INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Ez az irányelv a fenntartható fejlődésre vonatkozó szélesebb körű bizottsági kezdeményezés részét képezi. Lefekteti annak az uniós keretrendszernek az alapjait, amely az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban az európai gazdaság zöldebb, reziliensebb és körforgásos rendszerré alakítása céljából a fenntarthatósági szempontokat helyezi a pénzügyi rendszer középpontjába.
A 2016. évi Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési célokra vonatkozó 2030-ig tartó menetrendjének elfogadását követően a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervben bejelentette, hogy az ágazati jogszabályokban pontosítani kívánja a fenntarthatóság beépítését az úgynevezett vagyonkezelői kötelezettségekbe. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény megerősíti, hogy hosszú távú jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi és tőkeáramlások a zöld beruházások felé irányuljanak, és elkerüljük a meg nem térülő eszközöket. Ez a felhatalmazáson alapuló irányelv e konkrét célkitűzés eléréséhez járul hozzá.
Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv többek között a termékirányítási kötelezettségek további pontosításával egészíti ki a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (MiFID II). Ez az irányelv kétféleképpen módosítja az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvet:
A hatályos MiFID II keret szerint az ügyfelek számára történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközök jóváhagyására és a meglévő pénzügyi eszközök jelentős kiigazításainak jóváhagyására szolgáló folyamatot tart fenn, működtet, és elvégzi annak felülvizsgálatát, mielőtt pénzügyi eszközt hoz forgalomba vagy forgalmaz ügyfelek részére. A termék jóváhagyási folyamata meghatározza a végső ügyfelek azonosított célpiacát az egyes pénzügyi eszközök ügyfél-kategóriáin belül, és biztosítja, hogy megtörténjen az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése, és a tervezett forgalmazási stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen. A MiFID II 24. cikkének (2) bekezdése továbbá előírja, hogy az ügyfeleknek történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozások biztosítsák, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek az ügyfelek vonatkozó kategóriáján belül valamely azonosított célpiac igényeinek, a pénzügyi eszközök forgalmazási stratégiája összeegyeztethető legyen az azonosított célpiaccal, és a befektetési vállalkozás észszerű lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az adott pénzügyi eszközt az azonosított célpiac számára forgalmazzák. Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv III. fejezete további részleteket határoz meg a termékfelügyeleti és -irányítási folyamattal kapcsolatban, az előállítók és a forgalmazók számára egyaránt.
A MiFID II 16. cikkének (12) bekezdése és 24. cikkének (13) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelvben a célpiac azonosítására vonatkozó feltételek eddig nem állapították meg kifejezetten az azzal kapcsolatos részleteket, hogy a pénzügyi eszközöket előállító befektetési vállalkozásoknak és a forgalmazóknak hogyan kell integrálniuk a fenntarthatósági tényezőket és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket. Ez az irányelv egyértelművé teszi, hogy a fenntarthatósági tényezőket és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket figyelembe kell venni a termékfelügyeleti és -irányítási folyamat során.
Ez az irányelv és a vagyonkezelői kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kiigazító, egyidejűleg elfogadott egyéb ágazati, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok is tovább erősítik az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, az (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Ezek a szabályok ágazatokat átfogóan, következetesen integrálják a fenntarthatósági szempontokat a befektetési, tanácsadási és közzétételi folyamatokba. Az európai gazdaság zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, reziliensebb, erőforrás-hatékony és körforgásos rendszerré alakításának támogatása céljából a környezeti, társadalmi és irányítási (fenntarthatósági) szempontokat helyezik a pénzügyi rendszer középpontjába.
Ez a felhatalmazáson alapuló irányelvtervezet a MiFID II 16. cikkének (3) bekezdésében és 24. cikkének (13) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapul.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
A Bizottság 2016 decemberében a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot hozott létre azzal a céllal, hogy ajánlásaival segítse a fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós stratégia kidolgozását. A magas szintű szakértői csoport 2017. július közepén időközi jelentést tett közzé „A fenntartható európai gazdaság finanszírozása” címmel, végleges jelentését pedig 2017. július 18-án érdekelti fórumon ismertette, majd konzultációs kérdőívet tett közzé.
A magas szintű szakértői csoport által a fenntartható európai gazdaság finanszírozásáról készített végleges jelentés mellett 2018. január 31-én megjelent, visszajelzésekről készített áttekintés összefoglalja a megkérdezettek válaszait. A magas szintű szakértői csoport végleges jelentésében ajánlja, hogy „elő kell írni, hogy a befektetési tanácsadók a pénzügyi tanácsadás rendszeres elemeként kérdéseket tegyenek fel a lakossági befektetőknek a befektetéseik fenntarthatóságára vonatkozó preferenciáikról, majd a válaszokat építsék be tanácsaikba”. Ajánlja továbbá, hogy „vitassák meg a hosszú távú és a fenntarthatósági kockázatok kezelésének irányítását”.
2018 márciusában a Bizottság célirányos kérdőívet küldött ki a környezeti, társadalmi és irányítási szempontoknak az alkalmasság értékelésébe való beépítéséről. A konzultációból kiderült, hogy a tanácsadási folyamat során csak az ügyfelek kisebb része vet fel saját kezdeményezésére fenntarthatósági kérdéseket. Ennek oka többek között a következő: i. a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi eszközökre vonatkozóan rendelkezésre álló információk nem átláthatók; ii. a meglévő dokumentációban nagy a „zöldrefestés” kockázata; és iii. hiányzik az ismeretterjesztés a kockázatra és a teljesítményre gyakorolt hatásairól. Az ügyfelek a tanácsadási folyamat során a jelek szerint csak ritkán mutatnak szisztematikusan érdeklődést a fenntarthatósági tényezők iránt.
A Bizottság felkérte az ESMA-t, hogy adjon szakvéleményt a MiFID II alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a fenntarthatósági kockázatoknak és fenntarthatósági tényezőknek a szervezeti követelmények, a működési feltételek, a kockázatkezelés és a célpiac-értékelés területére való integrálása tekintetében történő esetleges módosításairól.
A Bizottság a megbízásban kiemelte, hogy a célpiac fogalmát érintő módosítások nem vezethetnek megtévesztő értékesítési gyakorlatokhoz, azaz például egyértelműen meg kell határozni a befektetési célokat és a fenntarthatósági korlátokat. Emellett a Bizottság megerősítette, hogy fenn kell tartani a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzésekkel nem rendelkező ügyfelek célpiacának azonosítására irányuló lehetőséget.
Az ESMA 2019. április 30-án tette közzé a fenntarthatósági kockázatoknak és tényezőknek a MiFID II-be történő integrálásáról szóló végleges jelentését. A szakvélemény figyelembe vette az érdekelt felek által a 2018. december 19. és 2019. február 19. között lefolytatott nyilvános konzultáció során kifejtett véleményeket. Költség-haszon elemzést is tartalmaz. Emellett az ESMA 2019. február 4-én nyilvános meghallgatást tartott, hogy további visszajelzéseket gyűjtsön. Konzultációra került sor az ESMA Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoportjával is. A jelentés a fenntarthatósági kockázatoknak és tényezőknek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményeibe, valamint termékirányítási és -felügyeleti struktúráiba történő integrálásával foglalkozik. Ez a felhatalmazáson alapuló irányelvtervezet magában foglalja az ESMA által kidolgozott és nyilvános konzultációra bocsátott, termékirányítási és -felügyeleti struktúrákra vonatkozó ajánlásokat.
A minőségi jogalkotás elveivel összhangban a javaslattervezetet 2020. június 8. és 2020. július 6. között konzultáció céljából közzétették. A visszajelzések megfelelő mérlegelését követően további módosítások kerültek be a szövegbe.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
Ezen irányelv jogalapját a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (12) bekezdése és 24. cikkének (13) bekezdése határozza meg.
Ez a felhatalmazáson alapuló irányelvtervezet az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv következő módosításaira terjed ki:
Az 1. cikk célja annak egyértelművé tétele, hogy az előállítóknak megfelelően figyelembe kell venniük a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket azon ügyféltípus(ok) meghatározása során, aki(k)nek az igényeivel, jellemzőivel és céljaival a pénzügyi eszköz összeegyeztethető. Emellett az érintett termék kockázat/nyereség profilját és termékjellemzőit figyelembe vevő célpiac-értékelésnek ki kell terjednie az eszköz fenntartható befektetésre, illetve környezeti vagy társadalmi jellemzőkre irányuló célkitűzéseire is. Ezzel összefüggésben az előállítóknak kifejezetten figyelembe kell venniük az ügyfelek fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseit is.
Az előállítóknak továbbá olyan átlátható módon kell közzétenniük a pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezőit, amely lehetővé teszi a befektetési vállalkozások számára, hogy párbeszédet folytassanak az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel annak érdekében, hogy kellő részletességgel megismerjék az ügyfelek egyéni fenntarthatósági preferenciáit az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően. A fenntartható befektetések esetében nem lesz szükség negatív célpiac azonosítására.
A 2. cikk ugyanezeket a követelményeket írja elő a forgalmazók számára.
Végül, a 3. cikk meghatározza a javasolt irányelv alkalmazásának kezdőnapját, 12 hónapos átmeneti időszakkal.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE
(2021.4.21.)
az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelvnek a fenntarthatósági tényezőknek a termékirányítási kötelezettségekbe való integrálása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 16. cikke (12) bekezdésére, valamint 24. cikke (13) bekezdésére,
mivel:
(1)Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást. A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.
(2)Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást. A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.
(3)2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét, amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében.
(4)A cselekvési terv megfelelő végrehajtása ösztönzi a befektetők fenntartható befektetések iránti keresletét. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvben meghatározott termékirányítási követelményeken belül figyelembe kell venni a fenntarthatósági tényezőket és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket.
(5)A pénzügyi eszközöket előállító és forgalmazó befektetési vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket minden pénzügyi eszköz termékjóváhagyási folyamatában, valamint az egyéb termékirányítási és -felügyeleti intézkedésekben minden olyan pénzügyi eszköz esetében, amelyet fenntarthatósággal kapcsolatos profillal rendelkező pénzügyi eszközt kereső ügyfeleknek kívánnak forgalmazni.
(6)Figyelembe véve, hogy a célpiacot megfelelően tagolt szinten kell meghatározni, nem elegendő egy olyan általános nyilatkozat, miszerint a pénzügyi eszköz fenntarthatósággal kapcsolatos profillal rendelkezik. A pénzügyi eszközöket előállító és forgalmazó befektetési vállalkozásoknak ehelyett pontosan meg kell határozniuk, hogy az adott pénzügyi eszközt melyik, fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzésekkel rendelkező ügyfélcsoportnak szánták forgalmazásra.
(7)Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági tényezőkkel rendelkező pénzügyi eszközök könnyen hozzáférhetőek maradjanak a fenntarthatósági preferenciákkal nem rendelkező ügyfelek számára is, a befektetési vállalkozások számára nem indokolt előírni olyan ügyfélcsoportok azonosítását, amelyek igényeivel, jellemzőivel és céljaival a pénzügyi eszköz nem összeegyeztethető.
(8)A pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezőit átlátható módon kell bemutatni annak érdekében, hogy a forgalmazó meg tudja adni a releváns információkat az ügyfeleinek vagy potenciális ügyfeleinek.
(9)Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv módosításai
Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv a következőképpen módosul:
1.az 1. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5)
»fenntarthatósági tényezők«: az (EU) 2019/2088 rendelet* 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők.
_______________________________________________________________
*Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).”;
2.a 9. cikk a következőképpen módosul:
a)a (9) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(9)
A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy minden egyes pénzügyi eszköz esetében kellő részletességgel azonosítsák a potenciális célpiacot, és meghatározzák az ügyféltípust vagy ügyféltípusokat, amelyeknek az igényeivel, jellemzőivel és céljaival – beleértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is – a pénzügyi eszköz összeegyeztethető. E folyamat részeként a vállalkozás azonosítja azon ügyfélcsoportot vagy ügyfélcsoportokat, amelyeknek igényei, jellemzői és céljai nem összeegyeztethetők a pénzügyi eszközzel, kivéve ha a pénzügyi eszközök fenntarthatósági tényezőket vesznek figyelembe. Amennyiben befektetési vállalkozások együttműködve állítanak elő egy pénzügyi eszközt, csak egy célpiacot kell azonosítani.”;
b)a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(11)
A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak meghatározását, hogy egy pénzügyi eszköz megfelel-e a célpiac azonosított igényeinek, jellemzőinek és céljainak, beleértve a következő elemek vizsgálatát:
a)a pénzügyi eszköz kockázat/nyereség profilja összeegyeztethető a célpiaccal;
b)a pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezői adott esetben összeegyeztethetők a célpiaccal;
c)a pénzügyi eszköz kialakításánál az ügyfél javát szolgáló jellemzők irányadók és nem olyan üzleti modell, amelynek esetében a nyereségesség rossz ügyféleredményen alapul.”;
c)a (13) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:
„A pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezőit átlátható módon kell bemutatni és azoknak releváns információkat kell biztosítaniuk a forgalmazók számára ahhoz, hogy megfelelően figyelembe tudják venni az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseit.”;
d)a (14) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(14)
A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy az általuk előállított pénzügyi eszközöket rendszeresen vizsgálják felül, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac számára jelentett potenciális kockázatot. A befektetési vállalkozásoknak mérlegelniük kell, hogy a pénzügyi eszköz továbbra is összhangban van-e a célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival – beleértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is – és forgalmazása a célpiac számára történik-e, vagy hogy olyan ügyfelekhez jut-e el, akiknek az igényei, jellemzői és céljai nem egyeztethetők össze a pénzügyi eszközzel.”
3.a 10. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2)
A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy rendelkezzenek megfelelő termékirányítási szabályokkal, amelyek biztosítják, hogy az általuk kínálni vagy ajánlani szándékozott termékek és szolgáltatások összeegyeztethetők legyenek az azonosított célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival – beleértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is –, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia összhangban legyen az azonosított célpiaccal. A befektetési vállalkozásoknak megfelelően azonosítaniuk és értékelniük kell azon ügyfelek körülményeit és igényeit, akikre összpontosítani kívánnak, biztosítandó, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek kereskedelmi vagy finanszírozási nyomásból eredően. E folyamat részeként a befektetési vállalkozások azonosítják azon ügyfélcsoportot, amelynek igényei, jellemzői és céljai nem összeegyeztethetők a termékkel vagy szolgáltatással, kivéve ha a pénzügyi eszközök fenntarthatósági tényezőket vesznek figyelembe.”;
b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5)
A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy az általuk kínált vagy ajánlott befektetési termékeket és az általuk nyújtott szolgáltatásokat rendszeresen vizsgálják felül, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac számára jelentett potenciális kockázatot. A vállalkozásoknak legalább azt értékelniük kell, hogy az adott termék vagy szolgáltatás továbbra is összhangban van-e az azonosított célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival – beleértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is –, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia továbbra is megfelelő-e. A vállalkozásoknak újra kell mérlegelniük a célpiacot és/vagy aktualizálniuk a termékirányítási szabályokat, ha tudomásukra jut, hogy egy konkrét termék vagy szolgáltatás kapcsán rosszul azonosították a célpiacot, vagy hogy a termék vagy szolgáltatás többé nem felel meg az azonosított célpiac körülményeinek, például ha a termék piaci változások miatt illikviddé vagy nagyon volatilissá válik.”
2. cikk
Átültetés
(1)A tagállamok legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük illessze be az e felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését pontosan 12 hónap mínusz egy nappal követő dátumot]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket [Kiadóhivatal: kérjük illessze be az e felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését pontosan 15 hónappal követő dátumot]-tól/től kezdődően alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2021.4.21.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN