VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

A kezdeményezés címe

Digitális igazságügyi stratégia 2025–2030 – „DigitalJustice@2030”

Vezető főigazgatóság – felelős egység

Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) – A1 „Digitális átállás és igazságügyi képzés”

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Indikatív ütemterv

Q4-2025

További információk

–

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

McGrath biztos megbízólevelében a digitális technológiák – többek között a mesterséges intelligencia – használatára vonatkozó stratégia kidolgozására kapott megbízást az uniós polgári és büntető igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyabbá, reziliensebbé és biztonságosabbá tétele érdekében. Ez a stratégia összhangban van az Európai Tanács új európai versenyképességi megállapodásával, az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentéssel, Ursula von der Leyen elnök 2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásával, az EU versenyképességi iránytűjével, valamint az „MI-kontinens” cselekvési tervvel, amelyek mindegyike felszólítja az uniós intézményeket, hogy tegyenek lépéseket az EU reformja érdekében; és különösen annak érdekében, hogy az versenyképesebbé és digitálisabbá váljon, és erőteljesebben járuljon hozzá a növekedéshez.

A hatékony igazságszolgáltatás az uniós gazdaság rezilienciájának és versenyképességének javítása révén hozzájárul a növekedéshez. A vállalkozások nagyobb valószínűséggel fektetnek be azokban az országokban, ahol az igazságügyi rendszer rendkívül hatékony. A Covid19-válság megmutatta, hogy a digitalizált igazságügyi rendszerek ellenállóbbak az ilyen rendszerszintű sokkhatásokkal szemben, mivel az igazságügyi hatóságok csak olyan feladatokat láthattak el, amelyekhez az egészségügyi intézkedések bevezetésekor rendelkezésre álltak digitális eszközök.

Ezt a stratégiát az új igazságügyi képzési stratégiával (2025–2030) együtt fogják elfogadni. Az igazságügyi rendszerek egyre inkább digitalizálódnak, ezért az igazságügyi szakembereknek meg kell szerezniük azokat a megfelelő készségeket és ismereteket, amelyek segítségével lépést tudnak tartani ezekkel a fejleményekkel. Az új igazságügyi képzési stratégia támogatási keretet hoz létre az igazságügyi rendszerek digitalizálásához, és nagy hangsúlyt helyez a digitalizációra annak érdekében, hogy elősegítse a DigitalJustice@2030 stratégia megvalósítását.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A 2024. évi uniós igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy a tagállamok egyenlőtlenül haladnak az igazságügy digitalizációja terén. Egyes tagállamok olyan konkrét eszközöket fejlesztettek ki, amelyek részben digitalizálják igazságügyi rendszereiket, például ügyviteli rendszereket, videokonferenciákat stb., de sok tagállam lemaradásban van. Ennek okai tagállamonként eltérőek, de ide tartoznak az elégtelen emberi erőforrások, a források hiánya és az eltérő politikai prioritás.

Nincs átfogó áttekintés az igazságügy digitalizálására irányuló releváns nemzeti kezdeményezésekről. Valószínűleg ugyanazokra vagy hasonló informatikai eszközökre (többek között MI-eszközökre) és adatszabványokra van szükség a valamennyi igazságügyi rendszerben közös gyakorlatok digitalizálásához. Nincs azonban olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné az ilyen informatikai eszközök megosztását. Hiányoznak továbbá az arra vonatkozó adatok és elemzések, hogy a digitalizáció milyen előnyökkel jár az igazságügyi rendszerek hatékonysága, minősége és függetlensége, valamint interoperabilitási szintje tekintetében.

A digitalizációs rendelet nem digitalizálja az összes bírósági eljárást a bírósági eljárás megindításától annak lezárásáig. Megteremti a határokon átnyúló videokonferenciák jogalapját, de nagyon kevés iránymutatást nyújt a technikai és eljárási követelményekkel kapcsolatban. 

A CEPEJ bírósági határozatok online közzétételére vonatkozó iránymutatásai kiemelik, hogy az igazságszolgáltatás nagyobb átláthatósága hozzájárul a nyilvánosság igazságügyi rendszerbe vetett bizalmának növeléséhez. A joghoz, az ítélkezési gyakorlathoz és a jogi rendelkezések bírósági értelmezéséhez való hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz való jog része, amely maga is a demokrácia egyik alapelve. A nemzeti jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat azonban gyakran nem érhető el teljes mértékben a nyilvánosság számára. Emellett a határokon átnyúló ügyekben dolgozó igazságügyi szakemberek számára nem könnyű a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó külföldi jogszabályok megismerése, értelmezése és alkalmazása. Ez jelentősen késleltetheti a döntéshozatalt, ami negatív hatással lehet a növekedésre és a versenyképességre.

Az igazságügyi adatok és a más ágazatokból származó, a bírósági eljárások szempontjából releváns adatok nem mindig hozzáférhetők géppel olvasható formátumban, és ez akadályozza adatbázisok és keresőeszközök létrehozását az igazságügyi szakemberek számára. Az EU-ban az igazságügyi célú MI-eszközök fejlesztését a releváns igazságügyi adatokhoz való hozzáférés hiánya is akadályozza.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Nem jogalkotási eszköz, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény formájában.

Az uniós fellépés szükségessége

A tagállamok arra törekszenek, hogy előmozdítsák a digitális és MI-eszközök használatát az igazságügyben. A nemzeti kormányok és az igazságügyi szakemberek érdeklődnek az egymástól való tanulás és a szinergiák kiépítése iránt. A Bizottság megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy támogassa a tagállamokat ezen a területen.

A Bizottság például áttekintést nyújthatna a meglévő digitális szabványokról és eszközökről, hogy lehetővé tegye a szinergiákat és előmozdítsa a szabványok és eszközök interoperabilitását. Ebben az esetben elsősorban a tagállamok feladata lenne, hogy kidolgozzák az igényeik kielégítését szolgáló eszközöket.

Az uniós szintű fellépés választ adna a tagállamok előtt álló közös kihívásokra. Hatékonyabban teremtene továbbá támogató környezetet az igazságügyi szakemberek számára – például az uniós finanszírozás és az igazságügyi képzési politika révén, valamint azáltal, hogy támogatást és iránymutatást nyújt az adatszabványok, eszközök és a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos, tagállamok közötti közös megközelítés biztosítása érdekében.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A DigitalJustice@2030 stratégia célja, hogy 2030-ra tovább digitalizálja az uniós igazságügyi rendszereket. Ennek célja i. az igazságügyi rendszerek hatékonyságának növelése valamennyi fél jogainak védelme és megerősítése mellett; ii. az igazságszolgáltatás minőségének javítása; és iii. az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása.

A stratégia felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyek fokozhatják és előmozdíthatják a digitális eszközök fejlesztését és használatát az igazságszolgáltatásban, a digitalizációban rejlő kiaknázatlan lehetőségekre összpontosítva. Az igazságügyi szakemberek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a legkorszerűbb technológiákat használhassák mindennapi munkájuk javítására, ami az ügyek gyorsabb tárgyalását eredményezi, csökkentve az ügyhátralékot és a késedelmeket.

A további fejlesztésre szoruló lépéseket tartalmazó lehetséges munkafolyamatok a következők.

A nemzeti igazságügyi rendszerek digitalizálására és a bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozó adatok: áttekintés készítése a nemzeti igazságügyi rendszerek digitalizációs gyakorlatairól, lehetővé téve a bevált gyakorlatok érdemi cseréjét. A tagállamoknak képesnek kell lenniük a szinergiák kiaknázására és a meglévő, jól működő rendszerek működtetésére; továbbá törekedniük kell az interoperabilitásra, ahelyett, hogy az egyes tagállamok kidolgoznák saját nemzeti eszközeiket.

Informatikai/mesterséges intelligencia igazságügyi eszköztár: a digitális érettség felgyorsítása és a tagállamok számára költségmegtakarítások elérése érdekében az eszköztár uniós szinten összegyűjthetné az informatikai eszközökre (többek között a mesterséges intelligenciára) vonatkozó információkat.

Mesterséges intelligencia az igazságügyben: annak érdekében, hogy biztosítsa a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti szabályok következetes alkalmazását, és segítse a nemzeti hatóságokat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak arról, hogy használják-e az MI-eszközöket az igazságügyben, és ha igen, milyen célból és hogyan. Ez magában foglalná az MI-eszközök bírósági eljárások keretében történő fejlesztésével és használatával kapcsolatos lehetőségek azonosítását.

Európai jogi adattér (ELDS): széles körű és rendszerszintű hozzáférés biztosítása az uniós és nemzeti jogszabályokhoz és ítélkezési gyakorlathoz, valamint a jogalkotási és igazságügyi adatok használatának előmozdítása az igazságügyhöz igazított MI-eszközökkel kapcsolatos képzés és azok fejlesztése céljából.

Digitális bírósági eljárások: a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott, határokon átnyúló bírósági eljárások teljes mértékben digitalizálttá tétele érdekében. A kulcsfontosságú támogató eszközök közé tartoznak a megbízható digitális személyazonosságok, például az európai digitális személyiadat-tárca és az európai üzleti tárca használata, a minősített aláírások és bélyegzők, az időbélyegzők, az e-kézbesítés és az e-archiválás.

A digitalizáció uniós finanszírozása: számos munkafolyamat függ a nemzeti és uniós szintű megfelelő finanszírozáshoz való hozzáféréstől. Az uniós finanszírozás rendelkezésre állását a jelenlegi többéves pénzügyi keretben és a meglévő pénzügyi programokban kell biztosítani. A Bizottság javaslata és a társjogalkotókkal folytatott tárgyalások sérelme nélkül a következő, 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében értékelni fogják a megfelelő finanszírozás szükségességét.

Várható hatások

A DigitalJustice@2030 stratégia várhatóan lehetővé teszi az igazságügyi rendszerek számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban részesüljenek a digitalizáció előnyeiből. Az azonosított munkafolyamatok költségekkel járhatnak a nemzeti hatóságok számára a reformok tekintetében, de azokat a digitális eszközök elterjedésének felgyorsítására irányuló beruházásoknak kell tekinteni. Az interoperabilitás, az újrafelhasználás és a közös beruházások fokozása hosszú távon pénzt takaríthat meg. A digitalizációból származó jobb adatgyűjtés várhatóan végső soron javítani fogja a szakpolitikák kialakítását is.

Az új igazságügyi képzési stratégiával együtt ez a stratégia eszközöket, know-how-t és erőforrásokat biztosít a hatóságok (köztük a bűnüldöző szervek, az igazságszolgáltatási és igazságügyi szakemberek) számára ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé és színvonalasabbá váljon. A jogokat és kötelezettségeket védő és érvényesítő, hatékony és hozzáférhető igazságügyi rendszer várhatóan előmozdítja a gazdasági növekedést és a beruházások növelését. Ennek a vállalkozások (köztük a kis- és középvállalkozások) javát kell szolgálnia, és végső soron erősítenie kell az EU gazdaságát.

Egy jobban digitalizált igazságügyi rendszer várhatóan javítani fogja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a veszélyeztetett csoportok számára, amelyek egyébként jelentős akadályokkal szembesülhetnek (például a fogyatékosságok, a távolság vagy a költségek miatt). Ez várhatóan elősegíti azt is, hogy megfelelőbb bánásmódban részesüljenek a bűncselekmények áldozatai. A vonatkozó kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk azt a célkitűzést, hogy ne maradjanak ki azok, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és jártassággal.

A digitális igazságügyi rendszerek várhatóan kisebb környezeti hatással járnak az alacsonyabb erőforrás-felhasználás miatt. Várhatóan ellenállóbbak lesznek az olyan válságok idején is, mint a Covid19, amikor a munkaerő nagy részének (beleértve az igazságszolgáltatást is) otthonról kellett dolgoznia. A papíralapú kommunikációtól való eltávolodás minden bizonnyal javítani fogja az adatbiztonságot, azonban a nagyobb mértékben digitalizált igazságügyi rendszerek kiszolgáltatottabbak is lehetnek más típusú kockázatokkal, például a kibertámadásokkal és a személyes adatok megsértésével szemben.

A munkaerő-keresletre ez várhatóan nem gyakorol jelentős hatást. Középtávon előfordulhat a jogi/irodai pozíciókból az informatikai irányítással/fejlesztéssel és adatokkal kapcsolatos pozíciókba irányuló átcsoportosítás.

Ez a kezdeményezés támogatja az EU hozzájárulását az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének célkitűzéseihez, és különösen az ENSZ 16. fenntartható fejlődési céljának (béke, igazság és erős intézmények) célkitűzéseihez.

Jövőbeli nyomon követés

Az uniós igazságügyi eredménytábla, amely az igazságügyi rendszerek digitalizációjára vonatkozó adatokat tartalmaz, lehetővé teszi az igazságügy digitalizációjának jövőbeli nyomon követését és előrehaladását az EU-ban.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat 

A javasolt stratégia átfogó szakpolitikai célokat fog meghatározni, és nem jogalkotási jellegű. Ezért ebben a szakaszban nincs szükség hatásvizsgálatra.

Konzultációs stratégia

A Bizottság e véleményezési felhívás révén általános visszajelzést kér erről a kezdeményezésről a nyilvánosságtól, az érdekelt felektől és a tagállamoktól. A Bizottság kapcsolatba lép az érintett vállalkozói szövetségekkel és uniós szintű hálózatokkal, jogi szakmai szövetségekkel és az igazságszolgáltatás érdekelt feleivel. A tagállamokkal több módon is kapcsolatba lépnek, ideértve az e-igazságügyi tanácsi munkacsoportot is.

A stratégia konkrét munkafolyamatairól célzott konzultációkra kerül sor a jogérvényesüléssel a növekedés érdekében és az uniós büntető igazságszolgáltatás jövőjével foglalkozó magas szintű fórumokon, amelyekben a tagállamok, az Európai Parlament és az érintett érdekelt felek vesznek részt. Ezek a magas szintű fórumok 2025 márciusától novemberéig tartanak, és a következtetések beépülnek majd a stratégiába.

Az ágazatközi szinergiák fokozása érdekében a Bizottság együtt fog működni az Interoperábilis Európa közösséggel is.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultációs folyamat célja, hogy összegyűjtse a tagállamok, az érdekelt felek és a nyilvánosság véleményét; és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a DigitalJustice@2030 stratégia kidolgozását együttműködésen alapuló, átlátható és inkluzív módon segítsék. A konzultáció célja, hogy megismerje a különböző lehetséges munkafolyamatokkal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket és elképzeléseket, amelyek segíthetik a tagállamokat igazságügyi rendszereik digitalizálásában az igazságszolgáltatás hatékonyságának, hozzáférhetőségének és minőségének javításában.

Célközönség

A következő fő érintett felek azonosítására került sor:

·a tagállamok közigazgatási szervei,

·szakmai szövetségek – különösen az igazságügyi szakemberek valamennyi kategóriája körében, de a határokon átnyúló ügyletekben tevékenykedő vállalkozói szövetségek is,

·az egész EU-ra kiterjedő hálózatok,

·az Interoperábilis Európa közösség,

·az Európai Parlament,

·a bírósági eljárásokban feleket képviselő civil társadalmi szervezetek,

·a lakosság.