INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet (CEF-rendelet) három ágazatban támogatja az infrastruktúrát és a konnektivitást Európában: a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban.
A 2021–2027-es finanszírozási időszak tekintetében a felülvizsgált CEF-program energiára vonatkozó részében bevezetésre került a támogatható projektek új kategóriája, nevezetesen a CEF-rendelet 7. cikkében meghatározott, „határokon átnyúló megújulóenergia-projektek”. Ezt a CEF-rendelet jogalapjának az EUMSZ 194. cikkére történő kiterjesztése tette lehetővé.
A támogatható projektek ezen új kategóriája kiegészíti a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet alapján nyújtott infrastrukturális támogatást. A Bizottság 2020 decemberében javaslatot tett az említett rendelet felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a zöld megállapodással, valamint a 2030-ra vonatkozó ambiciózusabb dekarbonizációs célkitűzésekkel. A felülvizsgált CEF-program keretében a megújuló energiához nyújtott támogatás összhangban áll a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervben és a tengeri megújuló energiára, az energiarendszer integrációjára és a hidrogénre vonatkozó uniós stratégiákban meghatározott ambiciózusabb célokkal is.
A CEF folyó áron 5,83 milliárd EUR-s energia-költségvetéséből 15 %-ot (azaz 875 millió EUR-t) különítettek el határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre, a piaci elterjedés függvényében. A 15 %-os küszöb elérése esetén a Bizottság 20 %-ra növeli ezt az arányt, megint csak a piaci elterjedés függvényében. A Bizottság rendszeresen értékelni fogja a piaci elterjedést, és amennyiben a kereslet elégtelennek bizonyul, a fel nem használt költségvetést átirányítja a transzeurópai energiahálózatról szóló rendelet célkitűzéseinek teljesítésére. 2024-től a fel nem használt költségvetés az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus társfinanszírozására is fordítható.
A CEF-rendelet szerinti új keret (a CEF energia-költségvetésének 15 %-a) a „Tiszta energia minden európainak” csomagra reflektál, melynek középpontjában a megújuló energia európai elterjesztésére irányuló regionális és határokon átnyúló együttműködés áll. A megújulóenergia-irányelv előírja, hogy a Bizottság támogató keret révén segítse a tagállamok megújuló energiával kapcsolatos törekvéseit, ideértve uniós források felhasználását a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és nem uniós országok közötti regionális együttműködés fokozása érdekében. Az új CEF-keret ennek a támogató keretnek a része, az uniós megújulóenergia-fejlesztési platform és az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus mellett.
A megújulóenergia-irányelv ismertet továbbá négy mechanizmust, amelyek felhasználhatók az együttműködés érdekében: statisztikai átruházás (8. cikk); a tagállamok közös projektjei (9. cikk); a tagállamok és harmadik országok közös projektjei (11. cikk); valamint közös támogatási rendszerek (13. cikk). Azok a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek jogosultak támogatásra, amelyek alkalmazzák e négy együttműködési mechanizmus egyikét.
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek hozzájárulnak továbbá a CEF azon célkitűzéséhez, hogy költségvetésének 60 %-át éghajlattal kapcsolatos projektekre fordítsák. Az e keretből történő finanszírozás 100 %-ban az éghajlat-politikai célkitűzésekhez való hozzájárulásnak számít, azzal a feltétellel, hogy bioenergia esetén teljesülniük kell a megújulóenergia-irányelvben szereplő fenntarthatósági kritériumoknak.
A megújuló energia elterjesztésére irányuló együttműködés lehetővé teheti a költséghatékonyabb bővítést a legjobb potenciállal rendelkező helyszínek használata, az erőforrások egyesítése, valamint a megújulóenergia-termelés tervezése és telepítése során. Az együttműködés – többek között regionális együttműködési platformok, például az EU makroregionális stratégiái keretében – segíthet a megújuló energiával kapcsolatos politikák további összehangolásában, és támogathatja a regionális energiaügyi fórumokon (az északi tengerek melletti országok energetikai együttműködése – NESC, a balti energiapiacok összekapcsolási terve – BEMIP, közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések – CESEC, ötoldalú energiaügyi fórum stb.) folyó munkát. Hozzájárulhat továbbá a megújuló technológiák stratégiai bevezetéséhez az EU által a megújuló energia területén betöltött technológiai vezető szerep fenntartása és kiterjesztése érdekében. Ezeknek a projekteknek hozzá kell járulniuk még a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac megvalósításához és az ellátás biztonságának fokozásához is azáltal, hogy előmozdítják a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megújuló energiaforrások költséghatékony tervezése, fejlesztése és felhasználása terén.
Az új keret kiegészíti a megújuló energiával kapcsolatos egyéb uniós finanszírozási lehetőségeket, különös figyelmet fordítva a határokon átnyúló együttműködésre a megújuló energia elterjesztésére irányuló nemzeti erőfeszítések optimalizálása érdekében. A megújuló energiával kapcsolatos beruházások különös hangsúlyt kapnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben is. A Bizottság például közös célt tűzött ki a 2030-ig szükséges további 500 GW kapacitás 40 %-ának finanszírozására a Megújulás kiemelt kezdeményezés részeként, valamint a kohéziós politika finanszírozása – többek között az Interreg – keretében. A CEF-támogatások az InvestEU keretében nyújtott hitelekkel, garanciákkal vagy tőke-hozzájárulásokkal kombinálhatók. A piaci, nemzeti és uniós finanszírozás kombinálásának (pl. a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a CEF, az InvestEU és más programok keretében) lehetővé kell tennie, hogy 2030-ra a megújuló energia tegye ki a végső energiafogyasztás legalább 32 %-át (felülvizsgálat alatt álló célkitűzés), és az EU a karbonsemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető pályára álljon.
A megújuló energia elterjesztésének ütemét kétszeresére kell fokozni a következő évtizedben. Megemlítendő különösen, hogy a villamos energia előállításához használt megújuló energiaforrások bővítésének lépést kell tartania az energiafelhasználó ágazatok villamosításával és a villamos energia végfelhasználói energiaigényen belüli részarányának 2050-ig várható megkétszereződésével. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belül a megújuló energia számára létrehozott új keret elősegítheti a megújuló energia használatának elterjesztését az energiafelhasználó ágazatokban, megkönnyítheti az ágazati integrációt (többek között a CEF szinergiát célzó intézkedéseinek részeként), és ezáltal jelentős mértékben hozzájárulhat a tágabb értelemben vett energetikai átalakuláshoz.
A megújulóenergia-irányelvben felsorolt megújuló energiaforrások bármelyikén alapuló termelőeszközökbe történő beruházások mind támogathatók. A beruházások kapcsolódhatnak villamosenergia-, hőtechnikai és közlekedési projektekhez, hogy csak néhány példát említsünk, akkor is, ha a megújuló energiaforrások szélesebb körű – pl. megújuló energiaforrásból származó hidrogén exportjával kapcsolatos – beruházási projektekbe épülnek be és azok részét képezik. Azok a projektek is támogathatók a CEF keretében, amelyek különböző megújuló technológiákat ötvöznek, amelyek tárolóelemet tartalmaznak (a helyszínen és azon kívül is), és/vagy amelyek a megújulóenergia-termelő helyet integrálják a hálózatba/fűtési rendszerbe. Az ilyen projekteket együttműködési mechanizmus keretén belül kell kidolgozni a megújulóenergia-irányelv 8–13. cikkével összhangban. Az ilyen projekteknek több tagállammal is lehet – de nem feltétlenül kell, hogy legyen – fizikai kapcsolatuk. Az együttműködési mechanizmusok felhasználhatók a megújuló energiára vonatkozó statisztikák megosztására pénzügyi transzfer ellenében („statisztikai átruházás”), vagy vonatkozhatnak egy egész támogatási rendszerre, amely különböző projektekre terjed ki (közös támogatási rendszer), és nem csupán egy konkrét projekthez kapcsolódik.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
E felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során 2019-ben a Bizottság több informális konzultációt folytatott a tagállamok képviselőivel és az érdekelt felekkel. Ezek közül kettő egy előkészítő tanulmányon alapult. Ezek egyike során, amely 2019. június 3-án zajlott egy találkozó keretében több mint 70 résztvevővel (köztük 16 tagállam, projektgazdák, közművek, megújuló energiával és tárolással foglalkozó szövetségek, az IRENA, az EBB, nem kormányzati szervezetek és az Európai Bizottság képviselői), hasznos információkat gyűjtöttek az e felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítését támogató tanulmány végleges változatához. A második konzultáció során, amely a tagállamok képviselőivel és az érdekelt felekkel 2019. december 13-án tartott informális munkaértekezlet volt, ismertették a jelenlegi szemléletet, és visszajelzéseket gyűjtöttek a végleges tanulmány ajánlásain alapuló költség-haszon elemzésre vonatkozó követelményekről.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus legfontosabb elemeiről és a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre vonatkozó kísérő iránymutatásról folytatott harmadik informális eszmecserére 2019. november 28-án került sor a megújulóenergia-irányelvvel foglalkozó, összehangolt fellépést célzó ülésen (Concerted Action meeting). Ez egy tagállami szakértőkből álló fórum, amely strukturált párbeszédet biztosít a megújulóenergia-irányelvet végrehajtó nemzeti hatóságok között.
Végezetül, 2021. szeptember 17-én és október 28-án ülésezett a CEF szakértői csoportja, hogy megvitassák a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét véleményezés céljából 2021. október 21. és november 18. között négyhetes időszakra közzétették. Nyilvános konzultációra nem került sor, mivel e kérdés nem képezi fő elemét a Bizottság munkaprogramjának.
A visszajelzések összességében megerősítették a határokon átnyúló vonatkozással rendelkező megújulóenergia-projektek célzott támogatásának fontosságát. Egyes észrevételek aggályokat fogalmaztak meg az önálló tárolási projekteket kizáró támogathatósági követelményekkel kapcsolatban, a Bizottság azonban úgy véli, hogy az ilyen projektek csak közvetve járulnak hozzá a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés eléréséhez, ezért a CEF keretében megvalósuló, határokon átnyúló megújulóenergia-projektek fő elemének mindig a megújulóenergia-termelési technológiának kell lennie, hogy ezáltal a lehető leghatékonyabb módon lehessen elérni a CEF-rendelet célkitűzéseit.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A CEF-rendelet bevezeti a támogatható projektek új kategóriáját, nevezetesen a „határokon átnyúló megújulóenergia-projekteket”. E projektek általános célkitűzése a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a megújuló energiaforrások tervezése, fejlesztése és költséghatékony kiaknázása terén, valamint hozzájárulás a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac megvalósításához, az ellátás biztonsága és az innováció fokozásához, továbbá integrációjuk elősegítéséhez energiatároló létesítményeken keresztül.
A CEF-rendelet 7. cikkével összhangban ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek egyedi kiválasztási kritériumait és kiválasztási eljárásának részleteit. Úgy rendelkezik, hogy az első szakaszban a projektgazdák – beleértve a tagállamokat is – általában kérelmezhetik projektjük számára a határokon átnyúló megújulóenergia-projekt státuszt, következésképpen pedig annak a támogatható projektek listájára (a továbbiakban: lista) való felvételét. A projektgazda dönthet úgy, hogy kérelmezi projektje számára a határokon átnyúló megújulóenergia-projekt státuszt, de nem pályázik a CEF keretében nyújtott pénzügyi támogatásra. A második szakaszban a listán szereplő projektek pályázhatnak tanulmányok és munkálatok céljára nyújtott támogatások formájában biztosított CEF-támogatásra.
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus három fejezetet tartalmaz: általános fejezet, amely a tárgyat és a fogalommeghatározásokat tartalmazza (I. fejezet); a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára vonatkozó kiválasztási kritériumokat megállapító fejezet (II. fejezet); valamint a projektek listájára való felvételre irányuló kiválasztási eljárást megállapító fejezet (III. fejezet).
A II. fejezet meghatározza a támogatható technológiákat, összetevőket és beruházásokat; tisztázza a szükséges együttműködési mechanizmus típusát és formáját; és előírja, hogy a kérelemben igazolni kell a projekt nettó társadalmi-gazdasági hasznát. Ez utóbbi követelmény tekintetében a Bizottság részletes módszertant tesz közzé a költség-haszon elemzésről.
A III. fejezet rendelkezik a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel foglalkozó munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) létrehozásáról. A munkacsoportnak össze kell állítania a támogatható projektek listájának tervezetét, amely alapján a Bizottság elfogadja a projektek végleges listáját. A III. fejezet meghatározza továbbá a tervezetbe és a végleges listára való felvételre vonatkozó eljárást és követelményeket, valamint a felsorolt projektek végrehajtásának nyomon követésére, továbbá a tájékoztatásra és a közzétételre vonatkozó rendelkezéseket.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021.12.21.)
az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek egyedi kiválasztási kritériumai és kiválasztási eljárásának részletei tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1)Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2030-ra a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan új, kötelező erejű uniós célt vezetett be. Ösztönzi továbbá együttműködési mechanizmusok alkalmazását, amelyek az e cél elérését támogató hatékony eszközök.
(2)Az (EU) 2021/1153 rendelet a transzeurópai hálózatokon túl kiterjeszti az eszköz hatályát a megújulóenergia-termelésre, és létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében finanszírozható projektek új kategóriáját: „határokon átnyúló megújulóenergia-projektek”.
(3)A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek lehetővé kell tenniük a megújuló energia költséghatékony elterjesztését az Unióban, támogatniuk kell az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a megújuló energia tekintetében 2030-ra kitűzött kötelező uniós cél elérését, továbbá hozzá kell járulniuk a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák stratégiai bevezetéséhez. Ezen túlmenően a projekteknek hozzá kell járulniuk a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac megvalósításához és az ellátás biztonságának fokozásához azáltal, hogy előmozdítják a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megújuló energiaforrások tervezése, fejlesztése és költséghatékony kiaknázása terén.
(4)Ahhoz, hogy a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek támogathatók legyenek, azokat először fel kell venni a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára. A „határokon átnyúló megújulóenergia-projekt” hivatalos státusz megszerzése olyan előnyökkel járhat, mint a nagyobb láthatóság, a fokozott befektetői biztonság és a tagállamok általi erőteljesebb támogatottság.
(5)Az a projektgazda, akinek a projektjét kiválasztották és felvették a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára, az (EU) 2021/1153 rendelet szerint az adott projekthez kapcsolódó tanulmányok vagy munkálatok céljára nyújtott támogatásra is pályázhat.
(6)A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek célkitűzéseit, az azokra vonatkozó általános kritériumokat és követendő eljárást az (EU) 2021/1153 rendelet mellékletének IV. része tartalmazza. Az említett rendelet 7. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben megállapítja az egyedi kiválasztási kritériumokat, valamint a határokon átnyúló projekteknek a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára való felvételére irányuló kiválasztási eljárásnak a részleteit.
(7)A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteket együttműködési mechanizmus keretében kell létrehozni. Ez a mechanizmus megvalósulhat az együttműködési megállapodás bármely, az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározott formájában, és létrejöhet két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több nem uniós ország között. Ahhoz, hogy ez a kritérium teljesüljön, fontos, hogy bizonyíték álljon rendelkezésre a tagállamok és – adott esetben – az érintett nem uniós országok részéről történő bizonyos mértékű támogatásra vonatkozóan. Ezért írásbeli nyilatkozatot kell bemutatni, amelyben kinyilvánítják, hogy készek együttműködési megállapodás révén támogatni a projektet, és amelyet az összes részt vevő tagállam és – adott esetben – nem uniós ország felelős intézménye hitelesít. A nyilatkozat formátumára vonatkozóan nincsenek meghatározott korlátozások.
(8)Az (EU) 2021/1153 rendelet 11. cikke értelmében a valamely tagállamban letelepedett jogalanyok – beleértve a közös vállalkozásokat is – támogathatók a program keretében. Mint ilyenek, együttműködési megállapodás keretében kérelmet nyújthatnak be közös projekt iránt, ideértve a nem uniós ország részvételével zajló közös projektet is, az (EU) 2018/2001 irányelv 9., illetve 11. cikke szerint. Az (EU) 2018/2001 irányelv 13. cikke szerinti közös támogatási rendszer esetén azonban csak tagállam nyújthat be kérelmet. Ha az együttműködési mechanizmus az (EU) 2018/2001 irányelv 8. cikke szerinti önálló statisztikai átruházás formájában valósul meg, ahhoz nem kapcsolódik további beruházás, és ezért a CEF keretében nyújtott támogatásra csak az (EU) 2021/1153 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti tanulmányokhoz lehet szükség.
(9)Az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 2. b) és c) pontja értelmében a határokon átnyúló projekteknek – a részt vevő tagállamok egyike által egyedül végrehajtott projektekkel összehasonlítva – a megújuló energia elterjesztése terén hatékonyabb megoldást kell biztosítaniuk. Ezért a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára való felvételhez az együttműködési mechanizmus révén történő létrehozáson túlmenően a projekt nettó társadalmi-gazdasági hasznát is igazolni kell.
(10)A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek nettó társadalmi-gazdasági hasznát az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. részének 3. pontjában felsorolt összes elemre kiterjedő, a projektgazda által készített költség-haszon elemzéssel kell igazolni. A Bizottság e felhatalmazáson alapuló jogi aktussal együtt közzétesz egy módszertant arról, hogy hogyan kell elvégezni a költség-haszon elemzést, és a Bizottságnak hogyan kell értékelnie a projekt általános kritériumoknak való megfelelését.
(11)Az (EU) 2021/1153 rendelet mellékletének IV. része meghatározza a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára felveendő projektek kiválasztására irányuló eljárás főbb lépéseit. A kiválasztási eljárás a következőket foglalja magában: a) a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre irányuló kérelmek Bizottság általi első értékelése az általános kritériumok alapján; b) a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel foglalkozó munkacsoport Bizottság általi létrehozása, amely munkacsoport hatáskörrel rendelkezik a lista tervezetének elfogadására és a listán szereplő projektek végrehajtásának nyomon követésére azok státuszának fenntartása érdekében; c) a munkacsoport megállapodása a lista tervezetéről; és d) a végleges lista Bizottság általi elfogadása és a lista kétévente történő felülvizsgálata.
(12)A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek végleges listájának elfogadása során a Bizottságnak törekednie kell a megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására. Regionális csoportosulásokat is figyelembe vehet a projektek kiválasztása során, szem előtt tartva, hogy jelenleg nem minden tagállam tagja ilyen csoportosulásnak, valamint hogy a megújuló energia elterjesztésére irányuló, határokon átnyúló együttműködésre olyan országok között is sor kerülhet, amelyeknek nincs közös fizikai határuk.
(13)A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek különböző, támogathatónak ítélt technológiákat foglalhatnak magukban. Például a szárazföldi vagy tengeri szélből, napenergiából, fenntartható biomasszából, óceánenergiából, geotermikus energiából vagy ezek kombinációjából származó megújulóenergia-termelés, a hálózathoz való csatlakozásuk és további elemek, így például a tároló vagy átalakító létesítmények.
(14)Az EU megújuló energiára vonatkozó 2030-as célkitűzése elérésének közvetlen lehetővé tétele érdekében a határokon átnyúló projekteknek mindig tartalmazniuk kell egy megújulóenergia-termelő létesítményt a projekt szerves részeként. Támogathatók lehetnek a projekt olyan további elemei, amelyek közvetve lehetővé teszik a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés elérését és a megújuló energia költséghatékony elterjesztését azáltal, hogy hozzájárulnak a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjához, azonban nem önálló projektként, hanem a határokon átnyúló projektek szerves részeként, amely a megújulóenergia-termelés mellett valósul meg. Ilyen további elemek lehetnek a következők: határokon átnyúló átviteli hálózat, hőtárolás, akkumulátoros tárolás, sűrített levegő és cseppfolyós levegő tárolása, szivattyús energiatárolás, valamint a víz hidrogéntárolással összekapcsolt elektrolízise. A támogatható intézkedések nem korlátozódnak a villamosenergia-ágazatra, valamint kiterjedhetnek egyéb energiahordozókra és az ágazat potenciális összekapcsolására például a fűtéssel és hűtéssel, a villamos energia gázzá alakításával, a tárolással vagy a szállítással.
(15)A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek nem teszik feltétlenül szükségessé a fizikai kapcsolatot az együttműködő tagállamok között. Az említett projektek sorra kerülhetnek csak egyetlen részt vevő tagállam területén is, feltéve, hogy teljesülnek a melléklet IV. részében foglalt általános kritériumok.
(16)A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek meg kell felelniük a fenntarthatóságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó jogi előírásoknak, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti, „jelentős károkozás elkerülését” célzó elvnek.
(17)Az (EU) 2021/1153 rendelet lehetővé teszi a szóban forgó rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, határokon átnyúló megújulóenergia-projektek kidolgozását és azonosítását segítő tanulmányok támogatását a CEF-program keretében. E tanulmányok célja a megújuló energia tervezésére és elterjesztésére irányuló együttműködési mechanizmusok előkészítése, valamint az ilyen együttműködés kialakítása előtt álló kezdeti akadályok elhárítása. Az ilyen tanulmányok támogatására sor kerülhet még azt megelőzően, hogy a projektet felveszik a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára, és a támogatás felhasználható a projekt listára való felvétele iránti kérelem és/vagy a költség-haszon elemzés elkészítésére.
(18)Az a projekt, amely támogatást kapott a 7. cikk (3) bekezdése szerinti tanulmányhoz, nem élvezhet előnyt a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára való felvételre irányuló eljárás során és/vagy a CEF keretében tanulmányokhoz és munkálatokhoz nyújtott finanszírozás tekintetében. A 7. cikk (3) bekezdése szerinti tanulmányból származó előnyök továbbá nem eredményeznek kötelezettséget sem arra vonatkozóan, hogy kérelmezni kellene a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájára való felvételt, sem pedig arra vonatkozóan, hogy pályázni kellene a CEF keretében tanulmányokhoz és munkálatokhoz nyújtott finanszírozásra.
(19)Mivel a támogatható projektek kockázatai és nyereségessége eltérő lehet és idővel változhat is, célszerű lehet annak engedélyezése, hogy a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre rendelkezésre álló források egy részét vegyes finanszírozási műveletekhez való hozzájárulások vagy az InvestEU keretében létrehozott vegyes finanszírozási eszköz révén biztosítsák.
(20)A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogszabályok valamennyi vonatkozó rendelkezését, különösen a bioenergia fenntarthatóságára, a határokon történő kapacitásfelosztásra, a szétválasztásra, a versenyre és az állami támogatásra, a biológiai sokféleségre és a környezetvédelemre vonatkozóan.
(21)A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listáján szereplő valamennyi projektet mielőbb végre kell hajtani, valamint szorosan és rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell, a projektgazdákra vonatkozó jelentéstételi követelmények minimális szinten tartása mellett,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az (EU) 2021/1153 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében megállapítja az egyedi kiválasztási kritériumokat és a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztási eljárásának részleteit.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„határokon átnyúló megújulóenergia-projekt” vagy „projekt”: az (EU) 2021/1153 rendelet értelmében vett, határokon átnyúló megújulóenergia-projekt;
2.„megújuló energia”: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott megújuló energia;
3.„projektgazda”: határokon átnyúló megújulóenergia-projektet kidolgozó jogi személy, beleértve a tagállamokat is;
4. „kérelem”: egy projektnek a Bizottság által az (EU) 2021/1153 rendelet értelmében határokon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztására irányuló kérelem;
5.„együttműködési mechanizmus”: legalább két tagállam közötti, vagy legalább egy tagállam és egy nem uniós ország közötti együttműködés, amelyre az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. vagy 13. cikkével összhangban kerül sor;
6.„együttműködési megállapodás”: együttműködési mechanizmust létrehozó hivatalos megállapodás;
7.„listatervezet”: a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. b) pontjában említett munkacsoport által elfogadott listája;
8.„végleges lista”: a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek a Bizottság által az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. g) pontja szerint megállapított listája;
9.„befogadó tagállam”: az a tagállam, ahol a megújulóenergia-termelő létesítmény fizikailag található;
10.„vételező tagállam”: az a tagállam, amely pénzügyi hozzájárulást nyújt egy másik tagállamban található megújulóenergia-termelési beruházáshoz;
11.„részt vevő tagállamok”: a vételező és a befogadó tagállamok egyaránt;
12.„tárolás”: az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 59. pontjában meghatározott energiatárolás.
II. FEJEZET
A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ MEGÚJULÓENERGIA-PROJEKTEKRE VONATKOZÓ EGYEDI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK
3. cikk
Támogatható technológiák, összetevők és beruházások
A következő technológiák, összetevők és beruházások támogathatók a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek részeként:
a)az (EU) 2018/2001 irányelvben felsorolt megújuló energiaforrások bármelyikén alapuló energiatermelési technológiák;
b)tároló létesítmények a helyszínen és azon kívül, feltéve, hogy azok a projekt szerves részét képezik, hatékonyan lehetővé teszik a megújulóenergia-termelő létesítmény integrációját és kiegészítik azt;
c)információs és kommunikációs technológiákat integráló rendszerek és összetevők, amelyek többek között a megújulóenergia-termelés és a beruházás megfelelő működéséhez elengedhetetlen bármely berendezés vagy létesítmény kiszámíthatóságának javítását szolgálják, ideértve a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszereket, feltéve, hogy azok a projekt szerves részét képezik, hatékonyan lehetővé teszik a megújulóenergia-termelő létesítmény integrációját és kiegészítik azt;
d)a megújulóenergia-termelésnek és – adott esetben – a tárolásnak az elosztóhálózathoz vagy az átviteli hálózathoz való csatlakoztatása, feltéve, hogy azok a projekt szerves részét képezik, hatékonyan lehetővé teszik a megújulóenergia-termelő létesítmény integrációját és kiegészítik azt;
e)a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átalakítása nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű megújuló üzemanyagokká, ideértve a transzformátor- vagy sűrítő létesítményeket, feltéve, hogy azok a projekt szerves részét képezik, hatékonyan lehetővé teszik a megújulóenergia-termelő létesítmény integrációját és kiegészítik azt;
f)a CEF vonatkozó munkaprogramjaiban és felhívásaiban meghatározott bármely más technológia, összetevő vagy beruházás, amely a projekt szerves részét képezi, hatékonyan lehetővé teszi a megújulóenergia-termelő létesítmény integrációját és kiegészíti azt.
4. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteket létrehozó együttműködési mechanizmusok és a kérelmezés
(1)Ahhoz, hogy egy projekt bekerüljön a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listatervezetébe, azt együttműködési mechanizmussal kell létrehozni.
(2)A projektnek a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listatervezetébe való felvételét kérelmező projektgazda írásbeli nyilatkozatot nyújt be a részt vevő tagállamok és – adott esetben – harmadik országok részéről, amelyben kinyilvánítják azon szándékukat, hogy együttműködési megállapodást kössenek a határokon átnyúló megújulóenergia-projekt létrehozása érdekében. A nyilatkozat tekintetében nincs előírt, meghatározott formátum, de azt alá kell írnia az együttműködési megállapodás végrehajtásáért felelős részt vevő tagállamok minisztériumainak, beleértve adott esetben a tranzitországokat is, amennyiben a megállapodás alapján szükséges az infrastruktúrájuk használata.
(3)A listatervezetbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az ebben a fejezetben említett kiválasztási kritériumokra vonatkozó információkat.
5. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek nettó társadalmi-gazdasági haszna
(1)A projektnek a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listatervezetébe való felvételét kérelmező projektgazdának igazolnia kell, hogy a projekthez kapcsolódóan a megújuló energia alkalmazásával járó potenciális összes költségmegtakarítás és/vagy a rendszerintegrációra, az ellátás biztonságára vagy az innovációra gyakorolt pozitív hatások meghaladják annak költségeit („nettó társadalmi-gazdasági haszon”).
(2)Az előző bekezdésben említett nettó társadalmi-gazdasági hasznot legalább 15 éves időszakra vonatkozóan kell igazolni, amely időszak a projekt üzemeltetésének első évével kezdődik és tükrözi annak technológiai élettartamát.
(3)A projekt első bekezdésben említett nettó társadalmi-gazdasági hasznának becslése a projektgazda által készített költség-haszon elemzésen alapul. A költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. részének 3. pontjában említett valamennyi elemet, és igazolnia kell, hogy az együttműködési megállapodásban részt vevő tagállamok egyike által egyedül végrehajtott hasonló projekttel vagy megújulóenergia-projekttel összehasonlítva nettó társadalmi-gazdasági haszon áll fenn.
.
III. FEJEZET
A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ MEGÚJULÓENERGIA-PROJEKTEK LISTÁJÁRA VALÓ FELVÉTELT CÉLZÓ KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁS
6. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel foglalkozó munkacsoport
(1)A Bizottság létrehoz egy, a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel foglalkozó munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport), amely a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll.
(2)Minden tagállami képviselőt kísérhetnek más érintett felek, például a nemzeti szabályozó hatóság, az átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetők vagy az engedélyező hatóságok képviselői.
(3)A munkacsoport adott esetben meghívja a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek projektgazdáit és a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekben részt vevő nem uniós országok képviselőit.
(4)A munkacsoport adott esetben meghívhatja üléseire az érintett érdekelt feleket, köztük a termelőket, a beszállítókat, a fogyasztókat képviselő szervezeteket és a környezetvédelmi szervezeteket. A munkacsoport, amennyiben ez a feladatai ellátásához szükséges, meghallgatásokat vagy konzultációkat szervezhet.
(5)A munkacsoport összeállítja azon projektek listájának a tervezetét, amelyek határokon átnyúló megújulóenergia-projektekké válhatnak, és nyomon követi a végleges listán szereplő projektek végrehajtását.
(6)A munkacsoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, elnöke pedig a Bizottság képviselője.
7. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listatervezete
(1)Évente legalább egyszer a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé valamely projekt határokon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztása érdekében.
(2)A projekteknek az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. c) pontja szerinti értékelését követően a Bizottság elkészíti és benyújtja a munkacsoportnak azon projektek listáját, amelyek megfelelnek az (EU) 2021/1153 rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kiválasztási kritériumoknak, valamint az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. d) pontjában említett vonatkozó információkat. A Bizottság nem adja át a munkacsoportnak a teljes pályázati anyagot, sem pedig a kérelmező által bizalmas üzleti adatként feltüntetett információkat.
(3)A Bizottságtól kapott információk alapján a munkacsoport összeállítja azon projektek listatervezetét, amelyek határokon átnyúló megújulóenergia-projektekké válhatnak.
8. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek végleges listája
(1)A Bizottság az (EU) 2021/1153 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban elfogadja a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek végleges listáját. A projektek végleges listája nem rangsorolja a listán szereplő projekteket.
(2)A végleges lista tükrözi a munkacsoport által e rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban összeállított listatervezetet. Ha a végleges lista eltér a listatervezettől, a Bizottságnak a végleges lista elfogadása előtt be kell szereznie a munkacsoport támogató véleményét.
9. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek végleges listájának felülvizsgálata
(1)A Bizottság legalább kétévente felülvizsgálja a listát.
(2)Az előző bekezdésben említett értékelés sérelme nélkül a Bizottság eltávolíthatja a projektet a végleges listáról, amint megállapítja a következők valamelyikét:
a)a projekt értékelése téves információkon alapult, amelyek döntően befolyásolták az értékelést; vagy
b)a projekt nem felel meg az uniós jognak.
(3)A Bizottság eltávolíthat egy projektet a listáról, ha:
a)a részt vevő tagállamok egyike vagy mindegyike visszavonta a jóváhagyását; és/vagy
b)a projektgazda arról tájékoztatja a munkacsoportot, hogy a projekt megvalósítását már nem folytatják; vagy
c)a projekt nem haladt előre azóta, hogy felkerült a listára; vagy
d)a projektet befejezték.
(4)A projekt listáról való eltávolítása előtt a Bizottság konzultál a munkacsoporttal, és kellően figyelembe veszi a munkacsoport tagjaitól kapott releváns tájékoztatást.
10. cikk
A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listáján szereplő projektek végrehajtásának nyomon követése
(1)A végleges listán szereplő projekt projektgazdája évente egyszer a projektleírásra és -végrehajtásra vonatkozó naprakész információkat tartalmazó eredményjelentést nyújt be a Bizottságnak, a Bizottság pedig benyújtja a jelentést a munkacsoportnak.
(2)Ha a projektgazdák bizalmas üzleti adatokat adnak meg a jelentéstétel során, jelezniük kell, hogy mely információk nem hozhatók nyilvánosságra és nem adhatók át a munkacsoportnak olyan módon, hogy azonosítható legyen az a projekt, amelyre az információ vonatkozik. Ebben az esetben a Bizottság összesített formában adja át a munkacsoportnak a projektek előrehaladásának nyomon követésével kapcsolatos információkat.
(3)A munkacsoport által végzett nyomon követés céljából a projektgazda által benyújtott eredményjelentés a következőket tartalmazza:
a)frissített projektleírás és a projekt állása;
b)adott esetben a következők ütemterve: megvalósíthatóság, tervezés, engedélyezés, építés, üzembe helyezés;
c)minden olyan adminisztratív, jogi, pénzügyi vagy egyéb információ, amely eltér a korábban megadott információktól.
(4)A Bizottság által az előrehaladásra vonatkozóan benyújtott információk alapján a munkacsoport nyomon követi a projektek végrehajtását.
(5)A munkacsoport ajánlásokat tehet egy adott projektre vonatkozóan a végrehajtás esetleges késedelmének elkerülése érdekében. Ez magában foglalhat egy vagy több tagállamban végrehajtandó intézkedéseket.
11. cikk
Tájékoztatás és nyilvánosság
(1)A Bizottság a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető módon közzéteszi a projektek végleges listáján szereplő projektekre vonatkozó információkat.
(2)A Bizottság csak olyan információkat tesz közzé a projektről, amelyek nem bizalmas üzleti adatok, így például a projekt leírását, állását, végrehajtási ütemtervét vagy helyszínét.
(3)A végleges listán szereplő projekt projektgazdájának legalább az előző bekezdésben megjelölt információkat közzé kell tennie saját honlapján, és legalább hat havonta frissítenie kell azokat.
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2021.12.21.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN