VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság tervezett jogalkotási munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint megoszthassák velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

A cápák hatékonyabb védelme a fenntartható halászat és kereskedelem révén

Vezető főigazgatóság (felelős egység)

DG MARE, B.3

A kezdeményezés várható típusa

Jogalkotási aktus / nem jogalkotási aktus

Indikatív ütemterv

2024 első negyedéve – 2025 negyedik negyedéve

További információk

„A cápauszony-leválasztás és -kereskedelem megállítása” (europa.eu)

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A 2023. január 11-én előterjesztett „A cápauszony-leválasztás megállítása – A kereskedelem megállítása” elnevezésű európai polgári kezdeményezés (ECI) keretében 1,1 millió európai polgár kérte az Európai Bizottságot, hogy vessen véget a leválasztott cápauszonyok uniós kereskedelmének.

A Bizottság a kezdeményezésre adott, 2023. július 5-én közzétett válaszában kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja egy olyan jogalkotási intézkedés meghozatalának lehetőségét, amely előírja, hogy a cápákat kizárólag a testükhöz természetes módon rögzülő uszonyaikkal együtt lehessen forgalomba hozni, függetlenül attól, hogy az EU-n belüli fogyasztásra vagy kivitelre szánják őket.

Az ilyen intézkedés meghozatala kiegészítené az EU jelenlegi, a cápák uszonyostul való kirakodását előíró szabályozását. Az EU a cápauszony-leválasztásról szóló rendelettel (605/2013/EU rendelet) betiltotta a cápauszony-leválasztást az EU vizein halászó hajók fedélzetén és bárhol az uniós tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók számára. Tilos továbbá a cápák testéről leválasztott cápauszonyokat a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni. Az uszonyokat csak a kirakodáskor szabad leválasztani.

Az EU néhány nemzetközi partnere, például az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság szintén a közelmúltban kereskedelmi intézkedéseket hozott a cápapopulációk jobb védelme érdekében.

A Bizottság ezért hatásvizsgálatot végez egy olyan lehetséges jogi aktus környezeti, társadalmi és gazdasági következményeiről, amely korlátozná a leválasztott cápauszonyok forgalmazását és kereskedelmét. Ezt a véleményezési felhívást azért tesszük közzé, hogy az érdekelt felek valamennyi csoportja kifejthesse véleményét, amely hozzájárul a hatásvizsgálati folyamathoz.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A cápapopuláció csökkenése: Egyes értékelések szerint a jelenleg élő 500 cápafaj több mint egyharmadát fenyegeti a kihalás veszélye. A cápapopuláció csökkenése veszélyezteti a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát, amely elengedhetetlen az élelmiszer-ellátáshoz, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

Növekvő halászati terhelés: A cápauszonyok – amelyeket néhány ázsiai nemzet ínyencségnek tart – iránti növekvő kereslet ösztönzi a növekvő halászati terhelést, és veszélyezteti a védelmi erőfeszítéseket. Az uszonyaikért kifogott cápák húsának megnövekedett kínálata hozzájárult a különálló ellátási láncok kialakulásához és a cápahúspiac kialakulásához, különösen Latin-Amerikában.

Az EU osztozik a felelősségben: Az uniós gazdasági szereplők részt vesznek a cápauszonyok és a cápahús globális piacán. Az uniós halászat a globális cápafogások mintegy 12%-áért és a fagyasztott cápauszonyok globális exportjának 33%-áért felelős. A jelenlegi uniós szabályok tiltják a hajók fedélzetén történő cápauszony-leválasztást, de nem akadályozzák a kirakodáskor levágott uszonyok (EU-n belüli és kívüli) kereskedelmét.

Az uniós polgárok aggodalmai: A cápapopulációk csökkenése aggasztja a tudományos szakértőket, a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket, akik felkérték az Európai Bizottságot, hogy vessen véget a leválasztott cápauszonyok kereskedelmének.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A fellépés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges rendelkezésekre vonatkozik.

Az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére a közös halászati politika keretében, amelyet közvetlenül uniós szabályozások révén irányítanak. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazandó.

Az uniós fellépés szükségessége

A Bizottság a 2023. július 5-i közleményében meghatározott egy fellépési tervet.

A meglévő fellépések és intézkedések – nemzetközi szinten (pl. a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény [CITES] szerinti cápavédelem, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által folytatott halászati gazdálkodás) és az uniós jog (pl. a cápauszony-leválasztás tilalma és a cápatermékek nyomonkövethetősége) – nem voltak elegendőek a cápapopuláció csökkenésének megakadályozásához. Szigorúbb érvényesítésük az európai polgári kezdeményezés nyomán tett bizottsági kötelezettségvállalások jelentős részét képezi.

A Bizottság és az EU által tett erőfeszítések többek között az alábbiak támogatása révén erősíthetők: a halászat elővigyázatosabb irányítása a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknél, a cápauszony-leválasztás globális tilalma, a jogellenes, szabályozatlan és be nem jelentett (IUU) halászat elleni szabályok és a CITES-lista hatékony végrehajtása, valamint a cápauszonyok fogyasztásának csökkentése.

Ezen túlmenően a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes mértékben mérlegeli az európai polgári kezdeményezés keretében kért lehetséges kereskedelmi intézkedéseket, és értékeli azok lehetséges környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait. E fellépés hátterében ezek állnak fő mozgatórugóként.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A kezdeményezés általános célkitűzése a cápafajok optimális védelmének biztosítása. A két egyedibb célkitűzés a következő:

·a cápauszonyok fogyasztásával és kereskedelmével összefüggő halászati terhelés csökkentése;

·az e területen tevékenykedő uniós halászatokra gyakorolt gazdasági hatások enyhítése.

A lehetséges szakpolitikai alternatívák a következők:

1.A 2023. július 5-i bizottsági közleményben bejelentetteken túlmutató új fellépésre nem kerül sor: E forgatókönyv szerint továbbra is a cápák uszonyostul való kirakodását előíró uniós szabályozást alkalmaznák. A cápauszony-leválasztás nem engedélyezett a fedélzeten, és a meglévő halászati tilalmak alapján védett cápafajokat visszajuttatják a tengerbe. A lehető leghatékonyabb módon fenntartják és végrehajtják a többi meglévő szakpolitikát és intézkedést, többek között a következőkre vonatkozókat is: a behozatalok és a kivitelek ellenőrzése és nyomonkövethetősége (a CITES-státusz ellenére és a jogellenes, szabályozatlan és be nem jelentett halászat megelőzéseként); a cápafogások bejelentése; a cápatermékek kereskedelmének nyomonkövethetősége és a fogyasztók tájékoztatása az uniós piacon belül. Nemzetközi szinten a Bizottság felveszi a kapcsolatot a nemzetközi partnerekkel a cápauszony-leválasztásra vonatkozó globális tilalom bevezetése, a védelmi és halászati gazdálkodási intézkedések regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belüli elfogadása és végrehajtása terén fennálló hiányosságok megszüntetése, a CITES hatékony végrehajtásának előmozdítása, valamint a globális cápa(uszony-)fogyasztás csökkentése érdekében.

2.Egyoldalú uniós kereskedelmi intézkedések a cápák és cápatermékek behozatalára és kivitelére vonatkozó, a CITES és a jogellenes, szabályozatlan és be nem jelentett halászat tekintetében alkalmazott jelenlegi tanúsítványokat kiegészítő tanúsítási rendszer formájában.

3.Kétoldalú megállapodások a kereskedelmi partnerek meghatározott csoportjával (többek között a cápatermékek fő fogyasztóival és a cápatermékekkel kereskedelmi tevékenységet folytató fő felekkel), amelyek arra irányulnak, hogy biztosítsák azok elkötelezettségét a cápatermékek legális és fenntartható kínálatának biztosítása iránt.

4.A leválasztott cápauszony Unión belüli forgalmazásának és nemzetközi kereskedelmének uniós tilalma: Ezen szakpolitikai alternatíva értelmében jogellenesnek nyilvánítanák a leválasztott cápauszonyoknak az uniós piacon belüli kirakodását és értékesítését, valamint az uniós piacra történő behozatalát és az onnan történő kivitelét. Az uniós gazdasági szereplők számára továbbá tilos lenne részt venni a leválasztott cápauszonyok nemzetközi kereskedelmében, amint ennek igényét az európai polgári kezdeményezés is megfogalmazta.

5.A leválasztott cápauszonyok kereskedelmének nemzetközi tilalma: e forgatókönyv szerint az EU felveszi a kapcsolatot a cápatermékek kereskedelmében részt vevő országokkal, és javasolja a cápauszony-kereskedelem nemzetközi tilalmának elfogadását. Törekedni fog arra, hogy az érdekelt kereskedelmi partnerek koalíciója elfogadja e tilalmat, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a megállapodást kiterjessze a cápahalászatban, -kereskedelemben és -fogyasztásban részt vevő valamennyi partnerre.

C. Valószínűsíthető hatások

A vizsgálat lehetővé teszi, hogy a lehetséges jövőbeli intézkedések megfelelő információkon és tényeken alapuljanak. Ez a cápák uszonyostul való kirakodását előíró szabályozásnak a cápák uniós piacon, belföldi fogyasztás és nemzetközi kereskedelem céljából történő forgalomba hozatalára való alkalmazásának gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi hatásainak vizsgálatát fogja magában foglalni. A hatásvizsgálat elemezni fogja az uniós érdekelt felekre és az esetleg érintett harmadik országokra gyakorolt hatásokat, a globális piac dinamikájában bekövetkező lehetséges változásokat, a cápapopulációk hatékonyabb védelmének környezeti és társadalmi-gazdasági előnyeit, értékelni fogja a kitűzött célok elérésének lehetséges eszközeit, valamint részletesen vizsgálni fogja, hogy melyik a legmegfelelőbb jogi alap és eszköz a kitűzött célok eléréséhez. A hatásvizsgálat kijelöli majd, hogy milyen úton haladjon a Bizottság, összhangban a prioritásaival, különösen az európai zöld megállapodással, az emberközpontú gazdasággal, Európa globális szerepének erősítésével és az európai életmód előmozdításával.

Keretében a következő témákat fogják megvizsgálni:

Környezeti hatások:

-az uniós intézkedés hatásai a cápákra nehezedő globális halászati nyomásra,

-a cápapopulációk, a tengeri ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások egészségére gyakorolt hatás, beleértve az élelmiszer-ellátásra, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra gyakorolt hatást is,

-a cápa- és más fajok esetében a halászati és kereskedelmi minták esetleges eltolódása.

Gazdasági hatások:

-a cápahalászatot és -kereskedelmet folytató halászatokat érintő gazdasági hatások,

-a gazdasági szereplők reakciója, például az uniós hajók átlobogózása vagy tőkekivonás és a beruházások harmadik országokba történő áthelyezése a meglévő exportpiacokkal fennálló üzleti kapcsolatok fenntartása céljából; valamint esetlegesen alternatív gazdasági tevékenység kezdése, pl. a cápaturizmussal kapcsolatban (a cápákat prezentáló búvárkodás stb.),

-az uniós nemzeti közigazgatások pénzügyi és közigazgatási kapacitása az intézkedések bevezetésére és érvényre juttatására.

Társadalmi hatások:

-a cápával kapcsolatos halászati, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet folytató uniós és nem uniós régiók foglalkoztatási és szociális körülményeit érintő következmények,

-az uniós és nem uniós cápafogyasztó közösségek egészségére gyakorolt hatások.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat

Az Európai Bizottság minőségi jogalkotási politikájával összhangban hatásvizsgálatot végeznek, amely széles körű nyilvános konzultációt is magában foglal, hogy támogassa a leválasztott cápauszonyok forgalomba hozatalát és kereskedelmét tiltó esetleges jogalkotási aktus előkészítését. A hatásvizsgálatra irányuló folyamat 2023 utolsó negyedévében kezdődik. Tekintettel a vizsgálat összetettségére és arra, hogy bizonyos adatkategóriák esetleg nem érhetők el azonnal, a vizsgálat várhatóan legalább tizenkét hónapig fog tartani.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja annak biztosítása, hogy a lehető legtájékozottabb, a leginkább részvételen alapuló és a legátláthatóbb módon lehessen döntést hozni a polgári kezdeményezés utóéletéről. A konzultáció célközönségét a következők alkotják: a tengeri erőforrások megőrzésében részt vevő érdekelt felek (az EU-n belüli és kívüli nem kormányzati szervezetek és illetékes hatóságok); a gazdasági érdekkel bíró érdekelt felek (pl. a halászati ágazat szereplői, a szakszervezetek, az idegenforgalmi ágazat, a parti államok és régiók gazdasági szereplői és hatóságai stb.), a tudományos körök, valamint a fogyasztói szervezetek és bármely egyéb olyan szereplő, aki hajlandó véleményével vagy tudásával hozzájárulni a konzultációhoz.

A konzultációs tevékenységek többek között egy 12 hetes online nyilvános konzultációból állnak, amely az EU-n belüli és kívüli valamennyi érdekelt fél előtt nyitva áll. A kérdőív az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz az „Ossza meg velünk véleményét!” nyilvános konzultációs portálon keresztül. A kérdőívre az EU bármely hivatalos nyelvén lehet válaszolni. Célzott konzultációk keretében sor fog kerülni legalább két kisebb személyes megjelenéssel járó rendezvényre a tagállamokban számos érdekelt fél részvételével, valamint az érintett tanácsadó testületeken, az Európai Bizottság és az uniós halászat érdekelt felei közötti intézményesített konzultációs csatornákon belül folytatandó megbeszélésekre. Végezetül az online konzultációs időszak vége felé online vagy hibrid nyilvános rendezvény szervezésére kerül sor (angol nyelven, francia, német, portugál és spanyol nyelvre történő tolmácsolással).

A konzultáció megfelelő láthatóságát a hagyományos médiaorientált és közösségimédia-kiadványok, az Európai Bizottság tagállami képviseletein keresztüli célzott kommunikáció, valamint az uniós küldöttségeken és az érintett nemzetközi szervezetek titkárságain keresztüli konkrét tájékoztatás fogja biztosítani.

A nyilvános konzultáció végétől számított 8 héten belül a Bizottság tényszerű összefoglaló jelentést tesz közzé a konzultációs oldalon. A Bizottság összegző jelentést is közzé fog tenni, amely valamennyi konzultációs eredmény összegzését tartalmazni fogja.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultáció célja annak biztosítása, hogy a lehető legtájékozottabb, a leginkább részvételen alapuló és a legátláthatóbb módon lehessen döntést hozni „A cápauszony-leválasztás és -kereskedelem megállítása” európai polgári kezdeményezés utóéletéről. A Bizottság olyan véleményeket és szakértői hozzászólásokat szeretne megismerni, amelyek segíthetnek részletesen felmérni a nettó környezeti előnyöket, valamint a leválasztott cápauszonyok forgalomba hozatalának és kereskedelmének tilalmával kapcsolatos potenciális gazdasági költségeket és lehetőségeket. A rendelkezésre bocsátott bizonyítékoknak továbbá elő kell segíteniük a kívánt szintű cápavédelem elérését eredményező lehetséges alternatív módokat is.

Célközönség

A konzultáció célközönségét az EU-n belüli és kívüli olyan érdekelt felek alkotják, akik részt vesznek a tengeri erőforrások megőrzésében (pl. nem kormányzati szervezetek és illetékes hatóságok); akik kapcsolódó gazdasági érdekkel bírnak (pl. a halászati ágazat szereplői, a szakszervezetek, az idegenforgalmi ágazat, a parti államok és régiók gazdasági szereplői és hatóságai stb.); akik a tudományos körökhöz tartoznak – például a kapcsolódó környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kérdésekkel, többek között a közegészségügyi kérdésekkel foglalkozó kutatók –; és végül akik a fogyasztókat képviselik.