vagy kibocsátásbecslési modult alkalmaz, a hitelesítő az (1) bekezdésben említett adathitelesítés részeként ellenőrzi az adatok meghatározásához használt bemeneti információk érvényességét, és az illetékes hatóság által a nyomonkövetési tervben jóváhagyott módszereket alkalmazza.”;

c)a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A repülési útvonalak teljességének (2a) bekezdésben említett ellenőrzése céljából a hitelesítő az Eurocontrol mindenkori taktikai repülési modelljét, az Eurocontrol szabályozott taktikai repülési modelljét, vagy alternatív megoldásként az Eurocontrol benyújtott taktikai repülési modelljét használja, illetve adott esetben azzal az adatpontosság tekintetében egyenértékű adatokat, továbbá felhasználja az automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzési adatközlésből származó adatokat is.”

11.A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Amennyiben az átadott CO2-t az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 49. cikkével összhangban vonják le, és az átadott CO2-t az átadó és az átvevő létesítmény vagy a CO2-szállítási infrastruktúra egyaránt méri, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a két létesítményben és a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra által mért értékek közötti különbségek magyarázhatók-e a mérőrendszerek bizonytalanságával, és hogy a mért értékek pontos számtani átlagát használták-e mindkét létesítmény, illetve a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra kibocsátási jelentésében.

Amennyiben a két létesítményben és a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra által mért értékek közötti különbségek nem magyarázhatók a mérőrendszerek bizonytalanságával, a hitelesítő ellenőrzi, hogy végeztek-e kiigazításokat a mért különböző értékek közelítésére, ezek a kiigazítások konzervatívak voltak-e, és az illetékes hatóság jóváhagyta-e ezeket a kiigazításokat.

Amennyiben a szállítás alatt álló szén-dioxidot az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 49. cikkének (7) bekezdésével összhangban jelentették be, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a szállítás alatt álló szén-dioxidot legkésőbb a következő év január 31-ig átadták-e egy másik létesítménynek vagy szén-dioxid-szállítási infrastruktúrának.”;

b)a szöveg a következő (4a), (4b) és (4c) bekezdésekkel egészül ki:

„(4a) Amennyiben az átadott N2O az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 50. cikkével összhangban nem számít kibocsátottnak, és az átadott N2O-t az átadó és az átvevő létesítmény egyaránt méri, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a két létesítményben mért értékek közötti különbségek magyarázhatók-e a mérőrendszerek bizonytalanságával, és hogy a mért értékek pontos számtani átlagát használták-e mindkét létesítmény kibocsátási jelentésében.

Amennyiben a két létesítményben mért értékek közötti különbségek nem magyarázhatók a mérőrendszerek bizonytalanságával, a hitelesítő ellenőrzi, hogy végeztek-e kiigazításokat a mért különböző értékek közelítésére, ezek a kiigazítások konzervatívak voltak-e, és az illetékes hatóság jóváhagyta-e ezeket a kiigazításokat.

(4b) Amennyiben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 49. cikkének (6) bekezdésével összhangban átadott szén-dioxid nulla kibocsátási tényezős besorolású szén-dioxidot tartalmazó anyagokból vagy üzemanyagokból származik, a hitelesítő ellenőrzi a következők mindegyikét:

a)az átadott szén-dioxid nulla kibocsátási tényezős besorolású szén-dioxidot tartalmazó anyagokból vagy üzemanyagokból származik-e;

b)az átadó létesítmény vagy szén-dioxid-szállítási infrastruktúra helyesen, a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású szén-dioxidból származó szénhányad arányában vonta-e le az átadott szén-dioxidot;

c)a létesítmény vagy a szén-dioxid-szállítási infrastruktúra üzemeltetője nyomon követte-e a szivárgásokból, illékony kibocsátásokból vagy légkörbe visszajuttatott kibocsátásokból származó kibocsátásokat, amennyiben ilyen kibocsátások történtek;

d)minden olyan információ, amelyet a hitelesítő szükségesnek tart ahhoz, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse annak érdekében, hogy elvárható bizonyosságot szerezzen arról, hogy a kibocsátási jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

(4c) Amennyiben a szén-dioxid az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 49a. cikkével összhangban vegyileg tartósan kötött formában található valamely termékben, a hitelesítő ellenőrzi a következők mindegyikét:

a)a termék szerepel-e az (EU) 2024/2620 felhatalmazáson alapuló rendeletben;

b)az üzemeltető helyesen, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 49a. cikkével összhangban vonta-e le a vegyileg tartósan kötött formában található, nem nulla kibocsátási tényezős besorolású szénből származó szén-dioxidot;

c)az (EU) 2024/2620 felhatalmazáson alapuló rendeletben felsorolt valamely termékben vegyileg tartósan kötött formában található szén-dioxid mennyisége;

d)amennyiben a szén-dioxid nulla kibocsátási tényezős besorolású szénhányadot tartalmazó anyagból vagy üzemanyagból származik:

i.a szén-dioxid ezen anyagokból vagy üzemanyagokból származik-e;

ii.az üzemeltető helyesen, a nem nulla kibocsátási tényezős besorolású szén-dioxidból származó szénhányad arányában vonta-e le a vegyileg tartósan kötött formában található szén-dioxidot;

e)minden olyan információ, amelyet a hitelesítő szükségesnek tart ahhoz, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse annak érdekében, hogy elvárható bizonyosságot szerezzen arról, hogy a kibocsátási jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.”;

c)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)    Az üzemeltető kibocsátási jelentésének hitelesítése céljából a hitelesítő az (1) bekezdésben említett ellenőrzés részeként ellenőrzi a következő bizonyítékokat:

a) az üzemeltető arra vonatkozó bizonyítéka, hogy a nulla kibocsátási tényezős besorolású, biomasszából előállított üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak;

b) az üzemeltető arra vonatkozó bizonyítéka, hogy a nulla kibocsátási tényezős besorolású, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok (RFNBO) vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok (RCF) megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak;

c) az üzemeltető azon bizonyítéka, amely igazolja a következők mindegyikét:

i. a nulla kibocsátási tényezős besorolású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 13. pontjában említett üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési küszöbértéknek;

ii. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok széntartalma a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátási egységek előzetes leadásának tárgyát képezte-e.”;

d)a szöveg a következő (5a) és (5b) bekezdésekkel egészül ki:

„(5a) Amennyiben az üzemeltető az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 39. cikkének (4) bekezdésével összhangban beszerzési nyilvántartások felhasználásával határozta meg a biogáz biomasszahányadát és azzal megegyező, nulla kibocsátási tényezős besorolású biomasszahányadát, a hitelesítő ellenőrzi a következők mindegyikét:

a)senki más nem jelentette-e be, hogy ő használta fel ugyanazon megvásárolt biogázmennyiséget;

b)az üzemeltető és a biomasszahányad termelője ugyanahhoz a hálózathoz csatlakozik-e;

c)minden olyan információ, amelyet a hitelesítő szükségesnek tart ahhoz, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse annak érdekében, hogy elvárható bizonyosságot szerezzen arról, hogy a kibocsátási jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.

(5b) Amennyiben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag hányadát és a földgáz azzal megegyező, nulla kibocsátási tényezős besorolású RFNBO- és RCF-hányadát az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 39a. cikkével összhangban határozzák meg, a hitelesítő ellenőrzi a következők mindegyikét:

a)senki más nem jelentette-e be, hogy ő használta fel a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag ugyanazon megvásárolt mennyiségét;

b)az üzemeltető és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag/széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag előállítója ugyanahhoz a gázhálózathoz csatlakozik-e;

c)minden olyan információ, amelyet a hitelesítő szükségesnek tart ahhoz, hogy a hitelesítési kockázatot elfogadható szintre csökkentse annak érdekében, hogy elvárható bizonyosságot szerezzen arról, hogy a kibocsátási jelentés nem tartalmaz lényeges valótlanságokat.”;

e)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)    Amennyiben az alternatív légijármű-üzemanyagot vagy a támogatható légijármű-üzemanyagot fizikailag azonosítható tételekben szállítják a légi járműhöz, és az fizikailag egy bejelentett járathoz rendelhető, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az alternatív légijármű-üzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag mennyiségét helyesen rendelték-e hozzá a közvetlenül az üzemanyag felvételét követő járathoz.

Ha a következő járatok között több egymást követő járatra is kerül sor üzemanyag-feltöltés nélkül, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az alternatív légijármű-üzemanyag vagy a támogatható légijármű-üzemanyag mennyiségét az e járatokból származó, az előzetes kibocsátási tényező alkalmazásával kiszámított kibocsátásokkal arányosan rendelik-e hozzá ezekhez a járatokhoz.

Amennyiben az alternatív légijármű-üzemanyag fizikailag nem rendelhető hozzá a repülőtéren egy adott járathoz, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az alternatív légijármű-üzemanyagot azon járatokhoz rendelik-e hozzá, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, mégpedig a szóban forgó repülőtérről induló említett járatoknak az előzetes kibocsátási tényező felhasználásával kiszámított kibocsátásával arányosan.

Amennyiben a támogatható légijármű-üzemanyag fizikailag nem rendelhető hozzá a repülőtéren egy adott járathoz, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a támogatható légijármű-üzemanyagot azon járatokhoz rendelik-e hozzá, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, valamint az említett irányelv 3c. cikke (8) bekezdésének hatálya alá tartozó járatokhoz, mégpedig az említett járatoknak az előzetes kibocsátási tényező felhasználásával kiszámított kibocsátásával arányosan.

A harmadik és negyedik albekezdés alkalmazásában a hitelesítő ellenőrzi, hogy az alternatív légijármű-üzemanyagot vagy a támogatható légijármű-üzemanyagot az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési tervben meghatározottak szerint a jelentési időszakban, vagy 3 hónappal a jelentési időszak kezdete előtt vagy 3 hónappal annak végét követően szállították-e az indulási repülőtér üzemanyag-adagoló rendszerébe.

Az első, második, harmadik és negyedik albekezdés alkalmazásában a hitelesítő ellenőrzi a következőket:

a)az alternatív légijármű-üzemanyagot vagy a támogatható légijármű-üzemanyagot helyesen rendelték-e hozzá a repülőtérpárokhoz a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésében;

b)a bejelentett alternatív légijármű-üzemanyag teljes mennyisége nem haladja-e meg az azon járatok tekintetében bejelentett üzemanyag teljes mennyiségét, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, és amelyek arról a repülőtérről indulnak, ahová az alternatív légijármű-üzemanyagot kiszállították;

ba) a támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyisége nem haladja-e meg az adott légijármű-üzembentartó által azon járatokhoz bejelentett üzemanyag teljes mennyiségét, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, valamint az említett irányelv 3c. cikke (8) bekezdésének hatálya alá tartozó járatokhoz felhasznált üzemanyag teljes mennyiségét, amelyek arról a repülőtérről indulnak, ahová a támogatható légijármű-üzemanyagot kiszállították;

c) azon járatok tekintetében, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, az alternatív légijármű-üzemanyag teljes mennyisége nem haladja-e meg a megvásárolt alternatív légijármű-üzemanyag teljes mennyiségét, amelyből le kell vonni a harmadik feleknek eladott alternatív légijármű-üzemanyagok teljes mennyiségét;

ca) azon járatok tekintetében, amelyek esetében a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdésének megfelelően kibocsátási egységeket kell leadni, valamint az említett irányelv 3c. cikke (8) bekezdésének hatálya alá tartozó járatok esetében a támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyisége nem haladja-e meg a megvásárolt támogatható légijármű-üzemanyag teljes mennyiségét, amelyből le kell vonni a harmadik feleknek eladott támogatható légijármű-üzemanyagok teljes mennyiségét;

d)a járatokhoz rendelt alternatív légijármű-üzemanyag vagy támogatható légijármű-üzemanyag és fosszilis üzemanyagok repülőtérpáronként összesített aránya nem haladja-e meg az adott alternatív légijármű-üzemanyag vagy támogatható légijármű-üzemanyag valamely elismert nemzetközi szabvány szerint tanúsított maximális keverési határértékét;

e)az alternatív légijármű-üzemanyag összesített nulla kibocsátási tényezős besorolású hányada nem haladja-e meg az alternatív légijármű-üzemanyag azon mennyiségét, amelyre vonatkozóan a következő bizonyítékot benyújtották:

i.amennyiben a nulla kibocsátási tényezős besorolású hányad valamely vegyes alternatív légijármű-üzemanyag biomasszahányadát érinti, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyítéka;

ii.amennyiben a nulla kibocsátási tényezős besorolású hányad valamely vegyes alternatív üzemanyag RFNBO- vagy RCF-hányadára vonatkozik, az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyítéka;

iii.amennyiben a nulla kibocsátási tényezős besorolású hányad valamely vegyes alternatív üzemanyag alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag-hányadára vonatkozik, az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 13. pontjában említett üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési küszöbértéknek való megfelelés bizonyítéka, valamint annak igazolása, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyag széntartalma tekintetében előzetesen kibocsátási egységeket adtak le a 2003/87/EK irányelv alapján;

f)nem került-e sor ugyanazon alternatív légijármű-üzemanyag mennyiség vagy támogatható légijármű-üzemanyag mennyiség elszámolására korábbi jelentésben, másik légijármű-üzembentartó által vagy másik szén-dioxid-árazási rendszerben nem számoltak el, és nem is jelentettek be ilyen felhasználást.”

12.A szöveg a következő 17c. cikkel egészül ki:

„17c. cikk

A mérföldkövek és célok elérésének ellenőrzése

A klímasemlegességi jelentés hitelesítése céljából a hitelesítő ellenőrzi, hogy teljesültek-e a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok. E célból a hitelesítő ellenőrzi a következőket:

a)az üzemeltető arra vonatkozó bizonyítéka, hogy a mérföldkövekhez és célokhoz kapcsolódó intézkedéseket végrehajtották-e, és hogy ezen intézkedések végrehajtása befejeződött-e;

b)a klímasemlegességi terv esetleges aktualizálásának hatása a mérföldkövek és célok elérésére;

c)az üzemeltetőnek a mérföldkövek és célok teljesítésére vonatkozó bizonyítéka összhangban van-e a klímasemlegességi tervvel;

d)megfelelő adatokat használnak-e annak igazolására, hogy teljesültek-e a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok;

e)a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok elérésének igazolására használt adatok kiszámítása helyes-e, és hogy ezek az adatok összhangban vannak-e a hitelesített kibocsátási jelentésben, alapadat-jelentésben és tevékenységi szintről szóló éves jelentésben szereplő egyéb releváns adatokkal;

f)az elért célok a klímasemlegességi tervben ismertetett becsült üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkenéssel összhangban lévő csökkenést mutatnak-e, és ha nem, mi ennek az oka.”

13.A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben hiányoznak a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások kiszámításához szükséges adatok, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a hiányzó adatok megbecsülhetők-e a NEATS vagy a Bizottság által jóváhagyott, harmadik féltől származó információtechnológiai eszköz használatával.

Amennyiben a hiányzó adatok nem becsülhetők meg az első albekezdéssel összhangban, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az illetékes hatóság által jóváhagyott helyettesítő adatokat helyesen alkalmazták-e.

Amennyiben a légijármű-üzembentartó nem tudja időben megszerezni a helyettesítő adatokra vonatkozó jóváhagyást, a hitelesítő ellenőrzi, hogy a légijármű-üzembentartó által a hiányzó adatok pótlására használt megközelítés biztosítja-e, hogy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokat nem becsülik alá, és hogy ez a megközelítés nem vezet-e lényeges valótlanságokhoz.”;

b)a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben adathiányok fordulnak elő a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek vagy célok elérésének igazolására használt adatokban, a hitelesítő ellenőrzi, hogy az üzemeltető által a hiányzó adatok pótlására használt megközelítés észszerű bizonyítékokon alapul-e, és biztosítja-e, hogy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelettel összhangban előírt adatok esetében ne forduljon elő alulbecslés vagy túlbecslés.”

14.A 21. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az üzemeltető kibocsátási jelentésének, alapadat-jelentésének, új belépői adatokat tartalmazó jelentésének, tevékenységi szintről szóló éves jelentésének vagy klímasemlegességi jelentésének hitelesítése céljából a hitelesítő a kockázatelemzés alapján eldönti, hogy szükség van-e további telephelyek meglátogatására, ideértve azokat az eseteket, amikor az adatkezelési tevékenységek és ellenőrzési tevékenységek lényeges részét más telephelyeken végzik, például a vállalati központban vagy más helyszínen lévő irodákban.”

15.A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha a hitelesítő valótlanságokat, eltéréseket vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek, illetve adott esetben az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelést talál a hitelesítés során, erről haladéktalanul értesíti az üzemeltetőt vagy a légijármű-üzembentartót, és felszólítja a megfelelő korrekciók megtételére. 

Az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó minden közölt valótlanságot és eltérést korrigál.

Amennyiben az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelésre derül fény, az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot és adott esetben orvosolja a meg nem felelést.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A hitelesítő a belső hitelesítő dokumentációban megoldottként jelöli meg az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó által a hitelesítés során korrigált valótlanságokat, eltéréseket, illetve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket.”;

c)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesítő megállapítja, hogy a kijavítatlan valótlanságoknak – önmagukban vagy más valótlanságokkal együttesen – van-e lényeges hatása a bejelentett összes kibocsátásra, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokra, az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokra vagy a klímasemlegességi jelentés szempontjából releváns adatokra. A valótlanságok lényegességének megállapítása során a hitelesítő figyelembe veszi a valótlanság mértékét és jellegét, valamint előfordulásának pontos körülményeit.”;

ii.a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó nem korrigálja az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket az (1) bekezdésnek megfelelően, mielőtt a hitelesítő kibocsátja a hitelesítői jelentést, a hitelesítő értékeli, hogy a nem orvosolt meg nem felelés hatással van-e a bejelentett adatokra, és hogy ez nem vezet-e lényeges valótlansághoz.”

16.A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentések hitelesítése céljából a lényegességi szint a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésben bejelentett teljes összesített CO2(e) 5 %-a.”;

b)a szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A klímasemlegességi jelentés hitelesítése céljából a lényegességi szint a következők bármelyikének 5 %-a:

a)a létesítmény releváns létesítményrészre vonatkozó teljes kibocsátása, amennyiben az elért célok abszolút kibocsátási célértékekhez kapcsolódnak;

b)az egyes releváns termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek intenzitási szintje külön-külön, tCO2eqmértékegységben kifejezve az adott termelési egységre vetítve, amennyiben az elért célok termék-referenciaérték szerinti létesítményrész tevékenységi szintjéhez kapcsolódnak;

c) az egyes releváns hő-referenciaérték szerinti létesítményrészek intenzitási szintje külön-külön, tCO2eq/TJ elfogyasztott hőmennyiség mértékegységben kifejezve, amennyiben az elért célok hő-referenciaérték szerinti létesítményrész tevékenységi szintjéhez kapcsolódnak;

d) az egyes releváns üzemanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek intenzitási szintje külön-külön, tCO2eq/TJ elfogyasztott üzemanyag mértékegységben kifejezve, amennyiben az elért célok üzemanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész tevékenységi szintjéhez kapcsolódnak;

e) az egyes releváns technológiai kibocsátások szerinti létesítményrészek intenzitási szintje külön-külön, tCO2eq mértékegységben kifejezve az adott termelési egységre vetítve, amennyiben az elért célok technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész tevékenységi szintjéhez kapcsolódnak;

f) a referenciaérték százalékos arányának meghatározásához használt konkrét célérték, amennyiben az az egyes releváns létesítményrészek referenciaértékéhez viszonyított célértékekre vonatkozik.”

17.A 24. cikk a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése céljából biztosítja, hogy elegendő bizonyíték gyűljön össze ahhoz, hogy olyan hitelesítő szakvéleményt adhasson, amely elvárható bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok teljesültek;”.

18.A 26. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)    az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének, a légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének, illetve az üzemeltető alapadat-jelentésének, tevékenységi szintről szóló éves jelentésének vagy új belépőkről szóló jelentésének hitelesítése céljából elegendő információ a hitelesítő szakvélemény alátámasztásához, ideértve az arra vonatkozó vélemények igazolását, hogy a megállapított valótlanságok lényeges hatással vannak-e vagy sem a bejelentett kibocsátásokra, szén-dioxidtól eltérő légi közlekedési hatásokra vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatokra;”

b)a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)    a klímasemlegességi jelentés hitelesítése céljából elegendő információ a hitelesítő szakvélemény alátámasztásához, ideértve az arra vonatkozó vélemények igazolását, hogy a megállapított valótlanságok lényegesek-e, valamint hogy a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok teljesültek-e.”

19.A 27. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az első albekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A hitelesítés során gyűjtött információk alapján a hitelesítő a hitelesítés tárgyát képező minden egyes kibocsátási jelentésről, minden légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentéséről, vagy minden üzemeltető alapadat-jelentéséről, új belépői adatokat tartalmazó jelentéséről, tevékenységi szintről szóló éves jelentéséről vagy klímasemlegességi jelentéséről az alábbi szakvélemények valamelyikét tartalmazó hitelesítői jelentést bocsát az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó rendelkezésére:”;

ii.a szöveg a következő ba) ponttal egészül ki:

„ba) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldköveket és célokat nem érték el;”

iii.a bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában a hitelesítés hatóköre a 28. cikk értelmében túl szűk, és a hitelesítő nem tudott elegendő bizonyítékot gyűjteni ahhoz, hogy elvárható bizonyossággal bocsásson ki hitelesítő szakvéleményt arról, hogy a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldkövek és célok teljesültek;”

iv.a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése kizárólag az alábbi helyzetek valamelyikének fennállása esetén tekinthető kielégítőnek:

a)az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó jelentése nem tartalmaz lényeges valótlanságokat;

b)a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában a klímasemlegességi tervben meghatározott mérföldköveket és célokat elérték;”

b)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az e) pont helyébe a következő szöveg lép;

„e) azok a kritériumok, amelyeket az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének hitelesítésére használtak, adott esetben ideértve az engedélyt, továbbá az illetékes hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv vagy nyomonkövetési módszertani terv változatai, illetve adott esetben a klímasemlegességi terv, valamint az egyes tervek érvényességi időszakai;”

ii.a bekezdés a következő ga) ponttal egészül ki:

„ga) a légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése esetén a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások összesített CO2(e) értéke légijármű-üzembentartónként;”

iii.a bekezdés a következő gb) ponttal egészül ki:

„gb) a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítése esetén annak megerősítése, hogy a bejelentett nulla kibocsátási tényezős besorolású tiszta alternatív légijármű-üzemanyag mennyiségének teljességét és pontosságát, valamint a támogatható tiszta légijármű-üzemanyag üzemanyag-kategóriánkénti mennyiségét a 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének (6) bekezdése szerint ellenőrizték, beleértve annak megerősítését is, hogy nem észleltek következetlenségeket, és hogy adott esetben helyesen alkalmazták az üzemanyagok járatokhoz való arányos hozzárendelését;”

iv.a szöveg a következő hb) ponttal egészül ki:

„hb) a klímasemlegességi jelentés hitelesítése esetén a klímasemlegességi jelentési időszak végéig elért célok és mérföldkövek;”

v.az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i) a hitelesítés tárgyát képező jelentési időszak, alapidőszak, tevékenységi szintre vonatkozó jelentési időszak vagy klímasemlegességi jelentési időszak;”    

vi.az o) pont helyébe a következő szöveg lép:

„o)    minden, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelettől, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelettől, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelettől vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelettől való olyan eltérés, amely a hitelesítés során derült ki;’

vii.a szöveg a következő qa) és qb) ponttal egészül ki:

„qa) egy nyilatkozat arról, hogy az adathiánynak a 18. cikk (4) bekezdése szerinti megszüntetésére alkalmazott módszer lényeges valótlanságokat eredményez-e;

qb) amennyiben a légijármű-üzembentartó nem kapta meg időben a helyettesítő adatokra vonatkozó jóváhagyást a 18. cikk (1a) bekezdése szerint, egy nyilatkozat arról, hogy az adathiány megszüntetésére alkalmazott módszer lényeges valótlanságokat eredményez-e;”

viii.a szöveg a következő rf) ponttal egészül ki:

„rf) amennyiben a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítését végző hitelesítő elvégezte az e rendelet 33a. cikkének (2) bekezdése szerinti ellenőrzést, annak megerősítése, hogy a NEATS-ben vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikkének (7) bekezdése szerinti, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközben a járatokra vonatkozó adatok összhangban vannak a kibocsátási jelentésben a járatokra vonatkozóan szereplő adatokkal, figyelembe véve a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó járatok körét és a légijármű-üzembentartó által bejelentett járatokat, beleértve adott esetben a járatokra vonatkozó adatok következetességével és teljességével kapcsolatos megállapítások és észrevételek leírását is;”

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A hitelesítő a hitelesítői jelentésben ismerteti a valótlanságokat, eltéréseket, valamint az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek való meg nem feleléseket annak érdekében, hogy az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó, valamint az illetékes hatóság tájékoztatást kapjon az alábbiakról:

a)a valótlanság, az eltérés, illetve az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletnek vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletnek való meg nem felelés mértéke és jellege;

b)miért van vagy miért nincs a valótlanságnak lényeges hatása;

c)az üzemeltető vagy légijármű-üzembentartó jelentésének mely elemére vonatkozik a valótlanság, vagy a nyomonkövetési terv, a nyomonkövetési módszertani terv vagy a klímasemlegességi terv mely elemére vonatkozik az eltérés;

d)a meg nem felelés az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet vagy az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelet mely cikkét érinti.”

20.A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesítő az alábbi helyzetek bármelyikében dönthet úgy, hogy a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 27. cikk (1) bekezdésének ca) pontjában említett hitelesítési hatókör túlságosan korlátozott:”;

b)a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)    a nyomonkövetési terv, a nyomonkövetési módszertani terv vagy – adott esetben – a klímasemlegességi terv nem biztosít elegendő hatókört vagy nem eléggé érthető a hitelesítés befejezéséhez;”

c)az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)    a nyomonkövetési módszertani tervet nem hagyta jóvá az illetékes hatóság;”

d)a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f)    a klímasemlegességi tervet nem ellenőrizték és az illetékes hatóság nem ítélte azt az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 22b. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjával összhangban megfelelőnek.”

21.A 30. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a szöveg a következő da) ponttal egészül ki:

„da) a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások nyomon követése és jelentése;”

b)a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f) a klímasemlegességi jelentésekhez szükséges adatok gyűjtése, feldolgozása és jelentése, többek között a mérföldkövekkel és célokkal kapcsolatban.”

22.A 31. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)ha az üzemeltető alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése vagy klímasemlegességi jelentése már hitelesítés tárgyát képezte.”

23.A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

A légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének egyszerűsített hitelesítése

(1)    E rendelet 21. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a hitelesítő dönthet úgy, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 55. cikke (2) bekezdésében említett egyszerűsített eszközöket használó légijármű-üzembentartók esetében nem végez helyszíni szemlét a CO2-kibocsátások meghatározása céljából, amennyiben a hitelesítő a kockázatelemzése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a lényeges adatokhoz távolról is hozzá tud férni.

(2)    Amennyiben a légijármű-üzembentartó az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 55. cikkének (2) bekezdésében említett egyszerűsített eszközöket használja az üzemanyag-fogyasztás meghatározására, és a bejelentett CO2-kibocsátási adatokat ilyen eszközökkel állapították meg, függetlenül a légijármű-üzembentartó hozzájárulásától, a hitelesítő a kockázatelemzés alapján dönthet úgy, hogy nem végzi el az e rendelet 14. és 16. cikkében, 17. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 18. cikkében említett ellenőrzéseket.”

24.A szöveg a következő 33a. cikkel egészül ki:

„33a. cikk

A légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének egyszerűsített hitelesítése

(1)E rendelet 7–27. cikkétől eltérve a légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentése akkor tekinthető hitelesítettnek, ha a jelentés a NEATS-ből vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikkének (7) bekezdésében említett, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközből származó, a légijármű-üzembentartó által bevitt adatokat mellőző és általa nem módosított adatok alapján készül, és ha a légijármű-üzembentartó a következők egyike:

a)az (EU) 2018/2066 bizottsági rendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerinti kis kibocsátó;

b)a 2025-ös és a 2026-os jelentési időszak tekintetében olyan légijármű-üzembentartó, amelynek a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 3c. cikkének (8) bekezdésében említettektől eltérő repülésekből származó teljes éves szén-dioxid-kibocsátása nem éri el a 3 000 tonnát.

(2)Amennyiben egy, az (1) bekezdésben említettektől eltérő légijármű-üzembentartónak a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokra vonatkozó jelentése a NEATS-ből vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikkének (7) bekezdésében említett, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközből származó, az adott légijármű-üzembentartó által bevitt adatokat mellőző és általa nem módosított adatok alapján készül, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés hitelesítettnek tekintendő. Az adott légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének hitelesítését végző hitelesítő azonban a hitelesítés részeként ellenőrzi a kibocsátási jelentésben szereplő repülési információk és a NEATS-ben vagy a harmadik féltől származó eszközben szereplő repülési információk közötti összhangot, figyelembe véve a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó járatok körét és a légijármű-üzembentartó által bejelentett járatokat.”

25.A 34b. cikk a következőképpen módosul:

a)a címsor helyébe a következő szöveg lép:

„Virtuális helyszíni szemlék a légijármű-üzembentartó jelentéseinek hitelesítése céljából”;

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A 21. cikk (1) bekezdésétől eltérve a 34a. cikk hatálya alá nem tartozó esetekben a hitelesítő dönthet úgy, hogy a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentésének vagy a légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítése céljából virtuális helyszíni szemlét végez. A hitelesítő a virtuális helyszíni szemlére vonatkozó döntést a kockázatelemzés eredménye alapján hozza meg, miután megállapította, hogy a lényeges adatokhoz távolról is hozzá tud férni. A hitelesítő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a légijármű-üzembentartót a virtuális helyszíni szemlére vonatkozó döntéséről.”;

c)a (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) amennyiben a hitelesítő első alkalommal hitelesíti a légijármű-üzembentartó kibocsátási jelentését vagy nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentését;”.

26.A 37. cikk (5) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a hitelesítő alapadat-jelentések, új belépői adatokat tartalmazó jelentések, tevékenységi szintről szóló éves jelentések vagy klímasemlegességi jelentések hitelesítését végzi, a hitelesítést végző csoportnak ki kell egészülnie legalább egy olyan személlyel is, aki rendelkezik az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok gyűjtéséhez, nyomon követéséhez és jelentéséhez kapcsolódó különleges műszaki aspektusok értékeléséhez szükséges műszaki szakértelemmel és tudással.”

27.A 38. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)a 2003/87/EK irányelv, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet, az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet, illetve az alapadat-jelentés jelentés, az új belépői adatokat tartalmazó jelentés, a tevékenységi szintről szóló éves jelentés vagy a klímasemlegességi jelentés hitelesítése vonatkozásában az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelet, továbbá e rendelet, a vonatkozó szabványok és más vonatkozó jogszabályok, az alkalmazandó iránymutatások, valamint az azon tagállam által kibocsátott vonatkozó iránymutatások és jogszabályok ismerete, amelyben a hitelesítő a hitelesítést végzi;”.

28.A 43. cikk (3) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

a)a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés első mondatában említett, pártatlanságot veszélyeztető elfogadhatatlan kockázat vagy összeférhetetlenség különösen az alábbi esetekben merül fel:”;

b)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) amennyiben a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része műszaki segítséget nyújt a kibocsátások, a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások vagy az ingyenes kiosztás szempontjából releváns adatok nyomon követésére és bejelentésére létrehozott rendszer kifejlesztéséhez vagy fenntartásához;”

c)a szöveg a következő c) és d) ponttal egészül ki:

„c) amennyiben a hitelesítő a klímasemlegességi jelentés hitelesítését végzi, és ez a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része az a) pontban említett tanácsadó szolgáltatásokat, a b) pontban említett műszaki segítséget vagy a klímasemlegességi tervben leírt intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos tanácsadó szolgáltatásokat nyújt, beleértve az ezen intézkedések és beruházások által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére gyakorolt becsült hatások mennyiségi és minőségi értékelését is;

d) amennyiben a hitelesítő a klímasemlegességi jelentés hitelesítését végzi, és ez a hitelesítő vagy ugyanazon jogi személy bármely része az a) pontban említett tanácsadó szolgáltatásokat, a b) pontban említett műszaki segítséget vagy a klímasemlegességi terv kidolgozásához vagy a klímasemlegességi jelentés elkészítéséhez kapcsolódó tanácsadó szolgáltatásokat nyújt.”

29.A 43l. cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szabályozott jogalany jelentéseinek hitelesítése céljából a hitelesítő az (1) bekezdésben említett ellenőrzés részeként ellenőrzi a következőket:

a) a szabályozott jogalany arra vonatkozó bizonyítéka, hogy a nulla kibocsátási tényezős besorolású, biomasszából előállított üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak;

b) a szabályozott jogalany arra vonatkozó bizonyítéka, hogy a nulla kibocsátási tényezős besorolású, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkében meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak;

c) a szabályozott jogalany azon bizonyítéka, amely igazolja a következők mindegyikét:

i. a nulla kibocsátási tényezős besorolású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2024/1788 irányelv 2. cikkének 13. pontjában említett üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési küszöbértéknek;

ii. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok széntartalma a kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti előzetes leadásának tárgyát képezte-e.”

30.A 43w. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.az a), a b) és a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) a szabályozott jogalany által szabad forgalomba bocsátott valamennyi tüzelőanyag-áram kereskedelemben forgalmazott szabványos üzemanyag, vagy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75k. cikkének (2) bekezdése szerinti, kereskedelemben forgalmazott szabványos üzemanyagokkal egyenértékű üzemanyag;

b) a kibocsátási tényezőre és a mértékegység-átváltási tényezőre alapértelmezett értékeket alkalmaznak;

c) a biomasszahányadra alapértelmezett értéket alkalmaznak, vagy ha a következők mindegyike fennáll:

i. az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet IIa. mellékletének 2.3. szakaszával összhangban a 3b. meghatározási szintet alkalmazzák a tüzelőanyag-áram biomasszahányadának meghatározására;

ii. a hitelesítő az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban hozzáférést kap a tömeg- és súlypontszámítási dokumentáció valamennyi releváns nyilvántartásához, valamint a fenntarthatósági vagy üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyítékához;

iii. a szabályozott jogalany a hitelesítő számára szóbeli adatgyűjtés céljából lehetővé teszi az érintett személyzettel való kapcsolatfelvételt;”

ii.a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) minden egyes tüzelőanyag-áram tekintetében az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75l. cikkének (1) bekezdése értelmében 1-es alkalmazási körre vonatkozó tényezőt alkalmaznak, vagy az említett rendelet 75l. cikkének (6) bekezdése értelmében az alkalmazási körre vonatkozó tényező alapértelmezett értékét alkalmazzák.”

b)a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a kibocsátási tényezőre és a mértékegység-átváltási tényezőre alapértelmezett értékeket alkalmaznak;”

ii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) a biomasszahányadra alapértelmezett értéket alkalmaznak, vagy ha a következők mindegyike fennáll:

   i. az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet IIa. mellékletének 2.3. szakaszával összhangban a 3b. meghatározási szintet alkalmazzák a tüzelőanyag-áram biomasszahányadának meghatározására;

   ii. a hitelesítő az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban hozzáférést kap a tömeg- és súlypontszámítási dokumentáció valamennyi releváns nyilvántartásához, valamint a fenntarthatósági vagy üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyítékához;

   iii. a szabályozott jogalany a hitelesítő számára szóbeli adatgyűjtés céljából lehetővé teszi az érintett személyzettel való kapcsolatfelvételt;”

iii.a cikk szövege a következő e) ponttal egészül ki:

„e) minden egyes tüzelőanyag-áram tekintetében az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 75l. cikkének (1) bekezdése értelmében 1-es alkalmazási körre vonatkozó tényezőt alkalmaznak, vagy az említett rendelet 75l. cikkének (6) bekezdése értelmében az alkalmazási körre vonatkozó tényező alapértelmezett értékét alkalmazzák.”

31.A 43x. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„43x. cikk

Egyszerűsített hitelesítési terv, virtuális helyszíni szemlék és egyszerűsített hitelesítés

(1) A 34. és 34a. cikk alkalmazandó a szabályozott jogalanyok azon kibocsátásainak hitelesítésére, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartoznak. E célból az üzemeltetőre, a létesítményre és a légijármű-üzembentartóra történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, mintha azok a szabályozott jogalanyra vonatkoznának.

(2) A szabályozott jogalany 2025-ös és 2026-os jelentési időszakra vonatkozó kibocsátási jelentésének hitelesítése céljából a hitelesítő a kockázatelemzés alapján dönthet úgy, hogy nem végzi el a szabad forgalomba bocsátott üzemanyag mennyiségének meghatározására szolgáló módszertan ellenőrzését, ha a szabályozott jogalany kibocsátási jelentésében szereplő szabad forgalomba bocsátott üzemanyag mennyiségének meghatározása az (EU) 2018/2066 rendelet 75j. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett módszertanon alapul, és az alábbiak bármelyike fennáll:

a) független forrásból származó bizonyíték van arra, hogy az (EU) 2018/2066 rendelet 75j. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett módszerekkel meghatározott üzemanyag-mennyiségek megfelelnek a szabályozott jogalany kibocsátási jelentésében szereplő szabad forgalomba bocsátott üzemanyag-mennyiségeknek;

b) a szabályozott jogalany kibocsátási jelentésében szereplő szabad forgalomba bocsátott üzemanyag-mennyiségek az (EU) 2020/262 irányelv* 20. cikkének (2) bekezdésében említett, jövedéki termékek szállításához és felügyeletéhez használt számítógépes rendszerből származnak, és a szabályozott jogalany nem végzett rajtuk semmiféle változtatást.

(3) Annak érdekében, hogy a hitelesítő összevethesse a bizonyíték szerinti üzemanyag-mennyiségeket az éves kibocsátási jelentésekben szereplő szabad forgalomba bocsátott üzemanyag-mennyiségekkel, a szabályozott jogalany hozzáférést biztosít a hitelesítő számára a (2) bekezdés a) pontjában említett bizonyítékokhoz és a (2) bekezdés b) pontjában említett számítógépes rendszerből származó bizonyítékokhoz.

(4) A 43v. cikk (7) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó, ha a 43w. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek alkalmazandók, és a hitelesítő úgy döntött, hogy a (2) bekezdéssel összhangban nem végzi el a szabad forgalomba bocsátott üzemanyag mennyiségének meghatározására szolgáló módszertan ellenőrzését.

(5) A 43v. cikk (7) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó, ha a 43w. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alkalmazandók.

* A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás) (HL L 58., 2020.2.27., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2020/262/oj).”

32.A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az alapadat-jelentések, új belépői adatokat tartalmazó jelentések, tevékenységi szintről szóló éves jelentések vagy klímasemlegességi jelentések hitelesítése vonatkozásában az üzemeltető részére hitelesítői jelentést kibocsátó hitelesítőnek az I. mellékletben említett 98. tevékenységcsoport tekintetében is rendelkeznie kell akkreditációval.”;

b)a szöveg a következő harmadik és negyedik albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a légijármű-üzembentartó a NEATS-ben vagy a Bizottság által az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 56a. cikkének (7) és (8) bekezdése alapján jóváhagyott, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközben saját repülési információkat, repülési útvonalakra vagy légijármű-jellemzőkre vonatkozó adatokat közöl, és a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentés fennmaradó része a NEATS-ből vagy az említett, harmadik féltől származó információtechnológiai eszközből származó, az adott légijármű-üzembentartó által bevitt adatokat mellőző és általa nem módosított adatok alapján készül, az adott légijármű-üzembentartó nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentésének hitelesítését végző hitelesítő az I. mellékletben említett 12a. tevékenységcsoport tekintetében akkreditálható.

A 12. tevékenységi csoportra vonatkozó akkreditációs hatókör tekintetében a légijármű-üzembentartók kibocsátási jelentéseinek hitelesítésére kiadott, 2025. március 31-én érvényes akkreditálási okiratokat a 12a. tevékenységi csoportra vonatkozó akkreditációs hatókör tekintetében kiadottnak kell tekinteni.”

33.Az 58. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az értékelést végző csoport munkájában részt kell vennie legalább egy olyan személynek, aki ismeri az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak vagy a nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásoknak az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet szerinti nyomon követésére és jelentésére vonatkozó, az akkreditáció adott hatóköre szempontjából releváns nyomonkövetési és jelentési aspektusokat, és megfelelő szakértelemmel és tudással rendelkezik a létesítményben, a légijármű-üzembentartónál vagy a szabályozott jogalanynál végzett hitelesítési tevékenységeknek az adott hatókör tekintetében történő értékeléséhez, továbbá a csoportnak ki kell egészülnie legalább egy olyan személlyel, aki ismeri a vonatkozó nemzeti jogszabályokat és iránymutatásokat.”

34.Az 59. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)ismeretekkel kell rendelkeznie a 2003/87/EK irányelvről, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletről, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletről és az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletről – amennyiben a minősítő az e rendelet I. mellékletében említett 98. hatókör tekintetében értékeli a hitelesítő felkészültségét és teljesítményét –, az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletről – amennyiben a minősítő a klímasemlegességi jelentés hitelesítését végző hitelesítőt értékeli –, e rendeletről, a vonatkozó szabványokról, más vonatkozó jogszabályokról és az alkalmazandó iránymutatásokról;”.

35.A 60. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)    ismeretekkel kell rendelkeznie a 2003/87/EK irányelvről, az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletről, az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletről és az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendeletről – amennyiben a külső szakértő az e rendelet I. mellékletében említett 98. hatókör tekintetében értékeli a hitelesítő felkészültségét és teljesítményét –, az (EU) 2023/2441 végrehajtási rendeletről – amennyiben a külső szakértő a klímasemlegességi jelentés hitelesítését végző hitelesítőt értékeli –, e rendeletről, a vonatkozó szabványokról, más vonatkozó jogszabályokról és az alkalmazandó iránymutatásokról;”.

36.A 69. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A tagállamok arra kötelezhetik a hitelesítőket, hogy az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelet 74. cikkének (1) bekezdése vagy 75u. cikke értelmében, illetve az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének vagy az (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően elektronikus formanyomtatványokat vagy különleges fájlformátumokat használjanak a hitelesítői jelentések elkészítésénél.”

37.A 77. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)azon üzemeltetők vagy légijármű-üzembentartók címe és elérhetőségi adatai, amelyek kibocsátási jelentése, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról szóló jelentése, alapadat-jelentése, új belépői adatokat tartalmazó jelentése, tevékenységi szintről szóló éves jelentése vagy klímasemlegességi jelentése hitelesítés tárgyát képezi;”.

38.Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (11) bekezdésének c), d) és e) alpontját, (19) bekezdése b) pontjának iii. alpontját és (29) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni a 2024. január 1-jétől bekövetkező kibocsátások hitelesítésére.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2025.6.18.

(1)

DRAFT

DRAFT

(2)    HL L 275., 2003.10.25., 32. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/87/oj .

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/959/oj ).

(4)    A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334., 2018.12.31., 94. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2067/oj ).

(5)    A Bizottság (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelete (2019. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 285., 2019.11.4., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1842/oj ).

(6)    A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/331/oj ).

(7)    A Bizottság (EU) 2023/2441 végrehajtási rendelete (2023. október 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásához szükséges klímasemlegességi tervek tartalma és formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, 2023/2441, 2023.11.3.: ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2441/oj ).

(8)    A Bizottság (EU) 2024/2493 végrehajtási rendelete (2024. szeptember 23.) az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követésének és jelentésének naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/2493, 2024.9.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2493/oj ).

(9)    A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2018/2066/oj ).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/2001/oj ).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1788, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1788/oj ).

(12)    A Bizottság (EU) 2024/2620 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. július 30.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üvegházhatású gázok valamely termékben stabil kémiai kötésbe kerülésének megítélésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL, L 2620, 2024.10.4., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2024/2620/oj ).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/958 irányelve (2023. május 10.) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 115. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/958/oj ).

MELLÉKLET

Az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A hitelesítők akkreditációs hatókörét fel kell tüntetni az akkreditálási okiratban a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének és IVa. fejezetének megfelelő alábbi tevékenységcsoportok és a 2003/87/EK irányelv 10a., 10b. és 24. cikkének megfelelő egyéb tevékenységek használatával. Az említett rendelkezések a nemzeti hatóságok által e rendelet 55. cikkének (2) bekezdése értelmében minősített hitelesítőkre is vonatkoznak.”

2.A táblázat a következőképpen módosul:

a)a 12. tevékenységcsoportra vonatkozó tizennegyedik sor helyébe a következő szöveg lép:

„

12a	Légiközlekedési tevékenységek (kibocsátási adatok)
12b	Légiközlekedési tevékenységek (nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások)

”;

b)a 98. tevékenységcsoportra vonatkozó tizenötödik sor helyébe a következő szöveg lép:

„

98	A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke és 10b. cikke (4) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdése szerinti egyéb tevékenységek

”.