VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

EGYIDEJŰLEG ZAJLÓ ÉRTÉKELÉSHEZ ÉS HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a tervezett kezdeményezésről, és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit is.

A kezdeményezés címe

A digitális hálózatokról szóló jogszabály

Vezető főigazgatóság (felelős egység)

Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (B1. egység – Elektronikus hírközlési politika, végrehajtás és érvényesítés)

A kezdeményezés várható típusa

Jogalkotási javaslat

Indikatív ütemterv

2025. negyedik negyedév

További információk

Szakpolitikák | Kapcsolódás 

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Amint az a Letta-, a Draghi- és a Niinistö-jelentésben, valamint a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című bizottsági közleményben is szerepel, az élvonalbeli digitális hálózati infrastruktúra döntő fontosságú az európai gazdaság jövőbeli versenyképessége, a biztonság és a szociális jólét szempontjából. Elengedhetetlen, hogy a végfelhasználók és a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok számára is biztosított legyen a magas színvonalú, megbízható és biztonságos konnektivitás. Az ilyen szolgáltatások teljesítményére és biztonságára vonatkozó követelmények egyre növekvő jelentősége miatt a digitális hálózatok jelenleg technológiai átalakuláson mennek keresztül, amely során a felhőalapú és pereminformatikai megoldások a konnektivitási infrastruktúra szerves részévé válnak. Elengedhetetlen egy olyan modern és egyszerűsített jogi keret kialakítása, amely ösztönzi a hagyományos hálózatokról az üvegszálas, 5G-s és felhőalapú infrastruktúrákra való átállást, valamint a nagyobb léptéket a szolgáltatásnyújtás és a határokon átnyúló működés révén. Ezt a kérdéskört először a Bizottság 2024. évi, „Hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek?” című fehér könyve vizsgálta. A digitális hálózatokról szóló jogszabálynak a Bizottság 2025. évi munkaprogramja keretében 2025 negyedik negyedévére tervezett elfogadása, amelyet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EEHK) és a kapcsolódó jogi aktusok felülvizsgálata és értékelése kísér, lehetőséget kínál a jogi keretnek a versenyképesség megerősítése és az integráltabb egységes piac előmozdítása érdekében való egyszerűsítésére és további harmonizálására.

Értékelés

Az EEHK 122. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia ennek az irányelvnek a 2020. december 21-i alkalmazása óta való működését, különös tekintettel a 61. cikk (3) bekezdésére, valamint a 76., 78. és 79. cikkre. Ezenkívül a 122. cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlemények tükrében felül kell vizsgálnia az egyetemes szolgáltatások körét. A 123. cikk előírja továbbá azt is, hogy a Bizottságnak jelentést kell készítenie a végfelhasználói jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról.

Az EEHK felülvizsgálata értékelni fogja annak működését a jelenlegi célkitűzéseknek, valamint annak a fényében, hogy az megfelel-e a legfontosabb feltárt új kihívásoknak. A relevancia, az eredményesség, a hatékonyság, az uniós hozzáadott érték és a koherencia értékelési kritériumait fogja megvizsgálni a legfontosabb területeken.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az uniós konnektivitási ágazat még mindig széttagolt a nemzeti határok mentén, ezért a végfelhasználók és az uniós gazdasági szereplők nem tudják teljes mértékben kiaknázni az egységes piacban rejlő lehetőségeket. Mint irányelv, az EEHK a piacra jutáshoz szükséges időt (4 évig terjedő átültetési késedelemmel) és a harmonizáció szintjét (a nemzeti piacokra helyezett elsődleges fókusz) illetően korlátozottnak bizonyult. Az egységes piac megvalósítását egyes tagállamok bizonyos, az uniós szabályokon túlmutató gyakorlatai is hátráltatták, amelyek elmélyítik a piac széttagoltságát, és növelik az általános szabályozási terheket.

A 30 évvel ezelőtti liberalizációt követően a szabályozási keret nagyrészt elérte a kitűzött célokat a fogyasztói előnyök és az ágazaton belüli verseny tekintetében. A „Hogyan elégítsük ki Európa digitális infrastruktúrájának igényeit?” című fehér könyvben leírtak, valamint a Letta- és a Draghi-jelentésben kiemeltek szerint azonban az uniós elektronikus hírközlési ágazatban hiány mutatkozik az innováció és a beruházások terén. A határokon átnyúló működés és a növekedés akadályai továbbra is fennállnak, és akadályozzák a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítését, valamint a felhőalapú hálózatokra és szolgáltatásokra való technológiai átállást. A nemzeti piacokra való széttagoltság két kiváltó oka, hogy i. az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételek tagállamonként eltérőek, és ii. a frekvenciaelosztási eljárásokat és feltételeket csak önkéntes és nem dokumentált szakértői értékelési folyamat révén, lazán koordinálják, a kiosztási feltételek pedig nem mindig ösztönzik kellőképpen a beruházásokat.

Emellett az uniós műholdas piachoz való hozzáférés iránti növekvő kereslet és a széttagolt, nem harmonizált engedélyezési eljárás magában hordozza a gazdasági szereplők közötti megkülönböztetésnek, a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának (ún. „forum shopping”) és a határokon átnyúló műholdas szolgáltatások fejlesztését akadályozó tényezőknek a veszélyét, ezek pedig a fokozott hálózati rezilienciával, a lefedettséggel és az életmentő szolgáltatásokkal kapcsolatos lehetőségek elszalasztását eredményezhetik.

Ezen túlmenően a szabályozási keret továbbra is összetett, és egyre kevésbé alkalmas a piaci és technológiai változások kezelésére, például a következők tekintetében: i. a nemzeti szabályozók által a piaci hiányosságok kezelése érdekében előírt, eltérő kötelezettségek, ii. a rézalapú hálózat elhagyását elősegítő proaktív intézkedések hiánya, iii. a nyílt internetre vonatkozó szabályok jogi egyértelműségének hiánya az innovatív szolgáltatások szabályozási kezelése tekintetében, valamint iv. a digitális infrastruktúra ökoszisztémájának különböző digitális szereplői közötti együttműködés kihívásai.

Végezetül, ami az irányítást illeti, az elmúlt 15 év tapasztalatai rámutattak a meglévő irányítási rendszer abból fakadó korlátaira, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) csak tanácsadói szerepet tölt be a Bizottsággal szemben, és korlátozott mértékben tud hozzájárulni az egységes piac előmozdításához.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A digitális hálózatokról szóló jogszabály a tervek szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén fog alapulni, amelynek célja a belső piac létrehozása és működésének biztosítása a nemzeti szabályok közelítésére irányuló intézkedések fokozása révén.

Az uniós fellépés szükségessége

A kezdeményezés jelentős hozzáadott értéket fog jelenteni a tagállami szintű intézkedésekhez képest. Az európai versenyképesség megerősítéséhez gyors, biztonságos és reziliens digitális infrastruktúrára van szükség. Tekintettel arra, hogy a távközlési, műholdas, felhőalapú és peremtechnológiák a virtualizáció és a mesterséges intelligencia által vezérelt konvergenciájának hatására a digitális konnektivitási környezet rendkívül gyorsan változik, az EU ezeket a célkitűzéseket csak olyan, az egész Unióra kiterjedő, harmonizáltabb jogi környezet segítségével tudja elérni, amely megelőzi az egységes piac nyújtotta lehetőségeket korlátozó, következetlen nemzeti közigazgatási gyakorlatok vagy végrehajtási feltételek alkalmazását.

Az EEHK-val kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a kódex nemzeti jogba való átültetéséhez szükséges hosszú idő miatt a tagállamok nem tudták időben kezelni az ágazati kihívásokat. Emellett az irányelvek nemzeti jogba való átültetését gyakran szabályozások további szintjei kísérték, amelyek túlszabályozáshoz vezettek.

Összességében a digitális ökoszisztémában tapasztalható problémák nagyságrendje szükségessé teszi az uniós szintű jogalkotási kezdeményezést, mivel ezek a problémák egyre inkább uniós dimenziót nyernek, és hatékonyabban megoldhatók uniós szinten, ami összességében nagyobb előnyökkel, gyorsabb és összehangoltabb végrehajtással, valamint alacsonyabb költségekkel is jár, mintha a tagállamok egyedül lépnének fel.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A fogyasztói jólétre, az ipari versenyképességre, a biztonságra és a rezilienciára, valamint a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések támogatása érdekében a digitális hálózatokról szóló jogszabály arra törekszik, hogy valamennyi piaci szereplőt ösztönözze az innovációra és a fejlett konnektivitásba való beruházásra, valamint előmozdítsa az MI-kontinens létrejöttét lehetővé tevő konnektivitási és számítástechnikai infrastruktúrák ökoszisztémájának kialakítását.

Egyszerűsítés: A digitális hálózatokról szóló jogszabály i. célja a meglévő jelentéstételi kötelezettségek (akár 50%-os) csökkentése, a szükségtelen szabályozási terhek (pl. egyes, a vállalkozásközi szolgáltatásokat és a dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó követelmények) megszüntetése, valamint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek a megfizethetőségi szempontokra való összpontosítása, ii. magában foglalhatja a különböző, közvetlenül kapcsolódó jogalkotási eszközöknek (pl. az EEHK, a BEREC-rendelet, a nyílt internet-hozzáférésről szóló rendelet, a rádióspektrum-politikai program) a digitális hálózatokról szóló jogszabályba való bevonását, és iii. egyszerűsített engedélyezési rendszert, valamint csökkentett és összehangoltabb közös feltételeket javasolhat annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők könnyebben folytathassanak határokon átnyúló tevékenységeket, valamint előmozdíthatja a koordinációt és a szolgáltatókra alkalmazandó egyéb (pl. biztonsági és bűnüldözési) követelmények közös végrehajtását. További harmonizációs lehetőség rejlik többek között a végfelhasználók védelmében.

Spektrum: A digitális hálózatokról szóló jogszabály javasolhatná i. a szakértői értékelési eljárás megerősítését, a spektrumok megfelelő időben, fejlődő ütemterv alapján történő engedélyezésének biztosítását, valamint a spektrumok nemzeti engedélyezésére vonatkozó közös eljárások és feltételek meghatározását, ii. az engedélyek időtartamának meghosszabbítását és a könnyebb megújítást, valamint a spektrumkiosztásra irányuló árverések kialakításának a spektrumhatékonyság és a hálózatkiépítés irányába való terelését a 6G mielőbbi bevezetésének alapjaként, iii. a spektrummegosztást is magában foglaló rugalmas engedélyezést (a versenyjogi elvekkel összhangban) és a rádiófrekvenciák harmonizálása iránti kérelmek megkönnyítését, iv. az uniós szuverenitás és szolidaritás megerősítését a rádiófrekvenciák harmonizálása és a harmadik országokból érkező, határokon átnyúló interferenciák kezelése tekintetében, valamint v. az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az uniós piachoz való hozzáféréshez használt műhold-konstellációk számára.

Egyenlő versenyfeltételek: A digitális hálózatokról szóló jogszabály magában foglalhatná i. a tágabb konnektivitási ökoszisztéma szereplői közötti hatékony együttműködés megteremtését, felhatalmazva a nemzeti szabályozó hatóságokat/BEREC-et arra, hogy bizonyos feltételek mellett és kellően indokolt esetekben megkönnyítsék az együttműködést, és ii. a nyílt internetre vonatkozó szabályok egyértelműsítését az innovatív szolgáltatások tekintetében, például értelmező iránymutatás révén, a nyílt internet elveinek teljes körű megőrzése mellett.

A hozzáférés szabályozása: A digitális hálózatokról szóló jogszabály javasolhatná i. az előzetes szabályozás (azaz nemzeti szintű hozzáférési feltételek) alkalmazását a szimmetrikus intézkedések (pl. a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály vagy a már meglévő szimmetrikus hozzáférés más formái) alkalmazásának értékelését követően – kizárólag biztosítékként –, a három kritérium meglévő vizsgálatán és a földrajzi piac meghatározásán alapuló piaci felülvizsgálata után, valamint a Bizottság, a BEREC és más nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálatára is figyelemmel, a Bizottság vétójogának fenntartásával, ii. a hozzáférési feltételek egyszerűsítését és kiszámíthatóságának növelését előre meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező, páneurópai harmonizált hozzáférési termék(ek) bevezetésével, amely(ek) versenyjogi problémák azonosítása esetén a jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplők tekintetében előírt alapértelmezett korrekciós intézkedés(ek) lenne/lennének, valamint iii. a rézalapú hálózat elhagyásának azzal történő felgyorsítását, hogy biztosítja az üvegszálas lefedettséghez és a rézalapú hálózat elhagyására vonatkozó nemzeti tervekhez szükséges eszköztárat, valamint meghatároz egy alapértelmezett, a rézalapú hálózat elhagyására vonatkozó uniós szintű határidőt, továbbá a megfelelő alternatívákkal nem rendelkező végfelhasználók védelme érdekében egy eltérési mechanizmust is.

Irányítás: az egységes piaci dimenzió megerősítése érdekében a digitális hálózatokról szóló jogszabály fontolóra vehetné a megfelelő igazgatási és szabályozási kapacitással rendelkező, megerősített uniós irányítás (tanácsadói vagy döntéshozatali hatáskörök) bevezetését a BEREC, a BEREC Hivatal és a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport szerepének megerősítésével, a különböző páneurópai feladatok kezelése és a digitális egységes piac előmozdítása érdekében.

C. Várható hatások

Ez a kezdeményezés várhatóan a következő hatásokkal jár:

·Gazdasági hatások: a fejlett digitális hálózatok és szolgáltatások terén potenciálisan megvalósuló innováció és beruházások, amelyek megerősítenék az ágazat és általában véve a gazdaság versenyképességét, valamint a gazdasági biztonságot és rezilienciát. Elsősorban a határokon átnyúló műveleteket és szolgáltatásnyújtást ösztönző intézkedések hatása kerül értékelésre az egységes piac célkitűzései alapján. Különösen fontos, hogy az egyszerűsített szabályok lehetővé tegyék a kkv-k számára az ökoszisztémához való hozzájárulást.

·Társadalmi hatások: a polgárok és a fogyasztók számára biztosított előnyök a digitális szolgáltatások rendelkezésre állása, a növekedés és az EU-ban létrehozott munkahelyek, valamint a szuverenitás és a társadalmi reziliencia fenntartása révén. Az intézkedések magukban foglalják a kiszolgáltatott helyzetben lévő végfelhasználók védelmét szolgáló biztosítékokat, például a hagyományos infrastruktúra elhagyása és az egyetemes szolgáltatás terén.

·Környezeti hatások: jobb energiafelhasználás és alacsonyabb szénlábnyom biztosítása a konnektivitásnak a tiszta ipari megoldások céljából való szélesebb körű használatához, valamint a magának az ágazatnak a fenntarthatóságához – a legújabb generációs fenntartható infrastruktúrák és szolgáltatások, továbbá a hálózatok és a szűkös erőforrások (például a rádiófrekvenciák) hatékony használata révén – való hozzájárulással.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat és értékelés

A Bizottság javaslatának megalapozása érdekében 2025-ben hatásvizsgálatra kerül sor – az EEHK értékelése alapján, bizonyítékok gyűjtésével és az érdekelt felek észrevételeivel alátámasztva. A hatásvizsgálat a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban készül majd el. A Bizottság által a szükséges bizonyítékok összegyűjtése céljából megrendelt tanulmányok megállapításai is a hatásvizsgálat és az értékelés alapjául szolgálnak majd. Az e tanulmányokat készítő vállalkozók további felmérések, interjúk vagy munkaértekezletek révén is együttműködnek majd az érdekelt felekkel.

Konzultációs stratégia

A Bizottság széles körű konzultációt folytat a kulcsfontosságú információk összegyűjtése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a digitális hálózatokról szóló jogszabály kialakítása megfelelően tükrözze a közérdeket.

E véleményezési felhívás közzététele mellett – amelynek célja, hogy összegyűjtse a probléma Bizottság általi értelmezésével kapcsolatos visszajelzéseket, a lehetséges szakpolitikai alternatívákat és a különböző figyelembe vett lehetőségek hatásaival kapcsolatos releváns információkat – már több konzultációs tevékenységre is sor került. A kezdeményezés figyelembe fogja venni az érdekelt feleknek a „Hogyan elégítsük ki Európa digitális infrastruktúrájának igényeit?” című, 2024. februári fehér könyvvel, valamint az elektronikus hírközlési ágazat és infrastruktúrájának jövőjéről szóló, 2023 februárjában indított feltáró konzultációval kapcsolatos visszajelzéseit. A Bizottság az elmúlt években a feltáró konzultáció és a fehér könyv keretében széles körű egyeztetéseket folytatott e kezdeményezés alkalmazási körére vonatkozóan, ezért nem indít új, külön nyilvános konzultációt.

Az észrevételek összegyűjtésére három külön, már megrendelt tanulmány keretében is sor kerül, amelyek a következő területekre terjednek ki:

·a határokon átnyúló hálózatokat/az egységes piac kiteljesítését lehetővé tevő szabályozási eszközök,

·hozzáférési politika, beleértve az érintett piacokra vonatkozó ajánlás felülvizsgálatát és az EEHK hozzáférési rendelkezéseinek felülvizsgálatát,

·finanszírozási kérdések, beleértve az egyetemes szolgáltatás jövőjét.

A tanulmányok szerves részeként további interakciók várhatók az érintettekkel például interjúk, kérdőívek és munkaértekezletek formájában. A tanulmányok zárójelentését a tervek szerint annak 2025 végéig történő véglegesítését követően teszik közzé. A Bizottság munkáját adott esetben a BEREC és a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport, valamint a nemzeti hatóságok részvételével megtartott ad hoc munkaértekezletek is támogatják. A hatásvizsgálat mellékleteként összefoglaló jelentés kerül közzétételre, amely összefoglalja valamennyi konzultációs tevékenység eredményeit.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultáció keretében a Bizottság a következőket kívánja összegyűjteni:

1.az érdekelt felek véleménye i. az európai elektronikus hírközlési ágazatban a beruházások és az innováció hiányával, ii. az elektronikus hírközlés egységes piacának tartós széttagoltságával és iii. az elektronikus hírközlés összetett szabályozási keretével kapcsolatos jelenlegi és újonnan felmerülő problémákról;

2.az érdekelt felek véleménye az ilyen kihívások kezelésére szolgáló lehetséges szakpolitikai megközelítésekről, beleértve a rendelkezésre álló lehetőségeket és azok lehetséges hatását; valamint

3.az ezen álláspontokat alátámasztó bizonyítékok és adatok.

Célközönség

A konzultáció célja, hogy összegyűjtse a különböző érdekelt felek véleményét. Ezek a felek a következők:

·elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, ideértve a műholdas szolgáltatókat és a műsorszolgáltatókat is,

·az értéklánc érdekelt felei (beszállító gyártók, tartalom- és alkalmazásszolgáltatók, felhőszolgáltatók stb.),

·a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más illetékes nemzeti hatóságok,

·az Európai Unió szervei,

·(nemzeti és regionális) közigazgatási szervek,

·fogyasztók, fogyasztói szervezetek és az összekapcsoltsági szolgáltatások felhasználói,

·tudományos szakértők és kutatóintézetek,

·nem kormányzati szervezetek,

·polgárok.

Minden érdekelt felet biztatunk a részvételre.