|
VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS HATÁSVIZSGÁLATHOZ |
|
|
E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság tervezett jogalkotási munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint megoszthassák velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.
|
|
|
A kezdeményezés címe |
Eurojust-rendelet – felülvizsgálat |
|
Vezető főigazgatóság (felelős egység) |
Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST), A4. egység – Büntető igazságszolgáltatás |
|
A kezdeményezés várható típusa |
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete |
|
Indikatív ütemterv |
Elfogadás tervezett dátuma: 2026. II. negyedév |
|
További információk |
Eurojust – Európai Bizottság |
|
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat. |
|
|
A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat |
|
Politikai környezet |
|
A „ProtectEU: Európai belső biztonsági stratégia” koherens megközelítést határoz meg a belső biztonság tekintetében. A stratégia magában foglalja a biztonság területén kulcsfontosságú szereplők, például az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) megbízatásának ambiciózus átalakítását. A stratégia célkitűzéseit az európai büntető igazságszolgáltatás jövőjével foglalkozó magas szintű fórum is jóváhagyta. Az Eurojust-rendelet felülvizsgálata növelni fogja az Eurojust azon képességét, hogy támogassa a nemzeti és uniós igazságügyi hatóságokat a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Hozzá fog járulni az uniós biztonság és az Unió biztonsági képességeinek megerősítéséhez, kiegészítve a kapcsolódó kezdeményezéseket, például a szervezett bűnözésre vonatkozó szabályok korszerűsítését. Fokozni fogja az Eurojust uniós és nemzetközi szintű együttműködését, és biztosítani fogja, hogy az Eurojust és más uniós ügynökségek és szervek – legfőképpen az Europol és az Európai Ügyészség (EPPO) – hatékonyabban együttműködjenek, és kiegészítsék egymás munkáját. Ezáltal hozzá fog járulni az EU csalás elleni architektúrájának megerősítéséhez is. |
|
A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma Egy közelmúltbeli értékelés 1 szerint az Eurojust fő problémája az, hogy nem aknázza ki teljes mértékben azokat a lehetőségeket, amelyek a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások támogatása tekintetében benne rejlenek. Ennek fő okai a következők: ·Az Eurojust elsősorban az uniós országok támogatás iránti kérelmeire reagál, ahelyett, hogy proaktív lenne. Nem kezdeményez intézkedéseket, például a nemzeti hatóságoktól vagy más uniós bel- és igazságügyi szereplőktől kapott adatokon alapuló kapcsolatok azonosításával. Nem kezdeményez nyomozásokat, és nem indítványozza közös nyomozócsoportok létrehozását sem. Ezenkívül az Eurojust nem használja ki kellő hatékonysággal a rendelkezésre álló eszközöket, ami korlátozza azon képességét, hogy hozzájáruljon a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemhez. ·Az Eurojust más uniós bel- és igazságügyi ügynökségekkel, szervekkel és hálózatokkal való együttműködése – az együttműködéssel és az adatcserével kapcsolatos, a vonatkozó jogalapokban szereplő elégtelen és következetlen szabályok miatt – nem olyan hatékony, mint amilyen lehetne. Ez a széttagoltság aláássa az Eurojust azon képességét, hogy a más bel- és igazságügyi szereplőktől származó információk alapján fokozza a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, vagy hogy szorosabban együttműködjön ezekkel a szereplőkkel. E probléma megoldása a többi bel- és igazságügyi ügynökség munkamódszereit is javítaná. ·Az Eurojust nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy reagáljon a szervezett bűnözés egyre inkább nemzetközi dimenziójára. Annak ellenére, hogy számos nem uniós országgal jó technikai együttműködést folytat, az Eurojust nem kezeli kellő hatékonysággal feladatainak nemzetközi vonatkozásait. ·Összetett irányítási és döntéshozatali folyamatai, valamint az, hogy a hatáskörök nem kellően egyértelműek, aláássák munkamódszereinek hatékonyságát és azon képességét, hogy késedelem nélkül reagáljon a szervezett bűnözés gyorsan változó jellegére és a geopolitikai változásokra. Ez negatív hatással van az uniós országoknak a határokon átnyúló és szervezett bűnözés elleni küzdelméhez nyújtott operatív támogatásra. Az irányítási kérdések kezelése, a hatáskörök tisztázása és az eljárások egyszerűsítése alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy az ügynökség javítsa reagálóképességét és működési kapacitását, és ugyanazon erőforrásokkal többet érjen el. |
|
Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat) |
|
Jogalap |
|
A felülvizsgálat jogalapja az EUMSZ 85. cikke, amelynek értelmében az EU a tagállamok közötti igazságügyi koordináció javítása érdekében szabályozhatja az Eurojust felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait.
|
|
Az uniós fellépés szükségessége |
|
Annak érdekében, hogy az EU fokozhassa a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, gyakorlati szempontból fokozni kell az Eurojust azon képességét, hogy nemzeti és uniós szinten támogassa az igazságügyi hatóságokat, valamint meg kell erősíteni az uniós országokkal és nemzetközi partnerekkel folytatott koordinációra vonatkozó képességét. Ezt az uniós szinten összehangolt megközelítést az uniós országok önállóan nem tudják megvalósítani. Az EU-nak ezért naprakésszé kell tennie a jelenlegi jogi keretet az Eurojust képességeinek megerősítése érdekében, biztosítva, hogy az intézkedések arányosak legyenek a felmerülő kihívásokkal, összhangban a szubszidiaritás elvével. |
|
B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák |
|
Általános célkitűzés: annak biztosítása, hogy az Eurojust a teljes potenciálját a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatására fordíthassa a gyorsan változó biztonsági környezetben. Konkrét célkitűzések: az Eurojust azon képességének javítása, hogy támogassa a nemzeti hatóságokat és az Európai Ügyészséget; a koherencia biztosítása érdekében a más bel- és igazságügyi ügynökségekkel, szervekkel és hálózatokkal folytatott adatcsere és együttműködés javítása; a nemzetközi partnerekkel való együttműködés megkönnyítése; a döntéshozatal felgyorsítása és hatékonyabbá tétele. A megvizsgálandó jogalkotási és nem jogalkotási lehetőségek a következőket foglalják magukban: Alapforgatókönyv („status quo”) – a jelenlegi helyzet fenntartása a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a kapcsolódó fenyegetések tekintetében gyorsan változó helyzet ellenére. Nem jogalkotási intézkedések az Eurojust-rendelet végrehajtásának javítására – például a más uniós ügynökségekkel kötött munkamegállapodások felülvizsgálata, további munkamegállapodások és nemzetközi megállapodások nem uniós országokkal való bevezetése, valamint a belső eljárások felülvizsgálata az adminisztratív terhek egyszerűsítése/csökkentése érdekében. Az Eurojust-rendelet célzott technikai módosításai – például új fogalommeghatározások, hatáskörök és eljárások beillesztése és a meglévők pontosítása; célzott jogi rendelkezések bevezetése a más bel- és igazságügyi ügynökségekkel/szervekkel/hálózatokkal folytatott információcsere legsúlyosabb technikai és jogi akadályainak megszüntetése érdekében; az adminisztratív eljárások és a humánerőforrás-feladatok egyszerűsítése. Az Eurojust megbízatásának mélyrehatóbb felülvizsgálata – például feladatainak újradefiniálása és kiterjesztése az uniós országoknak nyújtható támogatás, valamint a bel- és igazságügyi szervekkel és a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködése megerősítése érdekében; irányításának és eljárásainak egyszerűsítése; erőforrásainak optimalizálása. Az alternatívákban foglalt rövid és hosszabb távú kulcsfontosságú intézkedések kiegészíthetik egymást, és kombinálhatók. |
|
C. Várható hatások |
|
·A kezdeményezés várhatóan növeli a biztonságot. Az Eurojust által a nemzeti hatóságok számára nyújtott fokozott támogatásnak jelentősen hozzá kell járulnia a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, csökkentenie kell a szervezett bűnözésből (többek között a pénzügyi bűncselekményekből) eredő jelentős gazdasági károkat, valamint elő kell mozdítania a gazdasági stabilitást és növekedést az EU-ban. ·Azáltal, hogy megerősíti az uniós országoknak a szervezett bűnözés és az olyan bűncselekmények elleni küzdelemben nyújtott támogatást, mint a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a kiberbűnözés, a kezdeményezés várhatóan jelentős társadalmi előnyökkel jár, és Unió-szerte javítja a közbiztonságot, a közegészségügyet és az online biztonságot. A kezdeményezés várhatóan erősíteni fogja az alapvető jogokat azáltal, hogy biztosítja a polgárok biztonságát, javítja az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, és védi a gyanúsítottak jogait. Az információcsere javítása érintheti a személyes adatok védelmét, de erre megfelelő biztosítékok kerülnek majd bevezetésre. ·A kezdeményezés az Eurojust munkamódszereinek és más szereplőkkel való együttműködésének javítását célzó intézkedéseket tartalmaz. Ez egyúttal egyszerűsítéshez, az adminisztratív terhek csökkenéséhez és az erőforrások optimális felhasználásához vezet. |
|
D. Minőségi jogalkotási eszközök |
|
Hatásvizsgálat |
|
Az Európai Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban hatásvizsgálatot kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az Eurojust-rendelet 2 felülvizsgálatáról szóló döntés tényszerű bizonyítékokon alapuljon. Az értékelő jelentés közzétételét követően a hatásvizsgálat előkészítése már folyamatban van. Ezt a folyamatot egy külső tanulmány fogja alátámasztani, amely biztosítja a különböző szakpolitikai alternatívák hatásainak alapos elemzését és az érintett bizottsági szervezeti egységek munkájának támogatásához szükséges ismereteket. |
|
Konzultációs stratégia |
|
A széles nyilvánosság által képviselt különböző vélemények összegyűjtése érdekében nyilvános konzultációra kerül sor. Ezt kiegészítik majd az érintett érdekelt felekkel (pl. nemzeti hatóságokkal, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek képviselőivel, valamint hálózatokkal, többek között az Eurojust központosított és decentralizált szintű hálózataival, ügyvédi kamarákkal, ügyvédekkel, bírákkal, ügyészekkel és bűnüldözési szövetségekkel) folytatott célzott konzultációk. Felmérésre kerül sor a határokon átnyúló súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokban és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásában részt vevő uniós országok hatóságaival. A tudományos kutatókat és a tudományos szakembereket is fel fogjuk kérni, hogy tanácsadással és elemzésekkel járuljanak hozzá a kezdeményezés további megalapozásához. |
|
Miért indítottuk ezt a konzultációt? |
|
A konzultáció célja, hogy információkat gyűjtsön az Eurojust-rendelet esetleges felülvizsgálatához annak érdekében, hogy fokozza az Eurojust hatékonyságát a határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelemben, és keretet biztosítson számára a szervezett bűnözés elleni gyorsabb és hatékonyabb fellépéshez. |
|
Célközönség |
|
Nemzeti hatóságok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek képviselői, hálózatok, beleértve az Eurojust központosított és decentralizált szintű hálózatait, ügyvédi kamarák, ügyvédek, bírák, ügyészek, bűnüldözési szövetségek, valamint a magánszféra érdekelt felei, például polgárok, tudományos szakemberek és civil társadalmi szervezetek, mind az EU-ban, mind azon kívül. |