VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat.

A kezdeményezés címe

A szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló új cselekvési terv

Vezető főigazgatóság – felelős egység

A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló új cselekvési terv

Indikatív ütemterv

2025. negyedik negyedév

További információk

A szociális jogok európai pillére

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A szociális jogok európai pillére (a továbbiakban: pillér) a méltányosabb és befogadóbb szociális Európa uniós tervezete, amely védi polgárait, miközben hozzájárul a jobb élet- és munkakörülményekhez. A 2021. évi cselekvési terv 75 intézkedést terjesztett elő, amelyeket a Bizottság a legutóbbi megbízatása során vállalt meghozni a pillér végrehajtása érdekében, és három, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célt határozott meg a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozóan. Az első cselekvési terv kezdetétől számított négy év elteltével a politikai és a szakpolitikai környezet jelentősen megváltozott. A 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban Ursula von der Leyen elnök bejelentette a pillérre vonatkozó új cselekvési tervet, amelynek célja, hogy új lendületet adjon azokon a területeken, ahol előrelépésre van szükség, és keretbe foglalja a pillér elveinek Unió-szerte való megvalósítására irányuló uniós erőfeszítéseket. Mînzatu ügyvezető alelnök 2025-ben ismerteti az új cselekvési tervet. A terv a 2021. évi cselekvési tervre fog épülni, és olyan kezdeményezéseket fog meghatározni, amelyeket a Bizottság jelenlegi megbízatása során fog kidolgozni a pillér végrehajtásának további mélyítése és a tagállamok támogatása érdekében, tiszteletben tartva a nemzeti szociális modelleket az EU 2030-ra kitűzött kiemelt céljainak elérése érdekében.

Az új cselekvési terv tükrözni fogja a gyorsan változó társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci, demográfiai és geopolitikai környezet által keretezett legrelevánsabb kihívásokat és lehetőségeket, valamint a versenyképességgel, a digitális és zöld átállással és a felkészültséggel kapcsolatos kulcsfontosságú politikai prioritásokat, amelyek egyértelmű emberi dimenzióval rendelkeznek.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az új cselekvési terv pozitív menetrendet fog bemutatni, új lendületet adva a szociális Európa számára, és valamennyi uniós prioritásban érvényesítve a szociálpolitikákat. Ez a 2030-ra kitűzött kiemelt szociális célok eléréséhez is fontos lépés. 

Az első cselekvési tervben szereplő kezdeményezések a terveknek megfelelően valósultak meg, de a helyszíni végrehajtás gyakran még kezdetleges, és csak korlátozott utólagos értékelések állnak rendelkezésre. Ebben az új jogalkotási ciklusban ezért a meglévő intézkedések hatékony végrehajtására és érvényesítésére kell összpontosítani. Ez különösen fontos, mivel a pillér végrehajtása az uniós intézmények, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom közös felelőssége. A végrehajtáson túl további szakpolitikai kezdeményezések szükségesek a gyorsan változó környezethez, valamint az uniós munkaerőpiacok és jóléti rendszerek igényeihez való alkalmazkodáshoz.

Ami a 2030-ra kitűzött kiemelt szociális célok elérése terén elért eredményeket illeti, az EU közel van a foglalkoztatási cél eléréséhez (2023-ban 75,3% volt az arány a 2030-ra kitűzött 78%-os célhoz képest), de van még mit tenni mind a készségek terén (2022-ben 39,5%, miközben a cél 60%), mind a szegénység csökkentésére vonatkozó célok tekintetében (1,6 millióval kevesebb embert fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye, miközben a cél 15 millióval kevesebb ember lenne). Egyenlőtlen az előrehaladás a részcélok, nevezetesen a következők tekintetében is: a nemek közötti foglalkoztatási különbség, a koragyermekkori nevelés és gondozás biztosítása, a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok arányának csökkenése, az alapvető digitális készségek, a korai iskolaelhagyás és a gyermekszegénység.

A gyorsan változó társadalmi-gazdasági, munkaerőpiaci, demográfiai és geopolitikai környezetben az új cselekvési terv tükrözni fogja a versenyképesség, a felkészültség, a demokrácia és a magas szintű szociális normák közötti szoros kapcsolatokat. Jólétünk és termelékenységünk, valamint a zöld, a digitális és a társadalmi átállás sikere szempontjából elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk a gazdasági és munkaerőpiaci változások gyors tempójával. Az új cselekvési terv ezt a munkát fogja keretbe foglalni, biztosítva a társadalmi méltányosságot, ugyanakkor tiszteletben tartva az egyes országok saját szociális modelljeit.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Tárgytalan

Az uniós fellépés szükségessége

Az új cselekvési terv a 2021. évi cselekvési terv eredményeire fog épülni, és kezelni fogja az újonnan felmerülő kihívásokat és a megszüntetendő hiányosságokat.

Az új cselekvési terv erősíteni fogja a koordinációt, és elő fogja mozdítani a foglalkoztatási és szociálpolitikák koherensebb és összehangoltabb megközelítését, ezáltal segítve annak biztosítását, hogy valamennyi tagállam előrelépést érjen el a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok tekintetében.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

Ez az új cselekvési terv várhatóan új lendületet ad a szociális jogok európai pillére végrehajtásának, és támogatja a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, kiemelt uniós szociális célok 2030-ig történő elérését. Tükrözi majd az első cselekvési terv felülvizsgálatának eredményeit, számba veszi az elért eredményeket, és azonosítja a kezelendő hiányosságokat. A kezdeményezéshez választott eszköztípus (bizottsági közlemény és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum) az arányosság elvével összhangban nem haladja meg a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

Várható hatások

Az új cselekvési terv várhatóan pozitív társadalmi hatásokkal fog járni a lakosság nagy szegmensére nézve, mivel a pillér 20 alapelvéhez kapcsolódó kezdeményezésekre terjed ki, és hozzájárul a 2030-ra kitűzött kiemelt szociális célok eléréséhez. Az új cselekvési terv valószínűleg pozitív gazdasági hatásokkal is jár majd az olyan kezdeményezések révén, amelyek ösztönzik a készségekbe való beruházást és a munkaerőhiány kezelését. Összességében a szociális beruházások hozzá fognak járulni egy versenyképesebb és reziliensebb gazdasághoz, amely képes a sikeres digitális, zöld és demográfiai átállásra. Az új cselekvési terv hozzá fog járulni a régiók közötti kohézióhoz és számos fenntartható fejlődési cél eléréséhez: 1 (a szegénység felszámolása), 3 (egészség és jóllét), 4. (minőségi oktatás), 5. (nemek közötti egyenlőség), 6. (tiszta víz és alapvető köztisztaság), 8. (tisztességes munka és gazdasági növekedés), 10 (egyenlőtlenségek csökkentése) és 17. (partnerségek).

Jövőbeli nyomon követés

Az új cselekvési terv végrehajtásának nyomon követésére adott esetben az európai szemeszter, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás, továbbá a foglalkoztatás területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer keretében kerül sor. Mivel elsősorban meglévő mechanizmusok alkalmazására kerül sor, nem keletkezik további jelentéstételi teher. Az új cselekvési terv részét képező egyedi kezdeményezések – adott esetben – saját nyomon követéssel és értékeléssel fognak rendelkezni. Továbbá valószínű, hogy a javaslat részét képezi majd az új cselekvési terv – annak vége felé történő – felülvizsgálata is. Az első cselekvési terv tapasztalatai alapján a cél egy megbízhatóbb értékelési stratégia biztosítása az első naptól kezdve.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

A közleményhez nincs szükség hatásvizsgálatra. Adott esetben hatásvizsgálatra kerülhet sor a közleményben bejelentett konkrét kezdeményezésekre vonatkozóan.

Konzultációs stratégia

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció célja, hogy támogassa az első cselekvési terv felülvizsgálatát, és lehetővé tegye az érdekelt felek számára, hogy észrevételeket tegyenek az új cselekvési terv által kezelendő kulcsfontosságú témákkal kapcsolatban. A kezdeményezés más releváns kezdeményezésekkel – például a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervvel és a szegénység elleni stratégiával – kapcsolatban folytatott célzott konzultációk eredményeire is épít. A nyilvános konzultáció, amely során a válaszokat a 24 hivatalos nyelven lehet megadni, 12 hétig tart, és hozzáférhető formátumban elérhető lesz a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” portálján.

Emellett célzott konzultációkat tervezünk az érdekelt felekkel (pl. a tagállamokkal, az uniós szociális partnerekkel, az uniós civil társadalmi szervezetekkel, a Tanács szociális védelemmel és foglalkoztatással foglalkozó bizottságaival, a Régiók Bizottságával, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és az Európai Parlamenttel). A tényszerű összefoglaló jelentést a nyilvános konzultáció lezárása után 8 héttel tesszük közzé. A megállapításokat összegző jelentés foglalja össze, és hozzáférhető formában nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek a Bizottság konzultációs honlapján.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A szociális jogok európai pillére (a továbbiakban: pillér) a méltányosabb és befogadóbb szociális Európa uniós tervezete, amely védi polgárait, miközben hozzájárul a jobb élet- és munkakörülményekhez. Első cselekvési terve hozzájárult ahhoz, hogy a pillér elveit konkrét intézkedésekké alakítsák. A 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők határozott elkötelezettségére építve szilárdan rögzítette a foglalkoztatási és szociális kérdéseket az uniós politikai menetrend középpontjában, hogy életre keltse a pillért, és megvalósítsa a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó 2030-as uniós szociális célokat. 

E konzultáció célja, hogy összegyűjtse az érdekelt felek – köztük magánszemélyek és szervezetek – véleményét az első pillérre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról és hatásáról, valamint az új cselekvési terv kívánt célkitűzéseiről és tartalmáról.

Célközönség

A konzultációban uniós és nem uniós polgárok, és egyéb érdekelt felek is részt vehetnek.