VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak, és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

A kezdeményezés címe

A Bizottság közleménye az EU fúziós stratégiájáról

Vezető főigazgatóság – felelős egység

Energiaügyi Főigazgatóság – D.4. egység, ITER

Társvezető osztály: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság – C.4. egység – Euratom-kutatás

A kezdeményezés várható típusa

Egyéb – Új

Indikatív ütemterv

2025 vége (IV. negyedév)

További információk

Study on the applicability of the regulatory framework for nuclear facilities to fusion facilities: towards a specific regulatory framework for fusion facilities (Tanulmány a nukleáris létesítményekre vonatkozó szabályozási keret magfúziós létesítményekre való alkalmazhatóságáról: a magfúziós létesítményekre vonatkozó egyedi szabályozási keret felé): zárójelentés, 2022., Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság, DOI:10.2833/787609.

Foresight study on the worldwide developments in advancing fusion energy, including the small scale private initiatives (Előrejelzési tanulmány a fúziós atomenergia, többek között a kis léptékű magánkezdeményezések fejlesztésének világszintű fejleményeiről), 2023., Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság, DOI:10.2833/967945. 

Analysis on a strategic public-private partnership approach to foster innovation in fusion energy (A fúziós atomenergia területén az innováció előmozdítását célzó, a köz- és magánszféra közötti stratégiai partnerségi megközelítés elemzése), zárójelentés, 2023., Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság, DOI:10.2833/323326.

A magfúzióval kapcsolatos innováció előmozdításáról szóló, 2024. március 14-i magas szintű európai kerekasztal, DOI:10.2777/621539.

A fúziós atomenergiára vonatkozó uniós terv, 2024. április 23., A fúziós atomenergiára vonatkozó uniós terv. 

Az EU Magfúziós Üzleti Fóruma, 2024. július 3., Az EU Magfúziós Üzleti Fóruma – Európai Bizottság.

Fusion Expert Group Opinion Paper, Towards the EU Fusion Strategy (A magfúziós szakértői csoport véleménye, Úton az EU fúziós stratégiája felé), 2025., Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság,  DOI:10.2777/3510421. 

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Mind a tisztaipar-megállapodás, mind a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv arra kötelezi a Bizottságot, hogy javaslatot tegyen egy uniós fúziós stratégiára. A cél a magfúzió mint innovatív, dekarbonizált jövőbeli energiaforrás kereskedelmi hasznosításának felgyorsítása. Az EU versenyképességéről szóló Draghi-jelentés a fúziós atomenergiára vonatkozó átfogó uniós innovációs stratégia kidolgozását javasolta, amely az ITER-projektre támaszkodik, ugyanakkor támogatja egy köz- és magánszféra közötti partnerség létrehozását, előmozdítva annak gyors, gazdaságilag életképes kereskedelmi hasznosítását. Ezen túlmenően a fúziós technológia az innovatív technológiák kategóriájába tartozik, amelyek gyorsabb fejlesztését az EU versenyképességi iránytűje támogatja.

A Bizottság egy olyan uniós fúziós stratégia kidolgozását tervezi, amely hasznosítja a világszínvonalú fúziós szakértelmet és az Európában évtizedek alatt felépített létesítményeket. Olyan környezetet fog teremteni, amely támogatja az induló innovatív vállalkozásokat és a köz- és magánszféra közötti partnerség révén ösztönzi a beruházásokat, harmonizálja az uniós szabályozási megközelítéseket, és hatékony döntéshozatali eljárást hoz létre a fúziós technológiák fejlesztésére és kereskedelmi hasznosítására.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A kezdeményezés által kezelni kívánt főbb problémák:

A tiszta és fenntartható energiaforrások iránti igény a jövőben

Az uniós energiapiacnak a lehető leggyorsabban ki kell fejlesztenie és alkalmaznia kell a tiszta energiaforrásokat a jólét és az energiabiztonság támogatása, valamint bolygónk dekarbonizációjának hosszú távú fenntarthatósága érdekében. A fúziós energia hosszú távon ígéretes megoldást jelent mint fenntartható tiszta energiaforrás, azonban számos lépésre van szükség ahhoz, hogy a magfúziót a villamosenergia-termelés szempontjából kereskedelmileg életképessé tehessük.

Fokozódó globális verseny a magfúzió területén / az európai magánszektor nagyobb szerepvállalásának szükségessége

Az EU évtizedek óta támogatja a magfúzió kutatását azzal a végső céllal, hogy a jövőben fúziós erőműveket építsen ki. Vezeti az ITER nemzetközi projektet, amelynek célja a magfúzió mint energiaforrás műszaki és tudományos megvalósíthatóságának bizonyítása. Ezen túlmenően az EU az Euratom kutatási és képzési programján keresztül támogatja a magfúzió kutatását, amely többek között a magfúzióval kapcsolatos kulcsfontosságú technológiák fejlesztésére, egy anyagvizsgáló létesítmény üzemeltetésére való felkészülésre, valamint képzési és oktatási tevékenységekre összpontosít. Az elmúlt években világszerte fejlődtek a magfúziót lehetővé tevő technológiák, és jelentős áttörések történtek a fúziós tudomány terén, továbbá felgyorsult a verseny, és felélénkültek a fúziós technológiába történő magánberuházások, főként az Egyesült Államokban. Ösztönözni kell az uniós magánszektor bevonását.

A támogató szabályozási keret hiánya az EU-ban

Az EU-ban jelenleg nincs egységes megközelítés a magfúziós létesítmények szabályozására, és az európai másodlagos jog nem foglalkozik a rájuk vonatkozó konkrét követelményekkel. Az e kérdéssel foglalkozó uniós fúziós stratégia biztosítaná a megfelelő biztonsági követelmények hatékony és harmonizált alkalmazását az EU-ban, és megkönnyítené a technológia bevezetését.

A fúziós stratégiával már rendelkező nem uniós országok mögötti lemaradás kockázata

A közelmúltban több EU-n kívüli ország is közzétette fúziós stratégiáját, például:

·az Egyesült Királyság: Towards fusion energy (A fúziós atomenergia felé) (2021) és annak 2023. évi aktualizálása,

·Japán: Fusion Energy Innovation Strategy (A fúziós atomenergia innovációs stratégiája) (2023);

·az Egyesült Államok: az Energiaügyi Minisztérium által kibocsátott Fusion Energy Strategy 2024 (2024. évi fúziósatomenergia-stratégia).

Az EU-ban Franciaország 2023-ban létrehozta a „France 2030” (Franciaország 2030) programot, Németország pedig 2024-ben közzétette a Fusion 2040 (Magfúzió 2040) névre hallgató finanszírozási programját.

Egy olyan uniós fúziós stratégia, amely összehangolja a különböző uniós érdekelt felek intézkedéseit, és egyértelmű helyzetet teremt a magánszektor számára, lehetővé tenné az EU számára, hogy i. fenntartsa és megerősítse technológiai vezető szerepét; ii. biztosítsa piaci versenyképességét; valamint iii. szabályozási biztonságot nyújtson.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

E kezdeményezés jogalapja az Euratom-Szerződés, különösen a kutatások ösztönzéséről szóló 1. fejezet, az egészségvédelemről szóló 3. fejezet, a közös vállalkozásokról szóló 5. fejezet és a külkapcsolatokról szóló 10. fejezet.

Az uniós fellépés szükségessége

Egy, az egész EU-ra kiterjedő stratégia, amely mind a nemzeti, mind az uniós programokat fellendíti, elengedhetetlen a következőkhöz:

·Európa vezető szerepének és versenyelőnyének fenntartása a fúziós technológia terén,

·az uniós magánszektor ösztönzése,

·a kutatási és technológiai innováció, valamint a kutatásból az ipari közösségbe irányuló know-how átadásának elősegítése.

·a magfúzió biztonságára vonatkozó uniós jogi keret lehetőségeinek felülvizsgálata,

·uniós szintű kormányzás létrehozása az együttműködés fokozása és az érdekelt felek közötti összhang biztosítása érdekében a fúziós technológia kereskedelmi hasznosításához vezető egyértelmű megoldások, meghatározott technológiák és határidők tekintetében.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A stratégia céljai a következők:

1.Az EU ITER-projektben betöltött vezető szerepének teljes körű kihasználását célzó intézkedések meghatározása. Az EU-nak különösen az ITER tervezése és építése során kialakított technológiákra és levont tanulságokra kell építenie, és maximalizálnia kell az ITER-műveletekből származó uniós előnyöket.

2.Egy fúziós kísérleti erőmű létesítéséhez vezető egyértelmű megoldás megfogalmazása és a kritikus stratégiai technológiai hiányosságok kezelése, például tríciumszaporítás vagy a plazmával kapcsolatos alkatrészek és anyagok tekintetében. Ennek a megoldásnak lehetővé kell tennie az uniós kezdeményezések egyszerűsítését és racionalizálását, és egy európai magfúziós ütemterv támogatását kell élveznie.

3.Versenyképes ipari ökoszisztéma kiépítése, a magánszektor bevonása és a beruházások ösztönzése i. a köz- és magánszféra közötti partnerség, valamint a stratégiai kutatási és innovációs menetrend létrehozásával; ii. az induló innovatív vállalkozások számára finanszírozási mechanizmus létrehozásával, az Európai Innovációs Tanáccsal együttműködésben; valamint iii. más finanszírozási lehetőségek bővítésével.

4.Munkaerő-stratégia kidolgozása a magfúzió területén képzettséget szerzett munkaerő – köztük tudósok, mérnökök és technikusok – vonzása, képzése és megtartása érdekében.

5.Az európai fúziós ellátási lánc mozgósítása és fejlesztése a magánszektor által irányított kísérleti fúziós erőmű(vek) fejlesztése érdekében, valamint a kritikus stratégiai kérdések, például bizonyos alapvető tüzelőanyag-források (pl. trícium és dúsított lítium-6) hiányának kezelése.

6.Az EU-n belüli magfúziós létesítményekre vonatkozó, a kiszámíthatóságot és a piac egyszerűsítését lehetővé tevő támogató szabályozási keret kidolgozása és végrehajtása az európai kivitelezők, üzemeltetők és szabályozók számára.

7.Az egyértelmű stratégiai érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi együttműködés megerősítése.

8.A magfúzióhoz kapcsolódó hatékony irányítás és egy uniós szintű döntéshozatali folyamat kialakítása.

Várható hatások

Az EU fúziós stratégiájának elfogadása – amelynek sarokkövét az EU-nak az ITER-ben való vezető részvétele jelenti – a lehető leggyorsabb utat nyitja meg a fúziós atomenergia kereskedelmi hasznosítása előtt, és a következő fenntartható fejlődési célokat tűzi ki: megfizethető és tiszta energia; munkaerő-fejlesztés és gazdasági növekedés; ipar, innováció és infrastruktúra; valamint éghajlat-politika.

Jövőbeli nyomon követés

Az uniós fúziós stratégiáról szóló közlemény közzétételét, valamint az uniós intézmények, a tagállamok és az érdekelt felek visszajelzéseit követően részletes cselekvési terv készül, amely tartalmazza a fő teljesítménymutatókat és mérföldköveket. A fúziós stratégiában részt vevő szervezeti egységek (Energiaügyi Főigazgatóság, valamint Kutatási és Innovációs Főigazgatóság) felelősek annak nyomon követéséért, a magfúzió irányításának a fenti 8. pontban meghatározott felügyelete mellett.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

A stratégia közzétételére bizottsági közleményként kerül majd sor, és mint ilyen, nem igényel hatásvizsgálatot. Nem jogalkotási javaslatról van szó.

Konzultációs stratégia

E véleményezési felhívás célja, hogy további információkat gyűjtsön a kutatásban érdekelt felektől, az ágazattól és az induló innovatív vállalkozásoktól, valamint a magánbefektetőktől. Ez elő fogja segíteni a fúziós stratégiában javasolt intézkedések hatékonyabb meghatározását a 2024-ben létrehozott magfúziós szakértői csoportban a tagállamok képviselőivel folytatott konzultációt követően.

A magfúzióban érintett egyéb érdekelt felekkel több rendezvényen is folyt konzultáció: A magfúzióval kapcsolatos innováció előmozdítása: Magas szintű európai kerekasztal (2024. március 14., Brüsszel), az Energiaügyi Főigazgatóság által szervezett, az EU fúziós atomenergiát érintő tervéről szóló konferencia (2024. április 23., Strasbourg) és az EU Magfúziós Üzleti Fóruma (2024. július 3–4., Berlin).

2025-ben a magfúziós terület és az ipar vezető szakértői révén konzultálni kell az EU magfúzióval foglalkozó közösségével az uniós fúziós stratégia végrehajtásához szükséges uniós fúziós ütemterv mérföldköveiről és ütemtervéről.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultációk célja, hogy érthetővé tegyék a fúziós atomenergia kereskedelmi hasznosítása felé vezető út jelenlegi technikai, tudományos vagy pénzügyi akadályait. Ezt követően meg lehet határozni a leghatékonyabb intézkedéseket.

Célközönség

A konzultációkat – beleértve ezt a véleményezési felhívást is – állami kutatóintézetekkel, magánszervezetekkel (ipar, induló innovatív vállalkozások), valamint a tagállamok képviselőivel fogjuk lefolytatni. Egy viszonyítási alap meghatározása érdekében olyan országokban is lesznek konzultációk, amelyek már kidolgoztak fúziós stratégiát (pl. az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán).