INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
1.1.Általános háttér
A short ügyletekről szóló rendelet olyan harmonizált szabályokat hoz létre, amelyek i. növelik a befektetők által tartott jelentős nettó short pozíciók átláthatóságát; ii. csökkentik a fedezetlen short ügyletekhez és a hitel-nemteljesítési csereügyletekhez kapcsolódó kockázatokat; iii. arra vonatkozó hatáskörrel ruházzák fel a nemzeti szabályozókat és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy kivételes körülmények esetén beavatkozzanak (átmenetileg korlátozzák vagy betiltsák a short ügyleteket).
E felhatalmazáson alapuló rendelet célja, hogy növelje az illetékes hatóságok számára a jelentős nettó rövid részvénypozíciókhoz kapcsolódó átláthatóságot. A nettó rövid pozíciókat be kell jelenteni az érintett illetékes hatóságoknak annak érdekében, hogy azok nyomon tudják követni és szükség esetén meg tudják vizsgálni az esetlegesen rendszerszintű kockázatokat okozó, visszaéléssel járó vagy rendellenes piacot eredményező short ügyleteket (bejelentési küszöbérték: a kibocsátott részvénytőke 0,2 %-a és az ezt meghaladó minden további 0,1 %). A short ügyletekről szóló rendelet lehetőséget biztosít az ESMA számára, hogy sürgősségi intézkedéseket hozzon, például átmenetileg csökkentse ezt a küszöbértéket.
Ezenkívül annak a kérdésnek a kezelése érdekében, hogy a pénzügyi piacokon bekövetkező fejlemények következtében a vonatkozó bejelentési küszöbérték már nem megfelelő, a short ügyletekről szóló rendelet bevezetett egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi i. az ESMA számára, hogy véleményt adjon ki a Bizottságnak a vonatkozó bejelentési küszöbérték kiigazításáról, és ii. a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak módosítása céljából.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja a jelentős nettó rövid részvénypozíciók illetékes hatóságok felé történő bejelentésére vonatkozó küszöbérték módosítása. Ez a küszöbérték az európai értékpapírpiaci szabályozók bizottsága által 2010-ben végzett munkájának figyelembevételével eredetileg az érintett társaság kibocsátott részvénytőkéjének 0,2 %-ában (és az ezt meghaladó minden további 0,1 %-ban) került meghatározásra, hogy olyan bejelentési küszöbértékek kerüljenek meghatározásra, amelyek egyrészt hasznos információt szolgáltatnak az illetékes hatóságok és a piac számára, másrészt arányos megfelelési terhet jelentenek a befektetőknek. Ezt követően 2013-ban sor került a bejelentési küszöbérték felülvizsgálatára, azonban ez az időpont még túl korai volt ahhoz, hogy érdemi adatokat lehessen gyűjteni, tekintettel arra, hogy a short ügyletekről szóló rendeletet csak 2012. november 1-jétől kellett alkalmazni.
2017. december 21-én az ESMA szakvéleményt adott a Bizottságnak a short ügyletekről szóló rendelet bizonyos elemeivel kapcsolatban, amely magában foglalta a bejelentési küszöbérték hatékonyságának elemzését, amely alapján a küszöbérték továbbra is megfelelőnek tűnt. Az ESMA nyilvános konzultációja során azonban csak korlátozott számú érdekelt fél adott visszajelzést.
2020 februárjában jelentős eladási nyomás és a részvényárak szokatlan volatilitása követte a Covid19-világjárvány kitörését, ami a pénzügyi piacok valamennyi ágazatából származó kibocsátókat érintő jelentős, lefelé irányuló árspirált eredményezett. Az említett év során – annak ellenére, hogy az EGT-n belül a részvényárak részben helyreálltak – a Covid19-világjárvány következményei továbbra is hatással voltak a reálgazdaságra, és a jövőbeli fellendülés kilátásai bizonytalanok maradtak. 2020. március 16-án az ESMA élt a short ügyletekről szóló rendelet 28. cikke szerinti vészhelyzeti beavatkozási hatáskörével, és határozatot hozott arról, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekre vonatkozó nettó rövid pozíciók bejelentési küszöbértékét három hónapos időszakra 0,2 %-ról 0,1 %-ra csökkenti. Az ESMA ezt követően 2020 júniusában, szeptemberében és decemberében megújította ezt a határozatot.
Határozatában az ESMA úgy ítélte meg, hogy a short ügyletekben részt vevő és jelentős nettó rövid pozíciókat kiépítő piaci szereplők felerősíthetik a jelentős eladási nyomást és a részvényárak szokatlan volatilitását. Következésképpen az ESMA úgy határozott, hogy csökkenti a nettó rövid pozíciók illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó küszöbértéket annak érdekében, hogy fokozza a szabályozott piacokra bevezetett részvényeket érintő összesített nettó rövid pozíciók nyomon követését, és javítsa a maga és az illetékes hatóságok gyors reagálási képességét arra az esetre, ha szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Összességében az illetékes hatóságok időben jelentést tettek az ESMA-nak az új küszöbértéket alkalmazó nettó rövid pozíciókról, és nem jeleztek semmilyen konkrét problémát az új küszöbérték piaci szereplők általi teljesítésével kapcsolatban.
Amikor az ESMA legutóbbi, a bejelentési küszöbérték csökkentésére irányuló ideiglenes intézkedésének érvényessége 2021. március 19-én lejárt, az ESMA úgy ítélte meg, hogy a short ügyletekről szóló rendelet 28. cikkében meghatározott sürgősségi intézkedések meghozatalának feltételei e jogalap alapján már nem alkalmazhatók. A Covid19-járványt követő események és az illetékes hatóságok által a nettó rövid pozíciók volumenével kapcsolatban elért fokozott láthatóság azonban meggyőzte az ESMA-t arról, hogy a bejelentési küszöbértéket állandó jelleggel 0,1 %-ban célszerű megállapítani.
2021. május 13-án az ESMA a short ügyletekről szóló rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságnak szóló véleményt adott ki a bejelentési küszöbérték 0,1 %-ra (és az azt meghaladó minden egyes 0,1 %-ra) történő végleges kiigazításáról. Ebben a véleményben az ESMA átfogó empirikus elemzést végzett a 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési kötelezettség jelentőségéről, összehasonlítva azt a 0,2 %-os küszöbérték alapján gyűjtött adatokkal, és következtetéseit ismertette a Bizottsággal. Az alább felsorolt pontok összefoglalják az ESMA véleményéből származó főbb megállapításokat:
·a különböző tulajdonosok által ISIN-kódonként jelentett, 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciók átlagosan a nettó rövid pozíciók a 2020 márciusa és júniusa közötti időszakban az Unión belüli teljes nettó rövid pozíciók igen jelentős részét (mintegy 40 %-át) tették ki, ezáltal pedig kritikus fontosságúak a piacfelügyelet szempontjából, és korai előrejelzést adhatnak a romló piaci körülményekről;
·a 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciók az értesítések abszolút számát (39–44 % a szóban forgó időszak alatt) és a pozíciók piaci értékét (23–33 % a szóban forgó időszak alatt) tekintve a nettó rövid pozíciók nagy hányadát teszik ki;
·a több tagállamban, a fő európai részvényindexek tekintetében is, tapasztalható általános fellendülés ellenére a helyreállás mértéke még mindig elmarad a többi nagy gazdaság pénzügyi piacain tapasztalttól;
·míg a bankokhoz és biztosításokhoz kapcsolódó ágazati indexek (2020 februárjához képest) részben helyreálltak, az implikált volatilitás és a hitel-nemteljesítési csereügyletek – a csökkenő tendencia ellenére – továbbra is nagyon érzékenyek a piaci fejleményekre;
·a nettó rövid pozíciókra vonatkozó 0,1 %-os bejelentési kötelezettség pontosabb információkkal szolgált a szabályozók számára a nettó rövid pozíciók egyéni, ágazati és piaci szintű kiépítéséről. Az ESMA az egész EU-ra kiterjedő hatásokat is meg tudta határozni és azokat elemezni tudta;
·a 0,1 %-os bejelentési kötelezettség lehetővé teszi a short ügyletek betiltásával járó hatások értékelését (pl. kiszorító hatások a különböző likviditási szintű országok, ágazatok vagy részvények viszonylatában), ami segítheti az illetékes hatóságokat a jövőbeli intézkedések kalibrálásában;
·a lakossági ügyfelek növekvő aktivitásával növekedhet az árfelhajtás valószínűsége, amelyet az illetékes hatóságok a 0,1 %-os részletesebb adatszolgáltatással járó bejelentési kötelezettség miatt már korai szakaszban könnyebben azonosíthatnak;
·a küszöbérték 0,1 %-ra való állandó jellegű csökkentése várhatóan zökkenőmentesen végrehajtható, és a piaci szereplők általi végrehajtás határköltségei várhatóan elhanyagolhatóak lesznek a következő okok miatt:
i.a short ügyletekben részt vevő piaci szereplők 2020 és 2021 folyamán már bevezették a 0,1 %-ot meghaladó pozíciókra vonatkozó monitoringrendszereket (a meg nem felelés alacsony szintje);
ii.az alacsonyabb küszöbérték csak az illetékes hatóságoknak való bejelentésre vonatkozik, a piaci közzétételre nem, ezért várhatóan nincs hatással a nettó rövid pozíciókkal rendelkező magánszemélyek stratégiáira.
Az ESMA megállapításai megerősítik a Bizottság véleményét a pénzügyi piacokon a közelmúltban bekövetkezett, a Bizottság által megfigyelt fejleményekről, például a Covid19-világjárvány okozta instabilitásról, amely ahhoz vezetett, hogy a szabályozók és az ESMA gyakrabban folyamodtak a short ügyletekkel kapcsolatos sürgősségi intézkedésekhez, valamint az árfelhajtás által érintett lakossági befektetőkkel összefüggő növekvő kockázatról, kiemelve annak fontosságát, hogy állandó jelleggel további információk álljanak rendelkezésre a jelentős nettó rövid részvénypozíciókról, ami kritikus jelentőségű a piacfelügyelet szempontjából. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy el kell kerülni a szabályozói adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos bizonytalanságot, és a vonatkozó szabályoknak és kötelezettségeknek stabilnak kell lenniük. A stabilitás és a tervezési biztonság elérésének legjobb módja az lenne, ha a bejelentési küszöbérték állandó jelleggel az alacsonyabb 0,1 % lenne. Ez a megközelítés sokkal egyértelműbb, mint az ideiglenes intézkedés által meghatározott küszöbérték, utóbbi ugyanis bizonytalanság forrása a lejárat lehetséges időpontjának közeledtével.
1.2.A felhatalmazáson alapuló rendelet célja
E felhatalmazáson alapuló rendelet célja, hogy a short ügyletekről szóló rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, jelentős nettó rövid részvénypozíciók illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó küszöbértéket 0,2 %-ról 0,1 %-ra (és az azt meghaladó minden egyes 0,1 %-ra) igazítsa ki.
1.3.Jogi háttér
E felhatalmazáson alapuló rendelet a short ügyletekről szóló rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazáson alapul, és figyelembe veszi az ESMA által az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiadott véleményt.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
Az ESMA nem konzultált a véleménye kapcsán, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügy különleges sürgőssége miatt nyilvános konzultáció és teljes körű költség-haszon elemzés aránytalan lett volna. Az ESMA úgy vélte, hogy a Covid19-válság hatása, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a reálgazdaság és a pénzügyi piacok függetlenedése gyors intézkedést tesz szükségessé a bejelentési küszöbérték kiigazításához annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok kellőképpen átlássák a piacot a felügyeleti funkciójuk ellátásához.
Ugyanakkor a felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetét a Bizottság négy hétig tartó véleménynyilvánítási időszakra, 2021. július 15-től augusztus 12-ig közzétette a minőségi jogalkotási portálon, továbbá 2021. július 19-én konzultáció céljából az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportja (EGESC) elé terjesztette a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően. A kapott visszajelzéseket alaposan megvizsgálták, mielőtt úgy döntöttek volna, hogy továbblépnek a felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadásával.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának jogalapja a short ügyletekről szóló rendelet 42. cikke.
E felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke úgy módosítja a short ügyletekről szóló rendelet 5. cikkének (2) bekezdését, hogy a jelentős nettó rövid részvénypozíciók illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó küszöbértéket az érintett társaság kibocsátott részvénytőkéjének 0,1 %-ában, és az ezt meghaladó minden további 0,1 %-ban határozza meg.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021.9.27.)
a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős nettó rövid részvénypozíciók bejelentésére vonatkozó küszöbérték kiigazítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1)A 236/2012/EU rendelet előírja, hogy a valamely uniós kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett részvényekkel rendelkező vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatos jelentős nettó rövid pozíciókat be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak, amennyiben a pozíció eléri a vonatkozó bejelentési küszöbértéket vagy az alá csökken. A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie, hogy a szóban forgó bejelentési küszöbérték a pénzügyi piacokon bekövetkező fejlemények fényében továbbra is megfelelő-e, és meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a küszöbérték módosítása az említett rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban.
(2)2020 elején a Covid19-világjárvány következtében kialakult eladási nyomás és a részvényárak szokatlan volatilitása a pénzügyi piacok valamennyi ágazatából származó kibocsátókat érintő jelentős, lefelé irányuló árspirált eredményezett. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) rendkívüli körülményekkel kapcsolatos beavatkozási hatáskörével élve átmenetileg csökkentette a jelentős nettó rövid részvénypozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbértéket annak érdekében egyrészt, hogy javítsa e pozíciók saját maga és a szabályozók általi nyomon követését; másrészt, hogy meghatározza, megfelelők lehetnek-e szigorúbb intézkedések; és harmadrészt, hogy képes legyen gyorsan reagálni.
(3)Mivel a jelentős nettó rövid részvénypozíciókra vonatkozó, tizenkét egymást követő hónapon keresztül érvényben lévő csökkentett bejelentési küszöbérték a részlegesen javuló piaci feltételekre tekintettel sürgősségi intézkedésként már nem hosszabbítható meg, helyénvaló felmérni ezen intézkedés hatását, és meghatározni, hogy a csökkentett bejelentési küszöbértéket a meglévő küszöbérték helyett állandóvá kell-e tenni. E tekintetben a Bizottság figyelembe veszi az ESMA 2021. május 13-án kiadott véleményét.
(4)A Bizottság által a pénzügyi piacokon megfigyelt közelmúltbeli fejlemények – mint például a Covid19-világjárvány okozta instabilitás, amely ahhoz vezetett, hogy a szabályozók és az ESMA gyakrabban folyamodtak a short ügyletekkel kapcsolatos sürgősségi intézkedésekhez, valamint az árfelhajtás által érintett lakossági befektetőkkel összefüggő növekvő kockázat – kiemelték annak fontosságát, hogy állandó jelleggel további információk álljanak rendelkezésre a jelentős nettó rövid részvénypozíciókról, ami kritikus jelentőségű a piacfelügyelet szempontjából. E tekintetben az ESMA véleménye szerint az alacsonyabb bejelentési küszöbérték határozottan javította a jelentős nettó rövid részvénypozíciók átláthatóságát és nyomon követését egyéni, ágazati és piaci szinten, ami végső soron a szabályozás hatékonyságának növekedését eredményezte. Az ESMA úgy vélte továbbá, hogy a piaci szereplők általi végrehajtás határköltségei elhanyagolhatók, tekintettel arra, hogy a piaci szereplők már több hónapja alkalmazzák a szóban forgó küszöbértéket. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy el kell kerülni a szabályozói adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos bizonytalanságot, és a vonatkozó szabályoknak és kötelezettségeknek stabilnak kell lenniük. Ennek alapján, valamint figyelembe véve az ESMA véleményében foglalt ajánlásokat, amelyekkel a Bizottság egyetért, helyénvaló a jelenlegi vonatkozó bejelentési küszöbértéket módosítani, és azt állandó jelleggel 0,1 %-ban megállapítani.
(5)A 236/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 236/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2)A bejelentési küszöbérték az érintett társaság kibocsátott részvénytőkéjének 0,1 %-a és az ezt meghaladó minden további 0,1 %.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2021.9.27.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN