INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Ez a rendelet a fenntartható fejlődésre vonatkozó szélesebb körű bizottsági kezdeményezés részét képezi. Lefekteti annak az uniós keretrendszernek az alapjait, amely az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban az európai gazdaság zöldebb, reziliensebb és körforgásos rendszerré alakítása céljából a fenntarthatósági szempontokat helyezi a pénzügyi rendszer középpontjába.
A 2016. évi Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési célokra vonatkozó 2030-ig tartó menetrendjének elfogadását követően a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervben bejelentette, hogy az ágazati jogszabályokban pontosítani kívánja a fenntarthatóság beépítését az úgynevezett vagyonkezelői kötelezettségekbe. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény megerősíti, hogy hosszú távú jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi és tőkeáramlások a zöld beruházások felé irányuljanak, és elkerüljük a meg nem térülő eszközöket. Ez a rendelet e konkrét célkitűzés eléréséhez járul hozzá.
Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet többek között a biztosítókra és viszontbiztosítókra vonatkozó irányítási, összeférhetetlenségi és kockázatkezelési követelmények további pontosításával hajtja végre a 2009/138/EK irányelvet.
Ez a rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) szakvéleményéről szóló végleges jelentésen alapul. A szakvélemény következtetése szerint további pontosításra van szükség a fenntarthatósági kockázatok és fenntarthatósági tényezők (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe történő integrálása tekintetében, és meghatározza az ezzel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket.
Ez a rendelet és a vagyonkezelői kötelezettségekre és az alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó szabályokat kiigazító egyéb ágazati felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tovább erősítik a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet, valamint a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiáról szóló rendeletet. Ezek a szabályok ágazatokat átfogóan, következetesen integrálják a fenntarthatósági szempontokat a befektetési, tanácsadási és közzétételi folyamatokba. Az európai gazdaság zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, reziliensebb, erőforrás-hatékony és körforgásos rendszerré alakításának támogatása céljából a környezeti, társadalmi és irányítási (fenntarthatósági) szempontokat helyezik a pénzügyi rendszer középpontjába.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
A Bizottság 2018. július 24-én felkérte az EIOPA-t, hogy adjon szakvéleményt a 2009/138/EK irányelv alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a fenntarthatósági kockázatok és fenntarthatósági tényezők integrálása tekintetében történő esetleges módosításairól. Az EIOPA 2019. május 3-án tette közzé a Bizottságnak adott szakvéleményéről szóló végleges jelentését. A szakvélemény figyelembe vette az érdekelt felek – köztük az EIOPA Biztosítási és Viszontbiztosítási Érdekképviseleti Csoportja – által a 2018. november 28. és 2019. február 28. között lefolytatott nyilvános konzultáció során kifejtett véleményeket. Költség-haszon elemzést is tartalmaz.
A bizottsági szolgálatok 2019. november 22-én írásbeli konzultációt kezdeményeztek a banki, fizetési és biztosítási szakértői csoporttal (E02885). A szakértői csoport észrevételeit megfelelően figyelembe vették.
A minőségi jogalkotás elveivel összhangban e rendelet tervezetét 2020. június 8. és 2020. július 6. között véleménynyilvánítás céljából közzétették a Bizottság honlapján. A visszajelzések megfelelő mérlegelését követően további módosítások kerültek be a szövegbe.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
Ezen rendelet jogalapját a 2009/138/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 135. cikke (1) bekezdésének a) pontja határozza meg.
Ez a rendelet az (EU) 2015/35 rendelet következő módosításaira terjed ki:
Az 1. cikk (1) bekezdése három fogalommeghatározást vezet be. Elsőként, a „fenntarthatósági tényezők” kifejezést az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkére való hivatkozással határozzák meg. Másodikként, a „fenntarthatósági kockázatok” kifejezést az e kockázatok (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő meghatározásával összhangban határozzák meg. Harmadikként, a „fenntarthatósági preferenciák” kifejezést az e kifejezésnek az (EU) 2017/2359 felhatalmazáson alapuló rendeletbe egyidejűleg bevezetett fogalommeghatározásához igazítva, valamint az e kifejezésnek az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletbe egyidejűleg bevezetett fogalommeghatározásával összhangban határozzák meg.
Az 1. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak a kockázatkezelésükben tükrözniük kell a fenntarthatósági kockázatokat.
Az 1. cikk (3) bekezdése foglalja bele a biztosítók és viszontbiztosítók kockázatkezelési feladatkörének feladataiba a fenntarthatósági kockázatok azonosítását és értékelését.
Az 1. cikk (4) bekezdése előírja, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók aktuáriusi feladatköre a biztosítástechnikai tartalékok számításában alkalmazott becslésekkel kapcsolatos bizonytalanság megbecsülése során figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat.
Az 1. cikk (5) bekezdése meghatározza, hogy a javadalmazási politika információkat tartalmaz a fenntarthatósági kockázatok integrálásával való összhangjára vonatkozóan.
Az 1. cikk (6) bekezdése előírja, hogy a fenntarthatósági kockázatokat figyelembe kell venni a „prudens személy” alapelvének végrehajtása során.
E rendelet 2. cikke meghatározza, hogy a rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 12 hónap elteltével kell alkalmazni.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021.4.21.)
az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a fenntarthatósági kockázatok biztosítók és viszontbiztosítók irányításába történő integrálása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Szolvencia II) és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére, valamint 135. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1)Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást. A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.
(2)Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást. A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-ben megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Ez megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű, hosszú távú jelzéseket kapjanak iránymutatásként ahhoz, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket, és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.
(3)2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét, amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követően 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak a szerződők irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. A biztosítóknak és viszontbiztosítóknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan értékelniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés vagy a kötelezettség értékére. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból és az irányítási rendszer megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók irányítási rendszerének, valamint az e vállalkozások általános szavatolótőke-megfelelési igényére vonatkozó értékelésnek tükröznie kell a fenntarthatósági kockázatokat.
(4)Azoknak a biztosítóknak, amelyek az (EU) 2019/2088 rendeletnek megfelelően közzéteszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, ki kell igazítaniuk eljárásaikat, rendszereiket és belső kontrolljaikat is e közzétételekkel összefüggésben.
(5)Tekintettel a Bizottság annak biztosítására irányuló törekvésére, hogy a pénzügyi rendszer kezelje és integrálja az éghajlati és környezeti kockázatokat, továbbá tekintettel a javadalmazási politikák jelentőségére annak biztosítása során, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók alkalmazottai hatékonyan kezeljék a kockázatkezelési rendszer által azonosított kockázatokat, a biztosítók és viszontbiztosítók javadalmazási politikáinak információkat kell tartalmazniuk arról, hogy a politikák hogyan veszik figyelembe a fenntarthatósági kockázatok kockázatkezelési rendszerbe való integrálását.
(6)A 2009/138/EK irányelv 132. cikkében meghatározott „prudens személy” alapelv előírja, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók csak olyan eszközökbe fektetnek be, amelyeknek kockázatát megfelelően tudják azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni. Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók hatékonyan kezeljék az éghajlati és környezeti kockázatokat, a „prudens személy” alapelvének végrehajtása során figyelembe kell venni a fenntarthatósági kockázatokat, a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak pedig tükrözniük kell befektetési eljárásaikban az ügyfeleik termékjóváhagyási folyamatban figyelembe vett fenntarthatósági preferenciáit.
(7)Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(8)A felügyeleti hatóságok, valamint a biztosítók és viszontbiztosítók számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai
Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1.az 1. cikk a következő 55c–55e. ponttal egészül ki:
„55c.
„fenntarthatósági kockázat”: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére vagy a kötelezettség értékére;
55d.
„fenntarthatósági tényezők”: az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők;
55e. „fenntarthatósági preferenciák”: az ügyfél vagy potenciális ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet belefoglal-e befektetésébe, és ha igen, milyen mértékben:
a)
olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél meghatározza, hogy egy minimális arányt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
b)
olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
c)
olyan pénzügyi eszköz, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, és amelynek esetében az ezt a figyelembevételt igazoló minőségi vagy mennyiségi elemeket az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg;
___________
*
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).
**
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).”;
2.a 260. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„i.
a biztosító vagy viszontbiztosító által teendő intézkedések a belső vagy külső tényezők, köztük fenntarthatósági kockázatok miatti helytelen árazási és tartalékolási feltevésekből eredő veszteség vagy a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek értékeiben bekövetkező kedvezőtlen változás kockázatának értékelése és kezelése érdekében;”
b)az (1) bekezdés c) pontja a következő vi. ponttal egészül ki:
„vi.
a biztosító vagy viszontbiztosító által teendő intézkedések annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési portfólióhoz kapcsolódó fenntarthatósági kockázatokat megfelelően azonosítsák, értékeljék és kezeljék.”;
c)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a)
A biztosítók és viszontbiztosítók integrálják a fenntarthatósági kockázatokat az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett politikáikba, és adott esetben az (1) bekezdésben említett egyéb területekre vonatkozó politikáikba.”;
3.a 269. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„e)
felmerülő kockázatok és fenntarthatósági kockázatok azonosítása és értékelése.”;
b)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a)
Az (1) bekezdés e) pontjában említett, és a kockázatkezelési feladatkör által azonosított felmerülő kockázatok és fenntarthatósági kockázatok a 262. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kockázatok részét képezik.”;
4.a 272. cikk (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b)
az infláció, a jogi kockázat, a fenntarthatósági kockázatok, a vállalkozás portfóliójának összetételében bekövetkező változás és azon rendszerek hatása, amelyek felfelé vagy lefelé térítik a szerződők által a kártörténetüktől (bónusz–malusz rendszerek) függően fizetett díjakat, vagy hasonló rendszereké, amelyeket meghatározott homogén kockázati csoportokban valósítanak meg;”
5.a 275. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4)
A javadalmazási politika információkat tartalmaz arról, hogy hogyan veszi figyelembe a fenntarthatósági kockázatok kockázatkezelési rendszerbe történő integrálását.”;
6.az I. cím IX. fejezete a következő 6. szakasszal egészül ki:
„6. SZAKASZ
Befektetések
275a. cikk
A fenntarthatósági kockázatok integrálása a „prudens személy” alapelvébe
(1)
A 2009/138/EK irányelv 132. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említettek szerint a befektetésekből eredő kockázatok azonosítása, felmérése, figyelemmel kísérése, kezelése, ellenőrzése, jelentése és értékelése során a biztosítók és viszontbiztosítók figyelembe veszik a fenntarthatósági kockázatokat.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában a biztosítók és viszontbiztosítók figyelembe veszik befektetési stratégiájuk és döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt esetleges hosszú távú hatását, és adott esetben a biztosító említett stratégiája és döntései tükrözik ügyfeleiknek az (EU) 2017/2358 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet*** 4. cikke szerinti termékjóváhagyási folyamatban figyelembe vett fenntarthatósági preferenciáit.
___________
***
A Bizottság (EU) 2017/2358 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 21.) az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítókra és a biztosításértékesítőkre vonatkozó termékfelügyeleti és -irányítási követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 341., 2017.12.20., 1. o.).”
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal – Illessze be a kihirdetést 12 hónappal követő dátumot]-tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2021.4.21.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN