VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

A kezdeményezés címe	Európai belső biztonsági stratégia
Vezető főigazgatóság – felelős egység	DG HOME.D5
A kezdeményezés várható típusa	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
Indikatív ütemterv	2025. első negyedév
További információk	–
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A több évtizedes együttműködés és integráció eredményeként jogállamiságon alapuló, szabad, nyitott és demokratikus társadalommal, valamint virágzó egységes uniós piaccal rendelkező erős EU jött létre. Napjainkban azonban Európa új és sürgető geopolitikai kihívásokkal néz szembe, valamint számos – a szervezett bűnözésnek, a terrorizmusnak és más ellenséges állami és nem állami szereplőknek betudható – biztonsági fenyegetéssel kell megbirkóznia. Emellett a társadalmak gyors változása és egyre összetettebb jellege miatt a biztonsági fenyegetések összetettsége is fokozódik: minden technológiai innováció megjelenésekor lesznek olyanok, akik azt rossz szándékú tevékenységekhez kívánják felhasználni.

Az európai belső biztonsági stratégia – az Ursula von der Leyen elnök által az új Bizottságnak szóló politikai iránymutatásban 1 bejelentett kezdeményezés – az összes, online és offline belső biztonsági fenyegetés kezelésére kiterjedő, átfogó uniós választ fog meghatározni. Biztosítani fogja a biztonsági megfontolások általános érvényesítését az uniós jogszabályokban és szakpolitikákban. A stratégia a biztonsági unióra vonatkozó, 2020–2025-ös időszakra szóló uniós stratégiára fog épülni, és kiegészíti az egyéb bizottsági kezdeményezéseket, különösen a felkészültségi unióról szóló stratégiát, a védelem jövőjéről szóló fehér könyvet és a demokráciapajzsot.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az előző Bizottság hivatali ideje (2019–2024) alatt a biztonsági unióra vonatkozó stratégia szilárd keretet biztosított a fenyegetések kezelésére irányuló uniós kapacitás kiépítéséhez. A stratégia elfogadása óta az EU megfelelőbb eszközökkel rendelkezik a biztonsági kihívások kezeléséhez.

Amint azonban arra a legutóbbi, 2024 májusában elfogadott eredményjelentés 2 is rámutatott, mélyreható és tartós változások következtek be az EU és szomszédsága geopolitikai, gazdasági és biztonsági környezetében. Az EU-nak késznek kell lennie arra, hogy előre jelezhesse és képes legyen elhárítani a változó geopolitikai környezetben jelentkező fenyegetéseket. A bűnözői hálózatok, az erőszakos szélsőségesek, a terroristák és más ellenséges szereplők nemzetközi szinten működnek, és könnyen mozognak a digitális és a fizikai világban is. Mindezen szereplők kihasználják a társadalmi sérelmeket és a gazdasági egyenlőtlenségeket, a bűnözői hálózatok pedig szélsőséges erőszakot alkalmaznak a nyereség növelésére, illetve korrupció révén beszivárognak a közintézményekbe, a helyi közösségekbe és a legális gazdaságba is. Mindez aláássa a demokratikus intézményekbe és a jogállamiságba vetett bizalmat. Megsokasodtak az új és hibrid ideológiák és a kifejezetten a demokratikus jogrend átalakítására törekvő rendszerellenes/kormányellenes szélsőségesek, ahogy a nemzetközi geopolitikai feszültségeket és konfliktusokat követő fokozott terrorfenyegetések is.

A globális fejlemények jelentős hatással vannak a belső biztonságra. Az EU-nak kezelnie kell azokat a tovagyűrűző hatásokat, amelyek a változó geopolitikai hatalmi dinamikából és a külső instabilitásból erednek, legyen szó az orosz agressziós háborút követő ukrajnai, a közel-keleti vagy a szubszaharai régióbeli helyzetről. Az EU biztonságára hatással van az is, hogy függőségi viszonyban áll nem uniós országokkal, például az energia, a technológia, valamint az informatikai és távközlési berendezések terén. Ebben a kihívásokkal teli helyzetben az EU hibrid fenyegetéssekkel szembesül mind állami, mind nem állami szereplők (kormányok és mások) részéről. A kritikus infrastruktúrák, köztük az energiahálózatok és a közlekedési rendszerek kibertámadások és szabotázs célpontjait képezik, ami az alapvető szolgáltatások nyújtása terén jelentkező sebezhetőségről árulkodik, és súlyosan befolyásolja az EU gazdasági biztonságát.

Emellett a digitális technológia alapvető fontosságúvá vált a biztonság valamennyi aspektusa szempontjából, hiszen a legtöbb fenyegetés kiberelemet tartalmaz, illetve a megosztottság, a polarizáció és az európai kormányokkal és intézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozására irányuló dezinformációval párosul. Végezetül a bűnüldöző hatóságok gyakran híján vannak az illegális pénzmozgások és a támadások előkészítésének kivizsgálásához, illetve a nemzeti és transznacionális bűnözői hálózatok felszámolásához szükséges eszközöknek, illetve nem rendelkeznek a hatóságok számára elengedhetetlen adatokhoz való hozzáféréssel. Ezért meg kell erősíteni a határokon átnyúló és nemzetközi együttműködési mechanizmusokat annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan tudjanak fellépni a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A kezdeményezés anyagi jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik részének a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címében foglalt, szélesebb körű uniós fellépésre vonatkozó rendelkezések képezik.

A kezdeményezésről a nem uniós országokkal folytatott együttműködés a következő jogalapon nyugszik:

·közös kül- és biztonságpolitika / közös biztonság- és védelempolitika: az EUMSZ 42–43. cikke,

·a nemzetközi szervezetekkel és az EU-n kívüli országokkal ápolt kapcsolatok: EUMSZ, különösen a 220. cikk,

·biztonsági párbeszédek: az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikkének (2) bekezdése.

Ez a közlemény – amely nem minősül jogalkotási aktusnak – nem javasolja az uniós szabályozási hatáskör vagy a tagállamokra vonatkozó kötelező erejű kötelezettségvállalások kiterjesztését, hanem arra törekszik, hogy kiegészítse és támogassa a tagállamok tevékenységeit ezen a szakpolitikai területen.

Az uniós fellépés szükségessége

Figyelembe véve a bűnözői hálózatok, a terroristák, a szélsőséges csoportok, valamint az ellenséges állami és nem állami szereplők működéséhez – az EU-n belül és kívül – teret biztosító globális és összekapcsolt környezetet, valamint az EU-szerte a biztonságot, a védelmet, a társadalmat és a jogállamiságot fenyegető egyre súlyosabb fenyegetéseket, elmondható, hogy nem elégséges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló jelenlegi tagállami és uniós fellépés. További kulcsfontosságú – az EU és a tagállamok megosztott hatásköreivel összhangban hozott – intézkedésekre van szükség az uniós belső biztonság jelenlegi és jövőbeli védelme, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség fenntartása érdekében.

Tekintettel a biztonságpolitika belső és külső vonatkozásai közötti szoros kapcsolatra, valamint arra, hogy a biztonsági fenyegetések az európai határokon túlra is kiterjednek, az uniós szintű fellépés várhatóan kézzelfogható hozzáadott értéket jelent a tagállamok által egyénileg hozott intézkedések szempontjából.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A kezdeményezés a tervek szerint általános és átfogó tervet fog biztosítani az EU belső biztonságának megerősítésére, és a jelenlegi Bizottság hivatali ideje alatt végrehajtandó konkrét intézkedéseket fog bejelenteni. A stratégia továbbá össze fogja foglalni az EU biztonságának védelme érdekében már megvalósult számos uniós eredményt, valamint bemutatja, hogy az EU miként kívánja azokat megszilárdítani további operatív, illetve jogalkotási intézkedésekkel.

A stratégia célja, hogy a biztonságot általános szempontként érvényesítse az uniós szakpolitikákban, jogszabályokban és programokban, a következőkre összpontosítva:

·a fenyegetések előrejelzésére és az azokkal szembeni fellépésre való kapacitás,

·a károkozás megelőzésének és az emberek védelmének szükségessége,

·a fellépés szükségessége minden szinten (a globálistól a helyi dimenzióig), valamint

·annak biztosítása, hogy a nemzetközi együttműködés előmozdítsa az EU belső biztonságát.

A stratégia arra törekszik továbbá, hogy összefogja mindazokat az érdekelt feleket, akik a társadalom egészére kiterjedő megközelítés keretében hozzájárulhatnak a belső biztonsághoz, ideértve a magánszektorbeli partnereket és a civil társadalmat is.

Közelebbről, a stratégia meg fogja erősíteni az EU belső biztonsági architektúráját, ami magában foglalja a működési kapacitás növelését az Europol és a Frontex bővítése révén, valamint az Eurojust és az Európai Ügyészség szerepéről folytatott megbeszéléseket.

Ezenkívül a digitális technológia jelentős szerepet fog játszani a stratégiában. Ennek részét képezi majd az adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférésre és adatmegőrzésre, a kiberbűnözés és az online terrorista tartalom elleni küzdelemre, valamint a technológiai platformokkal az uniós internetfórumon keresztül folytatott együttműködés fokozására vonatkozó intézkedések mérlegelése. Emellett a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínálnak a bűnüldözési képességek javítására és a változó fenyegetések hatékony kezelésére.

A stratégia részeként a Bizottság a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség – többek között a terrorizmusfinanszírozás – megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó új uniós menetrendet, valamint a radikalizálódás megelőzésére irányuló megerősített politikát is be fog jelenteni.

Uniós cselekvési tervet fog előterjeszteni a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre vonatkozóan, valamint vázolni fogja a szervezett bűnözésre vonatkozó szabályok felülvizsgálatára és az arra irányuló jövőbeli munkát, hogy miként lehetne szorosabbra húzni a hurkot a bűnözői hálózatok körül.

A stratégia be fogja jelenteni a felkészültség megerősítését szolgáló, európai kritikus kommunikációs rendszer létrehozását, amelynek célja az elsődleges beavatkozók – például a rendőrség és a tűzoltók – közötti napi operatív együttműködés javítása a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a szükséghelyzetekben való életmentés terén.

Végezetül a stratégia rá fog világítani annak szükségességére, hogy meg kell erősíteni az EU jogi keretét a horizontális biztonsági kihívások és a hibrid fenyegetések kezeléséhez, többek között a határigazgatás, a szabotázs és a kémkedés vonatkozásában.

Várható hatások

A stratégiában bejelentett intézkedések eszközöket biztosítanak majd a közintézmények, a bűnüldöző szervek, az igazságszolgáltatás és más köz- és magánszereplők számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint az ellenséges állami és nem állami szereplők jelentette biztonsági fenyegetések megelőzéséhez, az azokkal szembeni védekezéshez és az azokra való reagáláshoz. A kezdeményezés növelni fogja a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára a súlyos és szervezett bűnözéssel, valamint a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárás alá vonások és ítélethozatal terén nyújtott segítséget, biztosítva az elszámoltathatóságot, illetve az áldozatoknak járó igazságszolgáltatást.

Hozzá fog járulni az ENSZ békével, igazsággal és erős intézményekkel kapcsolatos 16. fenntartható fejlődési céljának megvalósításához, mivel a közbiztonság növelésére és a jogállamiság fenntartására irányul, az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Jövőbeli nyomon követés

A belső biztonsági stratégiában foglalt kezdeményezések értékelése és nyomon követése külön-külön fog történni.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Ez a kezdeményezés egy közlemény, amely általános szakpolitikai megközelítést határoz meg anélkül, hogy konkrét jogalkotási intézkedésekre tenne javaslatot.

Konzultációs stratégia

E kezdeményezés kapcsán a Bizottság a jelenlegi véleményezési felhívás útján felkéri a köz- és a magánszféra érdekelt feleit az Unióban és azon kívül, hogy ismertessék álláspontjukat, és szolgáltassanak információkat. A kezdeményezés számba veszi a tanulmányokból és jelentésekből levont megállapításokat, valamint a biztonságpolitikára vonatkozó korábbi uniós stratégiai dokumentumok keretében elért eredményeket.

A konzultációra felkért fő érdekelt felek közé tartoznak:

·az uniós és nemzeti szintű bűnüldöző hatóságok, köztük a vám-, adó- és határőrizeti hatóságok, az igazságügyi hatóságok, a közigazgatási szervek, valamint a súlyos és szervezett bűnözés, a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemért, továbbá a határbiztonság és a kiberbiztonság biztosításáért felelős intézmények és szervek,

·a civil társadalmi szervezetek,

·a tudományos élet képviselői,

·valamint a magánvállalkozások, az online platformokat is ideértve.

Emellett várjuk a kulcsfontosságú nemzetközi partnerek, például az ENSZ, az INTERPOL, a Pénzügyi Akció Munkacsoport és az Európa Tanács véleményét is.