VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság tervezett jogalkotási munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint megadhassák az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

Jogszabály a digitális méltányosságról

Vezető főigazgatóság (felelős egység)

DG JUST B2

A kezdeményezés várható típusa

Irányelv vagy rendelet

Indikatív ütemterv

2026 harmadik negyedéve

További információk

Fogyasztóvédelmi jog

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A Bizottság 2025. évi munkaprogramjában elismeri, hogy a fogyasztók kulcsszerepet játszanak a szociális piacgazdaságban azzal, hogy hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez és a versenyképesebb egységes piac működéséhez. A közelmúltban elfogadott jogszabályok, például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a digitális piacokról szóló jogszabály várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a fogyasztóvédelemre. Folytatni kell azonban a fennmaradó hiányosságok kezelésére, a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére és a hatékony végrehajtás biztosítására irányuló munkánkat.

Válaszul az azzal kapcsolatos egyre több aggályra, hogy a digitális korban méltánytalanság éri a fogyasztókat, a 2020–2025-ös időszakra szóló új fogyasztóügyi stratégiában bejelentették, hogy a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok továbbra is kellően magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak-e a digitális környezetben. E célból a Bizottság elvégezte és 2024. október 3-án közzétette az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálatát 1 a digitális méltányosság szempontjából.

E célravezetőségi vizsgálat eredményeinek megszületését követően Ursula von der Leyen elnök felkérte Michael McGrath biztost, hogy dolgozza ki a digitális méltányosságról szóló jogszabályt a megtévesztő tervezési megoldásokhoz (sötét megoldások), a közösségi médiában szereplő véleményvezérek által folytatott félrevezető marketinghez, a digitális termékek függőséget okozó kialakításához és az online profilalkotáshoz kapcsolódó etikátlan technikák és kereskedelmi gyakorlatok kezelése érdekében, különösen a fogyasztók sebezhetőségeinek kereskedelmi célú kihasználása esetére. Ezek a megfontolások tükröződni fognak a hamarosan elfogadásra kerülő, a 2025–2030-as időszakra szóló fogyasztóügyi stratégiában és az egységes piac fogyasztóira vonatkozó új cselekvési tervben is.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az uniós fogyasztóvédelmi jog elmúlt 50 évben bekövetkezett fejlődésének eredményeként az uniós fogyasztók a világon a legvédettebbek közé tartoznak, az online és offline térben egyaránt. A közelmúltban elfogadott digitális jogszabályok jelentős javulást hoztak a fogyasztóvédelem területén. A Bizottság az uniós fogyasztóvédelmi szabályok digitális méltányosságot górcső alá vevő célravezetőségi vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy bár a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok továbbra is relevánsak és szükségesek a magas szintű fogyasztóvédelem és a digitális egységes piac hatékony működésének biztosításához, nem alkalmasak teljes mértékben azon konkrét káros gyakorlatok és kihívások kezelésére, amelyek az online környezetben érik a fogyasztókat. A célravezetőségi vizsgálat megállapításai rámutatnak a fogyasztóvédelem bizonyos hiányosságaira és kiemelik azokat a területeket, ahol jogbizonytalanság uralkodik. A fogyasztók túl gyakran vannak kitéve olyan gyakorlatoknak, mint az interfészek megtévesztő vagy manipulatív kialakítása (megtévesztő tervezési megoldások), a függőséget okozó jellemzők, a fogyasztók sebezhetőségét kihasználó tisztességtelen személyre szabási gyakorlatok, az online véleményvezérek általi megtévesztő marketing, valamint a digitálistartalom-szolgáltatási szerződések kezelésének nehézségei. A meglévő, nagyrészt elveken alapuló szabályok nem nyújtanak kellő jogbiztonságot sem a vállalkozások, sem a hatóságok számára.

Az elmúlt években az EU számos új jogszabályt fogadott el, amelyek jelentősen megerősítik digitális szabálykönyvét, például a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, a digitális piacokról szóló jogszabályt és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, az adatrendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv mellett. Ezek az eszközök kiegészítik az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, és csökkentik az online térben jelentkező konkrét problémákhoz kapcsolódó kockázatokat és károkat. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új korlátozásokat vezetett be az online platformokon előforduló számos tisztességtelen gyakorlatra vonatkozóan. Összességében azonban elmondható, hogy a kereskedők (pl. online platformok) vagy a technológiák (pl. mesterségesintelligencia-rendszerek) bizonyos típusaira vonatkozó szabályokat előíró más digitális jogszabályokkal együtt értelmezett fogyasztóvédelmi szabályok digitális területen történő alkalmazása összetett feladat, és továbbra is vannak konkrét hiányosságok.

A kezdeményezés által orvosolni kívánt főbb problémák a következők:

·a fogyasztókat, köztük a kiszolgáltatott fogyasztókat, például a kiskorúakat érő digitális méltánytalanság, ami az optimálistól elmaradó fogyasztói döntésekhez vezet, amelyek pénzügyi kárt, időveszteséget, káros egészségügyi hatásokat okoznak és közvetett hatásokkal, például környezeti költségekkel járnak, valamint

·a vállalkozásokra vonatkozó nem egyértelmű szabályozás és a piac széttagoltsága magasabb üzleti költségekhez, a határokon átnyúló kereskedelem akadályaihoz/elszalasztott üzleti lehetőségekhez és tisztességtelen versenyhez vezet, különösen a nem uniós kereskedők részéről.

A Bizottság célravezetőségi vizsgálatában megadott becslése szerint a fogyasztóknak az online térben okozott pénzügyi kár évente legalább 7,9 milliárd EUR – ezzel valószínűleg alábecsüli a probléma súlyosságát, mivel nem veszi számításba sem a fogyasztók időveszteségét, sem a nem vagyoni hátrányt, például a mentális károsodást. Uniós beavatkozás nélkül a helyzet valószínűleg súlyosbodni fog, tekintettel az évek során a fogyasztókat érő, növekvő anyagi károkra, az e-kereskedelem gyors növekedésére és a technológiai fejlődésre.

Ezen túlmenően a Bizottság az EU versenyképességének növelésére irányuló célkitűzésének megvalósítása során az egyszerűsítésre és az egységes piac akadályainak felszámolására irányuló intézkedésekre összpontosít. A fogyasztóvédelem területén a jogi szabályozás célravezetőségi vizsgálata kiemelte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos egyértelműség és jogbiztonság jelenlegi hiányát, rámutatva, hogy ennek hátterében a jogérvényesítés hiánya, a meglévő szabályozási hiányosságok és a piac széttöredezettsége áll, amit az okoz, hogy a tagállamok szabályozásokat vezetnek be ezeken a területeken, vagy mérlegelik azok bevezetését. Ezek a problémák kedvezőtlen hatással vannak az egységes piacra és az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételeire.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.

Az uniós fellépés szükségessége

A tagállamok egyéni fellépéséhez képest az uniós beavatkozás valószínűleg sokkal nagyobb hatást gyakorol azon szakpolitikai és szabályozási megközelítések kidolgozására, amelyek a fogyasztóvédelem javítását célozzák a digitális környezetben. A digitális szolgáltatásnyújtás, a digitális tartalomszolgáltatás és az e-kereskedelem gyakran határokon átnyúló jellegű, és a fogyasztók egyre gyakrabban vásárolnak az interneten. A nemzeti fellépés ezért nem elegendő a fogyasztóvédelem hatékony szabályozásához ebben a környezetben. Emellett több tagállam már megkezdte bizonyos problémás területek szabályozását. Ez uniós szintű fellépés hiányában a piac széttagoltabbá és a szabályozás bonyolultabbá válásához, valamint a termékeiket határokon átnyúlóan kínáló kereskedők megfelelési költségeinek növekedéséhez vezet.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A digitális méltányosságról szóló jogszabály az online fogyasztóvédelem terén feltárt hiányosságok és jogbizonytalanság kezelésére fog összpontosítani, ugyanakkor teljes mértékben ki fogja egészíteni a fent említett meglévő jogszabályokat. E célból hatásvizsgálat tárná fel, hogy milyen alternatívák segítségével lehetne jobban védeni a fogyasztókat és növelni a bizalmukat az online környezetben. Ennek keretében felmérné többek között, hogy szükség van-e célzott tilalmakra, például az alábbiak tekintetében:

·annak megakadályozása, hogy a kereskedők olyan megtévesztő tervezési megoldásokat és egyéb tisztességtelen technikákat alkalmazzanak, amelyek nyomás alá helyezik, megtévesztik és manipulálják a fogyasztókat az interneten;

·online tapasztalataik feletti nagyobb kontroll biztosítása a fogyasztók számára azáltal, hogy jogszabály foglalkozik az olyan függőséget okozó tervezési funkciókkal, amelyek arra késztetik a fogyasztókat, különösen a kiskorúakat, hogy túl sok időt és pénzt költsenek online árukra és szolgáltatásokra;

·a digitális termékek – például a videojátékok – problémás jellemzőinek kezelése, különös tekintettel a kiskorúakra gyakorolt hatásukra;

·a problémás személyre szabási gyakorlatok kezelése, beleértve azokat a helyzeteket is, amikor a fogyasztók sebezhetőségét használják ki személyre szabott hirdetések és árképzés céljából;

·a véleményvezérek káros gyakorlatainak megelőzése, például az, hogy nem tesznek közzé kereskedelmi tájékoztatást és káros termékeket népszerűsítenek a követőik számára, valamint a velük együttműködő vállalatok felelősségének tisztázása;

·bizonyos tisztességtelen árképzési gyakorlatok betiltásának lehetősége (pl. „adagoló árazás”, „kiinduló” árak alkalmazása, ha a kereskedő dinamikus árképzést alkalmaz, százalékban/abszolút értékben megadott kedvezmények, amelyek félrevezetik a fogyasztót a promóció jellegét illetően);

·a digitális szerződésekkel kapcsolatos problémák kezelése (pl. az előfizetések nehéz lemondása, automatikus megújítás vagy ingyenes próbahasználat fizetett előfizetéssé alakítása, csevegőrobotok használata ügyfélszolgálat gyanánt).

A fiatalok fontos fogyasztói szegmensnek számítanak. Sajátos fogyasztási szokásokkal rendelkeznek, és gyakran az új technológiák és a digitális termékek korai felhasználóiként járnak el. A kiskorúak védelme alapvető és átfogó prioritás lesz amikor a Bizottság értékelni fogja a fenti kérdésekkel kapcsolatos káros gyakorlatokkal szembeni megfelelő és fokozott védelem biztosításának lehetséges alternatíváit.

Emellett a digitális méltányosságról szóló jogszabály lehetőséget nyújt az észszerűsítésre és az egyszerűsítésre. Hatásvizsgálat elemezhetné, hogy miként lehet egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a vállalkozások számára, csökkenteni a piac széttagoltságát és a jogbizonytalanságot, megkönnyíteni a végrehajtást. Értékelhetné az egyszerűsítési intézkedéseket is, például az ugyanazon kereskedővel folytatott ismétlődő ügyletekben (pl. alkalmazáson belüli vásárlások) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó bizonyos követelmények, valamint a fogyasztó bizonyos előfizetéses szolgáltatásokra vonatkozó elállási joga tekintetében.

A hatásvizsgálat azt is mérlegelni fogja, hogy a biztonságos és átlátható digitális interakciókat támogató digitális eszközök, például az európai digitális személyazonosság és az európai üzleti tárcák hogyan könnyíthetik meg a végrehajtást.

C. Várható hatások

A kezdeményezés valószínűleg javítani fogja a fogyasztók védelmét a digitális ágazatban, és az alábbi szempontokból fejt ki hatást:

-Gazdasági hatás: a tisztességtelen digitális piaci gyakorlatok visszaszorítása révén a kezdeményezés várhatóan csökkenti a fogyasztóknak okozott károkat és növeli a fogyasztói bizalmat. Emellett kiszámíthatóbb jogi keretet hoz létre, és csökkenti a megfelelési költségeket, különösen a termékeiket a határokon túl kínáló kereskedők esetében, csökkenti a piac széttagoltságát és fellendíti a határokon átnyúló kereskedelmet, hozzájárulva a versenyképesség növeléséhez.

-Társadalmi hatás: a jobb fogyasztóvédelem, különösen a kiszolgáltatott csoportok, például a kiskorúak esetében, valószínűleg fokozza a jóllétet és előmozdítja a méltányosabb digitális környezetet, csökkentve a fogyasztók bizonytalanságát.

-Környezeti hatás: a fogyasztók hatékonyabb védelme és az online tapasztalataik ellenőrzéséhez szükséges eszközök biztosítása szintén hozzájárul az EU zöld átállási céljaihoz.

-Az alapvető jogokra és az egyenlőségre gyakorolt hatás, különös tekintettel a kiszolgáltatott fogyasztók és kiskorúak védelmére.

-Hozzájárulás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz: a kezdeményezés az etikus üzleti magatartás előmozdítása révén különösen a 12. fenntartható fejlődési célhoz (Felelős fogyasztás és termelés) igazodik.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat

A digitális méltányosságról szóló jogszabályra vonatkozó kezdeményezés előkészítésének támogatása és a Bizottság döntéshozatali folyamatának alátámasztása érdekében hatásvizsgálat készül, amely értékelni fogja a javasolt intézkedések gazdasági, társadalmi, környezeti és szabályozási hatásait, valamint a versenyképességre, az alapvető jogokra és a fenntartható fejlődési célokra gyakorolt hatást.

Tanulmány készül, amely a Bizottság hatásvizsgálati munkáját alátámasztó bizonyítékokkal és elemzésekkel szolgál.

Konzultációs stratégia

A Bizottság a konzultáció révén a következő célcsoportok véleményét szeretné megismerni: a fogyasztók, a tagállami hatóságok és valamennyi érdekelt fél, például a polgárok/fogyasztók, a kiskorúakat képviselő egyesületek és a kiszolgáltatott fogyasztók egyéb csoportjai; a nemzeti fogyasztói szervezetek és azok uniós ernyőszervezetei; a vállalkozások, beleértve a kisvállalkozások különböző típusait; a véleményvezérek; a digitális szolgáltatásnyújtásban, a digitális tartalomszolgáltatásban, az e-kereskedelemben és a kiskereskedelemben európai és nemzeti szinten részt vevő vállalkozásokat képviselő szervezetek, valamint az egyes ágazatokban (pl. közösségi média, videojátékok) működő vállalkozásokat képviselő szervezetek; a fogyasztói hálózatok, Safer Internet Központok, nem kormányzati szervezetek vagy tudományos körök.

A konzultációs tevékenységek körébe tartozik a véleményezési felhívás, a nyilvános konzultáció (amelyre 2025 harmadik negyedévében kerül sor az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon), (az alátámasztó tanulmányt készítő vállalkozója általi) célzott felmérések és interjú, az érdekelt felekkel tartott két- és többoldalú találkozók és nyilvános rendezvények (pl. a 2025. évi európai fogyasztói csúcstalálkozó).

A nyilvános konzultációra 12 hét áll rendelkezésre, és azt további célzott konzultációk, többek között végrehajtási párbeszéd kísérik. A nyilvános konzultáció az EU mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető lesz, biztosítva a széles körű hozzáférést.

A Bizottság a nyilvános konzultációlezárását követő 8 héten belül közzéteszi az arra vonatkozó összefoglaló jelentést, és a hatásvizsgálati jelentés tartalmazni fog egy, az összes konzultációs tevékenységre kiterjedő végleges összefoglaló jelentést.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

E konzultáció célja, hogy összegyűjtse az összes érdekelt fél véleményét arról, hogy miként biztosítható a fogyasztók és a vállalkozások számára a fogyasztói ügyletek méltányossága a digitális egységes piacon, hogyan javítható a jogbiztonság, biztosítható a hatékony végrehajtás és miként előzhető meg a piac széttagoltsága. A Bizottság az összegyűjtött visszajelzéseket fel fogja használni a hatásvizsgálathoz, és a jogalkotási javaslat alátámasztásához, biztosítva, hogy a kezdeményezésben tükröződjenek a valós kihívások/tendenciák és az érdekelt felek aggályai.

Célközönség

A konzultáció az érdekelt felek széles körét célozza annak átfogó értékelése érdekében, hogy miként lehetne megerősíteni az online fogyasztóvédelmet.