VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat.

A kezdeményezés címe

Ajánlás a megtakarítási és befektetési számlákról

Vezető főigazgatóság – felelős egység

DG FISMA – B1 – Tőkepiaci unió

DG TAXUD – D2 – Közvetlen adópolitika és együttműködés

A kezdeményezés várható típusa

Ajánlás

Indikatív ütemterv

2025. harmadik negyedév

További információk

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet [legfeljebb 10 sor]

2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy a Bizottság javaslatot fog tenni „az európai megtakarítási és befektetési unióra, amely magában foglalja a bank- és tőkepiacokat is”. A kezdeményezés célja annak elősegítése, hogy az Európában magánmegtakarítások formájában felhalmozódott jelentős vagyon felhasználható legyen az innovációba, a tiszta és digitális átállásba, a védelembe és az EU egyéb kulcsfontosságú prioritásaiba való beruházásokhoz.

Megbízólevelében Ursula von der Leyen elnök Albuquerque biztost az európai megtakarítási és beruházási unió kiépítésének feladatával bízta meg, „melynek célja, hogy hatékonyabb megtakarításokra ösztönözze az embereket, előmozdítsa az innovációs tőkét, felszabadítsa a digitális pénzügyekben rejlő lehetőségeket, biztosítsa a pénzügyi ágazat versenyképességét és előmozdítsa a fenntartható finanszírozás előnyeinek kiaknázását”. Ezenkívül Wopke Bastiaan Hoekstra biztos megbízólevelében felkérést kapott arra, hogy „tárjon fel olyan innovatív megoldásokat, amelyekkel létrehozható az EU pénzügyi ágazatának koherens adózási kerete”.

2025. március 19-i közleményében a Bizottság meghatározta az európai megtakarítási és befektetési unióra vonatkozó stratégiáját, amelynek keretében a tőkepiacokon való lakossági részvétel ösztönzése céljából intézkedéseket jelentett be a megtakarítási és befektetési számlákra vagy termékekre vonatkozó európai tervnek a meglévő bevált gyakorlatokon alapuló kidolgozására, a tagállamoknak címzett, a megtakarítási és befektetési számlák adóügyi kezeléséről szóló ajánlással együtt.

Az eurocsoport a nem euroövezeti tagállamokat is magában foglaló formációban és az Európai Tanács több alkalommal – többek között a 2025. március 20-i következtetéseiben is – egyértelműen megerősítette, hogy a tőkepiacokon fokozni kell a lakossági részvételt. Mindkettő arra szólítja fel a Bizottságot, hogy könnyítse meg a lakosság hozzáférését az egyszerű és hatékony megtakarítási és befektetési termékekhez. Ugyanakkor néhány tagállam azon dolgozik, hogy felvázolja a lehetséges európai lakossági megtakarítási termékek vagy számlák közös jellemzőit.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma [legfeljebb 25 sor]

Mario Draghi és Enrico Letta jelentései rámutattak arra, hogy az uniós tőkepiacok továbbra sem működnek hatékonyan, és jelentős a megtakarítások és a befektetések közötti eltérés az EU-ban: a polgárok túlnyomórészt betétekben tartott vagyona utáni hozamok alacsonyak, és a vállalkozások – különösen a fiatal és innovatív vállalkozások – csak nehezen tudják fedezni tőkeigényüket a nem megfelelő finanszírozási lehetőségek miatt. Ezért sürgősen cselekedni kell annak érdekében, hogy a megtakarításokat jobban össze lehessen kapcsolni a befektetési lehetőségekkel, és valódi gazdasági hatásuk legyen.

Az uniós polgárok jelentős megtakarításokkal rendelkeznek: 2023 második negyedévében az uniós háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 14,79 %-át takarították meg (ESTAT). 2023-ban az uniós polgárok megtakarításaik 31,01 %-át (11,63 billió EUR) tartották készpénzben és betétekben (ESTAT, 2023. évi adatok). A banki betétek biztonságosak és likvidek, és fontos, hogy az uniós polgárok továbbra is rendelkezzenek bankbetétek formájában tartott pénzügyi tartalékkal. A bankbetétek hozama azonban alacsony. A tőkepiacokon való fokozott részvétel nélkül az uniós polgárok kimaradnak a vagyonteremtés lehetőségeiből, mert hosszú távú megtakarításaikat nem irányítják át esetlegesen nagyobb hozamú befektetésekbe. Az európai megtakarítási és befektetési unió nem a tőkepiacokon gyorsan elérhető nyereségről szól. A megtakarítási és befektetési unió célja inkább az, hogy a befektetés a polgárok számára olyan – felelős döntésen alapuló – megvalósítható lehetőség legyen, amely révén növelhetik vagyonukat, és felhasználhatják arra, hogy számukra fontos projekteket valósítsanak meg vagy megbirkózzanak váratlan életeseményekkel.

Ugyanakkor hatalmas összegű tőkére van szükség az EU tágabb szakpolitikai céljainak finanszírozásához, beleértve a versenyképességet, az innovációt, a zöld, digitális és védelmi beruházásokat. Az EU-ban a bankszektor továbbra is fontos finanszírozási forrás, és az uniós gazdaság bankbetéteken keresztül történő finanszírozásában a lakossági megtakarítók már most is központi szerepet játszanak: 2023-ban a bankhitelek a nem pénzügyi vállalatok finanszírozásának 50,43 %-át tették ki (az ESTAT, az ESTAT, az EKB, a DG FISMA számításai). A banki hitelnyújtás azonban nem alkalmas minden beruházási igény finanszírozására, különösen a fiatal és innovatív vállalkozások esetében, amelyeknek hitel helyett saját tőkére van szükségük, és viszonylag kockázatosabb befektetéseket jelentenek.

Az uniós tőkepiacok mélysége és mérete még mindig nem megfelelő ahhoz, hogy elegendő finanszírozási lehetőséget kínáljanak a dinamikus és innovatív európai vállalkozások számára, továbbá a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás és ügyletek még mindig számos akadályba ütköznek. A lakossági befektetők tőkepiacokon való fokozott közvetlen és közvetett részvétele hozzájárulhat az uniós tőkepiacok elmélyítéséhez és likviditásuk megerősítéséhez, valamint a magántőke-kínálat növeléséhez az uniós vállalatok számára.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat) [legfeljebb 10 sor]

Jogalap

Az ajánlás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 292. cikkén alapuló, nem kötelező uniós jogi aktus. Így nem ró jogi kötelezettségeket a tagállamokra, de kifejezi a Bizottság véleményét és elvárását a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a belső tőkepiachoz való uniós lakossági hozzáférés bevált gyakorlatainak elfogadásával kapcsolatban.

Az uniós fellépés szükségessége

Az uniós lakossági befektetők nagyobb mértékű uniós tőkepiaci részvétele amellett, hogy a betétekhez képest magasabb várható hosszú távú hozamot biztosít, az egész EU érdekét szolgálja, mivel hozzájárulhat a piaci likviditás növeléséhez és ahhoz, hogy több piaci alapú tőkeforrás álljon az uniós vállalatok rendelkezésére, akár határokon átnyúlóan is . Az egyes tagállamokban gyűjtött tapasztalatok rámutattak arra, hogy a megtakarítási és befektetési számlák növelhetik a lakossági részvételt a tőkepiacokon, különösen akkor, ha az ilyen számlákhoz megfelelő pénzügyi ösztönzők társulnak. Az a tény, hogy nem minden tagállam vezetett be megtakarítási és befektetési számlákat, és hogy egyes megoldások sikeresebbek voltak, mint mások, azt jelenti, hogy szükség van a bizottsági ajánlás formájában történő uniós fellépésre. A tagállamok összehangolt erőfeszítései révén e célkitűzések hatékonyabban lennének elérhetők, mint elszigetelt és összehangolatlan intézkedések útján.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan? [legfeljebb 25 sor]

A megtakarítási és befektetési számlák létrehozásáról szóló ajánlás célja, hogy Unió-szerte megkönnyítse a lakossági befektetők tőkepiaci részvételét azzal a céllal, hogy növelje a lakossági megtakarítások hosszú távú megtérülését, ugyanakkor hozzájáruljon az uniós tőkepiacok likviditásának növeléséhez és előmozdítsa az európai vállalatok tőkeellátását.

Egyes tagállamokban léteznek megtakarítási és befektetési számlák, amelyek megmutatták, hogy egyszerű kapuként működhetnek, amelyen keresztül a lakossági befektetők hozzáférhetnek a befektetési lehetőségek széles köréhez, például részvényekhez, kötvényekhez, befektetési alapokhoz és más olyan pénzügyi termékekhez, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt a legjobban megfelelnek igényeiknek.

A megtakarítási és befektetési unióról szóló közlemény kiemeli, hogy a megtakarítási és befektetési számláknak bevált gyakorlatokon kell alapulniuk, és hogy a legsikeresebb példák azok a könnyen használható, digitális felülettel rendelkező számlák, amelyek a befektetési termékek széles köréhez biztosítanak hozzáférést, kedvezményes adóügyi megítélés alá tartoznak és/vagy lehetővé teszik az adójogszabályoknak való egyszerűbb megfelelést, továbbá a szolgáltatóváltás költségmentes vagy alacsony költséggel jár.

A „kapu” funkciót különösen abban az esetben lehetne a legjobban megvalósítani, ha a számlavezető a termékek széles választékát biztosítaná a lakossági ügyfelek számára. A befektetéseknek az ugyanazon joghatóságon belüli megtakarítási és befektetési számlák közötti, minimális költséggel járó hordozhatósága szintén fokozhatja a szolgáltatók közötti versenyt, és arra ösztönözheti a számlavezetőket, hogy csökkentsék a letéti és tranzakciós díjakat. Általánosabban fogalmazva, a megtakarítási- és befektetésiszámla-szolgáltatások nyújtása és a megbízások végrehajtása terén folyó verseny következtében bővülhet és kedvezőbb lehet a lakossági ügyfelek számára rendelkezésre álló általános kínálat mind a választási lehetőségek, mind a költségek tekintetében, ezáltal ösztönözve őket a tőkepiacokon való részvételre, és erősítve a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát.

Azok a megtakarítási és befektetési számlák, amelyekhez egyszerűsített adózási eljárások és a pénzügyi befektetésekre vonatkozó adókedvezmények kapcsolódnak, további katalizátorként előmozdíthatják a lakossági befektetők részvételét és megkönnyíthetik a lakosság pénzügyi vagyonának megőrzését és felhalmozódását, miközben növelik a tőkekínálatot az európai gazdaságban, és hozzájárulnak a megtakarítási és befektetési unió tágabb célkitűzéseinek eléréséhez. A bevált nemzetközi és hazai gyakorlatok első felülvizsgálata azt mutatja, hogy a lakossági befektetők tényleges és vélt szabályozási terheit csökkentő, egyszerűsített adózási eljárások hatálya alá tartozó, könnyen hozzáférhető számlák a polgárok körében rendkívül keresettek. A bizonyítékok azt is igazolták, hogy a szokásos befektetési számlákhoz képest pénzügyi előnyöket biztosító konstrukciók is széles körben népszerűek.

Várható hatások

Az uniós polgárok számára jelentős előnyökkel járhat, ha elérhetővé válik egy egyszerű megtakarítási és befektetési számla.

Az ESMA szerint egy hipotetikus tulajdonviszonyt megtestesítő ÁÉKBV-portfólió 2014 és 2023 között évi 6,7 %-os nettó hozamot kínált volna (vegyes ÁÉKBV-portfólió esetében 2,3 %-ot). Az EKB adatainak bizottsági elemzése azt mutatja, hogy ugyanebben az időszakban az euroövezeti bankok lekötött betéteinek éves nettó hozama nem érte el az 1 %-ot. Hosszú távon tehát a tőkepiacokba történő befektetés valószínűleg segíteni fogja az uniós polgárokat abban, hogy megtakarításaik jobb megtérülést eredményezzenek, amit potenciálisan fokozhatnak a számlákhoz kapcsolódó adóelőnyök.

Ezenkívül az EKB elemzése szerint, ha az uniós háztartások a betét/pénzügyi eszköz arányát az amerikai háztartásokéhoz igazítanák, akkor akár 8 billió EUR-t – vagyis évente 350 milliárd EUR-t – is át lehetne irányítani piaci alapú befektetésekbe 1

A megtakarítási és befektetési számla elérhetőbbé tétele és fokozottabb elterjedése növelné a lakosság tőkepiaci részvételének szintjét, és támogatná a háztartások vagyonteremtését. A lakosság nagyobb mértékű tőkepiaci részvétele pozitív lépcsőzetes hatást is gyakorolna az uniós vállalatokra, köztük a kis- és középvállalkozásokra, amelyek a rugalmasabb finanszírozási források és az esetlegesen alacsonyabb finanszírozási költségek miatt a tőkepiacokról szeretnének forrást bevonni.

Jövőbeli nyomon követés

2021 óta a Bizottság közzéteszi „A tőkepiaci unió célkitűzései felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgáló mutatók listáját”. A mutatólista kiigazításra kerül úgy, hogy tartalmazza a lakosság tőkepiaci részvételét, majd ezt követően a megtakarítási és befektetési unió általános célkitűzései felé tett előrehaladás rendszeres nyomon követésének eszköze lesz. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságban és az eurocsoport üléseit előkészítő munkacsoportban strukturáltan nyomon követik a tőkepiaci unió terén elért eredményeket. Konkrétan, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy számoljanak be minden intézkedésről, amelynek célja olyan megtakarítási és befektetési számlák létrehozása, amelyekhez számos kiegészítő befektetési ösztönző kapcsolódik, és osszák meg az esetleges ösztönzők hatását és szerepét.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat [legfeljebb 10 sor]

Mivel a javasolt bizottsági ajánlás nem ró jogi kötelezettségeket a tagállamokra, hanem iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy miként lehet elősegíteni a lakossági befektetők nagyobb mértékű tőkepiaci részvételét, nem igényel hatásvizsgálatot.

Konzultációs stratégia [legfeljebb 10 sor]

Felkérjük az érdekelt feleket, hogy adjanak visszajelzést a megtakarítási és befektetési számlák jellemzőiről, beleértve az olyan konkrét jellemzők lehetséges előnyeit és hátrányait is, mint például:

-A számlán keresztül a termékek széles köréhez való hozzáférés lehetősége.

-A megtakarítási és befektetési számlán keresztül elérhető termékek lehetséges köre.

-Könnyű hozzáférés a számlákhoz és a befektetésekhez, többek között digitális eszközök révén.

-A számla egyszerű és megfizethető módon más szolgáltatóhoz való átvitelének lehetősége.

-Annak előfeltételei és korlátai, hogy a verseny és a páneurópai befektetések előmozdítása érdekében más tagállambeli illetőségű személyek számára megtakarítási és befektetési számlákat lehessen biztosítani.

-A számlákhoz kapcsolódó adózási egyszerűsítések és adókedvezmények.

-Bármely egyéb ösztönző/népszerűsítő intézkedés megtakarítási és befektetési számla nyitására.

E véleményezési felhívás esetében 4 hétig van lehetőség visszajelzésre. A hozzászólásokat az EU 24 hivatalos nyelvén lehet benyújtani az Ossza meg velünk véleményét! weboldalon.

A Bizottság az ajánlás kidolgozásakor figyelembe fogja venni az érdekelt felek e véleményezési felhívásra érkező észrevételeit.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A Bizottság olyan észrevételeket vár, amelyek segíthetnek a jövőbeli intézkedésekhez vezető út kialakításában, és az ajánlás kidolgozásakor figyelembe fogja venni az érdekelt felek e véleményezési felhívásra érkező észrevételeit. A Bizottság külön visszajelzést kér azokról a jellemzőkről, amelyek révén a megtakarítási és befektetési számlák a megtakarításaikat befektetni kívánó lakossági befektetők számára könnyű és kényelmes tőkepiaci belépési pontként működhetnek, és amelyek előmozdítanák az ilyen számlaszolgáltatást nyújtók közötti versenyt.

Célközönség

A fő érdekelt felek a következők: a civil társadalom, a fogyasztók és a fogyasztói szervezetek, a szociális partnerek, a vállalkozások, beleértve a kkv-kat, a pénzügyi közvetítők, a pénzügyi szolgáltatók, a pénzügyi piaci résztvevők és infrastruktúrák, valamint ezek képviseleti szervezetei, valamint uniós és nemzeti hatóságok.

(1) Európai Központi Bank, „Follow the money: channelling savings into investment and innovation in Europe” (Kövesd a pénzt: a megtakarítások beruházások és innováció felé irányítása Európában), Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének beszéde, 2024. november 22.