INDOKOLÁS

1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE

A kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlament és tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: CER-irányelv) 2023. január 16-án hatályba lépett. A CER-irányelv célja annak biztosítása, hogy az alapvetően fontos társadalmi funkciók vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához nélkülözhetetlen szolgáltatások nyújtására akadálytalan módon kerüljön sor a belső piacon, és hogy javuljon az ilyen szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezetek rezilienciája.

A CER-irányelv kötelezettségeket állapít meg a kritikus szervezetek számára azzal a céllal, hogy fokozza rezilienciájukat, és szabályokat állapít meg a kritikus szervezetek felügyeletére, a jogérvényesítésre, valamint a különös európai jelentőségű kritikus szervezetek azonosítására vonatkozóan. Emellett közös szabályokat állapít meg a tagállamoknak az irányelv alkalmazásával kapcsolatos együttműködésére és a jelentéstételre vonatkozóan.

A CER-irányelv kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára a kockázatértékelések elvégzésére és az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezetek azonosítására vonatkozóan. Ezzel összefüggésben a CER-irányelv 5. cikke értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az irányelv 23. cikkének megfelelően 2023. november 17-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse az irányelvet az irányelv mellékletében meghatározott ágazatokban és alágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatások jegyzékének megállapítása révén. Ezt a jegyzéket az illetékes hatóságok a CER-irányelvvel összhangban felhasználják kockázatértékelések elvégzése, majd a kritikus szervezeteknek az irányelv szerinti azonosítása céljából.

Az irányelv minimumharmonizációs megközelítésének és a jegyzék nem kimerítő jellegének fényében a tagállamok – az uniós joggal összhangban – nemzeti szinten további alapvető szolgáltatásokkal egészíthetik ki azt annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az alapvető szolgáltatások nyújtása terén fennálló nemzeti sajátosságokat.

A kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítésére irányuló uniós szintű összehangolt megközelítésről szóló tanácsi ajánlás 2 felkéri a Bizottságot, hogy időben fogadja el ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK

A Bizottság az e felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kapcsolatos előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytatott a tagállamok képviselőivel. Ezenkívül a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 3 foglalt elveknek megfelelően, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg megkapott minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen beléphettek a felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoport üléseire és részt vehettek azokon.

A tagállami szakértőkkel folytatott első hivatalos konzultációra 2023. január 25-én került sor a CER-irányelv által létrehozott csoport – a kritikus szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport (CERG) – keretében. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy az ülésen, majd pedig azt követően írásban adjanak visszajelzést a szövegtervezetről.

A második hivatalos konzultációra március 20-án került sor a CERG keretében. A Bizottság 2023. június 1-jén küldte meg a tagállamoknak e felhatalmazáson alapuló jogi aktus egységes szerkezetbe foglalt változatát, amelybe adott esetben a releváns észrevételeket is belefoglalta.

Az ülések jegyzőkönyveit és napirendjét az átláthatóság és a jó közigazgatás elvének megfelelően közzétették az Európai Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartásában (REGEXP).

Ezenkívül a Bizottság nyilvános visszajelzések gyűjtése céljából négy héten keresztül közzétette a tervezetet az „Ossza meg velünk véleményét!” elnevezésű weboldalán. Ez az időszak 2023. június 29-én ért véget, és tíz visszajelzés érkezett magánszemélyektől, magán- és állami szervezetektől, beleértve az egyesületeket is. A Bizottság megfelelő esetben és az alkalmazási körön belül figyelembe vette ezeket. Különösen a 2. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontját módosította oly módon, hogy törölte a „védelmi szolgáltatásokra” való hivatkozást a kikötőt üzemeltető szervek, köztük azok kikötői létesítményei által nyújtott szolgáltatások példái közül.

3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI

Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a CER-irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében a Bizottságnak adott felhatalmazás szerint, az EUMSZ 290. cikkével összhangban és a CER-irányelv 23. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően kerül elfogadásra.

Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus megállapítja az irányelv mellékletének harmadik oszlopában („Szervezetek kategóriai”) felsorolt magán- vagy állami szervezetek által az említett mellékletben meghatározott ágazatokban és alágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatások nem kimerítő jegyzékét. Az alapvető szolgáltatások jegyzékét ezzel a harmadik oszloppal szoros összefüggésben kell értelmezni, mivel csak az említett harmadik oszlopban szereplő jogszabályokban meghatározott konkrét szervezetek által nyújtott szolgáltatások minősülnek alapvető szolgáltatásnak. Ezenkívül ezt a jegyzéket az alapvető szolgáltatások a CER-irányelv 2. cikkének 5. pontja szerinti fogalommeghatározásának figyelembevételével kell értelmezni. E cikk értelmében az alapvető szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek az alapvetően fontos társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészségügy és a biztonság vagy a környezet fenntartásához.

A lefedett ágazatok tekintetében ez a jegyzék a következő ágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatásokra terjed ki: energetika, közlekedés, digitális infrastruktúra, banki szolgáltatások, pénzügyi piaci infrastruktúra, egészségügy, ivóvíz, szennyvíz, közigazgatás, űrágazat, valamint élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás.

A fentieknek megfelelően a tagállamok ezt a jegyzéket nemzeti szinten további alapvető szolgáltatásokkal egészíthetik ki. A CER-irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül benyújtják a Bizottságnak az alapvető szolgáltatások jegyzékét, amennyiben van bármely további alapvető szolgáltatás az e felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott jegyzékhez képest.

A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023.7.25.)

az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvre 4 és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)Az (EU) 2022/2557 irányelv célja annak biztosítása, hogy az alapvetően fontos társadalmi funkciók vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához nélkülözhetetlen szolgáltatások nyújtására akadálytalan módon kerüljön sor a belső piacon, és hogy javuljon az ilyen szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezetek rezilienciája.

(2)E célból és az (EU) 2022/2557 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az említett irányelv mellékletében meghatározott ágazatokban és alágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatások nem kimerítő jegyzékének megállapításáról. Ezt a jegyzéket kell az illetékes hatóságoknak felhasználniuk a kockázatértékelések elvégzése céljából, majd pedig a kritikus szervezetek azonosítása céljából használandó kockázatértékelés érdekében.

(3)Az alapvető szolgáltatások jegyzékét általános módon kell megállapítani, hogy figyelembe lehessen venni a tagállamok sajátosságait, például a méretét, a népsűrűségét vagy a földrajzi elhelyezkedését. A jegyzéknek azonban csak az (EU) 2022/2557 irányelv mellékletében meghatározott szervezeti kategóriák alapvető szolgáltatásaira kell kiterjednie. Ezért csak az e kategóriákba tartozó szervezetek által nyújtott szolgáltatások tekintendők az (EU) 2022/2557 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott alapvető szolgáltatásoknak.

(4)Általánosabban fogalmazva, az alapvető szolgáltatások jegyzékét az (EU) 2022/2557 irányelv valamennyi vonatkozó rendelkezésének fényében kell felhasználni. Ez magában foglalja az alapvető szolgáltatások olyan szolgáltatásokként való meghatározását, amelyek elengedhetetlenek az alapvetően fontos társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészségügy és a biztonság vagy a környezet fenntartásához, valamint a közigazgatási szervezet fogalommeghatározását és az említett irányelv hatályára vonatkozó rendelkezéseket. Az (EU) 2022/2557 irányelv 1. cikkének (6) bekezdése értelmében nem tartoznak annak hatálya alá azok a közigazgatási szervezetek, amelyek a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a védelem vagy a bűnüldözés területén végzik tevékenységüket, beleértve a bűncselekményekre irányuló nyomozást, felderítést és vádeljárás lefolytatását is.

(5)Következésképpen az e felhatalmazáson alapuló rendeletben nem kimerítő jelleggel felsorolt gazdasági tevékenységek e felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2022/2557 irányelv alkalmazásában csak akkor tekinthetők alapvető szolgáltatásoknak, ha az említett irányelvben meghatározott alapvető szolgáltatásoknak minősülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az (EU) 2022/2557 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében megállapítja az említett irányelv mellékletében meghatározott ágazatokban és alágazatokban nyújtott, az irányelv 2. cikkének 5. pontja szerinti alapvető szolgáltatások nem kimerítő jegyzékét.

2. cikk

Az alapvető szolgáltatások nem kimerítő jegyzéke

Az 1. cikkben említett alapvető szolgáltatások nem kimerítő jegyzéke a következő:

(1)energetikai ágazat:

a)villamosenergia-alágazat:

(I)villamosenergia-ellátás (villamosenergia-ipari vállalkozások);

(II)villamosenergia-elosztó rendszer üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése (elosztórendszer-üzemeltetők);

(III)átviteli rendszer üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése (átvitelirendszer-üzemeltetők);

(IV)villamosenergia-termelés (termelők);

(V)kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetői szolgáltatás (kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők);

(VI)keresletoldali válasz (villamosenergia-piaci szereplők);

(VII)villamosenergia-összesítés (villamosenergia-piaci szereplők);

(VIII)energiatárolás (villamosenergia-piaci szereplők);

b)távfűtés és -hűtés alágazat: távfűtés vagy távhűtés szolgáltatása (távfűtés és távhűtés üzemeltetői);

c)olajalágazat:

(I)kőolajszállítás (kőolajvezetékek üzemeltetői);

(II)kőolajtermelés (kőolajtermelő létesítmények üzemeltetői);

(III) kőolajfinomítás és -feldolgozás (kőolajgáz-finomító és -feldolgozó létesítmények üzemeltetői);

(IV) kőolajtárolás (kőolajtároló létesítmények üzemeltetői);

(V)az olajkészletek kezelése, beleértve a biztonsági készleteket és a különleges olajkészleteket (központi készletezőszervek);

d)gáz-alágazat:

(I)gázellátás (gázellátó vállalkozás)

(II)gázelosztás (elosztórendszer-üzemeltetők);

(III)gázszállítás (szállításirendszer-üzemeltetők);

(IV)gáztárolás (tárolásirendszer-üzemeltetők);

(V)cseppfolyósított földgáz (LNG) rendszer üzemeltetése (LNG-létesítmények rendszerüzemeltetői);

(VI)földgáztermelés (földgázipari vállalkozások);

(VII)földgázbeszerzés (földgázipari vállalkozások);

(VIII)a földgáz finomítása és kezelése (földgáz-finomító és -kezelő létesítmények üzemeltetői);

e)hidrogén-alágazat:

(I)hidrogénfejlesztés (hidrogénfejlesztés üzemeltetői);

(II)hidrogéntárolás (hidrogéntárolás üzemeltetői);

(III)hidrogénátvitel (hidrogénátvitel üzemeltetői);

(2)közlekedési ágazat:

a)légiközlekedés alágazat:

(I)kereskedelmi célú légi árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások (légi fuvarozók);

(II)a repülőterek és a repülőtéri hálózati infrastruktúra üzemeltetése, irányítása és karbantartása (repülőtér-üzembentartók);

(III)légiforgalmi irányító szolgáltatások (légiforgalomirányítás-üzemeltetők);

b)vasúti alágazat:

(I)vasúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások (vasúti társaságok);

(II)a vasúti infrastruktúra üzemeltetése, kezelése és karbantartása, beleértve a személypályaudvarokat, a teherpályaudvarokat, a vasúti telephelyeket és a forgalomirányító központokat (pályahálózat-működtetők);

(III)a vasúti kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, kezelése és karbantartása (kiszolgálólétesítmények üzemeltetői);

(IV)a vasúti forgalomirányítási, ellenőrző-irányító és jelző, valamint távközlési berendezések, továbbá az ellenőrző-irányításra és jelzésre használt rendszerek üzemeltetése, kezelése és karbantartása (pályahálózat-működtetők);

c)vízügyi alágazat:

(I)belvízi, tengeri és parti tengervízi árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások (belvízi, tengeri és part menti árufuvarozó és személyszállító vállalatok);

(II)kikötők és kikötői létesítmények üzemeltetése, kezelése és karbantartása, valamint kikötői munkálatok és berendezések üzemeltetése, ideértve a tüzelőanyag-ellátást, a rakománykezelést, a kikötést, a személyszállítási szolgáltatásokat, a hajókról származó hulladék és rakománymaradványok gyűjtését, a révkalauz-szolgáltatást és a vontatást (kikötőt üzemeltető szervek és a kikötőkben található létesítményeket és berendezéseket üzemeltető szervezetek);

(III)hajóforgalmi szolgáltatások (hajóforgalmi szolgáltatások üzemeltetői);

d)közúti alágazat:

(I)forgalomirányítás, beleértve az úthálózat-tervezési -ellenőrzési és -kezelési szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontokat, kivéve a közlekedésszervezést vagy az intelligens közlekedési rendszerek üzemeltetését, amennyiben azok nem képezik közigazgatási intézmények általános tevékenységének lényeges elemét (közúti közlekedési hatóságok); 

(II)intelligens közlekedési rendszerek szolgáltatásai (intelligens közlekedési rendszerek üzemeltetői);

e)közforgalmú személyszállítás alágazat: vasúton és egyéb kötöttpályás közlekedési módokon és közúton nyújtott személyszállítási közszolgáltatások (közszolgáltatók);

(3)bankszektor:

(I)betétgyűjtés (hitelintézetek);

(II)hitelezés (hitelintézetek);

(4)a pénzügyi piaci infrastruktúra ágazata:

(I)kereskedési helyszín üzemeltetése (kereskedési helyszínek üzemeltetői);

(II)klíringrendszerek üzemeltetése (központi szerződő felek);

(5)egészségügyi ágazat:

(I)egészségügyi szolgáltatások nyújtása (egészségügyi szolgáltatók);

(II)uniós referencialaboratórium által végzett elemzés (uniós referencialaboratóriumok);

(III)gyógyszerek kutatása és fejlesztése (gyógyszerek kutatásával és fejlesztésével foglalkozó szervezetek);

(IV)gyógyszeripari alaptermékek és alapvető gyógyszerkészítményeket gyártása (gyógyszeripari alaptermékek és alapvető gyógyszerkészítményeket gyártó szervezetek);

(V)népegészségügyi szükséghelyzetben kritikusnak tekintett orvostechnikai eszközök gyártása (orvostechnikai eszközöket gyártó szervezetek);

(VI)gyógyszerek forgalmazása (forgalmazási engedéllyel rendelkező szervezetek);

(6)ivóvízágazat: ivóvízellátás és ivóvízelosztás, kivéve az emberi fogyasztásra szánt víz elosztását, amennyiben ez a szolgáltatás nem képezi alapvető részét az egyéb árukat és javakat elosztó forgalmazók általános tevékenységének (emberi fogyasztásra szánt víz szolgáltatói és elosztói);

(7)szennyvízágazat: szennyvízgyűjtés, -kezelés és -elvezetés, kivéve a települési szennyvíz, a háztartási szennyvíz vagy az ipari szennyvíz gyűjtését, ártalmatlanítását vagy kezelését, amennyiben azok nem képezik a vállalkozások általános tevékenységeinek alapvető részét (a települési szennyvíz, a háztartási szennyvíz és az ipari szennyvíz összegyűjtését, ártalmatlanítását vagy kezelését végző vállalkozások);

(8)digitálisinfrastruktúra-ágazat:

(I)internetkapcsolódásipont-szolgáltatás nyújtása és üzemeltetése (internetkapcsolódási pontok szolgáltatói);

(II)doménnévrendszer (DNS) szolgáltatás nyújtása, kivéve a gyökérnév-szerverekkel kapcsolatos szolgáltatásokat (DNS-szolgáltatók);

(III)doménnév-nyilvántartók üzemeltetése és igazgatása (doménnév-nyilvántartók);

(IV)felhőszolgáltatások nyújtása (felhőszolgáltatók);

(V)adatközpont-szolgáltatás nyújtása (adatközpont-szolgáltatók);

(VI)tartalomszolgáltató hálózatok biztosítása (tartalomszolgáltató hálózatok szolgáltatói);

(VII)bizalmi szolgáltatások nyújtása (bizalmi szolgáltatók);

(VIII)nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása (elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói);

(IX)nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása (nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói);

(9)közigazgatási ágazat: a tagállamok által a nemzeti joggal összhangban meghatározottak szerinti központi kormányzat az (EU) 2022/2557 irányelv 2. cikkének 10. pontja értelmében vett közigazgatási szervezetei által nyújtott szolgáltatások (központi kormányzatok közigazgatási szervei);

(10)űrágazat: a tagállamok vagy olyan magánfelek tulajdonában, kezelésében és üzemeltetésében lévő azon földi infrastruktúra üzemeltetése, amelyek támogatják az űralapú szolgáltatások nyújtását, kivéve a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóit (a földi infrastruktúra üzemeltetői);

(11)élelmiszeripari termelés, feldolgozás és forgalmazás (kizárólag logisztikával és nagykereskedelmi forgalmazással, valamint nagyléptékű ipari termeléssel és feldolgozással foglalkozó élelmiszer-vállalkozások):

(I)nagyléptékű élelmiszer-termelés és feldolgozás;

(II)az élelmiszer-ellátási lánc szolgáltatásai, beleértve a tárolást és a logisztikát;

(III)élelmiszer nagykereskedelmi forgalmazása.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2023.7.25.

(1)    HL L 333., 2022.12.27., 164. o.

(2)    HL 2023/C 20/01., 1. o.

(3)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(4)    HL L 333., 2022.12.27., 164. o.