VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

A kezdeményezés címe	A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv – félidős értékelés
Vezető főigazgatóság – felelős egység	A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága – Szociális és Befogadó Vállalkozások egység (G3)
A kezdeményezés várható típusa	Bizottsági közlemény
Indikatív ütemterv	2025 negyedik negyedéve
További információk	Szociális gazdasági portál A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A 2024–2029-es időszakra hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára szóló politikai iránymutatás egyértelműen kiemelt célkitűzésként határozza meg „Európa fenntartható jólétét és versenyképességét”. Az e cél elérését elősegítő legfontosabb elemek a következők: i. az EU rezilienciájának és versenyképességének megerősítése, ii. a zöld és digitális átállás megkönnyítése, iii. az innováció, az ipari fejlődés és a vállalkozásbarát környezet előmozdítása, valamint iv. közös előrelépés.

A szociális gazdaság, amely legalább 11,5 millió embert foglalkoztat az EU-ban 1 , fontos mozgatórugója az e cél elérése felé történő haladásnak, mivel hozzájárul egy egységesebb, virágzóbb, biztonságosabb és reziliensebb Európa megteremtéséhez, és segíti a fenntartható fejlődési célok elérését. A szociális gazdaság szervezetei (köztük az egyesületek, szövetkezetek, biztosító egyesületek, alapítványok és szociális vállalkozások) a nyereség helyett a szociális és/vagy környezetvédelmi célokat helyezik előtérbe. Bizonyították, hogy figyelemreméltó képességük van a reziliens közösségek és üzleti modellek, a demokratikus részvétel és a mindenki javát szolgáló gazdaság előmozdítására, ugyanis munkahelyeket teremtenek, miközben számos ágazatban kezelik a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokat.

Ursula von der Leyen elnök Roxana Mînzatu ügyvezető alelnökhöz intézett megbízólevelében megerősítette a szociális gazdaság további támogatását, megbízva őt azzal, hogy „mozdítsa elő a szociális gazdaság fejlődését, különösen a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv teljes körű végrehajtása révén”. Enrico Letta egységes piacról és Sauli Niinistö Európa válságokkal szembeni felkészültségének megerősítéséről szóló jelentése emlékeztet a szociális gazdaság fontosságára a gazdaság és a „társadalom egészének” krízisekre adott válaszai szempontjából.

2021. december 9-én az Európai Bizottság elfogadta a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. A terv több mint hatvan 2030-ra végrehajtandó konkrét intézkedést javasol annak érdekében, hogy elősegítse az EU szociális gazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, valamint társadalmi és gazdasági átalakító erejének kibontakoztatását. Az Európai Parlament 2022. július 6-án kiadott állásfoglalásában üdvözölte a cselekvési tervet. A cselekvési terv végrehajtásának elősegítése érdekében 2023. november 27-én a szociális gazdaság keretfeltételeinek uniós tagállamokban történő fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlást fogadtak el.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A cselekvési terv végrehajtásának célja, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a szociális gazdaság virágzásához, lehetőséget biztosítson a szociális gazdaság szervezetei számára az elindulásra és a növekedésre, valamint biztosítsa, hogy a szociális gazdaság és a benne rejlő lehetőségek láthatóbbak legyenek.

A cselekvési terv részeként a Bizottság vállalta, hogy „2025-ben áttekinti a cselekvési terv végrehajtását, és jelentést tesz közzé az elért eredményekről és az új fejleményekről”. Ez a félidős értékelés egy bizottsági szolgálati munkadokumentummal kísért közlemény formájában értékeli az eddig elért eredményeket, és meghatározza a cselekvési terv célkitűzéseit támogató lehetséges további intézkedéseket.

Amint azt a cselekvési terv kifejti és a rendelkezésre álló bizonyítékok mutatják (a Régiók Bizottságának 2021/C440/12 és 2023/C157/05 véleménye, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság C/2024/882 és INT/972 véleménye, valamint a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlás előkészítése során gyűjtött bizonyítékok), a szociális gazdaság nem egyenlő mértékben fejlett az egyes tagállamokban. Ez tovább bonyolítja az országspecifikus hatások értékelését. Egyes tagállamok például még nem dolgoztak ki és nem vezettek be olyan átfogó stratégiákat, amelyek elismernék és ösztönöznék a szociális gazdaságot. Ennek eredményeként még mindig vannak hiányosságok a szociális gazdasággal kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásában, ami akadályozza az ökoszisztéma további fejlődését.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A kezdeményezés összhangban van az EUMSZ 153. cikkével, különösen a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tételéről szóló h) ponttal, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemről szóló j) ponttal. A cselekvési terv és annak félidős értékelése összhangban van az EUMSZ 173. és 174. cikkében meghatározott célkitűzésekkel is, amelyek szerint Unió-szerte elő kell mozdítani a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások fejlesztése számára kedvező környezetet, valamint meg kell erősíteni az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját.

Az uniós fellépés szükségessége

A félidős értékelés lehetőséget kínál az uniós szintű fellépés keretének aktualizálására, bevonva a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az érdekelt feleket, a fennmaradó kihívások azonosítása, az azok kezelésére és maximalizálására szolgáló intézkedések előterjesztése és a cselekvési terv pozitív hatásának maximalizálása érdekében.

Uniós szintű fellépésre van szükség a szociális gazdaság tagállamok közötti egyenlőtlen fejlődésének kezelése és növekedésének összehangolt támogatása érdekében. A cselekvési terv előmozdítja a szakpolitikai koherenciát, megkönnyíti az egymástól való tanulást és megerősíti a határon átnyúló együttműködést, lehetővé téve a szociális gazdaság számára, hogy hatékonyabban járuljon hozzá az EU szélesebb körű társadalmi, gazdasági, környezeti és területi célkitűzéseihez.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A cselekvési terv új lendületet adott a szociális gazdaságnak, többek között a szociális gazdaságot támogató első uniós jogi aktus, a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló 2023. évi tanácsi ajánlás elfogadásával. Ez a félidős értékelés lehetőséget kínál a következőkre: i. a cselekvési terv szociális gazdaságra vonatkozó célkitűzéseinek újraértékelése, ii. azon területek azonosítása, ahol a cselekvési tervet meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, a megváltozott környezetre és az új politikai prioritásokra összpontosítva, és iii. olyan új kezdeményezések kidolgozása, amelyek segítik a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, többek között az európai társadalmakban a méltányosság és az egyenlőség fokozása révén.

A félidős értékelés különösen a következőkre irányul:

·a cselekvési terv elhelyezése az új Bizottság prioritásainak (virágzó és versenyképes Európa) összefüggésében, figyelembe véve az általános geopolitikai környezetet és a változó uniós költségvetési keretrendszert,

·a Bizottság által a cselekvési tervben bejelentett 63 intézkedés végrehajtása terén elért eredmények értékelése,

·a tagállamokban elért eredmények értékelése, és azok összekapcsolása a cselekvési terv fő célkitűzéseivel,

·a cselekvési terv elfogadása óta a szociális gazdaság ökoszisztémájában bekövetkezett új fejlemények azonosítása,

·a cselekvési terv végrehajtása során felmerülő kihívások azonosítása, és ajánlások megfogalmazása e kihívások kezelésére,

·az ezen ajánlásokból eredő, a 2026–2030-as időszakban végrehajtandó nyomonkövetési, kiegészítő vagy új intézkedések meghatározása, beleértve adott esetben azokat az intézkedéseket is, amelyek célja az egyszerűsítés és a terhek csökkentése az uniós célkitűzésekkel összhangban.

Végső soron a félidős értékelés célja a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv relevanciájának és koherenciájának megerősítése, valamint az európai szociális gazdasági ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása.

Várható hatások

Ez a félidős értékelés képes alakítani, kiigazítani és javítani a meglévő cselekvési tervet, hatékonyabbá és relevánsabbá téve azt mint a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek elérését elősegítő eszközt. A választott eszköz nem jogalkotási és nem kötelező erejű. Hatása országonként eltérő lesz, a szociális gazdasági ökoszisztémáik jellegétől és érettségétől függően.

Jövőbeli nyomon követés

A Bizottság nyomonkövetési és értékelési keretet kíván kidolgozni a cselekvési tervhez annak érdekében, hogy értékelni lehessen a cselekvési terv 2030 utáni végrehajtását. A Bizottság a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások szakértői csoportján keresztül rendszeresen tájékoztatni fogja a tagállamokat és az érdekelt feleket a félidős értékelésről és a cselekvési terv végrehajtásáról.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása. A félidős értékelés alapjául a szociális gazdaság szakpolitikai és jogi kereteivel kapcsolatban az elmúlt néhány évben összegyűjtött bizonyítékok szolgálnak majd (a Régiók Bizottságának véleménye és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye, valamint a szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlás előkészítése során gyűjtött bizonyítékok). Emellett számos konzultációra kerül sor az érdekelt felekkel, amint azt az alábbi szakasz ismerteti.

Konzultációs stratégia

A közleményhez nincs szükség nyilvános konzultációra. A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervhez már jelentős mennyiségű észrevétel érkezett az érdekelt felektől és a nyilvánosságtól. E véleményezési felhívás mellett a Bizottság célzott konzultációkat is tervez. Ezeknek a konzultációknak az a célja, hogy az érintett érdekelt felek különböző típusai – tagállamok, a szociális gazdaság szervezeteinek uniós, nemzeti és helyi hálózatai, finanszírozási közvetítők és tudományos szakemberek – között egyensúlyt teremtsenek, és hogy az EU földrajzi területét reprezentatívan lefedjék, beleértve a távoli és kevésbé fejlett régiókat is.

A tervezett célzott konzultációk a következőket foglalják magukban:

·strukturált egyéni és csoportos interjúk a legfontosabb érdekelt felekkel, többek között a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások bizottsági szakértői csoportjával,

·a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság célzott ülése,

·a Régiók Európai Bizottságának célzott ülése,

·célzott meghallgatás a civil társadalmi szervezetekkel A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által létrehozott stratégiai párbeszéd keretében,

·egyéb pontos konzultációk meghatározott csoportokat képviselő más érdekelt felekkel.

E véleményezési felhívás részeként felkérjük az érdekelt feleket, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre.

·Melyek voltak a legjelentősebb eredmények a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása terén annak 2021-es elfogadása óta?

·Milyen új fejleményeket figyelt meg a szociális gazdaság ökoszisztémájában a cselekvési terv elfogadása óta?

·Mely ágazatokat tudnák a leghatékonyabban támogatni a szociális gazdaság üzleti modelljei és megközelítései az elkövetkező években?

·Milyen intézkedéseket kellene prioritásként kezelni 2026–2030-ban a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásának elősegítése érdekében?

·Vannak-e olyan konkrét kezdeményezések vagy bevált gyakorlatokra vonatkozó példák, amelyeket Ön szerint Unió-szerte ki kellene emelni vagy meg kellene ismételni?