VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat.

A kezdeményezés címe

Tanácsi ajánlás a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelemről (javaslat)  

Vezető főigazgatóság – felelős egység

DG EMPL D1

A kezdeményezés várható típusa

A Tanács ajánlása

Indikatív ütemterv

2026. második negyedév

További információk

https://employment-social-affairs.ec.europa.eu/policies-and-activities/social-protection-social-inclusion/addressing-poverty-and-supporting-social-inclusion/homelessness_en?prefLang=hu&etrans=hu 

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A szociális jogok európai pillérének a lakhatásról és a hajléktalanok számára történő segítségnyújtásról szóló 19. alapelve kimondja, hogy i. a rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz; ii. a kiszolgáltatott személyeknek joguk van a kényszerkilakoltatással szembeni megfelelő segítségnyújtáshoz és védelemhez; iii. a hajléktalanok számára megfelelő menedékhelyet és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében. Ezek a kötelezettségvállalások a szociális jogok európai pillérének egyéb alapelveiben bemutatott szélesebb körű uniós szociálpolitikai menetrendhez kapcsolódnak.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv előirányozta a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformját (a továbbiakban: a platform), amelyet a 2021. évi lisszaboni nyilatkozat indított el a portugál elnökség alatt. Ezt a nyilatkozatot valamennyi uniós tagállam, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a szociális partnerek és a civil társadalom is aláírta, és közös európai menetrendet dolgozott ki a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolására.

A spanyol elnökség alatt kiadott 2023. évi avilési nyilatkozat felkérte az Európai Bizottságot, hogy folytassa a hajléktalanság megelőzése és a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelem terén betöltött támogató és ösztönző szerepét, a tagállamok pedig megerősítették elkötelezettségüket a lisszaboni nyilatkozatban 2030-ra kitűzött cél elérése iránt.

Az Európai Bizottság által 2025 decemberében elfogadott, a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv bejelentette, hogy a Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fog kiadni a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelemről, melynek célja: i. a bizonytalan lakhatási helyzetben lévő kiszolgáltatott személyek támogatása, valamint ii. a hajléktalanság megelőzése és kezelése.

Ez a kezdeményezés a platform munkájára fog épülni, és a hamarosan elkészülő szegénység elleni stratégiával együtt kerül elfogadásra.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A lakhatásból való kirekesztettség és a hajléktalanság a szegénység és a társadalmi kirekesztődés egyik legsúlyosabb formája, amely súlyos következményekkel jár az egészségre, a jóllétre és a várható élettartamra nézve. Ezek összetett és dinamikus kihívások, amelyeket egymással összefüggő mozgatórugók, köztük strukturális és intézményi tényezők, valamint az egyéni sebezhetőségek kölcsönhatása okoz.

A jelenlegi megélhetési válság, különösen a növekvő lakhatási és közüzemi költségek, továbbá a megfizethető és szociális lakhatás hiánya, a tartós egyenlőtlenségek és a munkaerőpiaci bizonytalanság, valamint a demográfiai változások több tagállamban a lakhatási bizonytalansággal szembesülő vagy hajléktalanként élő személyek számának emelkedéséhez vezettek. A rendelkezésre álló legfrissebb tagállami adatok alapján az EU-ban mintegy 1 millió embert érint a hajléktalanság.

Bár a lakhatási politika elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartozik, a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség Unió-szerte közös kihívást jelent. Ezek a kihívások szorosan kapcsolódnak a társadalmi befogadás, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, az egyenlőség, a területi kohézió és a versenyképesség területére vonatkozó uniós célkitűzésekhez. A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség felszámolása hozzájárulna a szociális jogok európai pillére és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel azon, 2030-ra kitűzött kiemelt célnak az eléréséhez, hogy a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma legalább 15 millióval csökkenjen, amelyből legalább 5 millió gyermeknek kell lennie, valamint a Bizottság elnöke által az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében kifejezett, a szegénység 2050-ig történő felszámolásának elősegítésére irányuló törekvéshez, továbbá az EU-nak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend iránti kötelezettségvállalásához. A tanácsi ajánlás átfogó uniós szintű referenciakeretet biztosítana a tagállamok számára, amely segítené őket e célkitűzések, valamint a lisszaboni nyilatkozatban felvázolt célok elérésében.

A tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat célja, hogy hangsúlyozza a főbb szakpolitikai elveket és konkrét irányvonalakat, és megfontolásra javasolja azokat a tagállamoknak, lehetővé téve számukra, hogy hatékony és eredményes nemzeti stratégiai kereteket dolgozzanak ki és hajtsanak végre a lakhatásból való kirekesztettség és a hajléktalanság megelőzése és kezelése érdekében; vagy adott esetben, hogy megerősítsék a meglévőket. Hangsúlyozni fogja a személy- és lakhatásközpontú, integrált megközelítéseket a bizonytalan lakhatási helyzetben lévők támogatása érdekében mind a városi, mind a vidéki területeken. Ide tartozhatnak például a szűkös pénzügyi eszközökkel rendelkező fiatalok, köztük a diákok, a gyermekes családok (beleértve az egyedülálló szülőket is) és a bizonytalan lakhatási helyzetben lévő idősek, a tartósan munkanélküli személyek és a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak (beleértve a harmadik országbeli állampolgárokat is), a fogyatékossággal élő személyek, a megkülönböztetéssel szembesülő LMBTIQ+-személyek és a roma közösségek.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A javaslat az EUMSZ 292. cikkén alapul, összefüggésben az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének j) pontjával, amely felhatalmazza az EU-t, hogy támogassa és kiegészítse a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemre irányuló tagállami tevékenységeket.

A tanácsi ajánlás megfelelő jogi eszköz arra, hogy iránymutatást nyújtson a szakpolitikai és operatív prioritásokkal kapcsolatban, és előmozdítsa a konvergenciát az eredmények elérése terén, tiszteletben tartva ugyanakkor a szociálpolitikákkal kapcsolatos nemzeti hatásköröket, beleértve a lakhatáshoz való hozzáférést is.

Az ajánlás nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy ambiciózusabb szakpolitikákat tartsanak fenn vagy hajtsanak végre. 

Az uniós fellépés szükségessége

A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség olyan kihívások, amelyekkel valamennyi tagállamnak szembe kell néznie, és amelyeket a közös strukturális tendenciák mozgatnak. Ezek a kihívások összehangolt, ágazatokon átívelő válaszokat igényelnek. Bár a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy nemzeti körülményeiknek megfelelően alakítsák ki és hajtsák végre a szakpolitikákat, az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy: i. átfogó szakpolitikai keretet biztosít, ii. elősegíti az egymástól való tanulást, iii. előmozdítja a tényeken alapuló megközelítéseket, iv. támogatja az adatok összehasonlíthatóságát, és v. megerősíti a politikai elkötelezettséget.

Erre az uniós szintű keretre, amely a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjának munkáját konkrét ajánlásokká alakítja át, azért van szükség, mert bár számos tagállam már most is rendelkezik stratégiai keretekkel, továbbra is jelentős hiányosságok vannak a lefedettség, a koherencia és a hatékonyság terén. Emellett a személyek EU-n belüli szabad mozgása azt jelenti, hogy a hajléktalanság egyre inkább határokon átnyúló dimenziót kap.

A jelenlegi lakhatási válság azzal a kockázattal jár, hogy nő a hajléktalanság, a lakhatásból való kirekesztettség és a társadalmi kirekesztődés aránya. Az e területen végrehajtott uniós szintű fellépés mellett szóló érvet erősíti a tétlenség növekvő költsége mind az egyének, mind a kormányok számára. Az uniós szintű fellépés kiegészíti az uniós tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű fellépéseit, és azokkal szoros együttműködésben valósul meg.

A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelem a készülő szegénység elleni uniós stratégia célkitűzéseinek eléréséhez is szükséges, amelynek a tanácsi ajánlás szerves részét képezi. Az ajánlás kiegészíti a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv intézkedéseit is azáltal, hogy iránymutatást nyújt a személy- és lakhatásközpontú, integrált megközelítéseken alapuló nemzeti szakpolitikai keretek kialakításához vagy felülvizsgálatához.  

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelemről szóló tanácsi ajánlás kulcsfontosságú referenciakeretként fog szolgálni a tagállamok számára az alábbi célok megvalósítására irányuló erőfeszítéseik során: i. a szociális jogok európai pillérének 19. alapelve; ii. a lisszaboni nyilatkozat a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjáról; iii. a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv; iv. a készülő szegénység elleni uniós stratégia.

Az ajánlás segít a tagállamoknak abban, hogy: i. nemzeti stratégiai kereteket és intézkedéseket dolgozzanak ki a lakhatásból való kirekesztettség és a hajléktalanság megelőzése és kezelése érdekében, valamint ii. támogassák a bizonytalan lakhatási helyzetben lévő kiszolgáltatott személyeket.

Ezt a személy- és lakhatásközpontú, integrált megközelítések hangsúlyozásával fogja elérni annak érdekében, hogy támogassa a stabil lakhatási megoldásokhoz való hozzáférést és az alapvető támogatási szolgáltatások nyújtását, többek között az „elsőként lakhatás” programok keretében. 

A nemzeti hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett az ajánlás arra törekszik, hogy: i. a meglévő politikai kötelezettségvállalásokat konkrét iránymutatásokká alakítsa, ii. megerősítse az irányítási kereteket, és iii. előmozdítsa a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelem hatékony megközelítéseihez való konvergenciát. Ezáltal a javaslat hozzá fog járulni a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség megelőzése és csökkentése terén elért eredmények felgyorsításához.

A tanácsi ajánlás segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy a szakpolitikai életciklus egészében hatékony szakpolitikai válaszokat dolgozzanak ki a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelem és a hajléktalanság felszámolása érdekében, sajátos szükségleteiknek megfelelően. Ezt úgy éri el, hogy előmozdítja a szakpolitikai fellépést a következő három területen:

-Jobb adatok és bizonyítékok: az ajánlás előmozdítja a következetes fogalommeghatározásokon és közös elemzési kereten alapuló, szisztematikusabb, átfogóbb és összehasonlíthatóbb adatgyűjtést. Ez megkönnyíti a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség mértékének és sajátosságainak megértését, ami célzottabb beavatkozásokat és finanszírozást tesz lehetővé, európai szinten is. Ez magában foglalja a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség okaira, mértékére és típusaira vonatkozó megbízható adatokat és bizonyítékokat.

-Szakpolitika kidolgozása és tervezése: az ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy határozzanak meg ágazatközi és regionális szempontból megfelelő stratégiai kereteket az olyan rendszerszintű tényezők kezelése érdekében, mint a szegénység, valamint a megfizethető vagy szociális lakhatás hiánya, dolgozzanak ki megelőző intézkedéseket, kezeljék a bizonytalan lakhatási helyzeteket, és biztosítsák a hajléktalanságból való tartós kilépést, kezelve a kiszolgáltatott csoportok sajátos lakhatási szükségleteit.

-Végrehajtás és nyomon követés: az ajánlás iránymutatást nyújt a nemzeti szintű irányítási és végrehajtási kerethez, valamint a beavatkozások hatékonyságának értékelésére szolgáló nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokhoz. 

Várható hatások

A tanácsi ajánlás valószínűleg hatással lesz a tagállamok által a lakhatásból való kirekesztettség és a hajléktalanság kezelése érdekében alkalmazott megközelítésekre. Az ajánlás a cselekvés és a politikai figyelem középpontját az ideiglenes megoldásokról az integrált, tartós lakhatási megoldásokra helyezi át, hatékonyan csökkentve a lakhatásból való kirekesztettséget és a hajléktalanságot.

Jövőbeli nyomon követés

A tanácsi ajánlás végrehajtását a meglévő uniós szintű kereteken – nevezetesen a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformján és az európai szemeszteren – keresztül fogják nyomon követni, az ajánlás jövőbeli eredményeinek sérelme nélkül.

Az eredményeket az Eurostat rendelkezésre álló mutatói, valamint az ezen ajánlás által előmozdítani kívánt jobb és összehasonlíthatóbb nemzeti szintű adatgyűjtés alapján kell értékelni és nyomon követni.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálat nincs tervbe véve, mivel a választott eszköz – a tanácsi ajánlás – nem kötelező erejű, és a végrehajtásról a tagállamok döntenek. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot a szegénység elleni stratégiát kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum fogja alátámasztani.

Konzultációs stratégia

Az ilyen típusú kezdeményezések esetében nincs szükség nyilvános konzultációra. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat e célzott véleményezési felhívás mellett a szegénység elleni stratégiáról folytatott nyilvános konzultáció, valamint a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervről folytatott nyilvános konzultáció eredményeit is fel fogja használni.