INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
1.1.Általános háttér és célkitűzések
Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: taxonómiai rendelet) megalapozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek uniós taxonómiájának létrehozását. A taxonómiai rendelet értelmében ezeknek a gazdasági tevékenységeknek meg kell felelniük a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.
A Bizottság 2021. június 4-én elfogadta azt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely megállapítja azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek teljesülése esetén egyes gazdasági ágazatok az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértőnek tekintendők (a továbbiakban: taxonómiai éghajlatügyi FJA). A Bizottság 2021. július 6-án egy másik felhatalmazáson alapuló jogi aktust is elfogadott, amely a tevékenységüknek az uniós taxonómiához való igazodásával kapcsolatban beszámolásra kötelezett nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozások által közzéteendő információk tartalmára, meghatározásának módszertanára és bemutatására vonatkozó szabályokat állapítja meg (a továbbiakban: taxonómiai közzétételi FJA).
A taxonómiai éghajlatügyi FJA-ban meghatározott technikai vizsgálati kritériumok segítségével a legtöbb ágazatban azonosíthatók azok a gazdasági tevékenységek, amelyek elősegíthetik az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktus azonban nem terjed ki minden releváns ágazatra és tevékenységre. Kiemelést érdemel, hogy a taxonómiai éghajlatügyi FJA kapcsán nem volt lehetséges dönteni a nukleáris energiáról, mert ahhoz szükség lett volna a nukleáris energia „jelentős károkozás elkerülése” vetületeinek mélyebb értékelésére, amely abban az időszakban még nem állt rendelkezésre. A földgázzal kapcsolatban a Bizottság bejelentette, hogy a földgáznak az uniós gazdaság dekarbonizációja összefüggésében betöltött szerepe további megfontolást igényel.
Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapításakor a Bizottságnak a taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban figyelembe kell vennie és ösztönöznie kell a klímasemleges gazdaságra való jelenleg is zajló szükséges átállást. A Bizottság által a 2021. április 21-i és a 2021. július 6-i közleményében tett bejelentésnek megfelelően e felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja a taxonómiai éghajlatügyi FJA kiegészítése. Az aktus olyan további energiaágazatbeli – konkrétan földgáz- és atomeneriga-ágazatbeli – gazdasági tevékenységek tekintetében határozza meg az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek a taxonómiai éghajlatügyi FJA-ban nem szerepelnek. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzést illetően az aktus követi a taxonómiai éghajlatügyi FJA azon megközelítését, hogy minden gazdasági ágazatnak igazodnia kell az éghajlatváltozás káros hatásaihoz. Ebből kiindulva az aktus megfelelő és következetes technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében a fosszilis eredetű gázokkal foglalkozó ágazat és az atomenergia-ágazat számára. Ugyanakkor a fosszilis eredetű gázok területén olyan meghatározott, az átállást elősegítő tevékenységek esetében, amelyeknek az aktus korlátozott ideig elismeri az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepét, e korlátozott idejű elismerés miatt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében nem szükséges külön technikai vizsgálati kritériumokat meghatározni. Az egyértelműség kedvéért megjegyezzük, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumok nem akadályozzák meg azt, hogy egy tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez jelentős mértékben hozzájárulónak minősüljön.
Ezen túlmenően a piacok átláthatóságának növelése és a befektetők tájékoztatásának javítása érdekében az aktus a taxonómiai közzétételi FJA módosításával különös közzétételi követelményeket határoz meg a földgáz- és az atomenergia-ágazat számára.
Ahogyan azt a taxonómiai rendelet körvonalazza, a taxonómia nem csupán a klímasemlegességre és a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló befektetésekre terjed ki. Olyan gazdasági ágazatokat is felölel, amelyek egyértelműen sem nem klímasemlegesek, sem a megújuló energiaforrások hasznosításához nem kapcsolódnak, de bizonyos szigorúan meghatározott feltételek mellett és korlátozott ideig elősegíthetik a fenntartható energiarendszerre való átállást. Ebbe a körbe tartozik a földgáz- és az atomenergiaágazatban végzett gazdasági tevékenység is, amely nem akadályozza a megújuló energiaforrások hasznosításának fejlődését.
1.2.Jogi háttér
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a taxonómiai rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (3) bekezdésében foglalt felhatalmazásokon alapul. Az aktus a taxonómiai éghajlatügyi FJA-t módosítja azzal, hogy kiegészíti azt a módosítandó jogi aktusban nem szabályozott egyes földgáz- és atomenergia-ágazatbeli gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokkal. A technikai vizsgálati kritériumok megállapítása a taxonómiai rendelet 19. cikkében foglalt követelményeken alapul. Az aktus emellett a taxonómiai közzétételi FJA-t is módosítja azzal, hogy különös közzétételi követelményeket határoz meg a földgáz- és az atomenergia-ágazat számára.
A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 31. pontjával összhangban ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyetlen aktusban tesz eleget két, a taxonómiai rendeletben adott felhatalmazásnak: egyfelől a 10. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (3) bekezdésében az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében megállapítandó technikai vizsgálati kritériumokra, másfelől pedig a 8. cikk (4) bekezdésében a nagy nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozások által közzéteendő információkra vonatkozóan meghatározottnak.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
A földgázt illetően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a Bizottság keretei között 2018-ban „a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport” elnevezéssel létrehozott, különböző magán- és közszektorbeli érdekelteket tömörítő szakértői csoport (a továbbiakban: Technikai Szakértői Csoport) ajánlásaira épül. A Technikai Szakértői Csoport feladata az volt, hogy segítse a Bizottságot az uniós taxonómián alapuló technikai vizsgálati kritériumoknak a Bizottság 2018. májusi jogalkotási javaslataival összhangban és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek figyelembevételével történő kidolgozásában.
A Technikai Szakértői Csoport 2018 decemberében és 2019 júniusában jelentés formájában közzétette ajánlásainak két időközi változatát. Mindkét jelentés nyilvános véleménynyilvánítási felhívás tárgyát képezte, amelyekre 257, illetve 830 válasz érkezett. Megbízatásának időtartama alatt a Technikai Szakértői Csoport több mint 200 további szakértővel is együttműködött annak érdekében, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumokra vonatkozóan. A Bizottság emellett 2019 júniusában és 2020 márciusában két találkozót szervezett az érdekeltekkel a Technikai Szakértői Csoport jelentéseivel kapcsolatos vélemények összegyűjtése céljából.
Emellett a földgázra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek eredetileg szerepeltek a taxonómiai éghajlatügyi FJA tervezetében, a Bizottság a 2020. november 20-tól 2020. december 18-ig tartó négyhetes időszakra közzétette a minőségi jogalkotási portálon. A közzétételre 46 591 érdekelt válaszolt. A kritériumokról a Bizottság 2020-ban és 2021-ben a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoport több ülésén is egyeztetett a tagállami szakértőkkel és az Európai Parlament megfigyelőivel.
Ami a nukleáris energiát illeti, a Technikai Szakértői Csoport ajánlásai ezzel a kérdéskörrel nem foglalkoztak. Bár a Technikai Szakértői Csoport elismerte, hogy az éghajlatváltozás fenntartható csökkentése szempontjából a nukleáris energia segítségével folytatott energiatermelésben nagy lehetőségek rejlenek, nem tudott egyértelmű következtetést megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy az atomenergia hasznosítása nem sérti jelentősen az egyéb környezeti célkitűzéseket, figyelemmel különösen a hulladékkezelésre, a biológiai sokféleséget és a vizeket érő hatásokra, valamint a környezetszennyezés lehetőségére. A testület ennek megfelelően azt javasolta, hogy a kérdéskörben nagy szakértelemmel rendelkező szakértők részvételével kezdődjön részletesebb elemzés a nukleáris energia szerepéről.
Ennek alapján a Bizottság külön eljárást hozott létre a nukleáris energia „jelentős károkozás elkerülése” vetületeinek mélyreható értékelésére. Ennek első szakaszában az Európai Bizottság tudományos szolgálataként és tudásközpontjaként működő Közös Kutatóközpont (JRC) a taxonómiai rendelet és a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok tükrében technikai értékelésnek vetette alá a nukleáris energiát.
A JRC jelentése a következőket állapította meg:
i.a javasolt technikai vizsgálati kritériumok teljesítése mellett a nukleáris energia jelentős mértékben elősegítheti az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzés teljesítését, és eközben nem sérti jelentősen a taxonómiai rendeletben foglalt négy környezeti célkitűzést;
ii.a mélységi geológiai tárolók jelenlegi tudásunk szerint nagyon hosszú időtávokra megfelelő és biztonságos lehetőséget adnak a kiégett fűtőelemeknek és más nagy aktivitású radioaktív hulladékoknak a bioszférától való elszigetelésére, és az ehhez szükséges technológiák napjainkban már rendelkezésre állnak;
iii.ahol és amikor a környezeti hatások potenciálisan károsak, már létező műszaki megoldások segítségével megfelelő intézkedések tehetők a hatások megelőzésére vagy következményeik enyhítésére; továbbá
iv.az Euratom jogi aktusaiban foglalt rendelkezéseknek való megfelelés és az engedélyezési eljárások tiszteletben tartása elegendő bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy a nukleáris energia teljes életciklusa – és azon belül a nukleáris üzemanyagciklus végső szakasza – által az emberre és a környezetre kifejtett hatások a káros szintek alatt maradnak.
A jelentést felülvizsgálták a Tudományos és Műszaki Bizottság által az Euratom-Szerződés 31. cikke alapján kijelölt tagállami sugárvédelmi és hulladékkezelési szakértők, valamint az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) szakértői.
Az Euratom-Szerződés 31. cikke szerinti szakértőcsoport kedvezően értékelte a JRC jelentését. A szakértők egyetértenek a jelentős fő megállapításaival, és néhány észrevételt tesznek olyan kérdésekben, ahol javításra látnak lehetőséget. Például véleményük szerint a meglévő európai jogi keret megfelelő rendszert hozott létre annak biztosításához, hogy az Unióban a munkavállalók, a lakosság és a környezet a lehető legmagasabb szintű védelemben részesüljön. Az Unión kívüli tevékenységet illetően megállapítják, hogy a nemzetközi normák az unióssal összehasonlítható szintű védelmet nyújtanak, és megjegyzik, hogy a szóban forgó normáknak való megfelelést érdemes volna beépíteni az érintett tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokba. Emellett a szakértőcsoport megerősítette a JRC azon álláspontját, hogy a mélységi geológiai tárolók jelenlegi tudásunk szerint megfelelő és biztonságos megoldást kínálnak a nagy aktivitású hulladékok kezelésére, és megjegyezték, hogy az ehhez szükséges technológiák napjainkban már rendelkezésre állnak. A szakértőcsoport a JRC-nek a súlyos balesetek következményeire vonatkozó értékelését is visszaigazolta, de csak korlátozott körben. A testület megjegyezte, hogy a súlyos balesetek további, a JRC által önállóan nem értékelt közvetlen és közvetlen hatásai egyetlen gazdasági tevékenység esetében sem kerültek értékelésre az uniós taxonómia szempontjából. Ez az értékelés már csak azért is fontos lenne, hogy megértsük a súlyos balesetek szélesebb körű hatásait, elvégzése azonban alkalmasint bonyolultabb lehet.
A SCHEER szakértőinek véleménye szerint a JRC jelentésében a nem radiológiai hatások tekintetében megfogalmazott megállapítások és ajánlások összességében átfogónak tekinthetők. A szakértők véleménye szerint ugyanakkor egyes megállapítások további értékelést és adatgyűjtést tennének szükségessé. Úgy ítélik meg különösen, hogy annak megállapítása, hogy a nukleáris energia nem okoz több kárt, mint más energiatermelő technológiák, nem ugyanaz, mint a taxonómiai rendelet szerinti „jelentős károkozás elkerülése” követelmény értékelése. A testület annak a véleményének is hangot adott, hogy a szabályozási keret megléte önmagában nem elegendő az összes felmerülő kockázat enyhítéséhez, és egyes kérdések, köztük különösen a – többnyire az Unió területén kívül végzett – bányászat és dúsítás hatásai kapcsán mélyrehatóbb elemzést szorgalmaztak:
–a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése körüli bizonytalanságok, amelyek további kutatást igényelnek, valamint
–a sugárzás környezeti hatásai, különös tekintettel a vizek és a tengeri erőforrások védelmére.
A nukleáris energiával összefüggő tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítása során a Bizottság kellőképpen figyelembe vette a SCHEER észrevételeit. A bányászati és a dúsítási tevékenység nem került bele a felhatalmazáson alapuló jogi aktusba, a többi észrevételt pedig a Bizottság beépítette a technikai vizsgálati kritériumokba.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának eljárását illetően a Bizottság úgy döntött, hogy a földgázzal összefüggő tevékenységek esetében a következő okokból nem szükséges hatásvizsgálatot végezni:
–az aktus már meghozott szakpolitikai döntéseket hajt végre, és csupán kiegészíti a taxonómiai éghajlatügyi FJA-t,
–a taxonómiai éghajlatügyi FJA a Technikai Szakértői Csoporttól és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformtól kapott tanácsokon alapult, és készült hozzá arányos hatásvizsgálat,
–az aktusba beépíteni tervezett legtöbb tevékenységre vonatkozó kritériumokról már a taxonómiai éghajlatügyi FJA előkészítésével összefüggésben készült hatásvizsgálat, és akkor nyilvános konzultáció is folyt velük kapcsolatban.
A nukleáris energiával összefüggő tevekénységek esetében a Bizottság úgy döntött, hogy a fentiekben bemutatott részletes technikai értékelés miatt hatásvizsgálatot már nem szükséges végezni.
A földgázzal és a nukleáris energiával összefüggő műszaki és szakpolitikai kérdések már a taxonómiai rendelettel kapcsolatos jogalkotási egyeztetések, a Technikai Szakértői Csoport által végzett értékelés és a taxonómiai éghajlatügyi FJA véglegesítésének teljes időtartama alatt nyilvánosan hozzáférhetők voltak. Ugyanezek a kérdések a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is több ízben megvitatásra kerültek. A szóban forgó tevékenységekről az érdekeltek – a földgáz esetében a taxonómiai éghajlatügyi FJA kapcsán megvitatott választási lehetőségek, a nukleáris energia esetében pedig a JRC jelentése és a szakértői bizottságok által végzett felülvizsgálatok alapján – nagy mennyiségben adtak visszajelzést a Bizottságnak. Az aktus tervezetének előrehozott nyilvánosságra hozatala valószínűleg befolyásolta volna a piacokat.
A aktus előkészítése tehát nem igényelt további nyilvános konzultációt.
A Bizottság a taxonómiai rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével és 11. cikkének (4) bekezdésével, illetőleg 23. cikkének (4) bekezdésével és 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal és a tagállami szakértői csoporttal.
Visszajelzésében a platform több olyan kérdést is felvet, amelynek kapcsán hiányosságokat vagy következetlenségeket lát a taxonómiai rendelethez képest. Emellett a testület megkérdőjelezi azt is, hogy a kritériumok összhangban vannak-e a taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében, 17. cikkében és 19. cikkében meghatározott feltételekkel. A platform amellett érvel, hogy a kérdéses tevékenységeket inkább egy esetleges majdani „közbenső” környezetvédelmi hatáskategóriába kellene besorolni, amellyel kapcsolatban jelenleg folyik a munka a platformon belül. A platform aggályokat fogalmaz meg egyes kritériumok jövőorientáltságát illetően, és bizonytalannak látja, hogy a pénzügyi piac felhasználói hogyan fognak tudni meggyőződni arról, hogy az üzemeltetők betartják a kritériumokat. A platform javaslatai az aktusban foglalt közzétételi és ellenőrzési követelmények egyértelműbbé tételére vonatkoznak.
A visszajelzések visszaigazolják a már jól ismert nézetkülönbségeket. A Bizottság tudomásul veszi a platform, valamint a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal folytatott konzultáció keretében egyes tagállamok által megfogalmazott azon kritikát, hogy az aktus tervezete sem az éghajlatváltozás mérsékléséhez való jelentős hozzájárulás, sem az egyéb környezeti célkitűzéseket sújtó jelentős károkozás elkerülése terén nincs összhangban a taxonómiai rendelettel. A Bizottság annyiban elutasítja ezt a kritikát, hogy az a jelek szerint azon a feltételezésen alapul, amely egyébként ellentétes a taxonómiai rendelet 10. cikke (2) bekezdésének céljával, hogy nevezetesen az aktusban csak azok a technikai vizsgálati kritériumok szerepelhetnek, amelyek a legnagyobb mértékben segítik elő az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzés elérését, és eközben nem vagy csak a lehető legkisebb mértékben sértik az egyéb környezeti célkitűzéseket. A taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján a Bizottságnak azon gazdasági tevékenységek tekintetében kell meghatároznia technikai vizsgálati kritériumokat, amelyeknek jelenleg nincs műszakilag megvalósítható vagy gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívája, de amelyek szükségesek a klímasemlegesség felé vezető átálláshoz. A Bizottság más tagállamok azon kritikáit is elutasítja, amelyek szerint a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeket a taxonómiai rendelet 10. cikkének nem a (2), hanem az (1) bekezdése alá kellett volna besorolnia. A taxonómiai rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint azonban az energia előállítása, szállítása, tárolása, elosztása és felhasználása az (EU) 2018/11 irányelv értelmében vett megújuló forrásokból előállított energiára korlátozódik, és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek a 10. cikk (1) bekezdésének b)–i) pontjának kategóriáiba sem tartoznak. A Bizottság ugyanakkor az egyértelműség és a használhatóság javítása érdekében célzott módon kiigazította a technikai vizsgálati kritériumokat és a közzétételi és az ellenőrzési követelményeket. E helyütt hasznos felidézni, hogy az uniós taxonómia értelmében fenntartható gazdasági tevékenységnek nem minősülő tevékenység nem feltétlenül káros tevékenység.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazásokat a taxonómiai rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.
Az 1. cikk a taxonómiai éghajlatügyi FJA módosításait tartalmazza.
A 2. cikk a taxonómiai közzétételi FJA módosításait tartalmazza.
A 3. cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének napját és alkalmazásának kezdőnapját.
E rendelet I. melléklete a taxonómiai éghajlatügyi FJA I. mellékletének módosításait tartalmazza.
E rendelet II. melléklete a taxonómiai éghajlatügyi FJA II. mellékletének módosításait tartalmazza.
E rendelet III. melléklete egy új XII. melléklettel egészíti ki a taxonómiai közzétételi FJA-t
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022.3.9.)
az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 10. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1)Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok több olyan gazdasági ágazatra és tevékenységre kiterjednek, amelyek elősegíthetik az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós célok elérését. E gazdasági ágazatok és tevékenységek kiválasztása annak alapján történt, hogy mekkora részarányt képviselnek a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáson belül, illetve hogy milyen mértékben képesek bizonyítottan az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülésére, csökkentésére vagy elnyelésére. Emellett a kiválasztott gazdasági ágazatok és tevékenységek bizonyítottan képesek arra, hogy a kibocsátások elkerülését, csökkentését vagy elnyelését más gazdasági ágazatok és tevékenységek számára lehetővé tegyék, vagy pedig arra, hogy biztosítsák a kibocsátások hosszú távú tárolását más ágazatok és tevékenységek számára.
(2)A teljes energiafelhasználásnak az Unión belüli közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 75 %-a tudható be. Emiatt az energiaágazat alapvető szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésében. Ennek megfelelően az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok az energiaellátási lánchoz kapcsolódó gazdasági ágazatok és tevékenységek széles körére kiterjednek, a különböző forrásokból folytatott villamosenergia- vagy hőtermeléstől az átviteli és az elosztóhálózatokon át a tárolásig, valamint a hőszivattyúkig és a biogáz- és a bioüzemanyag-előállításig. Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet ugyanakkor nem állapít meg technikai vizsgálati kritériumokat a fosszilis eredetű gázokon és az atomenergián alapuló ágazatok számára, annak ellenére, hogy ezek az ágazatok elősegíthetik az Unió gazdaságának dekarbonizációját.
(3)A Bizottság 2021. április 21-i „Uniós taxonómia, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás, a fenntarthatósági preferenciák és a vagyonkezelői kötelezettségek: a finanszírozási forrásoknak az európai zöld megállapodás felé történő irányítása” című és 2021. július 6-i „A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” című közleményében foglaltak szerint a Bizottság a fosszilis eredetű gázokból folytatott energiatermelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását azért halasztotta későbbre, hogy elvégezhesse a szükséges további technikai értékeléseket, különös tekintettel a fosszilis eredetű gázoknak a gazdaság dekarbonizációjában betöltött, az átállást elősegítő szerepére. A Bizottság emellett az atomenergia-termelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását szintén későbbre halasztotta annak érdekében, hogy megvárja a 2020-ban annak meghatározása érdekében indított mélyreható szakértői értékelés eredményeit, hogy a nukleáris életciklus, konkrétabban pedig a nukleáris hulladék összeegyeztethetőnek tekinthető-e az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében foglalt azon követelménnyel, hogy a tevékenység nem sérthet jelentősen más környezeti célkitűzéseket. Ezen értékelések tükrében fel kell ismerni, hogy a fosszilis eredetű gázokból és az atomenergia segítségével folytatott energiatermelés elősegítheti az Unió gazdaságának dekarbonizációját.
(4)Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének az átállást elősegítő gazdasági tevékenységekre vonatkozó (2) bekezdésével összhangban meg kell állapítani a fosszilis eredetű gázok hasznosításával folytatott villamosenergia-termelésre, nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelésre, valamint hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat azon esetek tekintetében, amikor a fosszilis eredetű gázokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás egy megfelelően megválasztott küszöbérték alatt van. Emellett azon esetek tekintetében is meg kell állapítani technikai vizsgálati kritériumokat a fosszilis eredetű gázoknak a villamosenergia-termelésben, a nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelésben, valamint a hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelésben történő felhasználására vonatkozóan, amelyekben a villamosenergia-termelés, a nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelés, illetőleg a hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelés azért nem teljesíti még a megfelelő küszöbértéket, mert – a klímasemleges energia alkalmazása és a már jelenleg is kis szén-dioxid-kibocsátású gazdasági tevékenységekre és ágazatokra irányuló további beruházások mellett – az átálláshoz olyan gazdasági tevékenységekben és ágazatokban is szükség van az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentésére, amelyekben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívák. Mindezeket a gazdasági tevékenységeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az átállást elősegítő tevékenységnek kell minősíteni, tekintettel arra, hogy nem minden esetben állnak kereskedelmileg rendelkezésre az energiaigény folyamatos és megbízható kielégítéséhez szükséges léptékben műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívák. A villamosenergia-termelés esetében különösen meg kell határozni egy, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás közvetlen korlátozásával szemben alkalmazható alternatívát. Ennek keretében azt kell megkövetelni, hogy a létesítmények hasonló eredményeket érjenek el egy húszéves időtartamon belül, például azáltal, hogy korlátozzák az üzemórák számát, vagy korábbra hozzák a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázokra való áttérés időpontját. A technikai vizsgálati kritériumoknak elő kell segíteniük a kibocsátásintenzív energiaforrások, köztük a szilárd fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának csökkentését. Emellett az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelmények teljesítése érdekében a fosszilis eredetű gázokkal kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell annak kellő igazolását, hogy ugyanaz az energiatermelő kapacitás nem hozható létre megújuló energiaforrásokra alapozva, továbbá garantálniuk kell, hogy minden létesítmény esetében hatékony, az adott ágazat legjobb teljesítménymutatóival összhangban lévő tervek készüljenek a megújuló energiaforrásokra vagy a kis szén-dioxid-kibocsátású gázokra való, meghatározott időpontig teljesítendő átállásra. Végezetül a technikai vizsgálati kritériumoknak időben lehatárolt módon kell elismerniük ezeknek a tevékenységeknek a dekarbonizációban betöltött szerepét.
(5)A megújuló energiaforrásokra alapvető szerep hárul az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljainak elérésében. Ennek megfelelően az uniós energiapiacon a megújuló energiaforrások és a tiszta energia iránt jelentkező kereslet kielégítése érdekében fokozódniuk kell a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházásoknak.
(6)A nukleáris energiával összefüggő tevékenységek kis szén-dioxid-kibocsátással járnak, nem minősülnek az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke második bekezdésének 1. pontja értelmében megújuló energiaforrásokból előállított energiának, és nem tartoznak az (EU) 2020/852 rendelet említett rendelkezésének b)–i) pontjában felsorolt gazdasági tevékenységtípusok közé. Ezeket a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján kell minősíteni, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre az energiaigény folyamatos és megbízható kielégítéséhez szükséges léptékben műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatíva. Emellett a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport 2020. márciusi zárójelentése szerint „a nukleáris energiatermelés közel zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár az energiatermelési fázisban”, és „a nukleáris energiának az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzések teljesítéséhez való jelentős hozzájárulására vonatkozó adatok széles körűek és egyértelműek voltak”. Ezen túlmenően több tagállam az éghajlat-politikai céljainak – köztük az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és rendelet szerint 2050-ig elérendő dekarbonizációs céljának – teljesítése érdekében a megújuló energiaforrások mellett a nukleáris energiával is számol. Végezetül a stabil alapterhelés kielégítésével az atomenergia elősegíti a szakaszosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosítását, és – az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt követelménnyel összhangban – nem akadályozza azok fejlődését. Ezért a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeket úgy kell tekinteni, hogy teljesítik az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket.
(7)A szakértők által elvégzett tudományos felülvizsgálat megállapításai szerint a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a nukleáris hulladék hosszú távú ideiglenes tárolásához és végleges elhelyezéséhez társuló potenciális kockázatok miatt ne sérüljenek jelentős mértékben az egyéb környezeti célkitűzések. A szóban forgó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a radioaktív hulladék kezelése területén az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és az annak alapján elfogadott jogi aktusok, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelv követelményein alapuló legmagasabb szintű standardokat kell tükrözniük. Az említett irányelv magas szintű nukleáris biztonsági célkitűzéseket határoz meg minden nukleáris létesítményre vonatkozóan, azok teljes életciklusára kiterjedően, egyaránt ideértve a hely megválasztását, a tervezést, az építést, az üzembe helyezést, az üzemeltetést és a leszerelést. Az irányelv jelentős előrelépést irányoz elő különösen az új reaktorok biztonsági szempontú tervezését illetően, ideértve az úgynevezett továbbfejlesztett harmadik generációs reaktorokat is, amelyek esetében – a legújabb nemzetközi biztonsági követelmények figyelembevétele mellett – a mindenkor legkorszerűbbnek számító ismereteket és műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Az irányelvben foglalt követelmények lehetővé teszik a nukleáris biztonságra vonatkozó célkitűzések eredményes gyakorlati megvalósítását, ennek keretében pedig a mélységben tagolt védelem elvének alkalmazását és a hatékony biztonsági kultúra érvényesülését. A szóban forgó követelmények biztosítják a szélsőséges emberi eredetű és természeti veszélyek – például földrengések és árvizek – hatásainak minimalizálását, valamint a normálistól eltérő üzemállapotok, a meghibásodások és az ellenőrző rendszerek üzemkiesésének megelőzését, és ennek érdekében egyebek mellett védőszerkezetek, valamint tartalék hűtő- és áramellátó rendszerek alkalmazását írják elő.
(8)A piacon beszerezhetővé váltak olyan balesetálló nukleáris fűtőelemek, amelyek kiegészítő védelmet nyújtanak a nukleáris üzemanyag vagy a reaktor alkotóelemeinek szerkezeti károsodását okozó balesetekkel szemben. E közelmúltbeli műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a technikai vizsgálati kritériumoknak – az Unión belüli engedélyezés figyelembevétele mellett – követelményként kell tartalmazniuk ezen üzemanyagtípus alkalmazását.
(9)Folyamatban vannak világszinten olyan kutatási-fejlesztési tevékenységek, amelyek célja egyebek mellett a zárt üzemanyagcikluson vagy az önszaporító üzemanyagon alapuló, a nagy aktivitású radioaktív hulladék képződését minimalizáló új reaktortechnológiák kifejlesztése (a továbbiakban: negyedik generációs reaktorok). Bár ezek a negyedik generációs reaktorok kereskedelmileg még nem életképesek, a dekarbonizációra és a radioaktív hulladék minimalizálására vonatkozó célkitűzések elérésének elősegítésében játszott potenciális szerepük miatt helyénvaló rájuk vonatkozóan is technikai vizsgálati kritériumokat megállapítani.
(10)Dekarbonizációs céljainak elérése érdekében több tagállam is tervezi a nukleáris energia hasznosítását. A Bizottság által értékelt forgatókönyvek a dekarbonizált energiarendszert jelentős részben a megújuló forrásból előállított energia segítségével érik el, de az energiaforrások között emellett – a jelenlegi szintekhez mérten stabil telepített kapacitással – a nukleáris energia is jelen van. Mivel a jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények öregednek, üzemidejüket biztonsági továbbfejlesztésekkel ki kell terjeszteni, illetőleg az elavult létesítményeket újonnan épített nukleáris létesítményekkel ki kell váltani. Ennek a folyamatos tevékenységnek biztosítania kell, hogy az energiarendszer 2050-re és azon túlra tervezett dekarbonizációjához szükség szerint rendelkezésre álljon a megfelelő termelőkapacitás. Ennek megfelelően mind 2050-ig, mind azt követően jelentős beruházásoknak kell irányulniuk a nukleáris energia területére. Biztosítani kell, hogy az új atomerőművek a műszaki fejlődésnek köszönhetően rendelkezésre álló mindenkori legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazzák. Az új atomerőművekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ennek megfelelően meg kell követelniük minden egyes beruházási projekt rendszeres felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a figyelembe vett műszaki paraméterek a folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenység és technológiai korszerűsítés nyomán rendelkezésre álló legjobb elérhető műszaki megoldásokat tükrözzék. Konkrét határidőket kell kitűzni annak biztosítására, hogy a fenntartható dekarbonizációval összeegyeztethető új műszaki megoldások a hozzáférhetővé válásuk után ténylegesen is bevezetésre kerüljenek.
(11)Az Euratom-Szerződés II. melléklete és a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet megállapítja, hogy az atomenergia területén a beruházásokat mely küszöbértékek és egyéb követelmények teljesülése esetén kell bejelenteni a Bizottságnak. Annak érdekében, hogy a taxonómia céljainak teljesülése mellett az Euratom-jog elvei és követelményei – egyebek mellett a nukleáris biztonságra vonatkozó célkitűzések tekintetében is – a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek, meg kell követelni, hogy ezeket a beruházásokat a Bizottság attól függetlenül véleményezze, hogy az adott beruházás az Euratom-Szerződés II. melléklete és a 2587/1999/Euratom rendelet szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik-e, vagy sem. Ugyanebből az okból elő kell írni továbbá az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében és 17. cikkében foglalt rendelkezések és a Bizottság véleményében azonosított technikai vizsgálati kritérium alkalmazásával összefüggésben felmerülő kérdések kielégítő tisztázását.
(12)Az új nukleáris termelőkapacitásokra irányuló beruházások hosszú átfutási idejét figyelembe véve egyes kiválasztott meglévő nukleáris létesítmények üzemidejének kiterjesztése támogathatja közép- és hosszú távon az energiarendszer dekarbonizációját. A kiterjesztésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak azonban meg kell követelniük azokat a módosításokat és biztonsági továbbfejlesztéseket, amelyek biztosítják, hogy az érintett nukleáris létesítmények megfeleljenek az elérhető legmagasabb szintű biztonsági normáknak, és maradéktalanul teljesítsék az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusokban a biztonsági célkitűzésekkel összefüggésben meghatározott követelményeket.
(13)Tekintettel a várható tudományos és technológiai fejlődésre, a tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban egy meghatározott időpontig jóváhagyott, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó új nukleáris létesítmények építésére és biztonságos üzemeltetésére irányuló beruházásokra olyan technikai vizsgálati kritériumoknak és határidőknek kell vonatkozniuk, amelyek ösztönzik a zárt üzemanyagcikluson vagy az önszaporító üzemanyagon alapuló negyedik generációs reaktorok fejlesztését és – amint kereskedelmi szempontból lehetségessé válik – jövőbeli használatát. Ezeket a határidőket a szóban forgó technológiák fejlesztésének eredményei tükrében megfelelő módon felül kell vizsgálni.
(14)Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenységek ne sértsenek jelentősen egyetlen más környezeti célkitűzést sem. Konkrétan a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységek esetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdése d) pontjának iii. albekezdésével összhangban biztosítani kell, hogy a hulladék végleges elhelyezése ne okozzon jelentős hosszú távú környezetkárosodást. Ezért helyénvaló a technikai vizsgálati kritériumok között konkrét követelményeket meghatározni egy-egy – különálló vagy egymással kombinált – radioaktívulladék-kezelési és nukleáris leszerelési alapra vonatkozóan, összhangban azzal az elvvel, hogy a hulladéktermelőnek felelősséget kell viselnie a hulladékkezelés költségéért, továbbá a radioaktív hulladék minden típusa esetében megkövetelni a végleges elhelyezésre szolgáló működő létesítmények meglétét, és ezáltal megelőzni, hogy a radioaktív hulladékot a végleges elhelyezés céljából harmadik országokba exportálják. Több tagállamban a kis és a közepes aktivitású radioaktív hulladékot már jelenleg is földfelszínközeli létesítményekben helyezik el véglegesen, és e földfelszínközeli létesítmények évtizedeken át tartó üzemeltetése során jelentős tapasztalat és know-how gyűlt össze a hulladékkezelés terén. A nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek esetében a szakértők napjainkban világszerte széles körben egyetértenek abban, hogy a hulladéknak tekintett nagy aktivitású radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldást a mélységi geológiai elhelyezés adja. A tagállamoknak – miközben továbbra is felelősséget viselnek a területükön képződő kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó politikájukkal kapcsolatban – a nemzeti szakpolitikáikban és különösen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok valamennyi típusára és azoknak a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes élettartamára kiterjedő nemzeti programjukban foglalkozniuk kell a végleges elhelyezés különböző lehetőségeinek tervezésével és megvalósításával. A nemzeti programok tartalmát a 2011/70/Euratom irányelv határozza meg, és ez az irányelv rendelkezik azokról a fő teljesítménymutatókról is, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás átlátható nyomon követését. A tagállamoknak rendszeresen jelenést kell tenniük a Bizottság számára a nemzeti programjuk végrehajtásában elért előrehaladásról. A tagállamok 2021. évi jelentései arról tanúskodnak, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni az Unió területén megvalósuló első mélységi geológiai tárolók létrehozásában. Egyre inkább rendelkezésre állnak olyan reális megoldások, amelyek segítségével a tagállamok 2050-ig létrehozhatnak és üzemeltethetnek ilyen létesítményeket. Ezért egy erre vonatkozó követelménynek a technikai vizsgálati kritériumok közötti meghatározása biztosítja a környezetnek okozott jelentős kár elkerülését.
(15)Szükséges, hogy a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozások nagyfokú átláthatóságot biztosítsanak a befektetők számára a technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó, a fosszilis eredetű gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységekre irányuló befektetéseikkel kapcsolatban. Ezen átláthatóság biztosításához a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára különös közzétételi követelményeket kell meghatározni. A befektetők felé közzétett információk összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a kérdéses információkat egy olyan tábla segítségével kell bemutatni, amely egyértelműen jelzi, hogy a fosszilis eredetű gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek az érintett vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak nevezőjében – és, ha releváns, számlálójában – milyen arányban vannak jelen. Annak érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 5. és 6. cikkében említett pénzügyi termékekbe befektetők számára a technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó, a fosszilis eredetű gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeknek való kitettségek jót áttekinthetők legyenek, a Bizottság a szóban forgó pénzügyi termékek teljes élettartama során biztosítandó nagyfokú átláthatóság érdekében módosítani fogja az érintett pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi követelményeket, illetőleg javaslatot terjeszt elő e követelmények módosítására. Annak érdekében, hogy a végső befektetők ezeket az információkat jól azonosítani tudják, a Bizottság megfontolja a forgalmazók által nyújtott pénzügyi és biztosítási tanácsadással kapcsolatos követelmények módosítását is.
(16)A befektetők bizalmának növelése érdekében a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelést ellenőriznie kell egy független harmadik személynek. Ahhoz, hogy részrehajlástól mentesen és kellő alapossággal végezhesse az ellenőrzést, a független harmadik személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és ismeretekkel, a tulajdonossal vagy a finanszírozóval való összeférhetetlenség elkerülése érdekében függetlennek kell lennie, továbbá nem vehet részt a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő kérdéses tevékenység előkészítésében és végrehajtásában. Az ellenőrzési mechanizmus mellett a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások a fenntartható finanszírozás területét szabályozó más uniós jogi aktusokban előírt, a technikai vizsgálati kritériumokra is kiterjedő különös ellenőrzési követelmények hatálya alá is tartozhatnak. Az (EU) 2020/852 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzési mechanizmusainak létrehozásához szükséges rendelkezéseket.
(17)A fosszilis eredetű gázok ágazatát és az atomenergia-ágazatot gyors műszaki fejlődés jellemzi. Ezért az ezekben az ágazatokban folytatott energiatermelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni. Emellett az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően a felülvizsgálatnak a technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott határidők megfelelőségének vizsgálatára is ki kell terjednie.
(18)Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletet és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell. Az (EU) 2021/2139 és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai nem beruházásokat tesznek kötelezővé, hanem arra irányulnak, hogy segítsék a pénzügyi piacokat és a befektetőket azon, a fosszilis eredetű gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek szigorú feltételek alapján történő azonosításában, amelyek az Unió éghajlat-politikai céljaival és kötelezettségvállalásaival összhangban szükségesek ahhoz, hogy a tagállami energiarendszerekben végbemenjen a klímasemlegesség felé való elmozdulást biztosító átállás.
(19)Az (EU) 2021/2139 és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet e felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt módosításai szorosan kötődnek egymáshoz. Figyelemmel arra is, hogy az érintett rendelkezéseknek egyidejűleg kell hatályba lépniük ahhoz, hogy átfogó képet adjanak az érdekeltek számára az alkalmazandó jogi keretről és megkönnyítsék az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazását, az érintett rendelkezések közötti koherencia biztosítása érdekében az érintett rendelkezéseket egyetlen rendeletbe kell foglalni.
(20)A pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára kellő időt kell hagyni annak felmérésére, hogy a fosszilis eredetű gázokkal és az atomenergiával összefüggő gazdasági tevékenységük megfelel-e az e rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint arra, hogy e felmérés alapján közzétegyék az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt információkat. Ezért e rendelet alkalmazásának kezdőnapját 2023. január 1-jében kell meghatározni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1.A rendelet a következő 2a. cikkel egészül ki:
„2a. cikk
Felülvizsgálat
Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében előírt felülvizsgálat lefolytatásakor a Bizottság felülvizsgálja az I. melléklet 4.27. szakaszában, 4.28. szakaszában, 4.29. szakaszának 1. b) pontjában, 4.30. szakaszának 1. b) pontjában és 4.31. szakaszának 1. b) pontjában meghatározott időpontokat, és értékeli azok módosításának szükségességét.
Az I. melléklet 4.27. és 4.28. szakaszának 2. pontjában meghatározott időpont felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a balesetálló üzemanyagok kereskedelmi hasznosítását illetően az Unióban és világszerte tapasztalt műszaki fejlődést.”
2.Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.
3.A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1.A 8. cikk a következő (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6)
A nem pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi vállalkozások közzéteszik:
a)azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében és számlálójában mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26., 4.27. és 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;
b)azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26., 4.27. és 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;
c)azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek a nukleáris energiával összefüggő, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek.
(7)
A nem pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi vállalkozások közzéteszik:
a)azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében és számlálójában mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29., 4.30. és 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;
b)azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29., 4.30. és 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;
c)azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek.
(8)
A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott információkat táblázatos formában, az e rendelet XII. mellékletében meghatározott táblák használatával kell megjeleníteni.”
2.A rendelet XII. mellékletként az e rendelet III. mellékletében meghatározott szöveggel egészül ki.
3. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Rendelkezéseit 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2022.3.9.
a Bizottság részéről
az elnök nevében
Mairead McGUINNESS
a Bizottság tagja
I. MELLÉKLET
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete a következő 4.26., 4.27., 4.28., 4.29., 4.30. és 4.31. szakasszal egészül ki:
„4.26.Olyan, nukleáris folyamatok segítségével folytatott energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző fejlesztési szakaszai, amelyek esetében a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik
A tevékenység leírása
A tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban engedélyezett olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási-fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenység, amelyek nukleáris folyamatokból állítják elő az energiát, és amelyekben a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az M72. és az M72.1. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben
|
1.A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:
a)maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet*1 és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;*2
b)megfelel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvben,*3 valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben*4 és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben*5 foglaltaknak;
c)a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;
d)igazolta, hogy a 2006/851/Euratom bizottsági ajánlással*6 összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;
e)rendelkezik működő létesítményekkel minden igen kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;
f)rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:
i.koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;
ii.koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;
iii.a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;
iv.költségértékelések és pénzügyi tervek.
Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.
2.A projekt vagy uniós finanszírozású kutatási program része, vagy pedig azt az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.
3.Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:
a)az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;
b)az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.
E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.
4.A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén lévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – különösen stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a)benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b)olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c)az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
5.A tevékenység – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (a továbbiakban: WENRA) által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
6.Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.
|
További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben
|
|
|
A tevékenység tárgya vagy célja az atomenergia segítségével történő villamosenergia-előállítás. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél.
Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.
A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.
|
|
További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben
|
|
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
|
A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket.
A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel direkt vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:
a)a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint
b)a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.
A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékekkel összhangban történik.
A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.
A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.
Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel*7 és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.
A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.
A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.
A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.
|
4.27.Új, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is
E szakasz alkalmazásában elérhető legjobb technológiák alatt azok a műszaki megoldások értendők, amelyek maradéktalanul teljesítik a 2009/71/Euratom irányelv követelményeit, továbbá maradéktalanul megfelelnek a NAÜ előírásaiban foglalt legújabb műszaki paramétereknek és a WENRA által meghatározott biztonsági célkitűzéseknek és referenciaszinteknek.
A tevékenység leírása
Olyan új nukleáris létesítmények építése és biztonságos üzemeltetése, amelyekre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2045-ig adtak ki építési engedélyt, és amelyek célja villamos energia vagy technológiai hő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is (új nukleáris létesítmények), valamint e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítése.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben
|
1.A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:
a)maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;
b)megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglaltaknak;
c)a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;
d)igazolta, hogy a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;
e)rendelkezik működő létesítményekkel minden igen kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;
f)rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:
i.koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;
ii.koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;
iii.a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;
iv.költségértékelések és pénzügyi tervek.
Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.
2.A projekt maradéktalanul alkalmazza az elérhető legjobb technológiát, és 2025-től balesetálló üzemanyagot használ. A technológiát a nemzeti biztonsági szabályozó hatóság tanúsította és jóváhagyta.
3.A projektet az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.
4.Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:
a)az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;
b)az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.
E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.
5.A Bizottság az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (a továbbiakban: ENSREG) értékelése alapján 2025-től legalább tízévente felülvizsgálja az elérhető legjobb technológia műszaki paramétereit.
6.A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén lévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – különösen stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a)benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b)olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c)az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
7.A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
8.Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.
|
További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben
|
|
|
A tevékenység atomenergia segítségével állít elő villamos energiát. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél.
Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.
A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.
|
|
További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben
|
|
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
|
A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket.
A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel direkt vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:
a)a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint
b)a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.
A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékekkel összhangban történik.
A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.
A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.
Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.
A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.
A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelvvel, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.
A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.
|
4.28.Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben
A tevékenység leírása
Atomenergia segítségével villamos energiát vagy hőt előállító meglévő nukleáris létesítménynek (a továbbiakban: atomerőmű) a biztonságos üzemidő meghosszabbítására irányuló olyan módosítása, amelyet a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2040-ig engedélyeztek.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben
|
1.A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:
a)maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;
b)megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglaltaknak;
c)a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;
d)igazolta, hogy a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;
e)rendelkezik működő létesítményekkel minden igen kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;
f)a 2025 után engedélyezett projektek esetében rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:
i.koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;
ii.koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;
iii.a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;
iv.költségértékelések és pénzügyi tervek.
Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.
2.A korszerűsített létesítmény alkalmazza a gyakorlati szempontból észszerűen kivitelezhető biztonsági továbbfejlesztéseket, és 2025-től balesetálló üzemanyagot használ. A technológiát a nemzeti biztonsági szabályozó hatóság tanúsította és jóváhagyta.
3.A projektet az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.
4.Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:
a)az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;
b)az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.
E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.
5.A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az uniós atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – különösen stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a)benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b)olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c)az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
6.A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
7.Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.
|
További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben
|
|
A tevékenység atomenergia segítségével állít elő villamos energiát. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél.
Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.
A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.
|
|
További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben
|
|
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
|
A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket.
A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel direkt vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:
a) a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint
b) a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.
A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékekkel összhangban történik.
A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.
A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.
Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.
A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.
A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelvvel, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.
A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.
|
4.29.Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.7. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.8. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott villamosenergia-előállítást.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban több NACE-kód, köztük különösen a D35.11. és az F42.22. kód lehet hozzárendelhető.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
|
|
1.
A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:
a)
A villamos energia fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint 100 g CO2e/kWh.
Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével.
A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.
Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott kritériumoknak.
Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
b)
Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:
i.
a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh, vagy a tevékenységből származó éves közvetlen ÜHG-kibocsátás a létesítmény teljesítményének egységére vetítve 20 éven át átlagosan kisebb, mint 550 kg CO2e/kW;
ii.
az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő villamosenergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel;
iii.
a tevékenység meglévő, fosszilis eredetű szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokon alapuló, nagy kibocsátású villamosenergia-termelő tevékenységet helyettesít;
iv.
az újonnan üzembe állított termelőkapacitás legfeljebb 15 %-kal nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál;
v.
tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá;
vi.
a helyettesítés az újonnan üzembe állított termelőkapacitás teljes élettartama folyamán legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez;
vii.
ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet*8 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt.
Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely:
a)tanúsítja az 1. b) pont i. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát;
b)ha alkalmazandó, értékeli, hogy a tevékenységből származó éves közvetlen ÜHG-kibocsátás pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont i. alpontjában foglalt 20 éves átlagos küszöbérték teljesülését;
c)értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont v. alpontjában foglalt követelmény teljesülését.
Az 1. b) pontban foglalt követelmények értékelésekor a független harmadik személy figyelembe veszi különösen a pálya minden egyes évére tervezett éves közvetlen ÜHG-kibocsátást, a tényleges éves közvetlen ÜHG-kibocsátásokat, a tervezett és a tényleges üzemórák számát, valamint a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok tervezett és tényleges hasznosítását.
A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban.
2.
A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:
a)
építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni;
b)
üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást.
3.
Ha a tevékenység keretében a fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, az erdei biomassza pedig megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
|
A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Tárgytalan
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.
A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
4.30.Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.19. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.20. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott nagy hatásfokú kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelést.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és a D35.30. NACE-kód lehet hozzárendelhető.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
|
|
1.
A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:
a)
A hő- vagy hűtési energia és a villamos energia gáznemű tüzelőanyagokból folytatott kapcsolt előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél.
Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével.
A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.
Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszaiban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a villamos energia előállítása során kibocsátott CO2-t leválasztják, a CO2 teljesíti az e szakasz 1. pontjában meghatározott kibocsátási határértéket, és azt az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában a CO2 szállítása, illetve tárolása tekintetében meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
b)
Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:
i.
a tevékenység a hőenergia és a villamos energia egymástól független előállításához képest legalább 10 % primerenergia-megtakarítást tesz lehetővé; a primerenergia-megtakarítás számítása a 2012/27/EU irányelvben található összefüggés segítségével történik;
ii.
a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh;
iii.
az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő villamosenergia- és/vagy hő- vagy hűtésienergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel;
iv.
a tevékenység meglévő, fosszilis eredetű szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokon alapuló, nagy kibocsátású kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő tevékenységet, független hő- vagy hűtésienergia-termelő tevékenységet vagy független villamosenergia-termelő tevékenységet helyettesít;
v.
az újonnan üzembe állított termelőkapacitás nem nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál;
vi.
tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá;
vii.
a helyettesítés a leadott energia egységére vetítve legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez;
viii.
a létesítmény átalakítása nem eredményezi a létesítmény termelőkapacitásának növekedését;
ix.
ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt.
Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely:
a)tanúsítja az 1. b) pont ii. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát;
b)értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont vi. alpontjában foglalt követelmény teljesülését.
A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban.
2.
A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:
a)
építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni;
b)
üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik az esetleges szivárgásokat.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
|
A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Tárgytalan
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.
A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
4.31.Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben
A tevékenység leírása
A 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében hatékony távfűtéshez/távhűtéshez kapcsolt, a hő-, illetve hűtési energiát fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból előállító hőtermelő létesítmények építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.23. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.24. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával hatékony távfűtésben folytatott hő- vagy hűtésienergia-termelést.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.30. kód alá tartozik.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
|
|
1.
A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:
a)
A hő- vagy hűtési energia gáznemű tüzelőanyagokból történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.
A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.
Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszaiban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a villamos energia előállítása során kibocsátott CO2-t leválasztják, a CO2 teljesíti az e szakasz 1. pontjában meghatározott kibocsátási határértéket, és azt az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában a CO2 szállítása, illetve tárolása tekintetében meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.
b)
Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:
i.
a tevékenység keretében előállított termikus energiát a 2012/27/EU irányelv értelmében hatékony távfűtő/távhűtő rendszerben használják fel;
ii.
a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh;
iii.
az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő hő- vagy hűtésienergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel;
iv.
a tevékenység meglévő, fosszilis eredetű szilárd vagy folyékony tüzelőanyagon alapuló, nagy kibocsátású hő- vagy hűtésienergia-termelő tevékenységet helyettesít;
v.
az újonnan üzembe állított termelőkapacitás nem nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál;
vi.
tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá;
vii.
a helyettesítés a leadott energia egységére vetítve legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez;
viii.
a létesítmény átalakítása nem eredményezi a létesítmény termelőkapacitásának növekedését;
ix.
ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt.
Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely:
a)
tanúsítja az 1. b) pont ii. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát;
b)
értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont vi. alpontjában foglalt követelmény teljesülését.
A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban.
2.A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:
a)
építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni;
b)
üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik az esetleges szivárgásokat.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(2) Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
|
A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Tárgytalan
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.
A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
*1
*2
A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).
*3
A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o).
*4
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
*6
A Bizottság 2006/851/Euratom ajánlása (2006. október 24.) a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezeléséről (HL L 330., 2006.11.28., 31. o.).
*7
A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).
*8
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).”
II. MELLÉKLET
Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete a következő 4.26., 4.27., 4.28., 4.29., 4.30. és 4.31. szakasszal egészül ki:
„4.26.Olyan, nukleáris folyamatok segítségével folytatott energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző fejlesztési szakaszai, amelyek esetében a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik
A tevékenység leírása
A tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban engedélyezett olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási-fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenység, amelyek nukleáris folyamatokból állítják elő az energiát, és amelyekben a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az M72. és az M72.1. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
|
|
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.
2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a)
a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b)
amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c)
az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a)
a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b)
minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
3.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú vagy fizetős modellekkel.
4.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások:
a)
nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;
b)
a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak;
c)
összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;
d)
nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;
e)
amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
5.
A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek.
6.
A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az uniós atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a)
benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b)
olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c)
az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése
|
A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel direkt vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:
a)a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint
b)a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.
A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, vagy az uniós szabályozási kerettel összhangban lévő küszöbértékekkel összhangban történik.
A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.
A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.
Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.
A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.
A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.
A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.
|
4.27.Új, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia és/vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is
A tevékenység leírása
Olyan új nukleáris létesítmények építése és biztonságos üzemeltetése, amelyekre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2045-ig adtak ki építési engedélyt, és amelyek célja villamos energia vagy technológiai hő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is (új nukleáris létesítmények), valamint e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítése.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
|
|
1.
A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.
2.
A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a)
a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b)
amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c)
az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a)
a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b)
minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
3.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú vagy fizetős modellekkel.
4.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások:
a)
nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;
b)
a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak;
c)
összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;
d)
nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;
e)
amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
5.
A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek.
6.
A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az uniós atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a)
benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b)
olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c)
az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése
|
A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel direkt vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:
a)a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint
b)a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.
A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy az uniós szabályozási kerettel összhangban lévő küszöbértékekkel összhangban történik.
A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.
A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.
Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.
A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.
A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.
A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.
|
4.28.Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben
A tevékenység leírása
Atomenergia segítségével villamos energiát vagy hőt előállító meglévő nukleáris létesítménynek (a továbbiakban: atomerőmű) a biztonságos üzemidő meghosszabbítására irányuló olyan módosítása, amelyet a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2040-ig engedélyeztek.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.2. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
|
|
1.
A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.
2.
A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a)
a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b)
amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c)
az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a)
a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b)
minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
3.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú vagy fizetős modellekkel.
4.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások:
a)
nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;
b)
a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak;
c)
összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;
d)
nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;
e)
amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
5.
A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek.
6.
A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az uniós atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:
a)
benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);
b)
olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
c)
az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).
A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése
|
A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.
A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel direkt vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:
a)a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint
b)a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.
A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékekkel összhangban történik.
A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.
A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.
Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.
Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.
A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.
A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.
A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.
A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.
|
4.29.Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan villamosenergia-termelő létesítményeknek az I. melléklet 4.29. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.7. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.8. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott villamosenergia-előállítást.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban több NACE-kód, köztük különösen a D35.11. és az F42.22. kód lehet hozzárendelhető.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
|
|
1. A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.
2. A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a) a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b) amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c) az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a)
a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b)
minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
3.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú vagy fizetős modellekkel.
4.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások:
a)
nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;
b)
a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak;
c)
összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;
d)
nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;
e)
amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése
|
A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Tárgytalan
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.
A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
4.30.Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból
A tevékenység leírása
Olyan kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítményeknek az I. melléklet 4.30. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése, átalakítása vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosítanak. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.19. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.20. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott nagy hatásfokú kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelést.
Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és a D35.30. NACE-kód lehet hozzárendelhető.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
|
|
1.
A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.
2.
A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a)
a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b)
amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c)
az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a)
a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b)
minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
3.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú vagy fizetős modellekkel.
4.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások:
a)
nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;
b)
a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak;
c)
összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;
d)
nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;
e)
amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése
|
A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Tárgytalan
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.
A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
4.31.Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben
A tevékenység leírása
A 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében hatékony távfűtéshez/távhűtéshez kapcsolt, a hő-, illetve hűtési energiát fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból előállító hőtermelő létesítményeknek az I. melléklet 4.31. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.23. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.24. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával hatékony távfűtésben folytatott hő- vagy hűtésienergia-termelést.
A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.30. kód alá tartozik.
Technikai vizsgálati kritériumok
|
Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
|
|
1.
A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.
2.
A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:
a)
a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;
b)
amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;
c)
az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.
Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:
a)
a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;
b)
minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.
3.
Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú vagy fizetős modellekkel.
4.
A megvalósított alkalmazkodási megoldások:
a)
nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;
b)
a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak;
c)
összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;
d)
nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;
e)
amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.
|
|
Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)
|
|
(1) Az éghajlatváltozás mérséklése
|
A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.
|
|
(3) A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
|
(4) A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Tárgytalan
|
|
(5) A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
|
A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.
A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.
A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.
Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.
|
|
(6) A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.
|
”