VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

A kezdeményezés címe

Mezőgazdaság – a generációs megújulásra vonatkozó stratégia

Vezető főigazgatóság – felelős egység

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság,

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Indikatív ütemterv

2025. harmadik negyedév

További információk

Fiatalok a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben – Európai Bizottság

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A mezőgazdaságon belüli generációs megújulás kulcsfontosságú prioritás az EU számára, amit a 2023–2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitika (KAP) is tükröz, amely előírja a tagállamok számára, hogy a közvetlen kifizetések legalább 3%-át a fiatal mezőgazdasági termelőket támogató intézkedésekre kell fordítaniuk. Mivel azonban a KAP önmagában nem képes teljes mértékben kezelni az olyan akadályokat, mint a földhöz, a tőkéhez, a tudáshoz, az innovációhoz és a vidéki szolgáltatásokhoz való hozzáférés, szélesebb körű stratégiai megközelítésre van szükség.

Ezt felismerve Ursula von der Leyen elnök az Európai Bizottságnak szóló, 2024–2029-es politikai iránymutatásába belefoglalta a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, és megbízta Hansen biztost, hogy dolgozzon ki egy új stratégiát a mezőgazdaságon belüli generációs megújulásra vonatkozóan. A generációs megújulás kérdésének fontosságát az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd is kiemelte. A Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2025-ben előterjeszti a stratégiát, a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép is megerősíti. A stratégia célja a családi gazdaságok megerősítése és a tőkéhez való hozzáférés javítása – a tagállamok és az érdekelt felek kulcsfontosságú szerepet játszanak a siker biztosításában.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az európai mezőgazdasági ágazat demográfiai kihívással néz szembe, mivel idősödik a munkaerő, és csökken a fiatal mezőgazdasági termelők és vezetők száma. 2020-ban az EU-ban a mezőgazdasági termelők átlagéletkora 57 év volt; mindössze 12%-uk volt 40 év alatti, és e fiatal mezőgazdasági termelőknek csupán 2,5%-a volt nő. Ez az egyensúlyhiány veszélyezteti a mezőgazdaság, az élelmezésbiztonság és a vidéki gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságát. Míg egyes tagállamok relatíve jó helyzetben vannak, mások nehézségekbe ütköznek a tekintetben, hogy új generációkat vonzzanak a gazdálkodásba. Fellépés nélkül a gazdálkodás mint életképes foglalkozás veszélyben van, ami a földterületek termelésből való kivonásához, termelési kockázatokhoz és a vidék elnéptelenedéséhez vezet.

A fiatal mezőgazdasági termelők előtt számos akadály áll:

·a földterülethez való hozzáférés: a magas árak és az elérhetőség alacsony aránya korlátozzák a lehetőségeket az új belépők számára, és megnehezítik a fiatal mezőgazdasági termelők számára a földszerzést,

·hitelhez jutás: a fiatal mezőgazdasági termelők a magas hitelfelvételi költségek, az eszközök hiánya és a mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatos érzékelt kockázatok miatt kihívásokkal szembesülnek a finanszírozás biztosítása terén,

·a tudáshoz és az innovációhoz való hozzáférés: a piaci volatilitás, az éghajlati kockázatok és a magas kezdeti beruházási költségek bizonytalanságot teremtenek a jövedelmezőséget illetően, és eltántorítják az új belépőket attól, hogy innovatív gyakorlatokat és technológiákat alkalmazzanak,

·az általános szolgáltatásokhoz való hozzáférés: a vidéki területeken az alapvető szolgáltatások – többek között az egészségügyi ellátás, az oktatás és a digitális infrastruktúra – elérhetőségének alacsonyabb mértéke csökkenti a mezőgazdaság mint karrier vonzerejét a fiatalok számára.

Bár a KAP hozzájárult a generációs megújuláshoz, és továbbra is elengedhetetlen e célkitűzés eléréséhez, e kihívások kezeléséhez átfogó, valamennyi érintett szereplőt bevonó megközelítésre van szükség. Összehangolt erőfeszítések nélkül az EU a fiatal mezőgazdasági termelők számának további csökkenését kockáztatja, ami a következőket eredményezi:

·idősödő munkaerő,

·több gazdaságbezárás, ami hatással van az élelmiszer-termelésre, a vidéki foglalkoztatásra és a gazdaságra,

·a technológiák bevezetésének és a fenntartható gyakorlatoknak az alacsonyabb aránya, ami stagnáláshoz vezet,

·a vidéki területek hanyatlása, ami súlyosbítja az elnéptelenedést.

E kockázatokra tekintettel az EU stratégiai megközelítése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a mezőgazdaság életképes és vonzó maradjon a jövő nemzedékei számára.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A Bizottság ezt a közleményt az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkében foglalt kezdeményezési joga alapján javasolja. A stratégia szerinti konkrét kezdeményezések jogalapját a végrehajtási szakaszban határozzák meg.

Az uniós fellépés szükségessége

Uniós szintű stratégiára van szükség, mivel az olyan kihívásokat, mint a munkaerő elöregedése és a fiatal mezőgazdasági termelők számának csökkenése, nem lehet egyetlen uniós szakpolitikával vagy az egyes tagállamoknak egyedül kezelni. Az olyan kérdések, mint a földterületek termelésből való kivonása és az élelmezésbiztonsági kockázatok, határokon átnyúló következményekkel járnak, és több országot érintenek. A belépés akadályai, például a földhöz és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák Unió-szerte gyakoriak, és összehangolt fellépést igényelnek. Egy uniós szintű stratégia ösztönözheti a tagállamok közötti együttműködést, valamint a bevált gyakorlatok és az innovatív megoldások megosztását. Emellett alapot biztosít az uniós szakpolitikákon és finanszírozáson keresztüli további támogatáshoz is. E kérdések uniós szintű kezelésével a stratégia célja egy dinamikusabb, reziliensebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági ágazat létrehozása.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A generációs megújulás előtt álló akadályok felszámolása elengedhetetlen a mezőgazdasági ágazat vonzóbbá tételéhez. Különösen fontos a földhöz, a beruházásokhoz és a készségekhez való hozzáférés. A valódi generációs megújulás ösztönzéséhez a társadalom egészére kiterjedő megközelítésre, valamint a különböző – gyakran nemzeti vagy regionális szintű – területeket és felelősségi köröket összefogó szakpolitikák kombinációjára van szükség.

Ez a stratégia mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten ajánlásokat fogalmaz meg a szakpolitikai válaszlépésekre és a szükséges intézkedésekre, például az Erasmus+ keretében megvalósuló kezdeményezésekre, a pénzügyi eszközökre, a lakhatásra, a mentális egészségre, a nyugdíjrendszerekre és az utódlástervezésre, a vidékfejlesztésre, az energiapolitikára, a mobilitásra és az idegenforgalomra, a digitalizációra stb. vonatkozóan.

Ezek az intézkedések elősegítik a generációs megújulást a mezőgazdaságban, biztosítják az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát, és hozzájárulnak egy dinamikusabb és reziliensebb gazdálkodó közösség megteremtéséhez Unió-szerte.

Valószínűsíthető hatások

A stratégia várhatóan pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti hatással fog járni. Társadalmi célja az egyenlőség javítása, különösen a nők és a fiatalok esetében, valamint a vidék elnéptelenedésének csökkentése. Környezetvédelmi szempontból ösztönözni fogja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Támogatni fogja a fiatal mezőgazdasági termelőket, fellendíti a vidéki gazdaságokat, és hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és a munkahelyteremtéshez. Várhatóan Európa vidéki területei fogják a legnagyobb hasznot húzni a kezdeményezésből, míg az EU hosszú távon javítani fogja az élelmezésbiztonságot és a fenntarthatóságot. A stratégia beépül az Egyesült Nemzetek egyes fenntartható fejlődési céljaihoz való uniós hozzájárulásba: az 1. fenntartható fejlődési cél (a szegénység felszámolása), a 2. fenntartható fejlődési cél (az éhezés megszüntetése), a 8. fenntartható fejlődési cél (tisztességes munka) és a 13. fenntartható fejlődési cél (éghajlat-politikai fellépés).

Jövőbeli nyomon követés

A stratégia politikai és pénzügyi intézkedésekből fog állni. A 2027 utáni új KAP-ra vonatkozó javaslatot szorosan nyomon fogják követni a jelenlegi KAP teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretében már rendelkezésre álló intézkedések és mutatók révén. A Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának a stratégia végrehajtásáról és előrehaladásáról.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Tekintettel a bizottsági kezdeményezés (bizottsági közlemény) nem jogalkotási jellegére, a stratégiát nem kíséri hatásvizsgálat. Az e stratégiából eredő jogalkotási javaslatok azonban a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban hatásvizsgálat(ok) tárgyát fogják képezni.

Konzultációs stratégia

A Bizottság 2024 decemberében elindította a kulcsfontosságú érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot. Ezek a célzott konzultációk folyamatban vannak, és a fiatal mezőgazdasági termelők képviselőinek, a vidéki fiataloknak, valamint a tagállamok szakértőinek a részvételével zajlanak (az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Testületben), a mezőgazdasági civil párbeszédben részt vevő csoportokban és az ifjúságpolitikai párbeszédekben. További nyilvános konzultáció nincs tervben. Ez a véleményezési felhívásra vonatkozó dokumentum, amely négy hétig és 24 uniós nyelven érhető el az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon, valamennyi érdekelt féltől, köztük a nagyközönségtől is fog visszajelzéseket gyűjteni. A beérkezett visszajelzéseket a stratégia összegzi és elemzi. Kérjük a válaszadókat, hogy gondolkodjanak el a következőkön, és járuljanak hozzá azokhoz: i. a stratégia kiemelt szempontjai (földhöz, hitelhez, tudáshoz és általános szolgáltatásokhoz való hozzáférés), ii. az, hogy a jelenlegi KAP és az uniós szakpolitikák megfelelően kezelik-e ezeket a kérdéseket, iii. a stratégia további prioritásai.