VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)
E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban. Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetlegesen birtokukban lévő releváns információkat.
A kezdeményezés címe	Fenntartható közlekedési beruházási terv (STIP)
Vezető főigazgatóság – felelős egység	Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, B4. egység
A kezdeményezés várható típusa	A Bizottság közleménye
Indikatív ütemterv	2025 HARMADIK NEGYEDÉVE
További információk	–
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A Tzitzikostas biztoshoz címzett megbízólevélben von der Leyen elnök bejelentette, hogy a Bizottság fenntartható közlekedési beruházási tervet (STIP) kíván előterjeszteni. A terv stratégiai megközelítést vezet be az összes közlekedési mód dekarbonizációját célzó megoldásokba történő beruházások fellendítése és rangsorolása érdekében.

A STIP szerepel a Bizottság 2025. évi munkaprogramjában, és azt az európai gépjárműágazatra vonatkozó ipari cselekvési tervben is bejelentették. A tervet várhatóan az idei év harmadik negyedévében fogadják el. A Bizottság versenyképességi iránytű kezdeményezése – amelynek célja Európa dinamizmusának helyreállítása és a gazdasági növekedés fellendítése – kimondja továbbá, hogy a STIP a megújuló és alacsony kibocsátású közlekedési célú üzemanyagok előállításának és forgalmazásának gyors fellendítéséhez szükséges beruházások kockázatmentesítésére fog összpontosítani.

A STIP felméri a beruházási igényeket az összes közlekedési mód dekarbonizációjának érdekében. Hozzájárul továbbá a következőkhöz: i. az uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtása a közlekedési ágazatok dekarbonizációja érdekében, ahol a kibocsátás csökkentése különösen nagy kihívást jelent, valamint ii. az Európai Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó prioritásainak elérése, amelyek többek között a tiszta energiába és a technológiákba történő beruházásokat sürgetnek. Konkrétabban, a STIP számos politikai célkitűzéshez fog hozzájárulni, beleértve a következőket: „Európa fenntartható jóléte és versenyképessége”, és „Globális Európa: diplomáciai erőnk és partnerségeink kiaknázása”. Ezzel összefüggésben a terv célja a közlekedés dekarbonizációjának támogatásához szükséges kedvező beruházási környezet megteremtése, az európai ipar versenyképességének fellendítése, és az energiafüggetlenség megerősítésének elősegítése.

A fenntartható közúti közlekedésre és a vasútra vonatkozó konkrét intézkedések bevezetésére az olyan uniós iparstratégiák végrehajtásának részeként kerül sor, mint az európai gépjárműágazatra vonatkozó ipari cselekvési terv (beleértve a tiszta üzemű közlekedési folyosókat is), a nagy sebességű vasútra vonatkozó főterv és a jövőbeli uniós tengeri ipari stratégia.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A közlekedési ágazat az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 29%-áért felelős 1 . Ez az egyetlen olyan ágazat, ahol az üvegházhatásúgáz-kibocsátás még mindig meghaladja az 1990-es szintet. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag által létrehozott, a kibocsátások csökkentésére irányuló szabályozási keret ambiciózus ütemtervet határoz meg a közlekedés dekarbonizációjára vonatkozóan. A STIP minden közlekedési mód esetében értékelni fogja, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének milyen pályát kell követnie, összhangban az európai klímarendeletben javasolt 2040-es éghajlat-politikai célkitűzés teljesítésére irányuló bizottsági elemzéssel. Különös figyelmet fordítanak a következőkre: i. az uniós jogi célok eléréséhez szükséges energetikai átállás, és ii. a már meghozott intézkedések és a rendelkezésre álló támogatás. A vasúti közlekedés e tekintetben viszonylag jól teljesít, és a forgalom több mint 80%-a már villamosított 2 . Jelentős előrelépés történt a közúti közlekedés terén is: növekszik az elektromos autók és a könnyűgépjárművek értékesítése, és az infrastruktúra kiépítése is folyamatban van: a TEN-T törzshálózaton belül már több mint 1 millió töltőpont áll rendelkezésre. Az infrastruktúra azonban nem egyenletesen oszlik el, és további erőfeszítésekre van szükség, különösen a nehézgépjárművek esetében. Jelentős támogatás áll rendelkezésre a nemzeti támogatási rendszerekből és az uniós finanszírozási programokból is, különösen a jelenlegi Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön, a kohéziós politikai alapokon, valamint a modernizációs, helyreállítási és rezilienciát támogató alapokon keresztül.

Ezzel szemben a légi és a vízi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése továbbra is különösen nagy kihívást jelent 3 . A ReFuelEU légiközlekedési rendelet és a FuelEU tengerészeti rendelet ambiciózus és kötelező erejű célokat határozott meg ezen ágazatok dekarbonizációjának előmozdítása érdekében. Olyan intézkedéscsomagra lesz szükség, amely magában foglalja a technológiai fejlődést, a működési fejlesztéseket, az energiahatékonyságot és a fenntartható alternatív üzemanyagokat. A 2050-ig tartó időszakban a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok kiemelt fontosságúak e két ágazat dekarbonizációs törekvései szempontjából, mivel technológiailag kiforrottak, nagy mennyiségben rendelkezésre állnak és összeegyeztethetők a meglévő flottákkal, amelyek hosszú élettartamuk miatt lassan változnak. Az EU azonban továbbra is meglehetősen korlátozott kapacitással rendelkezik ezen üzemanyagok előállítására és szállítására a kötelező uniós célok elérése érdekében, miközben a nemzetközi verseny egyre fokozódik, és az elegendő hazai előállítás biztosításához szükséges nagyszabású ipari fejlesztések még nem valósultak meg.

A légi és tengeri közlekedésben használt, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokkal (más néven szintetikus üzemanyagokkal vagy e-üzemanyagokkal) kapcsolatos számos előrehaladott projekt jelenleg az EU-n kívül található. Az EU-n belüli piac is reagál, Európa-szerte körülbelül 40 projekt van folyamatban, azonban számos kockázati tényező és bizonytalanság miatt ezek még mindig a végleges beruházási döntésekre várnak. Ha ezek a projektek megvalósulnak, akkor az európai ipar a globális termelés élvonalába kerülhet, és versenyképes, fenntartható üzemanyagipar jöhet lére Európában, ami egyben hozzájárulna az EU energiabiztonságának megőrzéséhez is ebben az ágazatban.

A megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok azonban jóval költségesebbek – kétszer–tízszer drágábbak 4 –, mint a fosszilis üzemanyagok. Ez az árkülönbség elriasztja az üzleti végfelhasználókat ezen üzemanyagok – különösen a nem biológiai eredetű üzemanyagok – megvásárlásától, és hátráltatja az új üzemanyag-előállító létesítményekbe történő beruházásokat az EU-n belül. Ez kihat a szélesebb ipari értékláncra is, beleértve a hajó- és repülőgép-gyártást.

A hatályos jogszabályi és szakpolitikai keret ellenére az EU-ban megvalósítani kívánt alternatív üzemanyag-előállító projektek projektgazdái finanszírozási akadályokkal szembesülnek, amelyek gátolják őket abban, hogy végleges beruházási döntéseket hozzanak. Ez magában foglalja a következőket: i. az energia és az anyagok rendelkezésre állásával és költségeivel kapcsolatos aggályok, ii. a kiemelt fontosságú termelési inputok (munkaerő, zöld villamos energia) költségkülönbségei, iii. az ár- és bevételstabilitással kapcsolatos kockázatok, valamint iv. a hosszú távú felszállási megállapodások megkötésének nehézségei a légitársaságokkal és hajózási társaságokkal. A jelenlegi nemzeti és uniós szintű támogatási mechanizmusok eddig még nem tudták kellő mértékben ösztönözni a beruházásokat az EU-n belül.

A megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok előállításának ösztönzése, valamint az EU közlekedési technológiai és ipari bázisának megerősítése alapvető fontosságú. Csak így érhetők el a RefuelEU Aviation és a FuelEU Maritime kezdeményezésekben meghatározott kötelező dekarbonizációs célok, erősödhet meg Európa rezilienciája és stratégiai autonómiája, csökkenthető az energiafüggőség, valamint lendíthető fel a versenyképesség és az innováció az EU-ban. Ezért a közlekedés dekarbonizációja és az uniós belföldi termelés fellendítése érdekében sürgősen fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek gátolják a beruházásokat ezeken a kiemelt területeken.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A fenntartható közlekedési beruházási tervben meghatározott intézkedések célja, hogy támogassák a FuelEU tengerészeti és a ReFuelEU légiközlekedési rendelet végrehajtását. E rendeleteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) VI. címe, különösen a 100. cikk (2) bekezdése és a 91. cikk alapján fogadták el, amely felhatalmazza az uniós intézményeket arra, hogy megfelelő rendelkezéseket hozzanak a közlekedési ágazatban.

Az uniós fellépés szükségessége

Az alternatív üzemanyagok előállításának jelentős növelése olyan kihívás, amely túl nagy ahhoz, hogy kizárólag nemzeti szinten hatékonyan kezelhető legyen. Eddig az EU-ban csak néhány végleges beruházási döntés született e-üzemanyagokat előállító létesítmények létrehozásáról. Az uniós szintű megközelítés elengedhetetlen a szükséges mértékű támogatás mozgósításához, valamennyi piaci szereplő egyenlő hozzáférésének biztosításához, és a piac széttagoltságának megelőzéséhez. Ez a megközelítés Európa versenyképessége szempontjából is fontos, mivel csökkentené az olajfüggőséget, és piaci lehetőségeket teremtene a tiszta technológiákba irányuló beruházások számára az EU-ban. Végül, az uniós szintű megközelítés biztosítaná azt is, hogy a közlekedési ágazat energetikai átállással kapcsolatos tervei összhangban álljanak az elfogadott célokkal, valamint az uniós és nemzetközi szinten meghatározott megfelelő szabályozási követelményekkel.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A fenntartható közlekedési beruházási terv célja, hogy stratégiai megközelítést vezessen be az összes közlekedési mód dekarbonizációját célzó megoldásokba történő beruházások fellendítése és rangsorolása érdekében. A terv célja különösen a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagokba történő magánberuházások kockázatmentesítése az EU-n belüli gyártásuk növelése és fellendítése érdekében. Ez összhangban áll majd az uniós szabályozási keret dekarbonizációs céljaival. Ugyanakkor meg fogja erősíteni az EU stratégiai autonómiáját, csökkenteni fogja olajfüggőségét, és növelni fogja technológiai vezető szerepét.

A terv olyan megoldásokat vezet be, amelyek segítenek felszámolni azokat a jelenlegi bizonytalanságokat és piaci akadályokat, amelyekkel az üzemanyaggyártók ezen a kialakulóban lévő piacon szembesülnek. Ezek a problémák akadályozzák a beruházókat és az elsőként cselekvőket 5 , és visszatartják őket a beruházási döntések meghozatalától.

E piaci bizonytalanságok mérséklése érdekében a kezdeményezés olyan keretet hoz létre, amely iránymutatást nyújt a beruházóknak, a projektgazdáknak és a közigazgatási szerveknek. Egyértelmű helyzetet teremt azáltal, hogy azonosítja a beruházási hiányokat és az ipari igényeket, és ütemtervet biztosít az egyes közlekedési módokra vonatkozóan, kiemelve a fejlesztéshez szükséges alapvető technológiákat.

A pénzügyi akadályok leküzdése, a projektgazdák végleges beruházási döntéseinek meghozatala és az üzemanyag-előállítás bővítése érdekében a STIP meghatározza a jelenlegi uniós finanszírozási eszközökön belüli célzott rövid távú intézkedéseket, valamint feltárja az uniós tagállamok hozzájárulásainak mozgósítási lehetőségeit. A terv azt is értékelni fogja, hogy szükség van-e a magánberuházások középtávú kockázatmentesítésére szolgáló új mechanizmusokra, például „különbözeti szerződésekre” és „kétoldalú aukciókra”. Emellett ösztönözni fogja az egyes tagállamok beruházási hozzájárulásait, valamint a nemzeti finanszírozás összevonását ezen a stratégiai területen.

A STIP várhatóan felvázolja a nem uniós országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fellendítésére irányuló intézkedéseket is. Az ilyen együttműködés arra koncentrálna, hogy elősegítse a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagokra vonatkozó globális szabványok elfogadását, ezzel ösztönözve az ilyen üzemanyagok előállítását és használatát.

Várható hatások

A fenntartható közlekedési beruházási terv nem jogalkotási szakpolitikai közlemény. Mint ilyen, csak olyan szakpolitikai célkitűzéseket és kiemelt fontosságú kérdéseket érint, amelyek esetében további kezdeményezésekre/intézkedésekre lehet szükség.

Ez a kezdeményezés nagyobb bizonyosságot fog teremteni a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok előállítása terén, és kezelni fogja azokat a finanszírozási és piaci akadályokat, amelyekkel az ipar jelenleg szembesül. Ezáltal megkönnyíti a beruházási döntéseket, és elősegíti, hogy az uniós termelés nagyobb szerepet kapjon az olyan közlekedési módokban használt üzemanyagok kibocsátási intenzitására vonatkozó kötelező uniós célok elérésében, ahol a kibocsátás csökkentése különösen nagy kihívást jelent. Az elsőként cselekvők támogatása várhatóan felgyorsítja mind az ipari szereplők, mind a pénzügyi ágazat tanulási folyamatát, és további magántőkét mozgósít, miközben növeli az EU versenyképességét.

Ez a kezdeményezés valószínűleg jelentős ipari fejlődést is előidéz az EU-ban. Hozzá fog járulni az EU stratégiai autonómiájának és ipari vezető szerepének megerősödéséhez, továbbá növeli az olajenergia-importtól való függetlenségét.

A terv emellett a következőket is szolgálná:

·hozzájárulna egy globális üzemanyag-előállító piac kialakulásához, amely i. globálisan csökkentené az üzemanyagok kibocsátásintenzitását, ii. elegendő termelést biztosítana az uniós végfelhasználók számára, valamint iii. hozzáférést biztosítana az EU számára a kritikus alapanyagokhoz,

·továbbá javítaná az EU pozícióját a globális szabályozások alakításában és befolyásolásában.

Jövőbeli nyomon követés

A fenntartható közlekedési beruházási terv várhatóan a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok előállításának növekedéséhez vezet. Az elért eredményeket a ReFuelEU légiközlekedési és a FuelEU tengerészeti rendeletben meghatározott célok fényében fogják értékelni.

Mivel az új üzemanyag-előállítási projektek kidolgozása hosszú időt vesz igénybe, a Bizottság a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagokkal foglalkozó szövetségen keresztül fogja nyomon követni a végleges beruházási döntéseket. Az ellátási láncot, a pénzügyi ágazatot és a felhasználókat összefogó szövetség rendszeresen nyomon követi az ágazatban tervezett új projekteket. Ezzel párhuzamosan a Bizottság nyomon fogja követni az ipar, a tagállamok, a pénzügyi intézmények, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége fenntartható légijármű-üzemanyagokra vonatkozó éves piaci előrejelzési jelentése és más releváns statisztikai források nyilvános bejelentéseit.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Ez nem jogalkotási kezdeményezés, és világos képet fogalmaz meg a meglévő és tervezett intézkedésekről, elősegítve a közlekedési ágazat fenntarthatóbbá tételét. Meg fogja vizsgálni, hogy az EU és a tagállamok hogyan tudják jobban kihasználni a meglévő támogatási eszközöket a beruházások kockázatmentesítése érdekében, és fel fogja tárni, hogy közép- és hosszú távon szükség van-e jövőbeli változtatásokra és új eszközökre. Nem teremt új jogi kötelezettséget, ezért nincs szükség hatásvizsgálatra. Egyedi hatásvizsgálatokat kell azonban végezni a közleményben bejelenthető konkrét kezdeményezések esetében, és amennyiben a szakpolitikai döntések vagy hatások ezt indokolják.

Konzultációs stratégia

A Bizottság az érintettek lehető legszélesebb körével konzultálni fog annak érdekében, hogy kulcsfontosságú információkat gyűjtsön, és biztosítsa, hogy a kezdeményezés megfelelően tükrözze az Európai Unió közérdekét. A jelenlegi véleményezési felhívás – amely négy hétig marad nyitva – lehetőséget biztosít mind a nagyközönség, mind az érintett érdekelt felek számára, hogy véleményt nyilvánítsanak, valamint adatokat és bizonyítékokat szolgáltassanak.

A Bizottság emellett célzott konzultációkat fog tartani az érintett érdekelt felekkel. Július 17-re végrehajtási párbeszédet szerveztek „A megújuló és alacsony kibocsátású tengeri és légijármű-üzemanyagok előállításának fellendítése az EU-ban” címmel. Ez áttekintette a jelenlegi szabályozási keret végrehajtását, feltárta a végrehajtást akadályozó tényezőket, és megvitatta a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok terén tapasztalható beruházási hiány megszüntetésének lehetséges módjait.

A megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagokkal foglalkozó szövetség keretében szemináriumot/munkaértekezletet szerveztek annak érdekében, hogy további információkat gyűjtsenek a stratégiai érdekelt felektől. Az eseményen az üzemanyag-ellátási lánc és a pénzügyi ágazat 300 tagja vett részt. Strukturált párbeszéd is folyik a kezdeményezés szempontjából releváns közfinanszírozási intézményekkel, például az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal.

Emellett a Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága június 10-én nyilvános rendezvényt szervezett a fenntartható megújuló energiaforrások európai hete keretében, hogy összegyűjtse az érdekelt felek, a nem kormányzati szervezetek és a nagyközönség véleményét.