VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

CÉLRAVEZETŐSÉGI VIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat.

Az értékelés címe

Fókatermékek kereskedelme – az uniós szabályok célravezetőségi vizsgálata

Vezető főigazgatóság – felelős egység

ENV.F.3 – Globális környezetvédelmi együttműködés és multilateralizmus

Indikatív ütemterv

(tervezett kezdési és befejezési időpont)

2024. 2. negyedév – 2025. 4. negyedév

További információk

https://environment.ec.europa.eu/topics/nature-and-biodiversity/trade-seal-products_en 

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, az értékelés célja és hatóköre

Politikai környezet

A fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a fókákról szóló rendelet) az alábbi két kivétellel tiltja a fókatermékek uniós piacon történő értékesítését:

1)ha azok inuitok vagy egyéb őslakos közösségek által folytatott vadászatból származnak;

2)ha behozataluk alkalmi jellegű, és kizárólag az utazók vagy családjuk személyes használatára szolgáló árukból áll.

A fókákról szóló rendelet 2019–2022-es végrehajtásáról szóló COM(2023) 633 bizottsági jelentés megállapította, hogy az jól működik az első kivétel hatálya alá nem tartozó fókatermékek értékesítésének megakadályozásában.

Néhány balti-tengeri uniós ország azonban növekvő fókapopulációkról számolt be, amelyek kárt okoznak a halállományokban és a halászeszközökben. Ezek az országok úgy vélik, hogy a rendelet negatív társadalmi-gazdasági hatást gyakorol a területükön, különösen mivel megszüntették azt a kivételt, amely lehetővé tette a kizárólag a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából végzett leölésekből származó fókatermékek értékesítését.

Ezt a kivételt 2015-ben törölték a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési határozatának eredményeképpen. A jelentés azt is megállapította, hogy Kanada elismert szervei úgy vélik, hogy a rendeletet a fókatermékek kereskedelmének teljes tilalmaként értelmezik az EU-ban, hogy az inuit és egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivételt nem ismerik eléggé az EU-ban, és hogy ez hatással van az inuit/inuvialuit közösségek gazdasági fejlődésére.

A fókákra vonatkozó uniós jogszabályok közé tartozik a fókakölykökről szóló irányelv is, amely megtiltja a grönlandi fókák fehérbundájú kölykei és a hólyagos fókák kékhátú kölykei bőrének és az azokból származó termékeknek az EU-ba történő kereskedelmi behozatalát. Ezen irányelv érvényességét a 89/370/EGK tanácsi irányelv határozatlan időre meghosszabbította.

Cél és hatókör

A fókákról szóló rendelet 2009 óta van hatályban, a fókakölykökről szóló irányelv pedig 1983 óta alkalmazandó, de ezeket még soha nem értékelték.

Bár nincs olyan jogi követelmény, amely előírná az értékelést, itt az ideje felmérni, hogy továbbra is megfelelnek-e a célnak, és van-e lehetőség az egyszerűsítésükre. Mivel a két jogszabály szorosan kapcsolódik egymáshoz, a Bizottság mindkettőre kiterjedő célravezetőségi vizsgálatot végez. Ez arra is lehetőséget kínál, hogy felmérjük társadalmi-gazdasági hatásukat és a fókapopulációkra gyakorolt hatásukat.

A célravezetőségi vizsgálat a két jogszabály hatálybalépése óta eltelt időszakra terjed ki, és foglalkozni fog az (EU) 2015/1850 bizottsági végrehajtási rendelettel is, amely szabályokat állapít meg az inuit és egyéb őslakos közösségekre vonatkozó kivételnek megfelelő fókatermékek tanúsításával és az ezt igazoló dokumentumok kiadásával megbízott kormányzati szervek elismerésére vonatkozóan.

A Bizottság a célravezetőségi vizsgálat eredményei alapján fogja mérlegelni, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

A célravezetőségi vizsgálat a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó követelményeivel összhangban az alábbi öt értékelési kritériumra vonatkozó kérdéseket vizsgálja és válaszolja meg: eredményesség, hatékonyság, koherencia (következetesség), relevancia és „uniós hozzáadott érték”.

Eredményesség 

·Milyen hatásai voltak a jogszabálynak? 

·Előfordultak-e váratlan vagy nem szándékolt hatások? 

·Hogyan érinti a jogszabály az érdekelt felek érintett csoportjait, köztük a kiszolgáltatott csoportokat? 

·Milyen különbségek vannak az uniós országokra gyakorolt hatások között, és mi okozza ezeket a különbségeket? 

·Mennyire volt sikeres a jogszabály a kitűzött célok elérésében?

Hatékonyság 

·Mennyire indokoltak a szabályokhoz kapcsolódó adminisztratív és kiigazítási költségek, figyelembe véve az általuk elért változásokat? 

·Azonosítottak-e hatékonysági problémákat? Van-e egyszerűsítési és költségcsökkentési lehetőség, többek között a közigazgatási eljárás (pl. a jelentéstétel és a nyomon követés) tekintetében?

Relevancia 

·Tekintettel az EU új politikai prioritásaira és célkitűzéseire, továbbra is relevánsak-e a jogszabályok, azok célkitűzései és intézkedései?

·A beavatkozás célkitűzései továbbra is megfelelnek-e az EU-n belüli igényeknek?

·A szabályok által kezelt igények/problémák mennyire igényelnek továbbra is uniós szintű fellépést?

Koherencia 

·Mennyire állnak összhangban egymással a fókatermékek kereskedelméről szóló rendelet és a fókakölykökről szóló irányelv, valamint az azokban foglalt követelmények? 

·Mennyire állnak összhangban a jogszabályok más uniós szakpolitikákkal és prioritásokkal (pl. a Bizottság szakpolitikai prioritásaival)? 

·Mennyire állnak összhangban a jogszabályok a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival?

Uniós hozzáadott érték

·Milyen hozzáadott érték származik a jogszabályokból ahhoz képest, ami a nemzeti és/vagy regionális szinten meghozott tagállami intézkedések révén észszerűen elérhető lett volna?

·Milyen következményekkel járna az uniós szabályok csökkentése, megszüntetése vagy visszavonása?

B. Minőségi jogalkotás

Konzultációs stratégia

A Bizottság nyilvános konzultációt és a szakértői érdekelt felekkel célzott konzultációkat fog folytatni. A nyilvános konzultáció 12 hétig tart, és a kérdőív az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalán. A konzultáció eredményét a konzultáció lezárása után 8 héttel tesszük közzé a portálon.

Célzott konzultációkra kerül sor kiválasztott (főként a Balti-tenger környéki) uniós országokkal és az érdekelt szervezetekkel, a kanadai és grönlandi elismert szervekkel, valamint a norvég hatóságokkal.

Az Európai Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó politikájával összhangban, amelynek célja annak biztosítása, hogy minden uniós fellépés a rendelkezésre álló legjobb ismereteken alapuljon, felkérjük továbbá a fókatermékek kereskedelmében vagy a tengeri fajok védelmében szakértelemmel rendelkező tudományos kutatókat, tudományos szervezeteket, tudományos társaságokat és tudományos szövetségeket, hogy nyújtsanak be releváns, közzétett vagy még közzététel előtt álló tudományos kutatásokat, elemzéseket és adatokat.

Különösen érdeklődünk azon beadványok iránt, amelyek összegzik az e területekre vonatkozó ismeretek jelenlegi állását.

Miért indítottuk ezt a konzultációt? 

A konzultáció célja, hogy összegyűjtse a kérdés által érintett valamennyi csoport véleményét, hogy megtudja, hogyan érzékelik a fókatermékek kereskedelmére vonatkozó jelenlegi szabályokat, valamint hogy segítse a Bizottságot annak eldöntésében, hogy a fókákról szóló rendelet és a fókakölykökről szóló irányelv célnak megfelelő-e.

Célközönség

·A rendelet és az irányelv végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok,

·Nem uniós országbeli érdekelt felek, például a kanadai és grönlandi elismert szervek, amelyek igazoló dokumentumokat állítanak ki fókatermékeik EU-ba történő kiviteléhez, valamint a norvég hatóságok,

·Az adott területen érdekelt egyéni vállalatok vagy kereskedelmi szövetségek/egyesületek/szakszervezetek, 

·Egyéni halászok és fókavadászatok,

·Környezetvédelmi/természetmegőrzési/állatjóléti nem kormányzati szervezetek, 

·Tudományos intézmény/kutatóintézet,

·Az EU-n belüli és kívüli lakosság érintett tagjai.

Adatgyűjtés és módszertan

Az e véleményezési felhívás keretében gyűjtött bizonyítékok értékes információforrást jelentenek majd. Az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében a véleményezési felhívást egy adat- és szakirodalmi áttekintés fogja kiegészíteni.

A nyilvános és célzott konzultációk során további bizonyítékokat és ismereteket gyűjtünk.

A fókatermékek kereskedelméről szóló uniós rendelet 2015–2018-as és 2019–2022-es végrehajtásáról szóló bizottsági jelentések megállapításai lehetővé teszik számunkra, hogy összehasonlítsuk, hogyan változott a helyzet a rendelet hatálybalépése óta, és meghatározzuk a kezelendő problémákat.