A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2022.5.18.)
a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsításáról és az energiavásárlási megállapodások elősegítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1)A megújuló energia az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, az energia megfizethetővé tételéhez, valamint az Unió fosszilis tüzelőanyagoktól és energiaimporttól való függőségének csökkentéséhez szükséges tiszta energiára való átállás központi eleme.
(2)A megújuló energia számos előnnyel jár az Unió polgárai számára: hozzájárul az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítésekhez, elősegíti környezetünk védelmét, a növekedést és a munkahelyteremtést, megerősíti az Unió technológiai és ipari vezető szerepét, valamint ellenállóbbá teszi az Unió gazdaságát.
(3)Az Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 75 %-áért az energiaágazat felel. A megújulóenergia-létesítmények fejlesztéséből és telepítéséből származó energiatermelés felgyorsítása ezért döntő fontosságú a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés eléréséhez, és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban 2030-ra kitűzött, legalább 55 %-os ÜHG-kibocsátáscsökkentési cél megvalósulásához.
(4)A magas energiaárak problémájának kezeléséhez elengedhetetlen a megújuló energia arányának gyors növelése. A megújuló energia alacsonyabb állandó költségei és nullához közeli változó költségei miatt a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költségei stabilabbak és alacsonyabbak voltak, mint a fosszilis tüzelőanyagok költségei. A megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítása révén az Unió kevésbé fog függeni a – főként importált – fosszilis tüzelőanyagoktól.
(5)Amint azt a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című bizottsági közlemény (a továbbiakban: REPowerEU közlemény) elismeri, a megújulóenergia-használat gyors növelése alapvető fontosságú az Unió fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése és az oroszországi gáz fogyasztásának fokozatos megszüntetése szempontjából. A REPowerEU terv ennek megvalósítását célzó intézkedéseket tartalmaz, csakúgy, mint az európai szemeszter, amelynek keretében az egyes tagállamok körülményeihez igazított, országspecifikus ajánlások születtek a projektek engedélyezéséről.
(6)A REPowerEU közlemény egy hidrogénakcelerátor-kezdeményezést is bevezetett, amely megkétszerezné a megújuló hidrogénre vonatkozó 2030-as célértékeket, csökkentve az Unió külső függőségét a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. 10 millió tonna megújuló hidrogén előállításához az Uniónak 2030-ig további 80 GW megújulóenergia-kapacitásra lesz szüksége.
(7)A megújulóenergia-projekteknek főszabály szerint engedélyt kell kapniuk ahhoz, hogy be tudják tölteni tervezett rendeltetésüket. Az engedélyezési eljárások hozzájárulnak annak garantálásához, hogy a projektek biztonságosak és védettek legyenek. Ezen eljárások összetettsége, sokfélesége és túlságosan hosszú időtartama azonban jelentős akadályt gördít a megújuló energia szükséges ütemben történő bevezetése, valamint a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb uniós energiarendszer megvalósítása elé.
(8)A projektengedélyek feldolgozásának késedelmessége veszélyezteti az energia- és éghajlat-politikai célok időben történő elérését, és megnöveli az ehhez szükséges projektek költségeit. Egy dinamikus innovációs környezetben a késedelem kevésbé hatékony megújulóenergia-létesítmények telepítéséhez is vezethet.
(9)Ezeket az akadályokat már a 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv is azonosította, amely előírta a tagállamok számára az engedélyezési eljárások értékelését a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítása előtt álló szabályozási és nem szabályozási akadályok csökkentése érdekében. A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeket vezetett be a megújulóenergia-fejlesztőkre vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítésére. Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv megerősíti ezeket a követelményeket. A szóban forgó követelmények valamennyi tagállam általi teljes körű és gyors átültetése – mely jelentősen hozzájárulna a közigazgatási eljárások lerövidüléséhez – kiemelt fontosságú, sürgős ügy.
(10)A Bizottság a technikai támogatási eszközön keresztül támogatja a tagállamokat: testre szabott technikai szakértelmet biztosít a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, ideértve a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítését, valamint a vállalati energiavásárlási megállapodások megújuló energiára való alkalmazásának előmozdítását. A technikai támogatás magában foglalja például az igazgatási kapacitás megerősítését, a jogszabályi keretek harmonizálását és a vonatkozó bevált gyakorlatok megosztását.
(11)Az (EU) 2018/2001 irányelv által az engedélyezési eljárások tekintetében meghatározott határidők az alkalmazandó uniós környezetvédelmi jogban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül alkalmazandók a bírósági fellebbezési és egyéb jogorvoslati eljárásokra, és más, bíróság vagy törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokra, valamint alternatív vitarendezési mechanizmusokra, beleértve a panaszkezelési eljárásokat, a nem bírósági fellebbezéseket és jogorvoslatokat; a szóban forgó határidők ezen eljárások időtartamával meghosszabbíthatók.
(12)A megújulóenergia-projektek társadalmi elfogadottságának hiánya szintén a végrehajtás jelentős akadályát jelenti számos tagállamban. E probléma kezelése érdekében figyelembe kell venni a polgárok és a társadalmi érdekcsoportok igényeit és szempontjait a megújulóenergia-projektek fejlesztésének minden szakaszában – a szakpolitika kidolgozásától a területrendezésig és a projektfejlesztésig –, valamint ösztönözni kell azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek révén a létesítmények helyi lakosságot érintő különféle hatásai igazságos módon oszlanak el.
(13)A megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezésével és a kapcsolódó hálózati infrastruktúrával összefüggő akadályok többsége, valamint az ezek leküzdésére szolgáló bevált gyakorlatok tagállami szinten kerülnek azonosításra.
(14)Az adminisztratív akadályok nagyobb súllyal esnek latba, mivel az egyéb akadályok elhárítása terén javulás mutatkozik: az elmúlt tíz évben például jelentősen mérséklődtek a technológiai költségek, a finanszírozási problémákat enyhítette a költségek csökkenése és a megújuló energiára vonatkozó vállalati energiavásárlási megállapodások növekvő száma.
(15)Ez az ajánlás a meglévő aggályokkal foglalkozik, és a meglévő jogi kereten belül fellelhető megoldásokra összpontosít. Nem érinti sem az uniós jogot – ideértve különösen az energia és a környezetvédelem területét –, sem az abból eredő kötelezettségeket. Nem érinti továbbá az uniós versenyszabályokat sem, különösen nem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 106. cikkét, valamint a Bizottságnak az uniós versenyszabályok végrehajtására vonatkozó határozathozatali gyakorlatát.
(16)Ezzel az ajánlással párhuzamosan jogalkotási javaslatot fogadtak el az (EU) 2018/2001 irányelv közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseinek módosítására és megerősítésére. Mivel a megújulóenergia-projektek bevezetése sürgető feladat, a tagállamoknak az engedélyezésről szóló (EU) 2018/2001 irányelv módosítására irányuló javaslat 15b. cikkével összhangban mihamarabb meg kell kezdeniük a megfelelő szárazföldi és tengeri területek kiválasztását, valamint a különösen alkalmas területekre („megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületek”) vonatkozó tervek elkészítését.
(17)A tengeri területrendezés kulcsfontosságú eszköz a megújuló energia kiaknázására alkalmas leendő területek kiválasztásához, valamint a tengeri térség többcélú hasznosításának előmozdításához, ideértve a tengeri környezet megőrzését és védelmét is. A tagállamoknak a tengeri területrendezésről szóló irányelv értelmében 2021. március 31-ig el kell fogadniuk nemzeti tengeri területrendezési terveiket. Azokat a tagállamokat, amelyek még nem hajtották végre teljes mértékben a tengeri területrendezésről szóló irányelvet, a Bizottság felszólítja nemzeti tervük mielőbbi kidolgozására és elfogadására.
(18)Az engedélyezési eljárásokból eredő akadályok érinthetik a klímasemlegességhez szükséges innovatív dekarbonizációs technológiák jövőbeli bevezetését is. A szabályozói tesztkörnyezet létrehozása, azaz olyan innovatív technológiák, termékek, szolgáltatások vagy megközelítések valós környezetben történő tesztelése, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a meglévő jogi és szabályozási keretnek, előmozdíthatja az innovációt, és megkönnyítheti a szabályozási környezet későbbi kiigazítását.
(19)A részben vagy teljes egészében vállalati vásárlási megállapodások révén finanszírozott megújulóenergia-projektek fejlesztése elő fogja segíteni a megújuló energia elterjedésének felgyorsulását. A vállalati vásárlási megállapodások közvetlen előnyökkel is járnak a végfelhasználók számára, többek között azáltal, hogy versenyképes és kiszámítható energiaárakat biztosítanak, és hozzájárulnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás menetrendjének kialakításához az uniós vállalkozásoknál.
(20)Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan teret nyertek a vállalati vásárlási megállapodások, a közvetlenül a vállalati beruházáshasznosítók által finanszírozott megújulóenergia-projektek aránya az éves piacnak csupán 15–20 %-át teszi ki. A vállalati vásárlási megállapodások alkalmazása főként bizonyos tagállamokra, az energiahordozók közül a villamos energiára, a vállalkozások közül pedig a fogyasztóközpontú nagy multinacionális vállalatokra korlátozódik.
(21)Ezzel az ajánlással együtt a Bizottság az Energia- és Iparföldrajzi Laboratórium (EIGL) segítségével digitálisan konszolidált adatkészleteket bocsát a tagállamok rendelkezésére a releváns energia- és környezeti tényezők széles körére vonatkozóan, hogy – az új megújulóenergia-projektek gyors megvalósítása érdekében – támogassa őket a megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületek kiválasztásában. További adatkészletek elérhetővé tételével és a tagállamok digitális területrendezési eszközeivel való kapcsolatok kiépítésével a Bizottság tovább kívánja fejleszteni a szóban forgó keresőeszközt,
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
FOGALOMMEGHATÁROZÁS
(1)Ezen ajánlás és az azt kísérő iránymutatás alkalmazásában megújulóenergia-projekteken a megújulóenergia-irányelvben meghatározott megújuló energiát (többek között megújuló hidrogént) előállító üzemek, valamint a hálózati csatlakozáshoz és az előállított energia tárolásához szükséges eszközök értendők.
GYORSABB ÉS RÖVIDEBB ELJÁRÁSOK
(2)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból energiát termelő létesítmények tervezése, megépítése és üzemeltetése, valamint csatlakoztatása a villamosenergia-, gáz- és hőhálózathoz, illetve maga a hálózat és a tárolóeszközök a legkedvezőbb tervezési és engedélyezési eljárás hatálya alá tartozzanak, feltételezve, hogy azok – az (EU) 2018/2001 irányelv közigazgatási eljárásokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására és megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatra tekintettel és az uniós jog sérelme nélkül – a kiemelkedően fontos közérdek és a közbiztonság szolgálatában állnak.
(3)A tagállamoknak egyértelműen meghatározott, előrehozott és minél rövidebb határidőket kell megállapítaniuk mindazon lépésekre vonatkozóan, amelyek a megújulóenergia-projektek építésére és működtetésére vonatkozó engedélyek megadásához szükségesek, meghatározva, hogy az említett határidők milyen esetben és milyen körülmények között hosszabbíthatók meg. A tagállamoknak kötelező legkésőbbi határidőket kell megállapítaniuk a környezeti hatásvizsgálati eljárás valamennyi releváns szakaszára vonatkozóan. A napenergiát hasznosító berendezések mesterséges struktúrákban történő telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárások időtartamát legfeljebb három hónapra kell korlátozni.
(4)A tagállamoknak határidőket kell megállapítaniuk és konkrét eljárási szabályokat kell megállapítaniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való joggal összefüggő bírósági eljárások hatékonyságát a megújuló energiával kapcsolatos projektek esetében.
(5)A tagállamoknak egységes kérelmezési eljárást kell kidolgozniuk az adminisztratív engedélyezési eljárás egészére. Az egyidejű kérelmeket előnyben kell részesíteni az egymást követő kérelmekkel szemben, amennyiben különböző engedélyekre van szükség, többek között a vonatkozó hálózati projektekkel kapcsolatban.
(6)A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a kérelmezők számára, hogy az engedélykérelem és a projektek megvalósítása közötti időszakban frissítsék projektjeik technológiai specifikációit az innovatív technológiák elterjedésének elősegítése érdekében.
(7)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 2. szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
A POLGÁRI ÉS KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL ÖSZTÖNZÉSE
(8)A tagállamoknak ösztönözniük kell a polgárok – többek között az alacsony és közepes jövedelmű háztartások – és az energiaközösségek részvételét a megújulóenergia-projektekben, valamint intézkedéseket kell hozniuk az energetikai átállásból származó előnyök közvetítésére a helyi közösségek felé, ezáltal fokozva a társadalmi elfogadottságot és bátorítva a szerepvállalást.
(9)A tagállamoknak egyszerűsített engedélyezési eljárásokat kell bevezetniük a megújulóenergia-közösségek számára, például a közösségi tulajdonú erőműveknek a hálózathoz való csatlakoztatása tekintetében, és minimálisra kell csökkenteniük a termelési engedélyezési eljárásokat és követelményeket, többek között a megújuló energiaforrások termelő-fogyasztói esetében.
(10)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 5. c) és 6. a) szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
A BELSŐ KOORDINÁCIÓ JAVÍTÁSA
(11)A tagállamoknak biztosítaniuk kell az észszerűsítést, a nemzeti, regionális és önkormányzati szintek közötti hatékony koordinációt az illetékes hatóságok szerepe és felelőssége, valamint a megújulóenergia-projektek engedélyezésére vonatkozó jogszabályok, rendeletek és eljárások tekintetében.
(12)A tagállamoknak egyablakos rendszert kell kialakítaniuk az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti megújulóenergia-projektek engedélyezéséhez oly módon, hogy az érintett hatóságok számát a szükséges szintre korlátozzák, és a lehető legnagyobbra növelik a hatékonyságot, figyelembe véve az állami forrásokat és a technológiai, környezetvédelmi és jogi szakértelem koncentrálásából származó előnyöket.
(13)A tagállamoknak olyan szabályokat kell bevezetniük, amelyek biztosítják, hogy amennyiben az illetékes hatóság vagy hatóságok a megállapított határidőn belül nem válaszolnak, azzal a megújuló projektekre vonatkozó engedélyezési eljárás megfelelő szakaszában az adott kérelem elfogadottá válik („a közigazgatás beleegyező hallgatása”), kivéve, ha válaszukat uniós vagy nemzeti jogszabály írja elő.
(14)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 3. szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
EGYÉRTELMŰ ÉS DIGITALIZÁLT ELJÁRÁSOK
(15)A megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának kezdetekor a tagállamoknak egyértelmű, teljes körű és átlátható információkat kell közölniük a kérelmezőkkel valamennyi követelményről és eljárási szakaszról, beleértve a panasztételi eljárásokat is.
(16)A papírhasználat helyettesítésére a tagállamoknak teljesen digitalizált engedélyezési eljárásokat és elektronikus kapcsolattartást kell bevezetniük. Központilag a projektfejlesztők rendelkezésére kell bocsátani a releváns információkat egy olyan online eljárási kézikönyv formájában, amely tartalmazza a kérelmek mintáit, a környezetvédelmi tanulmányokat és adatokat, valamint a nyilvánosság részvételének lehetőségeire és az adminisztratív díjakra vonatkozó tájékoztatást.
(17)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 3. szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ÉS KÉSZSÉGEK MEGFELELŐ SZINTJE
(18)A tagállamoknak elegendő és megfelelő, releváns készségekkel és képesítéssel rendelkező személyzetet kell biztosítaniuk engedélyező szerveik és környezeti hatásvizsgálati hatóságaik számára.
(19)Fel kell használniuk a továbbképzésre és átképzésre rendelkezésre álló uniós és nemzeti finanszírozási lehetőségeket, különösen regionális és helyi szinten, és mérlegelniük kell egy, a készségekkel foglalkozó ágazati együttműködési szövetség létrehozását az engedélyezési eljárásokkal és a környezeti vizsgálatokkal foglalkozó személyzet készséghiányának áthidalása érdekében.
(20)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 4. szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
A PROJEKTHELYSZÍNEK OPTIMÁLISABB KIVÁLASZTÁSA ÉS TERVEZÉSE
(21)A tagállamoknak mielőbb ki kell választaniuk a megújuló energiával kapcsolatos projektek céljára alkalmas szárazföldi és tengeri területeket, amelyek illeszkednek nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikhez és a megújuló energiára vonatkozó felülvizsgált 2030-as cél eléréséhez való hozzájárulásukhoz. A kiválasztási folyamat részeként jól körülhatárolt, egyértelműen meghatározott területeket kell kijelölni, amelyek különösen alkalmasak a megújuló energia fejlesztésére (megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületek), ugyanakkor lehetőség szerint el kell kerülni a környezeti szempontból értékes területeket, és előnyben kell részesíteni többek között a mezőgazdasági célra nem használható, leromlott talajú földeket. Ezzel összefüggésben a Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy hasznosítsák az Energia- és Iparföldrajzi Laboratóriumban (EIGL) rendelkezésre álló frissített adatkészleteket.
(22)A tagállamoknak a szükséges minimumra kell korlátozniuk azokat a „tilalmi zónákat”, amelyeken megújuló energia nem termelhető. Egyértelmű és átlátható, indokolással alátámasztott tájékoztatást kell nyújtaniuk a lakott területektől, valamint a katonai vagy polgári repülési övezetektől való távolsággal kapcsolatos korlátozásokról. A korlátozásoknak tényeken kell alapulniuk, és úgy kell meghatározni őket, hogy egyfelől elérjék céljukat, másfelől – figyelemmel az egyéb területrendezési akadályokra is – maximálisan kihasználják a projektek megvalósításához rendelkezésre álló területet.
(23)A tagállamoknak – a jogilag lehetséges mértékben – észszerűsíteniük kell a megújulóenergia-projektekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati követelményeket, alkalmazniuk kell a megújuló energia alkalmazásának és az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak az összeegyeztetésére vonatkozó, meglévő technikai iránymutatást, valamint egy közös eljárásba kell integrálniuk a környezeti hatásvizsgálatot és az egyéb alkalmazandó környezeti vizsgálatokat. A környezeti hatásvizsgálati eljárás minőségének javítása érdekében a tagállamoknak módszeres feltérképezést kell végezniük, illetve a feltérképezést kötelezővé kell tenniük.
(24)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 92/43/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, vadon élő madarak és védett fajok egyes példányainak elpusztítása vagy megzavarása ne akadályozza a megújulóenergia-projektek fejlesztését, előírva az ilyen projektek számára esetleges enyhítő intézkedések meghozatalát az elpusztítás vagy megzavarás lehető leghatékonyabb megelőzése érdekében, figyelemmel kísérve azok hatékonyságát, és a nyomon követés során szerzett információk fényében további intézkedéseket hozva annak biztosítására, hogy az érintett fajok populációját ne érje jelentős negatív hatás. Amennyiben a tagállamok ezeket az intézkedéseket meghozták, az egyes példányok véletlen elpusztítása vagy megzavarása nem tekinthető szándékosnak, és ezért nem tartozhat sem a 92/43/EGK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének, sem a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének hatálya alá.
(25)A tagállamoknak ösztönözniük kell a nyilvánosságnak a területrendezési tervek meghatározásába való korai bevonását, elő kell mozdítaniuk a többcélú területhasználatot, valamint biztosítaniuk kell az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy hol és hogyan lehet megújuló energiával kapcsolatos projekteket építeni vagy telepíteni, ideértve a települési szintű kis méretű létesítményeket is. Valamennyi szinten – többek között a regionális együttműködés keretében is – törekedniük kell a hálózatok és a megújulóenergia-termelési kapacitások összehangolt megtervezésére.
(26)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 5. szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
KÖNNYEBB CSATLAKOZÁS A HÁLÓZATHOZ
(27)A tagállamoknak hosszú távú hálózati tervezést és beruházásokat kell végezniük, összhangban a megújulóenergia-termelési kapacitások tervezett bővítésével, figyelembe véve a jövőbeli keresletet és a klímasemlegesség célkitűzését.
(28)Egyszerűsített engedélyezési eljárásokat kell bevezetniük a meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítására (ideértve a környezeti vizsgálatokra vonatkozó egyszerűsített eljárásokat is), és egyszerű bejelentési eljárást kell elfogadniuk azoknak a hálózathoz való csatlakoztatására vonatkozóan, amennyiben nem várható jelentős negatív környezeti vagy társadalmi hatás.
(29)Biztosítaniuk kell, hogy a rendszerüzemeltetők i. átlátható és digitális eljárást alkalmazzanak a hálózati csatlakozási alkalmazásokra; ii. tájékoztatást nyújtsanak a hálózati kapacitásokról; és iii. optimalizálják a hálózati kapacitást azáltal, hogy lehetővé teszi annak használatát a többféle egymást kiegészítő technológiát ötvöző erőművek számára.
(30)A tagállamoknak garantálniuk kell a jogbiztonságot a földgázvezetékek hidrogénre történő átállításához azáltal, hogy egyértelműen meghatározzák a szükséges engedélyek körét és támogatják a már meglévő engedélyeken alapuló szerzett jogok érvényesülését.
(31)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató I. fejezetének 6. szakaszában leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
INNOVATÍV PROJEKTEK
(32)A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre szabályozói tesztkörnyezetet az innovatív technológiákra, termékekre, szolgáltatásokra vagy megközelítésekre vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi jogszabályi vagy szabályozási keret alóli célzott mentességek biztosítása érdekében, hogy az uniós jogszabályokkal összhangban megkönnyítsék az engedélyezést a megújuló energia, a tárolás és más dekarbonizációs technológiák bevezetésének és rendszerintegrációjának támogatása érdekében.
AZ ENERGIAVÁSÁRLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK ELŐSEGÍTÉSE
(33)A tagállamoknak mielőbb fel kell számolniuk a megújuló energiára vonatkozó vállalati vásárlási megállapodások előtt álló indokolatlan adminisztratív vagy piaci akadályokat, mindenekelőtt annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások körében felgyorsulhasson az ilyen megállapodások térnyerése.
(34)A tagállamoknak úgy kell kialakítaniuk, ütemezniük és végrehajtaniuk a támogatási rendszereket – és a származási garanciákat –, hogy azok összeegyeztethetők legyenek, kiegészítsék és lehetővé tegyék a megújuló energiára vonatkozó vállalati vásárlási megállapodásokat.
(35)Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak az ajánlás mellékletében található útmutató II. fejezetében leírt gyakorlatokat kell alkalmazniuk.
NYOMON KÖVETÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS FELÜLVIZSGÁLAT
(36)A tagállamoknak kapcsolattartó pontot kell létrehozniuk, amelynek feladata az engedélyezési folyamat főbb szűk keresztmetszeteinek rendszeres nyomon követése és a megújulóenergia-projektek fejlesztői által tapasztalt problémák kezelése.
(37)A tagállamoknak 2023 márciusától kezdődően kétévente az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke szerint benyújtandó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések részeként közölniük kell a Bizottsággal az ezen ajánlás végrehajtásának állásáról rendelkezésre álló valamennyi részletes információt.
(38)A Bizottság az ajánlás elfogadása után két évvel felülvizsgálja az ajánlás végrehajtását, és a tagállamok által benyújtott információk figyelembevételével értékeli, hogy szükség van-e további intézkedésekre.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2022.5.18.
Kadri SIMSON
a Bizottság tagja
