VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

AZ EURÓPAI GYERMEKGARANCIA MEGERŐSÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ BIZOTTSÁGI KEZDEMÉNYEZÉSHEZ

A kezdeményezés címe

Az európai gyermekgarancia megerősítésére irányuló kezdeményezés

Vezető főigazgatóság – felelős egység

DG EMPL – D1

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye

Indikatív ütemterv

2026. második negyedéve

További információk

Európai gyermekgarancia – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásában az EU legelső szegénység elleni stratégiájának részeként bejelentette az európai gyermekgarancia megerősítését. Az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében hangsúlyozta továbbá, hogy ambiciózus szegénység elleni stratégiára van szükség, amely tervet határoz meg a szegénység 2050-ig történő felszámolásának elősegítésére, és amelyet erős gyermekgaranciával kell alátámasztani, hogy megvédjük gyermekeinket a szegénységtől. A gyermekgarancia – többek között beruházások és reformok révén történő – megerősítésére irányuló célzott kezdeményezés szerepel a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában.

Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló 2021. évi tanácsi ajánlás iránymutatásul szolgál a tagállamok arra irányuló intézkedéseihez, hogy ingyenes és hatékony hozzáférést biztosítsanak a rászoruló – azaz a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett – gyermekek számára a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, az oktatáshoz (beleértve az iskolai tevékenységeket és minden tanítási napon legalább egy egészséges étkezést) és az egészségügyi ellátáshoz, valamint az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz. Az európai gyermekgarancia végrehajtását a tagállamok nemzeti cselekvési tervei támogatják. Az európai gyermekgaranciáról szóló ajánlás 12. cikkének e) pontja felszólítja a Bizottságot, hogy 2026-ban tegyen jelentést az ajánlás végrehajtása terén elért eredményekről.

Az európai gyermekgarancia az uniós gyermekjogi stratégia és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv szempontjából is teljesítendő feladat. Különösen a szociális jogok európai pillére 11. alapelvének megvalósítását célozza, amely megerősíti a gyermekek jogát a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint a szegénység elleni védelemhez, elismerve, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőség javítását célzó konkrét intézkedésekhez.

Az európai gyermekgarancia az uniós vívmányoknak is részét képezi, mégpedig a foglalkoztatás- és szociálpolitikára vonatkozó 19. fejezet szerint, amelyek magukban foglalják azokat a belső jogszabályokat, amelyekhez a tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölteknek igazodniuk kell ahhoz, hogy beléphessenek az EU-ba. A csatlakozási folyamat egyedülálló keretet biztosít a szakpolitikai párbeszédhez, és kulcsfontosságú eszközt jelent az európai gyermekgarancia csatlakozási partnerek általi végrehajtásának megerősítéséhez.

Az európai gyermekgarancia elfogadása óta számos releváns nemzeti szintű szakpolitikai intézkedést kidolgoztak, amelyek végrehajtása megkezdődött. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben 2030-ra kitűzött kiegészítő uniós cél szerint 2019-hez képest legalább 5 millióval csökkenteni kell a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek számát, a szegénységben élő gyermekek száma valójában nőtt, ami még fontosabbá teszi, hogy a rászoruló gyermekek ténylegesen hozzáférjenek a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az EU-ban 2024-ben több mint 19,5 millió gyermek volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának; e kockázat előfordulási gyakorisága jelentősen eltért a tagállamok között (a szlovéniai 11,8%-tól egészen a spanyolországi 34,6%-ig és a bulgáriai 35,1%-ig).

A szegénységben élő gyermekek, a hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek nagyobb valószínűséggel szembesülnek akadályokkal a fizikai, intellektuális és társadalmi fejlődésük szempontjából kulcsfontosságú árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Tekintettel arra, hogy a gyermekszegénység hosszú távú következményekkel jár az oktatási, az egészségügyi és a munkaerőpiaci eredményekre nézve, a szegénység kezeléséhez erősebb gyermekközpontú megközelítésre van szükség, mind a diagnózis, mind a szakpolitikai válaszok terén.

Bizonyos csoportok strukturális egyenlőtlenségekből és megkülönböztetésből adódó, összetett hátrányokkal küzdenek, nevezetesen a kisebbségi, faji vagy etnikai háttérrel rendelkező gyermekek, különösen a romák, a fogyatékossággal élők, a migráns vagy menekült háttérrel rendelkezők, a súlyosan elégtelen lakáskörülmények között élők és az intézményi gondozásban részesülők. Az e csoportokra irányuló célzott intézkedések szakpolitikai prioritást jelentenek, összhangban a 2021. évi tanácsi ajánlással, valamint a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség iránti szélesebb körű uniós elkötelezettséggel.

A társadalmi hátrány jól látható például a koragyermekkori nevelésben és gondozásban, ahol a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek részvételi aránya átlagosan több mint 15 százalékponttal elmarad a jobb helyzetben lévő társaik részvételi arányától, annak ellenére, hogy ez leginkább az előbbiek számára lenne előnyös, többek között azért is, mert a gyermekek gyermekgondozásban való nagyobb mértékű részvétele lehetővé tenné a szülők és különösen az anyák számára a munkaerőpiaci részvétel növelését, valamint a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megkönnyítsék az ahhoz való hozzáférésüket. Az iskolai oktatás szintjén a méltányossági mutató növekvő egyenlőtlenséget mutat az oktatási eredmények terén a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező vagy nem rendelkező fiatalok között. A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is a korai iskolaelhagyás leginkább meghatározó tényezője, amelyet gyakran más tényezők is súlyosbítanak, többek között az etnikai, migráns vagy menekült háttér és a fogyatékosság.

Hasonló hiányosságok tapasztalhatók az európai gyermekgarancia által lefedett összes többi területen is, a tanórán kívüli tevékenységektől kezdve – beleértve az oktatási, szabadidős, kulturális és sportjellegű tevékenységeket is, amelyek továbbra sem érhetők el a leghátrányosabb helyzetű gyermekek, köztük a romák számára – az egészséges táplálkozásig, az egészségügyi ellátásig és a lakhatásig, amint azt a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által kidolgozott, az európai gyermekgarancia uniós szintű nyomonkövetési keretének legutóbbi aktualizálása is mutatja. Ezek a hiányosságok a rászoruló gyermekek kulcsfontosságú árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférését gátló pénzügyi és nem pénzügyi akadályokból erednek, amelyeket még kezelni kell.

A gyermekek – különösen a gazdaságilag hátrányos helyzetűek – jobban ki vannak téve a káros környezeti feltételeknek, például a szennyezésnek, a zajnak és az éghajlatváltozásnak, ami hozzájárul fokozott kiszolgáltatottságukhoz, és tartós hatásokkal jár. Emellett az energiaszegénység is egy kialakulóban lévő és egyre növekvő akadály, mivel az olyan háztartásokban élő gyermekek, ahol nem engedhetik meg maguknak a megfelelő fűtést vagy villamos energiát, fokozott egészségügyi kockázatokkal és oktatási hátrányokkal szembesülnek.

Jogalap

Az EUMSZ 151. cikke és 153. cikke (1) bekezdésének j) pontja

Az uniós fellépés szükségessége (szubszidiaritási elemzés)

Fokozni kell a gyermekszegénységgel kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseket, figyelembe véve, hogy az elmúlt években nőtt a szegénységben élő gyermekek száma, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók az európai gyermekgarancia hatókörébe tartozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.

Ennek elmulasztása nemcsak az erős szociális Európa fenntartásának céljával lenne ellentétes, hanem költséges is volna, ugyanakkor nem biztosítaná a gyermekek védelemhez, gondozáshoz és jólléthez való jogát. Az OECD becslése szerint a gyermekkori hátrányok közköltsége évente átlagosan a GDP 3,4%-át teszik ki az EU-ban, mivel e hátrányok hosszú távon, a gyermekek felnőtté válása után is negatív hatást gyakorolnak a foglalkoztatási kilátásaikra, a keresetükre és az egészségügyi állapotuk alakulására.

Emellett az uniós erőfeszítéseket is lehetne fokozni, tekintettel arra, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem terén a tagállamok teljesítménye jelentős eltéréseket mutat. Ezek az egyenlőtlenségek különösen számottevőek ott, ahol súlyosan hátrányos helyzetű közösségek koncentrálódnak, ami összehangolt uniós válaszokat igényel és szinergiákat tesz szükségessé olyan kezdeményezésekkel, mint a 2020–2030-as időszakra szóló uniós romastratégiai keret, a 2026–2030-as időszakra szóló rasszizmus elleni stratégia és a 2026–2030-as időszakra vonatkozó, az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló stratégia.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

Az európai gyermekgarancia fontos szerepet játszott számos tagállam, valamint a közelmúltban tagjelölt és potenciális tagjelölt országok arra való ösztönzésében, hogy fektessenek be a rászoruló gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokba, mozdítsák elő a megfelelő reformokat és támogassák a bevált gyakorlatok cseréjét.

Tekintettel a gyermekek körében a szegénység kockázatának növekvő előfordulására, valamint a rászoruló gyermekek kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférése terén továbbra is fennálló hiányosságokra, a Bizottság a közeljövőben elfogadandó szegénység elleni uniós stratégiával összhangban fokozni kívánja erőfeszítéseit az európai gyermekgarancia megerősítését célzó további intézkedések, különösen az azonosított hiányosságok megszüntetése révén.

Az európai gyermekgarancia végrehajtását horizontális támogató eszközökkel is támogatni kell, előmozdítva a megerősített nemzeti irányítási kereteket és az integrált szolgáltatásnyújtást, bevonva az érdekelt feleket, a helyi hatóságoktól a gyermekekig és a civil társadalmi szervezetekig.

A szülők megfelelő forrásokhoz való hozzáférésének javítása szintén kulcsfontosságú a gyermekszegénység csökkentésének felgyorsításához, a 2030-ra kitűzött kiegészítő cél eléréséhez, valamint a szegénység felszámolásának elősegítésére irányuló 2050-es célkitűzés felé vezető út kijelöléséhez.

E kihívások kezelése érdekében különböző típusú intézkedéseket lehetne előirányozni, többek között a következőket:

-magas társadalmi és gazdasági megtérülési rátát eredményező reformok és beruházások, különösen olyan területeken, mint az inkluzív és megfizethető kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az iskolai oktatás, beleértve az alapkészségek elsajátításának javítását és az iskolai étkeztetési programokat,

-további iránymutatás a nemzeti és szubnacionális hatóságok számára a gyermekszegénység kezelésére irányuló hatékony intézkedésekről,

-a kisgyermekkori nevelés és gondozás tantervfejlesztésére vonatkozó iránymutatások az alapkészségek korai elsajátításának megerősítése érdekében,

-az alapkészségek fejlesztésére szolgáló program (az oktatási csomag részeként), amelynek célja az olyan iskolai beavatkozások támogatása, amelyek csökkentik a korai tanulás terén mutatkozó egyenlőtlenségeket, és segítik a tanulókat abban, hogy a tankötelezettség végére megfelelő alapkészségeket sajátítsanak el,

-a többféle akadállyal szembesülő gyermekek, köztük a fogyatékossággal élő gyermekek, a rasszizált csoportokból származó, köztük a roma gyermekek és a migránsok célzott és tartós támogatásának megerősítése,

-az iskolai tevékenységek megerősítése, valamint az iskolán kívüli tevékenységekhez való egyenlő és inkluzív hozzáférés előmozdítása, beleértve az oktatási, szabadidős, kulturális és sportjellegű tevékenységeket is, amelyek a leghátrányosabb helyzetű gyermekek, köztük a romák és más rasszizált gyermekek társadalmi fejlődésének, jóllétének és befogadásának kulcsfontosságú mozgatórugói,

-az energiaszegénység mint a gyermekek egészségét, jóllétét és oktatási eredményeit gátló sajátos akadály kezelése a leghátrányosabb helyzetű családokra irányuló célzott intézkedésekkel,

-a gyermekek részvételének fokozása a szükségletek és a gyermekszegénység felszámolására irányuló megoldások meghatározásában,

-egymástól való tanulásra szolgáló tevékenységek,

-pénzügyi támogatás.

A kezdeményezés célja továbbá, hogy a 12. cikk e) pontjának megfelelően jelentést tegyen az ajánlás végrehajtása terén elért eredményekről.

Várható hatások

A tervezett kezdeményezés várhatóan pozitív hatásokkal jár azáltal, hogy beruházásokat és reformokat úgy irányítja, hogy azok mind az európai gyermekgaranciát, mind a gyermekszegénység és a kirekesztés elleni tágabb küzdelemre irányuló szakpolitikákat erősítsék.

Ez hozzá fog járulni az alapvető jogok védelméhez és az EU-n belüli társadalmi kohézió fenntartásához. Hosszabb távon a hátrányos helyzet nemzedékről nemzedékre öröklődése ördögi körének megtörése révén a megerősített európai gyermekgarancia sikeres végrehajtása a mai gyermekek munkaerőpiacon és társadalomban való jobb részvétele révén hozzá fog járulni a gazdasági növekedéshez és a jóléthez. Rövidebb távon az anyák munkaerőpiaci részvételét is megkönnyíti, ami hozzájárulhat a szegénység ördögi körének megtöréséhez azáltal, hogy második jövedelmet biztosít a háztartásban. Ami az EU-n belüli térbeli eloszlást illeti, különösen előnyös lesz azon országok és régiók számára, ahol nagyobb mértékben fordul elő a gyermekszegénység.

A kezdeményezés által legvalószínűbben pozitívan érintett fenntartható fejlődési célok a következők: 1. (A szegénység felszámolása), 2. (Az éhezés megszüntetése), 3. (Egészség és jólét), 4. (Minőségi oktatás) és 10. (Az egyenlőtlenségek csökkentése)

Jövőbeli nyomon követés

Az európai gyermekgarancia megbízható irányítási és nyomonkövetési rendszerrel rendelkezik, amely a továbbiakban is releváns marad a tervezett kezdeményezés nyomon követése szempontjából. A következőket foglalja magában:

-a gyermekgondozásra és a gyermekek támogatására vonatkozó teljesítményértékelési keret, amelyet a szociális jogok európai pillére 11. alapelve két fő szempontjának nyomon követésére hoztak létre: a gyermekek joga a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz (11a. alapelv), valamint a gyermekek joga a szegénység elleni védelemhez (11b. alapelv),

-az európai gyermekgarancia uniós nyomonkövetési kerete, amelyet a szociális védelemmel foglalkozó bizottság fogadott el,

-a tagállamok által a Bizottságnak kétévente benyújtandó eredményjelentések (a következő 2026 márciusában esedékes).

Az európai gyermekgarancia megerősítésével összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a gyermekszegénység elleni küzdelem és az európai gyermekgarancia végrehajtása terén elért előrehaladás felgyorsítására, megerősítve a meglévő nyomonkövetési eszközöket és az egyértelműbb elszámoltathatóságot, többek között a gyermekek felé, szükségtelen adminisztratív terhek létrehozása nélkül.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

A tervezett kezdeményezés célja, hogy feltérképezze az európai gyermekgarancia végrehajtása terén mutatkozó hiányosságokat, és új kezdeményezéseket javasoljon e hiányosságok megszüntetése érdekében, többek között a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító reformok és beruházások révén, egy lehetséges közlemény formájában. Mint ilyen, nem hajt végre közvetlenül pénzügyi következményekkel járó intézkedéseket. Ebből következően nem terveznek hatásvizsgálatot.

Konzultációs stratégia

Az európai gyermekgarancia megerősítésére vonatkozó prioritások helyes azonosítása érdekében a Bizottságnak bizonyítékokat kell gyűjtenie a végrehajtás hiányosságairól és gyengeségeiről.

A tagállamok által a Bizottságnak kétévente benyújtott eredményjelentések a végrehajtás előrehaladásának értékelése szempontjából releváns információkat tartalmaznak.

Az érdekelt felek további információkat gyűjtenek a nemzeti, regionális és helyi hatóságoktól, a civil társadalmi szervezetektől, az oktatási intézményektől és a társadalmi befogadás és integráció, a gyermekek jogai, az inkluzív és hozzáférhető oktatás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításáért felelős szervektől, beleértve az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szerveket is. Örömmel fogadjuk a gyermekek és a társadalmi befogadással foglalkozó szakemberek meglátásait is.

A véleményezési felhívás négy hétig lesz elérhető. Az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén kitölthető a konzultáció. Lezárását követően tényszerű összefoglaló jelentés készül, valamint a konzultáció valamennyi eredményének összegzése is elkészül és közzétételre kerül.

Emellett az Európai Bizottság „minőségi jogalkotás” politikájával összhangban – amelynek célja a rendelkezésre álló legjobb ismereteken alapuló kezdeményezések kidolgozása – felkérjük a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés kutatása terén szakértelemmel rendelkező tudományos kutatókat, valamint tudományos szervezeteket, tudós társaságokat és tudományos egyesületeket, hogy nyújtsák be a témába vágó, már publikált és még közzététel előtt álló tudományos kutatásokat, elemzéseket és adatokat.