VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

A kezdeményezés címe

Paktum a keleti határrégiókért

Vezető főigazgatóság – felelős egység

DG REGIO/ D4

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye

Indikatív ütemterv

2025 negyedik negyedév

További információk

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Raffaelle Fitto ügyvezető alelnöknek címzett megbízólevelében a Bizottság elnöke felvázolta azt a célkitűzést, hogy „támogatást kell nyújtani az Oroszország agressziója által leginkább érintett keleti határrégióknak sajátos kihívásaik leküzdéséhez és helyi gazdaságuk újraorientálásához”.

A háború által okozott zavarok növelték a keleti határterületek egyébként is meglévő sebezhetőségeit, és további kihívásokat teremtettek számukra. Ezeknek a régióknak kettős kihívással kell szembenézniük: egyfelől meg kell erősíteniük a biztonságukat, másfelől fel kell lendíteniük a gazdaságukat és helyre kell állítaniuk társadalmaik szerkezetét.

2024 novemberében a balti államok és Lengyelország együttes nyilatkozatot írtak alá, amelyben kiemelték az e régiók előtt álló sajátos kihívásokat, valamint azt, hogy testre szabott megoldásokra van szükség a kohéziós politika keretében a háború okozta zavarok által leginkább sújtott ágazatok támogatásához annak érdekében, hogy a szóban forgó régiók gazdasága és fejlődése a megfelelő pályán maradhasson. Az Európai Parlament 2025. február 12-én plenáris vitát tartott a következő címmel: „A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai – Az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos uniós régióknak nyújtott célzott támogatás szükségessége”. 2025. június 25–26-án a lengyelországi Białowieżában sor került az EU keleti határrégióinak magas szintű konferenciájára. A konferencia kiemelte, hogy a keleti határrégiók Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított háborújának kitörése óta számos, egymást erősítő kihívással küzdenek. Ezek közé tartozik a magas infláció, a beruházások, a kereskedelmi forgalom és a gazdasági tevékenységek (többek között a turizmus) erőteljes visszaesése, az elnéptelenedés, a menekültek beáramlása és a növekvő biztonsági aggályok. A háború által okozott zavarok számos ilyen régióban felerősítették a már meglévő sebezhetőségeket, például a gyors elnéptelenedést és a társadalmi-gazdasági hanyatlást, ugyanakkor új kihívásokat is teremtettek e határ menti területeken.

A válság aszimmetrikus hatását súlyosbította a különböző tagállamok egyenlőtlen intézményi kapacitása kormányzati szinten, ami korlátozza reagálási képességüket.

A háború kezdetét követően a Bizottság azonnal felfüggesztette a határokon átnyúló együttműködési programokat az agresszor országokkal, Oroszországgal és Belarusszal, és 150 millió EUR-t csoportosított át az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a belső együttműködési programokra. Ezeket a programokat továbbá kiigazították abból a célból, hogy az Oroszországgal és Belarusszal határos valamennyi uniós régióra kiterjesszék az együttműködési lehetőségeket.

Ugyanakkor a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) külső eszközéből 160 millió EUR-t – amelyet eredetileg az Oroszországgal és Belarusszal közös programokra szántak – átcsoportosítottak az Ukrajnával és Moldovával közös határok mentén végrehajtott, határokon átnyúló programok megerősítésére.

Emellett a társjogalkotók 2025. július 15-én a kohéziós politika félidős felülvizsgálata kapcsán jogszabályi változtatásokról állapodtak meg. További előfinanszírozást és magasabb társfinanszírozási arányokat vezetnek be az új prioritások – a védelem és biztonság, az energetikai átállás, a versenyképesség, a vízgazdálkodás rezilienciája és a lakhatás – tekintetében, ami jobban ösztönzi a tagállamokat arra, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el a háború által leginkább érintett régiókban.

Továbbá a Bizottság több technikai segítségnyújtási kezdeményezést is indított. Együttműködik például a Világbankkal a három balti állam határ menti régióiban működő helyi hatóságok és érdekelt felek kapacitásának megerősítése érdekében. Az együttműködés célja, hogy segítse őket a regionális szükségleteikhez igazított, nagy potenciállal rendelkező projektek azonosításában és végrehajtásában. Az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat (ESPON), az OECD és az Interreg Europe – Regio-silience kezdeményezés is segített a fellépést alátámasztó információk összegyűjtésében. Mindazonáltal – annak ellenére, hogy e régiók szükségleteire reagálva jelentős erőfeszítések történtek a meglévő erőforrások és szakpolitikák optimalizálására – sürgősen rendszerszintű és célzott megközelítésre van szükség. E megközelítésnek a következőkre kell irányulnia:

·Az e régiók előtt álló különféle és változó kihívások kezelése azáltal, hogy segíti őket a rezilienciát, az inkluzivitást és a hosszú távú fenntarthatóságot előmozdító helyi alapú stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában.

·Átfogó intézkedések előmozdítása olyan célok érdekében, mint a biztonság és a reziliencia megerősítése, a beruházások kockázatmentesítése, az üzleti bizalom helyreállítása, a régiók arculatváltása a turizmus vonzása érdekében, továbbá a mentális egészség, valamint a biztonság és a jóllét általános érzésének előmozdítása a helyi lakosság körében.

Összehangolt és átfogó biztonságorientált megközelítés nélkül e régiók folytatódó gazdasági hanyatlása és elnéptelenedése – különösen a növekvő geopolitikai feszültségekkel összefüggésben – szélesebb körű biztonsági kockázatokat jelenthet az EU egésze számára. Ez rávilágít arra, hogy az EU-nak sürgősen elő kell mozdítania uniós, nemzeti és regionális szinteken a közös munkát, méghozzá a leginkább érintett keleti határrégiók sajátos helyi igényeihez igazodva.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A javaslat alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174–178. cikke. Az EUMSZ 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az átfogó, harmonikus fejlődés elősegítése érdekében az Uniónak olyan tevékenységeket kell kialakítania és folytatnia, amelyek a gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséhez vezetnek. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik. A 175–178. cikk rendelkezései tartalmazzák a 174. cikk céljainak eléréséhez szükséges eszközöket.

Az uniós fellépés szükségessége

A kezdeményezés megosztott hatáskörbe tartozik, és több kulcsfontosságú okból is szükséges:

·A kihívások hatással vannak a gazdasági stabilitásra, a biztonságra és a társadalmi kohézióra az EU külső keleti határát alkotó több tagállam keleti határrégióiban. Ezek a kihívások jelentős határokon átnyúló következményekkel járnak, mivel az egyik régióban – különösen a gazdaság, a kereskedelem és a biztonság területén – bekövetkező fejlemények közvetlenül érinthetik a szomszédos országokat és régiókat, potenciálisan destabilizálva a szélesebb körű uniós érdekeket.

·Az EU számára egyértelmű hozzáadott értéket jelent az érintett tagállamokon belüli általános kohézió megerősítése és az esetlegesen eszkalálódó kedvezőtlen fejlemények megelőzése, különösen a jelenlegi geopolitikai instabilitás és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának e régiókra gyakorolt messzemenő következményei fényében.

·A kezdeményezés arra is képessé teszi ezeket a régiókat, hogy eredményesebben járuljanak hozzá a nemzeti és uniós szintű versenyképességhez, a jelenlegi sebezhetőségeket az inkluzív és fenntartható növekedés hosszú távú lehetőségeivé alakítsák, és ezáltal fokozzák a teljes uniós gazdasági térség rezilienciáját és integrációját.

·Ezek a régiók döntő szerepet játszanak az EU stratégiai autonómiájában, különösen az energiaforrások, valamint az ellátási lánc biztonsága tekintetében. A határrégiók infrastruktúrájának és erőforrás-gazdálkodásának javításával az uniós intézkedések fokozhatják a külső nyomással szembeni rezilienciát, biztosítva a kulcsfontosságú erőforrásokhoz való stabil és biztonságos hozzáférést.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A kezdeményezés végső céljai:

·Európa keleti határrégióinak kiszolgáltatott frontvonalból reziliens, versenyképes és biztonságos területekké történő átalakítása, amelyek létfontosságú szerepet játszanak az EU stabilitásának, biztonságának és alapvető értékeinek megóvásában.

·A Bizottság álláspontjának és megközelítésének ismertetése az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, a tagállamokkal és a nyilvánossággal, kiegészítve azzal a felhívással, hogy valamennyi szereplő tegyen összehangolt erőfeszítéseket a keleti határrégiók előtt álló – közös európai felelősséget jelentő – kihívások kezelése érdekében.

·A kohéziós politikára összpontosító, de az EU politikai prioritásaival összhangban az uniós eszköztár más szakpolitikai eszközeihez is kapcsolódó intézkedések megvalósítása. A kezdeményezés célja, hogy egyszerű és koherens szakpolitikai keretet biztosítson azokra a területekre összpontosítva, ahol az EU egyértelmű hozzáadott értéket képviselhet, és a meglévő nemzeti és regionális szakpolitikai keretekkel való szinergiákra építve. Ezenkívül szakpolitikai és egyéb kezdeményezéseket, mérföldköveket és ajánlásokat vázol fel. Ezek jogalapja eltérő lehet.

·Annak ismertetése, hogy miként lehet mozgósítani az uniós pénzügyi eszközök beruházási kapacitását e régiók rövid, közép- és hosszú távú támogatása érdekében, különböző prioritási területeken, kohéziójuk, rezilienciájuk, biztonságuk és gazdasági fejlődésük megerősítése érdekében, többek között a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó nemzeti és regionális partnerségi tervekre tekintettel, amelyeket a Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozó július 16-i javaslatában javasolt.

· A regionális beruházások fellendítését célzó intézkedések támogatásának hangsúlyozása, mint például a kockázatmentesítési mechanizmusok és a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés, a régiók vonzerejük növelése érdekében történő arculatváltása, valamint a helyi vállalkozások és a civil társadalom kapacitásépítése.

Valószínűsíthető hatások

A kezdeményezés kifejezetten az EU keleti határrégióira irányul azzal a céllal, hogy segítse őket a társadalmi-gazdasági fejlődésük előtt álló akadályok leküzdésében, ugyanakkor fokozza a polgári felkészültséget és biztonságot. Amint azt fentebb kifejtettük, ezek a régiók gyakran egyedi kihívásokkal szembesülnek földrajzi elhelyezkedésük miatt. A kezdeményezés célja e kihívások kezelésével a regionális kohézió javítása és annak lehetővé tétele, hogy ezek a területek eredményesebben járuljanak hozzá a nemzeti és uniós szintű növekedéshez.

E kezdeményezés egyik várható hatása a helyi gazdaságok ösztönzése a jobb infrastruktúra és összekapcsoltság révén, ami megkönnyíti a kereskedelmet és vonzza a beruházásokat, valamint megtartja az embereket ezekben a régiókban, és vonzerőt jelent az újonnan betelepülők számára. A polgári felkészültség fokozása biztosítani fogja, hogy ezek a régiók felkészültebbek legyenek a veszélyhelyzetek és a biztonsági fenyegetések kezelésére, növelve ezáltal az ott élő emberek biztonságérzetét, valamint az EU általános stabilitását és rezilienciáját. A természetalapú megoldásokba való beruházás rezilienciát biztosít különböző fenyegetésekkel szemben. Emellett javítani fogja az életminőséget és vonzóerőt jelent majd a turizmus számára ezekben a régiókban. A jelenlegi sebezhetőségek lehetőségekké alakításával az EU biztosíthatja a helyi közösségek javát szolgáló és az egész EU-t erősítő fenntartható fejlődést. Az általános hatás a paktum végleges hatályától, a benne foglalt konkrét kezdeményezésektől és azok elterjedésétől függ.

Jövőbeli nyomon követés

A Bizottság a rendelkezésére álló eszközökkel – többek között a kohéziós politikai alapok monitoringbizottságai és a tagállami hatóságokkal tartott éves teljesítmény-felülvizsgálati ülések révén – továbbra is nyomon fogja követni a keleti határrégiók helyzetét.

C. Minőségi jogalkotás

A következő okok miatt nincs szükség hatásvizsgálatra:

·A kezdeményezés önmagában nem vezet be szakpolitikai változást, hanem a meglévő kohéziós politikai célkitűzésekre, megközelítésekre és más releváns uniós finanszírozási eszközökre és szakpolitikákra épül, miközben alkalmazásukat a keleti határrégiók sajátos körülményeihez igazítja.

·A javasolt paktum célja feltárni az azonnali költségvetési következményekkel nem járó lehetséges jogi intézkedéseket, elsősorban stratégiai iránymutatás céljából. Ezért a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban nincs szükség hatásvizsgálatra. Az e paktumból eredő minden olyan jövőbeli kezdeményezést, amely szabályozási vagy költségvetési intézkedéseket tehet szükségessé, külön értékelésnek kell alávetni, és követni kell a rájuk vonatkozó minőségi jogalkotási folyamatokat.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja, hogy információkat gyűjtsön a keleti határrégiók előtt álló kihívások még alaposabb megismerése érdekében. Ennek érdekében várjuk az e régiókban tapasztalható problémákat alátámasztó információkat és az ezek kezelését célzó hatékony megoldásokra irányuló javaslatokat (beleértve a célzott fejlesztési javaslatokat és az ágazatspecifikus intézkedéseket). A beérkező hozzájárulások elő fogják segíteni egy megalapozott kezdeményezés kialakítását, amely támogatja e régiók fejlődését és rezilienciáját, és lehetővé teszi az EU számára, hogy testre szabottabb és hatékonyabb intézkedéseket hozzon.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultáció célja, hogy az Európai Unió egész területéről összegyűjtsük az érintett érdekelt felek véleményét a keleti határrégiók előtt álló kihívások alaposabb megismerése érdekében, hogy ezáltal célzott intézkedéseket lehessen kidolgozni és biztosítani e kihívások kezelésére.

Célközönség

Várjuk a véleményeket a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, a szociális partnerek, a vállalkozások, köztük a kkv-k és az őket képviselő szervezetek, a civil társadalmi szervezetek, a tudományos körök és a nagyközönség részéről – tehát mindenkitől, aki releváns tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik, beleértve különösen a keleti határrégiókban élő, és ennélfogva közvetlenül érintett embereket és érdekelt feleket.